Nyilatkozat a kifizetőtől/munkáltatótól származó bérjövedelem adóelőlegének megállapításához

A nyilatkozatot adó magánszemély neve: ............................................................................................................................................

lakcíme: ......................................................................................................................................................................................................

adóazonosító jele: ....................................................................................................................................................................................

A bérjövedelem adóelőleg-alapjának megállapításához kérem az adójóváírás* és/vagy a kiegé­szítő adójóváírás* figyelembe vételét.

Kelt:....................................................

Az adózó aláírása

*Húzza alá a megfelelő szövegrészt! Olvassa el a kitöltési útmutatót!

Kitöltési útmutató

 A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a ki­fizető) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bi­zonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őriznie!

A bérjövedelmek felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 21. pontja tar­talmazza.

A havi adójóváírás az adott havi bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, amíg a munkáltató (a kifizető) által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - nem haladja meg a jogosultsági határt (a 200  ٱ évben  ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ forintot).

*A kiegészítő adójóváírás az adóelőlegnél havi 540 forint, amelyre vonatkozó Nyilatkozatot akkor lehet figyelembe venni, ha az adott havi bér összege az 50 ezer forintot meghaladja, de nem több 60 ezer forintnál, mindaddig, amíg a munkáltató (a kifizető) által az adóévben ki­fizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifi­zetést (juttatást) is figyelembe véve - nem haladja meg a kiegészítő jogosultsági határt (a 200 ٱ. évben  ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ forintot).

Kitöltési útmutató

A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizető) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll! A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt szintén az elévülésig meg kell őriznie!

Az 1-3. pontok bármelyikének kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia.

Az 1. a) és b) ponthoz: Ha Ön az önálló tevékenységéből származó bevételéből (munkadíj, költségtérítés) az adóelőleg alapjának megállapításához költséglevonást kér a Nyilatkozatában, egyetlen más önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalék költséghányad levonásával történő jövedelem-megállapítást.

Ha költség levonását nem kéri (nem tölti ki a Nyilatkozatot), akkor a kifizetőnek a munkadíj 90 százalékát kell adóelőleg-alapnak tekintenie, a költségtérítés esetében pedig a törvény által elismert, igazolás nélkül elszámolható költséget, ilyen elismert költség hiányában pedig 10 százalék költséghányadot kell a bevételből levonnia.

Ha az adóelőleg alapjának megállapításához Ön nem kéri költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása helyett az igazoltan felmerült költségek figyelembe vételével állapítsa meg bármely önálló tevékenységből származó jövedelmét.

A 2. ponthoz: A nem önálló tevékenység díja (munkabér, választott tisztségviselő tiszteletdíja, személyesen közreműködő tag munkadíja stb.) teljes egészében adóelőleg-alap, ezért költségnyilatkozatot csak akkor lehet adni, ha a kifizető (a munkáltató) költségtérítést (is) fizet. Ha Ön nem kér költséglevonást az ilyen költségtérítésből, akkor a törvény által igazolás nélkül elismert költség összegét meghaladó részt, ilyen elismert költség hiányában a költségtérítést teljes egészében adóelőleg-alapként kell figyelembe venni. Ilyen esetben azonban annak sincs akadálya, hogy utóbb, adóbevallás beadásával az igazoltan felmerült költségek figyelembe vételével állapítsa meg a kapott költségtérítésből a jövedelmet. A nem önálló tevékenységből származó költségtérítéssel szemben alkalmazott tételes költségelszámolás nem zárja ki az önálló tevékenységből származó bevételnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását, ha annak egyéb feltételei fennállnak.

A 3. ponthoz: Csak akkor töltheti ki, ha Ön munkaviszonyban külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő, nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban közreműködő gépkocsivezetőként, árukísérőként kap a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez költségtérítést. Nyilatkozat hiányában a kifizető (a munkáltató) a költségtérítés teljes összegét adóelőleg-alapnak tekinti, ami azonban nem zárja ki az év végén a költségek igazolt elszámolásának lehetőségét az adóbevallásban.

Figyelem! Ha a Nyilatkozatában az 1-3. pont szerint levonni kért költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt rész több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12 százalékát külön adóként kell bevallania és megfizetnie.

A 4. ponthoz: Ha valamely bevételéből a kifizetőnek az adóelőleget a legmagasabb adókulccsal (a 200 ٱ. évben  ٱ ٱ százalékkal) kell levonnia, Ön kérheti az adóév elejétől számított göngyölítéses adóelőleg-fizetést, feltéve, hogy az éves várható jövedelme - az adóterhet nem viselő járandóságokat is beleértve - nem haladja meg a legmagasabb adókulcsú sáv kezdő értékét (a 200 ٱ. évben  ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ forintot).

Ha ilyen nyilatkozatot kíván adni, vegye figyelembe, hogy utóbb, ha mégis túllépi az említett értékhatárt, az előírt adóelőlegek összegének a nyilatkozata szerint levont adóelőlegek összegét meghaladó részét 15 napon belül be kell fizetnie, vagy e különbözet után 12 százalék külön adót kell bevallania és megfizetnie.

Az 5. ponthoz: A törvény által meghatározott adóelőlegnél nagyobb összeg levonását is lehet kérni, azonban a levonás a bevételt nem haladhatja meg, és aránya a bevételhez nem lehet nagyobb, mint a legmagasabb adókulcs százalékos mértéke (a 200 ٱ. évben  ٱ ٱ százalék).

A 6. ponthoz: Az adóterhet nem viselő járandóságok felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.

A 7. ponthoz: Ha kéri, a társaságnak az adóelőleget nem a legmagasabb adókulccsal kell levonnia, hanem a munkáltatókra vonatkozó szabályok (pl. az adókedvezmények) figyelembe vételével állapíthatja meg az adóelőleget.

Nyilatkozat

a családi kedvezmény érvényesítéséről a kifizetőtől/munkáltatótól (a társaságtól személyes közreműködésre tekintettel)* származó bevétel adóelőlegének megállapításához

Fontos! A kitöltési útmutató alapján 2 példányban csak az Önre vonatkozó részeket töltse ki!

A) Kérem a családi kedvezmény érvényesítésének mellőzését (jelölje x-szel, ha kéri →)  ٱ

B) Kérem a 200 ٱ. évben a  ٱ ٱ hónaptól kezdődően (e hónapra vonatkozóan is)  ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱ ٱforint családi kedvezmény érvényesítését.

1. Az eltartott(ak) száma (a magzatot is beleértve):  ٱ ٱ ebből a kedvezményezett eltartott  ٱ ٱ

2. a) Az eltartottak (kivéve a magzat) neve,

b) családi pótlékának

adóazonosító jele és születési ideje vagy

összege

természetes azonosítója (születési helye

és ideje, anyja leánykori neve, lakóhelye)

Írja a négyszögbe, ha az eltartott kedvezményezett (K) vagy csak eltartott (N):

ٱ

ٱ

ٱ

ٱ

ٱ

ٱ

ٱ Jelölje itt x-szel, ha az eltartottak felsorolását külön lapon folytatja.

3. Orvosi igazolás alapján nyilatkozom, hogy a kedvezményezett eltartottak létszámában 90 napon túli várandósság alapján  ٱ magzatot vettem figyelembe.

4. Velem együtt élő házastársam/élettársam* (jelölje x-szel) van:  ٱ nincs:  ٱ

5. Kötelezettséget vállalok e nyilatkozat tartalmával összefüggő minden változás bejelentésére.

6. A kedvezmény érvényesítését kérő

7. A kedvezmény érvényesítését kérő házastársa/élettársa*

neve:

adóazonosító jele:

születési helye és ideje:

lakóhelye:

anyja leánykori neve:

Dátum:

Aláírás

Aláírás

8. A 7. pont alatti házastárs munkáltatójának megnevezése és cégszerű aláírása annak igazolására, hogy a nyilatkozatot tudomásul vette.

Aláírás

9. Ha a 7. pont alatt megnevezett házastársnak nincs munkáltatója, akkor ő ezt itt aláírásával igazolja. Aláírás 10. Nyilatkozom, hogy a családi kedvezményt nem érvényesítem.

Aláírás(ok)

* Húzza alá a megfelelő szövegrészt! Olvassa el a kitöltési útmutatót!

Kitöltési útmutató

A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizető) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őrizni!

Figyelem! Nem kell Nyilatkozatot adnia Önnek, ha a munkáltató (kifizető) folyósítja a családi pótlékot, és a családi kedvezményt teljes egészében Ön kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél. Ekkor a munkáltatója (kifizető) a törvény rendelkezése alapján a családi kedvezményt köteles figyelembe venni az adóelőlegnél.

Az A. ponthoz: Akkor töltse ki, ha a családi pótlékot a munkáltatója folyósítja, de a kedvezményt nem Ön, hanem más jogosult (házastárs, élettárs) érvényesíti.

A B. ponthoz: Akkor töltse ki, ha a családi pótlékot nem a munkáltató (kifizető) folyósítja, és a kedvezményt Ön kívánja érvényesíteni. A családi kedvezmény ugyanis megosztható a jogosultak (házastársak, élettársak) között, ezért azt Ön részben is érvényesítheti. Ekkor mindkét jogosultnak közösen kell adnia a saját munkáltató (kifizető) számára Nyilatkozatot. A nyilatkozatok B. pontjában közölt összegek együttes összege értelemszerűen a jogosultság alapján érvényesíthető családi kedvezmény mértékét nem haladhatja meg.

Fontos! A családi kedvezményt év végén az adóbevallásban az adóelőlegnél történő megosztástól függetlenül lehet megosztani, vagyis akkor újra eldönthetik, melyikük veszi azt figyelembe, illetőleg hogyan osztják meg azt egymás között.

Az 1. ponthoz: Eltartott: az a)-d) pont alattiak és a nevelési ellátásra már nem jogosult tanuló is mindaddig, ameddig öt is figyelembe veszik testvérei nevelési ellátása összegének megállapításánál. Kedvezményezett eltartott: a) akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, b) aki a nevelési ellátást saját jogán kapja, c) a rokkantsági járadékban részesülő személy, d) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világrajöttéig).

A 2. ponthoz: Itt minden, az 1. pontban figyelembe vett eltartottat fel kell tüntetni, a születendő gyermek kivételével, a) Ha az eltartottnak van adóazonosító jele, akkor elegendő annak és a születési idejének beírása, ha nincs, akkor a többi adatot is be kell írni. b) A nevelési ellátás összegének beírása nem kötelező, de ajánlott annak érdekében, hogy tévedés nélkül legyen megállapítható az eltartottak, illetőleg a kedvezményezett eltartottak száma és a családi kedvezmény összege, valamint élettársak esetében az, hogy jogosultak-e a megosztásra. (Ők ugyanis csak akkor jogosultak erre, ha nem veszik igénybe a gyermeket egyedül nevelő szülőt megillető emelt összegű családi pótlékot.)

A 3. ponthoz: A szövegközi négyszögbe a kedvezmény érvényesítését kérő születendő gyermeke(i)nek számát írhatja be. A magzat a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatásról számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappal bezárólag vehető figyelembe. Halvaszületés esetén a szülés hónapját is figyelembe kell venni. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, azt az adóhatóság ellenőrzéskor kérheti, ezért az igazolást meg kell őrizni.

A 4. ponthoz: A megfelelő négyszögbe X beírásával kell jelölni a kedvezmény érvényesítését kérő családi állapotát.

Az 5. ponthoz: Az előnyomtatott kötelezettség vállalása alapján közölni kell minden változást a megadott adatokban. Ezt új Nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell megtenni akkor, ha az eltartottak, illetőleg a kedvezményezett eltartottak száma, illetőleg a kedvezmény érvényesítőjének állapota megváltozik, továbbá akkor is, ha megváltozik a házastársa (élettársa) munkáltatója stb.

A 6-7. ponthoz: A törvény előírja a felsorolt adatok közlését, ezért azok hiánya esetén a Nyilatkozat érvénytelen.

A 8. ponthoz: Ha a kedvezmény érvényesítését kérőnek van munkáltatója, a Nyilatkozatot vele is alá kell íratnia a számára adott Nyilatkozat átadásával egyidejűleg. Az utóbbi munkáltató ennek alapján tekinthet el a kedvezmény érvényesítésétől, ha arra volna kötelezett.

A 9. ponthoz: A házastársnak akkor kell e pont szerinti nyilatkozatot aláírnia, ha nincs munkáltatója.

A 10. ponthoz: Minden, adóköteles jövedelemmel rendelkező, a jogosulttal közös háztartásban élő családtagnak is alá kell írnia ezt a Nyilatkozatot akkor, ha a kedvezmény érvényesítését kérő olyan eltartott után kívánja a családi kedvezményt figyelembe venni, aki a nevelési ellátást saját jogán kapja vagy rokkantsági járadékban részesül.