adozona.hu
MBH 2004.08.63
MBH 2004.08.63
A rövidített névnek - mivel abban a tevékenységi körre utaló jelző nem szerepel -, egyértelműen különböznie kell a cégjegyzékbe már felvett, nem azonos, de hasonló vezérszót (vezérszó-szerkezetet) használó cégek rövidített elnevezésétől. Nem jelent nyomatékos megkülönböztetést, ha a vezérszó olyan négyszámjegyű toldattal egészül ki, amely az átlagos ember átlagos figyelem melletti olvasása során, illetve szóbeli használata esetén már összetéveszthető. Az üzletrész átszállásának kizárása - figyelemmel a Gt.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az "Sz.-T. 2002." Autófényező Kft. (melynek rövidített nevét "Sz.-T. 2002." Kft.-ként kérték bejegyezni) cégbejegyzése iránti eljárásban a cégbíróság végzésével felhívta a kérelmező társaságot, hogy a létesítő okirat tartalmi hiányosságait a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül - elutasítás terhe mellett - küszöbölje ki.
A kérelmező 2002. május 15 -én benyújtotta 2002. május 14. napján kelt társasági szerződést módosító okiratot. Egyidejűleg kifejtette, hogy a létesítő okiratnak...
MBH 2004.08.63 A rövidített névnek - mivel abban a tevékenységi körre utaló jelző nem szerepel -, egyértelműen különböznie kell a cégjegyzékbe már felvett, nem azonos, de hasonló vezérszót (vezérszó-szerkezetet) használó cégek rövidített elnevezésétől.
Nem jelent nyomatékos megkülönböztetést, ha a vezérszó olyan négyszámjegyű toldattal egészül ki, amely az átlagos ember átlagos figyelem melletti olvasása során, illetve szóbeli használata esetén már összetéveszthető.
Az üzletrész átszállásának kizárása - figyelemmel a Gt. kogenciájára - csak általános lehet, nem köthető feltételhez.
A megismételt taggyűlés összehívására is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalma. Ezek maradéktalan érvényesüléséhez elengedhetetlen a társasági szerződésben annak szabályozása, hogy az arra jogosult a megismételt taggyűlést mennyi időn belül, milyen időközzel tartozik összehívni, és e taggyűlést mikor kell megtartani.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 123. § (1) bek. h) pontja és (2) bek. e) és f) pontja; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (8) bek., 20. § (1) bek., 41. § (4) bek. és 44. § (3) bek.]
Az "Sz.-T. 2002." Autófényező Kft. (melynek rövidített nevét "Sz.-T. 2002." Kft.-ként kérték bejegyezni) cégbejegyzése iránti eljárásban a cégbíróság végzésével felhívta a kérelmező társaságot, hogy a létesítő okirat tartalmi hiányosságait a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül - elutasítás terhe mellett - küszöbölje ki.A kérelmező 2002. május 15 -én benyújtotta 2002. május 14. napján kelt társasági szerződést módosító okiratot. Egyidejűleg kifejtette, hogy a létesítő okiratnak a cégnévre és az üzletrésznek a tag halála vagy megszűnése esetén történő átszállására vonatkozó rendelkezéseit változatlanul jogszerűnek tartja. Ennek figyelembevételével kérte a társaság bejegyzését.
A cégbíróság a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította a hiánypótlási kötelezettség részbeni elmulasztása miatt. Határozatát azzal indokolta, hogy a társasági szerződés továbbra is jogszabályba ütköző rendelkezéseket tartalmaz.
A cég rövidített neve, illetve a cégnévben szereplő számjegy ugyanis nem alkalmas a cég azonosítására és megkülönböztetésére. Ismeretes továbbá, hogy a hagyaték "ipso iure" átszáll az örökösre. Ha a társasági szerződésben az öröklés kizárásáról nem rendelkeznek, az üzletrész átszállása nem köthető további feltételhez, a taggyűlés jóváhagyásához.
A megismételt taggyűlés összehívásának rendjére vonatkozó szabályozás ("a megismételt taggyűlés összehívásának rendjére a rendes taggyűlés összehívásának a szabályai irányadóak") nem tartalmazza, hogy milyen határidőn belül összehívott taggyűlés minősül megismételt taggyűlésnek. Így ez önmagában nem tekinthető az összehívás rendjére vonatkozó egyértelmű szabályozásnak az elsőfokú bíróság álláspontja szerint.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett, kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését. Vitatta, hogy a cég elnevezése az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) szabályait sértené. A hasonló vezérszóval bejegyzett cégek elnevezésében ugyanis nem szerepel az "autófényező" tevékenységi jelző. Bejelentette, hogy a társaság rövidített elnevezése időközben törlésre került. Kijelentette, hogy a társasági szerződés a tagok számára nem kívánatos tagváltozás megakadályozására zárta ki az üzletrész automatikus öröklését (átszállását), illetve az átszállást taggyűlési jóváhagyáshoz kötötte, továbbá jóváhagyás hiányának esetére rendelkezett a megváltás módjáról. A társasági szerződés szerint a taggyűlés jóváhagyása szükséges az örökös taggá válásához, és ennek hiányában kerülhet sor a megváltásra a létesítő okiratban szabályozott rendben. Ezzel a szabályozással teljes mértékben eleget tett a törvényi előírásoknak. Állította továbbá, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a társasági szerződésben kötelező lenne meghatározni azt, hogy milyen határidőn belül összehívott taggyűlés minősül megismételt taggyűlésnek.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta.
A cégjegyzékben korábban bejegyzett "SzT. 2000"; illetve "Sz-T 2001" vezérszóval szereplő kft.-k nevében valóban nem szerepel az autófényező tevékenyégi jelző. Ha a két cég nem azonos tevékenységet tüntet fel a cégnevében, a bejegyezni kért teljes cégnév bejegyzésének nincs akadálya. Nincs jelentősége annak sem, ha a két cég tevékenysége részben fedi egymást, hiszen a Ctv. 15. § (8) bekezdése értelmében az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől kell egyértelműen különböznie. A bejegyzést kérő cég rövidített neve jogszabályba ütközik, ha a bejegyzés időpontjában azonos vezérszóval rövidített név már szerepel a cégjegyzékben. (A Legfelsőbb Bíróság a Cgf. II. 30.224/2000/2. számú eseti döntésében ezzel azonos tartalmú határozatot hozott.) A rövidített névnek, mivel abban már tevékenységi körre utaló jelzés nem szerepel, egyértelműen különbözni kell a cégjegyzékben már szereplő, nem azonos, de hasonló vezérszót (vezérszó-szerkezetet) használó cégek rövidített elnevezésétől is. Jelen esetben az érintett cégek rövidített elnevezései csak a vezérszó-szerkezet számjelében különböznek. Nem jelent nyomatékos megkülönböztetést, ha a vezérszó olyan négyszámjegyű toldattal egészül ki, amely az átlagos ember átlagos olvasásával, illetve szóbeli használatával már összetéveszthető. (A Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30.393/2001/2. számú eseti döntésében ezzel azonos tartalmú határozatot hozott.)
Iratellenes a fellebbezésnek az az érvelése, hogy a cég rövidített elnevezése időközben a társasági szerződésből törlésre került. A 2002. május 14.-én kelt okirat ugyanis a rövidített név törlésére rendelkezést nem tartalmaz. A fellebbezéssel együtt benyújtott, az eredeti társasági szerződés keltezésével azonos keltezésű "egységes szerkezetű" okiratban foglaltakat a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 41. § (3) bekezdése értelmében érdemben nem vizsgálhatta, mert a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányok a fellebbezési eljárásban joghatályosan már nem pótolhatók.
A Gt. 139. § -a szerint az üzletrész a tag halálával vagy megszűnésével főszabályként átszáll a jogutódra, de a társasági szerződés az átszállást kizárhatja. E jogszabályi rendelkezés értelmében az üzletrész átszállásáról a társasági szerződésben csak akkor kell rendelkezni, ha a tagok az üzletrész átszállását kizárják. Az átszállás kizárása azonban csak általános lehet, nem köthető feltételhez, szemben az üzletrész kívülálló részére történő átruházásával. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Gt. 123. § (2) bekezdés e), illetve f) pontjában foglalt rendelkezés is. A Gt. szabályai főszabályként kógensek, figyelemmel a Gt. 9. § (1) bekezdésében foglaltakra. Az átszállás tehát nem lehet feltételes, nem köthető a taggyűlés hozzájárulásához.
A Gt. 123. § (1) bek. h) pontja a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a megismételt taggyűlés összehívása rendjének szabályozását. A Gt. egyébként nem rendelkezik arról, hogy a megismételt taggyűlés és az eredeti taggyűlés között mennyi időnek kell eltelnie. Ebben a körben a kialakult jogalkalmazói gyakorlatot kell irányadónak tekinteni. A megismételt taggyűlés összehívására is érvényesül ugyanis a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalma. Az összehívás késedelme, halogatása, esetleges mellőzése sértheti a tagok jogait, jogos érdekeit, és akadályozhatja a cég törvényes működését.
Az elsőfokú bíróság ezért helyesen járt el, amikor az Ctv. 44.§ (3) bek. értelmében alkalmazandó 41. § (4) bekezdés alapján a cég bejegyzési kérelmét elutasította. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Ctv. 20. § (1) bekezdése alkalmazandó Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg. 01-09-704134/6. és
Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 40049/2003/2.)