adozona.hu
BH 1994.10.569
BH 1994.10.569
A megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésére nincs lehetőség, ha a cégbírósági eljárásban a kérelmező bejegyzési kérelmét visszavonta, és ezért szüntették meg az eljárást [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) p., 80. § (1) bek. c) és i) p.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes mint a C. Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. képviselője a cégbírósági eljárásban 30 000 Ft illetéket rótt le. A bejegyzési kérelem elbírálása előtt kérelmét visszavonta, ezért a megyei bíróság mint cégbíróság a végzésével az eljárást megszüntette. A felperes ezt követően kérelemmel fordult a megyei illetékhivatalhoz a lerótt illeték visszatérítése iránt. Az elsőfokú illetékhatóság határozatával a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatáva...
BH 1994.10.569 A megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésére nincs lehetőség, ha a cégbírósági eljárásban a kérelmező bejegyzési kérelmét visszavonta, és ezért szüntették meg az eljárást [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) p., 80. § (1) bek. c) és i) p.].
A felperes mint a C. Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. képviselője a cégbírósági eljárásban 30 000 Ft illetéket rótt le. A bejegyzési kérelem elbírálása előtt kérelmét visszavonta, ezért a megyei bíróság mint cégbíróság a végzésével az eljárást megszüntette. A felperes ezt követően kérelemmel fordult a megyei illetékhivatalhoz a lerótt illeték visszatérítése iránt. Az elsőfokú illetékhatóság határozatával a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a bírósági eljárás csak akkor illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból utasítja el.A felperes keresetében a közigazgatási határozatok megváltoztatását és az általa lerótt 30 000 Ft illeték visszatérítését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 1362/1992. számú határozatát megváltoztatta, és elrendelte 30 000 Ft illeték visszatérítését. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megfizetett illeték visszatérítésének van helye akkor, ha a felek a jogügylettől közös megegyezéssel elállnak, s ezt a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. A jelen esetben nem a peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem a cégeljárásra vonatkozó speciális szabályok érvényesülnek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértő a megyei bíróság jogerős ítélete, mivel a perbeli esetben az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható, ugyanis a felperes nem vagyonszerzési, hanem eljárási illetéket rótt le. Ugyancsak nem alkalmazható az Itv. 58. §-ának d) pontja, mivel a bíróság a beadványt nem hivatalból utasította el, hanem az eljárást a felperes kérelmére szüntette meg. Kérte ezért a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az ügyben eljárt bíróságok álláspontja szerint a felperes az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján jogosult az általa befizetett 30 000 Ft illeték visszatérítésére. Az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak, és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. Megalapozott az alperes jogi álláspontja, hogy az Itv. e rendelkezése a megfizetett vagyonszerzési, illetve vagyonátruházási illeték visszafizetéséről rendelkezik. Az Itv. ugyanis olyan ügyleti illeték visszatérítését szabályozza, melyben a felek a vagyonszerzést, illetve vagyonátruházást az illetékhivatalnál bejelentették, de ezt követően a jogügylettől elálltak, így az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének jogalapja megszűnt. Ezt az álláspontot támasztja alá az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének b) pontja, amely azonos szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, illetőleg felbontja. Jelen ügyben a felperes eljárási illetéket fizetett. Az eljárási illetékre vonatkozóan az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja tartalmaz rendelkezést, mely szerint a megfizetett illeték visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság eljárása illetékmentes vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették vagy nagyobb összegben fizették meg. Az Itv. 58. §-ának d) pontja alapján viszont az eljárás akkor illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból utasítja el. A felperes visszavonta kérelmét, így a bíróság nem hivatalból, hanem a felperes kérelmére szüntette meg az eljárást, ezért az Itv. 58. §-ának d) pontja a felperes esetében ugyancsak nem alkalmazható. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az elsőfokú bíróságnak az illeték visszatérítéséről rendelkező ítéletét helybenhagyta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján az első- és másodfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 372/1993. sz.)