adozona.hu
664/2010. (XI. 17.) OVB határozat
664/2010. (XI. 17.) OVB határozat
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Választási Bizottság - 2010. november 15-én megtartott ülésén - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Kunhalmi Ágnes (1139 Budapest, Tahi u. 40/B) által a Magyar Szocialista Párt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat elle...
A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-795-0143).
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja - még időlegesen sem -nyugdíjjárulékra?"
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre "igen"-nel vagy "nem"-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint megtévesztő a népszavazásra feltenni kívánt kérdés abban a tekintetben, hogy nem egyértelmű, hogy a kezdeményező a magánnyugdíjpénztárak mely formájára kívánja alkalmazni a kérdésben foglaltakat. A jelenleg hatályos szabályozás alapvetően két típusát különbözteti meg a magánnyugdíjpénztári tagságnak. A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) 3. § (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy mely természetes személyek létesíthetnek önként pénztártagsági jogviszonyt. Nem egyértelmű, hogy a kezdeményező kizárólag a kötelező, vagy kizárólag az önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony szabályait, esetleg mindkettőt egyszerre kívánja népszavazás útján szabályozni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű a választópolgárok számára, tekintettel arra, hogy egy kérdésen belül két különböző fogalmat, úgymint tagdíj és a nyugdíjjárulék is használ, ezáltal a választópolgár számára nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy eredményes népszavazást követően milyen tartalmú törvény megalkotására kerülne sor. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés azért sem egyértelmű, mivel a beadványozó által használt "törvény nem módosíthatja" kifejezés alkalmas azon téves következtetés levonására, hogy a Mny.tv-nek a magánnyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó rendelkezéseit más, alacsonyabb szintű jogszabály azonban módosíthatja, amely ellentétes lenne a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Mny.tv rendelkezésein, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.