Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/13054. számú törvényjavaslat indokolással - A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról

    T/13054. számú törvényjavaslat indokolással - A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    [1] A törvény egy olyan szabályozási környezet megteremtését célozza, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait a mindennapi működésüket érintően.
    [2] A munkaerőpiac rugalmasságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvénymódosítás célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a foglalkoztatással, valamint az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokat. A vált...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/13054. számú törvényjavaslat indokolással - A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról
    2025. évi ... törvény a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról
    [1] A törvény egy olyan szabályozási környezet megteremtését célozza, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait a mindennapi működésüket érintően.
    [2] A munkaerőpiac rugalmasságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvénymódosítás célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a foglalkoztatással, valamint az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokat. A változások egységesítik a munkaviszony megszűnését követő igazolások tartalmát, enyhítik a munkáltatók kötelezettségeit, és könnyebb hozzáférést biztosítanak az ellátáshoz szükséges adatokhoz. A módosítások összhangban állnak a foglalkoztatás bővítését és a munkához való hozzáférés javítását célzó kormányzati törekvésekkel.
    [3] A felnőttképzés korszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a jogalkotó célja, hogy csökkentse a felnőttképzőket terhelő adminisztrációs kötelezettségeket, miközben megőrzi a képzések szakmai színvonalát és minőségi kontrollját. A változások elősegítik a rugalmasabb képzésszervezést, valamint megszüntetik a párhuzamos minőségbiztosítási eljárásokat. A módosítások hozzájárulnak egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb felnőttképzési rendszer megvalósításához, amely jobban igazodik a képző intézmények működésének gyakorlati igényeihez.
    [4] A törvény a hazai szabadalmaztatási rendszer korszerűsítését és gyorsítását szolgálja. A jogszabályi változások célja, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárások hatékonyabbak legyenek, miközben csökkennek a bejelentőket terhelő eljárási terhek. A módosítások hozzájárulnak egy gyorsabb, átláthatóbb és ügyfélbarát szabadalmi eljáráshoz, amely a valódi innovációt ösztönzi és a technikai fejlődést támogatja.
    [5] A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az adatszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a jogszabály-módosítások racionalizálják a vállalkozásokra rótt adatszolgáltatási kötelezettségeket. A módosítással a vállalkozások adminisztrációs terhei jelentősen mérséklődnek, elősegítve a gördülékeny és átlátható adatkezelést.
    [6] A törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény vonatkozásában megteremti a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény vonatkozásában.
    [7] A törvény célja továbbá, hogy elősegítse a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését azzal, hogy az ilyen építési beruházások kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók az építési beruházás költségigényétől függetlenül olyan módon, hogy e célból európai uniós, illetve központi költségvetési támogatást nem kell igazolni.
    [8] Az Országgyűlés a magyar építésgazdaság átláthatóságának és hatékonyságának előmozdítása érdekében megalkotott Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás bevezetésének jogszabályi kereteit a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben határozta meg. A módosítás a rendszer kialakításához szükséges technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételek teljes körű megteremtéséhez, valamint az érintett szereplők felkészüléséhez hosszabb időtartamot biztosít.
    [9] A fenti célok mentén a jogi versenyképesség hazai előmozdítása, országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
    1. §
    (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
    (A foglalkoztatási igazolás tartalmazza)
    "14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint - ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor - az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot."
    (2) Az Flt. 36/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "36/B. §
    (1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is."
    (3) Az Flt. 56/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."
    2. §
    Az Flt. 57/B. § (8) bekezdésében a "hogy (1)" szövegrész helyébe a "hogy az (1)" szöveg lép.
    3. §
    Hatályát veszti az Flt. 27. § (1) bekezdés b) és c) pontja.
    2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
    4. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a Hatósághoz (túlfizetés), a Hatóság a túlfizetés összegét az engedélyes azon bankszámlájára, amelyről a túlfizetés érkezett, 5 munkanapon belül visszatéríti."
    3. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
    5. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdés 1. pontjában a "közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek" szövegrész helyébe a "közjegyzőhelyettesek továbbá közjegyzőjelöltek" szöveg lép.
    4. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
    6. §
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7a) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - is befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell besorolni. A felszámoló a költségátalány összegét a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére, illetve a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségek fedezetére használhatja fel."
    7. §
    Hatályát veszti a Cstv. 46. § (7b) és (7c) bekezdése.
    5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
    8. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, de legalább négy évre, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő harmadik nap."
    9. §
    A Szoctv. 94/L. § (6) bekezdésében a "szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "szociális intézményben vagy szociális szolgáltatónál" szöveg lép.
    6. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
    10. §
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 30. § (5) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg lép.
    7. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    11. §
    (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban. Szabadalmi tv.) 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott vizsgálati díj megfizetését önmagában úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő érdemi vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be."
    (2) A Szabadalmi tv. IX. FEJEZETE a 78. § után a következő alcímmel egészül ki:
    "Gyorsított szabadalmi eljárás
    78/A. §
    (1) Gyorsított szabadalmi eljárásra kerül sor, ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg kéri a szabadalmi bejelentés tizennyolc hónapnál korábbi időpontban történő közzétételét és a bejelentés érdemi vizsgálatát, valamint az érdemi vizsgálati díját megfizette.
    (2) Gyorsított szabadalmi eljárás esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentési naptól számított három hónapon belül elvégzi a bejelentést követő vizsgálatot, az alaki vizsgálatot, valamint az újdonságkutatást, továbbá közzétételre készíti elő a szabadalmi bejelentést.
    (3) A szabadalmi bejelentés a benyújtását követő harmadik hónap elteltével közzétételre kerül. A közzétételt követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül megkezdi a bejelentés érdemi vizsgálatát és a szabadalom megadása tárgyában születő döntés előkészítését, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § és a 68. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 69. § szerinti újdonságkutatás eredményeként nem tárt fel a szabadalom megadását kizáró körülményt.(4) Ha a bejelentő az eljárás során az esetleges hiánypótlási felhívásra a megadott határidőn belül, megfelelően válaszol, a bejelentést követő hatodik hónap elteltével a szabadalom megadása kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghozza végleges döntését."
    8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    12. §
    (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    (2) Az Szja tv. 11. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
    13. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    a) 15. § (17) bekezdésében az "adatokat, valamint a szociális" szövegrész helyébe az "adatokat és a szociális" szöveg,
    b) 53. § (1) bekezdés b) pontjában az "elősegítését" szövegrész helyébe az "elősegítését, és" szöveg,
    c) 53/A. § (1) bekezdésében a "kell biztosítani" szövegrész helyébe a "kell biztosítania a fenntartónak" szöveg,
    d) 54. § (1) bekezdés f) pontjában a "kérdéseit szabályozó" szövegrész helyébe a "kérdéseiről szóló" szöveg,
    e) 59/A. §-ában a "fenntartásában" szövegrész helyébe a "fenntartásában és biztosításában" szöveg,
    f) 66/H. § (4) bekezdésében a "gyermek, fiatal felnőtt" szövegrész helyébe a "gyermek és fiatal felnőtt" szöveg,
    g) 95. §-ában az "az e törvényben" szövegrész helyébe az "e törvényben" szöveg,
    h) 162. § (1c) bekezdésében az "alapelveit, valamint az ahhoz kapcsolódó" szövegrész helyébe az "alapelveit és az ahhoz kapcsolódó" szöveg
    lép.
    10. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    14. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontjában az "azonosítója" szövegrész helyébe az "azonosítója, az érintett által megadott telefonos vagy e-mail elérhetősége" szöveg lép.
    11. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    15. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdés szerinti időpontfoglalás során a biztosított vagy képviselője megadhatja a biztosított telefonos vagy e-mail elérhetőségét, amelyet a telefonközpont-működtető rögzít a digitális időpontfoglaló rendszerben."
    16. §
    Az Ebtv.
    a) 20/C. § (2) bekezdés a) pontjában az "adatait" szövegrész helyébe az "adatait, a biztosított vagy képviselője által megadott telefonos vagy e-mail elérhetőségét" szöveg
    b) 39/A. § (1) bekezdésében a "törvényben foglalt" szövegrész helyébe a "törvény szerinti" szöveg
    lép.
    12. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
    17. §
    A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Magyarországon bejegyzett cég cégkivonatát a kijelölő hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be."
    18. §
    A Tvt. 11. § (4) bekezdés d) pontjában a "magyarországi bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában" szövegrész helyébe a "még be nem jegyzett magyarországi cég esetében" szöveg lép.
    13. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
    19. §
    (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Üzlet)
    "a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel vagy -befektetési arany forgalmazása esetében - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által, a 9/A. § (1) bekezdése szerint kiadott engedéllyel;"
    (üzemeltethető.)
    (2) A Kertv. 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A kereskedő köteles
    a) az üzlet nyitvatartási idejét
    aa) az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, vagy
    ab) befektetési arany forgalmazása esetében a 9/A. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelemben, illetve az SZTFH elnöke rendeletében meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül az SZTFH-nak bejelenteni, és
    b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni."
    (3) A Kertv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejének megváltozását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott írásbeli kapcsolattartás mellett a kereskedelmi hatóságnak írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is bejelentheti."
    (4) A Kertv. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9/A. §
    (1) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység az SZTFH engedélyével, részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személyként végezhető. Az engedélyezés részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg. Befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység kereskedési formában folytatható. Ha az üzletben a befektetési arany forgalmazásán kívül más termék kereskedelmére is sor kerül, ezen termékek kereskedelmi tevékenységére a Kertv. általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak.
    (2) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasítja, ha
    a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az SZTFH a kérelmező befektetési arannyal folytatott kereskedelemre vonatkozó engedélyét visszavonta, vagy
    b) a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül az SZTFH a kérelmezővel szemben a befektetési arannyal folytatott kereskedelemi tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt közigazgatási bírságot szabott ki.
    (3) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.
    (4) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) a készletéről, illetve annak forgalmáról az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az SZTFH részére.
    (5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
    a) a természetes személy eladó vagy vevő természetes személyazonosító adatait, személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint - külföldi állampolgár kivételével - adóazonosító jelét,
    b) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének és az adatok kezelésének célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítésének támogatása.
    (7) Befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet csak olyan jogi személy végezhet, amelynek a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője jó hírnévvel rendelkezik.
    (8) Jó hírnévvel rendelkezőnek minősül az a természetes személy, aki
    a) büntetlen előéletű,
    b) nem volt vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságnál, amelyet felszámoltak vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,
    c) nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé."
    (5) A Kertv. 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az SZTFH hatósági felügyeletet gyakorol a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység felett. Ennek keretében az SZTFH megteszi a szükséges intézkedéseket az engedélyesek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségei megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, valamint eljár a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzőkkel szemben azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg."
    (6) A Kertv. 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettséget megsértő személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki, és döntésében - határidő biztosításával - kötelezi a jogsértést elkövetőt annak megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén - a 9/E. és 9/F. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt -megismételhető. Befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzése esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye."
    (7) A Kertv. 9/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Ha az SZTFH véglegessé vált döntésében megállapítja, hogy egy üzletben engedély nélkül kerül sor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére, akkor a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző - az SZTFH értesítése alapján - elrendeli az üzlet legalább 30 napra történő ideiglenes bezárását."
    (8) A Kertv. 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 9/B. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az SZTFH - a körülmények mérlegelését követően és e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az engedélyes engedélyét visszavonhatja, ha
    a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
    b) az engedélyes az engedélyében foglaltakat, illetve az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségeket súlyosan megsérti.
    (7) Az SZTFH a (6) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglalt szempontokat mérlegeli.
    (8) Az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonja, ha
    a) az engedélyes két éven belül legalább három különböző alkalommal a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettségét megsértette, feltéve, hogy e jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségére őt az SZTFH előzetesen figyelmeztette, valamint a jogsértés tényéről az SZTFH végleges határozatot hozott, és az első jogsértést követő két éven belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét az SZTFH mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik véglegessé;
    b) az engedélyes kéri,
    c) az engedélyes gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték,
    d) az engedélyes gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy
    e) jogutódlásra került sor, és nem kezdeményezik az engedély jogutódlás tekintetében való módosítását vagy az új engedély kiadása iránti eljárást.
    (9) Az SZTFH az engedélyes engedélyét a Pmt. szerinti eltiltás időtartama alatt felfüggeszti."
    (9) A Kertv. 9/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
    (Az SZTFH az engedélyesekről nyilvántartást vezet az SZTFH elnökének rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, amely a következőket tartalmazza:)
    "d) az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumok,
    e) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok."
    (10) A Kertv. 9/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonta, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH az engedélyt visszavonó határozat véglegessé válását követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli."
    (11) A Kertv. A befektetési aranyhoz kapcsolódó kereskedelmi szabályok című alcíme a következő 9/D. §-sal egészül ki:
    "9/D. §
    (1) A befektetési arany kereskedelmi felügyeleti tevékenységért az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott mértékű befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.
    (2) A felügyeleti díjat az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg az SZTFH részére, a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.
    (3) Az SZTFH a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.
    (4) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az SZTFH határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része."
    (12) A Kertv. A befektetési aranyhoz kapcsolódó kereskedelmi szabályok című alcíme a következő 9/E-9/H. §-sal egészül ki:
    "9/E. §
    (1) Az SZTFH elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg.
    (2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az SZTFH határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.
    (3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.
    (4) Ha az SZTFH hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
    (5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.
    (6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.
    9/F. §
    (1) Az SZTFH a 9/E. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje - annak a döntésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató.
    (2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
    (3) Az SZTFH-t, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 9/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.
    9/G. §
    (1) Az SZTFH az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha
    a) az elrendelés oka megszűnt,
    b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
    (2) A megszüntető döntésre a 9/E. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
    9/H. §
    Ha az SZTFH a 9/E. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain - hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és - a 9/E. § (1) bekezdése szerinti - döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 9/E. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani."
    (13) A Kertv. 12. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "a) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat,"
    (14) A Kertv. 12. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "d) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,
    e) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges képesítéseket."
    (15) A Kertv. 12. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "f) a befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat."
    (16) A Kertv. a következő 15. §-sal egészül ki:
    "15. §
    A 9/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
    20. §
    A Kertv.
    a) 3. § (3) és (4) bekezdésében a "Külön törvény" szövegrész helyébe a "Törvény" szöveg,
    b) 5. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter vagy - befektetési arany esetében - az SZTFH elnökének" szöveg,
    c) 5. § (4) bekezdésében a "hatóság által" szövegrész helyébe a "hatóság - befektetési arany forgalmazása esetében az SZTFH - által" szöveg,
    d) 5. § (5) bekezdésében a "hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság, vagy - a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység esetében - az SZTFH" szöveg,
    e) 9. § (1) bekezdésében az "A kereskedelmi" szövegrész helyébe az "A - 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység kivételével a - kereskedelmi" szöveg,
    f) 9/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "adószáma," szövegrész helyébe az "adószáma, elektronikus levelezési címe és telefonszáma," szöveg,
    g) 9/C. § (2a) bekezdésében a "d) pontja" szövegrész helyébe a "d) és e) pontja" szöveg,
    h) 9/C. § (4) bekezdésében a "d) pontja" szövegrész helyébe a "d) és e) pontja" szöveg,
    i) 9/C. § (5) bekezdésében a "közül az" szövegrész helyébe a "közül az érvényes engedéllyel rendelkező engedélyes" szöveg, az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatait" szöveg
    lép.
    14. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
    21. §
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény II. Fejezet 1. Címe a következő 11/C. §-sal egészül ki:
    "11/C. §
    Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a cégjegyzék adatairól cégbizonyítvány, cégkivonat és cégmásolat formájában kizárólag a cégbíróság és a céginformációs szolgálat nyújt közhiteles tájékoztatást. A céginformáció más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a cégadatra vonatkozó információ nem nevezhető cégbizonyítványnak, cégkivonatnak vagy cégmásolatnak."
    15. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
    22. §
    Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "Az elektronikus kapcsolattartás eltérő szabályai
    12/C. §
    (1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője (a továbbiakban e §-ban együtt: fél) ügyintézési rendelkezéssel vagy a beadvány elektronikus előterjesztésével az elektronikus kapcsolattartást választotta, akkor külön bejelentés nélkül a Pp. 605. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartást választó félnek minősül, azzal az eltéréssel, hogy
    a) nem köteles a közjegyzővel elektronikusan kapcsolatot tartani, a Pp. 618. § (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye,
    b) papíralapú kapcsolattartásra a Pp. 606. §-a alapján nem térhet át.
    (2) Ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, a közjegyző köteles az irat kézbesítése előtt elektronikus úton lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a fél kapcsolattartási formájának megállapítása érdekében.
    (3) Ha a fél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatok a közjegyző által nem ismertek, a közjegyző az iratot papíralapon kézbesíti a fél részére, azzal a tájékoztatással, hogy a közjegyző csak akkor kézbesít számára elektronikus úton, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatokat a közjegyzőnek bejelenti.
    (4) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók a személyes jelenlét során benyújtott, illetve kézbesített iratokra."
    16. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
    23. §
    (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során)
    "c) az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az üzemelés teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia egy - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszervagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező -, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek."
    (2) Az Éltv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Élelmiszer- és a takarmány mikrovállalkozások esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek oly módon kell rendelkezésre állnia, hogy szükség esetén rövid időn - legfeljebb 2 órán - belül meg tudjon jelenni a helyszínen."
    17. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
    24. §
    A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
    a) 42. § (1) bekezdésében a "fedezése érdekében" szövegrész helyébe "biztosítása érdekében" szöveg,
    b) 55. § (4) bekezdésében a "mely" szövegrész helyébe az "amely" szöveg lép.
    18. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
    25. §
    (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "11. §
    A hagyatéki eljárásban a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait a Kjnp. 12/C. §-ában meghatározott eltéréssel kell alkalmazni."
    (2) A Hetv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "11/A. §
    A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A-15/D. §-a alkalmazandó azzal, hogy a Kjnp. 15/A. § (7) bekezdése nem alkalmazható a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okiratra."
    26. §
    A Hetv. 18. § (3) bekezdésében az "a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész helyébe az "a Ptk." szöveg lép.
    19. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
    27. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 141. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg lép.
    20. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása
    28. §
    Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. § (1) bekezdésének b) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg lép.
    21. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény módosítása
    29. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 49/A. § (2) bekezdésében az "alpontja szerinti" szövegrész helyébe az "alpontjában meghatározott" szöveg lép.
    22. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
    30. §
    (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A felnőttképző, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából választása szerint igénybe veheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését."
    (2) A Felnőttképzési tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "14. §
    A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző a Kormány rendeletében meghatározottak szerint önkéntesen veheti igénybe."
    31. §
    Hatályát veszti a Felnőttképzési tv. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az "és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről" szövegrész.
    23. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
    32. §
    A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag negyedéves forgalmáról, a bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a negyedéves nyitó és záró készletről a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett nyomtatványon negyedéves zárást kell készítenie."
    33. §
    A Fémtv. 11/B. § a) és b) pontjában a "havi" szövegrész helyébe a "negyedéves" szöveg lép.
    24. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
    34. §
    (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 281. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza:)
    "j) a munkavégzéssel érintett munkakör vonatkozásában a munkaköri alkalmassági vizsgálat szükségességét."
    (2) A Bv. tv. 282. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A munkahely kijelölése előtt nincs szükség az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatának kezdeményezésére, ha
    a) a foglalkoztatói nyilvántartás adatai vagy a munkahely nyilatkozata alapján a munkavégzéshez nem szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése,
    b) az elítélt rendelkezik a munkavégzéshez szükséges érvényes munkaköri alkalmassági vagy szakmai alkalmassági vizsgálati véleménnyel, vagy
    c) az elítélt rendelkezik érvényes foglalkoztathatósági szakvéleménnyel.
    (4a) Ha az elítélt egészségi állapotára vagy az abban bekövetkezett változásra tekintettel, valamint a munkahellyel kötött együttműködési megállapodás alapján ez szükséges, a munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő a foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.
    (4b) El kell végezni a foglalkoztathatósági vizsgálatot, ha a (4) bekezdés a) pontja alapján nem szükséges, de az elítélt annak elvégzését kéri. Ebben az esetben a foglalkoztathatósági vizsgálat költségeit az elítélt viseli.
    (4c) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt az elkészültétől számított tizenöt napon belül köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek."
    (3) A Bv. tv. 283. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A pártfogó felügyelő a 282. § (4) bekezdés alkalmazása esetén az elítélt személyes meghallgatását követő tizenöt napon belül, ha az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezte legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül - kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn - a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki."
    (4) A Bv. tv. 285. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ha ez a jelentés megalapozása érdekében szükséges, a pártfogó felügyelő az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben az elítélt foglalkoztathatósági vagy ismételt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezheti."
    (5) A Bv. tv. 286. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha
    a) az elítélt egészségi állapotában orvosi iratokkal igazoltan tartós rosszabbodás állt be,
    b) a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség erre felhívja, vagy
    c) az új munkahelyen ellátott munkakör vonatkozásában szükséges a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítése."
    (6) A Bv. tv. a következő 436/G. §-sal egészül ki:
    "436/G. §
    (1) E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi ... . törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.5.) módosított 282. § (4) bekezdését, 283. § (1) és (3) bekezdését, 284. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját, 286. § (3) bekezdését, valamint megállapított 281. § (5) bekezdés j) pontját, 282. § (4a)-(4c) bekezdését és 285. § (3) bekezdését a hatályba lépésüket követően a kormányhivatalhoz érkezett közérdekű munka végrehajtási ügyekben, valamint azokban a folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése iránt nem történt intézkedés vagy annak elvégzésére nem került sor.
    (2) A Mód.tv.5. hatályba lépését megelőzően indult és a Mód.tv.5. hatályba lépését követően folyamatban lévő, a foglalkoztathatósági vizsgálaton való megjelenés elmulasztása miatt - ha ehhez egyéb kötelezettség megszegése nem kapcsolódik - a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránti büntetés-végrehajtási bírói ügyekben a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészi indítványt elutasítja és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására hívja fel."
    35. §
    A Bv. tv. 283. § (3) bekezdésében és a 284. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a foglalkoztathatósági szakvéleményt" szövegrész helyébe a "ha készült, a foglalkoztathatósági szakvéleményt" szöveg lép.
    25. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása
    36. §
    Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontjában a "szervet" szövegrész helyébe a "szervet," szöveg lép.
    26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
    37. §
    (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező]
    "j) - az s) pont kivételével - nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;"
    (2) A Pmt. 1. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
    [E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező]
    "s) a befektetési arany forgalmazásával, vagy felvásárlásával foglalkozó személyekre."
    (3) A Pmt. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés]
    "b) i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;"
    (4) A Pmt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § e) és f) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény, továbbá az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 1. § (1) bekezdés s) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelemről szóló törvény, az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el."
    (5) A Pmt. 69. § (1) bekezdés e) pontja a következő ee) alponttal egészül ki:
    [E törvény vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése, megkerülése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértése vagy megkerülése, vagy a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása, valamint a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése, megkerülése esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
    a felügyeletet ellátó szerv]
    "ee) az 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltató esetében visszavonja a szolgáltató engedélyét vagy a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltiltja;"
    (6) A Pmt. 77. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
    a) az 1. § (1) bekezdés i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
    aa) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,
    ab) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,
    ac) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,
    ad) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimumkövetelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,
    ae) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,
    af) a képzési programra,
    ag) az ügylet felfüggesztésére,
    ah) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására,
    ai) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára;
    b) az 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre
    vonatkozó részletszabályokat."
    38. §
    A Pmt.
    a) 1. § (1) bekezdés q) pontjában a "forintot; és" szövegrész helyébe a "forintot;" szöveg,
    b) 1. § (1) bekezdés r) pontjában a "székhelyszolgáltatóra." szövegrész helyébe a "székhelyszolgáltatóra; és" szöveg,
    c) 3. § 40. pont a) alpontjában az "m-r)" szövegrész helyébe az "m)-s)" szöveg,
    d) 3. § 44. pontjában a "j)-r)" szövegrész helyébe a "j)-s)" szöveg,
    e) 3. § 45. pont a) alpontjában a "j)-r)" szövegrész helyébe a "j)-s)" szöveg,
    f) 14. § (4) bekezdésében a "p) és q)" szövegrész helyébe a "p), q) és s)" szöveg,
    g) 65. § (9) bekezdésében a "j) és n)-q)" szövegrész helyébe a "j), n)-q) és s)" szöveg,
    h) 69. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában az "m)-r)" szövegrész helyébe az "m)-s)" szöveg,
    i) 69. § (1) bekezdés k) pontjában az "a)-r)" szövegrész helyébe az "a)-s)" szöveg
    lép.
    27. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    39. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 153. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a vámhatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be."
    40. §
    Hatályát veszti a Vtv. 153. § (1) bekezdés c) pontjában az "vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintát" szövegrész.
    28. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
    41. §
    (1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest tv.) 19/A. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok
    a) építési beruházási és fejlesztési feladatait az (1a) bekezdés szerinti vagyonkezelő,
    b) üzemeltetésével, fenntartásával és hasznosításával összefüggő feladatokat, valamint a kapcsolódó marketing-kommunikációs feladatokat a 15. § d) pont db) alpontja alapján a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság
    látja el."
    (2) A Budapest tv. 19/A. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) A (9a) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása vonatkozásában a 15. § d) pont db) alpontja szerinti gazdasági társaság az (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogutódja. A jogutódlás kiterjed a feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzésekre, minősített és egyszerű beszerzésekre, egyes megkötött szerződésekre, továbbá az átkerülő feladatok (9a) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaságnál történő ellátásához szükséges egyes munkavállalók munkáltatói jogutódlással történő átvételére."
    (3) A Budapest tv. 19/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a (4) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül."
    (4) A Budapest tv. 19/A. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
    "(11a) A (9a) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági társaság feladatai, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési, minősített és egyszerű beszerzési tevékenysége közérdekű feladatnak minősül.
    (11b) A beruházások előkészítésével, megvalósításával, az ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység esetében e törvény, a Kbt., valamint a gazdasági társaságok saját vonatkozó szabályzatai szerint kell eljárni."
    (5) A Budapest tv. 19/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(13) A (9a) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaság ellátja az (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság vagyonkezelésében álló ingatlanok díszkivilágításának létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat."
    42. §
    A Budapest tv. 19/A. § (10) bekezdésében a "vagyonkezelő" szövegrész helyébe a "vagyonkezelő a (9a) bekezdés a) pontja szerinti feladata körében" szöveg lép.
    43. §
    Hatályát veszti a Budapest tv. 19/A. § (10) bekezdésében a " , továbbá üzemeltetésre és fenntartásra" szövegrész.
    29. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    44. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh.tv.) 13/A. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság elnöke)
    "5. megállapítja a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat; a Kertv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmával és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat; az engedélyes adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat; a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét; a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges képesítéseket, valamint a befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat."
    45. §
    Az Sztfh.tv.
    a) 1. § (1) bekezdés 11. pontjában a "2005. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti befektetési arannyal folytatott tevékenységet - ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó tevékenységet - végző" szövegrész helyébe a "2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti befektetési arannyal folytatott tevékenységet végző" szöveg,
    b) 6/A. § (1) bekezdésében a "szerinti felügyelettel kapcsolatos, valamint" szövegrész helyébe a "szerinti felügyelettel kapcsolatos, a befektetési arannyal folytatott tevékenység felügyeletével kapcsolatos valamint" szöveg,
    c) 13. § m) pontjában a "szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók)" szövegrész helyébe a "szolgáltatók" szöveg, az "a szolgáltatók" szövegrész helyébe az "a Pmt. 1. § (1) bekezdés i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók" szöveg, a "kialakítására vonatkozó" szövegrész helyébe a "kialakítására vonatkozó, továbbá a Pmt. 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre vonatkozó" szöveg
    lép.
    30. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
    46. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 43/E. § (1) bekezdésében az "és a" szövegrész helyébe a ", valamint a" szöveg lép.
    31. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
    47. §
    (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben, az ahhoz szükséges időtartamban kezeli a természetes személy lakcímadatát."
    (2) Az Inytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak - az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel - a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy az e törvény 34. § (2) bekezdése szerinti esetben a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ennél korábbi időpontot nem határoz meg."
    (3) Az Inytv. 34. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Bejegyzett jog (2) bekezdés szerinti törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához, továbbá törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzéséhez jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges.
    (2) Bejegyzett jognak a törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására, valamint törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzésére
    a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági határozat és a törlésre vagy visszajegyzésre irányuló elrendelés alapján,
    b) a jogbejegyzés vagy jogtörlés alapjául szolgáló bírósági határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról szóló bírósági határozat, valamint a hatályon kívül helyező vagy megváltoztató határozatot hozó bíróság törlésre vagy visszajegyzésre irányuló bírósági elrendelése alapján, vagy
    c) a jogbejegyzés vagy jogtörlés alapjául szolgáló hatósági határozatnak saját hatáskörben, illetve ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása vagy módosítása, vagy bíróság vagy felügyeleti szerv általi megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, valamint a törlésre vagy visszajegyzésre irányuló bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapján
    kerülhet sor.
    (3) Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben csak akkor lehetséges, ha az ingatlanügyi hatóság részére - az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása érdekében - a bírósági elrendelést kiadó bíróság a bírósági elrendeléssel, illetve a hatósági felhívást kiadó hatóság a hatósági felhívással egyidejűleg igazolja, hogy azokat a személyeket, akik az eredeti állapot visszaállításával érintettek, a közigazgatási perbe érdekeltként vagy az eredeti állapot visszaállítása alapjául szolgáló hatósági eljárásba ügyfélként bevonták. Nincs szükség külön igazolásra, ha ez a tény magából a megsemmisítő, hatályon kívül helyező vagy megváltoztató határozatból megállapítható."
    (4) Az Inytv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
    "34/A. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (11c) bekezdése szerinti jelzálogjogot az ingatlanügyi hatóság a támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási
    a) kérelemben a támogatásra jogosult szervezet nyilatkozik arról, hogy a jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges feltételek fennállnak, és
    b) kérelemhez csatolni kell a jóváhagyást végző szervezetnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (11) bekezdése szerinti előzetes írásbeli hozzájárulását."
    (5) Az Inytv. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A perbejegyzést elrendelő és a perbejegyzés iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye."
    (6) Az Inytv. 69. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A bíróság eljárás-felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a másodfokon eljáró bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül dönt.
    (7) A bíróság a per vagy a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően is rendelkezhet a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendeléséről, ha megítélése szerint a felfüggesztés fenntartása már nem indokolt. A felfüggesztés megszüntetését polgári és közigazgatási perben a felek, büntetőeljárásban a (2) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetik.
    (7a) A (7) bekezdés alapján hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye."
    (7) Az Inytv. 40/C. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "40/C. A 2025. január 14-én meglévő - közérdekű használati joggal nem biztosított - közművek helyzetének rendezése"
    (8) Az Inytv. 72/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "72/C. §
    A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos e § szerinti eljárás részletszabályait 2027. december 31-ig a Kormány kormányrendeletben állapítja meg."
    (9) Az Inytv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "79. §
    A földkönyv a tulajdonilap-másolaton szereplő adatoknak a földkönyv igénylője igényei szerint az ingatlanügyi hatóság által leválogatott és összeállított elektronikus dokumentuma. Földkönyvként -ha törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A földkönyv az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról tanúsító erővel nem rendelkezik. Földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult."
    (10) Az Inytv. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    48. §
    Az Inytv. 46. § (3) bekezdésében a "kérelem" szövegrész helyébe a "beadvány" szöveg, a "kérelmet" szövegrész helyébe a "beadványt" szöveg lép.
    32. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
    49. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 3/C. § (1) és (2) bekezdésében a "2029" szövegrész helyébe a "2031" szöveg lép.
    33. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása
    50. §
    (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 193. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az építési beruházás magáncélú kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható - abban az esetben is, ha az építési beruházás központi költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználása nélkül valósul meg, továbbá az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek -, ha
    a) az építési beruházás fő célja a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó, egybefüggő területen elhelyezkedő egy vagy több lakóépület megépítése,
    b) a kiemelt beruházás keretében legalább 250 lakás valósul meg és
    c) a b) pont szerinti egy vagy több lakóépületben megvalósuló lakások legalább 70 százaléka megfelel a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszernek."
    (2) A Méptv. a következő 194/A. §-sal egészül ki:
    "194/A. § [A FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó egy vagy több lakóépület megépítése érdekében magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásokra vonatkozó szabályok]
    (1) A 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházássá nyilvánítás kezdeményezésénél az építtető nyilatkozik - több építtető esetén az építtetők együttesen nyilatkoznak - közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban arról, hogy a beruházás a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek maradéktalanul megfelel, melyhez csatolja - a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztató szerint - az e feltételeknek való megfelelést, illetve a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánításának szükségességét alátámasztó, a tervezett lakásépítési beruházás megvalósításával kapcsolatos következő információkat tartalmazó dokumentumokat:
    a) a beruházási terület pontos meghatározását,
    b) a területen megvalósítani tervezett beruházások bemutatását,
    c) koncepciótervet, látványtervet,
    d) tulajdoni lapokat, térképmásolatot, földhasználati lapokat,
    e) szükség esetén a tulajdonosi hozzájárulásokat,
    f) a területen korábban folytatott tevékenységek bemutatását,
    g) a nyilatkozat (2) bekezdés szerinti benyújtásakor fennálló környezeti állapot, környezethasználat vizsgálatát, főbb jellemzőinek bemutatását,
    h) a beruházás becsült költségigényének meghatározását,
    i) a területtel kapcsolatos környezeti felelősségi kérdéseket,
    j) a fejlesztések pozitív és negatív hatásait, externáliákat,
    k) a terület fejlesztésre való alkalmassá tételének egyéb feltételeit és az ehhez szükséges intézkedések bemutatását,
    l) a beruházási területre vonatkozó, speciális jogi szabályozás szükségességének meghatározását, a hatályos jogszabályoktól való eltérések összefoglalását.
    (2) Az építtető az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát és az ahhoz csatolt dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez nyújtja be az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett postai vagy elektronikus levelezési címre. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a nyilatkozatot - véleményével kiegészítve - megküldi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére.
    (3) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházássá nyilvánítását követően
    a) a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek teljesítéséért a mindenkori építtető felelős azzal, hogy a 193. § (3a) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek legkésőbb az építési engedély véglegessé válásának napjától számított három éven belül kell teljesülnie, amely határidő a lakások kevesebb, mint 50 százalékának értékesítése esetén egy évvel meghosszabbodik, továbbá
    b) az építtető személyében bekövetkező változás esetén a régi és az új építtető köteles e tényt a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti postai vagy elektronikus úton bejelenteni, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat új építtető általi megtételével együtt.
    (4) Több építtető esetén a (3) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ez esetben a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek, illetve az e § szerinti kötelezettségek teljesítéséért az építtetők egyetemlegesen felelősek.
    (5) A 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető köteles a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával beszámolót benyújtani
    a) első alkalommal a beruházásra vonatkozó építési engedély véglegessé válását követő év március 31. napjáig, valamint
    b) második alkalommal a kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás tekintetében a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját követő 120 napon belül.
    (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolónak tartalmaznia kell
    a) az építési engedéllyel rendelkező lakások számát és azok alapterületét, valamint
    b) a már értékesített lakások vonatkozásában a vevők természetes vagy jogi személy jellegére, valamint a természetes személy vevők állampolgárságára és életkorára vonatkozó összesített adatokat, továbbá e lakások számát és négyzetméterárát, az alábbi elkülönítésben:
    ba) az 1 500 000 forint/négyzetméterár felett és 100 000 000 forint vételár felett értékesített lakások,
    bb) az 1 500 000 forint/négyzetméterár felett és 100 000 000 forint vételár alatt értékesített lakások,
    bc) az 1 500 000 forint/négyzetméterár alatt és 100 000 000 forint vételár felett értékesített lakások,
    bd) az 1 500 000 forint/négyzetméterár alatt és 100 000 000 forint vételár alatt értékesített lakások,
    azzal, hogy az egyes lakások négyzetméterárának számításakor a lakás nettó alapterületét és az erkély, loggia, valamint a terasz nettó alapterületének 50%-át kell figyelembe venni.
    (7) A 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető az építési engedélyezési eljárás megindításától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert az építési engedélyezési eljárás megindításáról. Az építtető köteles továbbá az építési engedély véglegessé válásának napjától számított 60 napon belül az építési munkaterületet átadni a kivitelező részére.
    (8) A beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről, ha az építtető a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánításáról és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelkezés hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül
    a) a kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásra vonatkozóan nem nyújt be építési engedély iránti kérelmet az építésügyi hatóság részére, vagy
    b) az a) pont szerinti kérelmet olyan tartalommal nyújtja be az építésügyi hatóság részére, hogy a kérelemben megjelölt, megvalósítandó lakások száma nem éri el a 193. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti lakásszámot.
    A kiemelt jelentőségű ügy koordinációjára kijelölt főispán a kormányrendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése körében az a) és b) pontban foglaltakról is tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, és ezzel egyidejűleg a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert.
    (9) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemeltté nyilvánítását követően
    a) a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek építtető által a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidőn belüli nemteljesítésének, vagy
    b) a (3) bekezdés b) pontja, az (5), illetve a (7) bekezdés szerinti bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség határidőre történő nemteljesítésének, illetve az annak keretében történt hiányos vagy valótlan tartalmú adatszolgáltatás
    észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatal - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén - versenyfelügyeleti eljárást indít.
    (10) A (9) bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában
    a) elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását, illetve
    b) bírságot szabhat ki.
    (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság
    a) összege a 193. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott, a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, értékesített lakásoknak az építési engedély szerinti lakások számához viszonyított 70%-os arányszám elmaradása esetén
    aa) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri legalább az építési engedély szerinti lakások számának hatvan százalékát, de nem éri el a hetven százalékot, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 1 000 000 forint, legfeljebb 3 000 000 forint,
    ab) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri legalább az építési engedély szerinti lakások ötven százalékát, de nem éri el a hatvan százalékát, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 3 000 000 forint, legfeljebb 5 000 000 forint,
    ac) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya nem éri el az építési engedély szerinti lakások ötven százalékát, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 5 000 000 forint, legfeljebb 10 000 000 forint,
    b) a (3) bekezdés b) pontja, az (5), illetve a (7) bekezdés szerinti bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség határidőre történő nemteljesítésének, illetve az annak keretében történt hiányos vagy valótlan tartalmú adatszolgáltatás esetén ismételten is kiszabható, azzal, hogy a bírság összege
    ba) első alkalommal 5 000 000 forint,
    bb) második alkalommal 10 000 000 forint,
    bc) harmadik alkalommal 15 000 000 forint,
    bd) negyedik alkalommal 20 000 000 forint,
    be) ötödik és minden további alkalommal 25 000 000 forint.
    (12) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
    (13) A (11) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti bírság kiszabása során a Gazdasági Versenyhivatal figyelembe veszi
    a) a 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás nagyságát és területi elhelyezkedését,
    b) a jogsértéssel elért esetleges vagyoni előny mértékét,
    c) a 193. § (3a) bekezdés c) pontjában foglalt 70%-os arányszámtól történő eltérés mértékét,
    d) a jogsértés helyreállíthatóságát,
    e) a lakáspiac és az építőipari árak alakulását,
    f) a beruházás során alkalmazott értékesítési gyakorlatot, valamint
    g) a hatósággal tanúsított együttműködő magatartást.
    (14) A (9) bekezdés szerinti jogsértő magatartás észlelése esetén - a bejelentésre vonatkozó szabályok kivételével - a Tpvt. IX. Fejezetét alkalmazni kell.
    (15) A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolókat a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Gazdasági Versenyhivatal részére. Amennyiben az építtető a beszámolót az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidőben nem nyújtja be, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a mulasztást követő harminc napon belül e tényről tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt."
    (3) A Méptv. 226. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A 224. § (1)-(4) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba."
    (4) A Méptv. 226. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A 20. § (2) bekezdés b) pontja, a 184. § (2) bekezdés c) és d) pontja és (5) bekezdése, a 202. § (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, a 216. § (1) bekezdés h) pontja, a 47. alcím és a 224. § (5) bekezdése 2028. január 1-jén lép hatályba."
    (5) A Méptv. 234. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi .. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 193. § (3a) bekezdését, továbbá 194/A. §-át a Módtv. 50. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor hatályos építési engedéllyel rendelkező, azonban kiemelt beruházássá még nem nyilvánított építési beruházásokra, valamint az e beruházásokkal összefüggő, a Módtv. 50. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokra is alkalmazni kell a 193. § (3a) bekezdése szerinti esetben.
    (4) A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII.11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2025. (VIII.11.) Korm. rendelet] alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházások a 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházásnak minősülnek.
    (5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 194/A. § (3)-(15) bekezdését a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ha a 194/A. § (3) bekezdés b) pontja, illetve (7) bekezdése szerinti bejelentési, illetve tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó valamely határidő a Módtv. 50. § (2) bekezdése hatálybalépésének napján már letelt vagy abból kevesebb, mint 30 nap van hátra, akkor az építtető azt a Módtv. 50. § (2) bekezdése hatálybalépését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
    (6) Ha a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén a 257/2025. (VIII.11.) Korm. rendelet (3) és (4) bekezdése alapján tett nyilatkozat nem felel meg az e törvény Módtv. 50. § (2) bekezdésével megállapított 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor az építtető a 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, illetve az ahhoz csatolandó dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez a Módtv. 50. § (2) bekezdésének hatálybalépését követő 60 napon belül köteles benyújtani. Ha az építtető e kötelezettségének a 60 napos határidőn belül maradéktalanul nem tesz eleget, a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről."
    (6) A Méptv. 2. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
    51. §
    A Méptv.
    a) 158. § (9) bekezdésében a "(6)" szövegrész helyébe a "(8)" szöveg,
    b) 224. § (4) bekezdés b) pontjában a "nyilvántartásnak" szövegrész helyébe a "nyilvántartásnak és a NÉNY-nek" szöveg,
    c) 225. § (1) bekezdés 61. pontjában az "emlékhely használati tervének" szövegrész helyébe az "emlékhelyre vonatkozó éves jelentés" szöveg,
    d) 226. § (1) bekezdésében a "(2)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(5) bekezdésben" szöveg
    lép.
    52. §
    Nem lép hatályba a Méptv. 224. § (4) bekezdés b) pontjában az "és a NÉNY-nek" szövegrész.
    34. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása
    53. §
    Hatályát veszti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 76. §-a.
    35. Egyes törvények hatályon kívül helyezése
    54. §
    Hatályát veszti
    a) az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény,
    b) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény,
    c) az egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXXXIII. törvény.
    36. Egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
    55. §
    Hatályát veszti
    a) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet,
    b) a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet,
    c) a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet,
    d) a területi közigazgatás megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet,
    e) a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet,
    f) a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet.
    37. Záró rendelkezések
    56. §
    (1) Ez a törvény a - (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) Az 1. alcím, a 3. alcím, az 5-8. alcím, a 16. § b) pontja, a 12. alcím, a 19. § (2) és (3) bekezdése, a 14. alcím, a 16-18. alcím, a 22. alcím, a 27. alcím, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (10) bekezdése, az 52. §, az 1-3. melléklet 2026. január 1. napján lép hatályba.
    (3) A 19. § (9) bekezdése, a 20. § f)-h) pontja, a 45. § a) pontja 2026. január 2. napján lép hatályba.
    (4) A 50. § (1), (2) és (5) bekezdése, az 55. § f) pontja az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    (5) A 19. § (11) és (15) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
    (6) A 15. alcím, a 19. alcím, a 47. § (5) és (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
    (7) A 10. alcím, a 15. §, a 16. § a) pontja 2026. március 1. napján lép hatályba.
    (8) A 23. alcím, a 24. alcím 2026. július 1. napján lép hatályba
    (9) A 51. § b) pont 2028. január 1. napján lép hatályba.
    57. §
    (1) A 19. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 29. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
    58. §
    (1) A 13. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (2) A 26. alcím
    a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    59. §
    E törvény 19. § (4) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
    1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "7. A magánszemély az 1. vagy 3. pont szerinti költségelszámolási módszereket a teljes adóévre választja. Több gépjármű esetén a gépjárművek meghajtási módja szerint, csoportonként akár eltérő költségelszámolási mód is választható. Amennyiben a magánszemély a személygépkocsi mellett más járművei költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 3. pont szerinti elszámolási módszert. A 4-5. pont szerinti személygépkocsi használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 3. pont szerinti elszámolás."
    2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "10. Az egyéni vállalkozó az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszereket a teljes adóévre választja. Több gépjármű esetén a gépjárművek meghajtási módja szerint, csoportonként akár eltérő költségelszámolási mód is választható. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járművei költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert. A 7-8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolás."
    3. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    Az Inytv. 1. melléklet I. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
    (A bejegyzendő jog jogosultjának kérelme alapján jegyezhető be:)
    "3. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (11c) bekezdése szerinti, a támogatásra jogosult szervezetet megillető jelzálogjog;"
    4. melléklet a 2025. évi.....törvényhez
    "2. melléklet a 2023. évi C. törvényhez
    Nemzeti emlékhely
    "
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A jelen törvénymódosítás alapvető célja a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek jelentős csökkentése, valamint az eljárások egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele.
    A munkaerőpiaci szabályozás korszerűsítése a foglalkoztatási és álláskeresési eljárások egyszerűsítésével, a munkáltatókra háruló adminisztratív terhek enyhítésével, valamint a rugalmasság növelésével támogatja a munkaerőpiaci aktivitást és a foglalkoztatás bővítését.
    A felnőttképzés területén a módosítások célja, hogy csökkenjenek a képző intézmények adminisztratív kötelezettségei, miközben megmarad a képzések szakmai színvonala és minőségellenőrzése. A párhuzamos minőségbiztosítási eljárások megszüntetésével és a rugalmasabb képzésszervezési lehetőségek biztosításával a képzési rendszer jobban igazodik a gyakorlati igényekhez.
    A szabadalmaztatási eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával a módosítások növelik a szellemi tulajdon védelmének hatékonyságát, miközben csökkentik az eljárások során a bejelentőket terhelő kötelezettségeket, támogatva ezzel az innovációt és a technológiai fejlődést.
    Az adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálásával a vállalkozások adminisztratív terhei mérséklődnek. A módosítások hozzájárulnak a gördülékeny, átlátható és megbízható adatkezeléshez, amely a modern gazdaság működésének egyik alapfeltétele.
    Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény és a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása az elektronikus ügyintézés eltérő szabályait állapítja meg a közjegyző előtt folyó eljárásokban. A módosítás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályaitól való eltérésekről rendelkezik, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályaival, valamint a digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatás-nyújtás felhasználóbarát alapokra helyezésével összhangban.
    A törvénymódosítás a befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység 2025. szeptember 1-jével bevezetett szabályozási rendszere esetében megteremti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) vonatkozásában - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9/B. § (1) bekezdésével összhangban - a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: SZTFH tv.) tekintetében.
    A Kormány, felismerve az életkezdés nehézségeit, új program elindításáról döntött, melynek célja a fiatalok első saját otthonhoz jutásának támogatása. A Kormány által elérni kívánt célok további támogatását szolgálja annak törvényi szintű lehetővé tétele, hogy a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő lakások létrehozását célzó beruházások kiemelt beruházássá nyilváníthatók legyenek.
    A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartással összefüggő rendelkezések hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2028. január 1. napjára a hosszabb felkészülési idő biztosítása érdekében.
    Részletes indokolás
    1-3. §
    A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításának célja, hogy csökkentse a munkáltatók adminisztratív terheit és egyszerűsítse a kötelező dokumentációs folyamatokat. Ennek érdekében a foglalkoztatási igazolás tartalmát a módosítás kibővíti oly módon, hogy a munkavállalók által igénybe vett, 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadságokra vonatkozó adatokat is tartalmazza. Ennek eredményeként a munkáltatóknak nem kell külön nyilatkozatot tenniük ezekről az időszakokról, mivel az adatok így, egyetlen dokumentumban elérhetőek lesznek. A módosítás nemcsak a dokumentációs terhek csökkentését szolgálja, hanem az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges információk gyors és egyszerű hozzáférését is biztosítja, ezáltal megkönnyítve az ügyintézést az álláskeresők számára is.
    A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági őstermelők részére is az állami adóhatóság állítson ki igazolást a társadalombiztosítási járulék alapjáról és befizetéséről, biztosítva, hogy az őstermelői tevékenység alapján egyszerűen igazolhassák az álláskeresési ellátásra való jogosultságot, ezzel egységesítve és egyszerűsítve az eljárást.
    A módosítás célja, továbbá hogy a csekély súlyú, főleg adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása vagy nem az előírt módon történő teljesítése esetén a hatóságnak legyen lehetősége ezt mérlegelni és figyelmeztetni a szerződő foglalkoztatót a kötelezettségei megfelelő teljesítésére. A törvény módosítását indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben túl szigorú szankciót ír elő és ezáltal a jogalkotó céljával, vagyis a foglalkoztatás elősegítésével ellentétes hatást ér el. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat ugyanis a járási és kormányhivatalok hatósági szerződés formájában nyújtják, melynek keretében a támogatott foglalkoztatók számos kötelezettséget vállalnak, melyek súlyukat tekintve igen eltérőek.
    4. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása esetében a Tervezet az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díj visszafizetésének módját pontosító rendelkezést állapít meg.
    5. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    6-7. §
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (7a) bekezdése alapján - meghatározott kivételekkel - a bejelentett követelések felszámoló által történő nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt határidőben a felszámoló pénzforgalmi számlájára befizesse.
    A Cstv. 46. §-ának hatályos szabályozása [(7b) és (7c) bekezdése] emellett előírja, hogy a befizetett költségátalány felhasználását a felszámolónak iratokkal, számlákkal alátámasztva kell igazolnia a jelentésében, illetve ha a felszámolási eljárás során a költségátalány nem került teljes mértékben felhasználásra, a felszámolónak a zárómérlegben kezdeményeznie kell a hitelezők részére történő visszafizetést. Ez utóbbi szabályokat ugyanakkor 2022. július 28-tól 2026. december 31-ig - előbb a 263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján, jelenleg pedig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 76. §-a alapján - nem kell alkalmazni.
    A költségátalány összegét a felszámoló jelenleg kizárólag a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére használhatja fel.
    A költségátalány Cstv. szerinti szabályozása nem felel meg az átalány jellegnek, mivel ugyan tételes bontás nélkül egyösszegben adja meg a törvény, de mégis tételes beszámolási kötelezettséget ír rá elő.
    A módosítás egyrészt kibővíti a költségtalány felhasználásának körét a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségekre is, másrészt a veszélyhelyzeti szabályokat a Cstv.-be átemelve - a hasonló hivatásrendek szabályaival egyezően - megszünteti a tételes elszámolás kötelezettségét.
    8-9. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    10. §
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    11. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításának célja, hogy csökkentse a hazai vállalkozások adminisztratív terheit, és ösztönözze innovációs tevékenységüket. A gyorsabb és hatékonyabb szabadalmaztatási folyamat hozzájárul a vállalkozások piaci lehetőségeinek bővítéséhez és a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez. A javasolt módosítás értelmében a jövőben a szabadalmi oltalom a jelenlegihez képest lényegesen rövidebb határidőkkel is megadható, amennyiben a bejelentő az eljárás során együttműködő magatartást tanúsít. Ez azt jelenti, hogy az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) megkereséseire a bejelentő határidőben válaszol, és maradéktalanul teljesíti az esetleges felhívásokban foglalt követelményeket.
    A bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg kérheti a szabadalmi bejelentés 18 hónapnál korábbi időpontban történő közzétételét és a bejelentés érdemi vizsgálatát erre irányuló kifejezett kérelem útján vagy önmagában a vizsgálati díj megfizetésével. Ilyen esetben az SZTNH a bejelentési naptól számított 3 hónapon belül elvégzi a bejelentést követő vizsgálatot, valamint az alaki vizsgálatot, az újdonságkutatást, továbbá közzétételre készíti elő a szabadalmi bejelentést. A gyorsított eljárás esetében a szabadalmi bejelentés a benyújtását követő 3. hónap elteltével közzétételre kerül.
    A közzétételt követően az SZTNH soron kívül megkezdi a bejelentés érdemi vizsgálatát és a szabadalom megadása tárgyában születő döntés előkészítését. Amennyiben a bejelentő az eljárás során együttműködő, az esetleges hivatali felhívásra határidőn belül, megfelelően válaszol, a bejelentést követő 6. hónap elteltével a szabadalom megadása kérdésében az SZTNH meghozza végleges döntését. Ha az SZTNH az érdemi vizsgálat keretében nem kell nyilatkozattételi vagy hiánypótlási felhívást kibocsátani, akkor akár a bejelentés napjától számított 4 hónap elteltével sor kerülhet a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés kibocsátására.
    Ezáltal jelentősen csökkenhet a szabadalmi engedélyezési eljárás időtartama, lehetővé téve azt, hogy a vállalkozások - amennyiben úgy döntenek - találmányukra a lehető leghamarabb szabadalmi oltalmat szerezhessenek.
    A bejelentők további adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az érdemi vizsgálatot, mind a szabadalom megadása iránti, mind a gyorsított szabadalmi eljárás esetén külön kérelem nélkül végzi el az SZTNH, amennyiben az érdemi vizsgálat díját megfizették.
    12. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. mellékletének módosítását indokolja, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.
    13. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítását nyelvhelyességi pontosítás indokolja.
    14. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása biztosítja, hogy az EESZT-ben is rögzítésre kerüljenek a beteg által az egészségügyi szolgáltató számára megadott telefonos vagy email elérhetősége. Ezáltal a beteg a szolgáltató számára is könnyebben elérhetővé válik, valamint központi szolgáltatások esetén az EESZT működtetője is tud a részére üzeneteket továbbítani.
    15-16. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény biztosítja, hogy a központi időpontfoglalási rendszer útján is meg lehessen adni a telefonszámot/e-mail elérhetőséget, ezáltal azt a központi időpontfoglalási rendszerben az eljáró szerv az EESZT-ben is rögzíteni tudja azt egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény szerinti célra.
    17-18. §
    A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosításának célja, hogy egyszerűsítse a magyar jog alapján működő fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszer valamint üzemeltető kijelölése iránti eljárás során benyújtandó dokumentumok körét, kihasználva az elektronikus nyilvántartások adta lehetőségeket. A módosítás előírja, hogy amennyiben a kérelmező a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a kijelölő hatóság a cégkivonatot elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cégnyilvántartásból, összhangban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásával.
    19-20. §
    A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása alapján a jövőben nem kell minden esetben a hatóság részére bejelenteni a nyitva tartás változását, elegendő a változást csak kormányrendeletben meghatározott esetekben megtenni. A módosítás jelentős adminisztratív terhet vesz le az üzletek üzemeltetőiről, ugyanakkor garanciaként továbbra is elő lesz írva a fogyasztók nyitvatartási időről való tájékoztatása.
    A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás, amely egyértelműen rögzíti, hogy a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység kizárólag üzletben folytatható.
    A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei körében az üzlet üzemeltetése kapcsán előírt, a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedély előírása a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység körében nem indokolt, mivel e tevékenység végzése eleve engedélyköteles tevékenységgé vált a Kertv. módosítása által. Az engedélyező szerv, azaz az SZTFH az engedély megadása során komplex mérlegelési szempontok alapján dönt, melynek keretében az üzlet működésének megfelelőségét is vizsgálja. Erre figyelemmel annak érdekében, hogy a kereskedők adminisztrációs terhei ne emelkedjenek, a Tervezet úgy rendelkezik, hogy befektetési arany kereskedelme esetén az üzlet az SZTFH által kiadott engedéllyel - tehát nem működési engedéllyel - üzemeltethető.
    Természetesen, ha a kereskedő a befektetési arany mellett más, üzletköteles terméket is értékesít, akkor a működési engedélyét a hatályos szabályok alapján továbbra is meg kell szereznie.
    A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás. A hatályos szabályozás értelmében az üzletek nyitva tartásának idejét a kereskedelmi hatóság részére az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben és a működési engedély iránti kérelemben kell bejelenteni. A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzése azonban az SZTFH engedélyéhez kötött tevékenység, így ebben az esetben az üzlet nyitvatartási idejét az engedélyezési eljárásban eljáró szervhez, azaz az SZTFH-hoz kell a kérelemben bejelenteni.
    A fentieken túlmenően a módosítás továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység meghatározásának, és ezzel összefüggésben a tevékenység végzésének feltételrendszerére vonatkozó felhatalmazás pontosítását célozza.
    Meghatározásra kerül a befektetési arany kereskedelemre vonatkozó kereskedési forma, azaz a Tervezet előírása szerint a befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatható tevékenység. A Tervezet emellett szabályozza azt is, hogy befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet kizárólag részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személy végezhet.
    A befektetési arannyal folytatott kereskedelem szektorának transzparens és értékálló módon, a bizalmat biztosító működése érdekében a Tervezet rögzíti, hogy melyek befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének törvényi feltételei, és melyek azok az esetek, amikor valamely korábbi szabályszegés miatt az engedélyes új engedélyt nem kaphat. Ehhez kapcsolódik az az előírás is, amely a tevékenységet végző gazdasági társaság esetében megköveteli a tényleges tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő jó hírnévvel történő rendelkezését.
    Figyelemmel arra, hogy az engedélyes a készletéről, illetve annak forgalmáról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely személyes adatot is tartalmaz, a Tervezet előírja, hogy az engedélyes által vezetett nyilvántartás - a személyes adatnak nem minősülő adatokon túl tartalmazza a természetes személy eladó vagy vevő természetes személyazonosító adatait, személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint - külföldi állampolgár kivételével - adóazonosító jelét.
    Figyelemmel arra, hogy nem kizárt, hogy az engedélyesek az üzletükben a befektetési aranyon kívül más termékeket - tipikusan pl. nemesfémet vagy az ezekből készült tárgyakat - is értékesítsenek, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Tervezet rögzíti, hogy ezen termékek kereskedelmi tevékenységére a Kertv. általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak. Ezen termékek vonatkozásában tehát a kereskedőnek pl. működési engedéllyel kell rendelkeznie, külön vásárlók könyvét kell vezetnie, és tevékenységét is a kereskedelmi hatóság ellenőrizni.
    A Kertv. 2025. szeptember 1-jével hatályba lépett módosításának kiegészítése, pontosítása. A Tervezet a befektetési arany kereskedelmével kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, szankcionálási hatósági feladatok egyértelmű meghatározása érdekében megerősíti, hogy felügyeleti hatóságként az SZTFH köteles eljárni a jogsértő engedélyesekkel és a befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet végzőkkel szemben is. A Tervezet rendezi a felügyeleti hatóság ezirányú kötelezettségeit és jogkörét.
    A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezőkről az SZTFH nyilvántartást vezet. A Tervezet a nyilvántartás tartalma és az abból való törlés kapcsán fogalmaz meg pontosító jellegű szabályozást.
    A törvény a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezők számára felügyeleti díj fizetési kötelezettséget ír elő, és megállapítja annak törvényi szabályozási kereteit.
    A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás, mely egyértelműen rögzíti, hogy a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység kizárólag üzletben folytatható. A törvény a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi piac átláthatóságának és ellenőrizhetőségének erősítése érdekében ezen a területen is bevezeti az ún. on-line blokkolás intézményét, mely az engedély nélküli, interneten történő értékesítéssel szemben hatékony hatósági fellépés eszköze. A törvény előírja az SZTFH, mint felügyeleti hatóság számára, hogy rendelje el a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg. Az SZTFH döntésének kötelezettje - annak a döntésben történő megjelölése nélkül -valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató. A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
    Az SZTFH elnöke részére rendeletalkotásra megfogalmazott felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
    A Kertv. 9/A. §-a előírja, hogy befektetési arany kizárólag üzletben értékesíthető; melyet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján be kell jelenteni a Bizottság részére. A Tervezet e bejelentés megtörténtének tényét rögzíti.
    21. §
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítását indokolja, hogy bár a törvényi rendelkezésekből jelenleg is az vezethető le, hogy közhiteles céginformációt kizárólag a cégbíróságoktól és a céginformációs szolgálattól lehet igényelni és kapni, szükséges ezt normatív módon is rögzíteni: közhiteles nyilvántartási információt csak a cégbíróság vagy a céginformációs szolgálat adhat, más, piaci szolgáltató által biztosított, a cégjegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatás nem közhiteles. Ebből következően piaci szolgáltató által biztosított adatszolgáltatásra nem alkalmazhatók a cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány fogalmak sem. A rendelkezés nem érinti a közjegyzők számára külön törvényben biztosított tanúsítvány kiállítási jogkört.
    22. §
    Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) módosítását indokolja, hogy a közjegyzői nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást főszabály szerint egyrészt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), másrészt a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szabályozza. Ennek okán a módosítás alapján, ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője (a továbbiakban együtt: fél) ügyintézési rendelkezését a közjegyző a rendelkezési nyilvántartásból megismeri, vagy a fél a beadványt elektronikus úton terjesztette elő, akkor a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a fél külön bejelentés nélkül elektronikus kapcsolattartást választónak minősül az ügyintézési rendelkezése alapján.
    Ha a fél az elektronikus kapcsolattartást ügyintézési rendelkezésben választotta a Pp. 606. §-a alapján nem térhet át papíralapú kapcsolattartásra. Ha az elektronikus kapcsolattartást már nem választja, akkor erről a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartásba bejegyzett ügyintézési rendelkezést tehet. Figyelemmel arra, hogy a Pp. elektronikus kapcsolattartás választása esetére kétoldalú kötelező elektronikus kapcsolattartást ír elő, külön szükséges arról rendelkezni, hogy az ügyintézési rendelkezés és a hivatalos elektronikus elérhetőség rendelkezési nyilvántartásba való bejegyzése a fél oldalán elektronikus ügyintézési kötelezettséget nem teremt, abban az esetben, ha az ügyintézési rendelkezéssel elektronikus kapcsolattartást választó fél a közjegyzőnek papír alapon, például postai úton nyújt be beadványt, akkor a Pp. 618. § (1) bekezdése vele szemben nem alkalmazható, de a közjegyző a féllel továbbra is elektronikus úton tart kapcsolatot, számára elektronikus úton kézbesít.
    Annak érdekében, hogy a fél ügyintézési rendelkezése az eljárásban érvényesüljön a közjegyző a kézbesítés előtt köteles lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) és elektronikus úton kézbesít, ha félnek van erre vonatkozó hatályos ügyintézési rendelkezése.
    Ha a fél elektronikus kapcsolattartási elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a közjegyző a félnek papíralapon kézbesít, és egyidejűleg tájékoztatja, hogy csak akkor tud számára elektronikus úton kézbesíteni, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéshez szükséges adatait a közjegyzőnek bejelenti.
    A közjegyzői irodában, személyesen átadott és átvett iratokra az elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni.
    23. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjának módosítása azért indokolt, mert az azonnali intézkedésre feljogosított felelős személy folyamatos személyes jelenléte túlzott adminisztratív és munkaerő-terhet jelent a vállalkozások számára. A jogalkotói cél azonban egy, - az Európai Parlament és a Tanács 2017/625/EU rendeletével összhangban álló, ugyanakkor - a működés során felmerülő kockázatokkal arányosabb, rugalmasabb szabályozással is megvalósítható. A szaktudással rendelkező felelős személy folyamatos fizikai jelenléte helyett a mikrovállalkozások esetében elegendő az is, ha a felelős személy szükség esetén elérhető és rövid időn belül meg tud jelenni a helyszínen, vagyis folyamatosan rendelkezésre áll.
    24. §
    A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    25-26. §
    A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosítása a Kjnp. módosításához kapcsolódóan és az ott ismertetett célokra tekintettel indokolt, hogy az elektronikus kapcsolattartás speciális szabályai a hagyatéki eljárásban is érvényesüljenek, ehhez pedig szükséges a Hetv. módosítása is, mivel annak 2. § (1) bekezdése főszabály szerint kizárja a Kjnp. alkalmazását a hagyatéki eljárásban. Indokolt továbbá a Hetv. 11. §-a szerinti valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezése, mivel az ott szabályozott elektronikus kapcsolattartási szabályokat a Pp. háttérszabályként rendezi. A módosítás a jogalkalmazási bizonytalanság megszüntetése érdekében egyértelművé teszi, hogy a végintézkedést tartalmazó irat nem selejtezhető, valamint a Hetv.-n belül a Ptk. rövidítést a módosítás következtében annak első előfordulási helyén vezeti be.
    A Hetv. 11/A. §-t érintő módosítás a selejtezhető iratok körét érinti és kimondja, hogy meghatározott iratok, így a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okirat öt év után sem minősül selejtezhető iratnak.
    27. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    28. §
    Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    29. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény módosítását nyelvhelyességi pontosítás indokolja.
    30-31. §
    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatályos előírásai alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi. Tekintettel arra, hogy a hatósági kontrollt a felnőttképzési államigazgatási szerv gyakorolja hatósági ellenőrzésen keresztül, felesleges párhuzamosság a felnőttképző intézmény minőségirányítási rendszerének külső értékelése. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján a felnőttképző intézmények belső minőségirányítási rendszerei önállóan is képesek biztosítani a képzési tevékenység szakmai színvonalát, erre figyelemmel a jövőben a felnőttképző önkéntes alapon kérheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését, felkészülve ezzel a hatósági ellenőrzésre. A módosítás hozzájárul a felnőttképzők adminisztratív terheinek csökkentéséhez, miközben fenntartja a minőségirányítási rendszer hatékonyságát és a képzések szakmai színvonalát.
    32-33. §
    A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 5. §-ának módosításával a havonta teljesítendő adatszolgáltatást negyedévenként kell teljesíteni a jövőben, tekintettel arra, hogy a fémkereskedők napi adatszolgáltatása alapján a fémkereskedő által eladott/átadott és vásárolt/átvett anyagok mennyisége naprakészen számon tartható. Erre tekintettel a növekedési és csökkenési jogcímekről elegendő negyedévenként adatot szolgáltatni a hatóság felé.
    34-35. §
    A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosításának célja, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása során ne legyen általánosan kötelező a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése, csak abban az esetben, ha a közérdekű munkára kötelezettet olyan egészségkárosító kockázatokkal (ún. expozícióval) járó munkakörben kívánják foglalkoztatni, amely indokolja a munkavállaló egészségi alkalmasságának külön vizsgálatát. A foglalkoztathatósági szakvélemény kötelező beszerzése a közérdekű munka végrehajtása során jelenleg általános előírás, amely azonban jelentős adminisztratív terhet és a végrehajtás késedelmeit eredményezheti, különösen olyan esetekben, amikor a munkavégzés nem jár egészségügyi kockázattal.
    A javaslat javítja a közérdekű munka végrehajthatóságát, csökkenti a felesleges adminisztratív terheket, ugyanakkor nem veszélyezteti az érintettek egészségét. A javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell beszerezni a foglalkoztathatósági szakvéleményt, ugyanakkor garanciális szabályként kimondja, hogy az elítélt saját költségén abban az esetben is kérheti a szakvélemény elkészítését, ha azt nem kellene beszerezni.
    36. §
    Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    37-38. §
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás. A Pmt. 1. §-a módosításával a Tervezet a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők köréből kiemelve, külön pontban határozza meg a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személyek körét.
    A Pmt. 5. § b) pontjának módosítása - a Kertv. módosításához igazodóan - a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők köréből kiemelve, pénzmosási szempontból is megteremti a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében az SZTFH felügyeleti hatáskörét.
    A Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
    A Pmt. 69. § (1) bekezdés e) pontjának kiegészítésével a Tervezet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a felügyeletet ellátó SZTFH részére megteremti azt a lehetőséget, hogy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzéssel összefüggő jogszabálysértések esetén a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személyek engedélyét visszavonhassa vagy őket a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltilthassa.
    A Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
    A Pmt. 77. § (3a) bekezdésének módosításával a Tervezet a korábban miniszteri rendeleti felhatalmazási tárgyköröket átemeli SZTFH elnöki rendeleti körbe.
    A Pmt. technikai jellegű szövegcserés pontosítása Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódóan.
    39-40. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosításának célja, hogy egyszerűsítése a benyújtandó dokumentumok körét, kihasználva az elektronikus nyilvántartások adta lehetőségeket. A módosítás lehetővé teszi, hogy a vámhatóság a kötelezettségvállalási engedély kiadása során a cégjegyzékben nyilvántartott cégek esetében közvetlenül, elektronikus úton, a cégnyilvántartásból szerezze be a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát, összhangban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásával.
    41-43. §
    A módosítás célja, hogy a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonkezelésében álló ingatlanok üzemeltetését, fenntartását, hasznosítását, valamint a kapcsolódó marketing-kommunikációs feladatokat a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 15. § d) pont db) alpontja szerinti, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság elláthassa. A módosítás a feladatellátás változásával összefüggésben rendelkezik a jogutódlásról, valamint a közérdekű célú fejlesztésnek minősülő feladatok pontosítására is sor került a feladatellátás változására tekintettel. Az ingatlanok díszkivilágításának létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatellátás módosítását is elvégzi a tervezet.
    44-45. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh.tv.) 13/A. §-a módosításával - a Kertv. módosításához igazodóan - a Tervezet az SZTFH elnökének feladatai között is megjeleníti azokat a tárgyköröket, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet ad ki.
    Az Sztfh.tv. 6/A. §-ának módosításával az SZTFH hatósági ellenőrzési feladatainak ellátását támogatja azáltal, hogy a befektetési arannyal folytatott tevékenység felügyeletével kapcsolatos ügyekben eljáró munkatársai részére is, e minőségük igazolására, szolgálati igazolvány kerülhet kiállításra.
    Az Sztfh.tv. 13. § m) pontjának módosítása - a Kertv. és a Pmt. módosításához igazodóan - megjeleníti az új feladatokat az SZTFH elnökének feladatai között.
    46. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás.
    47-48. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) módosítását a következők indokolják. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás vezetésével összefüggésben kezeli a természetes személy lakcímadatát. Az adatkezeléssel összefüggésben az Inytv. több rendelkezést is tartalmaz. Az Inytv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy és a cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy kivételével a jogosult a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles bejelenteni természetes személy esetén a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetes személyazonosító adatának, lakcímének és állampolgárságának a megváltozását, és kérelmezni az adatváltozás bejegyzését. Az Inytv. 62. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás a kérelmező által a kérelemben a 46. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint megadott személyhez tartozó adatok alapján, a további személyhez tartozó adatokat közigazgatási hatósági döntés meghozatala nélkül átveszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett, személyhez tartozó adat - többek között - a lakcímadat is. A módosítás célja, hogy mindezeken túl a törvény általános felhatalmást adjon az ingatlanügyi hatóság számára a természetes személy lakcímadatának kezelésére.
    Az Inytv. 18. § (2) bekezdése pontosításra kerül, tekintettel arra, hogy az Inytv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve nem indokolt, hogy bíróság a bírósági elrendelés benyújtásánál korábbi időpontot határozzon meg a bejegyzés ranghelyeként. Továbbá a módosítás a benyújtás időpontjánál korábbi ranghely (eredeti ranghely) megadásának lehetőségét kiterjeszti a hatóságokra is, szintén az Inytv. 34. § (2) bekezdésével összefüggésben.
    A módosítás az eredeti állapot visszaállításának lehetőségét valamennyi jog vonatkozásában megteremti a bíróságok és hatóságok számára.
    Az Inytv. új 34/A. §-a a társasági adó támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz beruházások védelméhez szükséges ingatlan-nyilvántartási szabályokat állapítja meg. Ezzel összefügésben módosul az Inytv. 1. melléklete is.
    A módosítás szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz a perbejegyzés alapjául szolgáló bírósági eljárásban érvényesülő jogorvoslatok kapcsán: a fellebbezés lehetősége kiterjesztésre kerül a perbejegyzést elrendelő végzés mellett a perbejegyzés elrendelése kezdeményezésének elutasítására is, továbbá a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendelése mellett az ez iránti kezdeményezés elutasítására is.
    Az olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos eljárás részletszabályait 2027. december 31-ig szükséges megállapítani. Az Inytv. a 2025. január 15-e előtt létesített közműhálózatokra állapítja meg a jogszabályalkotási kötelezettséget.
    A módosítás lehetővé teszi, hogy törvény vagy az Inytv. végrehajtási rendelete eltérjen az Inytv. azon rendelkezésétől, amely szerint a földkönyvi adatszolgáltatás során a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A módosítás oka, hogy számos hatósági eljárás során a hatóságok nem tulajdonilap-másolat lekérésével tájékozódnak az eljárással érintett ingatlanokról, hanem földkönyvi adatszolgáltatás keretében, azonban szükségük van a tulajdonilap-másolat teljes adattartalmára.
    49. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvényben elhalasztásra kerül a közérdekű használati jog bejegyeztetésének határideje a 2025. január 15-e előtt létesített közműhálózatokkal összefüggésben.
    50-52. §
    A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) módosítása új esetkörrel bővíti a magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítható építési beruházások körét. E szerint az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű ügyé nyilvánítható - abban az esetben is, ha az építési beruházás központi költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználása nélkül valósul meg, továbbá a Méptv. 193. § (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek -, ha
    a) az építési beruházás fő célja a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó, egybefüggő területen elhelyezkedő egy vagy több lakóépület megépítése,
    b) a kiemelt beruházás keretében legalább 250 lakás valósul meg és
    c) a b) pont szerinti egy vagy több lakóépületben megvalósuló lakások legalább 70 százaléka megfelel a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszernek.
    A FIX 3% hitelprogramhoz kapcsolódó kiemelt beruházássá nyilvánítás kezdeményezésénél az építtető nyilatkozik - több építtető esetén az építtetők együttesen nyilatkoznak - közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban arról, hogy a beruházás a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek maradéktalanul megfelel. Az építtető a nyilatkozatát és az ahhoz csatolt dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez nyújtja be az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett postai vagy elektronikus levelezési címre. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a nyilatkozatot - véleményével kiegészítve - megküldi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére.
    A beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítását követően a mindenkori építtető - több építtető egyetemlegesen - felelős a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek legkésőbb az építési engedély véglegessé válásának napjától számított három éven belüli teljesítéséért. E határidő a lakások kevesebb, mint 50 százalékának értékesítése esetén egy évvel meghosszabbodik.
    A Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető 30 napon belül köteles tájékoztatni a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert az építési engedélyezési eljárás megindításáról. A beruházás kiemeltté nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása megszűnik, ha az építtető a beruházást kiemeltté nyilvánító rendelkezés hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül nem vagy nem úgy nyújtja be a kiemeltté nyilvánított beruházásra vonatkozó építési engedély iránti kérelmét az építésügyi hatóság részére, hogy az legalább 250 lakás megvalósítására irányul.
    A módosítás beszámoló benyújtási kötelezettséget is előír a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető részére. A beszámolót a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére - a Méptv. 194/A. § (6) bekezdés szerinti tartalommal - első alkalommal a beruházásra vonatkozó építési engedély véglegessé válását követő év március 31. napjáig, második alkalommal pedig a kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás tekintetében a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját követő 120 napon belül kell benyújtani. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a beérkezett beszámolókat a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Gazdasági Versenyhivatal részére. Amennyiben az építtető a beszámolót nem nyújtja be határidőben, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a mulasztást követő harminc napon belül köteles erről tájékoztatni a Gazdasági Versenyhivatalt.
    A beruházás kiemeltté nyilvánítását követően a feltételek határidőn belüli nem teljesítésének, vagy a bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség megsértésének észlelése esetén, bárki panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál, illetve a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, ha annak - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben rögzített - feltételei fennállnak. Ha a versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását, illetve bírságot szabhat ki, melynek összege a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, értékesített lakásoknak az építési engedély szerinti lakások számához viszonyított 70%-os arányszám elmaradása esetén a tényleges arányszám alapján, sávosan progresszív rendszerben kerül meghatározásra. A Méptv. 194/A. § (12) bekezdése rögzíti a bírság kiszabása során a Gazdasági Versenyhivatal által figyelembe vehető szempontokat. A bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a bírság tételes összegű és több alkalommal is kiszabható.
    A fentieken túlmenően a módosítás a 2. mellékletében felsorolt nemzeti emlékhelyek helyrajzi számait, valamint megnevezéseit egységesíti.
    A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartással összefüggő rendelkezések hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2028. január 1. napjára a hosszabb felkészülési idő biztosítása érdekében.
    Átmeneti rendelkezés, amely lehetőséget ad a rendelkezés hatálybalépéskor hatályos építési engedéllyel rendelkező, azonban kiemelt beruházássá még nem nyilvánított építési beruházásoknál, valamint a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásoknál is - ha a Méptv. 193. § (3a) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek -, hogy azokat kiemelt beruházássá nyilvánítsák. Mindezeken túl az átmeneti rendelkezésekben rögzítésre kerül, hogy a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII.11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet] alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházások a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházásnak minősülnek, és a módosításokat ezek esetében is alkalmazni kell. Abban az esetben, ha az építtető bejelentési, illetve tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó valamely határidő a módosítások hatálybalépésének napján már letelt volna vagy abból kevesebb, mint 30 nap volna hátra, e kötelezettségeket a módosítások hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesítenie. Amennyiben az építtető által korábban, a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet alapján tett nyilatkozat nem felelne meg a Méptv. 194/A. § (1) és (2) bekezdésében foglalt új formai, illetve tartalmi követelményeknek, úgy az építtetőnek 60 nap áll rendelkezésre, hogy e hiányosságokat utólag pótolja, ha azonban az építtető e kötelezettségének a 60 napos határidőn belül maradéktalanul nem tesz eleget, a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása a törvény erejénél fogva megszűnik.
    53. §
    Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításhoz kapcsolódó kodifikációs pontosítás indokolja.
    54. §
    A törvény technikai deregulációval hatályon kívül helyez olyan törvényeket, amelyek csak végrehajtott rendelkezéseket tartalmaznak.
    55. §
    A törvény technikai deregulációval hatályon kívül helyez olyan kormányrendeleteket, amelyek csak végrehajtott rendelkezéseket tartalmaznak. A javaslat hatályon kívül helyezi továbbá a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendeletet, tekintettel arra, hogy a Méptv. módosítása a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet szabályainak törvényi szintre emelését valósítja meg.
    56. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    57. §
    Sarkalatossági záradék.
    58-59. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében