adozona.hu
BH 2001.2.81
BH 2001.2.81
A külön cégbírósági eljárásként szabályozott bejegyzési, változásbejegyzési eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás elhatárolásánál irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 21. § (1) bek., 30. § (1) bek., 41. § (4) bek., 44. § (1) és (2) bek., 46. § (3) bek., 50. § (1) bek. c) pont és (4) bek., 51. § (1) és (4) bek., 54., § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1993. május 7-i társasági szerződéssel alapított R. M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság ...... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaság 1998. szeptember 10-én kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződéssel módosította létesítő okiratát az 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) rendelkezéseinek megfelelően. Az okiratba egyéb változásokat is foglaltak, a változásbejegyzési kérelmet 1998. szeptember 30-án nyújtották be a cégbírósághoz (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) . ...
BH 2001.2.81 A külön cégbírósági eljárásként szabályozott bejegyzési, változásbejegyzési eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás elhatárolásánál irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 21. § (1) bek., 30. § (1) bek., 41. § (4) bek., 44. § (1) és (2) bek., 46. § (3) bek., 50. § (1) bek. c) pont és (4) bek., 51. § (1) és (4) bek., 54., § (3) bek.].
Az 1993. május 7-i társasági szerződéssel alapított R. M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság ...... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaság 1998. szeptember 10-én kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződéssel módosította létesítő okiratát az 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) rendelkezéseinek megfelelően. Az okiratba egyéb változásokat is foglaltak, a változásbejegyzési kérelmet 1998. szeptember 30-án nyújtották be a cégbírósághoz (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) .Az elsőfokú bíróság 1998. október 20-án kelt 55. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a társaságot, egyebek mellett előírta a társasági szerződés üzletrész bevonásáról rendelkező, 13. § (2) bekezdéssel jelölt pontjának törlését is azzal, hogy a rendelkezés a Gt. szabályaival ellentétes.
1998. november 11-én a jogi képviselő hiánypótló okiratokat mellékelt, egyebek mellett az egységes szerkezetű társasági szerződés újabb példányát is, amelyet az elsőfokú bíróság hiánypótló felhívásában foglaltak szerint részben módosítottak. A szerződés 13. §-ának (2) bekezdésére vonatkozó hiánypótló felhívásra nézve eltérő álláspontjukat fejtették ki. Állították: a bevonásra vonatkozó, a szerződésben írt rendelkezések nem ellentétesek a Gt. szabályozásával. Kérték a rendelkezésre álló okiratok alapján a módosított társasági szerződés tudomásulvételét, az abban foglalt változások bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság az 1999. november 18-án kelt végzésével a változásokat bejegyezte. A cégjegyzékben feltüntetésre került az egységes szerkezetű módosító okirat kelte - 1998. szeptember 10. - is. Ugyanezen a napon - 1998. november 18-án - az elsőfokú bíróság felhívta a társaságot a törvényes működés helyreállítására, az egységes szerkezetű módosító társasági szerződés 13. §-ának (2) bekezdésében írtak törlésére. Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az említett rendelkezés nincs összhangban a Gt. szabályozásával, ezért a Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 51. §-ának (1) bekezdése és 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásával törvényességi felügyeleti intézkedésnek volt helye.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Ismét előadta a korábban már kifejtett eltérő álláspontját, amely szerint az üzletrész bevonásáról a szerződésben foglaltak szerint a társaság rendelkezhetett.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1998. június 16-án hatályba lépett 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) külön eljárásként szabályozza a cégbíróság bejegyzési, változásbejegyzési eljárását, valamint a törvényességi felügyeleti eljárást. A Ctv. 30. §-ának (1) bekezdése és 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési eljárás kérelemre indul. A Ctv. változásbejegyzési eljárásra is irányadó 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű cégek változásbejegyzési ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés azt is kimondja, ha a változásbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A 41. § (4) bekezdése továbbá akként rendelkezik: ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
A Ctv. 50. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye. Így a c) pont szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor is, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak. Az 51. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A (4) bekezdés azt is kimondja: az 50. § (1) bekezdése alapján hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásnak csak a 46. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után van helye, feltéve, hogy a bejegyző (változást bejegyző) végzés ellen e határidőn belül perindításra nem került sor. A hivatalbóli eljárás során a cégbíróság csak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyekhez a cégbejegyzési eljárásban a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalból kell észlelnie.
Ugyanakkor a Ctv. 54. §-ának (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az 50. § (1) bekezdésének c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett létesítő okirat, illetve módosítása alapján a bejegyző (változást bejegyző) végzést hozta.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből azt a következtetést kell levonni, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő voltát a cégbíróság a bejegyzési eljárásban észleli, e körben hiánypótló végzést kell kibocsátani, és a felhívás eredménytelensége esetén a kérelmet el kell utasítani. Nincs arra jogszabályi lehetőség, hogy a jogszabálysértést észlelve a cégbíróság bejegyző végzést hozzon, majd ugyanazon a napon ugyanaz a bíró egyidejűleg törvényességi felügyeleti intézkedést is alkalmazzon.
Az adott ügyben a változásbejegyzési eljárásban a bíró a társasági szerződés kifogásolt rendelkezését a Gt. szabályozásával ellentétesnek találta, erre nézve hiánypótló felhívást bocsátott ki. A felhívásnak a társaság nem tett eleget, eltérő álláspontját fejtette ki. A fentiek szerint tehát a változásbejegyzési kérelem elutasításának lett volna helye. Az eljárási szabályokat súlyosan megsértve járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a Ctv. 51. §-ának (4) bekezdésében írt határidőt be nem várva, valamint az 54. § (3) bekezdésében írt kizáró rendelkezés ellenére a bejegyző végzés meghozatalának napján törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 259. §-a szerint alkalmazandó Ptk. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. (Legf. Bír. Cgf.VII.30.288/1999. sz.)