55/2000. (XII. 18.) AB határozat

Kömlő Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 5/1991. rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kömlő Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 5/1991. rendelete 16. § a) pontja alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában Kömlő Köz...

55/2000. (XII. 18.) AB határozat
Kömlő Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 5/1991. rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kömlő Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 5/1991. rendelete 16. § a) pontja alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában Kömlő Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 5/1991. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 16. § a) pontja törvényellenességének vizsgálatát és megsemmisítését kérte, mivel a kömlői képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltaknak a megjelölt határidőben nem tett eleget.
A kezdeményező álláspontja szerint az Ör. támadott előírása az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkrimináció tilalmába ütközik, mivel a pénznyerő automatát üzemeltető vendéglátóhelyekre magasabb összegű építményadót állapít meg. Az indítványozó hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely megállapítja, hogy "az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül". Utalt arra is, hogy a vállalkozási tevékenység - így a pénznyerő automata működtetése - vállalkozási tevékenység, amely nem az építményadó, hanem a helyi iparűzési adó tárgya lehet.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi képviselő-testület - az önkormányzati alapjogok körében - megállapítja a helyi adók fajtárt és mértékét. A 44/A. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése előírja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján; annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".
A Htv. 1. § (1) bekezdése kinyilvánítja: "E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be."
Az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően "az önkormányzat rendeletével:
a) vagyoni típusú adók,
b) kommunális jellegű adók, továbbá
c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult".
A Htv. a vagyoni típusú adók körében rendelkezik az építményadóról. Az építményadó vonatkozásában az adókötelezettséget a Htv. 11. § (1)-(2) bekezdése a következők szerint határozza meg:
"(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó - földrészlet. A helyben szokásos földrészlet mértékét az önkormányzat állapítja meg".
A Htv. az építményadó alapjáról szóló 15. §-ban előírja: "Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
b) az építmény korrigált forgalmi értéke."
A 16. §-ban foglaltak szerint: "az adó évi mértékének felső határa:
a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,
b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a."
Az Ör.-nek az indítványban támadott 16. § a) pontja a következő szabályozást tartalmazza:
"- Az adó mértéke: 60 Ft/m2
- Kivételt képez: azon vendéglátó egységek, ahol pénznyerő automatát üzemeltetnek. A pénznyerő automatát üzemeltető vendéglátó egységekben (az építmény valamennyi helyiségére kiterjedően) az adó mértéke: 900 Ft/m2.
- A pénznyerő automata üzemeltetésének ez év első felében történő megszűnése esetén a második félévre 60 Ft/m2 adómértékkel kell megfizetni az építményadót."
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés megalapozott.
1. Kömlő Község Önkormányzata a Htv. idézett rendelkezésében foglalt felhatalmazás alapján bevezette az építményadót. Az adókötelezettséggel érintett építmények körét pedig úgy állapította meg az Ör. 11. § (1) bekezdésében, hogy kimondta: "adóköteles az önkormányzat illetékességi területén léve üzlet, műhely, raktár (a továbbiakban együtt: építmény), amely építményben vállalkozói tevékenység folyik, vállalkozói igazolvány alapján".
Az Ör. 11. § (3) bekezdésének megfelelően "az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül".
Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kömlői képviselő-testület úgy szabályozta az építményadó fizetésére kötelezettek körét, hogy kizárólag a vállalkozási célra hasznosított építmények esetében, azok valamennyi helyiségére nézve írt elő adókötelezettséget. Az Ör.-nek az indítványban támadott rendelkezése pedig az adó mértékét határozta meg oly módon, hogy a pénznyerő automatát üzemeltető vendéglátóhelyekre nézve az adó mértékének a Htv. 16. § a) pontja szerinti felső határát szabta ki.
Az Alkotmánybíróság a döntése megalkotásakor tekintettel volt a Htv. már idézett 11. §-ára, miszerint az építményadó vagyoni típusú adó, s adókötelezettség az építmény, továbbá a rendeltetéséhez szükséges földkészlet alapján keletkezik. A Htv. tehát e helyi adó tekintetében nem jelöl meg olyan külön adótárgyat, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak.
A pénznyerő automata üzemeltetése azonban vállalkozási tevékenység, amelyet a Htv. a 35. § (1) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alá von, az adó alapjáról pedig e törvény 39. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,
b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,
c) 2000. évtől az anyagköltséggel".
A 40. § (1) bekezdése az adó mértékét az adóalap százalékban szabja meg, a következők szerint: "Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,
c) 2000. évtől az adóalap 2%-a".
Az Ör. azonban-tárgyköre szerint-nem az iparűzési, hanem az építményadóról rendelkezik, s nem az automaták árbevétele, hanem az építmények mérete, illetve az automaták elhelyezésének ténye alapján adóztat.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 16. § a) pontja a Htv.-nek az építményadóra, illetve a helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétesen szabályozta az építményadó alapját, ezért ezt a rendelkezést az Alkotmány 44/A. § előbbiekben idézett (2) bekezdésébe foglaltak megsértésének minősítette.
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján az Ör. kifogásolt rendelkezésével összefüggésben a diszkrimináció tilalmának sérelmét is vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában is kifejtette, hogy az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezés tiltja az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok közötti olyan, alkotmányos indok nélküli különbségtételt, amelynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A 6248/1998. AB határozat arra is rámutatott, hogy "a jogegyenlőségnek ugyanazon jogosultság vagy kötelezettség tekintetében kell fennállnia". (ABH 1999. 780, 782.)
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntése kialakításakor tekintettel volt az 57/1998. (XI. 27.) AB határozatában kialakított álláspontjára is. Az ebben foglaltak szerint a diszkrimináció tilalmát sérti az olyan önkormányzati rendeleti előírás, amely "más mértékű ... adókötelezettséget ír elő az olyan lakás esetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak és azok tekintetében, amelyekben gazdasági tevékenység nem folyik". (ABH 1998. 504, 508.) Az Ör. 16. § a) pontja a vázoltak szerint az építményadó vonatkozásában tartalmazott hasonló rendelkezést, ezért az Alkotmánybíróság ezt az előírást az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmének tekintette.
Mivel az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör: támadott előírása ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével és a 70/A. § (1) bekezdésével, ezért a vizsgált szabályozást a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 680/H/1999/4.

Hivatkozó joganyagok

61/2001. (XII. 20.) AB határozat Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2000. (XI. 15.) ÖKT. számú rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.