adozona.hu
BH 1997.6.299
BH 1997.6.299
A hitelezők által kért, jogszabályon alapuló biztosítékadás elmaradása nem gátolja a cégnek korlátlan tagi felelősségű társaságból korlátolt tagi felelősségű társasággá történő átalakulását [1988. évi VI. tv. 340 § (2) bek., 348. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az "I." Fuvarozó és Szervező Gazdasági Munkaközösségből átalakulással létrejövő "I." Fuvarozó és Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság (kft.) cégjegyzési ügyében a cégiratokból megállapítható, hogy az átalakulási hirdetmény a Cégközlönyben 1994. január 20-án, illetve február 10-én jelent meg. A többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 340. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül négy hitelező jelentette be az elsőfokú bíróságon, hogy az átalakuló gazdasági társaságtól b...
BH 1997.6.299 A hitelezők által kért, jogszabályon alapuló biztosítékadás elmaradása nem gátolja a cégnek korlátlan tagi felelősségű társaságból korlátolt tagi felelősségű társasággá történő átalakulását [1988. évi VI. tv. 340 § (2) bek., 348. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § d) pont].
Az "I." Fuvarozó és Szervező Gazdasági Munkaközösségből átalakulással létrejövő "I." Fuvarozó és Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság (kft.) cégjegyzési ügyében a cégiratokból megállapítható, hogy az átalakulási hirdetmény a Cégközlönyben 1994. január 20-án, illetve február 10-én jelent meg. A többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 340. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül négy hitelező jelentette be az elsőfokú bíróságon, hogy az átalakuló gazdasági társaságtól biztosítékot követel a társasággal szemben fennálló követelései erejéig. Az átalakuló társaság 1994. április 5-én úgy nyilatkozott, hogy hozzájárul a kérelmezők beadványaiban megjelöltek szerint ahhoz, hogy biztosítékul a kérelmezők javára a jelzálogjog a nyilatkozatban tételesen felsorolt ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztessék.A megyei bíróság 1994. november 2-án kelt végzésével a jogutód kft.-t a cégjegyzékbe bejegyezte, míg a jogelődöt törölte. E végzését az elsőfokú bíróság csak a bejegyzést kérő jogi képviselőjének kézbesítette, a hitelezők jogi képviselőjének nem.
A hitelezők jogi képviselője a jogutód bejegyzéséről csak 1995. március 23-án szerzett tudomást. 1995. április 5-én igazolási kérelmet és fellebbezést nyújtott be. Előadta, hogy a bíróság helytelenül járt el, amikor a kft. bejegyzését elrendelő végzését a hitelezőkkel mint az eljárásban részt vevő érdekelt felekkel nem közölte. Így a hitelezőkkel szemben a fellebbezési határidő a végzés velük történt közlésétől számítandó. Érdemben pedig kérte az elsőfokú bíróság végzésének oly módon történő megváltoztatását, hogy az átalakulás bejegyzésére csak a biztosíték adását követően kerüljön sor.
A bejegyzést kérő a fellebbezésben foglaltakra nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság az igazolási kérelemnek helyt adott. A cégbejegyzési eljárásban a hitelezők lényegében törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be. Kérelmüket ennek megfelelően is kezelte a bíróság, ennek megfelelő eljárási illeték lerovására kötelezte őket, illetve a kérelmeket a bejegyzést kérőnek kézbesítette észrevétel tétele érdekében a GK 70. sz. állásfoglalásnak megfelelően. Mivel pedig a jogutód bejegyzésével, illetve a jogelőd törlésével az elsőfokú bíróság - a tartalmát tekintve - a törvényességi felügyeleti kérelemről is döntött, az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 20. §-ának (3) bekezdése alapján határozatát a hitelezőknek is kézbesítenie kellett volna. Erre a hitelezők előadása szerint csak 1995. március 23-án került sor, így a fellebbezési határidőt a rendelkezésre álló adatok szerint a hitelezők nem késték el.
A fellebbezés azonban nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az átalakulás bejegyzését nem tette függővé attól, hogy a hitelezők a kért biztosítékot megkapták-e. A Gt. 340. §-ának (2) bekezdése ugyanis a biztosíték nyújtására nem határoz meg társasági jogi konzekvenciát, a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet e körülmény vizsgálatát nem írja elő [8. § d) pont]. Mindebből a Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint az következik, hogy a biztosíték-nyújtás elmaradása az átalakulásnak nem gátja, a hitelezők azonban peres úton érvényesíthetik érdekeiket az átalakuló gazdasági társasággal szemben. Ezt a jogi álláspontot támasztják alá a Gt.-nek a törzstőke, illetve az alaptőke leszállítására vonatkozó szabályai (Gt. 225-226. §, 316. §), ahol - szemben az átalakulással - a Gt. társasági jogi következményt, nevezetesen a tőkeleszállítás bejegyzésének megtagadását mint konzekvenciát helyezi kilátásba a hitelezői igények kielégítése, illetve azok fedezetéül szolgáló biztosítékadás hiányában. Sem a Gt., sem a hivatkozott IM rendelet rendelkezése szerint a jogutód bejegyzésének, illetve a jogelőd törlésének nem akadálya átalakulás esetén, ha a hitelező részére biztosítékadásra nem kerül sor. A hitelezők érdekeit - korlátlan tagi felelősségű társaságból korlátolt tagi felelősségű társasággá történő átalakulás esetén - a Gt. 348. §-a védi.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 362/1995. sz.)