adozona.hu
EH 2002.674
EH 2002.674
I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 1996. február 24-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárásban - amely a Cégközlöny 1996. július 11-én megjelent 28. számában került közzétételre -, az elsőfokú bíróság a felszámoló által 1997. április 15-én benyújtott és 1997. június 23-án kiegészített közbenső mérleget a 43. sorszámú végzésével - a módosított 1991. évi IL. törvény 50. §-a (3) bekezdése alapján - jóváhagyta.
A határozat indokolásában tényként rögzítette: a felszámolás kezdő időpontjában a tevékenységet ...
EH 2002.674 I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.].
II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.].
Az adós ellen 1996. február 24-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárásban - amely a Cégközlöny 1996. július 11-én megjelent 28. számában került közzétételre -, az elsőfokú bíróság a felszámoló által 1997. április 15-én benyújtott és 1997. június 23-án kiegészített közbenső mérleget a 43. sorszámú végzésével - a módosított 1991. évi IL. törvény 50. §-a (3) bekezdése alapján - jóváhagyta.A határozat indokolásában tényként rögzítette: a felszámolás kezdő időpontjában a tevékenységet lezáró mérleg szerint az adós pénzvagyona 613 000 Ft volt, a közbenső mérleg benyújtásáig 21 346 000 Ft összegű bevétel keletkezett és 21 832 000 Ft összegű felszámolási költség került kifizetésre. A kijelölt felszámoló a közbenső mérleg záró pénzeszközállományát 127 000 Ft összegben jelölte meg, és a jelentésében utalt arra is, hogy a 127 000 Ft pénzeszközt tartalékolni kívánja a várható felszámolási költségekre. A hitelezők a közbenső mérlegre észrevételt nem tettek.
Ezt követően az elsőfokú bíróság 57. sorszámú végzésével megállapította: az 1997. július 18-ai, 43. sorszámú, közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzés - 1997. november 1-jén jogerőre emelkedett, majd - miután a hitelező a 43. sorszámú végzés ellen 1998. március 9-én fellebbezést terjesztett elő - a 75. sorszámú végzésével határozott az 57. sorszámú végzés hatályon kívül helyezéséről. A végzés indokolása szerint a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzés nem a hitelező jogi képviselője részére került kézbesítésre, majd az ezt követő szabályszerű kézbesítés után a hitelező jogi képviselője a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be.
A hitelező a 43. sorszámú végzés ellen előterjesztett fellebbezésében - tartalma szerint - a végzés megváltoztatását és a közbenső mérleg elutasítását kérte. A jogorvoslati kérelme indokolásaként kifejtette: a közbenső mérleg a hozzá betárolt veszélyes hulladék ártalmatlanítására és további sorsára vonatkozó mérlegadatokat nem tartalmaz. Cáfolta a felszámolónak a közbenső mérleghez fűzött kísérő iratának azt a megállapítását is, hogy a hitelezői igények visszaigazolásával összefüggően kifogás nem került benyújtásra. Előadta: az 1996. szeptember 2-ai, a felszámoló által készített tájékoztatásra kifogást terjesztett elő, amelyben azt sérelmezte, hogy a felszámoló nem közölte a hozzá betárolt veszélyes hulladék további sorsával kapcsolatos elképzeléseit és a betárolt hulladék mennyiségének a visszaigazolását is elmulasztotta. Véleménye szerint az elsőfokú bíróságnak a közbenső mérleg jóváhagyásáról szóló végzése súlyos eljárási szabálysértéssel született, mert a bíróság a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget a korábban előterjesztett kifogás érdemi vizsgálata nélkül hozta meg.
Az elsőfokú bíróság - a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel - 1998. május 12-én meghallgatást tartott, ahol a felszámoló a közbenső mérleghez fűzött szöveges tájékoztatót azzal egészítette ki, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek L.-n 174,37 m3 veszélyes hulladéka van betárolva, melynek ártalmatlanítási költsége mint felszámolási költség fog jelentkezni a felszámolási zárómérleg elkészítésekor. A felszámoló jelenlévő képviselője nyilatkozott arról: a K.-i Környezetvédelmi Felügyelőségnek bejelentették a hitelezőhöz betárolt veszélyes hulladékot, és kérték az illetékes felügyelőséget, hogy állami tehervállalással oldja meg a telephelyen tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanítását. Előadta azt is, hogy a K.-i Környezetvédelmi Felügyelőségtől még válasz nem érkezett.
Az elsőfokú bíróság a 43. sorszámú, a felszámolási közbenső mérleget jóváhagyó végzésének indokolását a 76. sorszámú végzésével, a felszámoló által az 1999. május 12-i meghallgatáson előadottakkal kiegészítette. Kijavította továbbá az indokolásnak azt a részét, hogy a közbenső mérlegre a hitelezők nem tettek észrevételt. Megállapította: a közbenső mérlegre a H. Kommunális és Környezetvédelmi Vállalat hitelező tett észrevételt. A hitelező kifogásának elbírálása tárgyában hozott 91. sorszámú elsőfokú végzés ellen előterjesztett fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság az Fpk. VIII. 33.535/1999. számú eljárásban bírálta el.
A hitelező a fellebbezését - a korábbi tartalommal egyezően - a 76. sorszámú kiegészítő és kijavító végzés ismeretében is fenntartotta.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság által a közbenső mérleg jóváhagyása tárgyában hozott végzés megalapozott. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az érdemben helytálló határozat megváltoztatására.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) 50. §-a (1) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után közbenső felszámolási mérleget készíthet. A törvényhely (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a felszámolás kezdetétől számított egy év elteltével a közbenső mérleg elkészítése kötelező. A törvény 50. §-a (3) bekezdése értelmében pedig a felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. A közbenső mérleget és annak alapján a hitelezői követelések részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét a felszámoló köteles - a hitelezői választmány véleményét, illetve a hitelezők véleményét is csatolva - a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni. A bíróság a közbenső mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja [mód. Cstv. 50. § (3) és (4) bekezdés].
Az adott ügyben a felszámoló 1997. február 23-ai fordulónappal közbenső mérleget készített, azt a hitelező részére 1997. április 7-én megküldte. A hitelező erre tett - a bírósághoz 1997. május 5-én érkezett - észrevételében sérelmezte, hogy a 302 521 Ft összegű f) és 123 145 Ft összegű g) kategóriába sorolt hitelezői igénye mellett, a felszámoló a hozzá betárolt veszélyes hulladék további sorsát nem rendezte, ezt negatív vagyonként nem tartja nyilván, a közbenső mérlegben nem szerepelteti. Utalt arra is, hogy az 1996. szeptember 12-én írt levelében ezt már "kifogásolta" és ezen igényét megismételve kiemelte: a 174,37 m3 veszélyes hulladék a közbenső mérlegben nincs feltüntetve, a felszámoló e környezeti károsodást okozó anyag további sorsával kapcsolatban semmilyen lépést nem tervez. A felszámoló által készített közbenső mérleghez fűzött szöveges jelentés szerint a hulladékmentesítés várható költségei miatt a hitelezői igények 100%-os kielégítetlensége prognosztizálható. A felszámolási eljárás befejezésére a hulladékmentesítési program realizálásával összefüggésben kerülhet sor. A jelentésből kitűnik, hogy a felszámoló a Környezetvédelmi Alap támogatását tervezi igénybe venni, illetve megpályázni a veszélyes hulladék elhelyezése, illetve feldolgozása érdekében.
A hitelező a fellebbezésében - az észrevételekben és a kifogásában előadottakat megismételve - sérelmezte: a közbenső mérleg nélkülözi a nála betárolt veszélyes hulladék ártalmatlanítására és további sorsára vonatkozó mérlegadatokat.
Az elsőfokú bíróság az észrevételekben foglaltakra és a fellebbezésben előadottakra figyelemmel 1998. május 12-én meghallgatást tartott, ahol a felszámoló által a közbenső mérleghez fűzött jelentés kiegészítéseként elhangzottak ismeretében a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező végzését kiegészítette és kijavította. E szerint a felszámoló elismerte, hogy a hitelezőnél 174,37 m3 betárolt veszélyes hulladéka van, melynek ártalmatlanítási költsége, mint felszámolási költség fog jelentkezni a zárómérleg elkészítésekor. A meghallgatáson előadottak szerint a veszélyes hulladék a K.-i Felügyelőséghez bejelentésre került, és a felszámoló kérte a hatóságot, hogy állami tehervállalással gondoskodjék a veszélyes hulladék ártalmatlanításáról. Miután a felszámoló által a közbenső mérleghez fűzött szöveges jelentés kiegészítésére vonatkozóan elhangzottakkal a közbenső mérleg jóváhagyásáról rendelkező 43. sorszámú végzés a 76. sorszámú végzés által kiegészítésre és kijavításra került, ezért alaptalanul tartotta fenn a hitelező az arra vonatkozó fellebbezését, hogy a közbenső mérleg a veszélyes hulladék sorsával kapcsolatos elképzeléseket nem tartalmazza, az erre vonatkozó igénye nem nyert elismerést. A hitelezőnél betárolt veszélyes hulladék a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény szerint a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így a kötelezettségek között tartandó nyilván (22. §, 23. §, 28. §).
A felszámoló ezt a - még nem számszerűsített - kötelezettséget elismerte és megállapítható, hogy lépéseket is tett az ártalmatlanításhoz szükséges intézkedések érdekében. Miután pedig a hitelező által a kifogásként jelzett hitelezői igény elbírálása során a 174,37 m3 veszélyes hulladék ártalmatlanítási költsége, illetve az ezzel összefüggő kötelezettség számszerűsítésre kerül, módja lesz a felszámolónak arra, hogy a kötelezettségek között ezt az igényt összegszerűen is szerepeltesse.
Tévesen érvelt a hitelező a fellebbezésében azzal is, hogy a közbenső mérleg előterjesztésére a folyamatban lévő, korábban előterjesztett kifogások érdemi vizsgálata nélkül nincs lehetősége a felszámolónak. A felhívott jogszabályi rendelkezésekből következően ugyanis a közbenső mérleg célja a felszámolási eljárás adott állapot szerinti vagyoni helyzetének áttekintése, a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői igények részbeni vagy teljes kielégítése és tartalékképzés a felszámolás várható költségeire, s a vitás hitelezői igények fedezetére. Nincs tehát olyan jogszabályi előírás, amely a közbenső mérleg elkészítését csak a vitás hitelezői igények elbírálását követően tenné lehetővé.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-a (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-a (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 31.275/1999. sz.)