adozona.hu
BM közlemény
BM közlemény
Módszertani útmutató a központi közigazgatásban, továbbá azok területi és helyi szerveinél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében történő ösztöndíjas foglalkoztatására
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalatszerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés megalkotta a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Pftv.) . Míg az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony kere...
BM közlemény
Módszertani útmutató a központi közigazgatásban, továbbá azok területi és helyi szerveinél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében történő ösztöndíjas foglalkoztatására
A pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalatszerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés megalkotta a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Pftv.) . Míg az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében történő ösztöndíjas (a továbbiakban: ösztöndíjas) foglalkoztatásának szabályait a törvény részletesen tartalmazza, a foglalkoztatás tartalmi és módszertani kérdéseiről azonban részletesen nem rendelkezik. Jelen "Módszertani útmutató" közreadását az alapozza meg, hogy a pályakezdő diplomások ösztöndíjas foglalkoztatásának támogatásáról a közigazgatásban című 1158/2004. (XII. 28.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. pontjában a Kormány felkérte a belügyminisztert, hogy módszertani útmutató közzétételével segítse kialakítani a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél történő ösztöndíjas foglalkoztatás egységes rendszerét. A közreadott útmutató - a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatban foglaltakra is figyelemmel - az érintett közigazgatási szervek számára orientáló jellegű, tájékoztató, s közvetlen célja arra irányul, hogy elősegítse az egységes gyakorlat kialakítását, és szempontokat adjon a jogalkalmazók mindennapi tevékenységéhez.1. Ösztöndíjas foglalkoztatásra pályázat kiírása
Az ösztöndíjas foglalkoztatási lehetőségnek minél szélesebb körben történő megismertetése céljából, az egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatása érdekében a közigazgatási szerveknek célszerű az ösztöndíjas foglalkoztatásra pályázatot, álláshirdetést (a továbbiakban együtt: pályázat) kiírni. Pályázati kiírás esetén javasolható a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) pályázatra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazása.Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - figyelemmel a Pftv. 1. §-a (2) bekezdésének 6. pontjában meghatározott célzott személyi körre - a pályázatot a felsőoktatási intézményekben, a hivatalos lapokban (Magyar Közlöny, tárcaközlönyök), az országos és helyi napilapokban célszerű közzé tenni. Különösen javasolható a pályázat kiírása a felsőoktatási intézmények végzős hallgatói részére. A közzététel költségeit minden esetben a pályázatot kiíró szervnek kell viselnie.
A pályázat tartalmának összeállításánál figyelemmel kell lenni a Ktv. 10. § (3) bekezdésében, illetve a Pftv.-ben foglalt előírásokra. Ezeknek megfelelően a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, így különösen az alábbiakat:
- az ösztöndíjasként foglalkoztató közigazgatási szerv megnevezését;
- tájékoztatás az ösztöndíjas foglalkoztatás feltételeiről, módjáról, tartalmáról;
- annak a szakterületnek a megnevezését, melynek területén az ösztöndíjast foglalkoztatni kívánják;
- az ösztöndíjasként ellátandó feladatok ismertetését;
- a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
- az ösztöndíj mértékére és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
- az ösztöndíjas foglalkoztatás kezdő időpontját, illetve időtartamát;
- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását;
- annak a személynek a megjelölését, elérhetőségét, aki a pályázattal kapcsolatos további tájékoztatás adására jogosult.
Célszerű kialakítani a szervezet által alkalmazandó egységes elveket a közzététel módjára, idejére, a jelentkezésre.
2. A pályázatok elbírálása, az ösztöndíjas kiválasztása
A pályázat elbírálására célszerű bizottságot létrehozni, amelyben biztosítani szükséges a megfelelő szintű szakmai részvételt. A bizottság alapvető feladata a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a hivatali szervezet vezetője döntésének előkészítése, ezért a kompetenciája a pályázati kiírásnak megfelelő pályázatok esetében csak javaslattétel, a kiírásnak nem megfelelő pályázatok esetében az eredménytelenség megállapítása lehet. A bizottság feladataként az alábbiak meghatározása javasolható:a) a pályázati kiírás tartalmának meghatározása körében javaslattétel:
- az ösztöndíjassal ellátható feladatok körére;
- a pályázat elnyeréséhez szükséges feltételek meghatározására;
- képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat előírására;
- a pályázathoz csatolandó iratok körének meghatározására;
b) a benyújtott pályázatok elbírálásának körében javaslattétel:
- az értékelés szempontjainak meghatározására;
- a benyújtott pályázatok előzetes értékelése alapján rangsorolásra;
- a pályázatok kezelésére, nyilvántartására, adatvédelmére vonatkozó szabályok kialakítására.
A hivatali szervezet vezetője, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a bizottság feladatkörébe tartozó [a)-b) pontok] javaslatok kérdésében. Döntése kialakításánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a pályázótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.
A pályázat kiírásával, az ösztöndíjas foglalkoztatásával kapcsolatos humánpolitikai feladatok ellátását célszerű a szerv humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységéhez telepíteni.
Célszerű kialakítani a szervezet által alkalmazandó egységes elveket a kiválasztásra, a nyilvántartásra és az ösztöndíjas értékelésének szempontjaira vonatkozóan. Ezek körében javasolható így különösen, hogy
- a pályázatok elbírálására a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül kerüljön sor;
- a pályázat eredményéről az érintettek tájékoztatására haladéktalanul vagy egy meghatározott időn belül kerüljön sor;
- az eredménytelenül pályázók részére az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyaguk is visszaküldésre kerüljön;
- az adatvédelmi szabályok betartása mellett biztosítani szükséges, hogy a pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a Ktv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel;
- ösztöndíj szerződés megkötésére azokkal a pályázókkal kerüljön sor, akik a pályázati eljárásban részt vettek és a pályázati feltételeknek megfeleltek.
3. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt létrehozó szerződés és az ösztöndíjas tájékoztatása
Az ösztöndíjas ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében látja el tevékenységét, tehát nem áll közszolgálati jogviszonyban és nem tekinthető köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek, ezért szükséges meghatározni az ösztöndíjas jogviszonyra vonatkozó szerződésben az alábbiakat:a) Az ösztöndíj-szerződés kötelező tartalmi elemei a Pftv. 9. §-ának (5) bekezdése alapján a következők:
- a felek neve, illetve megnevezése és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatai,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napja,
- az ösztöndíj összege és kifizetésének időpontja, módja,
- a munkavégzés helye, feltételei,
- a munkatapasztalat-szerzés egyéni programja,
- a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazott köztisztviselők közül kijelölt szakmai segítő neve és beosztása, valamint
- az ösztöndíjas foglalkoztatással összefüggő jogok és kötelezettségek.
b) Az ösztöndíj-szerződés lehetséges tartalmi elemei, így különösen:
- munkavégzés ideje [a Pftv. 15. §-ának (2) bekezdése b) pontja alapján, valamint a Ktv. 39. § (1) és (4) bekezdése szerint],
- az iratbetekintés joga, terjedelme, korlátai,
- az ösztöndíjas foglalkoztatásával összefüggő felelősség terjedelme,
- a szabadság mértéke és a kiadás módja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 76. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján,
- a munkavégzés helye (Mt. 76/C. §),
- a munkába lépés napja (Mt. 78. §),
- a feladatok számonkérésének módja,
- a munkahelyre történő belépés módja.
Amennyiben a javasolt tartalmi elemeket a szerződés nem tartalmazza, azokról az ösztöndíjas írásbeli tájékoztatása szükséges.
A szerződés megkötésekor az ösztöndíjasnak a Pftv. 15. §-ának (2) bekezdése b) pontja értelmében - a Ktv. 37. §-ában foglaltaknak megfelelő - a titoktartási kötelezettségre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kell tenni. Az ösztöndíjasnak a szerződés megkötésekor írásban vállalnia kell továbbá a közigazgatási szerv belső szabályainak szükséges mértékű megismerését és azok betartását.
4. Az ösztöndíjas javadalmazása
A Pftv. 12. §-a a foglalkoztatási ösztöndíjnak csak a garanciális minimumát határozza meg, miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ösztöndíjas foglalkoztatási ösztöndíjának mértéke nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben a felek a minimálbérnél magasabb összegű ösztöndíjban ne állapodhatnának meg. Amennyiben a foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben, azaz részmunkaidőben történik, akkor a garanciális minimum is a részmunkaidő arányához igazodik.5. Az ösztöndíjas foglalkoztatás tartalma
A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a) pontja szerint köztisztviselő a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése b) pontja szerint ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el.
A Ktv. 1. §-ának (8) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.
A fentiekből, valamint a Pftv. 10. §-ának (2) bekezdése második mondatából következően az ösztöndíjas foglalkoztatott hatósági, igazgatási tevékenységet nem láthat el.
Az előzőekben foglaltak értelmében az ösztöndíjas foglalkoztatott nem végezhet olyan tevékenységet, nem láthat el olyan feladatot, amely a köztisztviselő, illetve az ügykezelő feladatkörébe tartozik. Ezen túlmenően az ösztöndíjas nem végezhet olyan tevékenységet sem, amely jogszabály rendelkezése értelmében fontos és bizalmas munkakörbe tartozónak minősül, illetve, amelyhez vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsolódik.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás céljának megfelelően az ösztöndíjas ismerje meg az adott szerv feladat és hatáskörét, szervezeti felépítését, elhelyezkedését a közigazgatás rendszerében. Szerezzen tapasztalatot az egyes szervezeti egységekben folyó munkáról, annak menetéről, az ügyiratkezelés szabályairól. Ennek keretében az ösztöndíjas például
- a jogszabályok tartalmáról, az ügyintézés megismert gyakorlatáról beszámoltatható,
- tanulmányozhat iratokat - a minősített iratok kivételével,
- konzultálhat a szakmai segítővel valamely konkrét ügy lehetséges megoldásairól,
- a döntés-előkészítéssel párhuzamosan a lehetséges döntési alternatívákat elemezheti,
- lezárt ügy iratanyaga alapján elvégezheti annak ismételt feldolgozását és döntésre történő előkészítését oly módon, hogy a meghozott döntést előzetesen nem ismerheti meg,
- levéltervezeteket készíthet,
- megfigyelőként részt vehet tárgyalásokon, értekezleteken.
A jogi, illetve igazgatás-szervezői végzettséggel rendelkező ösztöndíjas a fentiek mellett például
- a hatósági ügyintézéshez kapcsolódóan különböző ügytípusokra vonatkozóan elemezheti a bírói gyakorlatot,
- tanulmányt készíthet a meghozott döntések alapján a jogalkalmazási gyakorlatról,
- összegyűjtheti konkrét ügyhöz kapcsolódó bírósági határozatokat, elvi döntéseket jogegységi határozatokat.
A közigazgatási szerv sajátosságaira és a lehetőségekre figyelemmel az egyéni program kialakításakor ajánlott egy tematika kidolgozása arról, hogy az ösztöndíjas gyakorlati tapasztalatszerzése mely szervezeti egységeknél, milyen sorrendben, mennyi ideig, milyen tartalommal történjen.
6. A szakmai segítő
A Pftv. 11. §-a értelmében a munkatapasztalattal nem rendelkező ösztöndíjas tevékenységének irányításához, ellenőrzéséhez, a feladatok végrehajtásához szakmai segítő támogatása szükséges. A szakmai segítőt a munkáltató jelöli ki. Célszerű a nagy szakmai tapasztalattal, legalább 10 éves gyakorlati idővel rendelkező köztisztviselők közül választani. Indokolt figyelemmel lenni az összeférhetetlenségi szabályokra is, annyiban, hogy az ösztöndíjas szakmai irányítását, tevékenységének értékelését hozzátartozó nem végezheti. A szakmai segítővel a többletfeladatként jelentkező munka elismerésére a Ktv. 78. §-ában foglaltak szerinti céljuttatásra szerződés köthető. Alternatív megoldás lehet a teljesítmény-célkitűzés és annak alapján az alapilletmény pozitív irányú eltérítésének lehetősége.A szakmai segítő az egyéni programot a közigazgatási szerv és az ösztöndíjas igényeinek, elvárásainak alapján készíti el és nyújtja be a hivatali szervezet vezetőjének jóváhagyásra. A program kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ösztöndíjas milyen szakképzettséggel rendelkezik, részesült-e államigazgatási ismereteket nyújtó képzésben. Amennyiben nem, célszerű a közigazgatás rendszerét és az EU-s ismereteket tartalmazó képzésen való részvételt a program kezdeteként előírni. Pontosan meg kell nevezni azokat a szervezeti egységeket, ahol az ösztöndíjas - az egész szervezetre vonatkozó ismeretek megszerzése után - részletesen megismerkedhet az ott végzendő munkával.
A szakmai segítő a program és az egyéni célkitűzések alapján folyamatosan - a feladat teljesítését követően, de legalább hetente - beszámoltatja az ösztöndíjast az elvégzett feladatokról, értékeli azt, válaszol a felmerült kérdésekre és áttekintik a következő feladattal kapcsolatos teendőket.
A szakmai segítő feladata az ösztöndíjas részére meghatározott munkaidőben a jelenlét ellenőrzése, a vezetővel történt egyeztetés után a szabadság engedélyezése.
Indokolt a szakmai segítő akadályoztatása esetére helyettes kijelölése.
7. Az ösztöndíjas tevékenységének értékelése
Az ösztöndíjas tevékenysége értékelésének alapjaként célszerű a munkatapasztalat-szerzés egyéni programjában foglaltakat kiindulópontként felhasználni. Az értékelés során szükséges kitérni a munkatapasztalat-szerzés általános céljának elérésére, illetve a részletes célok teljesülésére. Az értékelésben célszerű kitérni az egyéni programban az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei megszerzésére, a tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok megismerése szintjének, a begyakorolt munkafolyamatoknak az értékelésére. Az értékelés szempontjai között szerepeljen, így különösen a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására, az átfogó ismeretek megszerzésének készségére, stratégiai szemlélet, rendszerben történő gondolkodás kialakításának képességére, csapatmunkára való alkalmasságára stb. történő utalás.Az értékelésben foglaltak felhasználása javasolható az ösztöndíjas részére kiállítandó ajánlólevél tartalma kialakításánál. A Pftv. rendelkezése szerint az ajánlólevélnek tartalmaznia kell:
- az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását;
- az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését;
- a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre ajánlását más munkáltatók részére.
8. Ösztöndíjast foglalkoztató támogatása
A Korm. határozat 1. pontja értelmében a Ktv. 1. §-ának (l)-(2) bekezdése hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervek, továbbá azok területi és helyi szervei az engedélyezett létszámukon felül létesíthetnek ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.A Pftv. értelmében a 30. életévüket be nem töltött diplomás pályakezdők ösztöndíjasként történő foglalkoztatása esetén, a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónak alanyi jogon jár a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék 50%-a.
A Kormány a járulékkedvezményen túl, még további támogatásban részesíti a központi közigazgatási szerveket és ezek területi, helyi szerveit abban az esetben, ha az engedélyezett létszámuk 1,5%-át meghaladó létszámban foglalkoztatnak ösztöndíjast. E feltétel teljesítésekor azonban valamennyi ösztöndíjas ösztöndíjának 50%-át átvállalja a központi költségvetés.
Amennyiben az ösztöndíjas foglalkoztatás nem haladja meg a közigazgatási szerv engedélyezett létszámának 1,5%-át, úgy a munkáltató csak a Pftv. szabályai szerinti járulékkedvezmény igénybevételére jogosult.
A járulékkedvezményt, valamint az ösztöndíj 50%-át érintő költségvetési többlettámogatást a Pftv.-ben rögzített, a járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául szolgáló összeghatárig (havi 90 000 Ft bruttó kereset mértékéig) lehet érvényre juttatni (visszaigényelni) .
A Pftv. rendelkezése szerint ösztöndíjas foglalkoztatása esetén járulékkedvezményt a közigazgatási szerv az illetékes APEH igazgatóságon keresztül érvényesítheti. A járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául szolgáló ösz-szeghatárig terjedő foglalkoztatási ösztöndíj 50%-ának megtérítése a központi költségvetésből igényelhető.