AVI 2000.9.110

A versenyzés fogalma nem azonosítható a versenysport fogalmával (1996. évi CXXVI. tv. 4.§)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A kérelmező társadalmi szervezet 1997. október 1-jén kérelmet terjesztett elő a kérelmezettnél a személyi jövedelemadó meghatározott részének átutalása érdekében az 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Fkftv.) 4. §-ában meghatározott feltételek igazolása iránt. A kérelmezett a szükséges igazolás kiadását megtagadta, mivel álláspontja szerint a kérelmező alapszabályából nem volt megállapítható, hogy tényleges tevékenysége kizárólag gyermek, ifjúsági- és szabadidősportra terjedne ki. A kér...

AVI 2000.9.110 A versenyzés fogalma nem azonosítható a versenysport fogalmával (1996. évi CXXVI. tv. 4.§)
A kérelmező társadalmi szervezet 1997. október 1-jén kérelmet terjesztett elő a kérelmezettnél a személyi jövedelemadó meghatározott részének átutalása érdekében az 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Fkftv.) 4. §-ában meghatározott feltételek igazolása iránt. A kérelmezett a szükséges igazolás kiadását megtagadta, mivel álláspontja szerint a kérelmező alapszabályából nem volt megállapítható, hogy tényleges tevékenysége kizárólag gyermek, ifjúsági- és szabadidősportra terjedne ki. A kérelmező a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte a Fővárosi Bíróságtól azzal, hogy a törvényes feltételeket teljesíti, így számára a szükséges igazolás kiállítása a jogszabályoknak megfelel.
A Fővárosi Bíróság végzésével a kérelmezett határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott részére jogosult. Végzésének indokolása szerint 1991. évre visszamenőleg megállapítható, hogy a kérelmező tevékenysége évközi túrák, nyári táborok, természetjáró programok, kosárlabda, asztalitenisz bajnokságok megszervezése és lebonyolítása volt. Tényleges tevékenysége valóban nem zárja ki a versenyeztetés lehetőségét, azonban a kérelmező által folytatott versenyeztetés nem haladja meg a szabadidősport kereteiben szükségszerűen megjelenő versenyzési lehetőségeket. A kérelmező tevékenysége nem terjed ki a versenysportra, amelynek fogalmát a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény pontosan megfogalmazza.
A kérelmezett fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg és a kérelmet utasítsa el, a közigazgatási határozatot pedig hagyja helyben. Álláspontja szerint az Fkftv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja rögzíti, hogy kedvezményezett lehet az a társadalmi szervezet, amely alapszabálya szerint kizárólag gyermek, ifjúsági és szabadidősport, valamint fogyatékosok sporttevékenységével ténylegesen foglalkozik. A fent idézett rendelkezésből megállapítható, hogy a jogalkotó nem minden sporttevékenységet, hanem kizárólagosan csak az ifjúság és a fogyatékosok körét, illetőleg a szabadidősporttal foglalkozó szervezeteket kívánta kedvezményben részesíteni.
Az idézett törvény kizárólagosságot határoz meg, amelyet értelmező jogalkalmazással nem lehet kitágítani. Kizártak tehát a kedvezményezettek közül azok a sportegyesületek, amely egyesületi színekben akár egy felnőtt sportolót is versenyen indítanak.
A fellebbezésben előadottak szerint az Fkftv. a kedvezményezettség megállapítása során az alapszabály vizsgálatát teszi szükségessé. Ennek alapján az adóhatóság jogszerűen hozta meg elutasító határozatát.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése törvényes és megalapozott.
A kérelmező társadalmi szervezet alapszabálya szerint; az egyesület célja katolikus közösségeknek a rendszeres sportolás (versenyzés) testedzés, felüdülés biztosítása, ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése a társadalmi öntevékenység a közösségi élet kibontakoztatása. A sportegyesület az alapszabály rendelkezése szerint gondoskodik római katolikus ifjúsági közösségek rendszeres testedzéséről és sportolásáról, működési területén elősegíti tagjai sporttevékenységét.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a versenyzés fogalma nem azonos a versenysport fogalmával. Az 1996. évi LXIV. törvény 1. § (2) pontja szerint megállapítható, hogy a versenysport keretein belül szakági sportszövetség, illetőleg sportági szakszövetségek által jogszabályban meghatározott keretek között szervezett verseny rendszerben résztvevők folytatnak versenysportot, míg a szabadidősport keretein belül, - mint minden más emberi tevékenységen belül - lehetséges a versenyeztetés megszervezése, az eredmények fokozása és a teljesítmények mérése érdekében. Ez azonban nem meríti ki a sporttörvényben meghatározott versenysport fogalmát.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259.§-a alapján irányadó Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelően az érdemben helyes elsőfokú bírósági végzést helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. III. 27.560/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.