adozona.hu
BH 1995.10.581
BH 1995.10.581
A személyes illetékmentességben részesülő költségvetési szerv akkor is mentes az illeték viselése alól, ha perbeli jogelődjét ez a kedvezmény nem illette meg [1990. évi XCIII. tv. (It.) 5. § (1) bek. c) pont, 56. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet 420 000 forint kártérítésnek a felperes javára, valamint a perköltség keretében 24 000 forint kereseti és 720 forint fellebbezési illetéknek az állam részére történő megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítéletnek az illetékfizetésről szóló rendelkezései ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti és fellebbezési illeték fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését érte...
BH 1995.10.581 A személyes illetékmentességben részesülő költségvetési szerv akkor is mentes az illeték viselése alól, ha perbeli jogelődjét ez a kedvezmény nem illette meg [1990. évi XCIII. tv. (It.) 5. § (1) bek. c) pont, 56. § (1) bek.].
A jogerős ítélet 420 000 forint kártérítésnek a felperes javára, valamint a perköltség keretében 24 000 forint kereseti és 720 forint fellebbezési illetéknek az állam részére történő megfizetésére kötelezte az alperest.A jogerős ítéletnek az illetékfizetésről szóló rendelkezései ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti és fellebbezési illeték fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését érte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül, ezért ez csupán a kereseti és fellebbezési illetékkel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozott.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (It.) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az alperes mint költségvetési szerv illetékmentességben részesül.
Az It. korábban hatályos, az ügyben még alkalmazandó 57. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezett - azonos a jelenleg hatályos 56. § (1) bekezdésével -, hogy nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. Az illetékmentesség azzal a kedvezménnyel jár, hogy a fél mentesül az illeték lerovása, tehát előlegezése és viselése alól. Ilyen esetben az illetéket az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentes féltől nem lehet követelni. Az említett rendelkezés szerint a személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki, de az adott esetben a tárgyalt szabály szerint az alperes akkor sem viseli a felperes által a perben le nem rótt kereseti illetéket, valamint a fellebbezési illetéket, ha egyébként a jogutódlás előtt eljárt jogelőd alperest személyében ez a kedvezmény nem illette meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (R.) 13. §-ának (2) bekezdése és 14. §-a alapján úgy rendelkezett, hogy a kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
A felülvizsgálati eljárás költségeiről a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett, mert az arról való határozathozatal mellőzését kérte az alperes, míg az R. 14. §-a alapján a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. (Legf. Bír. Pfv. III. 20. 341/1994. sz.)