adozona.hu
BH 2008.6.155
BH 2008.6.155
I. A fedezetelvonó ajándékozási szerződés relatív hatálytalanságának vizsgálata körében közömbös, hogy a szerződést kötő feleket nem a fedezetelvonás, hanem egyéb gazdasági megfontolások motiválták [Ptk. 203. §]. II. A betéti társaság beltagja ugyanannak a kötelezettségnek a teljesítéséért felelős, mint a betéti társaság: helyt kell állnia a betéti társaság fizetési késedelme miatt keletkezett kamatkövetelésekért is [1997. évi CXLIV. tv. 101. §; Ptk. 301. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által ítélkezése alapjául elfogadott tényállás szerint az I. r. alperes a B. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság beltagja volt 1995. december 19-étől 2004. december 10-éig. A B. Bt. a felperestől különböző műszaki termékeket vásárolt, melynek alapján a felperesnek a Bt.-vel szemben 6 551 851 Ft követelése keletkezett. Több eredménytelen fizetési felszólítást követően a Bt. 2001 júliusában 1 000 000 Ft-ot megfizetett a fel...
BH 2008.6.155 I. A fedezetelvonó ajándékozási szerződés relatív hatálytalanságának vizsgálata körében közömbös, hogy a szerződést kötő feleket nem a fedezetelvonás, hanem egyéb gazdasági megfontolások motiválták [Ptk. 203. §].
II. A betéti társaság beltagja ugyanannak a kötelezettségnek a teljesítéséért felelős, mint a betéti társaság: helyt kell állnia a betéti társaság fizetési késedelme miatt keletkezett kamatkövetelésekért is [1997. évi CXLIV. tv. 101. §; Ptk. 301. §].
Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által ítélkezése alapjául elfogadott tényállás szerint az I. r. alperes a B. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság beltagja volt 1995. december 19-étől 2004. december 10-éig. A B. Bt. a felperestől különböző műszaki termékeket vásárolt, melynek alapján a felperesnek a Bt.-vel szemben 6 551 851 Ft követelése keletkezett. Több eredménytelen fizetési felszólítást követően a Bt. 2001 júliusában 1 000 000 Ft-ot megfizetett a felperesnek. A fennmaradó összeg ki nem egyenlítése miatt a felperes 2001. augusztus 14-én a Bt. felszámolását kezdeményezte. A megyei bíróság a 2002. február 20-án jogerőre emelkedett végzésével a Bt. felszámolását elrendelte.A felszámolási eljárás lefolytatását követően a bíróság a 2004. október 18-án kelt és 2004. november 12-én jogerőre emelkedett végzésével a B. Bt. adós felszámolási eljárását befejezte, az adóst megszüntette. A végzés szerint az adós vagyonából a felperes követelése 3,8%-ának, 226 085 Ft-nak a kiegyenlítésére volt lehetőség, míg a ki nem egyenlített követelés 5 399 871 Ft maradt.
Az I. r. alperes a felszámolási eljárás megindulását és a fizetési haladék engedélyezése iránti kérelem előterjesztését követően, 2001. október 12-én kelt szerződéssel 1/2 ingatlan tulajdoni illetőségét gyermekének, az akkor még kiskorú II. r. alperesnek ajándékozta akként, hogy, a megállapodásban a felek az I. r. alperes javára a tulajdoni hányadon holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. Az ingatlanon álló új, de lakott lakóépületre tekintettel a tulajdoni hányad értékét 5 000 000 Ft-ban jelölték meg. A földhivatal a II. r. alperes tulajdonjogát és az I. r. alperes haszonélvezeti jogát az ingatlanra bejegyezte.
A felperes a 2005. február 2-án kelt levelében felszólította az I. r. alperest, hogy a B. Bt. felszámolása után őt, mint beltagot terhelő, és a Bt. vagyonának felosztása után fennmaradt tartozást, valamint annak járulékait fizesse meg. Az I. r. alperes válaszában úgy nyilatkozott, hogy minden vagyona a felszámolással megszüntetett gazdasági társaságban volt.
A felperes keresetében a Bt. vagyonából ki nem egyenlített vételár-hátralék címén 5 399 871 Ft és ez összegből 5 384 871 Ft után 2001. augusztus 1-jétől a kifizetésig járó késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperesek között 2001. október 12. napján létrejött ingatlan-ajándékozási szerződés a felperesre nézve hatálytalan. Annak tűrésére kérte kötelezni a II. r. alperest, hogy az ajándékozással megszerzett tulajdoni hányadából a követelését kielégítse.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 5 399 871 Ft-ot, és ebből 5 384 871 Ft után 2001. augusztus 1-jétől a kifizetésig terjedő időre járó késedelmi kamatot. Megállapította, hogy az alperesek által az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára 2001. október 12-én kötött ajándékozási szerződés a felperesre nézve hatálytalan. Kötelezte a II. r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes a fenti ingatlan őt illető tulajdoni hányadából a követelését kielégíthesse. Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 593 994 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozottnak találta.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 101. §-ának (1) bekezdéséből, 101. §-ának (3) bekezdéséből, a 90. §-ának (1) bekezdéséből, továbbá 97. §-ának (1) bekezdéséből azt a következtetést vonta le, hogy az I. r. alperes, mint a B. Bt. beltagja tagsági viszonya megszűnésétől számított öt évig a saját vagyonával felel a társaság által ki nem egyenlíthető vagy ki nem egyenlített tartozásokért. Miután a felszámolási eljárás során a követelés csak részben került kiegyenlítésre, a bíróság a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján kötelezte az I. r. alperest a keresetben kért tőkeösszeg megfizetésére. A bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes a követelés megfizetésével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 298. §-ának a) pontja értelmében késedelembe esett, a kamatkövetelésben történő marasztalás jogalapjaként a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott.
A bíróság alaptalannak tekintette az I. r. alperesnek azt a védekezését, amely szerint a felszámolási eljárás során a B. Bt. vagyonának értékesítésével a felperes követelése kielégíthető lett volna, rámutatva arra, hogy jelen perben a felszámolói intézkedéseket már nem lehet vitatni.
Az alperesek közötti ajándékozási szerződés relatív hatálytalanságának megállapítása körében vizsgálta a Ptk. 203. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek megvalósulását. Ennek során megállapította, hogy az ajándékozási szerződés 2001. október 12-ei megkötésének időpontjában a felperes igénye fennállt, az alperesi Bt.-vel szemben a felszámolási eljárás már folyamatban volt. Az I. r. alperes fizetési haladékot kért, és úgy nyilatkozott, hogy a követelés rajta behajthatatlan. Mindebből az is következik, hogy a szerződés tárgyául szolgáló ingatlanrész a felperes követelésének fedezetét képezhette volna. A bíróság azonban a fedezetelvonó jelleget alapvetően a jogszerzés ingyenessége miatt állapította meg, figyelemmel arra is, hogy a Ptk. a II. r. alperes, mint jogszerző fél esetében a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához nem kíván meg további feltételt. A bíróság tényként nem fogadta el az I. r. alperes állítását, melynek értelmében az I. r. alperes 2001 májusában el akarta idegeníteni az ingatlant a II. r. alperesnek, azonban a földhivatal a bejegyzési kérelmet elutasította, mert ezt a rendelkezésre álló adatok (különösen a földhivatali iratok) nem támasztották alá.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság az eljárás adatainak helyes és okszerű egybevetésével állapította meg az ítéleti tényállást, és abból helyes jogi következtetések levonásával hozta meg a döntését, amelyet a másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyott helyben.
A fellebbezés kapcsán két körülményre mutatott rá: Egyrészt hangsúlyozta, hogy a felszámolás folytán megszűnt B. Bt. fizetésképtelenségének kérdése jelen eljárásban már nem vizsgálható. Másrészt kiemelte: a szerződés hatálytalanságának a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésében rögzített feltételei vagylagos feltételek. A jelen ügyben ajándékozásról volt szó, ezért az ingyenesség ténye vitathatatlan. Nem jelentős, hogy az alperesek milyen megfontolásokra és szándékokra tekintettel kötötték meg a perbeli ajándékozási szerződést, mert az egyik törvényi feltétel megvalósulásával a hatálytalanság jogszerűen megállapítható.
Az alperesek felülvizsgálati kérelme a másodfokú határozat hatályon kívül helyezésére, a keresetet elutasító új határozat meghozatalára, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítására irányult. Kérték annak megállapítását, hogy a marasztalási összeg után járó kamatfizetés kezdőnapja 2005. június 13-a, a jelen perbeli felperesi kereset előterjesztésének időpontja, mert a késedelembe esés elhárítása érdekében úgy jártak el, ahogy az általában elvárható. Ennek alátámasztására megismételték azt a fellebbezésben már kifejtett álláspontjukat, hogy a Bt.-nek voltak ugyan likviditási gondjai, de fizetésképtelensége nem állott fenn, ezért indokolatlan volt a felszámolása.
Az ajándékozási szerződés hatálytalanságának megállapítása körében hivatkoztak a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettség megsértésére, illetve arra, hogy a bíróságok a tényállásból megalapozatlan következtetéseket vontak le. Állították, hogy az I. r. alperes haszonélvezeti jogának kikötése mellett a II. r. alperes tulajdonszerzését eredményező jogügyletre valójában a perbeli ingatlanon tervezett építkezések fedezetéül szolgáló hitel megszerzése érdekében volt szükség. Hangsúlyozták: a megállapodás nem irányult harmadik személy kielégítési alapjának elvonására, az ingyenesség vagy a rosszhiszeműség ténye nem állapítható meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperesek perköltségben marasztalását kérte. A felszámolási eljárás vonatkozásában kiemelte, hogy az alperesek egy jogerősen lezárt ügyet támadnak, amit már nem lehet vitatni. A késedelmi kamattal kapcsolatban előadta, hogy azt az adós akkor is köteles megfizetni, ha késedelmét sikeresen kimentette. A szerződés hatálytalanságával összefüggésben pedig rámutatott, hogy az ajándékozási szerződés fogalmi eleme az ingyenesség, s az alperesek a visszterhességet nem bizonyították, így a fedezetelvonás egyik, törvényben meghatározott vagylagos feltétele megvalósult.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Ezért az alábbi kérdésekben kellett állást foglalnia: Az I. r. alperest marasztaló jogerős ítélet a kamatfizetés kezdő időpontját helytállóan állapította-e meg 2001. augusztus 1-ében, mely időponttól a felperes a B. Bt.-vel szemben jogosult volt a késedelmi kamat megfizetésére, vagy a felperes az I. r. alperessel, mint mögöttesen felelős beltaggal szemben a nem vitás tőkeösszeg után csak a vele szembeni kereset benyújtásának időpontjától jogosult késedelmi kamatra. Másrészt a jogerős ítélet az alperesek által kötött perbeli szerződésről a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította-e meg, hogy az ingyenes szerződés.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbi indokok miatt:
A perbeli jogvitában irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 101. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaság beltagjának felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul fennáll. A felperes adásvételi szerződésből eredő követelése a Bt.-vel szemben már a felszámolási kérelem benyújtásának időpontjában lejárt követelés volt. Az I. r. alperes mint mögöttesen felelős beltag ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felelős, mint a betéti társaság volt. Így az I. r. alperes beltag a megszűnt Bt.-t terhelő és a Bt.-vel szemben ki nem egyenlíthető kötelezettségként nem csupán a tőkekövetelés, hanem a Bt-t terhelő késedelmi kamat megfizetéséért is köteles helytállni. A jogerős ítélet ez okból helytállóan marasztalta az I. r. alperest a fizetendő tőkeösszeg után - a felperes kereseti kérelmének korlátai között - a felszámolási kérelem felperes által történt benyújtásának időpontjától számított késedelmi kamat megfizetésére.
Az alperesek által kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása körében az alperesek valójában a bizonyítékok okszerűtlen értékelését, azaz a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének a megsértését állították. A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint azonban az alperesek e jogszabálysértésre is alaptalanul hivatkoztak. Az alperesek felülvizsgálati kérelme is tényként közli, hogy 2001. május 31-én ajándékozási szerződést kötöttek és ezt nyújtották be bejegyzés végett a körzeti földhivatalhoz.
A jogerős ítélet helytállóan mutatott rá: az ingyenesség fennállása esetén a szerződés hatálytalanságának megítélése szempontjából közömbös az, hogy az alperesek milyen megfontolások alapján, milyen családjogi előzményekkel kötötték meg az ajándékozási szerződést. A szerződés ingyenességén nem változtat az a tény sem, hogy az alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve erre a tulajdoni hányadra, illetve, hogy az ingatlan az I. r. alperes által fizetendő építési hitel biztosítékaként van lekötve.
A Ptk. 203. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
A perbeli esetben nem vitás, hogy a II. r. alperesre nézve a perbeli ajándékozási szerződésből ingyenes előny származott. A Ptk. ismertetett rendelkezése pedig a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához további feltétel megvalósulását nem kívánja meg.
A kifejtett indokok miatt a felülvizsgálati bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.391/2006.)