adozona.hu
ÍH 2009.28
ÍH 2009.28
BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBEN - BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBENI BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS - FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS NEM ZÁRJA KI A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉST A BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBEN
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a perben 13 500 000 Ft és ezen összeg után 2007. március 15. napjától járó, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Előadta, hogy 2005. július 20-án az I. r. alperes, mint az Sz. Bt. képviselője és beltagja a betéti társaság nevében és a saját nevében is tartozáselismerő nyilatkozatot tett, amelyet teljes bizonyító erejű magánokirat igazol. Ebből a követelésből 9 500 000 Ft áll fenn. Az Sz. Bt. felszámolás al...
ÍH 2009.28 BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBEN - BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBENI BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS - FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS NEM ZÁRJA KI A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉST A BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁVAL SZEMBEN
A betéti társaság elleni felszámolási eljárás és ennek következtében a társasággal szembeni végrehajtás elrendelésének hiánya (a végrehajtás megszüntetése) nem zárja ki a betéti társaság tartozásáért mögöttes felelősséggel helytállni köteles beltaggal szembeni keresetindítás esetén a biztosítási intézkedés elrendelését, amennyiben annak törvényi feltételei egyébként fennállnak [Vht. 185., 187. és 189. §].
A felperes a perben 13 500 000 Ft és ezen összeg után 2007. március 15. napjától járó, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Előadta, hogy 2005. július 20-án az I. r. alperes, mint az Sz. Bt. képviselője és beltagja a betéti társaság nevében és a saját nevében is tartozáselismerő nyilatkozatot tett, amelyet teljes bizonyító erejű magánokirat igazol. Ebből a követelésből 9 500 000 Ft áll fenn. Az Sz. Bt. felszámolás alatt áll, a követelés azonban a felszámolási eljárásban a betéti társaságtól előreláthatóan nem lesz behajtható. 2005. július 20-án az alperesek ugyancsak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan elismerték 4 733 000 Ft erejéig kölcsönből eredő tartozásukat. Mindkét esetben a tartozás visszafizetésének a határideje 2004. december 31-e volt.
A felperes biztosítási intézkedésként zárlat elrendelését kérte az alperesek ingatlanára a Vht. 185. § b) pontja és a 187. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság a biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja az volt, hogy az ingatlan zárlata nem rendelhető el, mert a felperes keresete pénz megfizetésére irányul. A 9 500 000 Ft tekintetében a betéti társaság részéről cégszerű aláírást nem tartalmaz az okirat, másrészt a betéti társaság beltagja teljes vagyonával csak akkor tartozik helytállni, ha a követelést a társaság vagyona nem fedezi. Az pedig nem állapítható meg, hogy a felszámolási eljárásból a felperes követelése mennyiben elégíthető ki. Mindezek mellett a felperes nem valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben lenne.
A felperes fellebbezésében a végzés megváltoztatását és biztosítási intézkedés elrendelését kérte, vagy az ingatlan zárlatának elrendelését, vagy pénzkövetelés biztosítását igényelte. Álláspontja szerint a Vht. 185. §-ban foglalt feltételeket valószínűsítette és a Vht. 187. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt is igazolta.
Az alperesek nem tettek észrevételt a fellebbezésre.
A fellebbezés túlnyomó részben alapos az alábbiak szerint:
Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki azt, hogy a perbeli esetben ingatlan zárlata nem rendelhető el, mivel a felperes követelése pénz megfizetésére irányul. Bár a Vht. 185. §-a fogalom-meghatározást nem tartalmaz a pénzkövetelés biztosítása és a zárlat vonatkozásában, azonban a törvény 191-193. §-aihoz és a 194-199. §-aihoz fűzött indokolása a pénzkövetelés biztosítása és a zárlat tekintetében iránymutatást ad. Eszerint, ha a kereset pénz megfizetésére irányul, úgy a törvényi feltételek fennállta esetén pénzkövetelés biztosítása, ha pedig a kereseti követelés egyedileg meghatározott vagyontárgy, úgy ennek a vagyontárgynak a zárlata rendelhető el. Ezt az elhatárolást a bírói gyakorlat követi, e tekintetben több eseti döntés is közzé lett téve.
Arra a felperes hivatkozott helyesen, hogy a Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Abban az esetben tehát, ha a biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei fennállnak, s ha a fél zárlat elrendelését kéri, azonban pénzkövetelés biztosításának van helye, úgy a kérelem önmagában amiatt nem utasítható el, hogy a zárlat elrendelésének nem állnak fenn a feltételei.
A jelen ügyben nem azt kellett vizsgálni, hogy a 2005. július 20-ai nyilatkozat az Sz. Bt. részéről cégszerűen alá van-e írva, hanem azt, hogy az I. r. alperes a saját nevében tett-e nyilatkozatot, s hogy az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e. Vizsgálni kell továbbá, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza-e a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát.
Az I. r. alperes az okiratot saját nevében magánszemélyként is aláírta, az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, hiszen azt két tanú is aláírta [Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja]. Az okirat pedig tartalmazza az I. r. alperessel szemben mind a követelés létrejöttét, mind a mennyiségét, mind a követelés lejártának időpontját. Ezt az okiratot azonban a II. r. alperes nem írta alá, így az I. r. alperes által aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt követelés erejéig a II. r. alperessel szemben biztosítási intézkedés nem rendelhető el, hiszen annak további feltétele, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratot a kötelezett alá is írja.
4 000 000 Ft erejéig mindkét alperessel szemben fennállnak a Vht. 187. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek: az okiratot két tanú és mindkét alperes aláírta, s az tartalmazza a követelés létrejöttét, mennyiségét és annak lejártát is.
A betéti társaság beltagjának felelőssége valóban mögöttes, tehát abban az esetben felel korlátlanul magánvagyonával, ha a betéti társaság vagyonából a követelés nem hajtható be [1997. évi CXLIV. törvény 90. § (1) bekezdés; 101. § (1), (3) bekezdés].
A Vht. 189. § (1) bekezdése szerint, ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el. Nincs adat arra, hogy a betéti társasággal szemben a jelen ügyben érvényesített követelés tekintetében a végrehajtást elrendelték volna.
A Vht. 189. § (1) bekezdésének a fentiekben idézett szabálya a biztosítási intézkedés elrendelése lehetőségének egy olyan további esetét szabályozza, mely speciálisan a közkereseti és betéti társaságokkal szembeni követelések körében érvényesül. A biztosítási intézkedés elrendelésének a Vht. 186-189. §-ában szabályozott esetei azonban nem egymást kizáró feltételek, azok mint lehetőségek egymás mellett is fennállhatnak.
A társaság elleni felszámolás kizárja azt, hogy egyidejűleg bírósági végrehajtás is folyamatban legyen, figyelemmel a Cstv. 38. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra. A Vht. 189. § (1) bekezdésének feltételei nem állnak fenn, de ez nem zárja ki a Vht. 187. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását a betéti társaság elleni felszámolási eljárásra is tekintettel. A betéti társaság elleni felszámolás, s ennek következtében a társasággal szemben a végrehajtás elrendelésének hiánya (vagy a végrehajtás megszüntetése) nem zárja ki a társaság tartozásáért mögöttes felelősséggel helytállni köteles beltaggal szemben a biztosítási intézkedést, tehát adott esetben a Vht. 187. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását.
Az elsőfokú bíróság végzésének meghozatalát követően a betéti társaság felszámolója megküldte a felszámolási nyitómérleget, ami alapján valószínűsíthető, hogy a betéti társaság vagyona nem fog fedezetet nyújtani a felperes követelésére. A felperes előadta, hogy az alpereseknek csupán az ingatlanvagyon áll rendelkezésükre, s tulajdoni lap másolattal igazolta, hogy az 1817 hrsz. alatti ingatlanon több jelzálogjog is be van jegyezve. E körülmények pedig valószínűsítik azt, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetett.
A fent kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta és a pénzkövetelés biztosítását elrendelte.
A másodfokú bíróság az első- és másodfokú költség erejéig is pénzkövetelés biztosítását rendelte el, amely részben a 135 000 Ft-os elsőfokú eljárási illeték, részben a 175 000 Ft másodfokú eljárási illeték és a felperest a másodfokú eljárásban megillető 2000 Ft másodfokú eljárási költség a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 7. § (2) bekezdése, 8. §-a, 9. § (1) és (3) bekezdése, továbbá a 10. § (1) bekezdése alapján.
(Fővárosi Ítélőtábla 3. Pkf. 25.712/2008/3.)