APEH közlemény (AEÉ. 1/2004.)

tájékoztató tervezet a 2004. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2004. január 1-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató tervezete e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A tájékoztatóban található legfontosabb változások a teljesség ig...

APEH közlemény (AEÉ. 1/2004.)
tájékoztató tervezet a 2004. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
A 2004. január 1-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató tervezete e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A tájékoztatóban található legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül a következők:
- A bevétel fogalmának meghatározása részletessé vált.
Több, korábban egyéb jogcímen, illetőleg természetbeni juttatás jogcímen megszerzett bevétel 2004. évtől kezdődően a bevétel pontosított fogalmának megfelelően és a kapcsolódó jogszabályhelyek módosításával, jellemzően a magánszemély és a juttató közötti jogviszony alapján visel adókötelezettséget.
- A természetbeni juttatásnak csak az a vagyoni érték minősülhet, melyet a törvény tételesen felsorol.
- Megszűnik az értékpapír szokásos piaci értékének fogalma, helyette a szokásos piaci érték új fogalmát kell alkalmazni.
- A nyugdíj fogalma kiegészült, ami fontos abból a szempontból, hogy ezen bevételeket nem kell a magánszemély jövedelmeinek megállapítása során figyelembe venni. 2004. évtől nyugdíjnak minősül a magán-nyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás. Ilyennek tekintendő az is, amikor a magán-nyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárol járadékszolgáltatást. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj) is nyugdíjnak minősül, feltéve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő tag tagsági jogviszonya a pénztárral (átlépés esetén a korábbi pénztárral) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett. Előzőektől függetlenül, ha a járadék folyósításának első három évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken, akkor is nyugdíjnak minősül. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan nyugdíjszolgáltatása, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt vált jogosulttá, szintén nyugdíjnak minősül.
- Az önkéntes kölcsönös pénztárba munkáltatói tagként történő hozzájárulás befizetése esetén változott az adózási szabály. Nem kell a magánszemélynél bevételként számításba venni, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeget, feltéve, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, illetőleg az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett öszszegek nem haladják meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért. Abban az esetben, ha fentiekben meghatározott befizetések együttes összege, (függetlenül attól, hogy külön-külön számított összeg az előzőeknek megfelel) a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékát meghaladja (illetőleg külön-külön, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért meghaladja), a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmeként kell a "felettes" összeget számításba venni, mely után az adóelőleget a juttatás időpontjában a munkáltatónak meg kell állapítania. Adókedvezmény ezen adóköteles juttatás után nem érvényesíthető.
- Új lehetőséget biztosít a jogalkotó a magánszemély éves adókötelezettségének megállapítására.
Ennek következtében jelentős változás, hogy a magánszemély választhatja az adóhatóság által adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítást. Erre akkor van lehetőség, ha a kontrol információk megfelelő időben és gyorsan feldolgozható formában állnak rendelkezésre. A leírtak miatt átalakulnak a bevallás és adatszolgáltatási határidők, valamint az adatszolgáltatások tartalma oly módon változik, hogy alkalmas legyen az adóhatósági adómegállapításra. A korábbi évektől eltérően, a 2004. évre teljesítendő év közbeni adatszolgáltatás is csak az új, a jelen tervezetben közölt adatoknak és adathordozóknak megfelelően teljesíthető.
I.
A kifizető feladatai
1. A kifizető fogalma
Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1897. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.)
2.Nem minősül kifizetőnek
A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén nem minősülnek kifizetőnek.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés tekintetében nem minősül kifizetőnek.
3.Igazolások
3.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén
A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint a levont adóelőleg, vagy a bármely ok folytán levonni elmulasztott adóelőleg, illetőleg adó összege.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetői minőségével kapcsolatban az általános előírások.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.
Ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizető a magánszemély munkáltatója és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja. Az M30-as igazolást kiadhatja a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság (továbbiakban: társas vállalkozás), ha a magánszemély a társas vállalkozás tagja és a társas vállalkozással az NY30-as nyilatkozat megtétele napján tagi jogviszonyban áll és a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatásra kötelezett.
Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói, társas vállalkozás általi igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározottakon túl, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha az M30-as nyomtatvány adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, azonban a nyomtatványt magát, és elnevezését nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű.
3.1/A. A munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap)
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről -ideértve a társadalombiztosítási szerv által a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása alapján az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, előző munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
Az Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítőben jelenik meg.
3.1/B. A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben magánszemély nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről - ideértve a társadalombiztosítási szerv által a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása alapján az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli esetlegesen előző munkáltató által közölt adatokat is.
3.1/C. Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás
Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén a kifizető által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, az ebből a kifizetéskor levont adóelőleg összegét, továbbá - ha a magánszemély nyilatkozatában kéri - azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.
Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.
3. l/D. A társadalombiztosítási szerv igazolása
A társadalombiztosítási szerv köteles az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást adni.
Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv köteles a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatni.
3. l/E. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre 2003. január 1-jétől a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
Az Szja törvény átmeneti rendelkezéseit azonban a magánszemély által értékpapír formájában, illetőleg értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségénél alkalmazni kell.
A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értéket juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától e szempontból társaságnak minősül az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.
Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész tekintendő, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani és igazolni.
Szokásos piaci értéknek minősül, az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható tennék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal;
d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg
azzal, hogy
e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.
Nem minősül bevételnek a szerzéskor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély
- az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte meg, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerezhetett;
- az értékpapírt (kivéve a bemutatóra szóló részvényt) társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;
- az értékpapírt vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;
- a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel.
Abban az esetben, ha a magánszemély az értékpapírt, átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jogutódjában szerezte és a társas vállalkozás jogutódja az adóévben megszűnt, az átalakuló társas vállalkozás tagja sem alkalmazhatja a fentiek szerinti kedvezőbb szabályt.
Az előzőek alkalmazásában társas vállalkozásnak kell tekinteni azt a külföldi székhelyű jogi személyt és egyéb szervezetet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően kell igazolni a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti szerzőnél és - amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél, az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.
Fentiek nem alkalmazhatóak, a névérték azon részére, mely a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik ugyan, de az az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősült, illetőleg az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezményként illette meg a magánszemélyt.
Akkor is munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni a dolgozói üzletrész, a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező jövedelmet és ennek megfelelően kell igazolni, ha erre átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor.
Nem kell bevételként számításba venni az előbb említett különbözetet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez. Ilyen esetben az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló örökösénél - ha az értékpapír nem képezte hagyaték tárgyát - egyéb jövedelemként kell számításba venni és ennek megfelelően szükséges igazolni a dolgozói üzletrész, a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező jövedelmet.
Abban az esetben, ha a magánszemély a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel, a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszközre (vagyontárgyra, részvényre, üzletrészre) fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét kell figyelembe venni. Ha nem eredeti jogosultként vagy nem az eredeti jogosult örököseként szerezte meg a kárpótlási jegye(ke) t, és az így szerzett kárpótlási jegyet használja fel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő eszköz (vagyontárgy, részvény, üzletrész) megvásárlására, úgy szerzési értéknek a magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni.
A magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel az átruházás jogcímére. A bevétel további része a kamatból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás - kft, Rt- magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján keletkezett, osztaléknak minősülő jövedelem összege (az ily módon szerzett vagyoni érték) az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt.
Ha a jegyzett tőke emelésének bejegyzése iránti kérelmet a társas vállalkozás 2002. december 3 1-éig benyújtotta a cégbírósághoz, ezt az összeget, csak akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2004. évben elidegenítette az értékpapírt.
A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulás esetén jogutódja)- kft, Rt -jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését követően, magánszemélyenként köteles a 2004K71-es számú nyomtatványon (a III. fejezet 8. pontja) adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére.
Ugyancsak ezen a nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni a társaság által kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként.
Az átmeneti rendelkezések alkalmazása esetén az adókötelezettségre (így az adatszolgáltatásra is) az általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2005. január 31-éig kell teljesíteni.
Kedvezményezett részesedéscserének az a jogügylet tekintendő, amelynek alapján egy társaság, részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében. Ennek feltétele, hogy a megszerző társaság a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka) t bocsát ki, és az(oka) t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i) nak, részvényese(i) nek. További feltétel, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyerje a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban.
A fentiek szerinti kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A jövedelemnek az a része tehát, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (A külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani.)
A magánszemély döntése szerint a bevételnek az a része, mely nem tartozik az előzőek alá, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül és e szerint adózik, vagy a szerzéskor (az ügylet időpontjában) adómentes. Erről a magánszemélynek lehetősége van dönteni.
A magánszemélynek erről a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kell a kifizető felé, valamint e választását adóbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
Ha a magánszemély döntése szerint szerzéskor adómentes a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján keletkező összeget, akkor a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról. Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2005. január 31-éig kell teljesíteni a 2004K73-as adatlapon (III. fejezet 10. pont).
Ha utóbb a magánszemély az ily módon szerzett értékpapírt elidegeníti, adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
3. l/F. Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Az adókötelezettséget, így a jövedelem megállapítását és igazolását is ennek megfelelően kell teljesíteni.
Nem tekinthető más hasonló jognak a más értékpapírban megtestesülő jog.
A megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított értéket. A jog megszerzésére fordított értéket az értékpapír megszerzésére fordított értékre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
A természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nem pénzben megszerzett vagyoni értékre.
Tekintettel arra, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni, a nem pénzben kapott vagyoni érték esetén bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekinteni. Ha a nem pénzben kapott vagyoni értéket a magánszemély alacsony adókulcsú államban székhellyel vagy állandó lakóhellyel rendelkező személytől szerezte, köteles haladéktalanul megállapítani és bizonyítani annak szokásos piaci értékét.
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja, vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelyen az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (a más értékpapírban megtestesülő jog nem tartozik ide) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevételként, az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből azt a részt kell figyelembe venni, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét itt is a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem minősül bevételnek a magánszemély által a vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2005. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét (tehát az ily módon 2004-ben szerzett jövedelmet) az Szja tv. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani és igazolni.
A 2002. december 31-éa hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték. Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget. Ebből a szempontból nem minősül a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az, amikor- előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatásként nyújtott a munkáltató (társaság).
Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyamnyereségként adóköteles.
A kifizetőt a jog alapítását követően magánszemélyenként adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság részére a 2004K72-es adatlapon (III. fejezet 9. pont). Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
3. l/G. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
A Pénzügyminisztérium által ilyenként nyilvántartott, elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre külön rendelkezéseket tartalmaz a Szja törvény.
Ebből a szempontból:
- értékpapír: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;
- kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak;
- a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;
- a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság;
- többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;
- számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;
- vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.
A megszerzéskor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha az értékpapírt az elismert program keretében, a meghatározott feltételekkel szerezte meg. Abban az esetben, ha a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerint befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte, szintén nem minősül bevételnek a szerzéskor. Nem számít szerzéskor bevételnek, ha a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és a jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.
Ha a magánszemély az elismert program keretében megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírjának a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 000 forintot, az adózó a kedvező adózási szabályokat (azaz például a szerzéskor nem bevétel) csak azokra az értékpapírokra alkalmazhatja, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az 500 000 forintot.
Ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerzi meg, a szokásos piaci értéket a megszerzésre fordított értékkel csökkentve kell figyelembe venni.
A vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog alapításának a napjára megállapított együttes (csökkentett) szokásos piaci értéket kell az 500 000 forintos határ szempontjából alkalmazni.
Abban az esetben, ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett szokásos piaci értékéből kell kiindulni.
A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknél leírtakat kell alkalmazni.
Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az 500 000 forintos összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.
A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír
a) tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;
c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik, a magánszemély által megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelemnek (örökös esetén egyéb jövedelemnek) minősül:
a) a magánszemély és a program szervezője közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: a jogviszony megszűnésének a napja], kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, kivéve azt az esetet, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos létszámleépítés,
b) a magánszemély és a program szervezője közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: a jogviszony megszűnésének a napja], kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka, a magánszemély halála,
c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [jövedelemszerzés időpontja: a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
d) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt, a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt [a jövedelemszerzés időpontja: a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét [a jövedelemszerzés napja: a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét [a jövedelemszerzés időpontja a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
i) az értékpapírnak a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból szűnt meg [a jövedelemszerzés időpontja: a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja], kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató - külföldi befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.
A magánszemély által megszerzett, az előbbiek szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Ennek feltétele, hogy a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban álljon. Egyéb esetekben a kifizetőkre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia. Ez utóbbi nem vonatkozik a bér kifizetőjére.
A munkáltató, az általa juttatott bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltató, a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és a követelését beszámítja a magánszemélylyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámításra csak olyan mértékig kerülhet sor, hogy a beszámítást követően kifizetendő összeg elérje a hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50 százalékát.
A magánszemély az előzőektől eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,
b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról,hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint
c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél. Az így letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.
A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg.
A letétkezelőt, illetve a program szervezőjét adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség terheli a 2004K70-es adatlapon (III. fejezet 7. pont). Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettsége alól.
3. l/H. Vállalkozásból kivont jövedelemről kiadott igazolás
- Az MRP szervezet megszűnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevő magánszemély által az MRP vagyonából megszerzett jövedelmét. A magánszemély jövedelmének minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes, könyv szerinti értékét. Ez az érték a 224/2000. (XII. 18.) sz. Kormányrendelet szerint az MRP szervezet analitikájában elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok együttes, könyv szerinti értéke. Nem kell figyelembe venni a számítás során az MRP által korábban visszavásárolt, a megszerzésről szóló szerződés megkötésének évében vagy azt követő öt évben vagyonrésznek minősülő értékpapírokat (ezek megszerzéskor adókötelesek). A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét az MRP szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé (2004K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kell teljesíteni.
Az MRP szervezet a következőkben leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor külön is hivatkozik ebben a részben erre a tájékoztató.
A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.
- Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell igazolni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.
- A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani, ennek hiányában a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelő megállapodás alapulvételével. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként elszámolni nem lehet. A jövedelem meghatározásának ezt a számítási módját kell alkalmazni a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.
Ez esetben a kifizetői minőségében teljesített adatszolgáltatásnak (2004K30) is év közben kell eleget tenni a bevallásának benyújtására előírt határidőig.
- A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A bevételt a társas vállalkozás által a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásoknak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor bevételt csökkentő tételként vett a társaság figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor. Az igazolást a fentiek szerint kell a bevételről és a jövedelemről kiállítani.
- Abban az esetben, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjának tagi jogviszonya megszűnik (pl. kizárással, rendes vagy azonnali felmondással, a társas vállalkozás átalakulásával, a jogutódban részt venni nem kívánó tag kilépésével), és erre tekintettel jut bevételhez, e bevételéből a jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében a magánszemély által átvállalt kötelezettségek együttes összegét meghaladóan megszerzett bevétel összege. A magánszemélyt megillető bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét ebben az esetben is a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásnak megfelelően kell megállapítani és igazolni. Az átvállalt kötelezettség alapján teljesített kiadás a későbbiekben a jövedelem megállapításánál már nem vehető figyelembe. Ebben az esetben az adatszolgáltatás év közben is teljesíthető.
Az előzőekben leírt jövedelemszámítási mód nem alkalmazható, ha a magánszemély tagsági viszonya a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a magánszemély tulajdonában lévő értékpapír átruházásával szűnik meg.
Az előzőekben ismertetett esetekben a társas vállalkozás az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
Ha az előbbiekben említett bevételek megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értéket, úgy mind a társas vállalkozás, mind az MRP szervezet esetében a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételként számításba venni (a szokásos piaci érték fogalmát lásd a 3.1/E pontnál).
A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés időpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetőleg a cégeljárás megszűntetésekor az előtársasági működési időszakról készített beszámoló mérleg fordulónapja tekintendő a jövedelemszerzés időpontjának.
Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének időpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés.
Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adómegállapítási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.
Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (20%).
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.
A leírtak alapján a magánszemélynek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a bevétel teljes összegét, jogcímét, a későbbiekben a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vehető kiadás összegét, az adó alapjául szolgáló jövedelem, a levont adó összegét, valamint azt a tényt is, ha az adó levonása elmaradt.
3.2 A kifizető kötelezettsége kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban
Az igazolások nagy csoportja részben a magánszemély adóját csökkentő kedvezményekhez kapcsolódik. Mivel a Magyar Köztársaságban a magánszemélyeknek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulása alkotmányos kötelezettség, így az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével adót fizetnek, de kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának érdekében a költségvetés e bevételeinek egy részéről lemond. Az adómentesen megszerezhető jövedelmeken túl az adókedvezmények is ilyen szerepet töltenek be. A költségvetés bevételeitől akkor lehet eltekinteni, ha valóban az állam által preferált célok valósulnak meg, és e kedvezmények érvényesítéséhez megfelelő szabályok kerültek megalkotásra.
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2005. január 31-éig, vagy ezt követően is - ha az igazolás kiadása bármely ok miatt elmaradt - kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Az igazolást annak a szervezetnek (kifizetőnek) kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója.
Az igazolások fő szabályként tartalmazzák:
- a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét és lakcímét,
- a 2004. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét,
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerű aláírását.
Az általános szabálytól eltérő adatok az állami adóhatóság részére történő, kedvezményekhez kapcsolódó igazolások miatt, adatszolgáltatási kötelezettség (K51 és K59) teljesítésénél találhatók.
Adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás birtokában érvényesíthetők:
Adókedvezményre jogosító jogcímek, a következők:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés,
- a magánnyugdíj-pénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg,
- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeg,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magán-nyugdíjpénztári befizetés,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja,
- felnőttképzés díja (vizsgadíjjal együtt),
- számítógép, számítástechnikai eszközök megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított kiadás,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény,
- közcélú adományok kedvezménye,
- biztosítások kedvezménye.
Az érvényesíthető engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének feltételeiről az Szja törvény rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozó magánszemélyt érintik.
Az engedmények a számított adót csökkentik, és jellemzően az érvényesítésükhöz nem szükséges a kifizetéskor kapott igazoláson túl külön igazolás. Ezek a következők:
- A külföldön megfizetett adó beszámítása;
- Az adójóváírás;
- Az adóterhet nem viselő járandóságok utáni adó levonása;
- A magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás kedvezménye.
Az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak igazolás birtokában van lehetőség.
II.
A munkáltató feladatai
A munkáltató fogalmának meghatározása
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető. Kirendelés esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a magánszemély munkáltatójának a "kirendelő" tekintendő, függetlenül a megállapodástól.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A költségvetési szenek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetmény számfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet.
Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv.
Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (MÁTI) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁT1 központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon MÁTI illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.
Az NY29/2004-es, NY63/2004-es és az NY30/2004-es nyilatkozatok
(1-3. számú melléklet)
A magánszemély 2005. január 15-éig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társas vállalkozásának arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el (NY29/2004. 1. számú melléklet) vagy nem kéri a munkáltatói elszámolást (NY30/2004. 3. sz. melléklet). Az NY29-es nyilatkozat tartalmazza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a nyilatkozat beadását.
Amennyiben a magánszemély a munkáltatója (társas vállalkozása) által történő adó megállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot, célszerű az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatvány teljes körű tartalmával megismertetni. (A nyilatkozatok az 1-3. számú mellékletben találhatóak.)
NY63/2004-es nyilatkozat
(2. sz. melléklet)
Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő és a családi gazdálkodó részére a 2004. évi 3 000 000 forint alatti bevételéről és a 2004. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató által történő megállapításhoz
Ha a munkavállaló (tag) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, illetve ezen igazolvány birtokában családi gazdaság közreműködő tagja, tételes költség elszámolási módot alkalmaz, az őstermelésből származó éves bevétele a 3 millió forintot nem haladta meg, és rendelkezik a bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki.
Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész nem több 3 millió forintnál -Jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20 százalékát kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 ezer forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0453-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
Kitöltési útmutató
A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői bevételén kívül más olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi elszámolását kizárná -, ezt a nyilatkozatot az NY63/2004-es nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek) a 0407-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 632. sorban az "X" beírásával kell jelölnie. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0407-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz, és az "X" beírását is elmulasztja az NY63/2004-es számú nyomtatványon a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható.
Abban az esetben, ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2005. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 633. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
Tájékoztatásul: Az átalányadózás szerint csak a mezőgazdasági kistermelő adózhat, (ide értve a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is, ha a személyi jövedelemadó törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül). A döntéshez részletesen a 0453-as bevallás kitöltési útmutatója nyújthat majd segítséget.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő (ilyennek minősül a feltételek megléte esetén a családi gazdálkodó és a családi gazdaság közreműködő tagja is) az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15 %-át egészségügyi hozzájárulásként kötelezett megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben teljesítenie.
639.sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre vonatkozó négyzetben "X"-el jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
640. sor: Ha a magánszemély a 2004. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
641.sor: Abban az esetben, ha a 640. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.
Az adóbevalláshoz szükséges igazolást munkáltató (társas vállalkozás) által, a következők szerint kell kiállítani
1. A jövedelem igazolása
Azoknak a magánszemélyeknek, akik - az NY30/2004-es nyilatkozatuk alapján - nem kérik a munkáltatói (illetőleg az azzal egyenértékű) elszámolást, az előzőekben meghatározott munkáltató 2005. január 31-éig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15-éig minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. (A nyilatkozat átvételét ilyenkor is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé arról kell nyilatkoznia, nem kéri a munkáltatói (illetőleg azzal egyenértékű) elszámolást, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia részére az igazolást.
A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 2005. évben a nyilatkozata megtétele időpontjában munkaviszonyban állt nála. Az igazolást akkor is ki kell adnia, ha a magánszemély munkaviszonyát a nyilatkozata megtétele időpontját követően megszüntette.
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 2004. december 31-ét követően, a nyilatkozata megtételéig megszűnt, és még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk vagy az adóhatósági adómegállapítást választhatják, éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a kilépéskor kapott Adatlap (a 2005. évben használható adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. évi ... számában jelenik meg), illetve a 2004-es adóévről kiadandó M30-as igazolás szolgál. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik nyilatkozatuk megtételekor nem álltak munkaviszonyban, de
- adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ún. passzív táppénzes állomány),
- az év folyamán munkanélküli ellátásban részesültek,
- év közben nyugdíjba mentek.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2004-ben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott -külön adózó jövedelmeket is.
Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék.
Kitöltési útmutató az M30/2004. és az M30/2004-A. és B. jelű nyomtatványhoz
(4. és 4/a sz. melléklet)
A nyomtatvány három lapos, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M30/2004-A és B) az elszámolás többi lapja is. Természetesen a lapok csak együtt fogadhatók el.
Az igazolást az M30/2004-es nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0453. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A munkáltató (társas vállalkozás) adóazonosító számát (adószámát, ha azzal nem rendelkezik adóazonosító jelét) balról kezdve kell beírni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni az adóazonosító jellel együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó (tag) esetében, ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell tenni.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem
1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére a kifizetést követő 15 napon belül adatot szolgáltatott.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetőleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelő.
A természetben adott munkabér esetén a munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti öszszegét is itt kell igazolni. Természetbeni munkabérnek a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként a természetben adott juttatás minősül.
A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj -ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (ilyen lehet a 13. havi illetmény) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást - feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 2004. december 31-én megszerzettnek kell tekinteni, ha annak kifizetésére (átutalására) 2005. január 15-éig sor került.
A társas vállalkozás a tagi jövedelmekre az előzőekben ismertetett szabályt nem alkalmazhatja.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járó jutalom összegét is.
Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás összegét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44 %) a munkáltató fizette meg.
Itt kell igazolni a munkáltató által a magánszemélynek megtérített albérlet (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati hozzájárulás adóköteles része, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés és ruházati juttatás adóköteles részét akkor nem kell feltüntetni, ha az után az adót a munkáltató fizette meg.
Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és itt kell igazolni.
A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizet a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes öszszegének a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130 %-át meg nem haladó részét nem kell jövedelemként számításba venni. Az előzőek szerint számított részt meghaladó rész adóköteles jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli.
Előzőek szempontjából munkáltatónak azt kell tekinteni, aki (amely) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett kifizetőnek minősül, függetlenül attól, hogy a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
Ha az adó, az adóelőleg, a járulék megállapításával (elszámolásával) összefüggésben keletkezett követelése a munkáltatónak, úgy a munkáltató, a bér kifizetője, az általa megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésének az a része, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor, munkaviszonyból származó bérjövedelemnek tekintendő és itt kell igazolni.
Amennyiben a munkáltató adóköteles pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell feltüntetni munkáltató, a bér kifizetője a szülővel vagy a szülő házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek (a tanuló) számára juttatott iskolakezdési támogatás összegét, ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek.
Bérjövedelemnek minősül az értékpapír-juttatás is, ha azt az I.3.1/E-G pontban foglaltak szerint kapja a magánszemély.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló és a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor az egyéb jövedelmek között a 17. sorban kell ezen összegeket a magánszemélynek bevallania. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
Nem bér a nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munkáért, nemzetközi szerződés hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyra tekintettel fizetett összeg, továbbá a munkáitotó által fizetett adóköteles biztosítás díja, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizetett végkielégítés, az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelem. Ezeket a jövedelmeket az igazolás 5. sorában, a más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek között kell feltüntetni, végkielégítés esetében a 7. sornál részletezettek szerint kell eljárni, az adóterhet nem viselő járandóságokat a 13. sorba kell beírni.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, de erre csak a magánszemélynek van lehetősége az adóbevallásában.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés öszszegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes öszszegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett bizonylattal igazolnia a magánszemélynek, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, így azt az 1. sorban kell feltüntetni.
Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti jármüvekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármű vezetőjének, vagy az előzőeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, az az 1. sor szerinti bérjövedelemnek minősül. (Társas vállalkozás esetében az 5. sor szerinti nem önálló tevékenység jövedelmeként kell figyelembe venni.)
Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
Külön kell hangsúlyozni, hogy a két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat: a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, üzemanyagárat, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.
Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban, a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában.
Az APEH által 2004-ben közzétett üzemanyagárak a következők:

I.

II.

III.

IV.

Üzemanyag fajtája

Ft/l

Ft/l

Ft/l

Ft/l

negyedév

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

Keverék

Gázolajok

A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó öszszeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen; választható ez esetben is a tételes költségelszámolás és adóbevallás.
Külszolgálatért kapott összeg
3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 USA dollár számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás nem haladhatja meg ilyenkor sem a bevétel 30%-át). A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe venni, hogy öszsze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
A törtnapok számításánál a következő számítási mód is választható, ha annak alkalmazási feltételei fennállnak: az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a "maradék" órák egybeszámítása. Ez esetben légi és vízi út esetén, az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelt.
Amennyiben az együttesen számított utak között eltelt idő nem több mint két óra, úgy ez az időtartam is külszolgálatnak minősül.
A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50 %-a.
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba kell beírni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megalapítása során a 30 %-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít).
Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 16. sorban a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között a 13. sor "b" oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető.
Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 18. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 19. sorban kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő jövedelmek kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást, keresetkiegészítést, keresetpótló juttatást, továbbá a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, valamint az előzőekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot). Bérnek minősül az előzőek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék összegét a jövedelem számítása során nem kell bevételként figyelembe venni.
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
5.sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.)
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett öszszeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak.
A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt, az egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell igazolni, a (7. sornál leírtak figyelembevételével).
A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető (munkáltató) által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. (Nem tartozik ide, mert adómentes a kifizető által kötött kockázati "halál esetére szóló" életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem, továbbá a magánnyugdíj-pénztár biztosítóintézettől történő járadék vásárlásának ellenértéke, mivel ez utóbbit a magánszemély jövedelmei megállapítása során nem kell figyelembe venni.)
Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló (a társaság tagja) csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.
Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak kifizetett összeget a munkáltató továbbadja a biztosított dolgozónak, a dolgozónál olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.
Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt, kivéve, ha a magánszemély adómentes díjú biztosítási szerződés szerződőjeként a kifizető (munkáltató) helyébe lépett. Ez utóbbi esetben, ha a magánszemély a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (idő előtt) megszünteti a biztosítást, a biztosító által visszafizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz, és adókedvezményt nem érvényesíthet.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet az általános részben leírtak szerint kap a magánszemély.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet is itt kell feltüntetni.
Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét.
A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni. Az osztalékelőlegnek az a része, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával nem válik osztalékká, a visszafizetésig vagy elengedéséig a kamatkülönbözetre vonatkozó rendelkezések szerint lesz adóköteles azzal, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelmet a beszámoló elfogadásának napjára kell megállapítani.
Ha az adó, az adóelőleg, a járulék megállapításával (elszámolásával) összefüggésben keletkezett a követelés a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt, úgy a követelés azon részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével került sor, szintén a kamatkedvezményből származó szabályokat kell alkalmazni és ebben a sorban kell igazolni azt az összeget, melyet ily módon "szerez" a magánszemély.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységekre biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet az 1. sorban kell igazolni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között a 6. sorban kell feltüntetni.
Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan a költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetőleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni, és költséget a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthet a magánszemély.
A 2004-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2004. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2004-ben megszűnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2004. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (I.3.1/C pont) alapján e sor összegében.
Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.
A 2004-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. A 2004. évben figyelembe vehető végkielégítéshez kapcsolódó adóelőleg összegét a 82. sor "a" oszlopában kell külön is feltüntetni.
Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a tájékoztató adatok között, a 101. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor).
Szellemi tevékenység bevétele
11.sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társas vállalkozás) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.
Más önálló tevékenységből származó bevétel
12.sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására.
Az igazolás e sora a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
Nem tartalmazhatja ez a sor azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem. Erről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (vételi jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társas vállalkozásától). Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolásadási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót).
Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni. (Nyilatkozat hiányában a teljes összeget.)
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem un. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 167. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. (Ezt akkor is a 167. sorban kell igazolni, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a benyújtandó adóbevallásában az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után.) Abban az esetben, ha a magánszemély 2000. évtől kezdődően bármikor, összevonás alá eső jövedelemként adózott az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után, az ingatlan bérbeadásáért a magánszemélynek fizetett bruttó összeget akkor is a 167. sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet az általános részben leírtak (I.3.1/E-G pont) szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységből származónak minősül.
Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. A kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi) megfelelő sorban kell feltüntetni.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13. sor: Ebben a sorban kell igazolni a következőkben felsorolt adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély, valamint mindazon adóterhet nem viselő járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az igazolás 17. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj, a mérkőzésvezető jövedelme.
Ennek a sornak az "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni a "b" oszlop összegéből azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Az adóterhet nem viselő járandóságok a következők:
- Gyermekgondozási segély - Gyermeknevelési támogatás
Ha a gyes összegét családtámogatási helynek minősülő munkáltató fizette ki, illetve a gyes, gyet kifizetéséről a magánszemély a munkáltatónak nyilatkozott, akkor azt is ebben a sorban kell szerepeltetni.
- Ápolási díj - nevelési díj
Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően kifizetett nevelőszülői díj összegét is a magánszemély nyilatkozata alapján. Bár az szja törvényben hivatkozott Kormányrendelet 2003. január 1-jétől hatályát vesztette, de ugyanakkor maga a törvény szabályozza a nevelőszülői díj összegét, így az a 2004. évben is adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő.
- Szociális gondozói díj
Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett - költségtérítést nem tartalmazó - öszszeget, de legfeljebb évi 48 ezer forintot, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott, illetve, ha erről a magánszemély nyilatkozott a munkáltatónak. A 48 ezer forintot meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem az egyéb jogcímen kapott jövedelemként a 17. sorban kell igazolni.
- Szakképzéssel összefüggő juttatás
Ebben a sorban kell igazolni, ha a munkáltató szakképzéssel összefüggő juttatást adott. Szakképzéssel összefüggő juttatásnak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) előírásai alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. előírásai alapján megillető juttatás minősül. Az Szt. hatálya csak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényre terjed ki. Az így adott juttatás összegéből adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződéssel részvevő tanulót, az Szt. alapján az adott hónapra megillető pénzbeli juttatásnak az Szt-ben előírt kötelező mértéket meg nem haladó része.
Szakképzéssel összefüggő juttatás a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót, a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része is.
- Ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, lakhatási támogatás
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó - lakhatási támogatás összegét kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának szakmai gyakorlatára tekintettel fizetett díjazás nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, az olyan címen lesz adóköteles, amilyen jogcímen azt részére kifizették.
- A tanulói, hallgatói jogviszonyra tekintettel kapott pénzbeli juttatás
A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelésioktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott olyan pénzbeli juttatás, mely a személyi jövedelemadó törvény szerint bevételnek minősül, és nem az előzőek szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás, ösztöndíj, tankönyv-, jegyzettámogatás és lakhatási támogatás.
- Az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett verseny mérkőzésvezetőjének juttatása
Az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy mérkőzésvezető részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként, az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak akkor, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozik arról, hogy e bevételével szemben nem kíván költséget (költséghányadot) érvényesíteni. Nyilatkozat hiányában a 12. sorban kell. a teljes összeget igazolni.
- Hallgatói munkadíj
A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vagy első doktori képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgató által, a vele hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél vagy olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkája ellenértékeként az előbbiekben említett intézménytől, cégtől kapott bevétel tekintendő hallgatói munkadíjnak. Ezen a jogcímen kapott bevételnek a havonta, a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része tartozik az adóterhet nem viselő járandóságok körébe, feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés, oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (pl. könyvtáros, laboráns, demonstrátor). Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül és az igazolás 17. sorába írandó. Az igazolásban akkor szerepeltethető a hallgatói munkadíj, ha azt a magánszemély jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától kapta, vagy ha az adóterhet nem viselő járandóságáról a munkáltatójának nyilatkozott és azt az adóelőleg levonásánál a munkáltató figyelembe vette. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon a hallgatói munkadíjat feltüntették.
- Szabadságvesztés-büntetése alatt végzett munka díjazása
Abban az esetben, ha a magánszemély szabadságvesztésbüntetése idején munkát végez, akkor az e tevékenységéből származott bevétele szintén adóterhet nem viselő járandóság.
- Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás
A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a Testület tagja javaslatára támogatás adható a testületi tag által kiválasztott kiemelkedő tehetségű fiatal tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve művészeti képzésének és művészi alkotó tevékenységének segítésére. A Testület által fentieknek megfelelő megítélt támogatás is az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik.
- Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevétel
Abban az esetben, ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján, az előzőekben felsorolt bevételnek megfelelő jogcímen kerül kifizetésre (juttatásra) bevétel, az a magánszemélynél adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő.
- Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevétel, mely adómentes
Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt, ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják) szintén adóterhet nem viselő járandóság jogcímén adóköteles.
- Arany, gyémánt, vas, rubin oklevél
A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része adóterhet nem viselő járandóság, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér háromszorosát.
- A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet kell ebben a sorban igazolni, feltéve, hogy nem külön adózó jövedelem. E szerint itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan összevonás alá eső jövedelmet, melynek beszámítását a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Jellemzően az egyezmények a "beszámítást" teszik lehetővé (pl.: a német, az osztrák, a francia, a horvát, a szlovák, az amerikai, az orosz, az ukrán, a kanadai, a jugoszláv egyezmények is ilyenek). Ugyanakkor azonban az ukrán, a szlovák, a román, a jugoszláv egyezmények a, jogdíjak"-kal kapcsolatosan az adó beszámítását teszik lehetővé (18. sor). Érdemes az egyezmények kettős adóztatást elkerülő szabályait alaposan áttanulmányozni már a kifizetés előtt.
A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 106. sorban tájékoztató adatként is fel kell tüntetni.
Külföldi kiküldetésért kapott összeg
16.sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
17. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az öszszevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1- 16. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek és az un. külön adózó jövedelmek körébe. Ezekkel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Ebben a sorban kell feltüntetni például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Amennyiben a munkavállaló (vagy a társas vállalkozás tagja) magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, ez nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
Itt kell feltüntetni a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóelőleg számítása során az adóterhet nem viselő járandóságot a munkáltató (a bér kifizetője) az év során figyelembe vette.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által az 5. pontnál leírt feltételekkel kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél az 5. sornál található.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is, ha azt nem az 1. illetőleg az 5. sornál leírtak szerint kell igazolni.
A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltató (társaság) által befizetett adomány az igazolásban nem szerepeltethető. (Ebből az összegből adóelőleget sem lehetett levonnia a munkáltatónak.)
Egyéb jövedelemként kell számításba venni a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó részét.
Egyéb jövedelemként kell igazolnia a társas vállalkozásnak (munkáltatónak) az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az előbbiek megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért adott összegnek (bevételnek) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (a 158. sornál leírtak szerint) meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, és ebben a sorban kell igazolni az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó részét.
Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet az általános részben (I.3.1/E-G pontban) közöltek szerint a jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivéve azt az esetet, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Itt kell feltüntetni a munkáltató (társas vállalkozás) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
Ilyen a magánszemély által a munkáltatójának (társaságának) adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában -1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat 5 %-ával növelt mértékével meghatározott összeget. Ide az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kamatrész összege kerül.
Az előzőekben említett általános korláton belüli kamat összege is egyéb jövedelemnek számít akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél a 2004. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-2004. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezeteknél a tagi kölcsönökre fizetett kamat esetében a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (ilyen a tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
Itt kell szerepeltetni, tehát azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása által szerez meg és nem az általános részben foglaltak (I.3.1/E-G pont) szerint kapja. Egyéb jövedelemként adóköteles a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetve a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket (összeget) meghaladó része. Az eladási, vagy más hasonló jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a joggyakorlás tárgya átruházása időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó része tekintendő, csökkentve a jog megszerzésére fordított értékkel.
A vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetében a joggyakorlás tárgya megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész számít bevételnek, melyet csökkent a jog megszerzésére fordított érték. Egyebekben szintén egyéb jövedelem, bármely esetben, kivéve, ha az adókötelezettségre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2005. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét (tehát az ily módon 2004-ben szerzett jövedelmet is) az Szja tv. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. A 2002. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazásában ez a sor szolgál a jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
Ilyenkor itt kell szerepeltetni azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték. Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett öszszeget. Ebből a szempontból nem minősült a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az az eset, amikor - előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatást adott a munkáltató (társaság).
Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyamnyereségként adóköteles és nem itt, hanem a 158. sorban kell igazolni.
Nem keletkezik jövedelem és így igazolni sem kell a jegyzési, vételi jog gyakorlása által szerzett vagyoni értéket, ha a jog megszerzése bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem
18.sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
19. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföl-dí;munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Elkülönülten adózó jövedelmek
Életjáradékból származó jövedelem
157. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
158. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után a 20% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.
Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.
Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más (az általános részben leírtak szerint), például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély.
Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci értékfogalma, az általános részben a 1.3. l/E) pontnál található.
Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény következő előírásai szerint kell eljárni.
-Tőzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetében szerzési értéknek az ügylet szerinti, igazolt ellenértéket kell figyelembe venni. A járulékos költség ennek nem része.
-Abban az esetben, ha tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén szerzett a magánszemély értékpapírt, úgy szerzési értéknek csak az értékpapír elidegenítéséig a magánszemély által ténylegesen teljesített és igazolt rész fogadható el.
-Társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegből az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét kell tekinteni szerzési értéknek.
-A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése során szerzett értékpapír szerzési értékének az átruházásáig igazoltan megfizetett öszszeget lehet elfogadni.
-Társas vállalkozásból kivont jövedelem megállapításánál, ha az értékpapírt a kivonáskor az szja tv. szerint bevételként kell számításba venni, megszerzésre fordított értéknek a bevétel meghatározásakor számításba vett érték minősül. (Jellemzően a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése vagy jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapír esetén kell alkalmazni.)
-Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek minősül az az értékrész is, amely az szja törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősült, figyelembe véve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértéket is.
-A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) részét képezi az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezménynek megfelelő érték.
-Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen.
-Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosultnál vagy az örökösnél (feltéve, hogy ez utóbbi esetben a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte) szerzési értéknek a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell számításba venni.
-Előfordulhat olyan eset, amikor csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén jut a magánszemély hitelező értékpapírhoz. Ilyenkor az egyezség szerinti érték az értékpapír szerzési értéke.
-A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) résztvevője tulajdonába adott értékpapír esetében szerzési értékként az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint elkülönítetten (a megszerzett részvények, üzletrészek között) kimutatott, az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó részt kell figyelembe venni. Ebből az is következik, hogy az MRP keretében ingyenesen megszerzett értékrészt az értékpapír elidegenítésekor szerzési értékként nem lehet figyelembe venni. A visszavásárolt vagyonrésznek megfelelő értékpapírra az általános szabályok érvényesek.
-Amikor a magánszemély ellenérték nélkül jutott szövetkezeti üzletrészhez, részjegyhez a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során szerzési értéknek az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket kell számításba venni. Az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket szerzési értékként az a magánszemély alkalmazhatja, aki ehhez az értékpapírhoz eredeti jogosultként jutott hozzá, vagy örökösként szerezte, feltéve, hogy ezen értékpapír a hagyaték tárgyát képezte.
-Abban az esetben, ha a szövetkezet a magánszemélynek 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján juttatott ellenérték nélkül értékpapírt, az eredeti jogosultnál (vagy öröklés esetén, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte) az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a juttatáskori névérték tekintendő.
Az előzőekben felsorolt jogcímeken kívüli, illetőleg a leírt szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított érték nulla.
Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsoló járulékos költségek.
Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeget.
Osztalék
161.,163. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az igazolás 17. sorában kell feltüntetni.
Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 17. sornál kell igazolni az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy annak megbízásából fizetett osztalékot.
2004-ben az osztalék utáni adómérték megállapításánál a következők szerint kell eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje (pl. részvény, üzletrész, vagyonjegy) arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje e magánszemélyre jutó értékének 30 %-át. Az ezt az értéket meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35 %.
Az osztalék után az adót a kifizető, a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az Art. szabályai szerint megfizeti és bevallja.
Ha a 2003. évben nem került kifizetésre a 2003. évben, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, úgy az osztalék a 2003. január 1-jétől hatályos szabályok szerint adózik, ha 2004. január 1-jét követően fizetik ki a magánszemélynek.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás -kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján keletkezett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2004. évben elidegenítette az értékpapírt.
A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke, az osztalékelőleg 20 %-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és bevallania. Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 2003-ban kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2004. évről benyújtandó adóbevallásban szerepeltetni kell.
Osztalék 20%-os adóval terhelt összege
161. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az öszszegét, amely 2004. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2003. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék terhére), illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott az osztalék és nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke magánszemélyre jutó értékének 30 %-át. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 163. sorban kell szerepeltetni.
A 2003. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2004. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 20%-os adót viselt.
A 2004. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 103. sorában kell szerepeltetni.
Osztalék 35%-os adóval terhelt összege
163. sor: Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2003. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2004-ben kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 20%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 161. sornál leírtakat is.)
Ez a sor szolgál a 2003. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2004. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az, 35%-os adót viselt.
Vállalkozásból kivont jövedelem
165. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét. A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás, a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban a társasági adónak megfelelő adó alanya. Az alacsony adókulcsú államban székhelylyel rendelkező jogi személy és egyéb szervezet nem sorolható ide. A jövedelmet a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor bevételt csökkentő tételként vett a társaság figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.
Az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a fentebb említett bevételek megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, úgy a társas vállalkozásnak a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételként számításba vennie (a szokásos piaci érték fogalmát lásd a I.3.1/E) pontjánál).
A jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés. Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adó megállapítási és levonási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.
Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallani és megfizetni a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót (20%).
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. (A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe.)
A privatizációs lízing jövedelme
166.sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2004-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)
167.sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni.
A jövedelmet 20 %-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.
Egyéb forrásadós jövedelmek
168. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (157 -167. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.
Levont adóelőleg (adó)
A levont adóelőleg összege
82.sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "b" oszlopa.
Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni a 2004-ben kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből a 2004-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni.
A levont forrásadó összege
83.sor: Ez a sor szolgál az elkülönülten adózó (157-167. sorokban feltüntetett) jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, amely a 2003. évben kifizetett osztalékelőleg 2004. évben osztalékká vált részének megállapított adójából ténylegesen beszedésre (levonásra, illetőleg a magánszemély által a kifizető felé befizetésre) került.
Értelemszerűen ez az összeg tartalmazza a 2003. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adónak azt a részét (vagy egészét) is, amelyet az osztalékká vált rész adójának elszámolása során figyelembe kellett venni.
Nem kell szerepeltetni az igazolásban a 15 000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 38 %-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni. Ez az összeg és a levont adó a K30-as adatszolgáltatásban sem szerepelhet.
A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények
Bár a nyomtatvány minden sora tartalmazza a figyelmeztetést arra nézve, hogy az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0453-as bevallásban érvényesíthető összeggel, de célszerű erre külön is felhívni a dolgozó figyelmét.
Adójóváírás
35. sor: Ebben a sorban, a "b" oszlopban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján a magánszemély nyilatkozata szerint, a jogosultsági határ összegéig figyelembe vett (18%) adójóváírás összegét. Az adójóváírás 2004. évben jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 9000 forint lehet, azaz az adójóváírás éves összege nem haladhatja meg a 108 000 forintot, kivéve a kiegészítő jogosultsági határ (720 000 forint) esetében figyelembe vett összeget, mert ilyenkor 114 480 forint lehet (!) legfeljebb az adójóváírás összege. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. E sor "a" oszlopában kell feltüntetni a 2004. évben a magánszemélyt megillető jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 12 hónapnál.
Abban az esetben, ha a magánszemély bevallásköteles éves összes jövedelme az 1 350 000 forintot (a jogosultsági határt) meghaladta, de az 1 950 000 forintot nem érte el, ezt a kedvezményt bevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítás során csak korlátozottan érvényesítheti. A kiegészítő jogosultsági határ évközi alkalmazása esetén, ha a magánszemély éves összes jövedelme a 720 000 forintot meghaladja, de a 756 000 forintot nem éri el, az egyébként járó adójóváírás összege korlátozottan érvényesíthető. (Ezek a szabályok az adóelőleg" év közben történő levonását nem érintik.) Ha a magánszemély az adóév folyamán írásban kérte az adójóváírás figyelembe vételét az adóelőleg levonása során - és a munkáltató azt a jogosultsági határig (kiegészítő jogosultsági határig) figyelembe vette -, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0453-as bevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítás során, a magánszemély érvényesíthet-e ezen a címen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2004. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2003-ban megkapta, úgy a 2004. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2004-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a jogosultsági hónapok száma 2004. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesülnek az adójóváírásra vonatkozó szabályok.
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett "bére" után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
A végkielégítés után, tekintettel arra, hogy az nem minősül bérjövedelemnek, nem jár adójóváírás.
Adóterhet nem viselő járandóságok (13. sor "b" oszlopa) adótábla szerinti adója
37. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az igazolás 13. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó öszszegét kell szerepeltetni.
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
41. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 2000 forint (éves szinten legfeljebb 24 000 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyos fogyatékosnak az tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények (42-43. sor)
42-43. sor: Ezek a sorok tartalmazzák a munkavállaló tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba (nyugdíjpénztárba - 42. sor -, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, 43. sor) az év során befizetett összegei 30%-át.
A magánszemély megbízása alapján a munkáltató (társas vállalkozás) által a 2004. december havi bérből levont tagdíj kedvezményre (függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során a kedvezményt érvényesítette), akkor vehető a 2004. évben figyelembe, ha ennek a pénztárba történő átutalása 2004. december 31-éig megtörtént.
A kedvezmény soronkénti összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. és 43. sorban feltüntetett összeg a 130 000 forintot is elérheti.
A kedvezmény (42. és 43. sor) együttes összege azonban nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. és 43. sor összege a 150 ezer forintot is elérheti. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható, rokkant nyugdíjas esetében is.
Az e pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulást a magánszemélynél nem kell jövedelemként figyelembe venni feltéve, hogy nem haladja meg a minimálbérhez kötött korlátot, így adókedvezmény sem érvényesíthető ezen összeg után.
A korlát feletti részt, bérjövedelemként kell számításba venni, de ez után kedvezmény nem jár. A munkáltató által a pénztár felé befizetett adomány után érvényesíthető kedvezményt sem lehet itt, az igazoláson feltüntetni.
Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
45. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíj-pénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie e kedvezmény összegét.
Nem jár kedvezmény arra a tagdíj kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Amennyiben a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetést. (49. sor) a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, a bér kifizetője vonta le a 2004. december havi bérből és utalta át a magán-nyugdíjpénztárba, úgy az így teljesített befizetések (átutalások) akkor tekintendők a 2004. adóévben befizetett összegnek, ha azok átutalása 2004. december. 31-éig megtörtént.
Családi kedvezmény eltartottak után
59. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
-akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, illetve
-aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
-aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
-aki rokkantsági járadékban részesül.
Ha a dolgozó (tag) jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál (a magánszemély nyilatkozatára tekintettel) érvényesített a munkáltató.
A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a családi pótlékra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
A saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát, a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot, a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával (élettársával) csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.
Egyéb adatok
A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
101. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg öszszegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2004. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 2004-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, kivéve a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét, melyet a 2004. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
102.sor: Ez a sorszolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
A 2004-ben felvett osztalékelőleg
103.sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2004. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett öszszeget. Az abból levont 20%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
Külföldön megfizetett (18. és 19. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2004. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
104.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
105.sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amenynyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
Adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
106.sor: Ebben a sorban kell igazolni egyéb adatként a 13. sor "b" oszlopának a belföldi munkáltatójával létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek beszámítását a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi.
A családi kedvezményként érvényesíthető összeg
110. sor: Itt kell feltüntetni a családi kedvezmény érvényesíthető összegét, függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során (59. sor) ebből az összegből mennyit tudott figyelembe venni a munkáltató.
2.
A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása
A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni.
A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;
c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
e) a kamatból származó jövedelmet;
f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek) en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet).
A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
-olyan bevétel, amelyet az a)-h) alapján nem köteles bevallani;
-adóterhet nem viselő járandóság;
-magánnyugdíj-pénztár a kedvezményezett részére teljesített nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített számára, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy ezen jövedelme után a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak).
A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül, köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha
-az adóévben egyéni vállalkozó volt;
-az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladta, kivéve, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet;
-az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte.(nem minősül költséglevonás kérésének a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
-az adóévre, fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
-az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adófizetésére köteles;
-az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett;
-az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
-az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
-az adóévre önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett;
-az adóév első napján a személyi jövedelemadóról szóló
törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván.
A magánszemély az adókötelezettségének a következő feltételek fennállása esetében a kifizető (munkáltató) közreműködésével tesz eleget.
A magánszemély a bevallást helyettesítő munkáltatói vagy ezzel egyenértékű elszámolás érdekében nyilatkozatot (NY29) adhat. A nyilatkozat benyújtásának feltétele, hogy a benyújtáskor a magánszemélynek legyen munkáltatója (társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagja legyen). A munkáltató (a társas vállalkozás, polgári jogi társaság) annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki a nyilatkozatát hozzá 2004. január 15-éig beadja, és arról nyilatkozik, hogy kéri az elszámolást.
A magánszemély e nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.
A nyilatkozat alapján a munkáltató, a kifizető a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti. Túlfizetés esetén a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti előírások alapján a különbözetet visszatéríti (3. pont). Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségleszámolásnak nincs helye. Nem minősül tételes költségelszámolásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembe vétele.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak, ha
-az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól (bedolgozói jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból) szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani,
-az adóévben kizárólag munkáltató(k) tól - kizárólag egymást követően (tehát nem egyidejűleg) több munkáltatónál létesített munkaviszonyból - származott olyan bevétele, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, illetőleg
-a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe (MÁTI) tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k) től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet annak a társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak
-amellyel a nyilatkozattétel napján tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles, illetőleg
-a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjaként az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, az erdő-birtokossági társulat és az MRP szervezet.)
Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói (társas vállalkozói, polgári jogi társasági, továbbiakban együtt kifizetői) adóelszámolásnak további feltétele, hogy a magánszemély
-az adóévben kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás címén szerzett további bevételt, feltéve, hogy az említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató (kirendelés esetén csak a kirendelő), kifizető folyósította, illetőleg ennek hiányában az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető rendelkezik a társadalombiztosítási szerv által a bevételről kiállított, részére megküldött igazolással vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek;
-árfolyamnyereségből származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott, illetve ha más kifizető(k) től szerzett ilyen címen jövedelmet, de ez utóbbi esetben ez a más kifizetőtől származó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmével együtt az 50 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót a másik kifizető levonta;
-ingatlan bérbeadásából származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott és a magánszemély nem kíván e jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást alkalmazni és az adózási mód választásáról írásban nyilatkozott;
-osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott és osztalék esetében a munkáltató nem alkalmaz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti adókulcsot, illetve ha más kifizető(k) től szerzett ilyen címeken és árfolyamnyereségből jövedelmet, de ez utóbbi esetekben ez összesen 50 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót a másik kifizető levonta;
-vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezett;
-a szja törvényben meghatározott kamat jogcímen is származott jövedelme;
-az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága a munkáltatójától származik;
-nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazására megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis nem kellett az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépése miatt 15 napon belül az adóelőleg különbözetét megfizetnie, illetőleg, ha nem fizetett, úgy adóelőleg különbözet címén 12%-os különadót);
-nem kívánja az adóelszámolás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
-önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen a munkáltatói adomány is, ez ugyanis más kifizetőtől származik, ugyanúgy, mint a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
-a magánnyugdíj-pénztár által korábban a tag egyéni számláján jóváírt, a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalja a pénztár;
-nem jutott mezőgazdasági őstermelésből bevallásköteles jövedelemhez. Elszámolhat a munkáltató azzal a mezőgazdasági kistermelővel, akinek az ebből a forrásból származó bevétele (ideértve a más kifizetőtől kapott bevételt is) az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, vagy akkor is, ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevételéről a munkáltató részére az NY63-as számú nyilatkozatot átadja. NY63-as nyilatkozatot az a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő adhat, akinek e tevékenységéből származó bevétele évi 600 ezer forint feletti, de a 3 millió forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének legalább 20%-át kitevő értékben a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat igazoló, nevére szóló számlákkal. Ez esetben a munkáltatónak kell megállapítani a magánszemély 2004. évi egészségügyi hozzájárulását a nyilatkozott bevétele alapján.
A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett, illetőleg az adóhatósági adómegállapítást kérhet.
Az adómentes bevételek (azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania, és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítania) nem érintik a munkáltató adó megállapítási, - elszámolási kötelezettségét. (Így például a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 600 ezer forintnál.)
Nem kizáró ok a munkáltatói (a társas vállalkozás, a polgárjogi társaság általi) elszámolásnál, ha az alkalmazott a korábbi munkáltatójától olyan végkielégítést kapott, melyet az adóévek között meg kell osztania. Ennek feltétele, hogy a korábban kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés 2004. évi jövedelemszámításnál figyelembe veendő részének megállapításához szükséges igazolások, adatok a munkáltató birtokában legyenek (azokat átadja a magánszemély).
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről (ha az értékhatár feletti) az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel (illetőleg nem magyar állampolgárságú dolgozó esetében adóazonosító jel hiányában útlevélszámmal), továbbá akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást (nem adómentes természetbeni juttatást), függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget (kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek), vagy más kifizetőtől szerzett adóterhet nem viselő járandóságot, bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján azt figyelembe vette a munkáltató.
Előzőek alól kivételt képez, amikor más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 50 ezer forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta, illetve, egyes külön adózó jövedelmei közül azon jövedelmek, amelyeknek az adókulcsa 0%. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulcscsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
Az adóévet (2004.) követően történő munkahely változtatás esetén a dolgozóval az, a nyilatkozata megtételekor meglévő munkáltató számol el, amelyhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta.
Ha a magánszemély az új munkáltatójához benyújtotta a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2004. évi jövedelemigazolását, amelynél 2004. december 31-én még munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 2005. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2005. január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor adóbevallást kell adnia, vagy kérheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő megállapítását, ha annak feltételei fennállnak.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató köteles a bevonult sorkatonával elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A sorkatona is 2005. január 15-éig közli a munkáltatójával, hogy adóbevallást kíván-e benyújtani vagy kéri az elszámolást. (Ha a sorkatona az adóbevallást választja, akkor közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató a II/1. pontban ismertetett igazolást 2005. január 31-éig küldi meg a sorkatona által megjelölt címre. Az adóbevallást a sorkatonának az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz kell benyújtania.) Ugyanez a szabály vonatkozik a gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemélyre is.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2005. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók az I. fejezet 3.2 pontja alatt találhatók.
A 2004. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2005. április 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át -például március 1. és április 15-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói elszámolásában) megosztással érvényesíthesse, az április 20-ai határidőig. Adóhatósági elszámolás esetén a megállapításra tett észrevételben van erre lehetőség.
Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.
Az elszámoláshoz a 5-9. számú mellékletek szerinti (M29/2004., M29/2004-A. és B, M29/1/2004., M29/2/2004., M29/3/2004. és M29/4/2004. számú) nyomtatványminták készültek.
Az elszámolást az említett nyomtatványokon vagy azok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az Internet APEH honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg a megadott fájl-leírásnak megfelelően kell elkészíteni. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
Kitöltési útmutató az M29/2004., az M29/2004-A. és B. számú nyomtatványhoz (5. sz. melléklet)
A nyomtatvány három lapos, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M29/2004-A és M29/2004-B) az elszámolás két lapja is.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell írni.
Az M29/2004-es nyomtatványon fel kell tüntetni azon táblák számát, amelyek a munkáltatói elszámolás részeként felhasználásra kerültek.
A 2004. évi elszámolás részeként felhasználható táblák lehetnek:
M29/1/2004.
A munkáltatói elszámolás részét képező nyomtatványok, melyeket a dolgozó által a munkáltatónak 2005. február 20-áig adott nyilatkozatok alapján kell kitölteni. A családi kedvezményhez kapcsolódóan a családi kedvezmény érvényesítéséről, a várandósság tényéről és a családi kedvezmény, valamint bérbeadás esetén az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatokat kell közölni.
M29/2/2004.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó tábla.
M29/3/2004. és M29/4/2004.
A lakáscélú hitel kedvezménye érvényesítéséhez szükséges részletező adatokat kell közölni.
A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalókat később ismertetjük.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás 1. sorában szereplő jövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló a 2004-es adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyen esetben a munkavállaló kérésére a munkáltatónak bérjövedelemként kell figyelembe vennie az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei- illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt ellátási alap összegét.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2.sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés az igazolás 2. soránál található. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a "c" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozata alapján nem történt adóelőleg levonás, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "d" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően).
Külszolgálatért kapott jövedelem
3. sor: Ebben a sorban az igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("c" oszlop) és a jövedelmet ("d" oszlop) kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4.sor: Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.
Nem önálló tevékenységekből származó jövedelem
5. sor: Ebben a sorban az igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.
Más nem önálló tevékenység költségtérítése
6.sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a "c" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.
A 2004-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2004. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része
7. sor: Ez a sor szolgál a 2004-ben kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon összegének feltüntetésére, melyet 2004. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Az e feletti részt a 101. sorban kell feltüntetni.
A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.
A 2004. év előtt kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2004. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része
8.sor: Abban az esetben, ha a dolgozó előző munkaviszonya megszűnése miatt 2002-2003. évben részesült törvényben meghatározott, illetőleg állami végkielégítésben, és annak összegét az ezekről az évekről benyújtott adóbevallásában megosztotta, a még el nem számolt hónapokra jutó részt a 2004. évben a munkáltató figyelembe veszi (2003-ban kapott végkielégítésnél legfeljebb azonban tizenkétszer). Ennek feltétele, hogy a dolgozó a megosztási kötelezettség alá tartozó, korábbi adóév(ek) ben kapott végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat a munkáltatójának átadja.
Ebben a sorban a munkáltatónak az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie (legfeljebb 12-szer), ahány hónap még nem került elszámolásra.
Abban az esetben, ha a 2002. évben kapott végkielégítés összegéből a 2002. és 2003. évben jövedelemként számításba vett rész után fennmaradó összeg több mint az 1 havi összeg 12 -szerese, úgy 2004-ben a teljes, még jövedelemként be nem vallott részt kell itt a "d" oszlopban feltüntetni. Az "a" oszlopba a figyelembe vett hónapok számát kell beírni. A figyelembe vett összeghez tartozó levont adóelőleg összegét a 84. sorban kell feltüntetni.
Szellemi tevékenység jövedelme
11.sor: Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből származó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "d" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ha az adóelőleg levonása nem ennek megfelelően történt, az kizárja a munkáltató elszámolási lehetőségét. (Lásd a 2. sornál leírtakat.)
Más önálló tevékenységből származó jövedelmek
12. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "d" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható, e tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató (társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90 %-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13.sor: Ebben a sorban a "d" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 13. sorában szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély. Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 17. sorában kell feltüntetni az M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás és a hallgatói munkadíj feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki.
Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
16. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni a "c" oszlopba, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
17.sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 17. soránál leírtakat).
A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő külföldön is adózott jövedelem
18. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába kell beírni azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmet, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, de az egyezmény az adó beszámítását lehetővé teszi. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
19. sor: Ebben a sorban a munkaviszonyból származó olyan külföldön-is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A 19. sor "a" oszlopába a bérnek minősülő részt kell beírni.
Összevont adóalap összege
20. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába az 1 - 19. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "d" oszlopába valamint a 18. és 19. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
A számított adó meghatározása (M29/2004-A. számú nyomtatvány)
A számított adó
31. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 20. sorban szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható összegek
A külföldön megfizetett adó beszámítása a 18. sorban szereplő jövedelem után
33. sor: E sor "b" oszlopában a munkaviszonyból származó, a 18. sor "d" oszlopában feltüntetett olyan jövedelem adóját kell feltüntetni, amely külföldön adóköteles, de a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön megfizetett adó beszámítását teszi lehetővé.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB' által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
A külföldön megfizetett adó beszámítása a 19. sorban szereplő jövedelem után
34.sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a 19. sor "d" oszlopában feltüntetett jövedelem átlagos adókulccsal kiszámított adójának összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot százalékban kell beírni. A külföldön megfizetett adó kedvezményének összegét a következők szerint kell kiszámítani.
A számított adót (31. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (20. sor). Az osztás eredményeként kapott hányadost kettő tizedesre kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint, majd az így kapott összeget 100-zal kell megszorozni. (Pl.: 0,384869 kerekítve 0,38, vagyis az átlagos adókulcs 38%).
Az átlagos adókulccsal ki kell számítani a külföldön adózott jövedelem (19. sor "d" oszlopa) utáni adót, és az így kiszámított összeget kell e sorban a "b" oszlopban, mint levonandó összeget szerepeltetni, feltéve, hogy a külföldön megfizetett adó 90 %-a több mint az átlagos adókulccsal számított összeg.
Amennyiben a 19. sor szerinti jövedelem után a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének a 90 %-a, vagyis a kiszámított (levonandó) összeg nem éri el az átlagos adókulccsal megállapított összeget, akkor a 34. sorban a külföldön megfizetett adó 90 %-át kell figyelembe venni.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély az elszámolásra tett nyilatkozatot, az M30/2004. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni.
Adójóváírás
35. sor: A ténylegesen figyelembe vehető adójóváírás év végén történő kiszámításánál a következők szerint kell eljárni.
Abban az esetben, ha a bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 720 000 forintot (kiegészítő jogosultsági határt), az adójóváírás összege jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 540 forint lehet (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 114 480 forint). Ha a magánszemély éves összes jövedelme, vagyis az összevont adóalap összege (20. sor "d" oszlop), valamint az elkülönülten adózó jövedelmei (M29/2004-B tábla 169. sor "a" oszlopa) ugyan meghaladja a 720 000 forintot, de nem éri el a 756 000 forintot, úgy a megállapított adójóváírás összegét csökkenteni kell a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-ával. Abban az esetben, ha a fő szabály szerint az év végén érvényesíthető adójóváírás alacsonyabb összeg lenne, mint az általános szabály szerinti összeg, a számított adójóváírás legalább az általános szabály szerint illeti meg a magánszemélyt. Tehát 756 000 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" a kiegészítő adójóváírás kedvezménye.
Amikor a magánszemély éves - az elszámolásban szereplő - összes jövedelme a 756 000 forintot meghaladja, de 1 350 000 forintnál nem több, a bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét az adóévben megszerzett bér összegének 18 %-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 000 forint, azaz az adóév egészében legfeljebb 108 000 forint csökkenti.
Ha a magánszemély 2004. évi összes jövedelme, vagyis az összevont adóalap összege (20. sor "d" oszlop), valamint az elkülönülten adózó jövedelmei (M29/2003-B tábla 169. sor "a" oszlopa) együttesen meghaladják az 1350000 forintot, de nem érik el az 1 950 000 forintot, ezen a jogcímen az adójóváírás szintén korlátozott összegben érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az egyébként az 1 350 000 forint után járó adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-ával. 1 950 000 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" a kedvezmény.
Amennyiben a magánszemély összes jövedelme meghaladja az előbbi mértéket, függetlenül az adóelőleg számításánál -a 720 000 forint, illetőleg az 1 350 000 forint határig - figyelembe vett összegtől, adójóváírás címén levonást egyáltalán nem vehet figyelembe sem a munkáltató, sem a dolgozó.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
Adóterhet nem viselő járandóságok
37. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 13. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó öszszegét kell szerepeltetni.
A 33-37. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
39.sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 33-37. sorokban szereplő tételek együttes összegét.
Az összevont adóalap adója
40.sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 31. sor összegéből a 39. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
41.sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 2 000 forint összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "c" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 24 000 forint lehet.
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a (42-43. sor)
42. sor: A magánszemély tag tagdíjbefizetése, valamint a magánszemély egyéni számláján (a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részének kivételével) jóváírt összegnek a 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény öszszegét a nyugdíjpénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Ha a nyugdíjpénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel (így a munkáltatói adomány is), mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, vagy más adóköteles jövedelmet is tartalmaz, úgy a magánszemély nem kérheti a munkáltatói elszámolást.
Az igénybe vehető összeg több nyugdíjpénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az emelt összeg utoljára (a rokkantnyugdíjasok esetében is) a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg) 30%-át.
A kedvezmény (42. és 43. sor) együttes összege azonban nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. és 43. sor összege a 150 ezer forintot is elérheti. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható, rokkant nyugdíjas esetében is.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30 %-a
43.sor: A magánszemély tag tagdíjbefizetése az önkéntes kölcsönös egészség pénztárba, illetőleg az önsegélyező pénztárba - a magánszemély egyéni számláján jóváírt - összegének a 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét az egészségpénztár, illetőleg az önsegélyező pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Ha az egészségpénztár, illetőleg az önsegélyező pénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel (ilyen lehet a munkáltató által adott adomány), mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, vagy más adóköteles jövedelmet is tartalmaz, úgy a magánszemély nem kérheti a munkáltatói elszámolást.
Az igénybe vehető összeg több egészségpénztárban, illetőleg az önsegélyező pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az emelt összeg utoljára (a rokkantnyugdíjasok esetében is) a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg) 30%-át.
A 42. és 43. sorban feltüntethető kedvezmények esetében a 42. sornál leírt korlátot figyelembe kell venni.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye 10%
44. sor: A 2004. évtől a magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelésének egy részét, legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján az adóév utolsó napján (vagyis 2004. december 31-én) lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át adókedvezményként lehet érvényesíteni. Ezt az összeget lehet ebben a sorban feltüntetni. A prevenciós kedvezmény (45. sor) és a lekötött számlakövetelés kedvezménye azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj kedvezményével együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 000 forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Célszerű felhívni a magánszemély figyelmét arra, ha határidő előtt megszünteti a lekötést, úgy a kedvezményt 20%-al növelten kell adóbevallásában visszafizetnie. Abban az esetben, ha a korlát számítása miatt meg kívánja osztani a magánszemély az érvényesíthető összeget, célszerű először a prevenciós kedvezményt érvényesíteni.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye 10%
45. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből - külön Kormányrendeletben meghatározott - prevenciós szolgáltatást fizet ki a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján, a 2004. évben kifizetett - és a pénztár által igazolt - összeg kedvezményre jogosít. A kedvezmény mértéke, az igazolt összeg 10%-a.
A 44. és 45. sorban feltüntethető kedvezmények esetében a 44. sornál leírt korlátot figyelembe kell venni.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények együttes összege (42-45. sorok)
46. sor: Először a 42-45. soroknál leírtak alapján, ki kell számítani az adóévben, elvben érvényesíthető kedvezmények összegét. Célszerű a 43., 44., és 45. sorok "b" oszlopában szerepelő összegeket meghatározni a 100, illetőleg a 130 ezer forintos korlát szempontjából. Ezt követően a 42. sornál leírtak szerint kedvezményként kiszámított összeggel kell a kapott (43-45. sorok korlát szerinti) összeget egybevetni, mivel az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények (42-45. sorok) együttesen sem haladhatják meg a 120 000 forintot, azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt a 150 000 forintot.
Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a
47. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított -igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.
Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj 25%-a
48. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíj-pénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25 %-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a
49.sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti, a magánnyugdíj-pénztár igazolása alapján, ezen összeg 30 %-át adókedvezményként érvényesítheti.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
Szellemi tevékenység adókedvezménye
50.sor: Ebbe a sorba a magánszemély 11. sorban feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.
Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
51.sor: Ebben a sorban a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét kell szerepeltetni.
Ha a magánszemély lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként 2004-ben az igazoltan megfizetett tőke, kamat és járulékos költség bizonyos hányadát, adókedvezményként érvényesítheti. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 forintot vonhat le a magánszemély.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét, (ez utóbbi hiányában, természetes azonosítóit).
A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak.
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 5 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 millió forintot nem haladja meg.
A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja is van. A lakáscélú hitel kedvezménye az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Az olyan lakáscélú hitel esetében, amely a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint adókedvezményre jogosította a magánszemélyt, 2004-ben és 2005-ben a 2004. január 1-től hatályos rendelkezések szerint (az időbeli korlát figyelmen kívül hagyásával) az adókedvezmény igénybe vehető. Tehát, azok a magánszemélyek, akik már az új szabályozás szerint időtartamot túllépték, még 2004-ben és 2005-ben érvényesíthetik az új szabály szerinti feltételekkel az adókedvezményt.
40 % az érvényesíthető adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
-a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
-és a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja vagy nem haladta meg.
A hitel felvételének az előbbieken túl, belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez kell kapcsolódnia.
A 40 %-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30 % az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 millió forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. Ebben az esetben lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
-belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
-belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
-belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
-a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
A hitelintézet igazolása alapján kiszámított 30, illetőleg 40%-os, de legfeljebb 120 000 forintos kedvezmény összegét csökkenteni kell, a következők szerint.
Ha a magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme meghaladja a 4 400 000 forintot, de nem több 5 millió forintnál, a 40, illetőleg 30%-al kiszámított összeget, de legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Ezzel a jövedelemkorlátbeli lehetőséggel akkor élhet a magánszemély, ha házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a házastárs, élettárs egyben a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban a kedvezményt érvényesítő tulajdonostársa is.
Amennyiben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az őt egyébként megillető kedvezmény, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez utóbbi csökkentett összegű adókedvezmény valamennyi, az egyéb feltételeknek megfelelő magánszemélyt megilleti.
Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által pénzintézeten keresztül adott lakáscélú hitel nem jogosít kedvezményre. Ha pedig a munkáltató a pénzintézettől lakáscélú hitelként felvett összeg visszafizetéséhez, törlesztéséhez hitelintézeten keresztül kedvezményes kamatozású kölcsönt ad és nem vette a dolgozónál figyelembe a kamatkedvezményből származó jövedelmet, akkor az ilyen kölcsönnel (is) törlesztett hitelre sem érvényesíthető kedvezmény.
Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény
52.sor: Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át kell szerepeltetni, mely nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a 0453-as személyi jövedelemadó bevallás útmutatójában is megtalálható), hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni.
A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
Az 1998. évtől kezdődően lehetőség van az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, és ezt a tanintézet az igazoláson feltüntette.
A felnőttképzés díjának 30 %-a
53. sor: Ez a sor szolgál a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás alapján a magánszemély által az adóévben kifizetett képzési és vizsgadíj 30%-ának, legfeljebb 60 000 forint összegének feltüntetésére. A magánszemély akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha felnőttképzési szerződés alapján fizeti a képzési és vizsgadíjat.
Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, házastársa, szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A felnőttképzés és a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzése utáni (54. sor) kedvezmény együttes érvényesítése esetén sem haladhatja meg adóévenként a 60 ezer forintot. A sor kitöltése előtt célszerű ezt a korlátot is figyelembe venni.
[A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja a felnőttképzés adókedvezményének halasztott igénybevételét akkor, ha a kiállító az igazoláson a magánszemély e választását - kérésére - jelzi, és őt tünteti fel befizetőként. Ilyenkor a magánszemély az adókedvezményt bármely későbbi adóévben, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választása szerinti megosztásban érvényesítheti. Az adókedvezményből már igénybe vett összeget és az igénybevétel adóévét a magánszemélynek az igazoláson fel kell tüntetnie.]
Az oktatásban résztvevők egyes eszközbeszerzési kiadásainak kedvezménye (számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzései)
54. sor: Ez a sor szolgál a pedagógusnak, az oktatónak, a hallgatónak, a felnőttképzésben résztvevő magánszemélynek, valamint annak a magánszemélynek, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított összeg, legfeljebb azonban 60 000 forint figyelembe vételére is. Ez a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzése (vásárlása, bérlete, lízingelése) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat keretében történt. Az adókedvezmény alapját és összegét a vételárat, a bérleti díjat, illetve a lízingdíjat tartalmazó, pályázatot elnyert cég által a magánszemély nevére kiállított számla bizonyítja.
A sor kitöltésekor figyelemmel kell lenni az 53. sornál leírtakra is.
A 53. és 54. sorok "b" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összege
55. sor: A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmények) összege a kétféle (felnőttképzés és a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzése utáni) kedvezmény együttes érvényesítése esetén sem haladhatja meg adóévenként a 60 ezer forintot.
Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20(30) %-a
56. sor: Ez a sor szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása szerint - a 2004. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának, illetőleg 30%-ának feltüntetésére. Az adókedvezmény együttes összege több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2003. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Emelt összegű kedvezmény esetén a "b" oszlopban ezt a tényt "l"-el kell jelölni. Ha nem változott a díjfizetés nagysága, a "b" oszlopba "0"-át kell írni.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (57. és 58. sorok)
Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett öszszeg kedvezményét kell feltüntetni az erre jogosító igazolás(ok) alapján. Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevé-kenysége(ke) t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott összeg, továbbá közcélú adomány az 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak) ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adomány, illetőleg az egyház, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegek esetében a befizetett összeg 30 %-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 ezer forint érvényesíthető (57. sor "c" oszlopa).
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30 %-a vehető figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint 100 ezer forint (58. sor "c" oszlopa).
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
A közhasznú szervezetekről szóló módosított törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30 %-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5 %-a érvényesíthető adókedvezményként a második és az azt követő években.
A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap) kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998-2002. és/vagy 2003. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány összegét.
A közérdekű kötelezettségvállalás, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, illetőleg a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.
Az előzőek számára támogatásként és a közhasznú szervezet részére befizetett összeg (adomány) együttes összege utáni kedvezmény nem lehet több, mint 50 ezer forint. Ha az igazolás alapján kiszámított összeg ezt meghaladja, úgy az 57. sor "c" oszlopba 50 ezer forintot kell beírni.
Az 57. sor "a" oszlopában a kedvezményre jogosító öszszegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső részt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 ezer forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy a "b" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
Az 58. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha a számított összeg több, úgy a "c" oszlopba 100 ezer forintot kell beírni.
Az 58. sor "a" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.
Családi kedvezmény
59. sor: Ezen sor "c" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy élettárs is jogosult legyen. Abban az esetben, ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény megosztására van lehetősége. Ha az élettársak egyike se veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát az adóévben annak végén megoszthatja azt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik.
A családi kedvezmény nem érvényesített részét a 110. sor "c" oszlopába kell tájékoztató adatként beírni. A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa (élettársa) érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0453-as adóbevallásában, a munkáltatói elszámolásában illetve az adóhatósági adómegállapításra tett észrevétele alapján, a magánszemély adómegállapításának módosításában.
A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély feltüntesse az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál az M29/2/2004-es tábla.
Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2004. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs (jogosult élettárs) által igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről az írásbeli nyilatkozatot a másik házastárs, illetve élettárs saját munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel (észrevétellel) lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/2/2004-es tábla). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be vagy adómegállapítást kér, úgy a bevallásban vagy az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.). A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
Összes adókedvezmény
60.sor: Ez a sor szolgál az igénybe vett adókedvezmények (41-59. sorok "c" oszlopai) együttes összegének feltüntetésére.
Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
61. sor: Ebben a sorban a 40. sor összegéből a 60. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben az 60. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 40. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
A munkáltatótól (társaságtól) származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója (M29/2004-B)
Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója
157.sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35 %-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető e jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie Önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
Az árfolyamnyereség és adója
158. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 20%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 158. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója 20 %-kal
161. sor: Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Az osztalék és adója 35%-kal
163. sor: Ez a sor szolgál a 35 %-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
165. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 20%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az M30/2004. számú nyomtatvány 165. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója
167. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet és 20 %-os adóját, amennyiben az a munkáltatótól (társaságtól) származik, és a dolgozó nem nyilatkozik arról, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja a 2004. évre. Ha ugyanis a magánszemély szándéka szerint a tételes költségelszámolást választja, adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha a 10%-os költséghányadot kéri figyelembe venni a dolgozó a jövedelme megállapításánál, akkor a 12. sorhoz leírtak szerint kell eljárni. Ilyenkor a levont adót adóelőlegként kell számitásba venni és a 82. sorban kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a magánszemély nyilatkozata szerint 2000-től 2003-ig terjedő időszakban bármikor, e jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó adózást választotta, úgy szintén a 12. sornál leírtakat kell alkalmaznia a kifizetőnek.
169. sor: Ennek a sornak az "a" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket. Ezen sor "a" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (20. sor "d" oszlop), s ha e jövedelmek együttesen meghaladják az 1 950 000 forintot, az adójóváírás nem érvényesíthető. A kiegészítő jogosultsági határ alkalmazása esetében a 756 000 forintot meghaladóan nem vehető figyelembe a kiegészítő jóváírás. A sor "b" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 157-167. sorok adóösszegei együtt.)
Ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 61. sor "c" oszlopának összegéhez és a 81. sor "c" oszlopába beírni.
A 2004. évi adófizetési kötelezettség
A 2004. évi adó összege
81. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2004. évi összevont adóalapja adójának (60. sor "c" oszlopa) és külön adózó jövedelme adójának (169. sor "b" oszlopa) együttes összegét feltüntetni.
A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
82-89. sorok: A 82. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 82. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni. Továbbá itt kell feltüntetni adóelőlegként az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállaló részére a kiállító által igazolt bérjövedelem 20 %-át is.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (82. sor "b" oszlop), levont forrásadó (83. sor "b" oszlop) és a korábbi végkielégítésnek a 2004. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőleg (84. sor "b" oszlop) együttes összegével (87. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az adótartozást a 88. sorba, a visszajáró adóelőleget a 89. sorba kell beírni.
Egyéb adatok
A 2004-ben kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre átvitt része
101. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az igazolás 101. soránál leírtak szerint a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés - a megosztási kötelezettség miatt - következő évre átvitt részét.
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
102. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
A 2004-ben felvett osztalékelőleg és adója
103. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 2004. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 20%-os adó összegét kell beírni.
Külföldön megfizetett (18. és 19. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2004. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
104.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó feltüntetésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
105.sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó feltüntetésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
Adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
106.sor: Ebben a sorban kell egyéb adatként feltüntetni a 13. sor "d" oszlopában is feltüntetett, a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet, ha az olyan országból származott, amellyel Magyarországnak van ilyen egyezménye (vagy belföldről származott) és az egyezmény szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető a jövedelem.
A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész
110. sor: Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesített részének feltüntetésére. (Részletesen: az M30/2004. és M29/2004. sz. nyomtatványok kitöltési útmutatójának 59. soránál leírtak.)
Az M29/1/2004. tábla kitöltése (6. sz. melléklet)
Ez a tábla az M29/2004. személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része, ezért szükséges feltüntetni az M29/2004-es lap sorszámát, továbbá, ha több lapot csatol, akkor a lap számát is.
A táblát a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0453-as bevallás sorszámaival egyeznek meg.
Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése, illetve, ha a munkáltatónak történő ingatlan bérbeadásából származó bevételeivel kapcsolatban adózási módra tett nyilatkozatot, vagy a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét érvényesíti.
Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről 187. sor: Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kellett. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása, továbbiakban munkáltatója) állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Esetükben, ha év közben valaki az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál érvényesítette a kedvezményt, az év végén is csak ő kérheti a kedvezmény érvényesítését, míg házastársával (élettársával) csak megoszthatja azt.
Nyilatkozat a várandósság tényéről
174. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (M29/2/2004). Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alap-, ján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2004. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől függetlenül "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2003. 09. hónapjától 2004. 03. hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 3 hónapot lehet 2004. évben a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2004. 08. hónapjától 2005. 02. hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, 2004. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2004. év hónapjait kell figyelembe venni.
Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról
(175. és 177. sor)
Ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása) állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával). Élettársak esetén a megosztás feltétele, hogy az élettársak egyike sem részesül a gyermekét egyedül nevelőt megillető emelt összegű családi pótlékban, és erről aláírják a közös nyilatkozatot. Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak az szja törvény, így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a megosztást engedi a törvény A megadott kódkockában "X"-el kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó (tag) házastársának (élettársának) is alá kellett írnia, továbbá fel kellett tüntetnie a házastárs (élettárs) nevét és a házastárs (élettárs) adóazonosító jelét is.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (187. sor), a várandósság tényéről (174. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (175. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén, ha az elszámolás során a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette, a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntet, ni. Élettársak esetén a 176. sorban a tett nyilatkozat szerint kell a megosztást érvényesíteni. Ha nem vette igénybe egyikőjük sem a gyermekét egyedül nevelőt megillető családi pótlékot, úgy lehetőség van a kedvezmény megosztására, egyébként csak a jogosult érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt.
Nyilatkozat adózási mód választásáról ingatlan bérbeadása esetén
601. sor: Abban az esetben, ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társas vállalkozásától) származott 2000. évtől kezdődően ingatlan bérbeadásából bevétele, választási lehetőséggel élhetett arra nézve, hogy e jövedelme után az öszszevont adóalap részeként adózzon. Az elszámolás során akkor érvényesíthette ezt a döntését a munkáltatói elszámolásban, ha a 2000. évtől tett nyilatkozatain ezt kérte. Ezzel tudomásul vette, hogy választása négy adóévre szól, vagyis választásának idejétől függően 2004., illetőleg 2007. évvel bezárólag (így 2004-ben is) ennek megfelelően kell adóznia az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után. (Ha az 53-as bevallásában számolta ily módon a jövedelmét a munkavállaló (a tag), akkor is a fentieket kell alkalmaznia.) Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kellett figyelembe venni.
A magánszemély korábbi választását az év feltüntetésével a megadott kódkockában kell jelölni.
602. sor: Ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társas vállalkozásától) származik 2004-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, vagy a korábbi évben külön adózó jövedelemként adózott e bevétele után, választhatja e jövedelme után az öszszevont adóalap részeként történő adózást. Ahhoz, hogy az elszámolás során érvényesíthesse ezt a döntését, nyilatkoznia kell választásáról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni.
A választás legalább négy adóévre szól, így a munkáltatónak (társas vállalkozásnak) a következő években ennek megfelelően kell eljárnia, vagyis az M29-es nyomtatvány kitöltésénél erre figyelemmel kell lennie.
Az adózási módról tett nyilatkozat (601., illetve 602. sor) esetén az évszámot, illetőleg az "X"-et kell beírni, a magánszemély nyilatkozata alapján.
Az M29/2/2004-as tábla (7. sz. melléklet) kitöltése
Ez a tábla az M29/2004-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2004-es lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie az M29/2/2004-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező lapot) feltüntetve azon az. eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel kitöltésén túl más adatot nem kell feltüntetni. A táblán fel kell tüntetni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni.
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "1"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "l"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05,08, 10).
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok az 59. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "3"-ast, rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "4"-est kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.
Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság folyósította 2004-ben a nevelési ellátást. Amennyiben a MÁTI nem ad a magánszemélynek a 2004. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, vagy a magánszemély nem rendelkezik olyan igazolásokkal, melyeket átadhat a munkáltatójának, a munkáltatói adó-megállapítás során elfogadható a 9-as számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt.
A lakáscélú hitel kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (a magánszemély nyilatkozata alapján) (M29/3/2004. és M29/4/2004.)
Ezek a táblák az M29/2004-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány részei és a lakáscélú hiteltörlesztési kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgálnak.
A táblákon teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2004-es lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblákból hány lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E táblák kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (132. sor), az ingatlan helyrajzi számát (133. sor), valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét (134-142. sorok). Az M29/3/2004-es tábla szolgál az előbbiek közlésére.
Abban az esetben, ha az adóstárs nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy természetes azonosítóit kell közölni. Ehhez az M29/4/2004-es táblát kell felhasználni.
3.
A személyi jövedelemadó különbözetének elszámolása
A munkáltató (a társas vállalkozás, polgári jogi társaság) az adó és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2004. május 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel. A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2004. május 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (T29/2004-es tábla 10. sz. melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás öszszegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató, (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) saját adóbevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez sem nyújt kellő fedezetet, úgy a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott, az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (04170. sz. nyomtatványon) kell igényelni.
III.
Az adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, valamint az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásról". A személyi jövedelemadó törvény előírása alapján az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a társasházaknak kifizetett külön adózó jövedelmekre is. A 2003. évtől kezdődően adatot kell szolgáltatni a magánszemélynek juttatott értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről.
Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása csak akkor valósulhat meg, ha a kifizető (munkáltató) adatszolgáltatása ezt lehetővé teszi. Az Art 2004. január 1-jétől hatályos szabályai alapvető, új előírásokat tartalmaznak, melyek szerint a magánszemély adókötelezettségét az adóhatóság, az szja törvényben előírt feltételek fennállása esetén, adatszolgáltatás alapján állapítja meg. Az adatszolgáltatás tartalmazza az adóhatóság adómegállapításához szükséges adatokat.
Nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt és a munkáltatót a következő külön adózó jövedelmek kifizetése (juttatása) után.
Az olyan jövedelem kifizetése (juttatása),
-amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni;
-amelynek adója nulla százalék;
-amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles;
-amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély;
-amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre (kifizető fogalma I. fejezet), illetve munkáltatóra (munkáltató fogalma II. fejezet).
Általános esetben a magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.
Szintén általános esetben a magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.
Ha az adózó az adóhatósági adómegállapításhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az adatszolgáltatása késedelmes, hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóhatóság a személyi jövedelemadó törvény alapján, az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségét megszegi.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje, 2005. január 31-e. Az adatszolgáltatást elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni az illetékes adóhatóságához.
Ha az adatszolgáltató 2005. január 1-jét követően jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását 2005. január 31-éig kell benyújtania. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód 2005. január 31-éig, illetőleg 2005. május 20-áig teljesíti az E) pont alatti kötelezettségét. Abban az esetben, ha a megszűnés 2005. január 31-ét követően történik, a 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatást a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni.
A munkáltatói elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás határideje 2005. május 20-a.
A) Évközben teljesített adatszolgáltatás
A kifizető a munkavállalójának, tagjának a munkaviszonyából, tagsági viszonyából származó kifizetés kivételével, a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet az adatszolgáltatási kötelezettségének.
Az a kifizető, mely jogutód nélkül szűnik meg, az adatszolgáltatást a kivételként említett esetekben is év közben kell teljesítenie. Az évközi adatszolgáltatás a megadott adathordozón teljesíthető.
Évközben teljesített adatszolgáltatás esetén a 2004. január 1-jétől hatályos törvények előírása szerint elkészített, (az APEH honlapján is közzétett) nyomtatvány adattartalmának megfelelően lehet gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton (egyes esetekben papír alapon) teljesíteni a kötelezettséget. Évközi adatszolgáltatásnak az tekintendő, ha a kifizető egyszeri kifizetést eszközöl 2004-ben, és az adatszolgáltatást is 2004-ben teljesíti (tehát nem 2005. január 1. és január 31. között). Nem tekinthető évközi adatszolgáltatásnak az az eset, amikor az adóévről a "rendes" adatszolgáltatási határidőben nyújtja be a kifizető az adatszolgáltatást egy olyan kifizetésről, amikor a magánszemélynek, pl. az adóévben megszűnt a munkaviszonya.
B) Az adatszolgáltatások csak a következő adathordozó típusokon teljesíthetők:
-nyomtatványon (csak meghatározott esetekben),
-gépi adathordozó (1,44 Mbyte floppy), vagy CD,
-elektronikus úton (kizárólag az erre kötelezettek részére biztosított).
Gépi adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek a végleges tájékoztató részeként megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg.
Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető.
Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a kiemelt adózók igazgatósága látja el, valamint 2004. február 1-jétől a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó. A legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózói kört a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg [27/2003. (XI. 28.) PM r.].
Amennyiben az adatszolgáltatás gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton történik, úgy valamennyi kötelezettségnek igy kell eleget tenni.
Az adatszolgáltatást egy példányban, személyesen, vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. Illetőleg az erre kötelezettek juttatják el elektronikus úton az állami adóhatósághoz. Az átvétel igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
C) Az e fejezethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek:
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2004. évi jövedelmeiről (2004K30, 2004K30-A, és 2004K30-B számú nyomtatvány 11. sz. melléklet)
2. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2004. évben levont járulékokról (2004K32-es számú nyomtatvány 12. sz. melléklet)
3.A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2004. évi adóköteles jövedelmeiről (2004K33-as számú nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a magánszemélynek 2004. évben tulajdonba adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (2004K36-os számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
5.A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek lakás célú felhasználásra pénzintézeten keresztül általa nyújtott kölcsön 2004. évben elengedett összegéről (2004K37-es számú nyomtatvány, 15. sz. melléklet)
6.A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2004. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről (2004K43-as számú nyomtatvány 16. sz. melléklet)
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2004. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről (2004K53-as sz. nyomtatvány 17. sz. melléklet)
8. A letétkezelő adatszolgáltatása és bejelentése az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében a magánszemély javára egyedi letétként őrzött értékpapírokról, valamint a letétkezelő változásáról (2004K70-es számú nyomtatvány 18. sz. melléklet)
9. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2004. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (2004K71-es számú nyomtatvány 19. sz. melléklet).
10. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2004. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (2004K72-es számú nyomtatvány 20. sz. melléklet)
11.A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2004. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (2004K73-as számú nyomtatvány 21. sz. melléklet)
12. A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/2004-es, az (M29/2004-A és B), az M29/1/2004es, M29/2/2004-es és M29/3/2004-es számú nyomtatványok beküldésével tesznek eleget.
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta, illetőleg a kifizetőnek akkor is, ha bármely ok folytán az adóelőleg levonása nem történt meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tájékoztató a jogszabályi előírás alapján másként rendeli. Kirendelés esetén az adatszolgáltatást annak kell teljesítenie, aki a tényleges kifizetést is teljesítette.
A kifizető (a munkáltató) adózónként szolgáltat adatot az általa kifizetett teljes összegről. Ebből következően nem elfogadható ugyanazon kifizető által több, külön adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is az előírt adatszolgáltatást a székhelyük szerinti APEH igazgatósághoz teljesítik. Az adatszolgáltatás során figyelemmel kell lenni arra, hogy egy magánszemélyre több részleg stb. esetén is csak egy, a székhely szerinti adatszolgáltatás teljesíthető.
D) A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők, az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők, valamint az adatszolgáltatásnak elektronikus úton eleget tevő kifizetők az előírt adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
E) Átalakulás esetés a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket.
F) A munkáltatók a 12. pontban meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1-1 %-áról.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2005...........25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
A Kiemelt Adóalanyok Igazgatóságához tartozó, valamint az elektronikus úton teljesítő más adóalanyok is adatkísérő lap mellékelésével küldik meg a rendelkező nyilatkozatokat.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
G) Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál.
Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példány az átvétel igazolására szolgál) kell benyújtani.
Az adatkísérő lapnak tartalmaznia kell az adatszolgáltató azonosító adatait (név, adóazonosító szám, cím, ügyintéző adatai), az adatszolgáltatásért felelős személy aláírását, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tételes adatokat (a bizonylattípusonként felsorolt lapszámok és tételszámok, mágneses adathordozó esetén az állományokhoz tartozó rekordszámok).
Egy mágneses adathordozón több cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ez esetben az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani.
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek
2004. évi jövedelmeiről (2004K30-as számú nyomtatvány, 11. sz. melléklet)
A III. fejezet B) pontja szerinti adathordozón (kivéve a papír alapú adathordozót) kell adatot szolgáltatni a 2004K30-as nyomtatványnak megfelelő adattartalommal a kifizetőknek, munkáltatóknak mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/2004-es, M29/2004-A és B, az M29/l/2004-es M29/2/2004-es, M29/3/2004-es és M29/4/2004-es számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság).
A 2004K30-as számú nyomtatvány szolgál a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek közlésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
Ennek a nyomtatványnak megfelelően szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége vagy az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat (jegyzője) mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki. Adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról (46. sor és a hozzá tartozó részletező adatok - 47-49. sorok), a bérjövedelmeként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről (1. sor).
Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 2004K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, külön kell teljesíteni az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatvány részletes kitöltési útmutatója szerint.
Ezen a nyomtatványon kell a 2004. évben az évközi adatszolgáltatást is teljesíteni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt. E magánszemélyekre vonatkozóan a 2004K30-as számú nyomtatványnak megfelelően kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelnie az általa folyósított társadalombiztosítási összeget.
Abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, de a társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor, a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről, e kifizetéseket is saját kifizetésként kell kezelni.
Itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles. Ilyen esetben a nyomtatvány 14. és 43. soraiban adat nem szerepel, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le. Abban az esetben, ha ez a jövedelem adóterhet nem viselő járandóság, a kifizetés jogcímétől függetlenül a 10. és 42. sorokban kell feltüntetni.
Nem szerepelhet ezen a nyomtatványon a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 2004K43-as számú nyomtatvány szolgál (lásd a 6. pontnál leírtakat). Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 2004K30-as számú nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.
A társasházaknak kifizetett adóköteles jövedelmekről teljesítendő adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2004K33-as számú nyomtatványon kell teljesíteni (lásd a 3. pontnál leírtakat).
Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.
A kitöltendő adatok
Az adatközlő nevét, címét, adóazonosító számát (adószámát, illetőleg, ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély munkáltató, az adóazonosító jelét) balra zártan, minden lapra fel kell írni.
Itt kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, vagy az adószámmal rendelkező magánszemélyek, valamint az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekről, illetőleg bevételekről.
A jelölt sorba a bevételt szerző magánszemély nevét kell feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot), vagy külföldi magánszemélynél adóazonosító jel hiányában az útlevél számát kell szerepeltetni. Közölni kell a magánszemély születési dátumát és állampolgárságát is.
Az adatszolgáltatás hibátlan teljesítését az M30-as nyomtatvány, valamint a 0453-as adóbevallás kitöltési útmutatója segíti.
Az adatszolgáltatás 1-15., valamint a 39-44. sorait fő szabályként az igazolásnál leírtak szerint kell kitölteni.
Az adatszolgáltatás során jogcímenként kell adatot szolgáltatni a magánszemély részére az adatszolgáltató által kifizetett (juttatott), összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (a bevételről, az adóelőleg-alapként figyelembe vett összegről, a levont adóelőlegről), külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével. (1-15. sorok, 46. sor, 47-48. sorok - valamint a kiegészítő sorok)
Azon kifizető, amely nem munkáltatója a magánszemélynek, és nem bér kifizetője, negyedéves bontásban köteles adatszolgáltatásra a részben vagy egészben le nem vont adóelőleg összegével kapcsolatban. (31-35. sor)
A külön adózó jövedelmek (kifizetések) esetében a 19-28. soroknál a kifizetés bruttó összegén túl, közölni kell az adó alapját és a levont adót is.
Azon kifizetések (juttatások) tekintetében, amelyekre az M30-as igazolás nem tér ki, vagy az M30-as igazolásnál leírtaktól eltérően kell eljárni, a következők szerint kell eljárni.
Nem önálló tevékenység címén juttatott jövedelmek 1-7. sorok
Bérnek minősülő bruttó kifizetés
1. sor: Ebben a sorban a magánszemély részére 2004. évben bérnek minősülő kifizetés bruttó összegét kell feltüntetni. Bérnek az M30-as igazolás 1. sora szerinti összeget kell feltüntetni. A levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj öszszegét az egyéb adatok között a 41. sorban kell feltüntetni, ha a munkáltató azt az igazolás 1. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette. (M30/ 102. sor)
2-7. sor: Ezen sorok kitöltésekor az M30-as igazolás 2-7. soránál leírtakat kell figyelembe venni.
Önálló tevékenység címén juttatott jövedelmek (8-9. sorok)
8-9. sorok: A sorokat az M30-as igazolás 11-12. soránál leírtak alapján kell kitölteni.
Egyéb jövedelmek (10-15. sorig)
10-15. sorok: A sorokat az M30-as igazolás 13-19. soránál leírtak alapján kell kitölteni.
Külön adózó jövedelmek (kifizetések) (16-28. sorok)
16-18. sorok: Ezekben a sorokban kell azon kifizetések bruttó összegéről adatot közölni, amelyek ingatlan, vagyoni értékű jog, illetve ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származik. Az adatszolgáltatás során a kifizetés bruttó összegét kell megadni.
19. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az életjáradék címén kifizetett bruttó összeget. Az adatszolgáltatást akkor kell teljesíteni, ha a kifizető az adót nem vonta le.
Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell itt feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
20. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha kifizető (munkáltató) juttatja a magánszemélynek. Az árfolyam-nyereség után a 20% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.
Árfolyamnyereségnek minősül az a jövedelem, amelyet az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében juttatott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más (a tájékoztató, kifizetői igazolás I. fejezetében az általános részben leírtak szerint), például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. Az árfolyamnyereséggel kapcsolatban az M30-as igazolás 158. soránál található a részletes ismertetés.
21.sor: Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad adatot a magánszemély értékpapír-kölcsönzésből származó jövedeleméről. (A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.) Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta "kölcsön" az értékpapírt, úgy az értékpapír-kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély, összevonás alá eső jövedelemei között lesz adóköteles, a 13. és 31. sorban kell adatot szolgáltatni.
22-23. sorok: Ezekben a sorokban az osztalékból származó kifizetés bruttó összegét (M30/ 161. és 163. sor "b" oszlop összegei) tünteti fel a kifizető attól függően, hogy az 20, illetve 35 %-os adót visel. (Ilyenkor a "b" és "c" oszlop azonos összeget tartalmaz.)
24. sor: Ez a sor szolgál az olyan osztalékként teljesített kifizetés feltüntetésére, melyből a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései szerint a magyar jogszabályok előírásaitól eltérő adókulccsal vonta le a kifizető az adót. Ilyenkor a sorhoz tartozó "a" oszlopba az osztalékból belföldön levont adójának kulcsát kell beírni. (Ilyenkor a "b" és "c" oszlop azonos összeget tartalmaz.)
25. sor: Ebben a sorban kell adatot szolgáltatni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelmét.
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. (A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe.) Ebből következően, az adatszolgáltatásban levont adóként kell feltüntetni, a kifizető által a magánszemély helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót.
26. sor: Ez a sor szolgál a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről (M30/ 167. sor "b" oszlopából az ingatlan bérbeadás bevétele) történő adatszolgáltatásra. (A bevétel része az ezzel kapcsolatos költségtérítés is). A 167. sor "b" oszlopa szerinti esetben a bérbeadásból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Nem kell itt feltüntetni a termőföld-bérbeadásból származó jövedelmet, sem a földjáradékot.
27. sor: A privatizációs lízing címén kifizetett összegről kell ebben a sorban adatot szolgáltatni, ha a magánszemély vagyonrészét a társasága 2004-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell, az igazolással egyezően feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni.
28.sor: Egyéb forrásadós kifizetéseket is teljesíthet a kifizető a magánszemély részére.
E sorban adatot kell szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - külön adózó jövedelmet juttatott a kifizető. (Például: pénzbeli nyeremény, csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egy összegben történő megváltása.) Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni.
29.sor: Ez a sor szolgál a külön adózó jövedelmek, az adó alapja és a levont adó oszlopainak összesítésére.
30. sor: Az 1-15. sorok jövedelmeiből levont adóelőleget kell beírni ebbe a sorba. (M30/ 82. sor). A munkáltató (a bér kifizetője) levont adóelőlegként közli, a magánszeméllyel szemben kötelezettségként kimutatott - bármely ok folytán levonni elmulasztott - adóelőleg összegét is.
31-35. sorok: Ezekben a sorokban kell közölni a kifizetőnek (a munkáltatónak, bér kifizetőjének nem) azon adatokat, amelyek a 2004. évben az összevont adóalapba tartozó azon jövedelmekről (a bevételről, az adóelőleg-alapjáról, az adóelőleg-alapja utáni előlegfizetési kötelezettségről, a ténylegesen levont adóelőlegről), amelyeket a magánszemélynek juttat és amelyek esetében az adóelőleg levonása bármely oknál fogva csak részben történt meg. Az adatokat negyedéves bontásban kell feltüntetni.
Egyéb adatok (36-44. sorok)
Ezekben a sorokban olyan adatokat kell közölni, melyek az előző sorokból nem állapíthatók meg.
36-40. sorok: Ezek a sorok a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok közlésére szolgálnak. Itt kell feltüntetni a munkaviszony megszűnésének időpontját (36. sor), a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén 2004. évben kifizetett teljes összeget (37. sor), a kifizetett végkielégítést hány hónapra lehet figyelembe venni (38. sor). Itt kell feltüntetni a kifizetett végkielégítésből 20%-os kulcscsal levont adóelőleg teljes összegét (39. sor), továbbá a 39. sor összegéből a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén kifizetett összegének (7. sor) 2004. évben figyelembe vehető adóelőlegét (40. sor).
41.sor: Itt kell közölni a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat, ha annak levonása a munkáltató közreműködésével történt és az 1. sorban kifizetésként számításba vette.
42.sor: Ebben a sorban kell közölni tájékoztató adatként a 10. sor "d" oszlopában is feltüntetett, a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet, ha az olyan országból származott vagy belföldről származott, de az egyezmény szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető a jövedelem.
43.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem (14. sor "d" oszlopa) után külföldön megfizetett adó közlésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
44. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem (15. sor "d" oszlopa) után külföldön megfizetett adó közlésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2004. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
45.sor: Ez a sor szolgál a magánszemély költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelő számmal kell jelölni, hogy az adóelőleg levonásához a magánszemély milyen költségnyilatkozatot adott.
Így, ha az összevonás alá eső jövedelem címén juttatott bevételből az adóelőleg alapja a magánszemély nyilatkozata alapján 10%-os költséghányad alkalmazásával került megállapításra "1"-est, ha bizonylat nélküli (elszámolható) költségként levonható összeg figyelembe vételével került megállapításra "2"-est, illetve, ha tételes költség elszámolásra tett nyilatkozatot a magánszemély "3"-ast kell beírni. Abban az esetben, ha a munkáltató a 2., 6., 12. sorban az elismert költséget, míg a 8., 9. sornál a 10 %-os költségelszámolásra a magánszemély nyilatkozott (4). Ha a 8. és 9. sornál tételes költség elszámolásra tett nyilatkozatot a magánszemély, de a 2., 6. és 12. sorban az elismert költséget vette figyelembe a munkáltató, úgy (5) kell feltüntetni.
Az adójóváíráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás (46-49. sorok)
Az adójóváírás érvényesítéséhez kapcsolódóan itt kell feltüntetni az adójóváírásra jogosító hónapok számát (46. sor), az adójóváírás összegeként az adóelőleg levonása során figyelembe vett összegeket (47-48. sorok), valamint azon hónapok és napok megjelölését, amelyekre az adójóváírás megillette a magánszemélyt (49. sor). Az egybefüggő időszakokat egy sorban kell feltüntetni. (Példa a kitöltésre: A foglalkoztatás során január 25-étől május 5-éig, majd július 1-jétől augusztus 10-éig illette meg a magánszemélyt bért. Az adójóváírásra jogosító hónapok száma 7, a 49. sor kitöltése a következő:
49-a) 01.25-05.05
49-b) 07.01-08.10.)
A 46. sorban a 2004. év adójóváírásra jogosító hónapjainak számát arab számmal kell feltüntetni. Ez nem lehet több 12 hónapnál. Ezt a sort az adójóváírás érvényesíthetőségétől függetlenül ki kell tölteni.
2. A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyek 2004. évi megállapított járulékairól
(2004K32-es számú nyomtatvány, 17. sz. melléklet)
Ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal szolgáltat adatot gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton a kifizető és a munkáltató a magánszemélyek megállapított járulékairól.
A magánszemélyek megállapított járulékainak tekintetében az Art. 178. § 19. pontja szerinti kifizetőnek, illetve a 24. pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni azokat a foglalkoztatókat, amelyek a magánszemély biztosítottat:
-munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaként, a fegyveres erők szerződéses állományú tagjaként, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katonaként foglalkoztatja, illetőleg
-ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként),
-társas vállalkozói (tagi) jogviszonyban,
-választott tisztségviselőként,
-tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként foglalkoztatta, továbbá
-munkanélküli ellátásokat folyósító szervet,
-a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainak (továbbiakban: MÁTI) az általa - nem munkáltatói minőségében - kifizetett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás tekintetében
-a társadalombiztosítási ellátásokat (ide nem értve a társadalombiztosítási kifizetőhely által a biztosítási jogviszony tartama alatti kifizetéseket) folyósító szervnek,
-az egyházaknak az egyházi személyek vonatkozásában.
Nem kell adatot szolgáltatni:
-a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelemről.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a kifizető és a munkáltató adózónként szolgáltat adatot:
-a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási idő tartamáról,
-a járulékköteles jövedelem teljes egészéről,
-a megállapított járulékokról,
-a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátjáról,
-a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamokról,
-a levonás elmaradásának okáról, valamint az adózó
-magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről.
Néhány fontos szabály ismertetése, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető:
A munkavállalók (foglalkoztatottak) egyéni járulékfizetésének tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felső korlátot szab, meghatározza azt az összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulékot és tagdijat kell fizetni.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határ naptári napi összege 2004. január 1-jétől.. ....forint.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határt évente január l-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
Amennyiben a munkavállalónak ugyanannál a kifizetőnél (megbízónál) a naptári éven belül, de eltérő időpontokra vonatkozóan több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya is volt, együttesen is csak a járulékfizetési felső határnapi összegének naptári évre számított összege után fizet nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
-táppénzben,
-terhességi-gyermekágyi segélyben,
-gyermekgondozási díjban,
-gyermekgondozási segélyben,
-baleseti táppénzben részesült,
-sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített,
-a fizetés, díjazás nélküli időszak (pl. fizetés nélküli szabadságon volt) esetén.
A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ (.....forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
Amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Feltéve, hogy egyik biztosítással járó jogviszonya sem áll fenn a naptári év teljes tartama alatt, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelemének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.
Társas vállalkozó esetében a járulékfizetési alsó és felső határát azzal az időszakkal arányosan - a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ naptári napi összegével - csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó:
-táppénzben, baleseti táppénzben
-terhességi-gyermekágyi segélyben,
-gyermekgondozási díjban,
-gyermekgondozási segélyben,
-gyermeknevelési támogatásban,
-ápolási díjban részesül,
kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj fizetésének időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
-sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít,
-fogvatartott,
-ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel.
Társas vállalkozó vonatkozásában is figyelemmel kell lenni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamával arányos, éves egyéni járulékfizetési felső határra.
A 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa!
Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan, illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésére, azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
A visszamenőleges időtartamra kifizetett járulékalapot képező jövedelemnél az eredeti esedékesség, a tárgyévben a következő naptári évre (előre) fizetett járulékalapot képező jövedelemnél a kifizetés időpontja szerinti járulékfizetési felső határt kell alapul venni.
Kitöltendő adatok
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát, illetőleg -ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély kifizető, - az adóazonosító jelét) balra zártan, minden lapra fel kell írni.
Évközben teljesített adatszolgáltatásra a 2004. évben ezt a nyomtatványt lehet alkalmazni. Év közi adatszolgáltatásnak az tekintendő, ha a kifizető egyszeri kifizetést eszközöl és nem akarja megvárni az adóévet követő év május 20-i adatszolgáltatási határidőt, Nem tekinthető évközi adatszolgáltatásnak az az eset, amikor az adóévről a " rendes " adatszolgáltatási határidőben nyújtja be a kifizető, illetve a munkáltató az adatszolgáltatást egy olyan kifizetésről, amelynél a magánszemély biztosítási jogviszonya év közben szűnt meg.
Az év közben jogutód nélkül megszűnt adatszolgáltatónak is év közben kell teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét.
Figyelem! A kifizető és a munkáltató csak "saját" kifizetéseihez kapcsolódó összesített adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a biztosítási jogviszony fennállása alatt az általa folyósított gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély összegét is saját kifizetéseként kell kezelni.
A lapszám folyamatosan növekszik. Az adatközlő lapon a járulékfizetésre kötelezett magánszemély nevét géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni. Az adóazonosító számként az adóazonosító jel, adószám, (külföldi magánszemély esetén adóazonosító jel hiányában az útlevél száma) kerül beírására.
Az I. blokk
az 1. sorban: a járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke [ide nem értve az Szja tv. 69. § (10) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
a 2. sorban: a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről kell adatot szolgáltatni.
Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tag "l"-es kódot, kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemély esetében "2"-es kódot kell szerepeltetni.
Amennyiben a magánnyugdíj-pénztári tag év közben tagságát megszüntette (visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá), ezen oszlopba "3"-as kódot kell beírni.
A II. blokk
az a) oszlopban: a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási időt, biztosítási időszakonként, azon belül is bontásban (pl: 01 01 - 12 31 vagy 07 13 - 08 12) kell feltüntetni.
A biztosítás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában foglaltak szerint történik.
a b) oszlopban: csak a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem kerül feltüntetésre azzal, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő munkáltató által folyósított gyed, gyes összege itt nem szerepeltethető, azt külön a III. blokkban kell feltüntetni. A munkavállaló nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék valamint tagdíjának alapja, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét.
a c) oszlopban: b) oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében -tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére és 8,5%-os mértékére, - éves szinten maximum ......- forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék maximum éves összege a 0,5%-os mérték figyelembevételével ......- forint lehet.
Abban az esetben, ha a magánnyugdíj-pénztár tag biztosított év közben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemből a 8,5 és az 0,5 százalékos mértékkel levont nyugdíjjárulék öszszegét együtt kell szerepeltetni.
a d) oszlopban: az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell beírni. Az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem - ide nem értve az szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét.
az e) oszlopban: a d) oszlopbaba beírt adat alapján kiszámított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék öszszege kerül beírásra. A kiszámítás során az Általános tudnivalók címszó alatt ismertetettek az irányadók. A 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! Visszamenőleges időre történt kifizetés esetén a VI. blokkot kell használni.
A III. blokk
Itt csak a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet működtető munkáltató, a MÁTI, illetve a központi költségevetési szerv által létrehozott társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódjaként a központosított illetményszámfejtő hely, az OEP és területi szervei (MEP-ek), valamint a munkanélküli ellátás kifizetője közölhet adatokat. A MEP kifizetői minőségében a volt foglalkoztatottja tekintetében folyósított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összegét is itt közölheti. Gyermeknevelési támogatás és ápolási díj jogcímen összeget csak MÁTI közölhet.
az a) oszlopban: kell a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkanélküli ellátás (a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély) folyósításának tárgyévre vonatkozó idejét feltüntetni. (Pl. a 2003. október 10-étől 2004. december 31-éig folyósított ápolási díj esetében a 2004. évi adatszolgáltatás III. blokk a) oszlop 1. sorában: 01 01-12 31 dátumot kell feltüntetni)
a b) oszlopban: a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, öszszegét kell beírni. Az oszlopban a gyed és a gyes együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. A 2003. évben benyújtott pénzbeli ellátás iránti igények visszamenőleges időre, 2004. évben kifizetett gyed, gyes összegét is itt kell feltüntetni.
A munkanélküli ellátás kifizetője a keresetpótló juttatást, a munkanélküli járadék és a nyugdíj előtti munkanélküli segély összegét tüntetni fel ebben a sorban.
a c) oszlopban: a b) oszlopban szereplő gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj összege után kiszámított nyugdíjjárulék (8,5 és/vagy 0,5%) összege kerül beírásra. Amennyiben többféle ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben) is részesült a magánszemély, a nyugdíjjárulékok együttes összegét kell beírni.
A IV. blokk
az 1. sorban: a biztosítottól levont nyugdíjjárulék-fizetés éves felső határaként maximum (366 x ) =... forint összeg írható.
a 2. sorban: kell feltüntetni a járuléklevonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

- ügyviteli hiba

1

- igazolás alapján a nyugdíjjárulékot a magánszemély más foglalkoz- tatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette

2

- saját jogú nyugdíjban részesül

3

- heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony - egyéb ok

4 5

Az V. blokk
Az általános részben ismertetettek szerinti, járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamokat időszakonként, bontásban kell feltüntetni. Amennyiben a társas vállalkozó év közben társas vállalkozóból "munkaviszonyban állóvá" válik, kieső idő mindkét jogviszonyban előfordulhat (pl. kamarai tagság szünetelése is, és fizetés nélküli szabadság is). A kieső idő naptári napjainak száma összesen maximum 366 lehet. Kieső idő hiányában a blokkba adatot nem kell írni.
Az VI. blokk
az a) oszlopban: kell feltüntetni annak a tárgyévtől eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyévben járulékalapot képező jövedelem került kifizetésre.
a b) oszlopban: a tárgyévet megelőző időszakra utólag, illetve a tárgyévet követő időszakra elszámolt (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni.
a c) oszlopban: a b) oszlopban feltüntetett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni.
a d) oszlopban: a tárgyévet megelőző időszakra utólag, illetve a tárgyévet követő időszakra elszámolt (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni
az e) oszlopban: a d) oszlopban feltüntetetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.
3. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2004. évi adóköteles jövedelmeiről
(2004K33-as számú nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a társasházaknak történt 2004. évi kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed.
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát) minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető kötelezettsége megállapítani, levonni, befizetni, és igazolást kiállítani a társasház részére. A kifizetésekről adatszolgáltatási kötelezettsége is fennáll a kifizetőnek.
Függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak - a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetés esetén. Ilyen jövedelem az ingd és ingatlan értékesítése, a tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.), kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás.
A társasházak részére teljesített minden adóköteles kifizetésről teljes körűen teljesíteni kell az adatszolgáltatást.
Kitöltendő adatok
Az "a" oszlopban a társasház elnevezését géppel vagy nyomtatott nagybetűvel, a "b" oszlopban az adószámát kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a társasház elnevezése és címe eltér egymástól, a társasház címét külön fel kell tüntetni.
A "c" oszlop szolgál az adóköteles jövedelem jogcímén teljesített bruttó kifizetés összegének beírására, míg a "d" oszlopba a levont lineáris (forrás) adót kell beírni.
4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2004. évben a magánszemély tulajdonába adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről
(2004K36-os sz. nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón kell adatot szolgáltatni az MRP szervezetnek a szervezet tagjának tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként adott összegéről.
Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tagnak tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt.
A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 18.) sz. Korm. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, ráfordítás összege
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát) minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Évközi adatszolgáltatás esetén az általános részben leírt feltételek meglétekor is ezt a nyomtatványt kell alkalmazni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, valamint az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére juttatott adómentes vagyon értékéről.
Az "a" oszlopban, a juttatásban részesülő tag nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét, külföldi magánszemély esetén az útlevélszámot kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál a résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként figyelembe vett összeg feltüntetésére.
5. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek az általa hitelintézeten keresztül, korábban nyújtott lakáscélú hitel elengedett összegéről
(2004K37-es számú nyomtatvány, 15. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón vagy elektronikus úton kell adatot szolgáltatni a munkáltatóknak mindazon összegekről, melyeket 2004. évben a dolgozójának lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelből elengedett.
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát) minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a munkáltató hitelintézeten keresztül nyújtott alkalmazottjának lakáscélú felhasználásra kölcsönt, majd az abból fennálló összeget utóbb (jelen esetben 2004. évben) elengedte, adatszolgáltatást kell adnia az elengedett összegről.
Az "a" oszlopban a munkavállaló nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét, külföldi magánszemély esetén az útlevélszámot kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál az elengedett összeg feltüntetésére.
6. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek 2004. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről
(2004K43-as számú nyomtatvány, 16. sz. melléklet)
A kifizetőknek a 2004K43-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton adózónként összesítve kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek minősülő magánszemély és nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja részére, őstermelői tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével.
Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 2004K30-as számú nyomtatványon kell feltüntetni.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.
A kitöltendő adatok
A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel beírni, a "b" oszlopban az adóazonosító jelet kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál az őstermelői igazolvány számának beírására.
A "d" oszlopban a családi gazdaság nyilvántartási számát is szerepeltetni kell, ha a magánszemély részére ilyen család tagjaként fizetett ki ellenértéket a kifizető.
Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek ("e" oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("f" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény-termesztéssel foglalkozik, az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről itt kell adatot szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:
Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből
-kivéve: a hínár, az alga,
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből
-kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág.
A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így az ezen kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2004K30-as sz. nyomtatványon kell teljesíteni.
Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999). Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése is (2307-ből).
Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell az "e" és az "f" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2004. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről
(2004K53-as sz. nyomtatvány 17. sz. melléklet)
A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóazonosító jel (útlevélszám) feltüntetésével az adóévet követő január 31-éig a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét (útlevélszámát) kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell feltüntetni.
Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 50 ezer forintig terjedő mentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra az esetre, amikor az üdülési csekket nem belföldi illetőségű magánszemély részére juttatja a kifizető. Ebben az esetben a teljes összeg adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő.
[A 2004K53-as adatszolgáltatás "c" rovatában szereplő üdülési csekk értékéből adott engedmény mértéke ("d" oszlop) nem minden esetben azonos az 50 ezer forinttal csökkentett csekk értékével. Az engedmény ugyanis az az összeg, amelyet a munkáltató térítés nélkül ad a munkavállalónak, amely magában foglalja az adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. A 44%-os adót ("e" oszlop) az adóköteles természetbeni juttatás összege alapján kell kiszámolni, megfizetni. Ebből következően az adóköteles rész (az adóalap) a magánszemélynek juttatott engedmény összegének és az üdülési csekk értékéből számított adómentes rész különbsége.]
Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.
8. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programhoz kapcsolódó adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségekről
(2004K70-es 18. sz. melléklet)
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program a szervezőjének illetve a letétkezelőnek, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettsége van. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettsége alól.
Az adatszolgáltatást az értékpapír magánszemély javára egyedi letétként történő őrzésének megszűnését, illetve az új letétkezelő által a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül kell teljesíteni, a program szervezője illetékes adóhatóságához.
Adatszolgáltatásra kötelezettek: az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezője, ha az értékpapírt birtokba adás helyett a magánszemély javára egyedi letétbe helyezheti a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy külföldi befektetési szolgáltatónál.
Ez utóbbinál akkor helyezhető letétbe az értékpapír, ha az értékpapírt kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet. Ilyen esetben az elismert munkavállalói értékpapírjuttatási program szervezője kötelezett az adatszolgáltatásra. Egyebekben a befektetési szolgáltatót, mint letétkezelőt terheli az adatszolgáltatási kötelezettség.
Befektetési szolgáltató:
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározottak szerint befektetési szolgáltató a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat.
Külföldi befektetési szolgáltató:
A kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerinti befektetési szolgáltató.
Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezője
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXV1I. törvény 77/C. § (24) bekezdés e) pontja alapján a program szervezője a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság.
A bejelentésre kötelezettek köre azonos az adatszolgáltatásra kötelezettekkel.
A bejelentés határideje megegyezik az adatszolgáltatás határidejével.
Az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség nem teljesítése, a hibás, hiányos (pl.: adóazonosító jel nélküli) vagy valótlan adatok feltüntetése, valamint az ellenőrzés akadályozása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. Az adóazonosító jel nélküli (hiányos) adatszolgáltatás is mulasztási bírság kiszabásáról határozhat.
Az adóhatóság a program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségét megszegi.
Az adatszolgáltatást, a bejelentést a 2003K70-es számú nyomtatványon kell teljesíteni az arra kötelezettnek.
Adatot szolgáltat és bejelentést tesz a letétkezelő, valamint, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezője, amikor a magánszemély javára egyéni letétként történő értékpapír őrzését megszünteti, illetve az új letétkezelő, amely a kedvezményezett magánszemély javára egyedei letétbe történő elhelyezés miatt kapja meg az értékpapírt.
Az adatszolgáltatások csak az általános részben közölt adathordozó típusokon teljesíthetők:
Az adatszolgáltatást és a bejelentést egy példányban személyesen vagy postán, vagy elektronikus úton lehet benyújtani a program szervezője illetékes adóhatóságához. Az adatszolgáltatást és bejelentést abban az esetben, ha az adatszolgáltató a Kiemelt Adózók igazgatóságához tartozik, de a program szervezője nem, az adatszolgáltató illetékes APEH igazgatóságán keresztül teljesíti. A nyomtatványok átvételének igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:
1. az adatszolgáltató cégnevét,
2.az adatszolgáltató adószámát,
3.az adatszolgáltatási kötelezettség indokát,
4.a letéti őrzés megszűnésének (az őrzés átvételének) időpontját,
5. a program szervezőjének cégnevét,
6. a program szervezőjének adószámát,
7.az elismert program nyilvántartási számát,
8.a kedvezményezett magánszemély nevét és adóazonosí' tó számát, valamint születési idejét,
9.az átadott (átvett) összes értékpapír azonosító adatait.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
1. az új (régi) letétkezelő cégnevét,
2. az új (régi) letétkezelő adószámát, illetve ennek hiányában, ha az új letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató székhelyét.
Kitöltési útmutató a 2003K70-es nyomtatványhoz
Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon mágneses adathordozón vagy elektronikus úton kell adatot szolgáltatni.
I.
1-4. sorok: Az adatlapon az adatszolgáltató azonosító adatait annak a befektetési szolgáltatónak kell kitöltenie, amelynek a letéti őrzéséből az értékpapírok kikerültek, illetve amelynek a letéti őrzésébe az értékpapírok átkerültek.
Itt kell a megfelelő helyen X-el jelölni, hogy miért teljesíti az adatszolgáltatást az arra kötelezett.
Adatot kell szolgáltatnia, mert,
-az egyedi letétként megszűntette az értékpapír őrzését;
-egyedi letéti őrzésbe vett át értékpapírt a korábbi letétkezelőtől (befektetési szolgáltatótól, program szervezőjétől);
-az egyedi letéti őrzés megszűnt, de a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató.
Egy adatszolgáltatási lapon csak azonos - a 3. sornak megfelelően jelölt - adatszolgáltatási kötelezettség szerepelhet.
Fel kell tüntetni a letéti őrzés megszüntetésének, illetve az őrzés átvételének időpontját is az erre szolgáló helyen.
II.
5-7. sorok: Az adatlapnak tartalmaznia kell az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezőjének azonosító adatait, valamint az elismert program nyilvántartási számát.
Értelemszerűen, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a I. és II. rész adatai megegyeznek.
III.
8-10. sorok: A bejelentésnek tartalmaznia kell a régi, illetve új letétkezelő azonosító adatait abban az esetben, ha a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából vette (adta) át az értékpapírt. A bejelentés az értékpapír átvevője esetében a korábbi letétkezelőre, az értékpapír átadója esetében az új letétkezelőre vonatkozik.
Amikor az új letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató adószám hiányában a külföldi befektetési szolgáltató székhelyét kell a program szervezőjének bejelentenie.
IV.
A kedvezményezett magánszemély azonosítására szolgál az adatlapnak ez a része.
Az adatlap további részében az átadott (átvett) összes értékpapír azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját (a), az értékpapír megnevezését (b), az értékpapír fajtáját (c), valamint az értékpapír letétbehelyezésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékét.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelmekre vonatkozó rendelkezések almeghatározott elfogadott országban az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapírt kell tekinteni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 34. pontja szerint értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezése oszlopába (b) jelöléseként, az alábbi számokat kell alkalmazni:

részvény

1

kötvény

2

befektetési jegy

3

vagyoni betét

4

egyéb

5

A "c" oszlopba az értékpapír fajtáját a következő kettő, illetve három karakteres számokkal kell beírni:

részvény

10

ideiglenes részvény

11

törzsrészvény

12

osztalékelsőbbséget biztosító részvény

13

dolgozói részvény

14

kamatozó részvény

15

kötvény

20

átváltoztatható kötvény

21

befektetési jegy

30

egyéb vagyoni betét

40

dolgozói üzletrész

41

Abban az esetben, ha értékpapírra vonatkozó jogra történik utalás, úgy a megfelelő azonosító számot ki kell egészíteni három karakteresre az alábbiak szerint:

vételi jog

1

jegyzési jog

2

eladási jog

3

egyéb, más hasonló jog

4

Így például a jegyzési jogot biztosító kötvény esetében 202 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A (d) oszlopban az értékpapír letétbehelyezésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell közölni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontja alapján az értékpapír szokásos piaci értéke az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének; nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal;
d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg
azzal, hogy
e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek."
Abban az esetben, ha a biztosított hely nem elegendő, úgy további lapokat lehet igénybe venni, megjelölve a lapok számát.
A lapszámot minden esetben közölni kell.
9. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2004. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról
(2004K71-es számú nyomtatvány, 19. sz. melléklet)
Az általános rész szerinti adathordozón kell teljesítenie a társas vállalkozásnak az adatszolgáltatását abban az esetben, ha 2004. évben a saját tőkéje terhére emeli meg a jegyzett tőkéjét, illetve ha az átváltoztatható kötvényt átalakította.
I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1.sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft, Rt) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a jegyzett töke felemelését követően
-értékpapírt bocsátott ki (1),
-megemelte az értékpapír névértékét (2),
-kibocsátott értékpapír átruházásra került (3),
-kibocsátott értékpapír bevonásra került (4),
-kibocsátott értékpapír átalakításra került (5),
-kibocsátott értékpapír kicserélésre került (6).
3. sor: Az átváltoztatható kötvény 2004. évi átalakítása is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet. Ebben a sorban a megfelelő négyzetben kell ezt a tényt 1-el jelölni.
Az adatszolgáltatási lapon a továbbiakban a csak a 2. illetve 3. sorban megjelölt adatszolgáltatási feltételnek megfelelő, azonos adatszolgáltatási kört érintő adatszolgáltatást lehet folyamatosan közölni.
II. A magánszemély azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A sorszám rögzített, felülírni nem szabad.
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát, valamint születési idejét.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapír azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját - ISIN azonosítót -(a), a részvény fajtáját (b), valamint az értékpapír megemelt névértékét (c).
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:

- részvény

1

- üzletrész

2

- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír

3

A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:

- törzsrészvény

10

- ideiglenes részvény

11

- elsőbbségi részvény

12

- dolgozói részvény

13

- kamatozó részvény

14

- üzletrész

20

- dolgozói üzletrész

22

Így például a törzsrészvény esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapír megemelt névértékét kell forintban kifejezve közölni.
10. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2004. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről
(2004K72-es számú nyomtatvány, 20. sz. melléklet)
A kifizető a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról.
A jog gyakorlása, megszüntetése és a jogról való lemondás esetében az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell, mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt.
Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
Abban az esetben, ha az átmeneti rendelkezések szerint kell a szerzés jogcímét meghatározni, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell.
I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1. sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft, Rt) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell,
ha a kifizető értékpapírra vonatkozó
-vételi (1),
-jegyzési (2),
-eladási (3)
jogot alapított, illetőleg,
ha értékpapírra vonatkozó, más hasonló
-vételi (4),
-jegyzési (5),
-eladási (6)
jogot alapított.
3.sor: Adatszolgáltatást kell teljesíteni
az értékpapírra vonatkozó jegyzési jog
-gyakorlásáról (1),
-megszüntetéséről (2),
-a jogról való lemondásról (3), továbbá
az értékpapírra vonatkozó, más hasonló jegyzési jog
-gyakorlásáról (4),
-megszüntetéséről (5),
-a jogról való lemondásról (6).
II. A magánszemély(ek) azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A sorszám rögzített, felülírni nem szabad.
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát, valamint születési idejét.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapírra vonatkozó jog azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját -ISIN azonosítót - (a), az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját (b), valamint az értékpapírra vonatkozó jog szokásos piaci értékét (c).
A fentieknek megfelelően az értékpapírra vonatkozó jog megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:

- részvény

1

- üzletrész

2

- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot

megtestesítő, névre szóló értékpapír

3

A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját a következő számokkal kell beírni:

- törzsrészvény

10

- ideiglenes részvény

11

- elsőbbségi részvény

12

- dolgozói részvény

13

- kamatozó részvény

- üzletrész

20

- dolgozói üzletrész

22

Így például a törzsrészvényre vonatkozó jog esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapírra vonatkozó jog szokásos piaci értékét kell forintban kifejezve közölni.
11. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2004. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról
(2004K73-as számú nyomtatvány 21. sz. melléklet)
A kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (A külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani.)
A magánszemély döntése szerint a bevételnek az a része, mely nem tartozik az előzőek alá, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül és e szerint adózik, vagy adómentes (nem minősül bevételnek) a szerzéskor. Erről a magánszemélynek lehetősége van dönteni.
A magánszemélynek erről a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kellett a kifizető felé, valamint e választását adóbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
Ha magánszemély döntése szerint, szerzéskor mentes (nem minősül bevételnek), a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján keletkező összeget, akkor a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet.
Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2004. január-31-éig kell teljesíteni ezen az adatlapon.
A sorszám rögzített, felülírni nem szabad.
A kifizető adószámát, valamint a magánszemély azonosító adatait (házassági név, születési név, adóazonosító szám, ennek hiányában az útlevél száma, születési ideje) teljes körűen fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatás során az értékpapír azonosító kódját (ISIN azonosító), ha ismert, az "a" oszlopban, az értékpapír megnevezését, fajtáját a "b" oszlopban, az értékpapír névértékét (ennek hiányában az arányos könyv szerinti értékét) a "c" oszlopba kell beírni.
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:

- részvény

1

- üzletrész

2

- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot

megtestesítő, névre szóló értékpapír

3

A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:

- törzsrészvény

10

- ideiglenes részvény

11

- elsőbbségi részvény

12

- kamatozó részvény

14

- üzletrész

20

- szövetkezeti üzletrész

23

A I-IV. fejezetek alatt elkészített tájékoztató a kifizetők és munkáltatók személyi jövedelemadó megállapításával, elszámolásával, valamint az állami adóhatósághoz történő adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatok törvényben meghatározott teljesítéséhez szükséges ismereteket, előírásokat tartalmazza.
A végleges tájékoztató részét képezik majd az Adatkísérő lapok nyomtatványai, az M29/2004-es elszámoláshoz és a 2004K30-as adatszolgáltatáshoz kapcsolódó összefüggésvizsgálati szempontokat tartalmazó melléklet, valamint a 2004. évre vonatkozó gépi adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló melléklet.
Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

3. sz. melléklet

NY30/2004

Nyilatkozat arról, hogy nem kér munkáltatói (azzal egyenértékű) elszámolást a magánszemély

A magánszemély neve: adóazonosító jele: születési neve:

«

lakcíme: születési ideje: születési helye: anyja születési neve:

A munkáltató neve: adóazonosító száma: címe:

Kijelentem, hogy nem kérem a 2004. évi jövedelmeim utáni munkáltatói (azzal egyenértékű) adóelszámolást.

2005. hó nap A dolgozó aláírása

A nyilatkozatot átvettem.

2005. hó nap A munkáltató aláírása

A munkáltató által aláírt, az átvételt igazoló másolati példányt a magánszemélynek 2010. XII. 31-éig kell megőriznie.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.