adozona.hu
APEH tájékoztató
APEH tájékoztató
a 2001. január 1-jét követően kifizetett járulékalapot képező jövedelmek utáni járulékok mértékének megállapításával kapcsolatban
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény rendelkezései értelmében a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.
A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 31 százalék, melyből 20 százalék a nyugdíjbiztosítási és 11 százalék az egészségbiztosítási járulék mértéke. A csökkentet...
A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 31 százalék, melyből 20 százalék a nyugdíjbiztosítási és 11 százalék az egészségbiztosítási járulék mértéke. A csökkentett értékű járulékokat a 2001. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első ízben 2001. február hónapban kell megfizetni.
Ugyancsak fontos az a változás, hogy a törvény hatálybalépése napjától csak a biztosítottat terhelő járulékok közül csak a nyugdíjjáruléknak van felső határa.
A törvényi előírásokból következően a 2001. január hónapra, illetve az azt követő hónapokra számfejtett juttatások után már a módosított mértékű járulékokat kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztató bármely, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett juttatás után 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási, a biztosított pedig 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék megfizetésére kötelezett, az utóbbi esetén legfeljebb 2 197 300,- Ft összeghatárig.
Másként kell eljárni az olyanjövedelmek kapcsán, melyek - még a 2000. évre vonatkozóan illetik meg a biztosítottat, de azok kifizetésére - nem késedelmesen, az esedékesség időpontját követően - csak 2001-ben kerül sor. A törvény végrehajtására kiadott 195/1997.(XI. 5.) Kormányrendelet 4/C. §-ban foglaltak szerint a biztosítási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a biztosított által fizetendő járulék megállapítása szempontjából arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették. A járulékfizetési felső határ megállapításánál a vonatkozó évben irányadó rendelkezések szerint kell eljárni. Ilyen eset pl: a 2000. évre vonatkozóan 2001-ben kifizetett megbízási díj. E juttatás után a biztosított a 2000. évben hatályos szabályozás szerint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, legfeljebb a 2 020 320 Ft 11 százalékáig. Amennyiben a biztosított jövedelme az említett összeghatárt elérte, egyéni járulékot nem fizet. Ha a biztosítási jogviszony év közben megszűnt, az egyéni járulékfizetési kötelezettséget a biztosítással időarányosan kell megállapítani. A foglalkoztató tekintetében már a kifizetéskor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni, tehát a 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles megfizetni.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal