adozona.hu
BH 2000.1.36
BH 2000.1.36
I. Az egyesület közgyűlése határozatképességéhez a tagok több, mint ötven százalékának a jelenléte szükséges [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek.]. II. A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. § c) pont]. III. Devizabelföldiek között devizában, valutában történő tagdíjfizetés a társadalmi szervezet alapszabályában nem köthető ki, de mértékét az alapszabály valutában is meghatározhatja [1995. évi XCV. tv. 10. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság az 1998. szeptember 21. napján kelt végzésével elrendelte.
A végzés ellen a főügyészség fellebbezéssel élt, melyben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést törvénysértőnek ítélve indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését és a bíróság új határozat hozatalára való utasítását. Előadta, hogy az alapszabály törvénysértően rendelkezett a határozatképességről, a megismételt közgyűlés tartásáról, a tagsági viszony megszűnésének módjáró...
BH 2000.1.36 I. Az egyesület közgyűlése határozatképességéhez a tagok több, mint ötven százalékának a jelenléte szükséges [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek.].
II. A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. § c) pont].
III. Devizabelföldiek között devizában, valutában történő tagdíjfizetés a társadalmi szervezet alapszabályában nem köthető ki, de mértékét az alapszabály valutában is meghatározhatja [1995. évi XCV. tv. 10. § (1) bek.].
A kérelmező nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság az 1998. szeptember 21. napján kelt végzésével elrendelte.A végzés ellen a főügyészség fellebbezéssel élt, melyben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést törvénysértőnek ítélve indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését és a bíróság új határozat hozatalára való utasítását. Előadta, hogy az alapszabály törvénysértően rendelkezett a határozatképességről, a megismételt közgyűlés tartásáról, a tagsági viszony megszűnésének módjáról, valamint a tagdíj valutában történő fizetéséről. A bíróság az alelnök és a titkár mint képviselők bejegyzését elmulasztotta.
A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.
A kérelmező észrevételében kifejtette, hogy az ECU-ban előírt tagdíjfizetés nem jogszabálysértő, csak lehetőségként fogalmazta meg az alapszabály a devizabelföldiek számára a tagdíjfizetés ilyen módját.
A fellebbezés nagyobbrészt alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az egyesület nyilvántartásba vételét az alábbi indokok alapján jogszabálysértőnek ítélte:
Az iratokból megállapíthatóan az egyesület alapszabályának 4/A pontja a közgyűlés határozatképességét a szavazati joggal bíró tagok legalább ötven százalékának jelenlétéhez kötötte. Ez a rendelkezés az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (a továbbiakban: Etv.) 6. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott demokratikus önkormányzás alapelvébe ütközik. A határozatképességhez legalább a tagok több mint ötven százalékának (50 százalék plusz 1 fő) a jelenléte szükséges.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben foglalt azon állásponttal is, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés változatlan napirend mellett hívható össze, a megismételt közgyűlés összehívásának részletes szabályozását az alapszabály nem tartalmazza.
Az alapszabály 4/D pontja - az Etv. 9. §-ának c) pontjában foglalt tagi kötelezettség teljesítésével összefüggésben - a tagi jogviszony automatikus megszűnését mondja ki tagdíj nemfizetése esetére. Ez a rendelkezés azonban sérti a demokratikus működés elvét és a tag jogait is. Automatikusan a jogviszony megszűnését nem eredményezheti a tagdíj nemfizetése. A tagi jogviszony megszűnése csak előzetes felhívás, figyelmeztetés kiadását követően írható elő.
A kérelmező a fizetendő tagdíj mértékét ECU-ban vagy annak megfelelő értékű egyéb konvertibilis valutában határozta meg. A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 10. §-ának (1) bekezdése értelmében devizabelföldiek között devizában, valutában történő fizetés nem köthető ki. Az alapszabály 4/D pontjának ezen rendelkezése azonban nem törvénysértő, mert a tagdíjfizetés mértékét határozta meg, nem írta elő a magyar állampolgár tagok részére a devizában vagy valutában történő fizetés módját. A társadalmi szervezet devizabelföldi tagjaitól valutában vagy devizában fizetendő tagdíjat nem kérhet és nem fogadhat el.
A megyei főügyészség helyesen észlelte, hogy az elsőfokú bíróság végzésében a képviselők között az alelnököt és a titkárt elmulasztotta feltüntetni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új határozat meghozatalát megelőző eljárás során az alapszabály jogszabály szerinti kiegészítése, módosítása után a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről ismételten dönthet a bíróság, hozandó határozatában a kérelmező valamennyi képviselőjét fel kell tüntetnie. (Legf. Bír. Kny.III.28.838/1998. sz.)
