adozona.hu
BH+ 2001.9.432
BH+ 2001.9.432
A cég megszűntnek nyilvánítása esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye. A cégbíróság a felszámolási eljárás szükségességéről akkor étesíti a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróságot, ha a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adatok merülnek fel. Csak a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult bíróság rendelkezhet a felszámoló kijelöléséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 22. § (1) bek., 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 72. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 55. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K-C. Kft.-vel szemben a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le a mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság 1999. január 27. napján kelt 2. sorszámú végzésével a céget 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés jogerőre emelkedett.
Ezt követően az elsőfokú bíróság 1999. március 11. napján ismét felhívta a céget a mérleg letétbe helyezési kötelezettség teljesítésére.
Az elsőfokú bírós...
BH+ 2001.9.432 A cég megszűntnek nyilvánítása esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye. A cégbíróság a felszámolási eljárás szükségességéről akkor étesíti a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróságot, ha a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adatok merülnek fel. Csak a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult bíróság rendelkezhet a felszámoló kijelöléséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 22. § (1) bek., 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 72. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 55. §].
A K-C. Kft.-vel szemben a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le a mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság 1999. január 27. napján kelt 2. sorszámú végzésével a céget 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés jogerőre emelkedett.Ezt követően az elsőfokú bíróság 1999. március 11. napján ismét felhívta a céget a mérleg letétbe helyezési kötelezettség teljesítésére.
Az elsőfokú bíróság az 1999. április 8. napján kelt végzésével a céget a további működéstől eltiltotta, megszűntnek nyilvánította, és ezzel egyidejűleg végelszámolóként kijelölte az A. Kft.-t.
A végzésnek a végelszámolás elrendeléséről és az A. Kft. végelszámolókénti kijelöléséről rendelkező részével szemben az A. Kft. jogi képviselő útján fellebbezett. Kérte, hogy a cégbíróság a céget ne végelszámolóként, hanem felszámolóként rendelje ki. Előadta, hogy a cég törvénytelen működése megállapítható, álláspontja szerint azonban a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adatok felmerültek a törvényességi felügyeleti eljárásban. Az 50.000 Ft pénzbírság befizetéséről ugyanis nincs megfelelő igazolás. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 55. §-a szerint, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja - és az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok így rendelkeznek - végelszámolásnak, illetve ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. A Cstv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a fizetésképtelenség megállapítandó akkor, ha az adós nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon nem egyenlítette ki. Megállapítása szerint az adós az 50.000 Ft pénzbírságot nem fizette ki, ezért a megszűntnek nyilvánítás mellett a felszámolási eljárás elrendelésnek van helye. A végelszámolási eljárás lefolytatásához szükséges feltételek jelen esetben nem teljesíthetőek.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést alaptalannak találta.
A jelen eljárásra irányadó a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. §-a értelmében, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, végelszámolási vagy felszámolási eljárásnak van helye. Végelszámolási eljárás esetén a cégbíróság jelöli ki a végelszámolót a cég megszűntnek nyilvánításáról rendelkező végzésében. A Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint felszámolási eljárás lefolytatásának az adós fizetésképtelensége esetén a cégbíróság értesítése alapján is helye lehet. A Cstv. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a felszámolást elrendelő végzésében kijelöli a felszámolót. A Cstv. 72. §-ának (2) bekezdése a végelszámoló kötelezettségévé teszi, hogy amennyiben a megállapítása szerint a 27. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike fennáll, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul terjessze elő.
E rendelkezésekből az következik, hogy megszűntnek nyilvánítás esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye. A cégbíróság a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróságot akkor értesíti a felszámolási eljárás szükségességéről, ha a cég fizetésképtelensége valószínűsíthető a rendelkezésre álló adatok alapján. A fizetésképtelenséget, mint jogi tényt a Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján már a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult bíróság fogja megállapítani, és csak ő rendelkezhet a felszámoló kijelöléséről.
Az adott ügyben a cég fizetésképtelenségre nézve nem álltak az elsőfokú bíróság rendelkezésére adatok, ezért a cégbíróság helytállóan határozott a cég megszűntnek nyilvánításával egyidejűleg a végelszámolás elrendeléséről és a végelszámoló kijelöléséről.
A végelszámoló fellebbezésében előadottak - amely szerint a társaságnak tartozásai állnak fenn - nem elegendőek a fizetésképtelenség vélelmezéséhez, felszámolót pedig a cégbíróság nem rendelhet ki. A kijelölt végelszámolót jogsérelem nem éri. Amennyiben eljárása során a felszámolási eljárás megindítása feltételeinek fennálltáról meggyőződik, nemcsak jogosult, hanem köteles is felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel kifogásolt rendelkezését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.VII.31.848/1999. sz.)