adozona.hu
T/12722. számú törvényjavaslat indokolással - A milliárdosok vagyonadójáról
T/12722. számú törvényjavaslat indokolással - A milliárdosok vagyonadójáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Magyarország polgárainak egyöntetű kívánsága az igazságos közteherviselés, a társadalmi kohézió és a szociális biztonság erősítése, a közszolgáltatások színvonalának javítása.
[2] Ezen össztársadalmi célok elérése érdekében az Országgyűlés törvényt alkot a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséről az alábbiak szerint.
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon magyar állampolgár, akinek a saját tulajdonú, életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlanán túli nettó vagyona meghaladja az e...
T/12722. számú törvényjavaslat indokolással - A milliárdosok vagyonadójáról
2025. évi ... törvény a milliárdosok vagyonadójáról
[1] Magyarország polgárainak egyöntetű kívánsága az igazságos közteherviselés, a társadalmi kohézió és a szociális biztonság erősítése, a közszolgáltatások színvonalának javítása.[2] Ezen össztársadalmi célok elérése érdekében az Országgyűlés törvényt alkot a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséről az alábbiak szerint.
1. §
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon magyar állampolgár, akinek a saját tulajdonú, életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlanán túli nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A nettó vagyon a bruttó (teljes) vagyon kötelezettségekkel csökkentett összege.2. §
A szolidaritási vagyonadó alapján adóköteles az adóalany valamennyi vagyoneleme a saját tulajdonú, életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlanának kivételével. Az adóalap részét képezi különösen, de nem kizárólagos jelleggel: a hazai és külföldi ingatlan, ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog, bankbetét, készpénz, valamint a Magyarországon vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság, vállalkozás, kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze. Az adóalany kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdoni hányadait össze kell számítani. Az ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog értékére a törvény hatálybalépésekor fennálló forgalmi érték irányadó. Az ingatlan értékére az annak fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az adó- és értékbizonyítvány kiállításakor az a törvény hatálybalépésekor fennálló állapotot tükrözze.3. §
Az adó mértéke az adóalap egymilliárd forint feletti részének 1 százaléka 10 milliárd forintig, az ezt meghaladó rész 2 százaléka 100 milliárd forintig, majd az ezt meghaladó rész 3 százaléka 1000 milliárd forintig, végül az 1000 milliárd forintot meghaladó rész 98 százaléka.4. §
E törvény alapján az adófizetési kötelezettség az adóalanyt első alkalommal a törvény kihirdetésének évében terheli. A fizetendő adót az adóalany először a hatályba lépést követő 30. napig, azt követően a tárgyév május 31. napjáig, az előző évi számviteli beszámoló benyújtásának határidejéig köteles bevallani és megfizetni.5. §
Az adóbevételt a megélhetési válság következményeinek enyhítésére szükséges fordítani, így a közszféra utóbbi években jelentős reálbércsökkenést elszenvedett dolgozóinak - például az egészségügyi, szociális, kulturális, önkormányzati szférában dolgozók - béremelésére, szociális juttatásokra, célzott nyugdíjemelésre, valamint a méltányos ökológiai átállás finanszírozására.6. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a milliárdosok vagyonadójára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
Szakmai becslések szerint a magyarországi felső tízezer körében egy családra átlagosan 4 milliárd forintos vagyon jut. A zöldek társadalompolitikájának és társadalmi víziójának sarokpontja az igazságos újraelosztás és a társadalmi szolidaritás. A legtehetősebbek vagyoni helyzetükkel arányos, fokozott közteherviselése különösen indokolt ma Magyarországon, ahol az égbekiáltó jövedelmi egyenlőtlenség aláássa a társadalmi kohéziót, és egyenesen szembemegy az össztársadalmi érdekkel, nevezetesen a társadalmi esélyegyenlőség és a szociális biztonság garantálásával, a nemzet mint szolidáris, egységes közösség boldogulásával, a jóléti állam és a magas szinten működő társadalompolitikai alrendszerek eszközrendszerével.Az általános megélhetési válság és leszakadás, az alulfinanszírozott szociálpolitikai alrendszerek körülményei miatt, ezek orvoslásának és a közjó érdekében működő állam finanszírozásának érdekében messzemenően indokolt az is, hogy az elmúlt 15 évben felfoghatatlan vagyonra szert tett "leggazdagabb magyar" forrásait az állam az adópolitika eszközével ellenőrzése alá vonja, és azt a társadalmi konszolidáció, valamint a közszolgáltatások javítása érdekében hasznosítsa.