adozona.hu
AVI 2004.2.16
AVI 2004.2.16
A felszámolás alatt álló szervezet a felszámolás okán és címén nem mentesülhet a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségeitől (1991. évi IL. tv. 38. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes 1999. december 20. napján kelt határozatát az 1999. július 12-én kelt elsőfokú határozatra kiterjedően azért helyezte hatályon kívül, mert álláspontja szerint a felperessel szemben a Cégközlöny 1998. évi 26. számában 1998. június 25. napjával közzétett felszámolási eljárás megindulását követően a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervez...
AVI 2004.2.16 A felszámolás alatt álló szervezet a felszámolás okán és címén nem mentesülhet a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségeitől (1991. évi IL. tv. 38. §)
Az elsőfokú bíróság az alperes 1999. december 20. napján kelt határozatát az 1999. július 12-én kelt elsőfokú határozatra kiterjedően azért helyezte hatályon kívül, mert álláspontja szerint a felperessel szemben a Cégközlöny 1998. évi 26. számában 1998. június 25. napjával közzétett felszámolási eljárás megindulását követően a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést kizárólag a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, a közigazgatási eljárás során nem. Kifejtette, hogy az alperes a követelését mint hitelezői igényt a Cstv. 28. § (2) bekezdése f) pontja illetve a 37. §-a szerint kizárólag a felszámolási eljárásban érvényesítheti; a felszámolás alatti felperessel szemben közigazgatási eljárásban határozatot nem hozhat.A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt az alperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 51. § (1) és (2) bekezdését, a 75. §-át, a 79. § (1)-(2) és (5) bekezdését, az 53. § (4) és (5) bekezdését, a Cstv. 31. § (1) bekezdés a) pontját, a 28. § (2) bekezdés f) pontját, a 37. § (1) és (2) bekezdését, a 38. § (3) bekezdését sérti. E szabályok szerint az adóhatóság elévülési időn belül - felszámolási eljárás megindulásától függetlenül - jogosult az adóigazgatási eljárás megindítására, az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet tekintetében határozat hozatalára. Az Art. 53. § (4) bekezdése az adózó felszámolása esetére kifejezetten előírja az adóhatósági ellenőrzés lefolytatását. Az adóhatóság az Art. szabályai alapján az adózó adókötelezettségeiről csak határozatban dönthet, amelytől független a meghozott határozat alapján a felszámolási eljárás során a hitelezői igény érvényesítése.
A felperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítottja.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot nem osztja, a jogerős ítélet az alperesi felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokkal ellentétes. A közigazgatási és felszámolási eljárások jogi természetét illetően a Legfelsőbb Bíróság arra mutat rá, hogy a Cstv. alapján folyó felszámolási eljárás a polgári jogviszonyok végleges lezárására szolgáló generális és teljes végrehajtás, amely független a közigazgatási eljárástól.
A felszámolási eljárásban a hitelezői követelések érvényesítésére, míg a közigazgatási eljárásban a közigazgatási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésére kerül sor. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) alapján a közigazgatási szerv a közigazgatási jogviszonyokból eredő kötelezettségeket a közigazgatási eljárás során hozott közigazgatási határozattal érvényesítheti. Nincs olyan jogszabály, amely a felszámolás alatt álló szervezetet kizárná a közigazgatási jogviszonyok alanyai köréből. A felszámolás alatt álló szervezet a felszámolás okán és címén nem mentesülhet közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségeitől. A felszámolás alatt álló szervezet tehát közigazgatási jogviszony alanya, közigazgatási eljárás ügyfele lehet, vele szemben közigazgatási határozat hozatalának helye van. A közigazgatási eljárások között speciális eljárási szabályok vonatkoznak az adóigazgatási eljárásra. Ennek során az adóhatóság az adózóval szemben az Art. szabályai szerint jogosult és köteles eljárni. A felperessel szemben az alperes az Art. szabályai alkalmazásával folytatott le adóigazgatási eljárást, amelyet határozat hozatalával zárt le. E határozat bírósági felülvizsgálatát a keresetben megjelölt jogszabálysértések tekintetében és nem az elsőfokú bíróság által megállapított hatáskör hiányára hivatkozva kérte a felperes. Az elsőfokú bíróság azonban téves jogi álláspontja következtében a keresetben megjelölt jogszabálysértéseket nem vizsgálta, érdemben ezekről nem döntött.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján számítható alperesi felülvizsgálati eljárási költség megállapítása mellett, amelynek viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell határoznia. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.453/2000.)