BH 2002.2.67

Politikai párt mint egyszemélyes alapító, illetve tulajdonos által működtetett közhasznú társaság jogszerűen nem igényelheti közhasznú szervezetkénti minősítését [Ptk. 57. § (2) bek., 58. § (1)-(2) bek., 59. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 39. § (2) bek., 156. § (1) bek., 183. § (2) bek. e)-f) pont, 184. §, 189. § (3) bek., 198. §, 209. § (1) bek., 367. §, 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 298. § (1) bek., 299. § (1) bek., 300. § (2) bek., 306. §, 1997. évi CXLV. tv. (a tov

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az 1998. május 25-én érkezett kérelem alapján, az 1998. december 28-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság elrendel te a P. Intézet 1998. március 31-én kelt alapító okirata szerinti átalakulása folytán létrejött P. I. Közhasznú Társaság bejegyzését, amelynek alapító tagja a ... Párt volt. Az 1/14/1/001. rovat alatt a cégjegyzékbe bejegyezte a társaság közhasznúsági fokozataként a kiemelten közhasznú fokozatot.
A cégbíróság 1999. május 6-án kelt végzésével megállapította, hogy a közhasznú tár...

Az 1998. május 25-én érkezett kérelem alapján, az 1998. december 28-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság elrendel te a P. Intézet 1998. március 31-én kelt alapító okirata szerinti átalakulása folytán létrejött P. I. Közhasznú Társaság bejegyzését, amelynek alapító tagja a ... Párt volt. Az 1/14/1/001. rovat alatt a cégjegyzékbe bejegyezte a társaság közhasznúsági fokozataként a kiemelten közhasznú fokozatot.
A cégbíróság 1999. május 6-án kelt végzésével megállapította, hogy a közhasznú társaság bejegyzését elrendelő végzésnek a kiemelten közhasznú jogállásra vonatkozó bejegyzést elrendelő rendelkezése jogszabálysértő. Ezért ennek az adatnak a bejegyzésére vonatkozó rendelkezést 1998. június 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (a továbbiakban: Khsz.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a közhasznú társaság közhasznú szervezetté nem nyilvánítható, mert szervezete nem független a ... Párttól, amely alapítója, illetve egyetlen tagja. Utalt a cégbíróság arra is, hogy hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárását az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján folytatta le.
A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti intézkedés mellőzését. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a közhasznú társaság szervezete pártoktól nem független. Előadta, hogy a Khsz. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem azt tartalmazza, hogy párt nem lehet tagja közhasznú szervezetnek. Az elsőfokú bíróság ilyen tartalmú jogértelmezése jogszabályellenes. Hangsúlyozta, hogy a ... Párt szervezetétől független, önálló szervezettel rendelkező közhasznú társaság jött létre, amely a Khsz. 4. §-ának (1) bekezdésében írt valamennyi feltételnek megfelel.
A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott fellebbezés megalapozatlan.
A bejegyzési kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Ptk. 57. és 60. §-ainak a közhasznú társaságokra vonatkozó rendelkezéseit az 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 298. §-ának (1) bekezdése értelmében 1998. június 16. napjáig lehetett alkalmazni. A Ptk. 57. §-a (2) bekezdése alapján a közhasznú társaság alapítására és átalakulására - ugyancsak a Gt. 298. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel - az 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) szabályai voltak megfelelően irányadóak. A közhasznú társaság alapításának a Ptk. 57. §-ának (2) bekezdésében és 58. §-a (1) és (2) bekezdésében írt szabályain felül a Gt. 306. §-ának (3) bekezdése - a 298. § (1) bekezdése szerint 1998. február 1. napjától 1998. június 16. napjáig - lehetővé tette az egyes jogi személyek vállalatának - ideértve a társadalmi szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményét is - közhasznú társasággá történő átalakulását. Az átalakulás során a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulására vonatkozó rendelkezéseket kellett megfelelően alkalmazni. Ebben az eljárásban a Ptk. mellett a Gt. 299. §-a (1) bekezdése, és 300. §-ának (2) bekezdése értelmében tehát a régi Gt. szabályait kellett figyelembe venni. A régi Gt. 367. §-a kimondta, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság létrejöttének időpontja, a társasági szerződés aláírásának napja.
A Ctv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a Ctv. hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési kérelmeket az 1989. évi 23. tvr. szerint kellett elbírálni. A Khsz. 1998. január 1. napján lépett hatályba. A Khsz. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja akként rendelkezik, hogy közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú társaság. A 2. § (2) bekezdése lehetővé teszi annak a szervezetnek a közhasznú szervezetté minősítését is, amely e minősítését a nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri. A 3. § kimondja, hogy a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A Khsz. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez megköveteli, hogy a 2. § (1) bekezdése szerinti valamely szervezet közvetlen politikai tevékenységet ne folytasson, szervezete pártoktól független legyen, és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson.
A régi Gt. 156. §-ának (1) bekezdése értelmében korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthat. A 184. § szerint egyszemélyes társaságnál taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. A 189. § (3) bekezdésének megfelelően taggyűlés összehívása helyett az alapító döntését kell kérni. A régi Gt. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti könyvvizsgáló, a 198. § szerinti ügyvezető, a 209. § (1) bekezdése szerinti felügyelő-bizottság kijelölése, a 183. § (2) bekezdésének e)-f) pontja szerint kizárólag az alapító - egyszemélyes tulajdonos - jogkörébe tartozik. A Ptk. 59. §-ának (2) bekezdése értelmében közhasznú társaság esetében felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező.
A fenti szabályok egybevetése alapján egyértelmű, hogy politikai párt mint egyszemélyes alapító, illetve tulajdonos által működtetett közhasznú társaság jogszerűen nem igényelheti közhasznú szervezetenkénti minősítését is, mert az sérti a Khsz. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megfogalmazott tilalmi rendelkezéseket. Nem tekinthető ugyanis pártoktól függetlennek az olyan szervezet, amelynek kizárólagos tulajdonosa, a vagyoni hozzájárulás teljesítője politikai párt, amely egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kijelöli vezető tisztségviselőit, ellenőrző testületének tagjait, a pénzügyi, számviteli és egyéb gazdálkodási szabályok betartásának ellenőrzésére hivatott személyt (szervezetet).
A Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett adat jogszabálysértő jellegét észlelve, annak törlése felől intézkedett.
A társaság cégbejegyzését követően a közhasznú jogállás bejegyzésének hatályára nézve jogorvoslati kérelem nem érkezett, és erre hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás sem terjedt ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-a (2) bekezdése alapján - annak rendelkező része szerint - hagyta helyben.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.594/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.