adozona.hu
EH 1999.32
EH 1999.32
A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós részvénytársaság ellen - az eredménytelen csődeljárást követően - 1993. június 30-án megindított felszámolási eljárás során a hitelező kifogással élt a kijelölt felszámoló által előterjesztett felszámolási zárómérlegben foglaltak miatt. Az elsőfokon eljárt bíróság az 59. sorszámú végzésével elutasította a hitelező beszámítási igényének figyelmen kívül hagyását sérelmező kifogást. Határozatában tájékoztatta a hitelezőt arról, hogy a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a kifo...
EH 1999.32 A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.].
Az adós részvénytársaság ellen - az eredménytelen csődeljárást követően - 1993. június 30-án megindított felszámolási eljárás során a hitelező kifogással élt a kijelölt felszámoló által előterjesztett felszámolási zárómérlegben foglaltak miatt. Az elsőfokon eljárt bíróság az 59. sorszámú végzésével elutasította a hitelező beszámítási igényének figyelmen kívül hagyását sérelmező kifogást. Határozatában tájékoztatta a hitelezőt arról, hogy a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a kifogás elutasítását - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 56. §-ának (2) bekezdése szerint - az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni.Miután az elsőfokú bíróság a 60. sorszámú végzésével - egyéb rendelkezések mellett - a felszámolási eljárást befejezte és az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, a hitelező az e határozat ellen benyújtott fellebbezésében élt jogorvoslati kérelemmel a kifogása elutasítása miatt. Kérte a 60. sorszámú végzés oly módon való megváltoztatását, hogy élni tudjon beszámítási jogával.
A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
Ezen jogerős végzés ellen a hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, s kéte a támadott határozat, valamint az elsőfokú bíróság 59. sorszámú végzésének a kifogásában, illetve a fellebbezésében foglaltaknak megfelelő megváltoztatását. Felülvizsgálati kérelme indokolásában az ügy érdemére vonatkozó érvek mellett arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az adott esetben nincs helye kérelme hivatalból való elutasításának. Kifejtette: kétségtelen, hogy a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése úgy szól, nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős határozat ellen, de fellebbezése és felülvizsgálati kérelme csak "formai okok", azaz a Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében foglaltak miatt irányult, illetve irányul az eljárást befejező végzés ellen. Kijelentette, hogy csak a kifogását elutasító 59. sorszámú elsőfokú végzést, és az az elleni fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, nem pedig az eljárás befejezéséről szóló 60. sorszámú elsőfokú végzést kívánja támadni, tehát a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint védeni hivatott érdekeket - a gazdasági élet stabilitását, biztonságát - nem érintené a felülvizsgálati eljárás megengedése.
Kérte annak figyelembevételét is, hogy az adóhatóságnak mint hitelezőnek nem csak a Cstv. 56. §-a alapján készíthető zárómérlegben szereplő tartozásokra vonatkozóan van beszámítási joga, hanem a Cstv. 50. §-ának (1)-(7) bekezdésében szabályozott közbenső mérleg alapján is. Ez utóbbi rendelkezéseken alapuló beszámítási igény érvényesítéséről pedig a bíróság ugyancsak végzéssel határoz, amely ellen önálló fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelemnek is helye van. Nem találta indokoltnak, sem jogpolitikai, sem dogmatikai érvekkel alátámaszthatónak a kétféle végzés közötti különbségtételt a felülvizsgálati kérelem megengedhetősége tekintetében.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárásban részt vevők mindegyikét megilleti a kifogásolás joga. Ha a felszámolási zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben, illetve a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat kifogásolják, a bíróság további bizonyítást rendelhet el, vagy elutasíthatja a kifogást.
Míg a Cstv. 51. §-ában szabályozott, a felszámoló valamennyi jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen - az erre jogosultak részéről - benyújtható kifogás tárgyában döntő bírósági végzés ellen - a jogszabályban megjelöltek - önálló fellebbezéssel élhetnek, a Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében biztosított speciális kifogásolási jog érvényesítése folytán hozott elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem támadható. Az utóbbi kifogás elutasítását azonban az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben sérelmezni lehet, és ekkor a döntés felülbírálható. Az ügy érdemét eldöntő határozat pedig a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről szóló végzés, tehát csak az az ellen benyújtott fellebbezésben támadható a kifogás elutasítása.
A felszámolási zárómérleg elleni kifogás tárgyában hozott bírósági döntés kihat az eljárás befejezése kapcsán hozott határozatra, hiszen a bíróság a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján hozza meg döntését a Cstv. 60. §-ának (1) bekezdésében előírtakról, így - egyebek mellett - a hitelezői követelések kielégítéséről is. A felszámolási eljárást befejező és a gazdálkodó szervezetet megszüntető végzésből - a hitelező téves érvelésével ellentétben -, a jogorvoslati jogot illetően "nem ragadható ki" a kifogás felől döntő rendelkezés.
A kifogást elutasító elsőfokú végzést is felülbíráló, az adós gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős határozat ellen pedig a Cstv. ugyancsak speciális - a Pp. 270. §-ában foglaltaktól eltérő - előírása folytán nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.
A fentiekre figyelemmel tévesen hivatkozott a fellebbező hitelező arra is: a közbenső mérleg tárgyában hozott - a Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése szerint egyébként csak az azt elutasító - végzés elleni önálló fellebbezési jog, s az ennek következtében a jogerős határozat elleni felülvizsgálati kérelem előterjeszthetősége olyan következtetés levonására ad alapot, hogy az adott esetben hozott jogerős határozat ellen is lehet felülvizsgálati kérelemmel élni.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a kifejtettek miatt a felülvizsgálati kérelmet a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknál fogva megfelelően alkalmazandó Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította. (Legf. Bír. Gfv.X.32.014/1997. sz.)