adozona.hu
APEH közlemény
APEH közlemény
az egyszerűsített vállalkozói adó 2003. évi választásának feltételeiről a lapzártakor ismert törvényjavaslat alapján
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2003. január elsejétől bevezetésre kerülő egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) olyan új adónem, amely - egyéni vállalkozók esetében
- a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót
- a cégautó adót
- az általános forgalmi adót
- a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
- a társasági adót
- a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót
- a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót
- a cég...
APEH közlemény
az egyszerűsített vállalkozói adó 2003. évi választásának feltételeiről a lapzártakor ismert törvényjavaslat alapján
A 2003. január elsejétől bevezetésre kerülő egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) olyan új adónem, amely - egyéni vállalkozók esetében- a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót
- a cégautó adót
- az általános forgalmi adót
- a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
- a társasági adót
- a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót
- a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót
- a cégautó adót
- az általános forgalmi adót váltja ki.
E törvény hatálya alá bejelentkezhet
- az egyéni vállalkozó
(az adóalanyiság választása szempontjából egyéni vállalkozónak kell tekinteni mindazokat, akik az adott tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2001-ben, vagy 2002-ben a személyi jövedelemadó törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget);
- a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet; a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és az erdőbirtokossági társulat;
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság.
I. Bejelentkezés és az azzal kapcsolatos
nyilatkozatok
E törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő adózók adóévenként, az adóévet megelőző év december 20-áig jelentkezhetnek be.
A 2003. évre evőt választó adózóknak 2002. december 20-áig kell bejelentkezniük.
A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó a .bejelentés időpontjában megfelel valamennyi feltételnek, .valamint nincs az adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott végrehajtható köztartozása. E tényekről a bejelentkezés alkalmával az arra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni kell.
Egyéni vállalkozó az adóalanyiság választására nyitva álló határidőig nyilatkozhat arról is, hogy a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékot.
II.Az adóalanyiság választásának feltételei
Az evős adóévet megelőző naptári adóévre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek
E törvény rendelkezései szerint az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző naptári évben (2001-ben és 2002-ben)
- a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét;
- a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bírósági által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
- a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is) feltéve, hogy a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdaságban (az öröklést kivéve) az új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
- az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
- az általános forgalmi adó törvény szerinti különleges jogállást nem választotta, vagy nem volt kötelezett a különös adózási szabályok alkalmazására;
- az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el.
Az lehet az eva alanya, aki/amely az előzőeken túlmenően - a bejelentés évét megelőző adóévben (üzleti évben) éves
szintre átszámított összes bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg;
- a bejelentés évében (üzleti évben) ésszerűen várható összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg. Bevételnek minősül az egyéi vállalkozók esetében az eva 2003. évi választásakor a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az általános forgalmi adó összegével.
Jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál bevétel a számviteli törvény előírásainak megfelelően az eredmény-kimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredmény levezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az általános forgalmi adóval.
Az evás adóalanyiság választásának további feltételei, amelyeknek 2003. január 1-jétől kell megfelelni:
Az adóalanyiság akkor választható, ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben (üzleti évben) a 15 millió forintot nem haladja meg és az evés adóévben nem folytat
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
- a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
- olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - az előzőeken túlmenően - csak akkor lehet az eva alanya, ha - valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is);
- más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).
Az egyéni vállalkozó a felsorolt feltételek megléte esetén is csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.
III.Nyilvántartási kötelezettség
Az adóalanyként bejelentkező egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, a jogi személyek pedig kettős könyvvitel rendszerben kötelesek nyilvántartásaikat vezetni.
A nem jogi személyek választhatnak, hogy a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy a bevételi nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok szerint vezetik a nyilvántartásaikat. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell és az nem változtatható meg és nem is vonható vissza.
IV. A 2002. évi adókötelezettség megállapításával
kapcsolatos év végi feladatok az eva hatálya alá
áttérők esetében
Áttérés a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól az evára
Az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét, vágy a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. A nyilvántartásba vett pénztartalékot pedig adóévenként be kell vallani. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét és a nyilvántartott pénztartalékot a 2002. évi bevallásban kell szerepeltetni.
Áttérés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alól az evára
A vállalkozások a társasági adó és az osztalékadó törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazzák. Ennek tartalmi elemei:
1. A vállalkozása bejelentés adóévére vonatkozó társasági adó bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adó előleget nem fizet. Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Az a vállalkozás amely az adóévre vonatkozó bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg, az nem mentesül az adóelőleg fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.
2. A kkt és a bt az üzleti évre vonatkozó beszámolója alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját.
3. Az evőt választó adózónak 2003. május 31-éig megszűnő bevallást kell benyújtania a 2002. évi társasági adó és osztalékadó-kötelezettségről.
Ezen a bevalláson kell a kkt.-nek és a bt.-nek az osztalék utáni adót kiváltó adót is bevallani.
Társasági adó törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés miatt adóalap-korrekciókat el kell végezni (akár egyszeres, akár kettős könyvvitelt vezet).
Az evába átjelentkezett adózónak nem kell alkalmaznia:
- a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményéhez fűződő szankciót, azaz a korábbi évben adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel nem kell növelni, illetve
- az immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási. értéke és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegével nem kell módosítani
az adóalapot.
Áttérés az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alól az evára
Az áfa alanyt az evára való áttérésnél olyannak kell tekinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg, azaz az áttérés időpontjában a tulajdonában lévő termékek után nem kell a megszűnés szabályai szerint teljesíteni az áfa kötelezettséget. Ez alól kivételt képeznek:
- azok a vagyontárgyak, amelyeket az eva-ra való áttéréssel egyidejűleg kivon a bevételszerző tevékenysége alól, vagyis az áfa-s időszakban adóköteles bevételszerző tevékenységhez használt olyan eszközök, amelyeket nem visz tovább az eva-s vállalkozásába. (Az áfa kötelezettség feltétele, hogy a szóban forgó vagyontárgyak beszerzésekor esetleges korábbi felújításakor, átalakításakor az adóalanyra terhéit áfa akkor levonható volt.) Az áfa alapja az eszköz jelenlegi forgalmi értéke. Az adó mértéke a terméknek megfelelő áfa kulcs, általában 25%. Az alanyi áfa mentesnek e kötelezettséget nem kell teljesítenie;
- a tárgyévben (2002-ben csak a szeptember 30-a után) beszerzett tárgyi eszközök, amelyekhez korábban kapcsolódott levonható áfa. A korábban levont általános forgalmi adónak az áfa törvény 39. § (3) bekezdése szerint olyan részét kell visszafizetni, amilyen rész az értékesítéstől a figyelési időszak (ingatlanoknál 120 hónap, egyéb eszközöknél 60 hónap) hátralévő hónapjaira esik. .Például egy 2002. októberben beszerzett eszköz után levont adónak 58/60-ad részét kell értékesítést terhelő áfa-ként figyelembe venni. Az alanyi áfa mentesre ez a kötelezettség nem vonatkozik.
E terheket áfa-ként nem külön bevallási nyomtatványon kell teljesíteni, hanem az áttérő áfa alany utolsó áfa megállapítási időszakáról beadandó bevallásában, amelyet éves bevallásra kötelezett adóalany február 15-ig, míg havi, negyedéves áfa bevalló január 20-ig benyújtandó bevallásában szerepeltet.
Amennyiben az áfa alanykémi megszűnéshez kapcsolódó bevallás negatív elszámolandó adót tanalmáz, az adóhatóság a kiutalást teljesíti, függetlenül attól, hogy az áfa törvényben a visszaigénylésre előírt feltételek fennállnak-e.
Az evába bejelentkező adózóknak az adókötelezettségüket az eva törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal