adozona.hu
BH+ 2005.5.233
BH+ 2005.5.233
Gazdasági társaságok átalakulása esetén a cégbejegyzési eljárásban, valamint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a bíróságnak vizsgálnia kell - egyebek mellett - a bejegyzési kérelem mellékleteként csatolt okiratok tartalmát is. Ennek keretében vizsgálnia kell a törzstőke nagyságát [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §, 44. § (1) és (2) bek., 46. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M-P. Kft. az 1995. december 28-án kelt társasági szerződéssel jött létre 48 000 000 Ft jegyzett tőkével. A társaság cégbejegyzése 1996. október 16-án megtörtént.
A D. Kft. 1993. január 25-én alakult, egyedüli tulajdonosa 1999. január 15-étől az M-P. Kft. E társaság törzstőkéje 2000. április 1-jétől szintén 48 000 000 Ft volt.
A D. Kft. elhatározta, hogy 2000. július 30-ával beolvad az M-P. Kft-be. 2000. július 31-i fordulónappal elkészült a vagyonleltár tervezete és a vagyonmérleg tervez...
BH+ 2005.5.233 Gazdasági társaságok átalakulása esetén a cégbejegyzési eljárásban, valamint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a bíróságnak vizsgálnia kell - egyebek mellett - a bejegyzési kérelem mellékleteként csatolt okiratok tartalmát is. Ennek keretében vizsgálnia kell a törzstőke nagyságát [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §, 44. § (1) és (2) bek., 46. §].
Az M-P. Kft. az 1995. december 28-án kelt társasági szerződéssel jött létre 48 000 000 Ft jegyzett tőkével. A társaság cégbejegyzése 1996. október 16-án megtörtént.A D. Kft. 1993. január 25-én alakult, egyedüli tulajdonosa 1999. január 15-étől az M-P. Kft. E társaság törzstőkéje 2000. április 1-jétől szintén 48 000 000 Ft volt.
A D. Kft. elhatározta, hogy 2000. július 30-ával beolvad az M-P. Kft-be. 2000. július 31-i fordulónappal elkészült a vagyonleltár tervezete és a vagyonmérleg tervezete. 2000. október 27-én pedig az ugyanezen napon kelt társasági szerződés is elfogadásra került. A társaságok a jogutód jegyzett tőkéjét 48 000 000 Ft-ban határozták meg.
A változás bejegyzésére 2001. január 25-én kelt bejegyző végzéssel került sor. A D. Kft. törlését ugyanezen a napon foganatosították.
A cégiratokból az alábbiak állapíthatók meg.
A 2000. október 27-i társasági szerződés, amely már a beolvadást követő állapotot rögzíti 6. pontja szerint a társaság törzstőkéje 48 000 000 Ft. A társasági szerződés 7. pontja szerint készpénzbetét 47 900 000 Ft, illetőleg 100 000 Ft, a két tag hozzájárulásának bontásában. A D. Kft. beolvadási záró vagyonmérlegének 2001. január 25-i, források kimutatásánál az 54. tételsoron a jegyzett tőke 48 000 000 Ft-ban került feltüntetésre. Az M-P. Kft. 2001. január 25-i állapota szerinti beolvadás utáni nyitó vagyonmérlegének források kimutatásánál a jegyzett tőke beolvadó-záró rendezés, valamint beolvadás utáni nyitómérleg rovatokban valamennyi helyen 48 000 000 Ft szerepel. A rendezés tételnél a tétel negatív előjellel szerepel figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 73. § (3) bekezdésében írt tilalmi rendelkezésre. E rendelkezés alapján maradt változatlanul a befogadó társaság jegyzett tőkéje e mérlegsor szerint 48 000 000 Ft. A Cégközlönyben közzétett adatok mind a beolvadó, mind az átvevő társaság szempontjából ugyanezeket az adatokat tartalmazzák.
Az átvevő társaság 2001. január 25-én kelt bejegyző végzése szerint módosításra került a létesítő okirat kelte, a cég tevékenysége, a könyvvizsgáló adata, és utalás történt a beolvadásra. A bejegyző végzés, - mivel a társaság korábbi cégadataiban is a jegyzett tőke 48 000 000 Ft volt - a jegyzett tőkére vonatkozó változás bejegyzését nem tükrözi.
A D. Kft.-t törlő végzés az átalakulás, azaz a beolvadás időpontját 2001. január 25-ében tüntette fel, és e nappal rendelkezett a Kft. törlése iránt.
A főügyészség felperes keresetében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, a jogutód M-P. Kft. 2000. október 27-én kelt létesítő okirata érvénytelen, az érvénytelenség cégeljárás keretében nem küszöbölhető ki, ezért intézkedjen a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.
Álláspontja szerint, mivel a beolvadó társaság egyedüli tagja, azonos az átvevő társasággal, beolvadásról nem lehet szó, legfeljebb a szervezeti átalakulás egyesüléssel jöhetett volna létre. Jogszabálysértőnek ítélte meg az átalakulást arra való tekintettel is, miszerint a társasági szerződésben készpénzként feltüntetett 48 000 000 Ft nem felel meg a vagyonmérleg adatainak. Az átalakulási vagyonmérleg szerint ugyanis a jogutód M-P. Kft. beolvadás után mindössze 20 120 000 Ft készpénzzel rendelkezett. Nincs tehát igazolva 27 880 000 Ft készpénzhányad megléte. Jogszabálysértő a beolvadás azért is, mert ehhez nem kérték előzetesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy engedélyezési eljárás lefolytatására nincsen szükség. A jogutód M-P. Kft.-ben a M-P. GmbH. közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, ennek ellenére a változásbejegyzési kérelem benyújtását követő 30 napon belül a befolyás megszerzésének a közzétételéről nem gondoskodtak. Annak ellenére, hogy az átvevő társaságnak külföldi tagja van, a bejegyzési kérelemhez nem csatolták a Magyarországon tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi tagnak Magyarországon megjelölt kézbesítési meghatalmazottját.
A felperes az említett hiányosságokat olyan mértékűnek jelölte meg, hogy álláspontja szerint a jogszabálysértések kiküszöbölésére lehetőség nincs, a törvényes állapot csak a bejegyző, illetőleg a jogelődök törlését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésével állítható helyre.
Az elsőfokú bíróság a bejegyző és törlő végzést az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okirat érvénytelen. A felperes által felhozott érvénytelenségi okokból a létesítő okirat és a vagyonmérleg, illetőleg vagyonleltár adatai közötti eltérést látta megállapíthatónak, és ennek következtében a bejegyzést olyan mértékben törvénysértőnek, hogy ennek következtében a jogszabálysértő állapot kiküszöbölésére már nem látott lehetőséget.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint a Ctv. 46. § (1) és (2) bekezdése alapján indult - bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti - eljárásoknál csak a végzésben foglalt adatok jogszabályba ütközése esetén indítható per, illetőleg a keresetben csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet sikeresen hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kellett. Megállapítható azonban, hogy a cégbíróság változásbejegyző végzésében nem szerepelt adat a törzstőke nagyságára és szerkezetére nézve, ebben a körben tehát fogalmilag kizárt a bejegyzett adat jogszabálysértő volta. Ettől függetlenül a Ctv. 19. § (2) bekezdése értelmében a cég bejegyzésének a megtörténte után, működő társaságnál, a jegyzett tőke szerkezete már nem képez cégjegyzéki adatot. A Ctv. társaságok egyesülése (beolvadása) esetére sem ír elő ettől eltérő szabályt. Nem vitás, hogy a Gt. 75. § (1) bekezdés c) pontjában írt rendelkezésre tekintettel az egyesülési szerződésnek is kötelező tartalmi eleme a jegyzett tőke összetételének a meghatározása éspedig az átalakulási dokumentáció alapján. Ugyanakkor a Ctv. 46. §-a alapján indított perben a létesítő okirat érvénytelensége csak akkor vizsgálható, ha a bejegyzett adat jogszabálysértő volta az okirat érvénytelenségére vezethető vissza. Az adott ügyben azonban adat hiányában, ilyen összefüggés nem volt megállapítható.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint a jogerős ítélet az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő. A Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján megindítható eljárásoknak éppen az a lényege, hogy a (2) bekezdés által meghatározott módon a cégbejegyzési eljárásban hozott végzések, határozatok jogszabályoknak megfelelő vagy törvénysértő voltát vizsgálni lehessen. A vizsgálatot egységesen a jogelőd és a jogutód cégre vonatkozóan is le kell folytatni. A vizsgálat részét nemcsak a bejegyzésre kerülő cégadatok képezik, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló további okiratok, a létesítő okirat vagy egyéb okirat tartalma is. A vizsgálatnak az alapját a jogi személyiséggel rendelkező cégek esetében a Ctv. 40., valamint 44. § (1) bekezdése teremti meg. A felperes hivatkozott több határozatra, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a társaságok egyesülése, beolvadása, összeolvadása esetén a cégbírósági bejegyzéskor vizsgálni kell a beolvadás utáni jegyzett tőke összegének megállapítására vonatkozó eljárást, illetőleg az alapul szolgáló okiratok jogszabályoknak való megfelelőségét. Ennek keretében szükséges feltárni azokat az esetleges ellentmondásokat, amelyek a beolvadási okiratok és az egyesülési szerződés elfogadásának alapját képezik. A felülvizsgálati kérelem szerint, a Ctv. 46. § (1) bekezdésének a másodfokú bíróság általi értelmezése kizárja az ügyész keresetindítását, ha az ügyész a Ctv. 46. § (2) bekezdésére, valamint 44. § (1) bekezdésére alapítja a kereseti kérelmet.
A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
Álláspontja az volt, hogy a cég megalakulása óta jegyzett tőkéje változatlan. A törzstőkének az összetétele azonban csak és kizárólag az alakulás (átalakulás) pillanatában tükröz egyfajta valós helyzetet. Később - éppen a társaság üzletszerű működése miatt - a pénzbeli betét függetlenül a társasági szerződés, illetve cégjegyzék adataitól nem állhat folyamatosan rendelkezésre. 2000. július 31-én nem ugyanazok az állapotok álltak fenn, mint a cégbejegyzés, vagyis 2001. január 25. napján. Az a tény, hogy a társasági szerződés a jegyzett tőkét pénzbetétként határozta meg, olyan adatként kezelendő, amely semmiképpen nem vezethet a szerződés érvénytelenségéhez.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése kimondja, hogy a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 46. § (1) és (2) bekezdése szerint a bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indíthat pert többek között az ügyész. A keresetlevélben, illetve az eljárás során azonban csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálnia kellett. A gazdasági társaságok átalakulása esetében a bejegyzési kérelemhez kötelezően csatoltandó mellékletek körét sorolja fel a melléklet III. pontja is. A III. pont 2. és 3. alpontja rögzíti, hogy a bejegyzéshez szükséges további okiratok között kell megküldeni az átalakuló (jogelőd) társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét, valamint vagyonleltár-tervezetét.
A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetése alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a bejegyzési eljárásban és ennek következtében a cégbejegyzés hatályon kívül helyezése iránti perekben a cégjegyzékben szereplő adatokon túlmenően ne lenne vizsgálódási kötelezettsége a cégbíróságnak, illetőleg a perbíróságnak. Vizsgálati jogköre, valamint kötelezettsége kiterjed valóban az adatok jogszabályoknak megfelelő volta vizsgálatára, de ezek mellett kiterjed a 46. § (2) bekezdésének a 44. § (1) bekezdésére való visszautalása következtében, a bejegyzési kérelem mellékletét képező okiratokra és az okiratok tartalmára is. A Ctv. 44. § (1) bekezdésének az a megfogalmazása, miszerint a cégbíróságnak vizsgálni kell a létesítő okiratot, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelőségét, nem értelmezhető akként, hogy e vizsgálat terjedelme csak olyan módon érinthetné ezen okiratok vizsgálatát, amilyen módon illetőleg tartalommal az ott lévő adatok a cégjegyzékben is megjelennek.
Az adott ügyben mindez a megállapítás azt jelenti, hogy a bejegyzési eljárásban, valamint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló pernek a keretében vizsgálni kellett a törzstőke nagyságát is függetlenül attól, hogy az átvevő társaság cégbejegyző végzésében ez az adat - változás hiányában - feltüntetésre nem került. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy bár a létesítő okiratnak is tartalmazni kell adatokat a törzstőke szerkezetére és az egyesülési szerződésnek is kötelező tartalmi eleme a jegyzett tőke összetételének a meghatározása, mégis a Ctv. 46. §-a alapján indult perekben ezt az adatot csak akkor lehet vizsgálni, ha annak jogszabálysértő volta az okirat érvénytelenségére vezethető vissza. A Ctv. említett 44. § (1) bekezdése és 46. § (2) bekezdése alapján mind az adatokat, mind az okiratokat egymástól függetlenül is vizsgálni kell, illetőleg azt is vizsgálni kell, hogy az adatok között a megfelelő jogszabályi összhang fennáll-e.
A másodfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt nem vizsgálta azokat a körülményeket, amelyekre az alperes a fellebbezési kérelmében hivatkozott, ezért a jogerős határozat jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Gfv.VII.30.118/2004. sz.)