adozona.hu
MBH 2003.11.31
MBH 2003.11.31
Társasági szerződés ellenjegyzésére jogtanácsos akkor jogosult, ha valamelyik alapító gazdálkodó szervezet, melynél a jogtanácsos munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban áll. A természetes személy tagok a jogi képviseletre nem létesíthetnek jogtanácsossal munkaviszonyt, és nem jogosult erre az alakuló, még előtársaságnak sem minősülő leendő társaság sem. (1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 10. § (3) bek., 14. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek, 21. § (2) bek., 1983. évi 3. tvr. 2. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A J. & H. Kereskedőház Korlátolt Felelősségű Társaság 2002. szeptember 19. napján bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Pest Megyei Cégbírósághoz. A kérelmet a társaság képviseletében dr. Sz. E. jogtanácsos nyújtotta be, és a társasági szerződést, amely 2002. szeptember 15-én kelt, ugyancsak Sz.E. jogtanácsos ellenjegyezte. A Cégbíróság 2002. október 7-én 2. sorszám alatt hiánypótló végzést adott ki, amelyben a jogtanácsosi igazolvány másolatának becsatolására, a társasági szerződés több po...
MBH 2003.11.31 Társasági szerződés ellenjegyzésére jogtanácsos akkor jogosult, ha valamelyik alapító gazdálkodó szervezet, melynél a jogtanácsos munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban áll. A természetes személy tagok a jogi képviseletre nem létesíthetnek jogtanácsossal munkaviszonyt, és nem jogosult erre az alakuló, még előtársaságnak sem minősülő leendő társaság sem.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 10. § (3) bek., 14. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek, 21. § (2) bek., 1983. évi 3. tvr. 2. §, 7/1983. (VIII. 25.) IM r.]
A J. & H. Kereskedőház Korlátolt Felelősségű Társaság 2002. szeptember 19. napján bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Pest Megyei Cégbírósághoz. A kérelmet a társaság képviseletében dr. Sz. E. jogtanácsos nyújtotta be, és a társasági szerződést, amely 2002. szeptember 15-én kelt, ugyancsak Sz.E. jogtanácsos ellenjegyezte. A Cégbíróság 2002. október 7-én 2. sorszám alatt hiánypótló végzést adott ki, amelyben a jogtanácsosi igazolvány másolatának becsatolására, a társasági szerződés több ponton történő módosítására, a módosításoknak megfelelően elkészített olyan egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtására, amelyből a módosítás időpontja is kitűnik, valamint az új, módosított cégnevet tartalmazó aláírási címpéldány csatolására hívta fel a társaságot. 2002. november 8-án a társaság a hiánypótlási felhívásnak részben eleget tett. A jogtanácsosi igazolvány helyett azonban a jogtanácsosi szakvizsga bizonyítvány másolatát és egy munkaszerződést csatolt be, mely 2002. szeptember 10.-én kelt, és amelyet munkáltatóként a J. & H. Kereskedőház Kft. írt alá. A munkáltatóként megjelölt társaság megalakítására a társasági szerződés szerint 5. nappal később, 2002. szeptember 15. napján került sor.A Megyei Cégbíróság 2002. november 1. napján kelt 4. sorszámú végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Az elutasítás indoka a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak részbeni teljesítése volt. A képviseleti jogosultságot igazoló jogtanácsosi igazolvány hiánya miatt ugyanis a bíróságnak nem volt módja ellenőrizni, hogy dr. Sz. E. ténylegesen jogosult-e eljárni a cég képviseletében, mert a benyújtott szakvizsga bizottsági okirat alapján még az sem volt megállapítható, hogy a jogtanácsosi jegyzékbe dr. Sz. E.-t bejegyezték-e.
A végzés ellen 2002. november 27-én a társaság élt fellebbezéssel, amelyben arra hivatkozott, hogy a jogtanácsosi igazolvány benyújtásának elmulasztása egy félreértésen alapult, ezért annak másolatát a fellebbezéshez mellékelte. A jogtanácsosi igazolványból megállapítható, hogy a jogtanácsos 2002. november 21. napjától a J. & H. Kft.-nél munkaviszonyt létesített. A fellebbezéshez mellékelt munkaszerződést a hiánypótlás teljesítéséhez mellékelt iratoktól eltérően nem szeptember 10.-i, hanem 2002. szeptember 15-i dátummal látták el.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta.
A fellebbezés kapcsán kifejtette a fellebbviteli bíróság a következőket:
A J. & H. Kereskedőház Korlátolt Felelősségű Társaságot J. Zs. és F.L. magánszemélyek a 2002. szeptember 15-én aláírt társasági szerződéssel kívánták létrehozni. A társasági szerződést dr. Sz. E. jogtanácsos ellenjegyezte.
A Gt. 3. §.-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy gazdasági társaságot üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társasaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 10. § (3) bekezdése értelmében a társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, azt vagy ügyvéd vagy az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Az 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet, amely a jogtanácsosi tevékenységről rendelkezik, illetve ennek végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet szabályozza a jogtanácsosi tevékenység folytatásának feltételeit, annak szervezeti kereteit. A tvr. 2. § -a értelmében természetes személynek jogtanácsosa nem lehet.
Társasági szerződés ellenjegyzésére jogtanácsos akkor jogosult, ha az egyik alapító gazdálkodó szervezet, és ennél a szervezetnél a jogtanácsos munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban áll. Ezen fenti rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a társaságot alapító szerződést jogtanácsos csak akkor ellenjegyezheti, ha az alapító tagok között olyan gazdasági társaság van, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe már bejegyzett, azaz csak létrejött, a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság jogtanácsosa ellenjegyezheti az alapító társasági szerződést. Jelen ügyben a társaság tagjai természetes személyek, akik a jogi képviseletre jogosult jogtanácsossal munkaviszonyt nem létesíthetnek.
A Gt. 14. § (1) bekezdése előírásából az következik, hogy az előtársasági formában működő társaság létre sem jön addig, amíg a társasági szerződés ellenjegyzése vagy közokiratba foglalása nem történik meg.
A társasági szerződés ezért nem felel meg a Gt. 10. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért az a bejegyzés alapjául nem szolgálhat.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért az indoklás fentiek szerinti kiegészítésével az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Pest Megyei Bíróság Cg. 13-09-092253/4. és
Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 40519/2003/3