adozona.hu
ÍH 2009.130
ÍH 2009.130
HASZONÉLVEZETI JOGGAL TERHELT KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZ TAGSÁGI JOGAINAK GYAKORLÁSA ÜZLETRÉSZ ÖRÖKLÉSE - KÉPVISELETE HASZONÉLVEZETTEL TERHELT KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZNEK - TÖRVÉNYSÉRTŐ CÉGADAT KORRIGÁLÁSÁT CÉLZÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÜGY - HIVATALBÓL INDULT TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS VISZONYA - HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA I. A haszonélvezeti joggal terhelt üzletrész tulajdonjogának részjogosítványai közül a tulajdonost csak a rendelkezési jog illeti (jogosu
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG-ot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 01-09-469530 cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaságnak - számos más személy mellett - 1994. december 19. óta H. Györgyné 2310 Sz., Á. u. 2. szám alatti lakos is a tagjai közé tartozott.
A társaság 2007. november 22-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben 2007. október 30-ával 1/1 cégjegyzéki alrovatszám alatt kérte H. Györgyné tagsági jogviszonyának törlését, és ugyanezen nappal 1/2...
ÍH 2009.130 HASZONÉLVEZETI JOGGAL TERHELT KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZ TAGSÁGI JOGAINAK GYAKORLÁSA ÜZLETRÉSZ ÖRÖKLÉSE - KÉPVISELETE HASZONÉLVEZETTEL TERHELT KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZNEK - TÖRVÉNYSÉRTŐ CÉGADAT KORRIGÁLÁSÁT CÉLZÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÜGY - HIVATALBÓL INDULT TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS VISZONYA - HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA
I. A haszonélvezeti joggal terhelt üzletrész tulajdonjogának részjogosítványai közül a tulajdonost csak a rendelkezési jog illeti (jogosult tehát az üzletrész elidegenítésére), de a birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga a haszonélvezőé, aki ily módon - a likvidációs hányadhoz való jog kivételével - a vagyoni jellegű és a szervezeti tagsági jogok gyakorlására is elsődlegesen jogosult [Gt. 9. § (1) bekezdés; Ptk. 157. § (1) és (2) bekezdés; 164. § (1) bekezdés].
II. Nincs akadálya annak, hogy az üzletrész állagörökösei az üzletrész haszonélvezeti jogát öröklő túlélő házastársat válasszák a közös tulajdonú üzletrész képviselőjének, aki - mint a tagsági jogok gyakorlására elsődlegesen jogosult érdekelt - nem tekinthető a közös tulajdonú üzletrész tekintetében kívülállónak [Gt. 114. § (5) bekezdés; 122. §(1) bekezdés].
III.Ha egy változásbejegyzési eljárás során észleli a cégbíróság, hogy egy korábban jogerősen befejezett változásbejegyzési ügy eredményeképpen törvénysértő cégadat került a cégjegyzékbe, ennek rendezése nem végezhető az újabb változásbejegyzési eljárás keretében. A törvénysértő cégadat korrekciójához szükséges eljárási cselekmények kikényszerítése csak utóbb, a változásbejegyzési eljárás befejezését követően - hivatalból - indított törvényességi felügyeleti eljárásban lehetséges [Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontja; 76. § (1) bekezdés a) pontja; 78. § (1) bekezdés].
IV.A határozat kijavításának a határozat érdemét, az abban foglalt jogi álláspontot nem érintő kisebb hibák, elírások esetén lehet helye. Nem helyesbíthető ily módon a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás alapvető szabályainak megszegésével kapcsolatban bekövetkezett fogyatékosság [Ctv. 32. § (1) bekezdés; Pp. 224. § (1) bekezdés].
A B. SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG-ot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 01-09-469530 cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaságnak - számos más személy mellett - 1994. december 19. óta H. Györgyné 2310 Sz., Á. u. 2. szám alatti lakos is a tagjai közé tartozott.
A társaság 2007. november 22-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben 2007. október 30-ával 1/1 cégjegyzéki alrovatszám alatt kérte H. Györgyné tagsági jogviszonyának törlését, és ugyanezen nappal 1/2 cégjegyzéki alrovatszám alatt H. Zsuzsanna Judit, 1/3 alrovatszám alatt pedig H. Orsolya Éva tagkénti bejegyzését. A kérelem mellékleteként az ügyvédi meghatalmazás és a közzétételi díj befizetésének igazolása mellett közjegyzői okiratot és tagjegyzéket is csatolt. A közjegyzői okiratból megállapítható volt, hogy H. Györgyné született T. Aranka 2007. június 14-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt, hagyatékát - közte a B. Kft.-ben lévő üzletrészét egymás közt egyenlő 1/2-1/2 arányban törvényes öröklés címén gyermekei, H. Zsuzsanna Judit és H. Orsolya Éva örökölték meg, a túlélő házastárs, H. György özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.
A csatolt (2007. október 30-i keltű) tagjegyzéken 7. sorszámú üzletrészként "H. György által képviselt közös tulajdonú üzletrész a) H. Zsuzsanna Judit; b) H. Orsolya Éva" megnevezéssel szerepel az eredetileg H. Györgyné tulajdonát képező 120 000 forint összegű törzsbetéthez kapcsolódó üzletrész.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a kérelem és mellékletei között fennálló ellentmondást nem vizsgálta, hanem 2007. december 6-án kelt Cg. 01-09-469530/44. számú végzésével a B. Kft. cégjegyzékéből 2006. október 30-ával törölte az 1/027 alatti tagként nyilvántartott H. Györgynét, és önálló üzletrész-tulajdonos tagként ugyanezen nappal 1/031 alatt H. Zsuzsanna Juditot és 1/032 alatt H. Orsolya Évát bejegyezte.
A társaság 2008. szeptember 29-én újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melynek F. Gábor és T. Imre tagok harmadik személy részére (a P. Kft.-re) történő üzletrész-átruházás bejegyeztetése volt a tárgya. Az elsőfokú bíróság ennek során észlelte a H. Györgyné üzletrészének átszállásával kapcsolatos cégjegyzéki anomáliát, és a 2008. szeptember 29-i változásbejegyzési kérelem tárgyához kötődő hiánypótlási felhívás 4. pontjaként felhívást adott ki a korábbi - már bejegyzett - változással összefüggésben is az alábbi szöveggel: "A hatályos cégnyilvántartási adatokban nem szerepel H. György, mint közös üzletrész képviselője. H. Zsuzsanna és H. Orsolya a hatályos cégnyilvántartás szerint külön-külön önálló üzletrésszel rendelkező tagok. Az ellentmondás kiküszöbölendő."
A társaság 2008. október 31-én hiánypótlást nyújtott be a 2008. szeptember 29-i változásbejegyzési kérelem tekintetében, a hiánypótlási felhívás 4. pontjával kapcsolatban pedig kijavítási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a 2007. november 22-én előterjesztett iratok alapján megállapítható, hogy H. Orsolya Éva és H. Zsuzsanna Judit közös tulajdonú és nem önálló üzletrészek tulajdonosai, melynek közös képviselője H. György haszonélvező. Ennek cégjegyzéki feltüntetését kérte.
Az elsőfokú bíróság 2008. november 4-én kelt Cg. 01-09-469530/55. számú végzésével a 2008. szeptember 29-én előterjesztett, T. Imre és F. Gábor üzletrész-átruházásával kapcsolatos változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte, a társaság kijavításra (is) irányuló, a hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványát pedig kijavítási kérelemként iktatta 2008. november 5-én, majd a kijavítási kérelmet 2009. február 16-án kelt Cg. 01-09-469530/57. számú végzésével elutasította. Végzése indokolásában megállapította, hogy a kijavítani kért cégadatok a változásbejegyzési kérelemnek megfelelően kerültek bejegyzésre, emiatt a kijavítás Pp.</a>-ben szabályozott feltételei nem állnak fenn. Hivatkozott arra, hogy a 2007. november 22-én előterjesztett kérelemhez hagyatékátadó végzést, illetve közjegyzői okiratot nem csatoltak. Tájékoztatta egyúttal a társaságot arról, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a cégjegyzékben csak a társaság tagjai szerepelhetnek, közös üzletrész képviselője pedig csak a társaság tagja lehet, továbbá a cégnyilvántartásba az özvegyi haszonélvezeti jog nem jegyezhető be. Emiatt, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, a kialakult jogi helyzetet a Ptk. 616. § (3)-(4) bekezdése szerint a haszonélvezeti jog megváltásával a végzés kézhezvételétől számított 120 napon belül - törvényességi felügyeleti eljárás terhe mellett - rendezni kell.
A végzés ellen 2009. február 26-án a társaság fellebbezést terjesztett elő. Kérte az 57. sorszámú elutasító végzés hatályon kívül helyezését, és H. Györgyné halálával kapcsolatos változások cégjegyzéken történő átvezetését. Hivatkozott arra, hogy az eredeti kérelem mellékleteként a hagyatékátadó végzést benyújtották, és a bíróság a cégiratok tartalmával ellentétesen jegyezte be a közös tulajdonú üzletrész helyett önálló üzletrész tulajdonosként H. Zsuzsanna Juditot és H. Orsolya Évát, lényegében "felosztva" az örökölt üzletrészt. Állította az elsőfokú bíróság végzésének jogszabálysértő voltát, részint amiatt, hogy az indokolásban rótt kötelezettséget a társaságra, mégpedig olyan kötelezettséget, amely a haszonélvezeti jog megváltására kötelezi az üzletrész örököseit, túlterjeszkedve ezzel a cégbíróság hatáskörén és csorbítva a tulajdonosok jogait. Jogszabálysértőnek tekinti a társaság e felhívást azért is, mert a Gt.</a> nem írja elő a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai számára, hogy kizárólag a résztulajdonosok közül válasszanak közös képviselőt, álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az üzletrész feletti haszonélvezeti jog jogosultja legyen az állagörökös tulajdonostársak képviselője a társasági ügyekben.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
Elsődlegesen kiegészíti a tényállást a másodfokú bíróság azzal, hogy a társaság által kijavítani kért 2007. november 22-i változásbejegyzési kérelemhez - egyebek mellett - a változás utáni, aktuális tagállapotot tükröző tagjegyzéket és a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzést is becsatolta a kérelmező, iratellenes tehát az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes megállapítása.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság határozata meghozatalakor eljárási szabályt sértett, ezért határozata érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.
A kérelmező társaság a 2007. november 22-i változásbejegyzési kérelem kapcsán meghozott Cg. 01-09-469530/44. számú változásbejegyző végzés kijavítását kérte, mely végzés valóban a fél kérelmével egyező módon rendelte el a változások bejegyzését, így a bíróság a változásbejegyző végzés meghozatalakor a fél nyomtatvány-kérelmében foglaltakhoz képest elírást, hibát nem vétett.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 224. § (1) bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén rendelheti el a határozat kijavítását, vagyis annak a határozat érdemét, az abban foglalt jogi álláspontot nem érintő, kisebb hibák esetén lehet helye, de nem korrigálható a határozat kijavításának jogintézményével a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás alapvető szabályainak megszegése, az érdemi határozat meghozatalának előfeltételéül szolgáló eljárási cselekmények elmulasztása folytán bekövetkezett fogyatékosság. Annyiban tehát helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a cégjegyzékben bekövetkezett rendellenesség kijavítás útján nem orvosolható.
Egy adott változásbejegyzési eljárásban azonban a cégbíróság csak az aktuálisan megváltozott adatok bejegyzéséhez alapul szolgáló kérelem és okirati mellékletek jogszerűségét vizsgálhatja. Az ezzel kapcsolatos eljárás nem terjedhet ki a korábban bejegyzett változások, illetve az azokkal összefüggő mellékletek helytállóságának vizsgálatára, és az újabb változásbejegyzési kérelem teljesítése nem tehető függővé a korábbi, már bejegyzett cégadatokkal kapcsolatos fogyatékosságok kiküszöbölésétől.
A Ctv. 50. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Ctv. 46. § (1)-(2) bekezdése értelmében ugyanis a cégbíróság az általános változásbejegyzési eljárásban azt vizsgálja, hogy az adott eljárás tárgyát képező kérelem és annak alapjául szolgáló okirati mellékletek megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha ezen változásbejegyzési eljárás kapcsán fény derül arra, hogy egy korábbi változásbejegyzés eredményeképpen törvénysértő cégadat került a cégjegyzékbe, ennek korrigálása nem végezhető az újabb változásbejegyzési eljárásban, és az ahhoz szükséges eljárási cselekmények elvégzéséhez nem köthető az újabb változások bejegyzése.
A Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, így az ilyen cégjegyzéki anomáliát nem lehet egy újabb változásbejegyzési eljárás keretében - annak függvényében - feloldani, az ugyanis a fentiek szerint törvényességi felügyeleti útra tartozik. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatalból jár el a cégbíróság, ha - mint a jelen ügyben is - az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során (például az újabb változásbejegyzési eljárás kapcsán) maga szerez tudomást. Ugyanakkor azonban az újabb változásbejegyzési eljárás és a hivatalból indítandó törvényességi eljárás nem kapcsolható össze, miután a Ctv. 78. § (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható.
Az elsőfokú bíróságnak a 2007. november 22-i változásbejegyzési kérelem vizsgálata során észlelnie kellett volna, hogy a kérelem és a hozzá tartozó mellékletek tartalma ellentétes, miután az okirati mellékletek (a hagyatékátadó végzés és a tagjegyzék) egyértelműen közös tulajdonú üzletrész keletkezését támasztották alá, míg a nyomtatvány-kérelem önálló üzletrészek bejegyzésére irányult, ráadásul a meghalt üzletrésztulajdonos törlését nem a halál időpontjával kérték, noha tagsági viszonya kétséget kizáróan a halál tényével szűnt meg.
Az elsőfokú bíróság az ellentmondásokat figyelmen kívül hagyva a kérelem szerint rendelte el a változások bejegyzését, így a cégjegyzékbe ezzel bekerült adatok nem vitásan már a bejegyzéskor törvénysértők voltak.
Az újabb változásbejegyzési eljárásban ezt észlelő bíró azonban akkor járt volna el helyesen, ha az újabb változásbejegyzési eljárást a Ctv. 46. § és 50. § (1) bekezdése által megszabott körben érdemben befejezve, azt követően indít hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást annak érdekében, hogy a közhiteles cégnyilvántartás törvénysértő cégadatainak korrekcióját a cég közreműködésével végrehajtsa.
Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan, azzal együtt lényegében hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást is folytatott, ezzel az eljárás lényeges szabályait megsértette.
Erre tekintettel a Ctv. 32. § (1) bekezdése, 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására utasította.
Ennek során az elsőfokú bíróságnak a következőkre kell figyelemmel lennie:
A törvénysértő cégjegyzéki adatok helyesbítése érdekében a cégnek olyan változásbejegyzési kérelmet kell előterjesztenie, melyben H. Györgyné tagsági viszonyának megszűnése a halál időpontjával (2007. június 14-ével) esik egybe. Üzletrész közös tulajdonú üzletrészkénti bejegyzését is kell kérni, nem az állagörökösök két önálló üzletrészeként, hanem H. György által képviselt közös tulajdonú üzletrészként, figyelemmel arra, hogy a Gt.</a> (2006. évi IV. tv.) 114. § (5) bekezdése és 122. § (1) bekezdése értelmében a közös tulajdonú üzletrész hányadtulajdonosai a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Erre figyelemmel a kérdéses üzletrész a cégjegyzékbe a közös képviselő nevén és adataival "H. György által képviselt közös tulajdonú üzletrészként" vezethető be, a hányadtulajdonosok adatai pedig a tagjegyzékből állapíthatók meg.
A cégbíróságnak eljárása során szem előtt kell tartania azt a körülményt is, hogy a cégbíróság a cégek cégjegyzéki adatainak, illetve bejegyzett adataik változásainak bejegyzésével kapcsolatos ügyekben, továbbá a cégek (és nem tagjaik!) feletti törvényességi felügyeleti, valamint más, a Ctv.-ben szabályozott eljárásokban járhat el [Ctv. 23. § (2) bekezdés]. A törvényességi felügyelet során azonban ügyelnie kell arra, hogy hatásköre nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára [Ctv. 74. § (4) bekezdés], és még kevésbé van lehetősége erre a cégek tulajdonosai tekintetében.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A törvényességi felügyeletet azonban csak a cég felett gyakorolhatja (a törvény által pontosan körülírt keretek között), de nincs hatásköre arra, hogy a cégek tulajdonosainak privátautonómiájába tartozó, személyes megfontolások alapján hozandó döntéseit - ráadásul szankció kilátásba helyezésével - befolyásolja.
A változásbejegyzési vagy a törvényességi felügyeleti ügyben eljáró bíró nem hívhatja fel, még kevésbé kötelezheti az üzletrész örökösöket törvényességi felügyeleti eljárással fenyegetve arra, váltsák meg a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogát. Ez a felhívás több okból is törvénysértő. A cégbíróságnak nincs törvényességi felügyeleti jogköre az üzletrész-örökösök magánjellegű döntései tekintetében, ilyen kérdést perbíróság is csak akkor vizsgálhatna, ha - jogvita esetén - a felek azt eléhoznák. A cégbíróságnak nincs, és feladatát tekintve nem is lehet ráhatása arra, hogy a meghalt tulajdonos üzletrészének átszállását követően az örökösök megszüntetik-e tulajdonközösségüket, megváltják-e a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát, vagy fenntartják a közös tulajdonú üzletrészt, illetve az abban megtestesülő érdekközösségüket.
Jelen ügyben az örökösök a közös tulajdonú üzletrész fenntartása mellett döntöttek, ezt a döntést az eljáró bírónak tudomásul kell vennie, és tiszteletben kell tartania.
A fentieken túl elhibázott és súlyosan méltánytalan az is, hogy az üzletrész-örökösök számára (jogszabálysértően) előírt magatartás elmulasztásának szankciójaként a céggel szembeni törvényességi felügyeleti eljárást helyezte kilátásba (mely értelemszerűen a törvényességi felügyeleti intézkedésekkel való fenyegetettséget is magában foglalja). Az állagörökösöknek a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos magánszférájukba tartozó döntésére a (még csak "családi" kft.-nek sem számító, soktagú) társaságnak éppoly kevéssé van ráhatása, beavatkozási joga, mint a cégbíróságnak. A Ctv. még a cég működésével kapcsolatos vezető tisztségviselői mulasztások esetén is differenciál a cégnek be nem tudható és a cég terhére (is) számítható mulasztások között, és előbbieknél olykor ilyen esetben is eltekint a cég szankcionálásától [például 81. § (1) bekezdés b) pont], a cég egyes tulajdonosainak magánügyei pedig a törvényességi felügyeletével még ennyire sem társíthatóak.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást is csak a Ctv.-ben meghatározott esetekben indíthat, egyéb - a törvényességi felügyeleti hatáskörbe nem tartozó - kérdésekben ilyen eljárás lefolytatására nincs törvényes lehetőség.
Az újabb elsőfokú eljárásban ezért a cégbíróságnak el kell tekintenie a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos felhívásától, az örökösök szabad döntésére kell bíznia, hogy a közös tulajdonú üzletrész és a haszonélvezeti jog fenntartását részesítik-e előnyben vagy sem.
Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a közös tulajdonú üzletrész állagörökös tulajdonosai az özvegyi joggal rendelkező örököstársukat a közös tulajdonú üzletrész képviselőjének nem választhatják meg.
Nem vitásan a cégjegyzék vezetésének jelenleg hatályos szabályai szerint csak az üzletrész tulajdonosai tüntethetők fel a cégjegyzékben, az üzletrész haszonélvezője nem. Nincs azonban akadálya annak, hogy az üzletrész állagörökösei az üzletrész haszonélvezőjét állítsák közös képviselőjüknek. Az üzletrész öröklésénél, ha az haszonélvezettel terhelten történik, az üzletrész feletti tulajdonjogba tartozó hatalmasságok közül a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a joga és a rendelkezési jog különválik. Utóbbi az állagörökösöket illeti, míg az előbbi három jogosítvány a haszonélvezőé lesz mindaddig, amíg haszonélvezeti joga fennáll.
A Ptk. 157. § (1) bekezdése ezt a dolog tekintetében mondja ki, azonban a Ptk. 164. § (1) bekezdése szerint a kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az üzletrész nem vitásan - egyebek mellett - hasznot hajtó jogok foglalata, így a fenti normák az üzletrész haszonélvezetére is vonatkoztathatóak. Az üzletrész haszonélvezőjét - aki a fentiek szerint (a rendelkezési jog kivételével) a tagsági jogok döntő részének gyakorlására jogosult, nem lehet a közös tulajdonú üzletrész tekintetében kívülállónak tekinteni, és a tulajdonközösség tagjaitól elvitatni azt a lehetőséget, hogy őt a tagsági jogok gyakorlása tekintetében közös képviselőjüknek választhassák. Ez a megoldás egyenesen következik a Ptk. 157. § (1) bekezdésének a fentiekben idézett rendelkezéséből, valamint (2) bekezdéséből, mely szerint az özvegyi haszonélvezeti jog tartama alatt az állagörökös üzletrész-tulajdonosok csak tulajdoni hányaduk átruházására jogosultak, a birtoklás, használat, hasznok szedésének (vagyis a tagsági jogok, például a szavazati jog) gyakorlásának jogát csak annyiban élvezhetik, amennyiben azt a haszonélvező maga nem teszi. Olyan megállapodás közöttük lehetséges, hogy nem a haszonélvező a közös képviselő, ez azonban speciális, a Ptk. általános szabályától eltérő, 157. § (2) bekezdése szerinti helyzetet eredményez, a Ptk. 157. § (1) bekezdése szerinti fő szabály alkalmazása éppen a jelen ügyben az örökösök által kötött megegyezést (közös képviselő választást) vonja maga után, nincs továbbá olyan - a Ptk.-hoz képest speciális - Gt.</a> előírás, amely ezt a megoldást kizárná.
Nem "kívülálló" és nem kifogásolható ezért a közös tulajdonú üzletrész képviselőjeként a haszonélvezeti jog örökösének megválasztása, és ilyen minőségében már a cégjegyzékbe is bejegyezhető.
Az új eljárásban az cégbíróságnak hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásában H. Györgyné tagsági viszonya megszűnésének időpontja, valamint a közös tulajdonú üzletrész bejegyzésével kapcsolatban a már csatolt tagjegyzék és közjegyzői hagyatékátadó végzéssel összhangban álló, a fentiek szerinti - illeték és közzétételi díj mentes - nyomtatvány-kérelem előterjesztésére kell köteleznie a céget, és ezen kérelem alapján kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy a cégjegyzék adatait a ténylegesen fennálló jogi helyzetnek megfelelően rögzítse, eljárásában azonban figyelemmel kell lennie a Ctv. 75. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.511/2009/2.)