adozona.hu
AVI 1997.2.31
AVI 1997.2.31
A szövetkezet átalakulása kapcsán létrejött cég bejegyzése nem illetékmentes [1990. évi XCIII. tv 47. § a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi jogelőd B.-i K. és F. Szövetkezet az 1992. évi II. sz. tv kötelező előírása folytán gazdasági társasági alakult át, mint B.-i K. Kft. A társasági szerződést a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság részére megküldték, a nyilvántartásbavételi eljárás megindult. A cégbíróság hiánypótlásra hívta fel a felperest - többek között a bejegyzési eljárás kapcsán a bejegyzési eljárási illeték lerovására. A felperes az illetéket lerótta, a kft-t a cégnyilvántartásba bejegyezték.
Ezt követően a kft...
AVI 1997.2.31 A szövetkezet átalakulása kapcsán létrejött cég bejegyzése nem illetékmentes [1990. évi XCIII. tv 47. § a) pont]
A felperesi jogelőd B.-i K. és F. Szövetkezet az 1992. évi II. sz. tv kötelező előírása folytán gazdasági társasági alakult át, mint B.-i K. Kft. A társasági szerződést a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság részére megküldték, a nyilvántartásbavételi eljárás megindult. A cégbíróság hiánypótlásra hívta fel a felperest - többek között a bejegyzési eljárás kapcsán a bejegyzési eljárási illeték lerovására. A felperes az illetéket lerótta, a kft-t a cégnyilvántartásba bejegyezték.Ezt követően a kft. az eljárási illeték visszafizetését kérte a cégbíróságtól, amely tájékoztatta, hogy ebben dönteni nem jogosult.
A felperes így a Fővárosi Illetékhivatalhoz fordult, kérte a lerótt illeték visszafizetését azzal, hogy a kötelező átalakulás álláspontja szerint illetékmentes.
A Fővárosi Illetékhivatal határozatával a felperes kérelmét elutasította, az alperes (jogelődje) az 1994. évi augusztus hó 29. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozatok megváltoztatását, az illeték visszafizetését kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint az átalakulás bejelentése, és/vagy a cégnyilvántartási eljárás is illetékmentes.
Az alperes a kereset elutasítását és perköltséget kért, álláspontja szerint a bejelentés illetékmentes, a cégeljárás illetékköteles volt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság akkor helyezheti hatályon kívül (változtatja meg) a közigazgatási szerv határozatát, ha anyagi jogszabálysértés, vagy olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemére kihatott - és a bírósági eljárásban nem orvosolható (Legfelsőbb Bíróság PK 124. sz. állásfoglalása).
Az 1992. évi II. sz. tv 52. §-ának (1) bekezdése értelmében az e törvényben előírt döntések meghozatalát az új (módosított) alapszabály megállapítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 1992. évi július hó 31. napjáig, illetve mezőgazdasági és ipari szövetkezetben 1993. évi január hó 31. napjáig a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejelentés illetékmentes.
Önmagában a bejelentés - amely a fentiek szerint illetékmentes - az átalakult jogutód, jelen esetben a felperes kft. jogszerű cégbírósági nyilvántartásba vételét nem eredményezheti.
Az 1990. évi XCIII. sz. tv 47. §-ának a) pontja rendelkezik arról, hogy a cég bejegyzésére irányuló eljárás illetékköteles, és annak mértéke mennyi.
Sem az 1992. évi II. sz. tv., sem az illetékjogszabályok nem rendelkeztek arról, hogy a szövetkezet átalakulásakor létrejövő cég bejegyzése, mint bejegyzési eljárás illetékmentes lenne. Ehhez képest a cégbíróság illetékfizetésre való felhívása jogszerű volt, annak a felperes eleget is tett, a céget - felperest - ennek folytán be is jegyezték.
A bejegyzésre, és arra figyelemmel, hogy mentességet, vagy visszafizetési kötelezettséget előíró jogszabály nincs, az alperesi elutasítás jogszerű volt.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A fellebbezésben írtakra figyelemmel kiemelte a másodfokú bíróság az 1992. évi II. törvény 52. §-ának (1) bekezdése értelmében az e törvényben előírt döntések meghozatalát az új (módosított) alapszabály megállapítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 1992. július 31. napjáig, illetve a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben 1993. január 31. napjáig a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejelentés illetékmentes. A felperes az átalakulási kérelmét a cégbejegyzési kérelemmel 1992. augusztus 27-én nyújtotta be a cégbírósághoz.
A cégbíróság az 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdése alapján hívta fel a felperest a cégbejegyzésre irányuló eljárási illeték lerovására. Ez a felhívás jogszerű volt, az átalakulás bejelentésének illetékmentessége ugyanis nem jelentett mentességet a cégbejegyzési eljárási illeték lerovása alól.
Ezt erősítette az 1993. augusztus 21-én hatályba lépett és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó 1993. évi LXXV. törvény 2. §-ának (3) bekezdése, mely szerint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 338. § (2) bekezdés: az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - a 335. § (1) bekezdésében foglalt társaságiadó-kötelezettség és az eljárási illetékkötelezettség kivételével - nem keletkezik.
A cégbejegyzési illeték eljárási illeték, így azt felperes köteles volt leróni.
(Főv. Bír. 58.Kf.33.520/1995. sz.)