adozona.hu
Társasági jogi fogalomtár demo
Társasági jogi fogalomtár demo
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az aláírási jogosultság a cég írásbeli képviseletére vonatkozó jogosultság. A társaság írásbeli képviseletét az aláírási jogosultsággal felruházott cégjegyzésre jogosultak láthatják el. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.
Cégjegyzési joggal, a cég nevében történő aláírásra való jogosultsággal a vezető tisztségviselők és a társaság szervei erre felhatalmazott munkavállalói rendelkezhetnek.
A vezető tisztségviselők képviseleti joga ...
Társasági jogi fogalomtár demo
Aláírási jogosultság (képviselet) cégeknél
Az aláírási jogosultság a cég írásbeli képviseletére vonatkozó jogosultság. A társaság írásbeli képviseletét az aláírási jogosultsággal felruházott cégjegyzésre jogosultak láthatják el. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.Cégjegyzési joggal, a cég nevében történő aláírásra való jogosultsággal a vezető tisztségviselők és a társaság szervei erre felhatalmazott munkavállalói rendelkezhetnek.
A vezető tisztségviselők képviseleti joga általános jellegű, a vezető tisztségviselők képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. Ez azonban a társaság belső ügye, a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
A cégjegyzésre jogosult munkavállaló
a)az általános jellegű képviseleti joggal felruházott munkavállaló, a cégvezető és
b)az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti joggal felruházott munkavállaló.
Általános jellegű képviseleti joggal munkavállalót a társaság legfőbb szerve ruházhat fel. A cégvezető képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben ugyanúgy hatálytalan, mint a vezető tisztségviselő esetében. Az ügyek meghatározott csoportjára nézve képviseleti joggal munkavállalót a vezető tisztségviselő vagy a Gt. 22. § (4)-(6) bekezdéseiben írt feltételek megléte esetén a gazdasági társaság legfőbb szerve ruházhat fel.
A cégvezető és az ügyek meghatározott csoportjára nézve képviseleti joggal felruházott munkavállaló képviseleti jogának más munkavállalóra történő átruházására nem jogosult.
A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - önállóan vagy mással együttesen - jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható. A korlátozás - mint fent írtuk - harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (aláírási címpéldány) tartalmazza.
Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti joggal felruházott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhe pedig két munkavállaló együttes aláírására van szükség.
A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval - cégvezetővel vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve képviseleti joggal felruházott munkavállalóval - együttesen jegyezheti a céget.
A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat - a gazdasági társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően saját névaláírásukkal látják el.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 39-40. §; Ct. 17-18. §
Kapcsolódó fogalom: betéti társaságban beltag jogállása; cég; cégjegyzés; cégjegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges iratok, adatok; cégnév; cégvezető; gazdasági társaság képviselete; gazdasági társaság ügyvezetése; gazdasági társaság vezető tisztségviselői
Allokáció (részvény) Túljegyzés - vagyis ha több részvényt jegyeztek le - esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről.
Ha részvénytársaság nyilvános alapítása során több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapítók - ha az alapítási tervezet erre feljogosította őket - az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról. Ha az alapítási tervezet nem jogosította fel az alapítókat a túljegyzésről való döntésre, a többlet elfogadásáról vagy visszautasításáról - az alaptőke megállapítása során - az alakuló közgyűlés dönt.
Kötelező a túljegyzés visszautasítása, ha az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti legmagasabb kibocsátási értéket a lejegyzett részvények névértékének összege meghaladja. Ha az alapítók vagy az alakuló közgyűlés a túljegyzést visszautasította, a visszautasított részvényjegyzésre teljesített befizetést a visszautasításra vonatkozó döntést követő 15 napon belül a részvényjegyzőknek levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek. Az alaptőke-emelést új részvények nyilvános forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell a túljegyzés esetén követendő eljárásról.
Allokációs elv lehet mennyiségi (a részvények darabszámát maximáló) vagy időrendi, kivéve, ha a jegyzési időtartam 3 nap. Ebben az esetben ugyanis időbeli sorrendiség nem alkalmazható.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 214. § (1)-(3) bekezdés, 249. § (2) bekezdés; Épt. 3. § (2) bekezdés 1. pont, 36-43. §
Kapcsolódó fogalom: részvény kibocsátása; részvényjegyzés; részvénytársaság nyilvános alapítása
Betéti társaság A betéti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a Gt.-ben meghatározott kivétellel - nem felel.
A betéti társaságot a tagok eltérő felelőssége és erre tekintettel a beltagok és a kültagok megkülönböztetése határolja el a közkereseti társaságtól. A betéti társaság lehetőséget ad korlátozott felelősség mellett személyes közreműködés nélkül üzleti vállalkozásba történő tőkebefektetésre és a vagyonbevitel minimuma sincs megszabva.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 2. § (2) bekezdés, 101. § (1) bekezdés
Kapcsolódó fogalom: betéti társaság tagjainak a társaság kötelezettségeiért való felelőssége; közkereseti társaság
Betéti társaság tagjainak a társaság kötelezettségeiért való felelőssége A betéti társaságnak legalább egy beltagja és legalább egy kültagja van. A beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, és amennyiben a társaságnak több beltagja van, úgy a többi beltaggal egyetemleges. A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
A társaságtól megváló beltag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 5 évig - a többi beltaggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.
A beltag a társaság kötelezettségeiért akkor is felel, ha a társaság megszűnik. A betéti társaság megszűnése esetében a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított 5 év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési időt állapít meg. Az elévülési időt - ha a tag tagsági jogviszonya a társaság megszűnése előtt szűnt meg - a tagsági jogviszony megszűnésétől kell számítani. Több beltag esetén a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. A beltagok között a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani.
Ha a kültag betétjét a társaság tartozásai felemésztik, őt sem újabb befizetésre, sem a tartozásainak kiegyenlítésére nem lehet kötelezni. A kültag a beltaggal akkor felel azonos módon, ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig felel a saját vagyonával.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 54-55. §, 56. §, 97. § (1) bekezdés, 101. § (1) bekezdés, 103. §
Kapcsolódó fogalom: betéti társaság; betéti társaságban beltag jogállása; betéti társaságban kültag jogállása; gazdasági társaságot terhelő követelések elévülése
Betéti társaságban beltag jogállása A betéti társaság üzletvezetésére és képviseletére kizárólag a beltag jogosult. Üzletvezetésre és képviseletre a betéti társaság kültagja akkor lehet jogosult, ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében. A betéti társaság személyi egyesülés jellegű társaság, ezért amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik beltag jogosult. A betéti társaság személyegyesülés jellegével függ össze e társasági formának az a jellegzetessége is, hogy az ügyvezetést kívülállók nem, hanem csak a beltagok láthatják el.
A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több beltagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi beltag üzletvezetésre nem jogosult. A betéti társaságot az üzletvezetésre jogosult beltagok képviselik harmadik személyek előtt, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 86-88. §, 102-103. §
Kapcsolódó fogalom: betéti társaság; betéti társaságban kültag jogállása; közkereseti társaság képviselete
Betéti társaságban kültag jogállása A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult, kivéve, ha a neve szerepel a társaság cégnevében. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében, a tagok gyűlése (taggyűlés) hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében azonban a kültag is részt vesz. A kültag jogállását tehát a társasági szerződésnek a tagok gyűlése (taggyűlés) hatáskörére vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 102. § és 103. § (1) bekezdés
Kapcsolódó fogalom: betéti társaság tagjainak a társaság kötelezettségeiért való felelőssége; betéti társaság; betéti társaságban beltag jogállása; közkereseti társaság taggyűlése
Cég A cég megjelölés tágabb fogalom, mint a gazdasági társaság. A cég az a gazdálkodó szervezet /Ptk. 685. § c) pont/, illetve egyéb gazdálkodó jogalany (továbbiakban együtt: jogalany), amely - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. Törvény más célra alapított jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja.
A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Jogalany akkor szerepelhet a cégnyilvántartásban, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. Az a cég, amelynek bejegyzése nem kötelező, bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 1-2. §
Kapcsolódó fogalom: cégnév; gazdasági társaság
Cég létesítő okiratának módosítása A cég létesítő okiratának módosításáról, ha a Gt. másként nem rendelkezik, a társaság legfőbb szerve határoz, a tagok aláírására nincs szükség. Ilyen kivételt enged a törvény a korlátolt felelősségű társaság vonatkozásában. A korlátolt felelősségű társaság tagjai taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak (a Gt. 154. § (1) bekezdésében írt kivételekkel) a társaság legfőbb szerve, a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, így a társasági szerződés módosításáról is.
A legfőbb szerv határozata alapján módosított társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) a társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti, azaz a társaság jogtanácsosa ellenjegyzése esetén az egyébként kötelező közjegyzői okiratba foglalás vagy ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzés mellőzhető. (Az ellenjegyzés vagy közjegyzői okiratba foglalás elmaradása érvénytelenségi ok.)
A gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések a létesítő okiratot módosító döntéshez általában minősített, egyhangú vagy háromnegyedes többséget írnak elő. A székhely, telephely, fióktelep, valamint a tevékenységi kör megváltoztatásához azonban elégséges a társaság legfőbb szervének egyszerű szótöbbségi döntése és a döntés legfőbb szerv ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalása. A létesítő okirat módosítására általában az alapításra vonatkozó szabályok vonatkoznak, és a módosítást az alapításhoz hasonlóan főszabályként a módosításra vonatkozó döntés meghozatalától számított 30 napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni.
A jogi személyiségű cég a jegyzett tőke mértékének változását a változástól számított 60 napon belül köteles bejelenteni a cégbíróságnál. A cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától, az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított 60 napon belül kell előterjeszteni az illetékes cégbíróságnál.
A közkereseti társaság és a betéti társaság társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 20. §; Ct. 29-45. §
Kapcsolódó fogalom: gazdasági társaság alapító okirata; változásbejegyzési eljárás
Cégbejegyzési eljárás A cégbejegyzési eljárás a megyei (fővárosi) bíróságok mint cégbíróságok első fokú hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás. A cégeljárás speciális eljárási szabályait a Ct. és a Cvhr., mögöttes joganyagként a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, illetve a Pp. állapítja meg.
Kapcsolódó fogalom: cégbíróság
Cégbejegyzési eljárás közös szabályai
A cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a Ct. másként nem rendelkezik. A cégbejegyzési eljárás során okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak és szünetelésnek nincs helye. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A cégbejegyzési eljárás közös szabályai egyaránt érvényesülnek a cégalapítási és a változásbejegyzési eljárásban (a cégek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárásban), függetlenül attól, hogy jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli cégről van-e szó. Jogszabályi hivatkozás: Ct. 20-21. §
Kapcsolódó fogalom: cégbejegyzési eljárás
Cégbejegyzési kérelem A cég bejegyzésére irányuló kérelem a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatvány vagy a cég adatait tartalmazó mágneslemez. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ct. 12-14. §-ai előírják és amelyeket a bíróság nem hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 22. § (3)-(4) bekezdés
Cégbejegyzési kérelem benyújtása A cégbejegyzési kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a 30 napos határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani. A cégbíróság pénzbírsággal sújthatja azt, aki a cégbejegyzési kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettséget késedelmesen teljesíti.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 22-25. §
Cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés A cégbíróság cégbejegyzési kérelemnek helyt adó érdemi határozata. A cégbejegyzés (változásbejegyzés) a törvény erejénél fogva a cégbejegyzési kérelem szerinti tartalommal mind a jogi személyiségű cégek cégbejegyzési (változásbejegyzési), mind pedig a jogi személyiség nélküli cégek cégbejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben létrejöhet a Ct.-ben meghatározott esetekben.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 39. § (2) bekezdés, 42. §, 44. § (3) bekezdés
Kapcsolódó fogalom: cégbíróság eljárása a jogi személyiség nélküli cégek változásbejegyzési ügyeiben; változásbejegyzési eljárás
Cégbíróság A cégbíróság a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 11. §
Cégbíróság eljárása a jogi személyiség nélküli cégek változásbejegyzési ügyeiben A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ct. előírja (12-14. §), megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, a bejegyzés elbírálásához szükséges - a Ct. mellékletében meghatározott - okiratokat mellékelték-e és a törvény által előírt mértékű illetéket megfizették-e.
A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, a bírósági ügyintéző a cégbejegyzésről (változásbejegyzésről) végzéssel határoz. A bejegyzési kérelmet elutasító végzést azonban csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhat.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 39-43. §
Kapcsolódó fogalom: gazdasági társaság (jogi személyiség nélküli)
Cégek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése Az átalakulásról és a szétválásról a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróság dönt. A cégbíróság a jogelőd céget - a jogutódra történő utalással - törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi. Kiválás esetén a fennmaradó céget a cégbíróság értelemszerűen nem törli a cégjegyzékből. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való áttételről.
Az összeolvadásról a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság dönt, ez a cégbíróság jegyzi be a jogutód céget, és egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből a jogutódra történő utalással. A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 36-38. §
Kapcsolódó fogalom: gazdasági társaság átalakulása; gazdasági társaság szétválása; gazdasági társaságba beolvadás; gazdasági társaságok egyesülése; gazdasági társaságok összeolvadása
Cégek törvényességi felügyelete A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. A cégbíróság a nemperes törvényességi felügyeleti eljárás keretében kizárólag a társaságok működésének ún. alaki jogszerűségét vizsgálhatja, gazdasági-célszerűségi kérdésekbe nem avatkozhat be.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 46. §; Ct. 49-55. §
Cégekre vonatkozó közlemények közzététele A Cégközlönyben közleményként kell közzétenni
- a cégbíróság cégre vonatkozó, cégbejegyzést, változásbejegyzést elrendelő végzésen kívüli egyéb végzéseinek a rendelkező részét,
- más bíróság cégre vonatkozó határozatainak a rendelkező részét,
- azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi.
Jogszabályi hivatkozás: Gt. 17. §; Ct. 7-10. §
Kapcsolódó fogalom: cégjegyzék; cégjegyzékbe bejegyzett adatok, jogok közzététele; cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége
Cégjegyzék A cégre vonatkozó adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék a valamennyi cég esetében kötelező ún. általános adatokat és azokat a különleges adatokat tartalmazza, amelyek az egyes cégformákra vonatkoznak.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 12-19. §
Cégjegyzék adataira vonatkozó egyéb szabályok A cégjegyzék adataira vonatkozó egyéb szabályok meghatározzák az alábbiakat:
- milyen módon kell a székhelyet, lakóhelyet a cégjegyzékben feltüntetni,
- külföldi természetes személy esetén nemcsak a külföldi, hanem amennyiben van, e személy belföldi lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét is tartalmaznia kell a cégjegyzéknek,
- a kézbesítési megbízott adatait a cégjegyzékben fel kell tüntetni,
- a jegyzett tőkét - vámszabadterületen működő cég kivételével - forintra kerekítve kell meghatározni,
- ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel,
- szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente csak egy alkalommal, legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően három hónappal kell a cégbíróságnak bejelenteni,
- ha a cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a cégjegyzékben fel kell tüntetni annak a tagjának, vezető tisztségviselőjének, illetve munkavállalójának nevét, valamint lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.
Jogszabályi hivatkozás: Ct. 19. §
Kapcsolódó fogalom: cégjegyzék