adozona.hu
BH 2005.1.24
BH 2005.1.24
A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 9-10. §-a].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a csődeljárást megszüntette azzal, hogy a kérelmező a költségeit maga viseli. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós 2001. október 3. napján csődbejelentést tett. Mivel kérelmére a 40 000 Ft eljárási illetéket nem rótta le, a bíróság az eljárást megszüntette. A 2001. október 25. napján benyújtott kérelmében az adós az eljárási illetéket lerótta, ezért a bíróság elrendelte az eljárás folytatását, és hiánypótlásra hívta fel az adóst. Az adós a végzésben...
BH 2005.1.24 A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 9-10. §-a].
Az elsőfokú bíróság végzésével a csődeljárást megszüntette azzal, hogy a kérelmező a költségeit maga viseli. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós 2001. október 3. napján csődbejelentést tett. Mivel kérelmére a 40 000 Ft eljárási illetéket nem rótta le, a bíróság az eljárást megszüntette. A 2001. október 25. napján benyújtott kérelmében az adós az eljárási illetéket lerótta, ezért a bíróság elrendelte az eljárás folytatását, és hiánypótlásra hívta fel az adóst. Az adós a végzésben foglaltaknak csak részben tett eleget. Mivel az adós kérelme hiányos és a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést sem kapta meg, valamint már tárgyalást sem tarthat az eltelt 30 napos határidőre tekintettel, a bíróság az eljárást a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi LI. (helyesen: IL.) törvény (többször mód. Cstv.) 10. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján megszüntette.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával az eljárás folytatásának az elrendelését. Hivatkozott arra, hogy 2001. június 30-i dátummal nyújtotta be a 2001. év féléves zárómérlegét, a bejelentés szeptember 29-én történt, ami három hónapon belül van. A bíróság által megjelölt június 6-i dátum valószínűleg elnézés volt. Becsatolta az időközben elkészült III. negyedéves mérleget is, az újsághirdetés is a törvény előírásainak megfelelően történt, azt a postára adást követő 3 napon belül jelenttette meg. Az ismert hitelezőket az október 29-ére meghirdetett tárgyalásra meghívta, és a Pest Megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kivételével valamennyi hitelező megjelent. Az APEH faxon jelezte: nem tud részt venni a tárgyaláson, de hozzájárul az egyezséghez azzal a feltétellel, hogy a fennálló követelést pontosítják. A többi hitelezőt személyesen ismeri, így a megbízólevél kiállítása fölösleges lett volna.
Az adós fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben.
A többször mód. Cstv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A törvény célja tehát az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő adós gazdálkodó szervezet a hitelezőivel megegyezzen, a tartozásainak a kiegyenlítésére moratóriumot kapjon. Ebből eredően mind az adós, mind a hitelezők érdekét tekintve a csődeljárás vonatkozásában a törvény az eljárási követelmények, a határidők betartására szigorú feltételeket szab. Az elsőfokú bíróság az eljárása során a jogszabálynak megfelelően vizsgálta az adós hiánypótlási kötelezettségét, amelynek az csupán részben tett eleget. A 2001. június 6. napi megjelölésű mérleg vonatkozásában valóban elírást tartalmaz a határozat, az egyéb hiányok tekintetében azonban megfelelő állapotot rögzít.
A többször mód. Cstv. 10. §-ának (3) bekezdésében felsoroltak közül egynek a hiánya is az eljárás megszüntetését eredményezheti. A jelen esetben a hiányos kérelem mellett döntő jelentőségű a (3) bekezdés e) pontjában foglalt azon ok, hogy az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg. A többször mód. Cstv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő 3 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni, a hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. Ez pedig a jelen esetben nem történt meg. Az október 29-én megtartott egyeztető tárgyaláson a hitelezők további határidőt kértek a nyilatkozatuk megtételéhez, amelynek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy az adós a hirdetményt nem a többször módosított Cstv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint tette közzé, nevezetesen a hirdetmény nem tartalmazta azt a törvényi követelményt: a tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. Ennek indoka a többször módosított Cstv. 9. §-ának (6) bekezdésében foglalt eljárási követelmény.
A fentiekre tekintettel nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a csődeljárást megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 30.364/2002. sz.)