adozona.hu
BH 2003.8.334
BH 2003.8.334
A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése előtt a felszámolás befejezésére, zárómérleg elkészítésére nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (2), (5) és (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 40-II/4. sorszámú végzésével H. M. hitelező kifogását elutasította.
Végzésének indokolásában utalt arra: a hitelező a 2000. július 23-án benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a felszámoló nem tesz eleget az 1991. évi IL. törvény 52. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettségének, nem készíti el a zárómérleget arra hivatkozással, hogy peres eljárások folynak az adóssal szemben. Álláspontja szerint ezek a perek befejezést nyertek, így nincs akadálya a zárómérleg elkészít...
BH 2003.8.334 A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése előtt a felszámolás befejezésére, zárómérleg elkészítésére nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (2), (5) és (7) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 40-II/4. sorszámú végzésével H. M. hitelező kifogását elutasította.Végzésének indokolásában utalt arra: a hitelező a 2000. július 23-án benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a felszámoló nem tesz eleget az 1991. évi IL. törvény 52. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettségének, nem készíti el a zárómérleget arra hivatkozással, hogy peres eljárások folynak az adóssal szemben. Álláspontja szerint ezek a perek befejezést nyertek, így nincs akadálya a zárómérleg elkészítésének. Kifogásolta továbbá, hogy a felszámoló nem adott tájékoztatást az adós vagyonáról. Az elsőfokú bíróság a kifogást alaptalannak találta, elfogadta a felszámoló védekezését, miszerint a hitelező és a másik ügyvezető közötti viták hátráltatják az eljárás befejezését, valamint a II. közbenső mérleg ellen mindketten kifogást nyújtottak be, amelyet a bíróság elutasított, a fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban van. Ezen ügy jogerős lezárásáig nincs mód a közbenső mérleg elkészítésére.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megváltoztatását, mert az téves megállapításokat tartalmaz. Kiegészítő indokolásában előadta, hogy az 1991. évi IL. törvény 52. §-a a nem ad olyan lehetőséget a zárómérleg elhalasztására, amelyet a bíróság megjelöl. Megjegyezte, hogy a közbenső mérleg készítése évente kötelező, függetlenül a perek, kifogások alakulásától. Ha nem készíti el a közbenső mérleget és a zárómérleget árt a hitelezők érdekeinek, megsérti a jogszabályokat, meghiúsítja a hitelezők követeléseinek a kielégítését. Kérte a felszámolót közbenső és zárómérleg elkészítésére kötelezni.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú határozat helybenhagyását. Hivatkozott arra, hogy a felszámolási eljárásban a közbenső mérlegek egymásra épülnek, egyikből következik a másik. Jogerősen elfogadott kiinduló - bázis - adatok nélkül nem lehetséges mérlegkészítés. A hitelező többször élt az iratbetekintés jogával, így a felszámolási eljárás bevételeit - kiadásait pontosan ismeri, ezért a mérlegkészítés - ami jelenleg teljesíthetetlen - elmaradása nem sérti az érdekeit.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben.
A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatására.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan a felszámolás kezdő időpontja 1996. október 17-e volt. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadóak. A mód. Cstv. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdetétől számított egy év elteltével a közbenső mérleg elkészítése kötelező. Az iratok tartalmából megállapítható, hogy a felszámoló 1997. november 13-án - az eljárás kezdő időpontját követő egy év elteltével - beterjesztette a közbenső mérleget, melyet a bíróság a 27. sorszámú végzésével jóváhagyott. 1999. március 30-án elkészítette és benyújtotta a II. közbenső mérleget, amely ellen a hitelező kifogással élt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Fellebbezés folytán az ügy a másodfokú bíróság előtt elbírálás alatt áll.
A mód. Cstv. 50. §-ának (5) bekezdése alapján a közbenső mérleget a felszámoló a hitelezőknek megküldi, amelyre az észrevételeiket megtehetik, így annak alapján a hitelezők az adós gazdasági és pénzügyi helyzetéről tájékoztatást kapnak. A mód. Cstv. 50. §-ának (7) bekezdése alapján a hitelezők a jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő hitelezői kielégítésekről ugyancsak tájékoztatást nyernek a felszámolótól. Jelenleg a II. közbenső mérleg tárgyában jogerős döntés nem született, addig pedig, mint arra helyesen rámutatott az elsőfokú bíróság, a felszámolás befejezésére, a zárómérleg elkészítésére sor nem kerülhet. Alaptalan a hitelezőnek az a kérelme, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót közbenső és zárómérleg készítésére. Mint arra a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 1997. évi 8. számában, 412. szám alatt közzétett eseti döntésében rámutatott, a jogszabály előírja e vonatkozásban a kötelezettségeket, így szükségtelen annak bíróság által történő kimondása. A másodfokú bíróság határozatának meghozatala után, az abban foglaltak figyelembevételével kell elkészítenie a felszámolónak a zárómérleget.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.32.245/2001. sz.)