adozona.hu
ÍH 2009.136
ÍH 2009.136
VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK FELTÉTELEI - HIÁNYPÓTLÁS ELRENDELÉSE VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁSBAN - ILLETÉK MÉRSÉKLÉSE VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM VISSZAVONÁSÁNÁL I. A változásbejegyzési eljárásban hiánypótlást elrendelő végzés kiadására akkor is csak egyszer van jogszabályi lehetőség, ha a felhívás kézhezvételét követően a kérelmet a cég visszavonja, de az annak alapjául szolgáló okiratokat nem csatolja [Ctv. 33. § (3) bek. 46. § (4) bek., 50. § (1) bek.]. II. A változásbejegyzési kérelmet elut
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság meghatalmazással igazolt jogi képviselője közreműködésével 2009. január 21-én benyújtott változásbejegyzési kérelmére indult eljárásban a cégbíróság a 98. sorszámú végzésével - a kérelem elutasításának terhe mellett - hiánypótlásra hívta fel a társaságot, amelynek teljesítésére 25 napot biztosított. A végzést a jogi képviselő ugyanezen a napon átvette.
A társaság a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, hanem - okirati mellékletek csatolása nélkül - beadványában bejelentet...
ÍH 2009.136 VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK FELTÉTELEI - HIÁNYPÓTLÁS ELRENDELÉSE VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁSBAN - ILLETÉK MÉRSÉKLÉSE VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM VISSZAVONÁSÁNÁL
I. A változásbejegyzési eljárásban hiánypótlást elrendelő végzés kiadására akkor is csak egyszer van jogszabályi lehetőség, ha a felhívás kézhezvételét követően a kérelmet a cég visszavonja, de az annak alapjául szolgáló okiratokat nem csatolja [Ctv. 33. § (3) bek. 46. § (4) bek., 50. § (1) bek.].
II. A változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés érdemi határozat, ezért meghozatalát követően az Itv. 58. § (5) bekezdése alapján az illeték mérséklésének nincs helye [Ctv. 32. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (1) és (5) bek., 80. § (1) bek.].
A társaság meghatalmazással igazolt jogi képviselője közreműködésével 2009. január 21-én benyújtott változásbejegyzési kérelmére indult eljárásban a cégbíróság a 98. sorszámú végzésével - a kérelem elutasításának terhe mellett - hiánypótlásra hívta fel a társaságot, amelynek teljesítésére 25 napot biztosított. A végzést a jogi képviselő ugyanezen a napon átvette.
A társaság a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, hanem - okirati mellékletek csatolása nélkül - beadványában bejelentette, hogy a 2009. január 21-én benyújtott kérelmét visszavonja, és kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 33. § (3) bekezdése alapján az eljárás megszüntetését, valamint az Itv. 58. § (5) bekezdése alapján a megfizetett illeték visszatérítését.
A cégbíróság a 101. sorszámú végzésével a cég változásbejegyzési kérelmét elutasította a Ctv. 46. § (6) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján. A határozatát azzal indokolta, hogy a 98. sorszámú végzésével a céget - elutasítás terhe mellett - hiánypótlásra hívta fel. A társaság jogi képviselője a hiánypótlásra felhívó végzést átvette, azonban az abban foglalt felhívásnak a cég a megadott határidőn belül nem tett eleget.
A 101. sorszámú végzés ellen a cég fellebbezést nyújtott be, amelyben a végzés megváltoztatását és a változásbejegyzési eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a változásbejegyzési kérelmét visszavonta, ezért a Ctv. 33. § (3) bekezdése alapján a cégbíróságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Fellebbezésével egyidejűleg ismételten kérte, hogy a cégbíróság intézkedjen 36.000 forint illeték visszatérítéséről, mivel az Itv. (az 1990. évi XCIII. tv.) 58. § (1) és (5) bekezdései értelmében a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor lerótt illeték 10%-át kell megfizetnie. Fellebbezéséhez mellékelte a 2009. február 21-én benyújtott, a változásbejegyzési kérelme visszavonására irányuló bejelentését és az annak alapjául szolgáló, a 2009. február 24-én tartott taggyűlésen hozott taggyűlési határozatot.
Az elsőfokú bíróság a 104. számú végzésével a 101. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, a változásbejegyzési eljárást megszüntette, egyúttal az illeték visszatérítésére vonatkozó kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította; a társaság 2009. február 21-én a változásbejegyzési kérelem visszavonását tartalmazó beadványához nem csatolta a - Ctv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott - legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát. A Ctv. 46. § (4) bekezdése alapján a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, ezért a hiányos beadványt érdemben nem vizsgálta. A társaság a 103. sorszámú fellebbezéséhez csatolta a kérelem visszavonásáról szóló taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet. A jogszabály értelmében mérsékelt illeték megállapításának akkor lett volna helye, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának, a hiánypótlásra felhívó végzésnek a meghozatala előtt került volna sor. A cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése érdemi határozat, ezt követően benyújtott visszavonásra tekintettel mérsékelt illeték megállapításának nincs helye.
A 104. sorszámú végzés illeték visszatérítése iránti kérelmet elutasító rendelkezésével szemben 105. sorszám alatt a társaság fellebbezett, fellebbezésében az Itv. 58. § (1) és (5) bekezdései alapján 36.000 forint illeték visszatérítésének elrendelését kérte. Előadta, hogy az illeték visszatérítését azért kérte, mert a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság érdemi döntése előtt vonta vissza. Az Itv. 58. §-a az ügy érdemében hozott döntésről szól, a hiánypótlásra felhívás sem a peres, sem a nemperes eljárások körében nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek.
A fellebbezés megalapozatlan.
Az Itv. 57. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti.
Az Itv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a felperes keresetetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll. Az (5) bekezdés kimondja; az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor.
Az Itv. 80. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében az illeték visszatérítésének van helye mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizették.
A Ctv. 33. § (3) bekezdése alapján a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. A cég bejegyzésére irányuló kérelem visszavonása esetében az előtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot, ha pedig a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv határozatán alapult, a kérelem visszavonásához a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát kell csatolni.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A (változás)bejegyzési kérelem visszavonásra irányuló kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozóan a Ctv. speciális rendelkezést tartalmaz, ezért a Pp. 239. §-a értelmében a másodfokú eljárásban egyébként általánosan irányadó 157. § e) pontja nem alkalmazható, tehát a (változás)bejegyzési kérelem visszavonásának csak az elsőfokú határozat meghozataláig van helye, a másodfokú eljárásban erre már nincs jogszabályi lehetőség.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan a cégbíróság hiánypótlásra hívta fel a társaságot 25 napos teljesítési határidő biztosításával, és a társaság az elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően terjesztette elő a változásbejegyzési kérelme visszavonására irányuló beadványát, azonban ahhoz nem csatolta a visszavonás alapjául szolgáló, a Ctv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot, a taggyűlési határozatot.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 46. § (4) bekezdése értelmében a változásbejegyzési eljárásban hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, amely rendelkezés irányadó akkor is, ha a hiánypótlási eljárásban a társaság a változásbejegyzési kérelmét visszavonja, de az annak alapjául szolgáló, a Ctv. 33. § (3) bekezdésében előírt okiratokat nem csatolja.
A jelen ügyben a társaság a cégbíróság hiánypótlást elrendelő 98. sorszámú végzésének kézbesítését követően az alapul szolgáló okirat csatolása nélkül tette meg a változásbejegyzési kérelem visszavonására irányuló nyilatkozatát, ezért az okirat hiánya miatt már újabb hiánypótlást elrendelő végzés kiadására nem kerülhetett sor, hanem a változásbejegyzési kérelem tárgyában a rendelkezésre álló okiratok alapján kellett dönteni. Ezek alapján sem a változások bejegyzésének elrendelésére, sem az eljárás megszüntetésére nem volt jogszabályi lehetőség, ezért a cégbíróság a 101. sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
A cégbíróság a változásbejegyzési kérelem tárgyában hozott érdemi határozatához, a 101. sorszámú végzéséhez a Pp. 227. § (1) bekezdése értelmében kötve van, így az ellene benyújtott fellebbezést (benne a változásbejegyzési kérelem visszavonására irányuló nyilatkozatot és a hozzá mellékelt új okirati bizonyítékokat) saját hatáskörben nem vehette volna figyelembe és nem hozhatott volna új határozatot, hanem az iratokat fel kellett volna terjesztenie a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Ítélőtáblára. A cégbíróság a 101. sorszámú végzését maga nem helyezhette volna hatályon kívül a 104. sorszámú végzésével, azonban a társaság a 104. sorszámú végzés elleni fellebbezésében kizárólag az illeték visszatérítése iránti kérelmet elutasító rendelkezést támadta, a többit nem. A fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára nincs jogszabályi lehetőség, mert ezt a Pp. 252. § (2)-(3) bekezdései alapján csak a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezése esetére biztosítják, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az eljárásában a 104. sorszámú végzés elleni fellebbezésben kizárólag kifogásolt, az illeték visszatérítése iránti kérelmet elutasító rendelkezést vizsgálhatta, így a fellebbezést a változásbejegyzési eljárás tükrében bírálta el.
A 2009. január 21-én indult változásbejegyzési kérelemre indult eljárásban a társaság a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésének közlését követően vonta vissza a változásbejegyzési kérelmét, és az annak alapjául szolgáló okiratokat csak a változásbejegyzési kérelem tárgyában hozott érdemi határozathozatalt követően nyújtotta be a cégiratokhoz. A cégbíróság az előtte folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásban újabb hiánypótlást nem rendelhetett el az eljárás megszüntetésére irányuló kérelemhez szükséges okirati bizonyítékok tárgyában, amelyek új bizonyítékként a másodfokú eljárásban a Ctv. 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében nem vehetők figyelembe, ennek következtében a másodfokú eljárásban az eljárás megszüntetésének nincs helye. A jelen ügyben a mérsékelt illeték megállapítására és illeték visszatérítésére az Itv. 58. § (1) és (5) bekezdései értelmében nincs jogszabályi lehetőség.
A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 104. sorszámú végzésének az illeték visszatérítésére irányuló kérelmet elutasító, érdemben helyes rendelkezését - a fellebbezés korlátai között elbírálva - helybenhagyta a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.668/2009/2.)