adozona.hu
AVI 2003.5.58
AVI 2003.5.58
Amennyiben a hatályon kívül helyezésre jogszabályváltozás folytán kerül sor, ezt a tényt a perköltség megállapításánál figyelembe kell venni (1997. évi CIII. tv. 84. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megismételt eljárásban az elsőfokú vámhivatal 76 267 178 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mivel az jövedéki engedély nélkül végzett nagykereskedelmi tevékenységet. Az alperes a határozatot helybenhagyta.
A városi bíróság 19. számú végzésével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljár megyei bíróság 4. számú végzésével az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította.
Az új eljárás eredményeként a megye...
AVI 2003.5.58 Amennyiben a hatályon kívül helyezésre jogszabályváltozás folytán kerül sor, ezt a tényt a perköltség megállapításánál figyelembe kell venni (1997. évi CIII. tv. 84. §)
A megismételt eljárásban az elsőfokú vámhivatal 76 267 178 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mivel az jövedéki engedély nélkül végzett nagykereskedelmi tevékenységet. Az alperes a határozatot helybenhagyta.A városi bíróság 19. számú végzésével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljár megyei bíróság 4. számú végzésével az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította.
Az új eljárás eredményeként a megyei bíróság 12. számú végzésével a felperes keresetét ismét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló akkor hatályban volt 1993. évi LVIII. törvény a jövedéki termékkel történő tevékenység folytatásához egyértelműen a jövedéki engedély meglétét kívánta meg. A bírósági eljárás során a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a jövedéki engedély iránti kérelmét a jövedéki tevékenysége megkezdését megelőzően bármilyen hatósághoz előterjesztette volna.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltatását továbbra is arra hivatkozva, hogy a kérelmet beadta, csak nem formanyomtatványon. A felperes abban a jóhiszeműen téves feltevésben volt, hogy jövedéki engedélyesként folytathatja tevékenységét. A másodfokú eljárás során a felperes a fellebbezését azzal egészítette ki, hogy az 1997. évi CIII. új jövedéki törvényre figyelemmel a felperesre kedvezőbb jogkövetkezményeket lehet és kell alkalmazni.
Az alperes a fellebbezés elutasítását indítványozta, melyben kifejtette, hogy az új jövedéki törvény valóban kedvezőbb volna az ügyfél részére. A vámhatóság az eljárás és elbírálás során is a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járt el, a később hatályba lépett jogszabály alkalmazása rendkívül méltánytalan hátrányt jelentene az eljáró hatóságok részére.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 1997. július 15-én kelt 2. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 84. § (7) bekezdés 1. pontja szerint a folyamatban lévő Jszt. szerinti ügyek elbírálására a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, feltéve, ha a Jöt. ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre kedvezőbb elbírálást. A Jöt. rendelkezése 1998. január 1-jén lépett hatályban, és a rendelkezései a kiszabandó bírság tekintetében kedvezőbb a felperes számára.
Az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy a felperes nem rendelkezett jövedéki engedéllyel és a nagykereskedelmi tevékenységet ezen engedély nélkül folytatta.
A Jöt. 78. § (2) bekezdése szerint, ha jövedéki engedélyes kereskedő kétséget kizáróan adózott terméket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez a törvényben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napoknak a szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, 365-öd részének szorzata, de legalább 500 ezer forint. Ez a szabályozás kedvezőbb a felperesre nézve, mint az alperes határozatában szereplő, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (Jszt.) 69. § (1) és (4) bekezdés a/3. alpontja alapján számítandó jövedéki bírság.
Mivel a Jöt. a felperesre nézve kedvezőbb elbírálás lehetőségét teremtette meg, és a Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontja alapján a folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesnek az új eljárásban a Jöt. szabályainak alkalmazásával kell a felperest terhelő jövedéki bírság összegét megállapítania.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság az alperes határozatát nem azért helyezte hatályon kívül, mert a jövedéki bírság kiszabása volt jogszabálysértő, hanem az időközben jogszabályváltozásra hivatkozással, erre figyelemmel az alperes pervesztesnek nem tekinthető, így nem is kötelezhető a felperes perköltségének megfizetésére. Erre figyelemmel a peres felek a költségeiket maguk viselik. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 35.128/2000.)