adozona.hu
BH 1998.7.356
BH 1998.7.356
Nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a végelszámolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak [1988. évi VI. tv. 29. §, 48. § (1)-(2) bek., 49. §, 50. §, 1991. évi IL. tv. 73. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tagok a betéti társaságot 1994. szeptember 14-én egyhangúlag hozott határozatukkal jogutód nélkül megszüntették. Végelszámolónak B. G. kültagot kérték kirendelni. Az elsőfokú bíróság a kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a kültag végelszámoló nem lehet.
A végzés ellen a cég fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a "más személy" helyett a "külső személy" kategóriáját, vagyis a kültag is lehet végelszámoló.
A fellebbezés alapos.
A végelszámoló s...
BH 1998.7.356 Nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a végelszámolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak [1988. évi VI. tv. 29. §, 48. § (1)-(2) bek., 49. §, 50. §, 1991. évi IL. tv. 73. § (3) bek.].
A tagok a betéti társaságot 1994. szeptember 14-én egyhangúlag hozott határozatukkal jogutód nélkül megszüntették. Végelszámolónak B. G. kültagot kérték kirendelni. Az elsőfokú bíróság a kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a kültag végelszámoló nem lehet.A végzés ellen a cég fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a "más személy" helyett a "külső személy" kategóriáját, vagyis a kültag is lehet végelszámoló.
A fellebbezés alapos.
A végelszámoló személyét illetően a főszabály a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 48. §-ának (1) bekezdése, mely szerint a végelszámolást a gazdasági társaság vezető tisztségviselői végzik. Ennek nyilvánvaló indoka az, hogy ők ismerik legjobban a társaság ügyeit, a vagyoni helyzetét, a szerződéses jogviszonyait s általában a működését.
A végelszámoló személyéhez kötődő ez a megszorítás a (2) bekezdés értelmében nem érvényesül akkor, ha a végelszámolót a cégbíróság a szavazatok legalább 1/10 részét képviselő tagok kérelmére rendeli ki. ekkor ugyanis lehetőség van a vezető tisztségviselők helyett más személy kirendelésére is. A tagok ugyan kérhetik az általuk megnevezett személy kirendelését, ez a kérelem azonban a cégbíróságot nem köti, mivel a végelszámolónak a cégbíróság által történő kirendelése esetén egyedüli korlát a Gt. 49. §-ának rendelkezése. E szabályok azonban nem tiltják a cégbíróságnak a kültag kirendelését, ha az illető megfelel a Gt. 29. §-ában foglalt követelményeknek, feltételeknek. A kültag kirendelését nem zárja ki az 50. §-nak az a rendelkezése sem, hogy a kijelölés, a kirendelés esetén a tisztségviselők jogait és kötelezettségeit a végelszámoló gyakorolja. A kirendelés megtörténtével ugyanis a kültag már nem e minőségében, hanem végelszámolóként jár el, felelőssége is az 1991. évi IL. törvény 73. §-ának (3) bekezdése szerint a végelszámolóéval azonosan alakul.
A Legfelsőbb Bíróság a kültagnak végelszámolóvá kirendelése kérdésében az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontot foglalt el, ezért az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdésére, és a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban meg kell nyilatkoztatni a céget, hogy továbbra is fenntartja-e a megszűnését kimondó határozatát, vagy az 1991. évi IL. törvény 77. §-ában biztosított lehetőséggel élve, elhatározta a végelszámolás megszüntetését és működése továbbfolytatását. Vizsgálni kell továbbá, hogy az időmúlás következtében nincs-e olyan újabb változás, kérelem, melynek tárgyában az elsőfokú bíróságnak kell döntenie, intézkednie. Ki kell küszöbölni az 1997. február 17-én benyújtott kérelem alaki hiányosságait is. Vizsgálni kell, hogy a kirendelni kért kültag megfelel-e a Gt-ben írt követelményeknek, és csak ezeknek az eljárásbeli cselekményeknek foganatosítása után lehet a cég kérelmét érdemben vizsgálni.
(Legf. Bír. Cgf.II.30.904/1997. sz.)