adozona.hu
APEH tájékoztató (AEÉ. 14/2004.)
APEH tájékoztató (AEÉ. 14/2004.)
a megrendelő székhelye, illetve nyilvántartásba vételi helye alapján adózó szolgáltatások 2005. évi áfa törvény szerinti teljesítési helyéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az áfa törvény 15. § (5) bekezdése szerinti szolgáltatások teljesítési helyét főszabály alapján a megrendelő székhelye, illetve teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye határozza meg.
Ide tartoznak a következő szolgáltatások:
a) a termék - kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet - bérbeadása;
b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedése;
c) rek...
APEH tájékoztató (AEÉ. 14/2004.)
a megrendelő székhelye, illetve nyilvántartásba vételi helye alapján adózó szolgáltatások 2005. évi áfa törvény szerinti teljesítési helyéről
Az áfa törvény 15. § (5) bekezdése szerinti szolgáltatások teljesítési helyét főszabály alapján a megrendelő székhelye, illetve teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye határozza meg.Ide tartoznak a következő szolgáltatások:
a) a termék - kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet - bérbeadása;
b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedése;
c) reklám- és propagandaszolgáltatások;
d) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, illetve mérnöki szolgáltatások - kivéve a termékhez és az ingatlanhoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokat - továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások;
e) adatok és információk feldolgozása és közlése;
f) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;
g) személyzet átadása, munkaerő kölcsönzése; h) telekommunikációs szolgáltatás;
i) rádiós és televíziós műsorszolgáltatás;
j) elektronikusan teljesített szolgáltatás;
k) a földgáz és villamosenergia-elosztási rendszerekhez való hozzáférés biztosítása, valamint ezekben a rendszerekben történő földgáz szállítása, illetve villamos energia átvitele, illetve más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;
l) az a.)-k.) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozattételi jogosultságával nem jár együtt;
m) valamely üzleti tevékenységtől, vagy a felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodásnál.
Amennyiben e szolgáltatást a belföldi adóalany másik tagállambeli olyan hozzáadott érték adó alanynak nyújtja, akinek sem székhelye, sem olyan telephelye nincs belföldön, amely a teljesítéssel közvetlenül kapcsolatba hozható, akkor a szolgáltatás a belföldi áfa területi hatályán kívül esik, arra semmilyen belföldi áfa kulcs nem vonatkozik. A számlára az áfa törvény 44. § (3) bekezdése szerint az "áfa területi hatályán kívüli" kitételt kell rávezetni, továbbá arra a tényre utaló jelzést, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre [44. § (3) bekezdés]. Ezen túlmenően a számlán, egyszerűsített számlán a megrendelő saját országbeli adószámát is szerepeltetni kell, amely nem feltétlenül közösségi adószám. Nem minden uniós ország ad ugyanis közösségi adószámot szolgáltatásnyújtás-igénybevétel esetén. A magyar szabályok szerint a szóban forgó körbe tartozó szolgáltatást nyújtó belföldi adóalanynak igényelnie kell az adóhatóságtól közösségi adószámot, ha azonban az uniós megrendelőjének nincs az ő országa szerinti közösségi adószáma, akkor az adott országbeli normál adószámát kell feltüntetni a számlán [13. § (1) bekezdés 16/d., 17/d. pont]. Abban az esetben, ha a belföldi adóalany olyan közösségi adóalanytól veszi igénybe az említett szolgáltatást, akinek sem székhelye, sem teljesítéssel közvetlenül érintett telephelye nincs Magyarországon, szolgáltatásimport címén áfa kötelezettsége keletkezik [40. § (2) bekezdés].
Ha az említett szolgáltatások megrendelője közösségbeli nem adóalany, a szolgáltatás a 15. § (1) bekezdés szerint belföldön teljesített áfa hatálya alá tartozó (a megfelelő belföldi adómértékkel adózó) szolgáltatás.
A szóban forgó szolgáltatások Közösségen kívüli megrendelő felé nyújtása a belföldi áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként nem jár áfa fizetéssel, tekintet nélkül arra, hogy hozzáadott érték adó alany-e a megrendelő [15. § (5) bekezdés]. A számlán az "áfa területi hatályán kívüli" kitételt kell szerepeltetni, a megrendelő adófizetési kötelezettségére utaló tényt azonban nem, hiszen - nem lévén harmadik országok szabályozásával harmonizációs kötelezettség - egyáltalán nem biztos, hogy a megrendelő adózik a szolgáltatás után a saját országában. Harmadik országbeli belföldön székhellyel vagy teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel nem rendelkező adóalanytól belföldi által igénybevett szolgáltatás 40. § (2) bekezdése alapján szolgáltatásimportként adózás alá esik.
A 2004. évi CI. törvény 2004. november 15. kihirdetett szabálya szerint a jelölt szolgáltatásoknál - a telekommunikációs szolgáltatást kivéve - egyáltalán nem kell vizsgálni (még harmadik országbeli használat, illetve megrendelő esetén sem), hogy ténylegesen hol használják fel a szóban forgó szolgáltatást, továbbá azt sem, hogy az adó felszámítása nem eredményez-e kettős adóztatást, illetve hogy az adó felszámításának a megrendelő székhelye alapján történő mellőzése nem vezet-e az adózás elkerüléséhez.
A jelölt szolgáltatásoknál - a telekommunikációs szolgáltatást kivéve - tényleges igénybevétel helyét tehát nem kell (nem is lehet) vizsgálni azokban az esetekben, amikor az adófizetési kötelezettség és a levonási jog 2004. december 31-ét követően keletkezik, azonban az 2004. évi CI. törvény 303. § (3) bekezdése szerint az adóalany saját döntése szerint visszamenőlegesen 2004. április hó 30. napját követően keletkezett adófizetési kötelezettség, illetve levonási jog esetében is mellőzheti a tényleges igénybevétel helye szerinti szabály alkalmazását. A visszamenőleges alkalmazásnak azonban feltétele - ha a belföldi adóalany szolgáltatásnyújtóként szerepel az ügyletben - hogy az áfa hatálya alá tartozó pozitív adókulcscsal kiállított számlát stornózza, és helyette "áfa területi hatályán kívüli" számlát bocsásson ki. (Ezen eljárás adózásbeli konzekvenciáját természetesen a számla befogadójának is viselnie kell.)
A tényleges igénybevétel, élvezet helyét, továbbá a kettős adóztatás meglétét vagy az adózás elkerülését továbbra is vizsgálni kell a telekommunikációs szolgáltatásnál és a fuvarozást szolgáló közlekedési eszköz és jármű (ideértve a vasúti kocsit is) bérbeadásánál, az alábbi esetekben:
A közlekedési eszközök bérbeadása főszabály szerint az áfa törvény 15. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatásnyújtó székhelye, illetve teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelyének országában adózik.
Azonban, ha a közlekedési eszköz kizárólag termék fuvarozására szolgál (ideértve a vasúti kocsit is) és a belföldön székhellyel, vagy teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel rendelkező belföldi adóalany bérbeadó ténylegesen harmadik országbeli használatra, igénybevételre adja azt bérbe, úgy a 15. § (8) bekezdés b.) pontja szerint a szolgáltatás teljesítési helye harmadik ország (vagyis nem terheli belföldi áfa), feltéve, hogy az adó felszámításának mellőzése nem vezet az adózás elkerüléséhez. Adózás elkerülésének minősül, ha a megrendelő nem alanya a hozzáadott értékadónak, ha a megrendelő országában egyáltalán nincs hozzáadott értékadó, vagy ha van is hozzáadott értékadó, ez után az ügylet után nem kell a saját országának szabályai szerint szolgáltatásimport címén ott adóznia.
Amennyiben a szóban forgó közlekedési eszközt a belföldi adóalany nem harmadik országbeli, hanem belföldi vagy uniós tényleges használatra adja bérbe, úgy a megrendelő személyére tekintet nélkül belföldi áfa-t kell a szolgáltatásra felszámítani.
Amennyiben a belföldi adóalany bérel fuvarozást szolgáló közlekedési eszközt, úgy a 15. § (1) bekezdése szerint nem kell szolgáltatásimport címén [áfa törvény 40. § (2) bekezdése] áfa-t fizetni, kivéve, ha a bérbeadó harmadik országbeli adóalany és a bérlő az eszközt ténylegesen belföldön használja. Mindezen körülmények fennállása esetén is csak akkor áll fenn szolgáltatásimport címén áfa fizetés, ha az nem vezet kettős adózáshoz (vagyis ha a bérbeadó nem számított el az ő országának megfelelő hozzáadott értékadót a számlában.)
Telekommunikációs szolgáltatás fő szabály szerint a megrendelő székhelye vagy teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelyének országában adózik. Ettől belföldi adóalany szolgáltatásnyújtó esetén akkor kell eltérni, ha a megrendelő harmadik országbeli és a szolgáltatást ténylegesen belföldön használják. Ilyen esetben belföldi pozitív adókulcsot kell (25%) a szolgáltatásra felszámítani, kivéve, ha a megrendelőnek az ő saját országában ugyanerre a szolgáltatásra az ottani hozzáadott értékadót is meg kell fizetni.
Ha a telekommunikációs szolgáltatás megrendelője a belföldi adóalany, úgy csak akkor nem kell szolgáltatásimport címén áfa kötelezettséggel számolnia, ha a szolgáltatást ténylegesen harmadik országban veszi igénybe és az adófizetés mellőzése nem vezet az adózás elkerüléséhez. (Nincs adózás elkerülése, ha a külföldi a saját országának hozzáadott értékadójával terhelten bocsátja ki a számlát.)
További pontosítás történt a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározásánál, amely a 15/A. §-ban szabályozott szolgáltatásokra - tehát a Közösségen belüli teher-közlekedésre, az ahhoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásokra mindezek közvetítésére, a Közösségen belüli bérmunkára, illetve a Közösségen belüli ügynöki tevékenységre - vonatkozik.
E szolgáltatások jellemzője, hogy főszabály szerint a megrendelő adóalanykénti nyilvántartásbavételének helye határozza meg a teljesítés helyét.
Amennyiben a teljesítés helyét az e §-ban meghatározott szolgáltatásokat saját nevében igénybevevő személyt, szervezetet adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam területe határozza meg, és a szolgáltatást megrendelő személy, szervezet egyszerre több tagállamban is nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azt a tagállamot kell tekinteni, amelyik tagállam adóhatósága által kiadott adószám alatt az e § szerinti szolgáltatást igénybe vette. Az adóalany köteles azon tagállam által kiadott adószám alatt igénybe venni az e § szerinti szolgáltatást, amelyikben azt az adóalanyiságát eredményező tevékenységet folytatja, amelynek érdekében az e § szerinti szolgáltatást igénybe vette.
Ez egy egyszerű példával megvilágítva azt jelenti, hogy a belföldi adóalanynak belföldi gazdasági tevékenysége érdekében szlovéntől megrendelt, ténylegesen Szlovéniában teljesített bérmunka után belföldön mindenképpen szolgáltatásimport címén adókötelezettsége keletkezik, ha a terméket a bérmunka közvetlen következményeként belföldre behozzák. Még akkor is Magyarországon kell azt leadóznia, ha például Ausztriában és Szlovákiában is bejelentkezett adóalany. Mivel belföldön végzett tevékenységéhez kapcsolódik a bérmunka, Magyarországon kell utána adózni és nem dönthet úgy, hogy például Ausztriában (az osztrák adószáma alatt) adózik utána.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal