adozona.hu
AVI 2003.11.114
AVI 2003.11.114
A felelősséget vállaló jogi személy kötelezhető a helytállásra vállalkozóval szemben behajthatatlanná vált követelés esetén, ha az jogi személy felelősségvállalásával működött (1990. évi XCI. tv. 25. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva az alperes 1998. október 6. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte. Indokai szerint a megszűnt K. és Társa Bt. - felszámolási eljárás során bejelentett, de figyelmen kívül hagyott - adótartozásáért való helytállásra a tagja, a felperes közigazgatási határozattal azért nem kötelezhető az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 25. § (2) bekezdés f) pontja szerint, mert a felperes nem jogi személy. Úgy vélte, hogy a meg...
AVI 2003.11.114 A felelősséget vállaló jogi személy kötelezhető a helytállásra vállalkozóval szemben behajthatatlanná vált követelés esetén, ha az jogi személy felelősségvállalásával működött (1990. évi XCI. tv. 25. §)
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva az alperes 1998. október 6. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte. Indokai szerint a megszűnt K. és Társa Bt. - felszámolási eljárás során bejelentett, de figyelmen kívül hagyott - adótartozásáért való helytállásra a tagja, a felperes közigazgatási határozattal azért nem kötelezhető az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 25. § (2) bekezdés f) pontja szerint, mert a felperes nem jogi személy. Úgy vélte, hogy a megszűnt társaság adótartozásával kapcsolatos igény a felperessel szemben polgári peres eljárásban érvényesíthető.Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Art. 25. § (2) bekezdésének f) pontja alapján határozatával jogszerűen kötelezte a megszűnt Bt. adótartozása megfizetésére a felperest.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban abból a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre jutott. Az elsőfokú bíróság által helyesen idézett Art. 25. § (2) bekezdése f) pontja szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a jogi személy, amely a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel. A Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 101. §-a a gazdasági társaságok közül a betéti társaságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A 101. § (1) bekezdése szerint a betéti társaság beltagja felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A Gt. 101. § (3) bekezdése utaló szabálya alapján a Gt. 56. § (1) bekezdése szerint társaság beltagja helytállási kötelezettsége a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges.
A fentiekben idézett Art. szabály azoknak a felsorolását tartalmazza, akik az eredeti adóalany helyett a velük szemben lefolytatott adóigazgatási eljárásban hozott határozat alapján kötelezhetők a lejárt és behajthatatlanná vált adó teljesítésére. Így a tag vagy szervezet kötelezhető a helytállásra a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport adótartozásáért. A felelősséget vállaló jogi személy kötelezhető a helytállásra vállalkozóval szemben behajthatatlanná vált követelés esetében, ha az jogi személy felelősségvállalásával működött. Jogi személy kötelezhető a helytállásra a vállalkozással szemben behajthatatlanná vált kötelezettség kapcsán, ha az jogi személy törvényen alapuló kezessége mellett működött.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a megszűnt gazdasági társaságnak, a Bt.-nek a beltagja volt, amelyből következően a megszűnt társaság tartozásáért való helytállási kötelezettsége a Gt. 56. § (1) bekezdése szerint korlátlan. A felperes keresetében a vele szemben kiszabott adó összegét nem vitatta. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a felperesnek a Gt.</a> alapján fennálló helytállási kötelezettségére, de tévedett, amikor az Art. 25. § (2) bekezdése f) pontjának utolsó fordulatát alkalmazta és figyelmen kívül hagyta azt a rendelkezést, amely pontosan fedi az alperesi határozathozatal feltételeit azaz "az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag". Megszűnt gazdasági társaság esetében a jogszabály további feltétel teljesülését nem kívánja. A szakasz alkalmazása független attól, hogy a követelést a Bt.-vel szemben a felszámolási eljárás során érvényesítették-e vagy sem, és az is, hogy erről a tag tudott-e. Ennek megfelelően a megszűnt adóalany helyett helytállni tartozó felperessel szemben a Gt. 56. § (1) bekezdése alapján az Art. 25. § (2) bekezdése f) pontja szerint hozott alperesi határozat jogszerű volt.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kf. I. 35.115/2000.)