adozona.hu
AVI 2004.6.64
AVI 2004.6.64
A termékfejlesztéshez történt hozzájárulás végleges pénzeszköz átadás, így nem tartozik az Áfa. tv. 8. § (2) bekezdés a) pontja alá [1992. évi LXXIV. tv. 8. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az ellenőrzés 14 megállapítása adójogi következményeit levonva az 1999. június 11. napján kelt határozatával az adókülönbözet és az adóhiány tekintetében megváltoztatva elsőfokú hatósága határozatát, a felperest 2 348 000 forint adóhiány, 1 068 000 forint adóbírság, 510 000 forint késedelmi pótlék és 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte az elsőfokú határozat további rendelkezései érintetlenül hagyása mellett.
A határozat felülvizsgálata iránti keresetet az elsőf...
AVI 2004.6.64 A termékfejlesztéshez történt hozzájárulás végleges pénzeszköz átadás, így nem tartozik az Áfa. tv. 8. § (2) bekezdés a) pontja alá [1992. évi LXXIV. tv. 8. §]
Az alperes az ellenőrzés 14 megállapítása adójogi következményeit levonva az 1999. június 11. napján kelt határozatával az adókülönbözet és az adóhiány tekintetében megváltoztatva elsőfokú hatósága határozatát, a felperest 2 348 000 forint adóhiány, 1 068 000 forint adóbírság, 510 000 forint késedelmi pótlék és 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte az elsőfokú határozat további rendelkezései érintetlenül hagyása mellett.A határozat felülvizsgálata iránti keresetet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította. Az indokolás a C. Kft. számlája kapcsán (határozat 1. pontja) az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 6. § (1) bekezdése valamint 8. § (1) bekezdése alapján kimondta, hogy számlában foglalt tényleges gazdasági esemény - a termékfejlesztéshez történő hozzájárulásként kifizetett összeg - nem termékértékesítés és nem szolgáltatásnyújtás, ezért az nem tartozik az Áfa. tv. hatálya alá. Jogszerűnek ítélte ezért az adózás előtti eredmény megnövelésére vonatkozó alperesi rendelkezést. A mezőgazdasági termelőkkel kötött szerződések tartalma és a keresetlevélben előadott állítás közötti eltérésre is utalva (a határozat 7. pontja) kifejtette, hogy a felperes gazdasági tevékenységét adójogi szempontból kell értékelni. Arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági termelőknek átadott vetőmag - függetlenül az ellenszolgáltatás elszámolásának módjától - ténylegesen a felperes rendelkezése alól illetve tevékenységi köréből kikerült. Ez egyaránt megfelel az Áfa. tv. 6. § (1) bekezdése vagy az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja feltételének, és mint termékértékesítés általános forgalmi adó kötelezettség alá esik.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a kereseti kérelme szerint a határozati rendelkezés 1. és 9. pontja (tartalma szerint helyesen) 7. pontja tekintetében kérte. Álláspontja szerint a határozat az Áfa. tv. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközött, mert a szabadalom hasznosítási jogának átadása - amely igazolhatóan a számla szerinti gazdasági esemény tartalma volt - e rendelkezés hatálya alá tartozik. A termékértékesítési szerződések kapcsán átadott vetőmaghoz kapcsolódó általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a felperest a Ptk. 418/A. § és 419. §-a alapján nem terhelte. A felperes szerződéses partnerei hitelként kapták a vetőmagot, ezért ezt általános forgalmi adó nem terheli.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletének felülvizsgálattal nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
Az Áfa. tv. 8. § (1) bekezdése szerint szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. Ilyen a többi között a (2) a) pontja szerint a jogok és más immateriális javak átengedése. A Ptk. 418/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő - illetve a termelő a megrendelő - részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi. A Ptk. 419. § (2) bekezdése alapján a megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők. A (3) bekezdés szerint az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkező értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelős.
A jelen perben a felek közötti közigazgatási - ezen belül adójogi - jogviszonyában eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes gazdasági tevékenysége általános forgalmi adó kötelezettség alá eső termékértékesítésnek illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül-e.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán elsőként azt emeli ki, hogy a Pp. XX. fejezete szerinti eljárásban a bíróságnak az a feladata, hogy a felek közötti közigazgatási jogviszonyban született közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja. A vizsgálat tárgya, a közigazgatási határozat, amely a közigazgatási jogviszony alanyai: az ügyfél és a közigazgatási hatóság közötti közigazgatási jogviszonyból eredő jogokról és kötelezettségekről rendelkezik, amelyeket - önálló, a közigazgatási jogágba tartozó - ezen belül is az adott jogviszony tekintetében - speciális pénzügyi, adójogi anyagi és eljárási szabályok határoznak meg. Az adójogi jogszabályok a törvény hatálya alá tartozó adóalanyok magatartására vonatkozóan tartalmaznak olyan törvényi tényállásokat, amelyek más jogágak így pl. a polgári jog, gazdasági jog stb. szabályozási rendszerében is megjelennek. A bíróságnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az adott közigazgatási jogviszonyra vonatkozó anyagi és eljárási szabályok érvényesülését, alkalmazásuk helyességét kell elbírálni és nem a polgári jog vagy más jogágba tartozó jogszabályok érvényesülését. A bíróság más jogágak anyagi jogi szabályait ezért a közigazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályok hiányában, másodlagosan és mögöttesen veheti figyelembe. Ennek megfelelően a felperes magatartásának minősítése tekintetében helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi megállapítással egyezően arra a következtetésre jutott, hogy a számlában foglaltak szerint a termékfejlesztéshez történt hozzájárulás végleges pénzeszköz átadás volt, amely a felperesi hivatkozással ellentétben nem tartozik az Áfa. tv. 8. § (2) bekezdés a) pontja alá. A termelőknek átadott vetőmagok tekintetében pedig ténylegesen megvalósult a felperesi gazdasági tevékenységi körből történt kivonás, amely az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik. A felperes gazdasági tevékenysége ezen adójogi tényállást megvalósította, ezért a perben annak nincs jogi relevanciája, hogy a magatartás a Ptk. szabályainak miként felel meg.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben nem észlelt jogszabálysértést, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.761/2000.)