adozona.hu
T/4965. számú törvényjavaslat indokolással - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
T/4965. számú törvényjavaslat indokolással - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1997. évi CXXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a tőkeáramlás segítése, ezen belül a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenésének, valamint az ezzel összefüggő gazdasági célú letelepedési formák kibővítése és elismerése, a befektetések biztonságával összefüggő garanciális szabályok érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
(1) E törvény szabályozza...
T/4965. számú törvényjavaslat indokolással - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a tőkeáramlás segítése, ezen belül a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenésének, valamint az ezzel összefüggő gazdasági célú letelepedési formák kibővítése és elismerése, a befektetések biztonságával összefüggő garanciális szabályok érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvény szabályozza a külföldiek gazdasági célú magyarországi letelepedési formái közül a külföldi székhelyű vállalkozások (a továbbiakban: külföldi vállalkozások) magyarországi fióktelepei, továbbá közvetlen kereskedelmi képviseletei létesítésének, működtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait.(2) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés irányadó akkor is, ha ezt e törvény külön nem említi.
2. §
E törvény alkalmazásábana) külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek;
c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;
d) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység.
II. fejezet
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
Általános rendelkezések
3. §
(1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet telephellyel.
A fióktelep létrehozatala
4. §
A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.5. §
(1) A fióktelep akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, haa) a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állammal, illetve nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi szerződés a fióktelep létesítését Magyarországon lehetővé teszi, továbbá
b) a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi szerződés fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
6. §
(1) A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására - ide értve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is - valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvény) foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.(2) A fióktelep cégnevét kizárólag a fióktelepnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
7. §
Ha jogszabálya) valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy
b) meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, valamint, ha
c) meghatározott tevékenység folytatásához - az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében - külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel,
ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.
8. §
Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet előírhatja, hogy valamely tevékenység folytatására kizárólag belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve többségi vagy kizárólagos devizabelföldi tulajdonban levő szervezet a jogosult.A fióktelep működése
9. §
(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül.(2) Törvény, illetve annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a fióktelepre
a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, a monetáris politika, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint
b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek által indokolt körben és mértékben
eltérő szabályozást állapíthat meg.
10. §
(1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet.(2) A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet.
(3) A fióktelepnél foglalkoztatott személyek ezen jogviszonyuk fennállása alatt
a) a külföldi vállalkozás,
b) a külföldi vállalkozás részvételével akár belföldön, akár külföldön működő gazdálkodó szervezet vagy más szervezet,
c) a külföldi vállalkozás belföldön vagy külföldön létesített más kereskedelmi képviselete, illetve külföldön létesített más fióktelepe cégnevét nem jegyezhetik, illetve az a)-c) pontokban említett szervezetek, illetve szervezeti egységek cégneve alatt adott meghatalmazás alapján nem járhatnak el.
11. §
(1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.(2) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
12. §
(1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámolókészítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.(2) A külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát a fióktelepnek a cégbíróságnál a tárgyévet követő év szeptember 30-ig letétbe kell helyeznie, s ezzel egyidejűleg közzé kell tennie. Közzétételi kötelezettség alatt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére történő megküldést kell érteni.
13. §
A fióktelep - ha a devizatörvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszereznie.14. §
(1) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Törvény előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.(2) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
15. §
A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. Az államháztartás alrendszereiből nyújtandó támogatások igénybevételéről rendelkező jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítésére tekintettel jogszabály erről kifejezetten rendelkezik.16. §
A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezik a fióktelep gazdasági kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről.17. §
(1) A külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez nem szükséges engedélya) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben vagy,
b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter tájékoztatót tesz közzé.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan.
(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: a hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
Munkavállalás a fióktelepnél
18. §
(1) A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltak irányadók.(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik.
(3) A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. Fizetésképtelenség esetén követendő eljárás
19. §
(1) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejűleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezők külföldön - az ott megindult eljárásban - milyen módon érvényesíthetik követeléseiket.(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében terjed ki.
(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön, személyes joga alapján indított fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.
(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik.
20. §
(1) Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezők a fióktelep felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Az eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt.(2) Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik.
21. §
(1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárás akkor is kezdeményezhető, illetve abban hitelezőként igény akkor is előterjeszthető, ha a hitelező a követelését érvényesíti a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban.(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban említett nemzetközi szerződésekről, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
22. §
(1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárásbana) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában,
b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel),
c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott a fióktelep vezetőjét kell érteni,
d) ahol a Cstv. - a felszámolási eljárásban - a 8. §-ának (1) bekezdése szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítő okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve - a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás esetében - a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni.
(2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha
a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
(3) A 20. § szerinti eljárás a hitelező kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. §) alapján indul.
A fióktelep megszüntetése
23. §
(1) A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.(2) Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:
a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,
b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak,
c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott,
d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.
(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
(6) A fióktelep megszűnése esetén a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet devizakülföldi nem szerezhet meg, el kell idegeníteni, a külföldi vállalkozás az elidegenítés utáni ellenértékre tarthat igényt.
Pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesített fióktelep
24. §
Pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési, kiegészítő befektetési, befektetési alapkezelői szolgáltatásokat, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, továbbá a közraktározási tevékenységet végző fióktelep létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.III. fejezet
Külföldi vállalkozás képviselete
Kereskedelmi képviselet
25. §
Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon.26. §
(1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.(2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra - ide értve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is - valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét kizárólag a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet magyarországi létesítését lehetővé teszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
27. §
(1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számáraa) külkereskedelmi szerződéseket közvetít,
b) részt vesz a szerződéskötések előkészítésében,
c) tájékoztatási, reklám- és propaganda tevékenységet végez.
(2) Ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja.
(3) A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(4) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
28. §
A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges - termőföldnek, illetve védett természeti területnek nem minősülő - ingatlan megszerzésére, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Munkavállalás a kereskedelmi képviseletnél29. §
(1) Külföldi állampolgár kereskedelmi képviseletnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.(2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.
(3) A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.
Kereskedelmi képviselet megszüntetése
30. §
(1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, haa) a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá
b) a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és
c) nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás
folyamatban.
(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(3) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(4) A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
Bankképviselet, biztosító intézet képviselete
31. §
A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyű biztosítóintézet magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.IV. fejezet
Módosuló jogszabályok
32. §
(1) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény ( a továbbiakban: kamarai törvény) 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó, továbbá az adófizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő,"
"f) székhelyen a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbírósági bejegyzés szerinti székhelyét is érteni kell."
(2) A kamarai törvény 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik a területi gazdasági kamarai tagság, ha)
"a) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik - ide értve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének megszűnését is -
33. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet."
34. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A biztosítás nem terjed ki:)"c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosító intézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott - a 13. § hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül."
35. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Végrehajtási lapot állít ki)"c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti helyi bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság)."
36. §
A Cstv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
37. §
(1) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. §-nak (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A külföldiek Magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek."
(2) A Btv. 3. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági célú letelepedési formán kívül külföldiek által csak külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként lehet Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatni. Külföldi székhelyű vállalkozás alatt a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként üzletszerű gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni." V. fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
38. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a külföldi vállalkozások a cégnyilvántartási törvény hatályba lépésétől kérhetik fióktelepük bejegyzését a cégjegyzékbe.(2) A törvény hatályba lépésével
a) a külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs és szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II.26.) KeM rendelet,
b) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 18. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) Az e törvény hatályba lépésekor működő információs- és szerviz irodák 1999. december 31-ig kérhetik kereskedelmi képviseletként történő nyilvántartásba vételüket a cégbíróságtól, ha az e törvény szerinti feltételeknek megfelelnek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság intézkedik a nyilvántartásából való törlés iránt.
(4) Az e törvény hatályba lépésekor a cégbíróság előtt folyamatban levő -információs, illetve szerviz iroda bejegyzésére irányuló - eljárásban a kérelmező 1998. szeptember 1-ig választhat, hogy információs, illetve szerviz iroda bejegyzését kéri (figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra), vagy kérelmét kereskedelmi képviselet bejegyzésére irányuló kérelemként módosítja.
(5) Azok a devizakülföldiek, amelyek e törvény hatályba lépésekor már megkötött külkereskedelmi szerződések alapján folytatnak Magyarországon telephelyen (telepen) vállalkozási tevékenységet, belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet, illetve fióktelep létesítése nélkül működhetnek az adott külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében, de legkésőbb 1999. december 31-ig.
(6) Az e törvény hatályba lépésekor bizományi raktárat fenntartó, illetve vevőszolgálati és szerviz tevékenységet ellátó kereskedelmi képviseletek e tevékenységüket 1998. december 31-ig folytathatják.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A külföldi vállalkozások gazdasági célú magyarországi letelepedését lehetővé tevő hatályos szabályozás áttekintése
A külföldiek magyarországi befektetéseiről már 1988-ban törvény született Magyarországon. Az 1988. évi XXIV. törvény (az ún. befektetési törvény) pozitív szerepet tölt be a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése területén, a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenése, de különösképpen a hátrányos megkülönböztetéstől mentes magyarországi vállalkozásalapítás szabályrendszere megteremtésével. Mintának tekintette több szomszédos ország jogalkotása.Garanciális szabályként mondja ki a külföldiek befektetéseinek védelmét, így kisajátítás, vagy az ahhoz hasonló hatással járó állami intézkedés esetén a haladéktalan, tényleges értéken, a befektetés pénznemében történő kártalanítást. Kerettörvény jelleggel szabályozza a külföldiek által alapított és a "vegyestulajdonú" társaságok alapítására, működésére, állami ellenőrzésére, az állammal való közjogi kapcsolatra vonatkozó szabályokat. A magyar jogrendszernek a piacgazdaság kiépítésével összefüggő fejlődésével megszűnt a külföldi befektetőkre vonatkozó tulajdonszerzési és devizahatósági engedélyeztetési kötelezettség, a befektetési törvény kiegészült továbbá a versenytörvényre, az árszabályozásról szóló törvényre való utalással, de a jogszabályba beépültek az adózásra vonatkozó alapelvek és bizonyos - a külföldi befektetéseket ösztönző - kedvezmények is. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény lehetővé tette a külföldi, illetve a részben külföldi tulajdonban levő vállalkozások számára is a tevékenységükhöz szükséges ingatlan tulajdonjogának megszerzését is, ide nem értve a termőföldet és a védett természeti területet.
A külföldiek gazdasági célú, magyarországi letelepedésével összefüggő - a nemzetközi gazdasági együttműködésben elfoglalt szerepünkből adódó - kötelezettségek
A befektetési törvény hatályba lépése óta eltelt kilenc év alatt tért hódítottak és korszerűsödtek a piacgazdaság magántulajdonon alapuló vállalkozási formái, a modern piacgazdasági követelményekhez és a fejlett országok - különösen az Európai Unió - jogfejlődéséhez igazodtak a szabályozási keretek, számos országgal kötöttünk beruházásvédelmi kétoldalú szerződéseket. A WTO egyezmények közül az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény (GATS) érinti az egyes szolgáltatások végzésével kapcsolatban a letelepedési jogot.
Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival 1991-ben a társulás létesítéséről megállapodást írtunk alá. Teljes jogú tagként csatlakoztunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), melynek munkájában korábban megfigyelői státuszban vettünk részt. Ez a két egyezmény azért is lényeges, mert kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára nemzeti elbánást, diszkriminációtól mentes szabályokat teremtve tesszük lehetővé Magyarországon a gazdasági célú letelepedést, azaz leányvállalatok, fiókok, kereskedelmi képviseletek alapítását, működtetését.
1.) Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás IV. Címének 2. fejezete rendelkezik a személyek nemzeti akadályoktól mentes, szabad mozgásának megteremtéséről, ezen belül a letelepedéshez való jogról. A letelepedéshez való jog ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a szerződésben részes másik állam területén önálló vállalkozóként, továbbá leányvállalat, fiók, illetve képviselet létrehozásával gazdasági tevékenységet lehet folytatni, s ezekre a befektetési formákra diszkriminatív szabály nem hozható. Természetesen érvényesíthetők a közrend, közbiztonság, közegészségügy által indokolt korlátozások. Az Európai Megállapodásban Magyarország 1999. február 1-ig vállalt kötelezettséget arra, hogy az említett letelepedési formákra a nemzeti elbánás szerint engedi meg a területén történő létesítést, illetve működtetést. A pénzügyi szektorban ez a határidő 2004. február 1.
a) A leányvállalatok tekintetében (amelyek alatt a jelen szabályozás szempontjából a külföldi anyacég által alapított, illetve tulajdoni részesedése által ellenőrzött, önálló jogalanyisággal - legtöbbször jogi személyiséggel is - rendelkező, belföldi székhelyű vállalkozást értjük) nemzetközi kötelezettségvállalásunkat teljesítettük, hiszen ezt a gazdasági célú letelepedési formát már a fent említett befektetési törvény szabályozta, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény is lehetővé tette a külföldi természetes és jogi személyek szövetkezetben való tagsági viszonyát és érdekeltség-szerzését.
b) A külföldi vállalkozások számára a közvetlen kereskedelmi képviselet alapításának joga szintén biztosított, az ezzel kapcsolatos szabályokat a 3/1989. (II.16.) KeM rendelet tartalmazza. A KeM rendelet szabályai az Európai Megállapodással összefüggésben azonban felülvizsgálandóak annyiban, hogy indokolt-e fenntartani az Ipari, Kereskedelmi és az Idegenforgalmi Minisztérium általi külön nyilvántartásba vételi kötelezettséget.
c) Nincs azonban a hatályos magyar joganyagban a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fiókalapítását, továbbá a devizakülföldi egyéni vállalkozók magyarországi üzletszerű gazdasági tevékenységének folytatását lehetővé tevő szabály.
A törvényjavaslat ezért célul tűzi ki a fiókalapítás lehetővé tételét is, a devizakülföldi egyéni vállalkozók számára azonban csak az Európai Megállapodás szerinti 1999. évi határidőtől kívánjuk lehetővé tenni a belföldi gazdasági célú letelepedést.
2.) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött csatlakozási szerződésünk a Tőkemozgások Liberalizációs Kódexének céljait elfogadva arra tartalmaz kötelezettséget, hogy legkésőbb 1997. december 31-ig Magyarország lehetővé teszi a fiókok alapítását is a részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára, ideértve a pénzügyi szektort (bankok, biztosítási intézetek, befektetési vállalkozások) is. Hasonló kötelezettséget kíván Magyarország vállalni az OECD most előkészítés alatt levő Multilaterális Befektetési Megállapodásának (MAI) keretében is. Fentiekre tekintettel a fiókokra vonatkozó szabályozásnak úgy kell megszületnie, hogy az 1998. január 1-jén hatályba léphessen. A törvényi szabályozás koncepcióját az 1019/1997. (II. 20.) Korm. határozat hagyta jóvá, amely a Magyar Közlöny 1997. évi 16. számában került közzétételre.
Ennek alapján készült el a törvényjavaslat, melyet a Kormány első olvasatban már júliusban jóváhagyott, de úgy döntött, hogy az Országgyűléshez a kapcsolódó törvénymódosításokkal együtt kell benyújtani. A jelen törvényi szabályozás célja ugyanis olyan kerettörvény megalkotása, amely a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, illetve kereskedelmi képviseletei alapítására, működésére, megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat, valamint az ezek révén Magyarországon megvalósított befektetések biztonságára, a diszkriminatív elbánás tilalmára vonatkozó garanciális rendelkezéseket tartalmazza.
A Kormány döntésének megfelelően időközben már benyújtásra került Országgyűléshez a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvényjavaslat), amely tartalmazza a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek, továbbá kereskedelmi képviseleteinek cégnyilvántartására, továbbá a bejegyzésükkel, cégadataik változásával, megszűnésükkel kapcsolatos cégeljárásra és a cégnyilvánosságra vonatkozó szabályokat is . A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó egyes pénzügyi anyagi és eljárásjogi szabályok (pl. adózás, számvitel, devizastátusszal összefüggő rendelkezések), valamint a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendő fióktelepekre vonatkozó sajátos rendelkezések kialakításáról sem a jelen törvényjavaslat szól, hanem külön törvénymódosítások.
Ennek oka az, hogy az adótörvények, a számviteli törvény, a devizatörvény, a hitelintézeti törvény, az értékpapírtörvény, a befektetési alapokról szóló törvény ...stb. ebben az évben amúgy is módosulnak, így a fióktelepekkel összefüggésben szükségessé váló kiegészítés azzal egyidejűleg beépíthető lesz, feleslegessé téve a fent említett jogszabályok többszöri módosítását.
A Parlamenthez szeptember hónapban benyújtásra került az adózás rendjéről szóló 1990. évi CXI. törvény, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása, melyek a fióktelep létesítésével, működésével kapcsolatos közteherfizetés anyagi és eljárásjogi szabályait szabályozzák.
A közeljövőben kerül a Kormány elé a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása, amely a fióktelep devizastátusát rendezi, továbbá a pénzügyi szektor szolgáltatásait szabályozó, és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosítása, amelyek a külföldi vállalkozásoknak az említett tevékenységekre alapítandó fióktelepeire vonatkozó részletes szabályait tartalmazzák. Ezek a törvények a következők:
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
- az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,
- a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény,
- a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
- a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
- a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
- a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény.
A törvényi szabályozás célja az említett jogszabályoknál a fióktelepekre vonatkozó olyan sajátos szabályok beillesztése, amelyek a létesítési és engedélyezési feltételeken kívül kiterjednek az állami felügyelet gyakorlására, érvényesítik a befektetők, betétesek, biztosítottak, továbbá a pénzügyi szektorban szolgáltatást végzők biztonságos működéséhez, az ügyfelek érdekeinek védelméhez, a titokvédelemhez, végül a hazai pénz- és tőkepiac védelméhez fűződő érdekeket.
A kerettörvény szabályozási köre:
1. ) A törvényjavaslat tartalmazza a fióktelep útján Magyarországon végzendő vállalkozási tevékenység kereteit, a fióktelep létrehozatalának feltételeit, a fióktelep jogi státuszát. A fióktelep működésével kapcsolatban csak néhány vonatkozást említ meg. Többre nincs szükség, hiszen a fióktelep belső szervezeti működését, a cégközponttal való kapcsolatát a külföldi vállalkozás személyes joga szabályozza, másfelől főszabályként a belföldi gazdálkodó szervezetekre irányadó jogszabályokat kell alkalmaznia a külföldinek a magyarországi fióktelepe működtetése, az így folytatott vállalkozási tevékenység során. A javaslat ezért csak arra utal, hogy mely jogszabályok irányadók a foglalkoztatottakkal fennálló jogviszonyra, a belföldi működésre, a magyar közjogi szervezetekkel fennálló jogviszonyokra, a közteherviselési kötelezettségre. A külföldi vállalkozás a fióktelep útján realizált nyeresége után belföldön mint telephely adózik, az ezzel kapcsolatos szabályokat a magyar adójogszabályok és számos állam vonatkozásában kétoldalú adóztatási egyezmények tartalmazzák.
2. ) A kereskedelmi képviseletre vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelésekor a javaslat a fióktelep szabályozásához hasonló kodifikációs megoldást választ, mely szerint rögzíti a kereskedelmi képviselet létesítésére jogosultak körét, a létesítés feltételeit, a külföldi cégnek a kereskedelmi képviselet útján belföldön ellátható tevékenységét, utal a képviselet működésével összefüggő külön jogszabályok rendelkezéseire - ideértve az ott foglalkoztatottak munkavállalására vonatkozó szabályokat is -, szól a képviselet megszüntetésének feltételeiről, eljárási szabályairól, végül a pénzügyi szektorban külön törvények által szabályozott képviseletekről.
Részletes indokolás
(1-2. §-hoz)
Az I. fejezetben az általános rendelkezések megfogalmazzák a törvény hatályát, szabályozási körét. A javaslat utal a nemzetközi szerződésekre is, amelyek egyes országok relációjában a gazdasági célú letelepedésekre vonatkozóan olyan rendelkezéseket (esetleg további kedvezményeket) tartalmazhatnak, amelyek a kerettörvény általános szabályai közé nem emelhetők át.A törvény elején kerültek elhelyezésre a fogalommeghatározások is:
- Külföldi vállalkozás alatt a törvény a főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató, a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező szervezetet érti. E törvény tehát nem jogosítja fel pl. a költségvetési intézményként, közjogi szervezetként vagy nonprofit szervezetként (civilszervezetként) működő külföldi szervezeteket a fióktelep nyitásra még akkor sem, ha kiegészítő tevékenységként, másodlagosan vállalkozási tevékenységet folytatnak, erre nézve ugyanis nincs nemzetközi kötelezettségvállalásunk.
- Vállalkozási tevékenységnek a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet kell tekinteni. A törvényjavaslat tehát az üzletszerű gazdasági tevékenység végzése céljából történő letelepedés, (azaz a gazdasági célú letelepedés) fióktelep formájában történő megvalósítását szabályozza, míg a kereskedelmi képviselet saját nevében ilyen tevékenységet Magyarországon nem folytathat, hanem az "anyacég" ilyen irányú tevékenységét segítheti belföldön elő az anyacég tevékenységének ismertetésével, a szerződések közvetítésével, az ügyfelekkel való kapcsolattartással.
- A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező olyan magyarországi szervezeti egysége, telephelye, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, s amely útján a külföldi cég Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytathat.
- A külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletét (a továbbiakban: kereskedelmi képviselet) a külföldi cég közvetlen képviseletként maga létesíti abból a célból, hogy nevében és javára kereskedelmi ügyleteket közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.
(a 3. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a fióktelep jár el, illetve jogosult eljárni a külföldi vállalkozásnak a fióktelepén keresztül keletkezett jogviszonyaiban mind a hatóságokkal, mind harmadik személyekkel szemben, de a vállalkozás más, önálló cégformaként regisztrált szervezeti egységeivel (azaz fióktelepeivel) való kapcsolattartás során is. Erre a rendelkezésre többek között azért is szükség van, mert az eljárások során a fióktelep félként járhat el, ami egyszerűsíti az üzleti kapcsolatok kiépítését a vállalkozás és üzletfelei (különösen belföldi üzletfelei) között, ugyanakkor megkönnyíti az igényérvényesítést a külföldi vállalkozással szemben azokban az esetekben, amikor a követelések a fióktelepe működésével összefüggésben keletkeznek. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a külföldi vállalkozás Magyarországon több fióktelepet is létesíthessen, s abban sincs korlátozás, hogy egy fióktelep az ország több településén is fenntarthasson telephelyet.(a 4-6. §-hoz)
A törvényjavaslat 4-6. §-a a fióktelep létrehozatalának szabályait tartalmazza. A fióktelep a magyarországi cégnyilvántartásba vétellel jön létre, s ettől kezdve kezdheti meg a működését. Azon országokbeli vállalkozások alapíthatnak fióktelepet, amelyekkel e vonatkozásban nemzetközi kötelezettségvállalásunk van, illetve amelyek vonatkozásában nemzetközi szervezettel kötött megállapodásunk (L. a fent említett OECD Csatlakozási Megállapodást) ilyen lehetőséget tartalmaz.A létrehozatali és cégnyilvántartási kérdésekkel kapcsolatban a tervezet utal a cégnyilvántartási törvényre, amely egyébként figyelembe veszi az Európai Közösségek Tanácsának 89/666. EGK irányelvét is, (11. sz. társasági jogi irányelv). Az irányelv az EU tagállamokban létesített fióktelepekkel kapcsolatos közzétételi követelményekről szól, de kitér a nem EU tagállamokban székhellyel rendelkező cégek EU tagállamban létrehozandó fiókjával kapcsolatos szabályokra is.
A törvényjavaslat szól arról is, hogy a cégnyilvántartási törvényben részletezett bejelentési kötelezettség a fióktelep vezetőjét terheli. Cégjegyzésre jogosultat csak a fióktelepnél foglalkoztatottak közül lehet kijelölni.
(a 7-8. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi, hogy ha a fióktelep által folytatni kívánt tevékenység Magyarországon engedélyhez kötött, azt a fióktelepnek is be kell szereznie, illetve meg kell felelnie azoknak a feltételeknek, amelyeket a jogszabályok az adott tevékenység folytatásához előírnak.Ha valamely jogszabály az alapítási, illetve működési engedélyhez, illetve valamely tevékenység folytatásához személyi illetve tárgyi feltételeket, illetve tőkekövetelményt követel meg, azokat természetesen a külföldi vállalkozásnak is teljesítenie kell a fióktelep vonatkozásában. Nemzetközi kötelezettségvállalásunkba nem ütköző esetekben törvény, illetve annak alapján kiadott Korm. rendelet meghatározhat olyan tevékenységeket, melyeket csak magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozók végezhetnek. Ezen eseteket kivéve nincs korlát a fióktelepek által végezhető tevékenységek vonatkozásában. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az előbb említett tevékenységek folytatására külföldi vállalkozás által Magyarországon fióktelep ugyan nem létesíthető, de a külön jogszabályokban foglalt feltételek megtartásával belföldön gazdálkodó szervezet hozható létre vagy egy belföldi gazdálkodó szervezetben részesedés is szerezhető. Ilyenek pl. azok a tevékenységek, amelyek a koncessziós törvény, illetve az ún. ágazati koncessziós törvények hatálya alá esnek, illetve azok a tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben fenntartással (rezervációval) élt. Az OECD-vel kapcsolatban pl. a csatlakozásunkkor rezervációt tettünk a tőkemozgások liberalizációs kódexével kapcsolatban a belföldi légiforgalmazási tevékenységre, a nemzetközi vizeken való hajózási tevékenységre, a folyó láthatatlan műveletek liberalizációs kódexével kapcsolatban személy-, illetve árufuvarozásra.
(a 9. §-hoz)
A javaslat legjelentősebb garanciális szabálya annak kimondása, hogy főszabályként a külföldi vállalkozás a fióktelep létesítése és működtetése során a belföldiekkel azonos elbánásban részesül, diszkriminatív szabályok nem állapíthatók meg. Tartalmaz azonban a törvény olyan okokat, melyek bizonyos tekintetben a fióktelepekre eltérő - adott esetben akár szigorúbb - szabályozást is indokolhatnak. Ezek az okok (pl. közrendi klauzula) nemzetközi szerződéseink által elismertek. Az eltérő szabályozás lehetősége korlátozott, mert csak a belföldi és a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek eltérő jogi státuszán, s a fióktelepekkel összefüggő jogviszonyok több ország joghatósága alá tartozásán alapulhat, továbbá a belföldi és a külföldi illetőségűek közötti különbségek által indokolt esetekre nézve áll fenn.(a 10. §-hoz)
A törvényjavaslat szerint szét kell választani azokat az ügyleteket és jognyilatkozatokat, amelyeket a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül tesz, azoktól az ügyletektől és jognyilatkozatoktól, amelyekben közvetlenül eljárva szerez jogokat és kötelezettségeket. Ez azért szükséges, mert csak így ellenőrizhető azon előírások betartatása, amelyek a külföldi céget kifejezetten a fiókteleppel kapcsolatban, a devizabelföldi fióktelep cégneve alatt folytatott működésével kapcsolatban kötelezik, másrészt így előzhető meg, hogy az anyacég (vagy más külföldi vállalkozás) a fióktelep devizabelföldi státuszával visszaélve olyan jogosultságokat szerezzen, amelyek a hatályos szabályozás szerint csak a belföldön letelepedett és devizabelföldinek minősülőket illetnek meg. Ezzel összefüggésben nem engedhető meg az sem, hogy a fióktelep a belföldön regisztrált cégneve alatt az anyacégtől különböző más devizakülföldi nevében járjon el, mert nem lenne megkülönböztethető az adott ügylet, jogviszony kapcsán az, hogy akkor éppen milyen minőségben jár el, s ennek megfelelően pl. a devizabelföldiekre vagy a devizakülföldiekre vonatkozó szabályok betartása követelhető-e meg tőle.Ezért ki kell mondani olyan összeférhetetlenségi szabályt is, mely szerint a fióktelepnél foglalkoztatottak ezen jogviszonyuk fennállása alatt nem jegyezhetik az anyacég, annak kereskedelmi képviselete, más vállalkozása, illetve külföldön létesített más fióktelepe cégnevét, illetve azok meghatalmazottjaként nem járhatnak el.
(a 11. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a külföldi vállalkozásnak kötelezettsége a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyon folyamatos biztosítása. A visszaélések elkerülése végett - akárcsak a belföldi székhelyű cégeknél - a behozatalnál alkalmazni kell a a külkereskedelmi engedélyezésre vonatkozó szabályokat is, amennyiben a behozott vagyontárgyak az engedélyköteles körbe tartoznak.Különösen a belföldi hitelezőket védi az a szabály, mely szerint a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön fellelhető vagyonára végrehajtás vezethető a fióktelepe útján keletkezett tartozásokkal összefüggésben. Ez a lehetőség ugyan levezethető abból is, hogy a fióktelep az anyacég szervezeti egysége, következésképp minden tartozás egyben az anyacég tartozása is, de az egyértelmű szabályozás megteremtése érdekében a kerettörvény javaslata ezt a végrehajtási szabályt külön nevesíti.
(a 12. §-hoz)
A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára a számviteli jogszabályok tartalmazzák a részletes szabályokat, erre utal a törvényjavaslat. (A számviteli törvény kiegészítését külön törvényjavaslat tartalmazza.) Ezenkívül elrendeli a 12. § az anyacég éves beszámolójának letétbe helyezését is a magyar cégbíróságon, továbbá annak közzétételét is olymódon, hogy azt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére meg kell küldeni. Ez a rendelkezés szintén a hitelezők, üzletfelek érdekét szolgálja, hiszen nemcsak a fióktelep, hanem az anyacég pénzügyi helyzetéről is információt kaphatnak.(a 13. §-hoz)
A devizatörvény szabályozási körébe tartozik, hogy a külföldi vállalkozás folyó fizetési és tőkeműveleteire vonatkozó sajátos szabályokat a fióktelep létesítésével, működésével és megszüntetésével kapcsolatban is rendezze. Ezért a javaslat csak azt az általános szabályt mondja ki, hogy - a belföldön folytatott működésre, az itt kötött ügyletekre tekintettel - a fióktelep devizabelföldinek minősül, a devizatörvény azonban az egyes ügylettípusokra, relációkra, folyó fizetési és tőkeműveletekre - amennyiben indokolt - külön szabályokat mondhat ki, figyelembe véve a devizakülföldi vállalkozás és belföldön létesített szervezeti egysége kapcsolatát, a közöttük levő finanszírozási műveleteket. A részletszabályokat a törvény által adott felhatalmazás keretei között kormányrendelet is szabályozhatja. A devizabelföldi státusz a külkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei szempontjából is jelentőséggel bír, a külföldi székhelyű vállalkozás, ha belföldön fióktelepe útján letelepedett, a belföldiekkel azonos jogi és adminisztratív feltételekkel folytathatja a nemzetközi gazdasági tevékenységet.(a 14. §-hoz)
A törvényjavaslat a közteherviselési kötelezettség, illetve az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok tekintetében külön jogszabályokra utal, melyek azonban nem írhatnak elő diszkriminatív szabályokat, a közterheket a belföldi székhelyű cégekhez hasonlóan kell teljesíteni, emellett az adóztatásról kötött nemzetközi szerződéseket is figyelembe kell venni.Nemzetközi szerződéseinkkel összhangban olyan előírás is érvényesíthető külön törvényi rendelkezésben, mely szerint a fióktelep és a cégközpont, továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti elszámolások során az említettek gazdaságilag egymástól független vállalkozásoknak tekinthetők. Erre a szabályra azért van szükség, hogy az említett műveleteknél az adóztatható nyereséget ne lehessen "eltüntetni". A javaslat úgy rendelkezik, hogy az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (pl. járulék, hozzájárulás) a fióktelepnek csak azon foglalkoztatottak után kell fizetnie, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed, tehát akik egyszersmind biztosítottként a társadalombiztosítási ellátásokból részesülnek.
Ez a szabály megegyezik a külföldi részvétellel működő vállalkozásokra vonatkozó rendelkezésekkel.
(a 15. §-hoz)
A fióktelep működésére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelepnek be kell tehát tartania mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az adott termelő, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan a jogszabályok előírnak, vagy amelyek pl. munkavédelmi, egészségvédelmi, szakképesítési követelményeket határoznak meg.A fióktelep az államháztartás alrendszereiből támogatás igénybevételére akkor jogosult, ha azt a külön jogszabályok lehetővé teszik.
(a 16. §-hoz)
A külföldi vállalkozás a belföldön nyilvántartásba vett fióktelepe révén tagja lesz tevékenysége szerinti magyarországi gazdasági kamarának. A tagsági viszonnyal összefüggő kérdéseket a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény tartalmazza.(a 17. §-hoz)
A külföldi vállalkozás a fióktelepe működéséhez szükséges ingatlan tulajdonjogát csak akkor szerezheti meg, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület.Nemzetközi szerződésben (pl. Európai Megállapodás) vállalt kötelezettségünk alapján - az abban részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások tekintetében - nem szükséges külön engedély a fióktelep rendelkezésére bocsátandó ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzéshez. Amely állammal ilyen szerződésünk vagy viszonossági gyakorlatunk nincs, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, mely szerint az ingatlanszerzés a közigazgatási hivatalok engedélyéhez kötött. A közigazgatási hivatalok eljárását a 7/1996. (I. 18. ) Korm. rendelet szabályozza, az engedélyezés feltételei nem szigorúak.
Mivel az ingatlantulajdonlással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalás csak a letelepedési formák (leányvállalat, fióktelep, kereskedelmi képviselet) működéséhez szükséges ingatlanok tekintetében áll fenn, a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszűnésekor megszűnik az a jogcím, amelyre tekintettel a törvény a tulajdonszerzés lehetőségét biztosította. A javaslat szerint a külföldi vállalkozásnak egy év áll rendelkezésére arra, hogy az ingatlant elidegenítse. Ehelyett az elidegenítés alóli felmentést is kérelmezheti a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataltól, amely ugyanazon szempontok, jogszabályi feltételek és eljárás alapján bírálja el a kérelmet, mint bármely más külföldi jogi személy esetében, azzal a kivétellel, hogy köteles az elidegenítés alóli felmentést megadni, ha az ingatlan a kérelmező külföldi vállalkozás által vagy részvételével alapított vagy alapítandó belföldi gazdálkodó szervezet, fióktelep, illetve kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
(a 18. §-hoz)
A javaslat a fióktelepnél történő munkavállalás kérdéskörével kapcsolatban utal azokra a jogszabályokra, amelyek valamennyi munkáltató vonatkozásában szabályozzák a külföldiek magyarországi munkavállalását, így különösen az engedélyezés rendjét, az engedélyezés alóli mentességeket, figyelemmel nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkre. Jelenleg ezek a szabályok a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.), valamint a végrehajtásáról szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendeletben találhatók. Az Flt.-nek - az Országgyűléshez a jelen törvényjavaslattal egy időben benyújtott - módosítása utal nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinkre, a MüM rendeletet pedig ki kell egészíteni a jelen törvény hatályba lépésével egyidejűleg olyan rendelkezéssel, amely a külföldi fiókvezető munkavállalása tekintetében kedvezményt tartalmaz.A tervezett szabályozás azt tartja szem előtt, hogy a fióktelepnél foglalkoztatott külföldiekre nézve - a belső munkaerőpiac védelme érdekében - nem indokolt kedvezőbb szabályokat hozni a fióktelep vonatkozásában, mint amit a külföldiek által vagy részesedésükkel alapított gazdasági társaságoknál a jelenleg hatályos szabályozás tartalmaz. Ettől kedvezőbb szabály csak nemzetközi megállapodások által indokolt körben érvényesülhet. 1999-re várható a külföldiek munkavállalásának kérdéseit átfogóan szabályozó külön törvény meghozatala, amely már figyelembe fogja venni az ún. külföldi kulcsszemélyzet alkalmazásának megkönnyítésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainkat is. Ilyen kötelezettségünk lesz ugyanis 1999-től pl. az Európai Megállapodás alapján, illetve hasonlót kívánnak vállalni a szerződő felek a készülő Multilaterális Befektetési Megállapodásban (MAI) is, mely egyezménynek a Magyar Köztársaság is részese lesz.
Ami a foglalkoztatással kapcsolatos jogviszonyokat illeti, a törvényjavaslat kimondja, hogy a foglalkoztatottak magával a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban. Mivel ebben a jogviszonyban az egyik vagy mindkét fél külföldi, a nemzetközi magánjog szabályai irányadók arra nézve, hogy melyik állam szabályait kell alkalmazni. Ezért hivatkozik a javaslat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletre, amely a munkajogi jogviszonyokra nézve is rendelkezik az alkalmazandó jogról, fenntartva a nemzetközi szerződések eltérő szabályozásának lehetőségét (VIII. fejezet). A Munka Törvénykönyve a törvény hatályát meghatározva főszabályként kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan munkaviszonyra, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Erre tekintettel a javaslat a Munka Törvénykönyvére is utal.
A fióktelepnél foglalkoztatottak esetében a külföldi vállalkozás a munkáltatói jogokat a fióktelepén keresztül gyakorolja. Főszabály szerint a Munka Törvénykönyve irányadó, kivétel azonban pl. az az eset, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás már a fióktelep létrehozatalától függetlenül alkalmazza, és csak kirendeli a magyarországi fióktelepnél történő munkavégzésre. A munkavállalók védelme, jogviszonyuk rendezése, juttatásaik biztosítása érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a fióktelep megszűnése esetén a munkaviszonynak a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni, így pl. megnyílik a jog a végkielégítésre is. Ez az általános szabály nem érvényesíthető az előbb említett külföldről történő kirendelés esetén, hiszen a nemzetközi magánjogi szabályok szerint erre a jogviszonyra nem a munkavégzés tényleges helye szerinti jog irányadó.
(a 19-22. §-hoz)
A javaslat a fizetésképtelenség esetén követendő eljárás cím alatt két esetkört tartalmaz:1.) a külföldi székhelyű vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárások (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső egyéb eljárások) megindulása esetén belföldön lefolytatandó eljárásokat, másrészt
2.) azt az eljárást, amelyet arra tekintettel lehet - kérelemre - lefolytatni, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelep útján Magyarországon folytatott tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik.
Ad 1.) A külföldi vállalkozás ellen külföldön megindított eljárásokat a fióktelepnek a cégbíróságon be kell jelentenie, s a Cégközlönyben hirdetményben kell tájékoztatást adnia arról, hogy a hitelezők a külföldi eljárásban milyen módon érvényesíthetik követeléseiket. A javaslat értelmében a külföldi eljárás hatálya - a belföldi hitelezők érdekeit szem előtt tartva - a Magyarországon létesített fióktelepre vonatkozóan csak akkor terjed ki, ha erre vonatkozóan nemzetközi szerződés vagy viszonosság áll fenn. Ennek az a magyarázata, hogy megállapodás vagy a kölcsönösség elismerése rendezheti egyértelműen, s kedvezményes elbánást biztosítva az eljárási kérdéseket, a követelések kielégítésének módját, az eljáró szervek jogosítványait, valamint azokat a vonatkozásokat, amelyeket a részes államok egyébként kizárólagos joghatóságuk tárgyának tekintenek. Ilyen megállapodást a Magyar Köztársaság még nem kötött, viszonossági gyakorlat sem áll fenn egyik ország tekintetében sem, de a jövőben elképzelhető, hogy csatlakozunk egy említett kérdéseket szabályozó nemzetközi szerződéshez vagy (bár ez a kevéssé valószínűbb) kétoldalú megállapodásokat kötünk.
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában belföldön - a fióktelepnél nyilvántartott vagyonra - a magyar jogszabály ( a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) ) szerinti felszámolási eljárást kell lefolytatni. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak felszámolója rendelkezik.
Ad 2. ) Ezen eljárás lefolytatására szintén akkor van lehetőség, ha a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állammal nincs nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat. Az eljárás megindítására - a hitelezők kérelmére - akkor van lehetőség, ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik. A felszámolási eljárást a fióktelep cégbejegyzésének helye szerinti megyei bíróság a Cstv. szabályainak alkalmazásával folytatja le, figyelembe véve a törvényjavaslat szerinti sajátosságokat. A pénzügyi szektor egyes szolgáltatásait végzők felszámolására a külön törvények további szabályokat tartalmaznak (pl. a hitelintézeti törvény, a biztosítási törvény, illetve ezeknek tervezett módosításai). Az eljárást a bíróság megszünteti, ha a követelések kiegyenlítésre kerülnek, illetve ha azok kielégítésére a külföldi vállalkozás a hitelezőknek biztosítékot nyújt. Ha az eljárás megszüntetésére nincs lehetőség, annak befejeződése után az esetlegesen megmaradó vagyonnal a külföldi székhelyű vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezhet.
(a 23. §-hoz)
A fióktelep megszüntetése történhet a külföldi vállalkozás kérelmére, továbbá hivatalból. A javaslat szabályozza azokat a feltételeket és eljárást, amelyek alapján és amelyek szerint a fióktelepet törölni lehet a cégnyilvántartásból. A törlésre egyszerűsített eljárás keretében kerülhet sor abban az esetben, ha van olyan nemzetközi szerződés, amely biztosítja az anyacég államában a Magyarországon - polgári és kereskedelmi ügyekben - hozott ítéletek végrehajtását, továbbá a köztartozások behajtását. Így ugyanis a fióktelep megszüntetésétől függetlenül a végrehajtható okiratok alapján megteremtődnek az eljárásjogi feltételei annak, hogy a megítélt köztartozások és magánjogi tartozások hitelezőinek követelései az anyacég külföldön található vagyonából kiegyenlítésre kerüljenek. (Megemlítendő, hogy Magyarország csatlakozása folyamatban van a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, Lugánóban, 1988. szeptember 16-án aláírt sokoldalú egyezményhez. A köztartozások beszedésére vonatkozóan nemzetközi szerződésünk még nincs, de ezek megkötése is kívánatos lenne, nemcsak a fióktelepek vonatkozásában.)A hivatalból történő törlés eseteinél a törvényjavaslat utal a cégnyilvántartási törvényben szabályozott eljárásokra. A törvényességi felügyeleti jogkörben történő megszüntetés esetén a cégbíróság a Cégközlönyben hirdetményt tesz közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket a fióktelepnél jelentsék be. Csak azt követően nyilvánítható a fióktelep megszűntnek, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a követelés kielégítésre került.
(a 24. §-hoz)
A külföldi vállalkozások által a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesített fióktelepek engedélyezésére, működésére, állami felügyeletére és megszüntetésére számos tekintetben sajátos szabályok meghozatala indokolt. Nemzetközi szerződéseink is külön kategóriaként kezelik a pénzügyi szektor területén működő vállalkozásokat, s lehetővé teszik olyan szabályok meghozatalát, amelyet az egyes országok monetáris politikája, a pénzügyi rendszer stabilitása, a befektetők, betétesek, hitelezők érdekei, végül az ilyen szolgáltatásokat végzők ún. prudenciális működésének biztosítása indokol. A fióktelepek vonatkozásában ki kell egészíteni pl. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről, a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről, a befektetési alapokról szóló törvényt ..stb. A törvénymódosítások tervezete elkészült, azok októberben szintén benyújtásra kerülnek az Országgyűléshez, mert az OECD Csatlakozási Megállapodás a pénzügyi szektorbeli fiókok szabályozására és magyarországi alapításának lehetővé tételére is ugyanolyan határidőt szab, mint a gazdasági élet egyéb szektoraiban létesítendő fiókokra.(a 25-26. §-hoz)
A III. fejezet a külföldi székhelyű vállalkozások Magyarországon létesítendő képviseleteivel kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A kereskedelmi képviseletek létesítése, működtetése, megszüntetése, valamint a képviseleteknél történő munkavállalás kérdésein kívül utal azokra a külön törvényekre, amelyek a külföldi bankok, illetve biztosítók magyarországi képviseletére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák. A törvényjavaslat egyszerűsíti a 3/1989. (II.16. ) KeM rendelet szerinti, jelenleg hatályos szabályozást annyiban, hogy csak azokat a kereskedelmi képviseleteket vonja a külföldi székhelyű vállalkozások letelepedési formájaként a javaslat szabályozási körébe, amelyeket a külföldi vállalkozás közvetlenül maga alapít Magyarországon.Megszűnik a külön minisztériumi nyilvántartásba vétel, ezentúl a cégnyilvántartásba bejegyzett képviseletek külön engedély, illetve közigazgatási nyilvántartásba vétel nélkül végezhetik az anyacég nevében és javára külkereskedelmi szerződések előkészítését, tájékoztatási és reklámtevékenységet.
A javaslat szerint azok a külföldi vállalkozások létesíthetnek Magyarországon kereskedelmi képviseletet, amelyek székhelye szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak olyan nemzetközi szerződése vagy viszonossági gyakorlata van, amely a képviseletek alapítását a magyar cégek számára is lehetővé teszi. A szabályozás nem jelent szigorítást a hatályos szabályozáshoz képest, mert a képviselet nyilvántartásba vételét a minisztérium jelenleg is megtagadja, ha a külföldi cég székhelye szerinti állam a magyarországi cégekkel szemben az ilyenfajta letelepedés tekintetében korlátozást alkalmaz. A kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzésre, a cégnyilvántartásra és az ezzel kapcsolatos közzétételi követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(a 27-30. §-hoz)
A kereskedelmi képviselet működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. Külkereskedelmi szerződéseket közvetíthet, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezhet a külföldi vállalkozás számára. Vállalkozási tevékenység végzésére a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviselet útján nem jogosult, ilyet a kereskedelmi képviselet - lévén ugyanúgy szervezeti egység, mint a fióktelep - természetesen a saját nevében sem végezhet. Egy külföldi cég több képviseletet is létesíthet Magyarországon.A törvényjavaslatnak a kereskedelmi képviseletnél végzett munkavállalásra, a külföldi vállalkozásnak a képviselet működéséhez szükséges ingatlanszerzésére, valamint a képviseletnél foglalkoztatottak után fizetendő társadalombiztosítási fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései megegyeznek a fióktelepre vonatkozó szabályokkal, ezekben a vonatkozásokban a fióktelepre és a kereskedelmi képviseletre eltérő szabályokat hozni nem indokolt. A kereskedelmi képviselet megszüntetésére vonatkozó feltételek is hasonlóak a fióktelepéhez.
(a 31. §-hoz)
A törvényjavaslat nem építi be a bankképviseletre, illetve a biztosító intézeti képviseletekre vonatkozó hatályos szabályozást, mert azokat 1995-ben, illetve 1996-ban kihirdetett jogszabályok már törvényi szinten tartalmazzák (hitelintézeti törvény, biztosítási törvény). Ezek a törvények kitérnek azokra az eltérésekre is, amelyek a bankképviseletek, illetve a biztosító intézeti képviseletek létesítése, megszüntetése, állami felügyelete, személyi és tárgyi feltételei tekintetében indokoltak.(a 32-37. §-hoz)
A javaslat IV. fejezete rendelkezik:- a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kiegészítéséről a fióktelep vonatkozásában létrejövő kamarai tagságra tekintettel,
- a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (befektetési törvény) kiegészítéséről a külföldiek gazdasági célú letelepedési formáira vonatkozó garanciális szabályokkal kapcsolatban, valamint a külföldiek által Magyarországon végezhető vállalkozási tevékenység szervezeti formáival összefüggésben,
- a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról avégett, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe révén Magyarországon tanúsított piaci magatartására is kiterjedjen a törvény hatálya,
- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény kiegészítéséről egy olyan utaló tartalmú rendelkezéssel, mely szerint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külön törvény szerinti szabályok szerinti eltérések figyelembe vételével alkalmazni kell,
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról arra tekintettel, hogy a fióktelep, illetve a képviselet tevékenységéből eredően a külföldi székhelyű vállalkozást kötelező bírósági határozatok esetén
- ha a végrehajtás feltételei fennállnak - mely hazai bíróságnál lehet kérni a végrehajtási eljárás megindítását.
A jogszabályok összhangjának biztosítása céljából arról is kell rendelkezni, hogy a fióktelepnél, illetve a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak közül ki minősül a társadalombiztosítási ellátások szempontjából biztosítottnak, ezért erre vonatkozóan is rendelkezik a javaslat, kiegészítve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt.
(a 38. §-hoz)
Az V. fejezet a záró rendelkezésekben hatályon kívül helyezi a külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs, illetve szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II.26.) KeM rendeletet. Meghaladottá vált a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 18. §-ának (5) bekezdése is.A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, figyelemmel arra, hogy információs- illetve szerviz irodák létesítésére a jövőben nem lesz lehetőség, továbbá a törvényben engedélyezett gazdasági célú letelepedési formákon kívül (azaz cégbírósági regisztráció nélkül) külföldiek Magyarországon vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak. Az átmeneti rendelkezések összhangban vannak a befektetési törvény módosításával, 1999-től azonban mindkét rendelkezés felülvizsgálatra szorul annyiban, hogy az Európai Megállapodásban mind a tagállamok, mind a Magyar Köztársaság - a részes államokban illetőséggel rendelkező egyéni vállalkozók számára - biztosítani fogja a gazdasági célú letelepedést.