adozona.hu
MBH 2008.11.232
MBH 2008.11.232
- A szerződésminta tartalmi vizsgálata - az arra történő áttérésre utaláson túl - meghaladja az egyszerűsített cégeljárás kereteit. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 6. §, 48. §, 52. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2001. március 23. napján bejegyzett O. Kft. jogi képviselője a 2008. április 25. napján elektronikus úton, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott kérelmében a társaság székhelyében, tevékenységi körében és a képviseletre jogosult adataiban bekövetkezett változásoknak, továbbá a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság törlésének cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelemben a tevékenységi körre vonatkozó módosítások kivételével a változások időpontját 2007. auguszt...
MBH 2008.11.232 - A szerződésminta tartalmi vizsgálata - az arra történő áttérésre utaláson túl - meghaladja az egyszerűsített cégeljárás kereteit.
A cégjegyzékbe 2001. március 23. napján bejegyzett O. Kft. jogi képviselője a 2008. április 25. napján elektronikus úton, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott kérelmében a társaság székhelyében, tevékenységi körében és a képviseletre jogosult adataiban bekövetkezett változásoknak, továbbá a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság törlésének cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelemben a tevékenységi körre vonatkozó módosítások kivételével a változások időpontját 2007. augusztus 21. napjában jelölte meg, míg a tevékenységek vonatkozásában a változás időpontjaként 2008. április 4-i dátumot tüntetett fel. A 8. rovatban a létesítő okirat (a módosító okirat) kelteként szintén 2008. április 4-i dátum szerepel.Kérelméhez mellékelte a társaság 2007. július 26-i, határozatképtelen taggyűléséről készült jegyzőkönyvet, és a 2007. augusztus 21-i megismételt taggyűlés jegyzőkönyvét. Ezen a taggyűlésen határoztak a tagok a székhelymódosításról, az ügyvezető újraválasztásáról, a könyvvizsgálói tisztség és a felügyelő bizottság megszüntetéséről, valamint arról, hogy a társasági szerződésüket a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően módosítják, egyben szerződésmintára térnek át. Ugyanezen a napon kelt az ügyvezető elfogadó nyilatkozata, valamint a tagjegyzék. A kérelem mellékleteként csatolt egységes szerkezetű társasági szerződés (szerződésminta) kelte 2008. április 4. napja, melyet a tagok aláírásukkal láttak el és a jogi képviselő ellenjegyzett. A szerződésminta a társaság tevékenységi körét a 2008. évi TEÁOR szerint átsorolva tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság a 2008. április 28. napján kelt 33. sorszámú végzésével az egyszerűsített cégeljárás keretében történő változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. Az elutasítás indokaként azt jelölte meg, hogy a 2007. augusztus 31-i (helyesen 21-i) módosításhoz nincs csatolva a szerződésminta alapján készült létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövege. Az indokolás további pontja szerint "A képviselő a 2008. április 25-i kérelmében két különböző időpontban elfogadott módosítást csatolt".
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak megváltoztatásával kérte, hogy a másodfokú bíróság utasítsa az elsőfokú bíróságot a változásbejegyzési kérelem alapján a módosítások cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
Előadta, hogy a 2007. július 26-án megtartott taggyűlés nem volt határozatképes, mivel a társaság egyik tagja, L. Károly azon nem jelent meg és nem mentette ki magát. A megismételt taggyűlés megtartására 2007. augusztus 21. napján került sor, amelyen L. Károly tag újfent nem jelent meg, azonban az a társasági szerződés rendelkezése értelmében határozatképesnek minősült. Ezen a taggyűlésen hozták meg a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló határozatokat, a tagok azonban csak 2008. áprilisában keresték fel a jogi képviselőt és bízták meg a szerződésminta elkészítésével. Ez az oka annak, hogy a társasági szerződés a megismételt taggyűlési jegyzőkönyv dátumától eltér. Ezért nincs két különböző időpontban elfogadott módosítás, mert csak 2007. augusztus 21. napján hozott határozatok voltak.
Az ügyvezető azért késlekedett a jogi képviselő felkeresésével, mert jóvá akarta hagyatni a határozatokat a távollévő taggal, azonban őt nem sikerült megtalálnia. Időközben a társaság ellen a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, ezért a változásbejegyzési kérelmet benyújtották.
A kérelem elutasítása nem jogszerű, mert nincs objektív, törvényi kizáró oka a változások átvezetésének, mivel szabályszerű taggyűlésen hozott szabályszerű határozatokon alapuló, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés került becsatolásra a szükséges mellékletekkel együtt. A taggyűlési jegyzőkönyv csatolása nem is lett volna kötelező, azzal csak a határozatok jogszerűségét kívánták igazolni. A jogi képviselő álláspontja szerint amennyiben azt mellékletként nem csatolják be, a változások átvezetésére minden bizonnyal sor került volna.
A fellebbezést nem találta alaposnak a másodfokú bíróság.
A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 52. § (2) bekezdése szerint a közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság tagjai (részvényesei) elhatározhatják, hogy a változás bejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - a korábban nem használt - szerződésminta alkalmazására térnek át. A döntés meghozatalához az adott társasági forma esetén a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az áttérés elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A szerződésminta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A szerződésminta alkalmazására történő áttérés következtében a cégbíróság a változás bejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot - az ügyintézési határidő kivételével - a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
A 48. § (6) bekezdés kimondja, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy -amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.
A (7) bekezdés értelmében a cégbíróság a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha
a) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint
b) ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt valamely irat benyújtását.
Az egyszerűsített cégeljárás egyik jellegzetessége a bírósági vizsgálat terjedelmének leszűkítése révén a rövid eljárási határidő. Ezzel együtt jár, hogy az eljárásban mérlegelésnek alig van szerepe, a törvény taxatíve meghatározza a vizsgálódás kereteit és a hozható határozatokat, lényegében rutinfeladattá téve az elbírálást.
A fent hivatkozott jogszabályokon alapuló bírói gyakorlat szerint a szerződésminta tartalmi vizsgálata meghaladja az egyszerűsített cégeljárás kereteit. Hasonlóan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla a 13.Cgf.43.572/2008/2. számú határozatában kimondva, hogy a cégbíróság csak a Ctv. 48. § (6) bekezdésében foglalt vizsgálatot végezheti. Ez a kérelemhez csatolandó létesítő okirat tekintetében mindössze annak vizsgálatát jelenti, hogy a kérelem mellékletét képezi-e a "szerződésmintára" történő utalás, de nem jelenti a csatolt szerződésminta tartalmi vizsgálatát.
Ezért nem jogszabálysértő, hogy az elsőfokú bíróság nem vetette össze a taggyűlési jegyzőkönyvet és az attól eltérő dátumú szerződésminta tartalmi elemeit, mert vizsgálatának terjedelme a fentiek szerint csak arra szorítkozhatott, hogy a változás bejegyzési kérelemhez (az abban megjelölt 2008. augusztus 21-i módosításhoz) csatolva vannak-e a 3. számú melléklet I. számú pontjában rögzített okiratok. Jelen esetben a változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata és a szerződésminta alapján készült létesítő okirat. Ilyen dátumú létesítő okirat módosítás, illetve szerződésminta pedig nem szerepelt a mellékletek között.
Rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a 2007. augusztus 21-i taggyűlésen a tagok nem döntöttek a tevékenységek átsorolásáról, azaz a tevékenységek átsorolására vonatkozó legfőbb szervi határozat nincs csatolva a kérelemhez, mely a 3. számú melléklet 7. pontja szerinti kötelezően csatolandó melléklet. (E melléklet hiányát - tartalmi vizsgálat hiányában - a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem pótolja az sem, hogy a tagok a szerződésmintát egyébként aláírták.)
Helytállóan utasította el ezért az elsőfokú bíróság az egyszerűsített cégeljárás keretében történő változás bejegyzése iránti kérelmet a határozatában elsőként megjelölt okból.
Mellőzte ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú végzés indokolásának azon részét, amely arra vonatkozik, hogy a változásbejegyzéshez szükséges csatolandó okiratok közül a társaság az alábbiakat nem csatolta: a képviselő a 2008. április 25-i kérelmében két különböző időpontban elfogadott módosítást csatolt.
A végzésnek ez az indokolása egyrészt értelmezhetetlen, másrészt ilyen okból a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján a kérelem önmagában nem lehetne elutasítható.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-678098/33.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.111/2008/2.)