adozona.hu
AVI 2001.5.57
AVI 2001.5.57
A mentesített TIR Igazolvány megléte esetén a garanciavállaló mentesül a fizetés alól. A vélelmet ugyanakkor a vámhatóság megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a mentesítési okmányt szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg (1978. évi 16. tvr. 10. cikke)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási szerv az U. Gmbh. (Ausztria) által szállított és továbbított vámáruk után összesen 11 646 911 Ft előírás és a TIR Igazolvány maximált,50 000 USD-ig terjedő garancia alapján 9 042 000 Ft fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az indokolás szerint az U. Gmbh., mint fuvarozó kérelme alapján került sor cukormentes rágógumi továbbítására TIR Igazolvány fedezetével 1997. május 29-ig történő bemutatási kötelezettséggel, a vámhivatalhoz. A vámhivatal ért...
AVI 2001.5.57 A mentesített TIR Igazolvány megléte esetén a garanciavállaló mentesül a fizetés alól. A vélelmet ugyanakkor a vámhatóság megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a mentesítési okmányt szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg (1978. évi 16. tvr. 10. cikke)
Az elsőfokú közigazgatási szerv az U. Gmbh. (Ausztria) által szállított és továbbított vámáruk után összesen 11 646 911 Ft előírás és a TIR Igazolvány maximált,50 000 USD-ig terjedő garancia alapján 9 042 000 Ft fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az indokolás szerint az U. Gmbh., mint fuvarozó kérelme alapján került sor cukormentes rágógumi továbbítására TIR Igazolvány fedezetével 1997. május 29-ig történő bemutatási kötelezettséggel, a vámhivatalhoz. A vámhivatal értesítette a K.-i Vámhivatalt arról, hogy a továbbított vámáru nyilvántartásaiban nem szerepel.A felperes arra hivatkozott a fellebbezésében, az ügyben szereplő TIR Igazolvány mentesítésre került. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában rámutatott arra, hogy a vámáru bemutatása a rendeltetési vámhivatalnál nem történt meg, ugyanis ennek a vámhivatalnak a nyilvántartásaiban a továbbított vámáru nem szerepel, ennek következtében a TIR Igazolvány mentesítése sem történt meg szabályos körülmények között.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a fuvarozó a vámárut bemutatta, részére visszaadásra került a közhiteles igazolásként a mentesített TIR Igazolvány. Sem a fuvarozónak, sem a felperesnek nem róható fel, ha a vámáru mégsem szerepel a vámhivatal nyilvántartásában. Álláspontja szerint a TIR Igazolvánnyal kapcsolatos vámegyezmény, mint nemzetközi jogi norma, elsőbbséget élvez a magyar jogszabályokkal szemben. Javasolta, hogy az alperes bizonyítsa be a bélyegző hamis voltát, vagy a bíróság a Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresése útján győződjön meg annak hamis, vagy eredeti voltáról.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott az áruknak TIR Igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény kihirdetéséről szóló 1978. évi 16. törvényerejű rendelet (továbbiakban: TIR Egyezmény) 21. cikkére, mely szerint a közúti járművet rakományával és az arra vonatkozó TIR Igazolvánnyal együtt a rendeltetési vámhivataloknál ellenőrzés céljából a vámhatóságoknak be kell mutatni. A 28. cikk alapján a rakománynak a rendeltetési vámhivatalhoz történő megérkezésekor, feltéve, hogy az árut más vámeljárás alá vonták vagy belföldi forgalom számára vámkezelték, a TIR Igazolványt haladéktalanul mentesíteni kell.
A garanciavállaló egyesület kötelezettségvállalása a TIR Egyezmény 8. cikk 1. pontja értelmében áll fenn.
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.) 56. § (1) bekezdése alapján vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bármely más vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik, az 56. § (3) bekezdés szerint pedig az árutovábbítás az erre irányuló kérelem elfogadásakor kezdődik, a vámárunak és a vámkezelés szabályai szerint csatolt iratoknak a rendeltetési, vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál történő bemutatásakor fejeződik be. A fenti jogszabályhelyekre utalást követően az elsőfokú bíróság arra utalt, hogy nem vitásan jelen perben a vitatott ügy árutovábbítás volt. A fuvarozónak meghatározták a rendeltetési vámhivatalt és a bemutatási határidőt. A továbbított vámáru nem szerepel a rendeltetési vámhivatal nyilvántartásaiban, tehát a vámáru bemutatása nem történt meg, éppen ezért a TIR Igazolvány mentesítése szabálytalan.
Az a tény, hogy a TIR Igazolványon valamilyen nyilvántartási szám szerepel, illetve azon vámhivatal bélyegzőjének a lenyomata szerepel, önmagukban formai tények, nem teszik szabályszerűvé a TIR Igazolvánnyal kapcsolatos eljárást. A bíróság szerint a TIR Igazolvány fedezete mellett továbbított vámárunak szerepelnie kell a rendeltetési vámhivatal nyilvántartásában és a feltüntetett tételszámnak valósnak kell lenni.
A perbeli esetben azonban elmaradt az árubemutatás, és ezért nem szerepel a továbbított vámáru a rendeltetési vámhivatal nyilvántartásaiban, szabálytalanul történt a TIR Igazolvány mentesítése.
Az elsőfokú bíróság szerint a szabálytalanság a Magyarországon történt, a TIR Egyezmény 8. cikk 1. pontja alapján magyar jog szerinti köztartozások megfizetése a felperestől követelhető.
Az elsőfokú bíróság szükségtelennek tartotta a bélyegző hamis, vagy eredeti voltáról való meggyőződést, mert a perben ez nem releváns, mivel nem a bélyegző tanúsítja azt, hogy a továbbított vámáru bemutatásra került-e.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően, másodlagosan az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését. Utalt arra, hogy a fellebbezés kiterjed a bizonyítási indítványt elutasító határozat ellen is, melynek folytán az ítélet megalapozatlan.
Érthetetlennek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság miért elégedett meg azzal a nemleges körülménnyel, hogy a vámhivatali nyilvántartásban a vámáru nem szerepelt. A Vtv. 56. § (3) bekezdése és a TIR Egyezmény 28. cikke alapján az következik, hogy amennyiben a fuvarozó birtokában van a vámhivatali bélyegzővel ellátott TIR Igazolványnak, melyen vélhetően szabályszerű mentesítési igazolás szerepel, joggal feltételezi, hogy a vámhatóság szabályszerűen folytatta le az eljárást. A fuvarozónak nincs befolyása arra, hogy a vámhivatali nyilvántartásba bekerül-e az áru vagy sem. Álláspontja szerint joggal elvárható, hogy az általa szabályszerű mentesítésként visszavett TIR Igazolvány tekintetében a szabálytalan felhasználás legalább is valószínűsítve legyen. A felperes azonban nincsen abban a helyzetben, hogy a bélyegzőlenyomatok eredetijét összehasonlítsa a TIR Igazolvány tőszelvényén található vitatott bélyegzőlenyomattal. Utalt arra is, hogy folyamatban van olyan eljárás, amely kifejezetten bizonyítja, hogy elmaradhat a nyilvántartásba vétel, és mégis a TIR Igazolvány felhasználása szabályszerűen történt. Az is előfordult más esetben, hogy a vámáru bemutatása megtörtént, de nem az adott tételszám és vámáru elnevezése mellett került bevezetve a behozatali naplóba. Ezeket a körülményeket és a bélyegző hamis voltát azonban az alperes nem vizsgálta.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Fenntartotta álláspontját, hogy amennyiben a nyilvántartásba a vámáru nem kerül felvételre, nem tekinthető megtörténtnek és igazoltnak a bemutatás. Ellenkérelméhez becsatolta a megyei nyomozóhivatal büntetőeljárásba beszerzésre került szakvéleményt, mely szerint a perbeli TIR Igazolvány 4. tőszelvényén lévő 636. sorszámú bélyegző lenyomatát a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szakszolgálatának Szakértő Intézete megvizsgálta és hamisnak találta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és igen részletesen sorolta fel a per eldöntése szempontjából releváns jogszabályokat. A TIR eljárás során a TIR okmánnyal történő fuvarozás esetén a fuvarozó a vámárut a rendeltetési vámhivatalnál bemutatja, a vámhivatal a TIR Igazolványt mentesíti (lepecsételi) és vámkezelés céljából a vámárut belső nyilvántartásba felveszi. A perbeli esetben a fuvarozó mentesített TIR Igazolvánnyal rendelkezett, de az alperes hivatkozása szerint a vámáru a vámhivatal belső nyilvántartásában nem szerepelt. Az alperes határozatában arra hivatkozott, hogy a vámáru nem került bemutatásra, a TIR Igazolvány mentesítése szabálytalanul történt.
A "vámáru bemutatásának" fogalmát azonban sem a Vtv., sem annak végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet, sem a TIR Egyezmény nem határozza meg. A TIR Egyezmény 10. cikkének 1. és 2. pontja alapján a TIR Igazolvány mentesíthető fenntartásokkal vagy a nélkül, ha a fenntartásokkal éltek, azoknak magával a TIR eljárással kapcsolatos cselekményekhez kell kapcsolódniuk. Ezeket az eseményeket a TIR Igazolványban világosan fel kell tüntetni. Ha valamelyik ország vámhatóságai a TIR Igazolványt fenntartás nélkül mentesítették, nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk 1. és 2. pontjaiban előirányzott összegek megfizetését, kivéve, ha a mentesítési igazolást szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg.
Ebből az következik, hogy a TIR Egyezmény 10. cikk 2. pontbeli vélelem alapján a mentesített TIR Igazolvány megléte esetén a garanciavállaló egyesület mentesül a fizetés alól. Ezt a vélelmet azonban a vámhatóság megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a mentesítési okmányt szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási indítványt elutasító indokolásával, amely szükségtelennek tartotta a bélyegző hamis, vagy eredeti voltáról való meggyőződést. E körben azonban a fellebbezési ellenkérelemhez az alperes csatolta a büntetőügyben beszerzett Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértő Intézetének szakvéleményét, amely megállapította a perbeli fuvarozásnál használt 636. számjelzésű vámbélyegzés hamis voltát. Erre figyelemmel az alperes - ha nem is az államigazgatási eljárásban - de a közigazgatási perben bizonyította, hogy a mentesített TIR Igazolványt szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg. Erre figyelemmel a felperesnek erre való hivatkozását a bíróság elfogadni nem tudta. Tényként kell megállapítani, hogy a perbeli esetben szabálytalanul lett mentesítve a TIR Igazolvány.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság elfogadta a felperes azon érvelését, hogy a hasonló jellegű - TIR Igazolvánnyal történő mentesítési eljárásban - előfordult és előfordulhat, hogy a hamis TIR Igazolvány használata mellett és nem valódi tételszám felhasználása mellett a vámáru más sorszám alatt mégis bekerült a vámhivatal nyilvántartásába, esetleg a vámáru elnevezésének megváltoztatása, konfigurálása mellett. Erre figyelemmel a tényállás akkor lesz teljes körűen feltárva, ha bizonyítható, hogy a fuvarozó által állított bemutatás időpontjában, vagy ahhoz közeli időpontban más tételszám vagy árumegnevezés mellett sem került nyilvántartásba a vitatott vámáru.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban be kell szerezni a bemutatási vámhivatal nyilvántartását a vitatott szűk idő (kb. 1 hét) vonatkozásában és a felperesnek lehetőséget kell biztosítani, hogy ennek ismeretében bizonyítsa, hogy az más tételszám alatt került bevezetésre, ezzel bizonyítva a vámáru bemutatását.
(Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 28.338/1999. sz.)