Számviteli iratminták és szabályzatok

HVG Kiadó 2020. április

Letölthető és szerkeszthető dokumentumok

63 iratminta egy helyen!

Számviteli iratminták
Számviteli iratminták
  • keyboard_arrow_right pénzmosás elleni szabályzatok
  • keyboard_arrow_right számviteli politika
  • keyboard_arrow_right pénzkezelési, leltározási, selejtezési iratminták

Üdvözöljük!

Ha van jogosultsága a Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomagunk dokumentumainak letöltéséhez, kérjük lépjen be! Ha nincs, webshopunkban megrendelheti a termékcsomagot!

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

A szabályzatok a vállalkozások működésének alapvető kereteit határozzák meg. Vannak olyan szabályzatok, amelyek megléte kötelező, jogszabályi előíráson alapul, mások – bár nem kötelez rá jogszabály – mégis a szervezet működésének nélkülözhetetlen dokumentumai. A szabályzatok esetében elengedhetetlen azok időszakos felülvizsgálata és aktualizálása is. Egyik ilyen keretet adó jogszabály a számvitelről szóló 2000. C. törvény, amely előírja a számviteli politika meglétét A számviteli törvény változásait a számviteli politikán a változás hatályba lépése után legkésőbb 90 nappal köteles a vállalkozás átvezetni a saját politikáján (ilyen jelenleg például a 2020. január 1-jétől hatályba lépett módosítás az egyösszegű értékcsökkenés változásáról), de lehetnek olyan korrekciók is, amelyeket a vállalkozás maga határoz el (például az értékelési szabályok változtatása), ezek esetében nem elég a döntést meghozni és alkalmazni a gyakorlatban, hanem azt a jogszabályváltozást (saját döntést) követő 90 napon belül a számviteli politikában is rögzíteni kell.
A Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatok átdolgozása is időszerű, hiszen Az Európai Unió 5. pénzmosási irányelvének rendelkezései miatt szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) módosítása, amely év elején lépett hatályba. A szabályzatkészítésre kötelezetteknek a módosítás hatálybalépését követő 90 napon belül át kell dolgozniuk saját belső szabályzatukat.
Nem elegendő azonban a szabályzatok megléte, azok alkalmazása is elengedhetetlen a vállalkozás mindennapi életében. Egy ellenőrzés során a kontrollerek ellenőrzik a szabályzat megléte mellett annak naprakészségét és gyakorlati alkalmazását is. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Számviteli iratminták és szabályzatok, amelyek szerkeszthető és cégenként testre szabható dokumentumai segítségével naprakésszé vállalkozása számviteli szabályzatait.
Számviteli iratminták és szabályzatok anyagait ezen az oldalon lejjebb görgetve érheti el.

A használathoz szükséges hozzáférések

A Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag anyagainak a letöltéséhez az alábbi hozzáférések valamelyikének megléte szükséges:

Korlátozott hozzáférésű Adózóna-előfizető – azon felhasználók, akik 2020. 04. 15. és 2020. 05. 14. között megrendelt és befizetett Adózóna előfizetésük révén férnek hozzá korlátozottan a kiadványhoz, a megrendelt előfizetési csomag típusától függetlenül díjmentesen jogosultak az Adózóna szakértői által kiválasztott, alábbi segédanyagok letöltésére:

  • I./ Selejtezési szabályzat
  • V./ Iratkezelési szabályzat
  • V./ Személygépkocsi-használati szabályzat
  • V./ Irodai rend
  • V./ Cafeteria szabályzat
  • VI./ Munkaköri leírás házipénztár-forgalommal kapcsolatos teendők ellátásáról.
Számviteli iratminták és szabályzatok előfizetője (továbbiakban előfizető) – a Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag előfizetői hozzáférnek valamennyi segédanyaghoz.

Ha önnek még nincs, vagy nem teljes a hozzáférése a Számviteli iratminták és szabályzatok segédanyagaihoz, lehetősége van megvásárolni a teljes termékcsomagot webshopunkban.

Az iratminták letöltése

Az oldalon lejjebb görgetve éri el a letölthető iratmintákat.

Az iratok tematikusan csoportosítva jelennek meg.

Az egyes tematikai blokkokban megjelenő iratmintákhoz letöltési lehetősége a fentiekben részletezett hozzáférésének típusától függően van.

Amely dokumentumok letöltésére nem jogosult, ott a „Letöltés” gomb nem működik, ez nem hibás működés.

Azoknál a dokumentumoknál, amelyek letöltésére hozzáférése alapján jogosult, a „Letöltés” gombra kattintva:
  • az esetek többségében a böngésző automatikusan elmenti a dokumentumot a „Letöltések” mappába;
  • korábbi verziójú operációs rendszerek esetében előfordulhat, hogy az operációs rendszerének fájlkezelésre alkalmas ablaka ugrik fel, amelyben ön jelölheti ki, hogy mely mappába szeretné elmenteni a dokumentumot.
A letölthető dokumentumok az online felületről a felhasználó számítógépére letölthető, a letöltést követően kitölthető, .rtf formátumban állnak rendelkezésre, így WordPad vagy Microsoft Word alkalmazással is megnyithatóak és szerkeszthetőek. Microsoft Office használata esetén a gépe a letöltendő rtf-dokumentumokat automatikusan Wordben fogja megnyitni.

Amennyiben nem Windows operációs rendszert használ, javasoljuk az ingyenesen letölthető Apache Open Office letöltését és telepítését a gépére. (https://www.openoffice.org/hu/download/) A program segítségével könnyedén meg tudja nyitni a dokumentumokat, szerkeszteni és menteni tudja azokat.

Ha a használat során bármilyen technikai problémába ütközik, keresse ügyfélszolgálatunkat hétköznapokon 9:00-től 14:00 óráig, az [email protected] email címen vagy a (+36 1) 436 2045 telefonszámon.

Az iratminták kitöltése

A dokumentumokban a kipontozott/üresen hagyott részeket értelemszerűen kell kitölteni a hiányzó adatokkal. Az iratmintákban esetenként példa jelleggel megtalálhatók egyes kitöltési alternatívák. Ezeket természetesen szintén felül kell írni a releváns adatokkal, információkkal.

A közzétett iratminták a vonatkozó, 2020. április 1-jén hatályos jogszabályi rendelkezések és az általános kereskedelmi gyakorlat alapján készültek. Az egyes iratmintákat minden esetben a felhasználó egyedi igényeire kell szabni! Lásd még: Felhasználási feltételek.

Elméleti háttér, a vonatkozó jogszabályok előírásai

Jelen kiadványnak nem célja, hogy biztosítsa a számviteli szabályzatok teljes körét.

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény szabályozza, illetve ad keretet a legtöbb szabályzatnak. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatok kialakításához Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (Az Európai Parlament és a Tanács [EU] 2018/843 irányelve [2018. május 30.] a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló [EU] 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról) rendelkezései, A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) ad keretet.
Emellett szükséges hivatkozni a 2017. évi CL. az adózás rendjéről (Art.) szóló törvényre, vagy meg kell említeni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt.
A felhasznált jogszabályok felsorolása nem teljes körű, azokat az adott szabályzatban/iratmintában részletezzük.

Számviteli iratminták és szabályzatok

I. Kötelező számviteli szabályzatok kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók részére (gazdasági társaságok, szövetkezetek)


Számviteli politika

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához az adott gazdálkodónál szükséges módszerek, eszközök, sajátos szabályok, előírások összessége. A számviteli politika keretében egyebek mellett írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel a gazdálkodó meghatározza, mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. Ezen túlmenően meghatározza, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot adott esetben milyen okok miatt kell megváltoztatni.

Értékelési szabályzat

Az értékelési szabályzatban az eszközök és források értékelésére vonatkozó döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat kell összefoglalni. Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy meghatározza azokat az értékelési elveket, módszereket, amelyekkel a gazdálkodó rögzíti az eszközei és a forrásai értékét; egyértelműen rögzíti a gazdálkodó azon eszközei és kötelezettségei értékelési gyakorlatát, amelyek esetében számviteli politikai döntésen alapul az értékelés; tájékoztatást nyújt egy ellenőrzés számára a szervezett könyvvezetési beszámolókészítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatról.

Számlarend

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A vállalkozások számlarendje két részből áll: ● a számlatükör: az egységes számlakeret alapján a főkönyvi számlákat tartalmazza a számlaszám emelkedő sorrendjében, ● a szöveges számlarend – egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket, magyarázatokat, valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését tartalmazza. A szöveges számlarendben részletesen szabályozni kell az elszámolásokat alátámasztó bizonylati rendet is.

Pénzkezelési szabályzat

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénz, a számlapénz) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Leltározási szabályzat

A számviteli politika keretében kötelező elkészíteni a leltárkészítési és leltározási szabályzatot. A részletes előírásokat a gazdálkodónak magának kell meghatároznia, hiszen a törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módját írja le, de nem szól részletekbe menő szabályokról, ezt a leltározási szabályzat keretei között kell meghatározni. A számviteli törvény előírása szerint az év végi záráshoz olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodó szervezet mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Selejtezési szabályzat

A számviteli törvény nem foglalkozik közvetlenül a selejtezéssel, nem határozza meg annak módját és tartalmát, hangsúlyozza azonban a vagyonért való felelősséget. A törvényben csak az eszközök állományból történő kivezetése szerepel, amely több okból is szükségessé válhat (megrongálódás, elavulás stb.). A vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező selejtezési szabályzatában meg kell határoznia a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását – mely esetekben válnak feleslegessé – és selejtezését, részletesen leírni annak módját és menetét.

Bizonylati rend

A gazdálkodónak a számlarend részeként el kell készítenie a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet, mely tartalmazza a bizonylatok kiállításának, kezelésének és feldolgozásának szabályait. A bizonylati rend a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat: bizonylati elv, bizonylati fegyelem; a bizonylat fogalma, a bizonylatok csoportosítása; a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése; a bizonylatok feldolgozásának rendje; a szigorú számadás alá vont bizonylatokkal kapcsolatos szabályok; a bizonylatok tárolása, szállítása; a bizonylatok őrzése.

II. Kötelező számviteli szabályzatok civil szervezetek számára


Számviteli politika

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához az adott gazdálkodónál szükséges módszerek, eszközök, sajátos szabályok, előírások összessége. A számviteli politika keretében egyebek mellett írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel a gazdálkodó meghatározza, mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. Ezen túlmenően meghatározza, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot adott esetben milyen okok miatt kell megváltoztatni.

Értékelési szabályzat

Az értékelési szabályzatban az eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat kell összefoglalni. Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy meghatározza azokat az értékelési elveket, módszereket, amelyekkel a gazdálkodó rögzíti az eszközei és a forrásai értékét; egyértelműen rögzítése a gazdálkodó azon eszközei és kötelezettségei értékelési gyakorlatát, amelyek esetében számviteli politikai döntésen alapul az értékelés; tájékoztatást nyújtson egy ellenőrzés számára a szervezett könyvvezetési beszámolókészítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatról.

Számlarend

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A vállalkozások számlarendje két részből áll: ● a számlatükör: az egységes számlakeret alapján a főkönyvi számlákat tartalmazza a számlaszám emelkedő sorrendjében, ● a szöveges számlarend – egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket, magyarázatokat, valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését tartalmazza. A szöveges számlarendben részletesen szabályozni kell az elszámolásokat alátámasztó bizonylati rendet is.

Pénzkezelési szabályzat

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénz, a számlapénz) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Leltározási szabályzat

A számviteli politika keretében kötelező elkészíteni a leltárkészítési és leltározási szabályzatot. A részletes előírásokat a gazdálkodónak magának kell meghatároznia, hiszen a törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módját írja le, de nem szól részletekbe menő szabályokról, ezt a leltározási szabályzat keretei között kell meghatározni. A számviteli törvény előírása szerint az év végi záráshoz olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodó szervezet mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Selejtezési szabályzat

A számviteli törvény nem foglalkozik közvetlenül a selejtezéssel, nem határozza meg annak módját és tartalmát, hangsúlyozza azonban a vagyonért való felelősséget. A törvényben csak az eszközök állományból történő kivezetése szerepel, amely több okból is szükségessé válhat (megrongálódás, elavulás stb.). A vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező selejtezési szabályzatában meg kell határoznia a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását – mely esetekben válnak feleslegessé – és selejtezését, részletesen leírni annak módját és menetét.

Bizonylati rend

A gazdálkodónak a számlarend részeként el kell készítenie a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet, mely tartalmazza a bizonylatok kiállításának, kezelésének és feldolgozásának szabályait. A bizonylati rend a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat: bizonylati elv, bizonylati fegyelem; a bizonylat fogalma, a bizonylatok csoportosítása; a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése; a bizonylatok feldolgozásának rendje; a szigorú számadás alá vont bizonylatokkal kapcsolatos szabályok; a bizonylatok tárolása, szállítása; a bizonylatok őrzése.

III. Kötelező számviteli szabályzatok egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetek számára


Számviteli politika

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához az adott gazdálkodónál szükséges módszerek, eszközök, sajátos szabályok, előírások összessége. A számviteli politika keretében egyebek mellett írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel a gazdálkodó meghatározza, mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. Ezen túlmenően meghatározza, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot adott esetben milyen okok miatt kell megváltoztatni.

Értékelési szabályzat

Az értékelési szabályzatban az eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat kell összefoglalni.

Pénzkezelési szabályzat

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénz, a számlapénz) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Leltározási szabályzat

A számviteli politika keretében kötelező elkészíteni a leltárkészítési és leltározási szabályzatot. A részletes előírásokat a gazdálkodónak magának kell meghatároznia, hiszen a törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módját írja le, de nem szól részletekbe menő szabályokról, ezt a leltározási szabályzat keretei között kell meghatározni. A számviteli törvény előírása szerint az év végi záráshoz olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodó szervezet mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Selejtezési szabályzat

A számviteli törvény nem foglalkozik közvetlenül a selejtezéssel, nem határozza meg annak módját és tartalmát, hangsúlyozza azonban a vagyonért való felelősséget. A törvényben csak az eszközök állományból történő kivezetése szerepel, amely több okból is szükségessé válhat (megrongálódás, elavulás stb.). A vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező selejtezési szabályzatában meg kell határoznia a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását – mely esetekben válnak feleslegessé – és selejtezését, részletesen leírni annak módját és menetét.

Bizonylati rend

A gazdálkodónak a számlarend részeként el kell készítenie a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet, mely tartalmazza a bizonylatok kiállításának, kezelésének és feldolgozásának szabályait. A bizonylati rend a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat: bizonylati elv, bizonylati fegyelem; a bizonylat fogalma, a bizonylatok csoportosítása; a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése; a bizonylatok feldolgozásának rendje; a szigorú számadás alá vont bizonylatokkal kapcsolatos szabályok; a bizonylatok tárolása, szállítása; a bizonylatok őrzése.

IV. Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatok


Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végző szolgáltatók számára

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a hatályuk alá tartozó szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni. Kérjük gondosan olvassa el használati és kitöltési útmutatónkat, amelyben részletesen leírtuk, és felhívjuk a figyelmet a szabályzatkészítésen kívüli kötelezettségekre is!

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat könyvviteli (könyvelői) tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatók számára

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a hatályuk alá tartozó szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni. Kérjük gondosan olvassa el használati és kitöltési útmutatónkat, amelyben részletesen leírtuk, és felhívjuk a figyelmet a szabályzatkészítésen kívüli kötelezettségekre is!

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók számára

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a hatályuk alá tartozó szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni. Kérjük gondosan olvassa el használati és kitöltési útmutatónkat, amelyben részletesen leírtuk, és felhívjuk a figyelmet a szabályzatkészítésen kívüli kötelezettségekre is!

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat székhelyszolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók számára

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a hatályuk alá tartozó szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni. Kérjük gondosan olvassa el használati és kitöltési útmutatónkat, amelyben részletesen leírtuk, és felhívjuk a figyelmet a szabályzatkészítésen kívüli kötelezettségekre is!

V. Általános, a vállalkozás működéséhez kapcsolódó iratminták


Szervezeti és működési szabályzat kft. részére

A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. Jellemzően olyan szervezetek részére ajánlott, ahol a döntési jogkörök, a szervezet felépítése vagy összetett tevékenysége ezt megkívánja, e nélkül a működés nehézkessé, akár átláthatatlanná válhat.

Szervezeti és működési szabályzat zrt. részére

A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. Jellemzően olyan szervezetek részére ajánlott, ahol a döntési jogkörök, a szervezet felépítése vagy összetett tevékenysége ezt megkívánja, e nélkül a működés nehézkessé, akár átláthatatlanná válhat.

Szervezeti és működési szabályzat alapítvány részére

A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. Jellemzően olyan szervezetek részére ajánlott, ahol a döntési jogkörök, a szervezet felépítése vagy összetett tevékenysége ezt megkívánja, e nélkül a működés nehézkessé, akár átláthatatlanná válhat.

Iratkezelési szabályzat

Az iratkezelési szabályzat az iratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel való ellátását, irattárazását, selejtezését és levéltárba adását szabályozza. Az iratkezelés feladata az iratok átvétele, vagy elektronikus rendszeren keresztüli fogadása (annak kinyomtatása), posta bontása, postázása, rendszerezése, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, az ügyintézés során keletkező produktumok leírása, továbbítása, valamint az elintézett ügyiratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése, illetve levéltári őrizetbeadása.

Cafeteria szabályzat

A cafetéria a választható béren kívüli juttatások rendszere. A cafeteriát leszűkítve sokan azonosítják a szja-törvény fogalmi rendszerében szorosan értelmezett kedvezményes béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásokkal, pedig a cafeteria választható elemei közé más juttatás is bekerülhet. Abban az esetben, ha a munkáltató cafetéria-rendszert kíván bevezetni, az ehhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségének maradéktalanul eleget kell tennie az adatok nyilvántartása és a különböző juttatásokhoz kapcsolódó dokumentumok esetében egyaránt. A szabályzat rögzíti a munkavállalóknak adható béren kívüli juttatások körét, keretét, kiadásának feltételeit és módját, biztosítva ezzel a fent leírtak megvalósulását.

Személygépkocsi-használati szabályzat

A szabályzat célja, hogy biztosítsa a vállalkozás tulajdonában álló gépjárművek szabályszerű igénybevételét, az igénybevételek elszámolását és a költségtakarékos gazdálkodást. Az üzemeltetés során minden esetben világossá teszi a felelősségi kérdéseket, valamint biztosítja az üzemanyag-felhasználás és az annak alapjául szolgáló teljesítmények dokumentálását, bizonylatolását.

Belföldi kiküldetési szabályzat

Egy munkavállaló nem csak a vállalkozás székhelyén dolgozhat, előfordul, hogy más helyszínen kell a feladatát elvégeznie. Ez esetben belföldi (vagy külföldi) kiküldetésben dolgozik, így más szabályok, kötelezettségek és juttatások lesznek érvényben az ott-tartózkodása alatt. A kiküldetési szabályzat biztosítja a vállalkozásnál a belföldi kiküldetéssel kapcsolatos feladatok egységes, szabályszerű végrehajtásának rendjét. A szabályzat a következő feladatokhoz tartalmaz kötelező előírásokat: - a kiküldetés elrendelése, - a napidíjak megállapítása, elszámolása, - a kiküldetéssel kapcsolatos költségek elszámolása.

Önköltségszámítási szabályzat

A számviteli törvény rendelkezése szerint a számviteli politikának tartalmaznia kell: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; - az eszközök és a források értékelési szabályzatát; - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; - a pénzkezelési szabályzatot. Az önköltség számítása a kalkuláció egyik területe, amely a termék, vagy szolgáltatás előállítási költségének kiszámítására irányul. A terméken, szolgáltatáson túl a kalkuláció irányulhat termelési egységre, termékek egy-egy csoportjára, egy-egy technológiai folyamatra, elszámolási időszakra, állatok élőtömegére, rendelésre stb. A vállalkozás nagysága, struktúrája, gazdasági tevékenysége, valamint üzleti terve, illetve számviteli politikája határozza meg azt, hogy a vállalkozás miként alakítja ki önköltség-számítási szabályzatának tartalmát, szerkezetét és annak részletességét. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles elkészíteni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá azon gazdálkodó, mely értékesítésének az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot nem haladja meg. [Számviteli tv. 14. § (6)–(7) bek.]

Irodai rend

Minden munkahelyen – függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végez – ki kell alakítani, meg kell határozni az irodai rendet, amelyet minden munkatársnak be kell tartania. Ezt nem kötelező, de érdemes ezt írásba foglalni, s időnként számon kérni. A szabályozás tárgyi hatálya kiterjed a vállalkozás adott helyiségeire, a helyiségekben használt berendezési tárgyakra és munkaeszközökre, személyi hatálya pedig az összes munkavállalóra, ideértve az ügyvezetést és a menedzsmentet is

Munkába járás és hazautazás elszámolása

A munka törvénykönyve előírásai alapján a munkáltató többek között azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti a munkavállaló költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merülnek fel. A munkavállalónak a munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére, az utazással kapcsolatos költségtérítés részletszabályait érdemes a jogszabály adta keretek mellett szabályzatba foglalni.

VI. Házipénztárhoz kapcsolódó iratminták


Megbízás pénztár kezelésének ellátására

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A pénztár kezelését megbízás alapján a pénztáros végzi, távolléte vagy akadályoztatottsága esetén feladatait a pénztárhelyettes látja el.

Meghatalmazás pénz átvételére

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” Meghatalmazás pénz átvételére: más személy megbízása elszámolási kötelezettséggel készpénz átvételére, amelynek tartalmaznia kell az átadó és átvevő magánszemély azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetve két tanú azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait és a tanúk ellenjegyzését.

Jegyzőkönyv pénztár átadás-átvételére

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A pénztár átadás-átvételét jegyzőkönyvvel szükséges alátámasztani, amely tartalmaznia kell az átadó, átvevő és a pénztárellenőr nevét, az időpontot és a pénztár tartalmát címletenkénti részletezésben az egyéb értékcikkekkel együtt (pénztárkulcs, szigorú számadású bizonylatok, utalványok stb.).

Jegyzőkönyv hamisítványnak látszó bankjegy (érme) visszatartásáról

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” Hamisítványnak látszó bankjegy (érme) a pénztárból nem adható ki, arról jegyzőkönyvet köteles felvenni a pénztáros.

Elismervény hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” Hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről írásbeli elismervényt köteles felvenni a pénztáros.

Jegyzőkönyv pénztári hiány, többlet eltérés kivizsgálásáról

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A pénztári jelentésben megállapított egyenleg és a valóságos készpénzállomány közötti eltérésről jegyzőkönyvet szükséges felvenni. Mivel a pénztáros a házipénztárt teljes anyagi felelősséggel kezeli, így hiány esetén be kell fizetnie azt, többletnél pedig bevételezni szükséges a többletet.

Nyilatkozat pénztáros felelősségéről

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A pénztáros/pénztárhelyettesi feladatok mind anyagi mind erkölcsi felelősséggel járnak. A nyilatkozat tartalmazza azokat a kötelező elemeket, amelyek alapján a pénztáros/pénztárhelyettes aláírásával igazolja, hogy a pénztári és pénzkezelési szabályzatot megismerte, a rá bízott pénzt, pénzhelyettesítő eszközöket a szabályok betartásával, teljes anyagi felelősséggel kezeli, és összeférhetetlenség nem áll fenn a személyével kapcsolatban.

Munkaköri leírás házipénztár-forgalommal kapcsolatos teendők ellátásáról

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A házipénztár feladatait a pénztáros látja el. A pénztáros munkaköri leírásában szükséges rögzíteni a pénztáros feladatainak részletes leírását, tartalmaznia kell, hogy helyettesítése, akadályoztatása esetén ki a feladatellátó, illetve mik a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek, követelmények.

Nyilvántartás bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak köréről

A bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak köréről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a bankszámla számát, hogy milyen aláírási joggal rendelkezik a jogosult, illetve nyilván kell tartani a jogosultság kezdeti és záró időpontját.

Nyilvántartás a szervezet nevére szóló bankkártyákról

A szervezet nevére szóló bankkártyákról nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell, hogy az adott kártyát melyik bank bocsátotta ki, a kártya számát, lejárati idejét, a kártyát átvevő adatait, a limitösszeget, az átvétel és a visszaadás dátumát

Rendelkezés pénzszekrény kulcsának kezeléséről

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A házipénztárban lévő pénzszekrényt előírás szerint kulccsal zárni kell. A kulcs átvételét/átadását minden esetben írásban szükséges dokumentálni.

Jegyzőkönyv a házipénztár ellenőrzésnél tapasztalt hibákról

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A házipénztár ellenőrzésnél tapasztalt hibákról jegyzőkönyvet szükséges felvenni.

Nyilvántartás elszámolásra kiadott összegről

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” Az elszámolásra kiadott összegeket írásban kell nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az átvevő nevét, beosztását, a kiadott összeget, illetve azt, hogy milyen célra történt az összeg kiadása, a határidőt és a visszavétel dátumát.

Kimutatás házipénztárba elhelyezett letétekről, értékpapírokról

A házipénztár jelöli azt a helyet, ahol a gazdálkodó a készpénzét, értékpapírjait valamint egyéb értékeket (pl. szigorú számadású nyomtatványok, étkezési utalványok stb.) tartja. Minden gazdálkodónak – ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom – kötelező a házipénztárt érintő minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztári nyilvántartásba feljegyeznie. A házipénztárt a vállalkozásoknak naprakészen kell vezetnie, ami azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (1) a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell […]” A házipénztárban elhelyezett letétekről kimutatást szükséges vezetni.

VII. Leltározáshoz kapcsolódó iratminták


Leltározási utasítás

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltározási ütemterv jóváhagyását követően a szervezeti egységeket leltározási utasításban kell értesíteni a leltározás elrendeléséről, annak feltételeiről, illetve kezdési és befejezési határidejéről.

Leltározási ütemterv

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltározás előkészítése a leltározási ütemterv összeállításával és az utasítás kidolgozásával kezdődik. Az előkészítés során kell megteremteni a leltározási munkák végrehajtási feltételeit. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, gondoskodni kell arról, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök rendelkezésre álljanak.

Megbízólevél a leltározás vezetőjének

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltározás vezetőjét a gazdálkodó vezető tisztségviselője nevezi ki és bízza meg a feladattal, hogy szervezze meg és irányítsa a leltározás végrehajtását.

Megbízólevél leltárbizottsági tag számára

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltárbizottsági tagokat a gazdálkodó vezető tisztségviselője bízza meg a feladattal.

Jegyzőkönyv leltározásról

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltározásról leltározási jegyzőkönyvet kell kiállítani. Ez tartalmazza a leltározott egység megnevezését, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltározásban résztvevők nevét, aláírását, a leltározás bizonylatainak sorszámát és megnevezését, a leltározással kapcsolatos kifogásokat, az illetékes, anyagilag felelős dolgozó nyilatkozatát, hogy a leltározás szabályszerűen történt és a rontott bizonylatok tételes felsorolását.

Jegyzőkönyv leltározás ellenőrzéséről

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A leltárt eseti vagy szúrópróbaszerű kontrollal ellenőrzik, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Jegyzőkönyv leltárkülönbözetről

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. Leltározás során a mennyiségi felvétellel megállapított készlet értéke eltérhet a nyilvántartásokban kimutatott értéktől. A leltárkülönbözet lehet hiány vagy többlet. A különbözetről jegyzőkönyvet szükséges felvenni, amelynek nincs kötelező formája és adattartalma, de úgy kell elkészíteni, hogy biztosítsa az elszámoláshoz és az ellenőrzéshez szükséges adatokat.

Jegyzőkönyv készpénz ellenőrzéséről

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Számviteli tv. 69. § (1)]. A készpénz ellenőrzéséről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben címletenként és darabonként összesítik a készpénzt, rögzítik, ha eltérést találnak a pénztárjelentéshez képest a leltáros, a pénztáros és a pénztárellenőr is ellenjegyzik

VIII. Selejtezéshez kapcsolódó iratminták


Jegyzőkönyv tárgyi eszközök selejtezéséről

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. A selejtezés alapbizonylata a selejtezési jegyzőkönyv, amelyre a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. A selejtezett tárgyi eszközök jegyzékében tételesen fel kell sorolni a selejtezett immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartott bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését, összesített adatait a jegyzőkönyvben kell szerepeltetni. Fel kell tüntetni továbbá a selejtté válás okát és a hasznosítás módját, a visszanyeremény értékét.

Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert anyagok jegyzéke

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. Ha a selejtezésre került tárgyi eszközből valamit hasznosítani tud még a vállalkozás, akkor ezt ezen a jegyzéken kell szerepeltetni, meghatározni és dokumentálni az értékét és a hasznosítás módját.

Jegyzőkönyv a készletek selejtezéséről és leértékeléséről

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. A készletek selejtezési és leértékelési jegyzőkönyve a selejtezés szabályszerű végrehajtásának, a selejtezési bizottság javaslatának, az azt követő feladatoknak, döntéseknek, jóváhagyásnak jegyzőkönyvbe foglalására alkalmas.

Selejtezett készletek jegyzéke

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. A selejtezett készletek mennyiségét, értékét, a selejtté válás okát és az esetleges visszanyeremény mennyiségét és értékét is meg kell határozni a jegyzékben.

Leértékelt készletek jegyzéke

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. A leértékelt készletekről jegyzéket kell készíteni, amelyben meg kell adni a leértékelt készlet megnevezését, meg kell adni annak mennyiségét és nyilvántartási egységárát és értékét, illetve a leértékelés utáni egységárát és értékét.

Megsemmisítési jegyzőkönyv

A gazdálkodóknál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. Bizonyos eszközöknél a selejtezést csak megsemmisítéssel lehet elvégezni. Itt nem szabad megfeledkezni a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási jogszabályok betartásáról, hiszen az e jogszabályok alá tartozó termékek köre nagyon tág (sokszor berendezés egy-egy apró, külső szemlélő része láthatatlan része miatt is vonatkozhatnak rá nagyon szigorú előírások.

Kapcsolódó termékeink

  • GDPR ADATVÉDELEM A GYAKORLATBAN

    Az új GDPR-előírások nemcsak lényegesen bonyolultabbak, hanem több kötelezettséget is rónak az érintett hazai vállalkozásokra, melyek megsértéséhez akár 20 millió eurós bírság is kapcsolódhat. Ön felkészült a változásokra?

    Hogy segítsünk megfelelni, igyekszünk minél több tanácsot, praktikát és esettanulmányt megosztani az Adózóna oldalain, és tanácsadóink is várják a témával kapcsolatos kérdéseit. Emellett, hogy még egyszerűbben átláthassa a GDPR előírásait, és könnyedén felmérhesse, pontosan milyen feladatokat ró önre az új szabályozás, illetve, hogy minél egyszerűbben felkészülhessen a várható ellenőrzésekre, az Adózóna legújabb kiadványában egy helyen foglaltuk össze a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

    1. Olyan gyakorlati kérdésekre kaphat választ, mint például:

    • Kire vonatkozik az új szabályozás?
    • Mekkora bírságra lehet számítani nem megfelelés esetén?
    • Hogyan kezdjen hozzá a felkészüléshez?
    • Mik a munkahelyi adatkezelés, a hírlevélküldés, marketing, az elektronikus megfigyelés legfontosabb szabályai?
    • Bekamerázható-e a telephely, rendelő, bolt?
    • Új elv: az elszámoltathatóság – hogyan igazolható a jogszerű adatkezelés?
    • Mennyiben eltérő a felelősség adatvédelem és adatbiztonság tekintetében?
    • Hol van az önkéntesség határa a hozzájárulásnál?
    • Ki az az adatvédelmi tisztviselő?
    • Mi az az adatkezelési incidens?

    2. Megtudhatja a legfontosabb információkat a jogi háttérről:

    • az adatvédelem alapfogalmairól,
    • az adatkezelés jogalapjairól,
    • az érintetti jogokról,
    • az adatkezelés és az adatfeldolgozás elhatárolásáról,
    • az adatvédelmi hatásvizsgálatról,
    • az adatvédelmi tisztviselőről,
    • a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelésekről,
    • az ügyféladatok kezeléséről,
    • az adatvédelmi megfelelés ellenőrzéséről,
    • a jogorvoslati lehetőségekről,
    • az információ- és adatbiztonságról.

    3. Elolvashatja a GDPR rendelet szövegét.

  • GDPR-MUNKAÜGYI IRATMINTACSOMAG

    Az Adózóna GDPR szakértői által összeállított digitális iratmintacsomag 28 különböző dokumentumot tartalmaz, amelyek lefedik a leggyakrabban előforduló eseteket, amelyekben a munkáltatónak a GDPR előírásai szerinti gondossággal kell eljárnia.

    Az iratmintacsomag tartalma:

    • adatkezelési tájékoztató új belépő munkavállalónak
    • adatkezelési tájékoztató kölcsönzött munkavállalónak
    • adatkezelési tájékoztató iskolaszövetkezeti tagnak
    • adatkezelési tájékoztató nyugdíjas szövetkezeti tagnak
    • érdekmérlegelési teszt alap-sablon
    • munkavállaló tájékoztatása érdekmérlegelési teszt lényegéről
    • közös adatkezelői szerződés
    • adatfeldolgozói szerződés
    • közös adatkezelői megállapodás lényegéről szóló tájékoztatás
    • munkaügyi adatkezelési szabályzat
    • adatkezelési nyilvántartás – munkáltató
    • adatkezelési nyilvántartás – adatfeldolgozó
    • adattovábbítási nyilvántartás
    • adatvédelmi incidens nyilvántartás
    • hatósági megkeresések nyilvántartása
    • érintetti megkeresések nyilvántartása
    • törlési nyilvántartás
    • munkaszerződés DPO-val
    • megbízási szerződés DPO-val
    • DPO munkaköri feladatai
    • munkáltatói szabályzat internethasználatról
    • munkáltatói szabályzat e-mail-használatról
    • munkáltatói szabályzat távmunkáról
    • munkáltatói szabályzat kamerákról
    • munkavállalók tájékoztatása megfigyelési eszközökről
    • jelentkező tájékoztatása toborzás-kiválasztás kapcsán (önéletrajz, kiválasztási tesztek)
    • ellenőrző lista incidenskezeléshez
    • jegyzőkönyv e-mail-fiók ellenőrzéséhez
  • GDPR - KERESKEDELMI IRATMINTACSOMAG KIS ÉS NAGYKERESKEDŐK, VALAMINT WEBÁRUHÁZAK SZÁMÁRA

    Az Adózóna GDPR szakértői által összeállított digitális iratmintacsomag 25 különböző dokumentumot tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak azokhoz a leggyakrabban előforduló esetekhez, amelyekben a kereskedőknek, webáruház üzemeltetőknek a GDPR előírásai szerinti gondossággal kell eljárnia.

    Az iratmintacsomag tartalma:

    • Általános adatkezelési tájékoztató-minta
    • Személyes adat és marketing
    • Hozzájárulás-minta személyes adatok kezeléséhez
    • Minta érintetti megkeresések nyilvántartásához
    • Hozzájárulás direkt marketing célú adatkezeléshez
    • Checklist
    • Adatvédelmi szabályzat
    • Adatleltár
    • Hatályosság a GDPR-nél (kire és mikor vonatkozik az EU-s norma)
    • Adatkezelési nyilvántartás
    • Közös adatkezelési megállapodás
    • Adatfeldolgozásiszerződés-minta
    • Adatfeldolgozóinyilvántartás-minta
    • Adattovábbításinyilvántartás-minta
    • Egyéb adatfeldolgozási szerződés külső céggel
    • Adatkezelési tájékoztató szerződéses kapcsolat esetére
    • Munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelések nyilvántartása
    • Direkt marketing célú adatkezelések nyilvántartása
    • Hírlevéllel és regisztrációval kapcsolatos adatkezelések nyilvántartása
    • Ügyfelek adatainak kezelésére vonatkozó nyilvántartás
    • Adatvédelmikiegészítés-minta munkaszerződéshez
    • Munkahelyi adatkezelési tájékoztató-minta
    • Tájékoztatóminta kamerák üzemeltetéséről
    • Minta adatvédelmi tisztviselő tevékenységének nyilvántartásához
    • Adatvédelmi incidens bejelentése
    • Adatvédelmiincidensnyilvántartás-minta
  • ADÓZÓNA ÉVES ELŐFIZETÉS

    Fizessen elő az Adózónára, és kérdezzen akár a GDPR-ral kapcsolatban szakértőinktől!

    Amiért érdemes az Adózónára előfizetni:
    Széles szolgáltatáscsomag, kimagasló szakmai színvonal, verhetetlen ár!

    • Adózás, számvitel, társadalombiztosítás, munka- és cégjog egy helyen
    • egész évben kérdezheti szakértőinket, és hozzáfér a kérdés-válasz archívumhoz,
    • megbízható, színvonalas szakmai tartalmat biztosít,
    • naprakész információkkal segít frissen tartani az ismereteit,
    • napi és heti hírlevelekben tájékoztatja a jogszabályok változásairól,
    • nyomtatható változatban is elérhetők a cikkek, a kérdés-válaszok és a jogszabályok is,
    • előszűrt törvénytár időállapotok szerinti kereséssel (adózás, számvitel, tb, munkajog, cégjog).
  • CÉGEK ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

    Ahogyan a cégek megalakulnak, úgy meg is szűnnek. Ez nem feltétlenül jár veszteséggel vagy kudarccal, azonban bármilyen esetről is legyen szó, egy cég működésének lezárása hosszú és összetett folyamat.

    A cégeljárási feladatok mellett rendezni kell az adózási és számviteli tennivalókat, emellett az adatszolgáltatási kötelezettségről sem szabad megfeledkezni. Ezek a feladatok ugyanakkor komoly kihívás elé állíthatják a társaságokat, hiszen a cégek megszüntetése nem a mindennapi rutin részét képezi. Hiánypótló kiadványunk a fenti feladatok elvégzésében nyújt gyakorlati segítséget a szakemberek számára. A cégek megszüntetésének, végelszámolásának meglehetősen szegényes az irodalma, pedig egy vállalkozás Magyarországon nem ér meg átlagosan csak öt évet. Vagyis aki egyszer alapított egy társaságot, az jó eséllyel be is fogja zárni azt. De ha nem is jut el a vállalkozás a végelszámolásig, akkor a beolvadás vagy a felvásárlás is okozhat fejtörést a cégvezetésnek. Nem elsősorban a cégjogi kérdések szempontjából, hanem egy sor adózási, számviteli kérdés miatt. Veszteségelhatárolás, áfakérdések és munkaügyi rendelkezések egyaránt megoldásra várnak, ha a vállalkozás megszüntetéséről kell intézkedni. Legújabb kiadványunk sorra veszi a főbb eljárási formákat, döntési szempontokat és feladatokat, gyakorlatias segítséget ad ezzel egy végelszámolás vagy egy felszámolás véghezviteléhez, de segítséget nyújt például abban is, hogy egy beolvadás vagy egyesülés során hogyan kell elkészíteni a vagyonmérleget szabályszerűen.

    Ízelítő a kiadványban tárgyalt témakörökből:

    • felelősség megszűnt cégek kötelezettségeiért;
    • kényszertörlési eljárás esetei, elrendelése és befejezése;
    • a végelszámoló visszahívása;
    • munkavállaló jövője, jogok és kötelezettségek;
    • számviteli feladatok a felszámolás alatt;
    • cég törlése utáni feladatok;
    • vagyonmérleg összeolvadás előtt és után.
  • CÉGKAPU A GYAKORLATBAN 2019 SEGÉDLETEK

    Gondjai vannak a cégkapu használatával? Az Adózóna segítségére lesz! Most 10% kedvezménnyel vásárolhatja meg kiadványunkat, a Cégkapu a gyakorlatban 2019 című segédanyag-gyűjteményt, amelyből választ kaphat azokra a kérdésekre, amelyek a leggyakoribb problémát okozzák a felhasználók számára.

    Minden gazdálkodó szervezet számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés. A törvény hatályba lépése óta a cégek számára csak az ebbe a körbe tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak minősülő hivatalos elérhetőségek (KÜNY tárhely, cégkapu, hivatali tárhely) állnak rendelkezésre, amelyeken keresztül a hatóságokkal tartani tudják a kapcsolatot.

    Az Adózóna az önök véleménye alapján leginkább problémásnak talált területek használatának részletes bemutatásával szeretné segíteni a cégkapus ügyintézést. Az összeállított segédanyag-gyűjtemény 35 letölthető segédletet tartalmaz, amelyek videók, leírások és kérdés-válasz-gyűjtemények formájában támogatják az egyes funkciók használatát.

    Ízelítő a termék tartalmából:

    • Képviselet a hatósági eljárásokban cégkapu ügykezelőként, vagy meghatalmazás útján
    • Cégkapu regisztráció és a regisztráció módosítása
    • Cégkapu adminisztráció
    • Küldés a cégkapun
    • AVDH hitelesítés
    • Küldés E-papíron
    • Adóbevallás önkormányzati hivatali portálon


    A segédanyagok a problémás kérdésekre fókuszálva, tömören, gyakorlatiasan mutatják be a cégkapu kezelésének legfontosabb tudnivalóit. Ha szeretne átfogó képet kapni a témáról, a segédanyagok áttanulmányozásával magabiztos felhasználói tudást szerezhet. Ha kevés az ideje, és mindig inkább célirányosan egy-egy területet szeretne ellenőrizni, a kiadvány részletes tematikus alábontása ezt is lehetővé teszi.

IMPRESSZUM

KIADJA: HVG Kiadó Zrt., 1037 Budapest Montevideo u. 14. ▪ FELELŐS KIADÓ: Szauer Péter vezérigazgató ▪ A kiadvány készült: 2020. április ▪ SZAKÉRTŐ SZERZŐINK: dr. Szeiler Nikolett, dr. Nyitrai Vivien Flóra ▪ LEKTOR: Nagy Norbert ▪ AZ ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN KÖZREMŰKÖDÖTT: Batki Anita, Beke Szilvia, Kékesi Zsuzsa, Gerussi Nóra, Murányi Dóra, Vörös Tünde ▪ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: 06 1 436 2045, e-mail: [email protected] ▪ HIRDETÉSFELVÉTEL: Sallay Éva, Kazamér Andrea, 1037 Budapest Montevideo u. 14., telefon: 06 1 436 2020, 06 1 436 2000, fax: 06 1 436 2089, e-mail: [email protected] ▪ TERJESZTÉS: Szauer Péter, e-mail: [email protected] ▪ INFORMATIKAI ELŐKÉSZÍTÉS, KIVITELEZÉS: Nádas Péter, Rendes Róbert, Németh Szabolcs, Tinnyei István

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag online felületének felhasználói részére

1. Tartalom általános védelme

Valamennyi felhasználó azzal, hogy belép a HVG Kiadó Zrt. (továbbiakban Kiadó) által működtetett Számviteli iratminták és szabályzatok oldalaira, automatikusan elfogadja az alábbi felhasználási feltételeket.

A Számviteli iratminták és szabályzatok megjelenő minden tartalom a Kiadó törvény által védett szellemi tulajdonát képezi, ezért az oldalon közzétett tartalmak bármilyen módon történő felhasználása, különösen másolása, többszörözése, feldolgozása, átdolgozása, adatbázisban történő tárolása, rendszerezése, átcsoportosítása, változatlan vagy bármilyen módosítással, átszerkesztéssel történő közzététele, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése és kereskedelmi forgalomba hozatala kizárólag a Kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény). A felhasználó a Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag egyes részeit kizárólag saját felhasználás céljából saját tárhelyére lementheti.

A Számviteli iratminták és szabályzatok oldalairól értesülést és információkat átvenni és más felületeken publikálni vagy más módon nyilvánosságra hozni szigorúan TILOS. A tartalmak átvétele a szokásos hivatkozási szabályok betartása mellett sem engedélyezett! A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi, illetőleg szerzői jogi következményeket von maga után, amelynek során a Kiadó – önkéntes teljesítés hiányában – értesítési-eltávolítási eljárásban követelheti az interneten megjelentetett jogsértő tartalom eltávolítását, illetőleg ahhoz a hozzáférés biztosításának megszüntetését, továbbá bírósági úton követelheti a jogsértés megállapítását, abbahagyását, a jogsértéstől való jövőbeni eltiltást, valamint elégtétel adását és a jogsértéssel okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítését. A fentiekben foglaltak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti tiltó nyilatkozatnak minősülnek.

2. Felhasználói hozzáférések

Felhasználó: a Látogató, a Korlátozott hozzáférésű Adózóna-előfizető és a Számviteli iratminták és szabályzatok előfizetője.
Látogató: a Számviteli iratminták és szabályzatok oldalának jogosultsági szintet nem kapó felhasználói. A site ingyenesen és jogosultsági szinttől függetlenül elérhető tartalmait olvashatják. Segédanyag letöltésére a látogatók nem jogosultak.
Regisztrált felhasználó: a www.adozona.hu portál regisztrált látogatói hozzáférnek a site regisztrációhoz kötött tartalmaihoz, és megkapják az Adózóna Heti szemle című hetente kiküldött szakmai értesítőt.
Korlátozott hozzáférésű Adózóna-előfizető: azon felhasználók, akik 2020. 04. 15. és 2020. 05. 14. között megrendelt, és befizetett Adózóna előfizetésük révén férnek hozzá korlátozottan a kiadványhoz, a megrendelt előfizetési csomag típusától függetlenül díjmentesen jogosultak az Adózóna szakértői által kiválasztott következő segédanyagok letöltésére:

  • I./ Selejtezési szabályzat
  • V./ Iratkezelési szabályzat
  • V./ Személygépkocsi-használati szabályzat
  • V./ Irodai rend
  • V./ Cafeteria szabályzat
  • VI./ Munkaköri leírás házipénztár-forgalommal kapcsolatos teendők ellátásáról.
A felhasználóknak lehetőségük van megvásárolni a teljes Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomagot, amennyiben szeretnének hozzáférni valamennyi letölthető segédanyaghoz.
Számviteli iratminták és szabályzatok előfizetője: a Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag előfizetői hozzáférnek valamennyi segédanyaghoz: letölthetik a pdf anyagokat, illetve megtekinthetik a videókat.

3. Kiadó felelősségének korlátozásai

A Kiadót nem terheli felelősség a fentiek szerint nem kellő elővigyázatossággal kezelt jogosultságok miatt bekövetkező esetleges károkért, valamint személyiségi jogsérelmekért.

A közzétett segédanyagok a vonatkozó, 2020. április 1-jén hatályos jogszabályi rendelkezések és az általános gyakorlat alapján készültek. A kiadó felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes segédanyagokat minden esetben felhasználójuk egyedi sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni! A Kiadó nem vállal felelősséget az ennek elmulasztásából eredő károkét és következményekért. A Kiadó szerkesztői, szakértői által összeállított és az oldalon bármilyen formában közzétett tartalmak nem minősülnek tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A Kiadó kizárja a felelősségét minden olyan kárért, mely a szolgáltatás és a segédanyagok nem szakszerű vagy nem jogszerű felhasználásából ered. A Kiadó az online működés tekintetében kizárja a felelősségét minden olyan kárért, mely előre nem látható, illetve el nem hárítható külső okból (pl. vis maior) ered. A Kiadó kifejezetten kizárja felelősségét a következményi károk tekintetében. A Szolgáltató kártérítési felelősségének felső összeghatára a segédanyagcsomag díjára korlátozott, kivéve, ha jogszabály a felelősség ilyen korlátozását kifejezetten kizárja.

4. Adatvédelem

A Számviteli iratminták és szabályzatok termékcsomag oldalainak felhasználóira a HVG Kiadó Zrt. általános adatvédelmi elvei az irányadók.

A HVG Kiadó Zrt. részletes Adatkezelési tájékoztatóját ITT olvashatja el.

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close