adozona.hu
BH 2002.5.194
BH 2002.5.194
A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1997. február 26. napjától felszámolás alatt álló T. Befektetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője az 1999. június 15. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében - egyebek mellett - kérte a társaság cégjegyzékbe bejegyzett 721 600 000 Ft törzstőkéjének a törlését, egyben törzstőkeként 1 400 000 Ft bejegyzését. A kérelem mellékleteként csatolásra került a Legfelsőbb Bíróság 1998. december 15. napján kelt ítélete, amelyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította...
BH 2002.5.194 A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §].
Az 1997. február 26. napjától felszámolás alatt álló T. Befektetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője az 1999. június 15. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében - egyebek mellett - kérte a társaság cégjegyzékbe bejegyzett 721 600 000 Ft törzstőkéjének a törlését, egyben törzstőkeként 1 400 000 Ft bejegyzését. A kérelem mellékleteként csatolásra került a Legfelsőbb Bíróság 1998. december 15. napján kelt ítélete, amelyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a T. Befektetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság "fa" alperes 1992. június 25-én kelt, társasági szerződés-módosításának törzstőke-emelésre vonatkozó rendelkezései érvénytelenek. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy az ítélet egy példányát küldje meg a megyei bíróságnak mint cégbíróságnak és a megyei földhivatalnak azzal, hogy az ítélet alapján szükséges intézkedéseket tegyék meg.A megyei bíróság mint cégbíróság 1999. június 17. napján kelt végzésében - egyéb változások bejegyzése mellett - törölte a cégjegyzék 11/003 rovatából a társaság 721 600 000 Ft összegű jegyzett tőkéjét, egyben bejegyezte a 11/004 rovatba a cég 1 400 000 Ft összegű törzstőkéjét, 1992. június 25. napjától.
A G. Rt. a cégbíróságnál 2000. február 2. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a T. Kft. "fa" ellen, amelyben az 1999. június 17-én kelt 39. sorszámú végzés törzstőke-hatályának jogsértő bejegyzése vonatkozásában kérte a cég törvényes képviselőjének a felhívását arra, hogy olyan változásbejegyzési kérelmet terjesszen elő, amely alapján az 1 400 000 Ft törzstőke hatályát a cégbíróság a 39. sorszámú végzésének meghozatala napjától jegyezze be a cégjegyzékbe. Az eljárás kezdeményezésére - az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 52. §-ának (1) bekezdése alapján - jogosultságát valószínűsítve előadta, hogy hitelezője a társaságnak. A T.-i Városi Bíróság ítéletével 6 038 942 Ft tartozás megfizetésére kötelezte a kérelmezett céget. Követelésüket a társaság felszámolója b) csoportos követelésként vette nyilvántartásba. A követelés az adós társasággal szemben 1992. októbere és 1993. szeptembere közötti időben keletkezett, amikor a társaság a közhiteles cégnyilvántartás adatai és a mindenkivel szemben hatályos konstitutív hatályú és közzétett cégbírósági végzés alapján 720 000 000 Ft összeget meghaladó törzstőkével rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével akkor állapította meg az 1992. évi törzstőke-emelés érvénytelenségét, amikor a kft. már eladósodott. Ezért mint hitelezőnek alapvető jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az érvénytelenséget megállapító ítélet alapján a cégbíróság milyen eljárást folytat le, és milyen határozatot hoz, mivel ez kihat a társasággal történő elszámolásra. Álláspontja szerint az 1992. augusztusi cégbírósági végzés jogerős, a Cégközlönyben közzétételre került, annak megváltoztatására nincs mód. E bejegyző végzést a Legfelsőbb Bíróság sem helyezte hatályon kívül ítéletében, az érvénytelenség jogkövetkezményeiről történő intézkedés a cégbíróság hatásköre. A Ctv. 48. §-a alapján a törvényességi felügyeleti eljárás keretében az érvénytelenség kiküszöbölésére kell törekedni. Az alapító okirat érvénytelensége esetén sem lehet a céget visszamenőleges hatállyal törölni, csak megszüntetni, így a változás érvénytelenségét sem lehet viszszamenőlegesen törölni. Végül hivatkozott a Ctv. 28. §-ára, a 30. § (2) bekezdésére és a 10. (1) bekezdésére, amely előírásokból következik, hogy minden adatváltozás a bejegyzés napjával jön létre. A 39. sorszámú végzésről a hitelező társaság 2000. január 21. napján értesült a cégbírósági iratok tanulmányozása során, így a tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem lefolytatását határidőben kérte.
A kérelmezett társaság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet megalapozottnak tartotta, egyben vállalta, hogy amennyiben a cégbíróság felhívja a társaságot, úgy ismételt változásbejegyzési kérelmet terjesztenek elő, amelyben a kifogásolt rovat változásának időpontját 1999. évre kérik bejegyezni, arra a napra, amikor a másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét kézhez vette a cég.
Az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Ctv. 50. §-ának (1) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy milyen esetekben van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. A törzstőke-emelés törlésének hatálya, amelynek jogszabálysértésére a kérelem hivatkozik, nem szerepel a fenti rendelkezések között. A bejegyző végzés adatainak jogszabálysértése esetén a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján van perindítási lehetőség, de törvényességi felügyeleti eljárás nem kezdeményezhető.
A Ctv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében törvényességi felügyeleti eljárást az kezdeményezhet, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A kérelmező arra hivatkozott, hogy mint a társaság hitelezőjének jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához. A régi Gt. 121. §-a (1) bekezdése értelmében a kft.-k esetében a korlátolt felelősség csak a tag felelősségének korlátozását jelenti, maga a cég a hitelezőkkel szemben a cégnyilvántartásba bejegyzett törzstőke összegétől függetlenül a teljes vagyonával, korlátlanul felel. Erre tekintettel a kérelmezőnek semmiféle értékelhető jogi érdeke nincs a törzstőke-emelés törlésének hatályát illetően.
Ezen túlmenően rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy álláspontja szerint érdemben is alaptalan a kérelem. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, az ilyen ügylethez joghatás nem fűződik. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy az apportra vonatkozó társasági szerződésmódosítás érvénytelen volt, amely a tőkeemelés érvénytelenségét vonja maga után. E követelménynek a cégeljárásban az felel meg, ha az érvénytelen törzstőke-felemelés törlése az eredeti időpontra visszamenőlegesen történik, vagyis a jogsértő ügylet a cégnyilvántartásban is úgy jelentkezik, mintha meg sem történt volna. Nem változtat ezen a Ctv. 28. §-ában előírt az a rendelkezés, amelyre a kérelmező által hivatkozott ex nunc hatály vonatkozik.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatásával kérte - értelemszerűen - a kérelemben foglaltaknak megfelelően a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Indokolásában az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját változatlanul fenntartva előadta, hogy a gazdasági élet, a forgalmi élet biztonsága, a közhitelesség elve sérül akkor, amikor egy 1992 júniusában bejegyzett változást 1999 júniusában visszamenőleges módon törölnek a cégjegyzékből. A társaság követelése ma már meghaladja a 20 000 000 Ft-ot, ennek azért nincs fedezete, mert a kérelmezett cég törzstőkéjének 99%-át biztosító tag évekkel a társaságba lépése és vagyonának apportálása után gyakorlatilag formai okokra hivatkozással támadta meg a társasági szerződésmódosítást. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései alapján kialakult egységes bírói gyakorlatra, amely alapján a cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése esetén a törlésre a hatályon kívül helyezést követő későbbi időpontban kerül sor, amely összhangban áll a hatályos ex nunc hatályú cégbejegyzéssel is. Így törvénysértően járt el a cégbíróság, amikor a törvényességi felügyeleti eljárást nem folytatta le a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megfelelően, hanem a kérelmezett, céges változás bejegyzési kérelme alapján nem a Ctv. 28. §-a, a 30. § (2) bekezdése és a 10. § (1) bekezdése szerint járt el, és visszamenőleges hatállyal törölte a törzstőkére vonatkozó adatot a cégjegyzékből.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés kapcsán elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmező jogosult volt-e törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni. A Ctv. 52. §-a (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy arra az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, az illetékes kamara tisztségviselője és az jogosult, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
A kérelmező e körben érdemben arra hivatkozott, hogy mint a kérelmezett társaság hitelezőjének alapvető jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az érvénytelenséget megállapító ítélet alapján a cégbíróság milyen eljárást folytat le, és milyen határozatot hoz, hiszen ez kihat a társasággal történő elszámolásra.
A többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A (2) bekezdés előírja, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A kérelemben hivatkozott "elszámolás" ténylegesen a Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszközből történhet meg, közbenső felszámolási mérleg alapján. A 60. § (1) bekezdése előírja, hogy a bíróság a zárómérleg vagy egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére.
A hitelezők kielégítési alapjául szolgáló, a társaság ténylegesen meglévő vagyona azonban nem a cégjegyzékbe bejegyzett törzstőke - az egységes bírói gyakorlat alapján - azt nem kezelik "letétként", ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - nem vehető figyelembe, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel a Cstv. 63. §-ában írtak szerint, hanem a kérelmezett társaság vonatkozásában a tagi felelősség az alkalmazandó 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 54. §-a (3) bekezdése alapján áll fenn az adott esetben.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy az 1992. június 25-én kelt társasági szerződés módosításának törzstőke-emelésre vonatkozó rendelkezései érvénytelenek. Mindezek egybevetéséből következik, hogy a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítési alapjaként a társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az adós társaság cégjegyzéke milyen törzstőkét és milyen hatállyal tüntet fel. Így helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet arra hivatkozással, hogy a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem jogosult, mivel az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét nem tudta valószínűsíteni. Döntésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés kapcsán nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság - a kérelmet érdemben elutasító - döntésének megalapozottságát.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31. 119/2000. sz.)