adozona.hu
EH 2000.346
EH 2000.346
Külföldi jogi személynek nem, csak a külföldi természetes személynek kell magyarországi kézbesítési megbízottat meghatalmaznia [1997. évi CXLV. tv. (Ctv) 19. § (1) bek., 23. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. Korlátolt Felelősségű Társaság 1998. november 23-án változás bejegyzésére irányuló kérelmet terjesztett elő, melyben az ügyvezető, illetve a könyvvizsgáló személyében, a cég tevékenységi körében bekövetkezett változásbejegyzését kérte. A személyekre vonatkozó változás-bejegyzési kérelmet az 1998. október 13-án megtartott taggyűlés határozatai alapján terjesztette elő.
A cégbíróság 1998. december 3-án hiánypótló végzést adott ki, melyben 45 napos határidő biztosításával felhívta a bejeg...
EH 2000.346 Külföldi jogi személynek nem, csak a külföldi természetes személynek kell magyarországi kézbesítési megbízottat meghatalmaznia [1997. évi CXLV. tv. (Ctv) 19. § (1) bek., 23. § (2) bek.].
Az I. Korlátolt Felelősségű Társaság 1998. november 23-án változás bejegyzésére irányuló kérelmet terjesztett elő, melyben az ügyvezető, illetve a könyvvizsgáló személyében, a cég tevékenységi körében bekövetkezett változásbejegyzését kérte. A személyekre vonatkozó változás-bejegyzési kérelmet az 1998. október 13-án megtartott taggyűlés határozatai alapján terjesztette elő.A cégbíróság 1998. december 3-án hiánypótló végzést adott ki, melyben 45 napos határidő biztosításával felhívta a bejegyzést kérőt lényegében három hiányosság orvoslására. Egyrészt arra, csatoljon módosító okiratot a könyvvizsgáló változásáról, módosítsa a társasági szerződés szavazategyenlőségre vonatkozó rendelkezését, harmadrészt a külföldi tagok vonatkozásában, csatolja a cég a kézbesítési megbízottra vonatkozó okiratokat.
A bejegyzést kérő - bár a felhívás jogszerűségét vitatta - csatolta a külföldi jogi személy tag kézbesítési megbízottjának meghatalmazására vonatkozó okiratokat. A hiánypótló végzésben szereplő egyéb hiánypótló felhívások jogszerűségét vitatta.
A cégbíróság 1999. február 8-án kelt végzésével a módosítás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a hiánypótlási kötelezettség maradéktalan teljesítésének elmulasztása miatt.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Vitatta, hogy az adott tényállás mellett módosító okiratot kellett volna csatolni a könyvvizsgáló változás miatt. Álláspontja szerint a külföldi jogi személynek nem kell kézbesítési meghatalmazottjának lennie, és a társasági szerződésben a szavazategyenlőség szabályozása nem jogszabálysértő.
A fellebbezés alapos.
Az adott tényállás mellett egyértelmű, hogy az 1998. október 13-án megtartott taggyűlés döntött az ügyvezető, illetve a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változásról. A kft. tagjai ezen a napon módosították a kft. társasági szerződését az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően. Ezt a szerződést a társaság tagjai aláírták, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátták. A társaság tagjai azt a formai megoldást választották, hogy nemcsak a társasági szerződés egyes, Gt.-be ütköző társasági szerződési rendelkezéseit módosították, hanem egységes szerkezetű, a Gt-nek megfelelő tartalmú társasági szerződést készítettek és azt csatolták. Nem jogszerű tehát a hiánypótló végzés új, módosító társasági szerződés csatolására történő felhívása.
A társasági szerződés 16. pontja a szavazategyenlőséggel kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza: "szavazategyenlőség esetén a javaslat el nem fogadottnak tekintendő". A társasági szerződés e rendelkezése a Gt. szabályaival nem ellentétes. A Gt. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal csak akkor lenne ellentétes a rendelkezés, ha aszerint szavazategyenlőség esetén érvényes határozat hozatalára kerülne sor, pl. akként rendelkezne, hogy ilyen esetben sorshúzással döntenek a társaság tagjai. A Gt. hivatkozott rendelkezése szerint a határozat meghozatalához legalább egyszerű szótöbbség szükséges, ezzel a szabállyal teljes mértékben összhangban van a társasági szerződés idézett rendelkezése, így a hiánypótló felhívás e vonatkozásban sem volt jogszerű.
A külföldi jogi személyek kézbesítési meghatalmazottja vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntést hozott, ezekben kifejtette, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. §-ának (1) bekezdése, illetve 23. §-a (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből arra kell következtetni, a külföldi természetes személyeknek kell kézbesítési meghatalmazottjuknak lennie, külföldi jogi személyeknek nem, figyelemmel arra, hogy csak természetes személyek rendelkeznek lakóhellyel.
Az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a változás-bejegyzési kérelmet, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fent kifejtettek figyelembevételével kell dönteni a változás-bejegyzési kérelemről. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.041/1999. sz.)