adozona.hu
BH 2003.9.372
BH 2003.9.372
Gazdasági társaságot csak a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaság alapíthat. Az előtársaság gazdasági társaság alapítására nem jogosult [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 14-15. §, 16. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az 1999. november 23-án alapított alperest a cégbíróság 1999. december 21-én meghozott végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe azzal, hogy az alperes beltagja a T. Kft. (a továbbiakban: kft.) A kft.-t a cégbíróság az 1999. november 23-i társasági szerződése alapján 2000. január 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe.
Az elsőfokú bíróság - a felperes 2000. február 22-én előterjesztett keresetének helyt adva - 2000. május 31-én meghozott ítéletében megállapította, hogy az...
BH 2003.9.372 Gazdasági társaságot csak a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaság alapíthat. Az előtársaság gazdasági társaság alapítására nem jogosult [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 14-15. §, 16. § (2) bek.].
Az irányadó tényállás szerint az 1999. november 23-án alapított alperest a cégbíróság 1999. december 21-én meghozott végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe azzal, hogy az alperes beltagja a T. Kft. (a továbbiakban: kft.) A kft.-t a cégbíróság az 1999. november 23-i társasági szerződése alapján 2000. január 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe.Az elsőfokú bíróság - a felperes 2000. február 22-én előterjesztett keresetének helyt adva - 2000. május 31-én meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes 1999. november 23-án kelt társasági szerződése érvénytelen, azt 2000. május 31. napjáig hatályossá nyilvánította, és egyben hatályon kívül helyezte a cégbíróság cégbejegyző végzését. Kötelezte az alperest, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 15 000 Ft kereseti illetéket a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására fizesse meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint gazdasági társaságot csak a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaság alapíthat, a kft. pedig mint az alperes társasági szerződésében megjelölt beltag az alperes alapításakor - az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. §-ának (1) bekezdésében írtakra tekintettel - még létre nem jött cégnek minősül. Ebből következően az alperes sem jöhetett létre 1999. december 21-i hatállyal. Az alperes társasági szerződése nem orvosolható érvénytelenségi okban szenvedett. Az elsőfokú bíróság a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésére, 16. §-ának (1) bekezdésére és az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. §-ának (2) bekezdésére alapította döntését.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és elrendelte az alperes megszűntnek nyilvánítása végett a cégbíróság megkeresését.
Az ítélet indoklásában rámutatott arra, hogy a Gt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint gazdasági társaság is lehet gazdasági társaság alapítója, a cégalapítási feltételeknek azonban csak a már bejegyzett, teljes jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. A Gt. 16. §-ának (2) bekezdésében írtak figyelembevételével a kft. csak a bejegyzés napjával, azaz 2000. január 17-én jött létre, így csak ettől az időponttól kezdődően vehetett részt gazdasági társaság alapításában a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint. "Az alperes alapításáról rendelkező társasági szerződés tehát a beltag jogalanyiságának hiányában létre nem jött szerződés, amelyre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók." Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ctv. 47. §-a (2) bekezdésének helyes alkalmazásával, minden tekintetben helytálló határozatot hozott.
Utalt a másodfokú ítélet arra is, hogy a Gt. 14-15. §-ai nem a gazdasági társaságokra, hanem az előtársaságokra nézve tartalmaznak rendelkezéseket, megengedve azok korlátozott működését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felperes keresetének elutasítását kérte.
Előadása szerint a másodfokú bíróság tételes jogszabályi rendelkezésekkel nem támasztotta alá azt az álláspontját, hogy csak cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság lehet gazdasági társaság alapítója. Az eljáró bíróságok a Gt. 16. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséből a Gt. 14-15. §-aival ellentétben álló következtetést vontak le, így megsértették a Gt. rendelkezéseit.
A Gt. 15. §-ának (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eltéréseket, "amelyek a gazdasági társaság előtársasági szakaszának működése és az ezt követő szakasz működése között fennállnak", és e taxatív felsorolásban a gazdasági társaságok alapítása nem szerepel. A Gt. 14. §-ának (3) bekezdése a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig csak az üzletszerű gazdasági tevékenység végzését tiltja, a gazdasági társaság alapítása pedig nem minősül a kft. üzletszerű gazdasági tevékenységének. Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy előtársaságként működő gazdasági társaság gazdasági társaságot alapítson.
A Legfőbb Ügyészség helyes indokai alapján kérte a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását.
A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Gt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint gazdasági társaságot jogi személy, tehát korlátolt felelősségű társaság is alapíthat. A Gt. 16. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ez annyit jelent, hogy korlátolt felelősségű társaság egyrészt csak bejegyzés esetén minősül létrejött cégnek, másrészt létrejötte bejegyzés esetén sem következik be az alapításra visszaható hatállyal. Mindebből következően a korlátolt felelősségű társaság csak bejegyzésétől kezdődően minősül gazdasági társaság alapítására jogosult, a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésében megjelölt jogi személynek.
A Gt. szerint a cégbejegyzési kérelem elbírálásáig - a társasági szerződés ellenjegyzésétől, illetve közokiratba foglalásától kezdődően - a tagok által alapított gazdasági társaság a "létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként" működhet, és a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megszorítással ugyan, de üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat. Az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket a Gt. 14-15. §-ai tartalmazzák, és a Gt. 15. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy az előtársaságra mely eltérésekkel kell alkalmazni a létrehozni kívánt gazdasági társaságokra irányadó szabályokat. A Gt. 15. §-ának (1) bekezdése valóban nem mondja ki, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, de a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint erre nincs is szükség. A Gt. 3. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből ugyanis enélkül is egyértelműen megállapítható, hogy létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársasága nem minősül gazdasági társaság alapítására jogosult személynek, mert bejegyzés hiányában mint gazdasági társaság - jelen esetben mint jogi személy - még nem jött létre.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy - a felülvizsgálati kérelemben írtakkal ellentétben - a jogerős ítélet meghozatalára a jogszabályok helyes alkalmazásával került sor, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.222/2002. sz.)