adozona.hu
AVI 1995.11.160
AVI 1995.11.160
A jogorvoslat lehetőségéről történő kioktatás hiányára alapított kereseti kérelmet el kell utasítani, ha a keresetlevelet a megtámadott adóhatározat kézhezvételétől számított hat hónap elteltével terjesztették elő [Pp. 107. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte és rámutatott, hogy a hatóságok az Alkotmánybíróság által utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályokat alkalmaztak. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és rámutatott, hogy a határozat meghozatalakor az alapul szolgáló jogszabályok nem voltak alkotmányellenesek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzésével hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság nem vonta...
AVI 1995.11.160 A jogorvoslat lehetőségéről történő kioktatás hiányára alapított kereseti kérelmet el kell utasítani, ha a keresetlevelet a megtámadott adóhatározat kézhezvételétől számított hat hónap elteltével terjesztették elő [Pp. 107. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte és rámutatott, hogy a hatóságok az Alkotmánybíróság által utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályokat alkalmaztak. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és rámutatott, hogy a határozat meghozatalakor az alapul szolgáló jogszabályok nem voltak alkotmányellenesek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzésével hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság nem vonta le a keresetlevél elkésettségének és a bírósági felülvizsgálat kizártságának konzekvenciáit. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperesi álláspont szerint a másodfokú végzés törvénysértő és megalapozatlan, mivel az elkésettség vizsgálatára sor sem kerülhetett volna, ha az eljáró közigazgatási hatóság keresetként kezeli a beadványt és az illetékes bírósághoz átteszi. A felperesi álláspont szerint igazolási kérelem esetén a hat hónapos határidő csak a tudomásra jutástól kezdődik, és így a felperes hat hónapos határidőt nem lépte túl.A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 107. §-ának (1) bekezdése értelmében az igazolási kérelmet 15 nap alatt lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Hat hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre, hivatkozva - az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság jogerős végzése azért törvénysértő, mert helytelenül értelmezte a Pp. 107. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A felperesi álláspont szerint a hat hónapos határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét, így a felperes a törvényben írt objektív határidőt nem lépte túl.
A Pp. 107. §-ának (1) bekezdésében foglaltak helyes értelmezése szerint a tudomásra jutásnak csak a szubjektív határidő (15 nap) szempontjából van jelentősége, azonban hat hónapon túl igazolási kérelemnek akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására. Erre tekintettel helyesen mutatott rá a megyei bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a jogorvoslatról való kioktatás hiányára alapított kérelem sem teljesíthető, ha a keresetlevelet a megtámadott határozat kézhezvételétől számított hat hónap elteltével terjesztették elő.
Mivel az elsőfokú bíróság nem vonta le a keresetlevél elkésettségének és a bírósági felülvizsgálat kizártságának jogkövetkezményeit, a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét törvénysértés nélkül helyezte hatályon kívül és helyesen döntött a per megszüntetéséről.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.25.819/1993. sz.)