adozona.hu
AVI 2002.1.2
AVI 2002.1.2
Import termék után csak a megfizetett általános forgalmi adó vonható le [1989. évi XL. tv. 32. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az APEH Megyei Igazgatósága 1992. évre átfogó általános forgalmi adó ellenőrzést végzett el megismételt eljárásban a felperesnél. Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés eredményeként a felperes terhére 50 888 forint személyi jövedelemadó különbözetet írt elő, melyből 10 020 forint személy jövedelemadó adóhiány, továbbá 813 000 forint általános forgalmi adó adóhiány megfizetésére kötelezte a felperest, kiszabott 411 000 forint adóbírságot...
AVI 2002.1.2 Import termék után csak a megfizetett általános forgalmi adó vonható le [1989. évi XL. tv. 32. §].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az APEH Megyei Igazgatósága 1992. évre átfogó általános forgalmi adó ellenőrzést végzett el megismételt eljárásban a felperesnél. Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés eredményeként a felperes terhére 50 888 forint személyi jövedelemadó különbözetet írt elő, melyből 10 020 forint személy jövedelemadó adóhiány, továbbá 813 000 forint általános forgalmi adó adóhiány megfizetésére kötelezte a felperest, kiszabott 411 000 forint adóbírságot és 1 193 308 forint késedelmi pótlékot. A határozat indokolása szerint a felperes könyvelte, de nem vallotta az 1992. augusztus 13-án értékesített gépkocsi értékesítéséből származó 813 000 forint általános forgalmi adót, továbbá a bérkocsi bérbeadásával kapcsolatos adókötelezettséget.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra történő kötelezése, vagy az adóhiány törlésével a határozat megváltoztatása iránt. Álláspontja szerint a gépkocsi importálása után a vámhivatal számlájára az általános forgalmi adót befizette, ezért az importot terhelő általános forgalmi adó levonható, ezt törvénysértően nem vették figyelembe az ellenőrzéskor, továbbá nem voltak tekintettel a benyújtott önellenőrzésére sem.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes a keresetében elismerte, hogy ennyi idő eltelte után a bevallás benyújtását nem tudja igazolni, ezért az adóhatóság jogszerűen állapította meg a felperes terhére az ugyan könyvelt, de be nem vallott gépkocsi értékesítés és gépkocsi bérbeadás után felmerült adókötelezettségeket. Az 1992. július 9-én készült vámelszámolási napló 674 000 forint általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget tartalmaz. Ennek tényleges befizetésére 1993. január 20-án került sor és az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján ez a befizetett, importot terhelő általános forgalmi adó csak a befizetést követő naptól vonható le, az az 1992. évre nem vehető figyelembe. A felperes az önellenőrzését 1996. december 6-án nyújtott be, ezzel ellentétes korábbi benyújtást a per során nem igazolt. Az önellenőrzés az 1993. január hónapra vonatkozott, ezért az a perbeli időszakra nem vehető figyelembe.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérte annak megváltoztatásával a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodsorban a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra történő kötelezését. Fellebbezésében az álláspontját a keresetével azonosan terjesztette elő. E szerint az importot terhelő általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) beszámítására jogosult és az önellenőrzés figyelembe vételét törvénysértően mellőzték, mert az önellenőrzéskor már az áfa levonási joga megnyílt, így álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 36. § (1) bekezdés c) pontjába és 32. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a perben nem az 1992. évi LXXIV. törvény az irányadó. Az importot terhelő adó levonásának feltétele az adó megfizetése. A felperes a perbeli időszakot követően fizette meg az importot terhelő adót, így azt korábbi időszakra nem számíthatja be. Önrevíziója a perbeli időszakot követő időre vonatkozik, így az sem számolható el korábbi időre.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta és abból mindenben megalapozott jogkövetkeztetést vont le. A felperes tévesen jelölte meg az általa hivatkozott jogszabálysértést, a fellebbezésében hivatkozott 1992. évi LXXIV. törvény csak 1993. január 1-jével lépett hatályba, az az ellenőrzött 1992. évre vonatkozóan nem alkalmazható és ezt a jogszabályt az elsőfokú bíróság helyesen nem is alkalmazta, így ítélete a felperes által hivatkozott rendelkezéseket nem is sérthette meg. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy az import termék után csak a megfizetett általános forgalmi adó vonható le az 1989. évi XL. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A felperes nem vitásan az adót 1993. január 20-án fizette meg, így azt 1992. évre levonható adóként nem vehették figyelembe. Az önellenőrzésre csak 1996. december 6-án került sor, az önellenőrzés 1993. január hónapra vonatkozott, ezért az az 1992. ellenőrzött adóévre nem volt elszámolható. Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az önellenőrzés benyújtásakor már az áfa levonási joga megnyílt, így azt az adóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie. Az önellenőrzés csak arra az időszakra számolható el, amely időszakra vonatkozóan nyújtják be, ez az időszak az önellenőrzésben megjelölt 1993. január hónap volt, így csak arra és nem más időszakra vehető figyelembe az önellenőrzésben foglalt adókötelezettség.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem ütközött a fellebbezésben megjelölt jogszabályokba, az ítélet törvényes és megalapozott volt, ezért azt a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kf. V. 29.829/1999.)