Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/16206. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

    T/16206. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotj...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/16206. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról
    2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról
    A törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    Általános rendelkezések
    1. Alapvető rendelkezések
    1. §
    [A törvény hatálya]
    E törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogi személyek nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat.
    2. §
    [A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogi személyek]
    (1) A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
    (2) Törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is.
    (3) A cégformák a következők:
    1. gazdasági társaság esetén önálló cégforma
    a) a közkereseti társaság;
    b) a betéti társaság;
    c) a korlátolt felelősségű társaság;
    d) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
    2. az egyesülés;
    3. az egyéni cég;
    4. a szövetkezet;
    5. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
    6. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
    7. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
    8. az erdőbirtokossági társulat;
    9. a végrehajtói iroda;
    10. a közjegyzői iroda;
    11. az európai gazdasági egyesülés;
    12. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
    13. az európai szövetkezet;
    14. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.
    (4) A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:
    1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület;
    2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;
    3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;
    4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;
    5. az alapítvány, a közalapítvány;
    6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;
    7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;
    8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;
    9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet;
    10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület;
    11. a társasház;
    12. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.
    (5) Azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, a következők:
    1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személy;
    2. a köztestület, amely nem tartozik a (4) bekezdés 4. pontja alá;
    3. az ügyvédi iroda;
    4. a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személy;
    5. a befektetési alap;
    6. az európai területi társulás;
    7. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amely adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli.
    3. §
    [Általános értelmező rendelkezések]
    E törvény alkalmazásában
    1. egyéb jogi személy: a 2. § (5) bekezdése szerinti jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, valamint a törvény által létrehozott jogi személy;
    2. jogi személy: a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany;
    3. jogi szempontú vizsgálat: a bejegyzési eljárásban a jogszabályi rendelkezésekből következő feltételek teljesülésének ellenőrzése, amelynek során az automata meghatározott következtetések levonását végzi el a jogszabályi feltételekhez rendelt követelményrendszer és a bejegyzési eljárásban benyújtott nyomtatvány adatai és a nyomtatványon feltüntetett nyilatkozatok összevetése alapján;
    4. kiemelt adatigénylő:
    a) a bíróság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, a rendvédelmi szerv, a szabálysértés miatt eljáró hatóság, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamara, a Központi Statisztikai Hivatal,
    b) a Kormány rendeletében kiemelt adatigénylőként meghatározott személy, hatóság vagy egyéb jogalany, valamint
    c) az a személy, hatóság vagy egyéb jogalany, amelyre vonatkozó törvény a nyilvántartási adat vagy irat megismerését az a) vagy a b) pont szerinti kiemelt adatigénylővel azonos módon teszi lehetővé;
    5. szervezet: a 2. § (3) bekezdése szerinti cég, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet.
    4. §
    [Nyilvántartási eljárás]
    (1) A nyilvántartási eljárás a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és e törvény rendelkezése alapján a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés.
    (2) Nyilvántartási eljárás a szervezetek esetében
    a) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás,
    b) a változásbejegyzési eljárás,
    c) a közhasznúvá minősítésre, a közhasznú jogállás megszüntetésére és a közhasznú jogállás nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzésére, illetve törlésére irányuló eljárás,
    d) a szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás [az a)-d) pontban meghatározott eljárás a továbbiakban együtt: bejegyzési eljárás],
    e) a törvényességi felügyeleti eljárás, ha a szervezet törvényességi felügyeletét a nyilvántartó bíróság látja el,
    f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és más, az egyes szervezeti formákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása,
    g) törvényben előírt, a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.
    (3) Nyilvántartási eljárás az egyéb jogi személyek esetében az e törvényben előírt, a jogi személyek, vagy az egyéb jogi személy vonatkozásában a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.
    5. §
    [A jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási adat, a nyilvántartási irat, az elektronikus irattár]
    (1) A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékből, valamint a nyilvántartási iratokból áll. A jogi személyek nyilvántartása jogszabályban meghatározott résznyilvántartásokra is elkülöníthető.
    (2) A jogi személy nyilvántartására - a rá vonatkozó adatokkal - ideértve a jogokat és a tényeket is - nyilvántartási jegyzékben kerül sor. A nyilvántartási jegyzék adata a jogi személy adata. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási jegyzékben a törölt adatnak is megállapíthatónak kell lennie. A nyilvántartási jegyzék a nyilvántartott adat hatályosságát feltünteti.
    (3) Az 1. melléklet állapítja meg azokat az adatköröket, amelyeket a nyilvántartási jegyzék tartalmaz. A jogi személy típusok, illetve szervezeti formák nyilvántartási jegyzékének adatait a Kormány rendelete állapítja meg.
    (4) A nyilvántartási irat a bejegyzési eljárás során a szervezet vagy a bejegyzési kérelem benyújtására jogosult személy által benyújtott irat, valamint az e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló bejelentés és az ahhoz jogszabály alapján csatolt igazoló okirat.
    (5) A nyilvántartó bíróság a nyilvántartási eljárás iratait elektronikus okirat formájában, elektronikus irattárban tartja nyilván. A papír alapú iratokat a nyilvántartó bíróság - jogszabályban meghatározott módon - elektronikus okirattá alakítja és az elektronikus irattárba helyezi.
    (6) A nyilvántartási jegyzék adatának megnevezése az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjeleníthető. Jogszabályban meghatározott esetben a bíróság a jogi személy adatait és a nyilvántartási iratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja.
    6. §
    [A nyilvántartási adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése]
    (1) A jogi személy és a nyilvántartási adatainak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik.
    (2) A bíróság e törvényben meghatározott esetben hivatalból jegyez be vagy töröl nyilvántartási adatot, és hivatalból törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.
    (3) E törvényben meghatározott esetben a nyilvántartási adat bejegyzésére és törlésére a bíróság automatikus intézkedésével kerül sor, ha az más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése alapján (automatikus bejegyzés), valamint a nyilvántartási jegyzéken belüli adatátvezetéssel történik (automatikus adatátvezetés), továbbá akkor is, ha e törvény így rendelkezik.
    7. §
    [A nyilvántartó bíróság, a nyilvántartó szerv, a perbíróság, az Információs Szolgálat]
    (1) A jogi személyek nyilvántartását a törvényszék mint nyilvántartó bíróság (a továbbiakban: bíróság) a szervezetek tekintetében vezeti, az egyéb jogi személyek tekintetében kezeli. A nyilvántartási eljárás lefolytatására a bíróságnak van hatásköre.
    (2) Az egyéb jogi személy nyilvántartásával kapcsolatos határozathozatali eljárást és annak eredményeként e jogi személy nyilvántartásba vételét, az adatai változásának bejegyzését, valamint e jogi személy törlését a jogszabály által meghatározott nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) végzi. Nyilvántartó szerv hiányában az egyéb jogi személyt és adatait, az adatai változását, valamint a jogi személy megszűnése esetén a törlését a bíróság e törvényben előírt módon rögzíti a nyilvántartásban.
    (3) E törvényben szabályozott perek lefolytatására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a törvényszéknek (a továbbiakban: perbíróság) van hatásköre.
    (4) Az igazságügyért felelős miniszter a jogi személyekre vonatkozó információs és az elektronikus nyilvántartási eljárásban közreműködő szolgálatot (a továbbiakban: információs szolgálat) működtet. A jogi személyek nyilvántartását, valamint a nyilvántartási eljárást és az e törvény szerinti elektronikus ügyintézést támogató informatikai rendszerek adatkezelője az információs szolgálat.
    8. §
    [A jogi személyek nyilvántartási portálja, a bírósági informatikai rendszer]
    (1) A jogi személyek nyilvántartási portálja a nyilvántartási eljárás és a jogi személyekre vonatkozó, a nyilvánosság támogatására szolgáló, az interneten elérhető informatikai rendszer (a továbbiakban: nyilvántartási portál).
    (2) A bíróság a bírósági ügyintézést támogató informatikai rendszer (a továbbiakban: bírósági informatikai rendszer) használatával jár el.
    9. §
    [A nyilvántartási eljárás működtetési költségeinek biztosítása]
    A nyilvántartási eljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és az információért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A nyilvántartási eljárás, az e törvény szerinti szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer, a jogi személyek nyilvántartási portálja üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, valamint a Cégközlöny működtetésével összefüggésben felmerült személyes és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig biztosítja.
    2. A közhitelesség, a nyilvánosság, a Cégközlöny
    10. §
    [A jogi személyek nyilvántartásának közhitelessége]
    (1) A jogi személyek nyilvántartásának közhitelességére a Ptk. 3:13. § (2) bekezdése és az e §-ban foglalt rendelkezések együttesen alkalmazandóak.
    (2) A jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait.
    (3) A jogi személy a nyilvántartási adatára, illetve az elektronikus irattárban szereplő nyilvántartási iratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az iratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a nyilvántartási adat, illetve a nyilvántartási irat megismerésére nem volt lehetősége.
    (4) Ha a Cégközlönyben megjelent adat, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat, illetve a nyilvántartási irat tartalma egymástól eltér, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan adatra vagy iratra is, amely tekintetében a jogi személy nem tett eleget a bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában nem fűződik joghatás.
    (5) Ha a jogi személy a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat bejelentette és azokat a bíróság bejegyezte, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a jogi személy csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
    11. §
    [A jogi személyek nyilvántartásának nyilvánossága]
    (1) Ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik, nyilvános a nyilvántartási jegyzék bejegyzett - hatályos és nem hatályos -, illetve törölt adata, valamint a nyilvántartási irat. Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek esetében továbbá nyilvános a törvényességi felügyeleti eljárás irata, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására került sor, illetve ha a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.
    (2) A nyilvános irat kivételével a nyilvántartási eljárásban keletkezett irat megtekintésére, másolatkészítésére, adatkezelésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogi személy vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet) alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott iratbetekintésre jogosult. Az ügyész iratbetekintésre jogosult, ha a jogi személy felett törvényességi ellenőrzést gyakorol.
    (3) Az e törvény szerint közzétett, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) nyilvános.
    12. §
    [A nyilvántartási adatok nyilvánosságának korlátai]
    (1) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy neve, születési helye és ideje, valamint anyja születési neve nyilvános adat, de lakcíme nem nyilvános adat. A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakcíme és anyja születési neve nem nyilvános adat.
    (2) A nyilvántartási jegyzékből való jogerős törlésétől számított tíz év után a természetes személy egyetlen adata sem nyilvános.
    (3) Ha e törvény vagy jogszabály valamely nyilvántartási adat tekintetében arról rendelkezik, hogy az nem nyilvános, akkor annak megismerésére az jogosult, akit törvény erre feljogosít. A jogi személy tagjai, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személyek nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak. Nem nyilvános adat megismerésére egyéb esetben az jogosult, aki magát azonosítja és megjelöli a nem nyilvános adatra vonatkozó adatigénylése célját.
    (4) Az a 3. § 4. pont b) vagy c) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, amelynek a nem nyilvános adat megismeréséhez való jogát törvény lehetővé teszi, valamint - közfeladatai ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett - a 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, nem nyilvános adat megismerésére is jogosult.
    (5) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy lakcímére vonatkozó adatszolgáltatás - a (3) és a (4) bekezdés kivételével - a nyilvántartási jegyzékből nem igényelhető.
    13. §
    [A nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátai]
    (1) A szervezetek bejegyzési eljárásának iratai - e §-ban foglalt kivételekkel - a bejegyzéssel nyilvánossá válnak. A bejegyzési eljárás iratai nyilvánossá válnak akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban a bíróság a kérelemnek csak részben ad helyt.
    (2) A bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem nyomtatványa nem nyilvános irat. A civil szervezet jelenléti íve, valamint az egyesület, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház tagnyilvántartása nem nyilvános irat.
    (3) A visszautasított, illetve elutasított bejegyzési kérelem melléklete, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem melléklete, valamint e törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezése alapján hatálytalan beadvány részét képező irat nem nyilvános irat.
    (4) Ha a nyilvántartási iratban a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat, illetve nem nyilvános adat kerül feltüntetésre, az iratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az az iratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.
    (5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a benyújtott irat a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adatot, illetve nem nyilvános adatot tartalmaz, a bíróság a szervezetet erről a körülményről, valamint az irat nyilvános megismerhetőségéről az eljárás során tájékoztatja.
    (6) A bíróság hivatalból vagy kérelemre elrendelheti a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. A létesítő okiratnak, illetve módosításának - ideértve az egységes szerkezetű létesítő okiratot is -nem nyilvános kezelése nem rendelhető el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését akkor lehet elrendelni, ha az irat az érintett tartalom nélkül nem nyújtható be és az abban szereplő információ nyilvánosságra hozatala a szervezet, más személy üzleti titokhoz való jogát vagy az iratban megnevezett kiskorú személy jogos érdekét súlyosan sértené, illetve az információ büntetőeljárás lefolytatásával áll összefüggésben. A kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye azzal, hogy a végzés jogerőre emelkedéséig az iratot nem lehet nyilvános iratként kezelni. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratnak a nem nyilvános kezelése nem érinti a más törvényben biztosított, a közérdekű adat megismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
    (7) Az egyéb jogi személyek esetében a jogi személyek nyilvántartása nyilvántartási iratot - ha e törvény rendelkezéséből más nem következik - nem tartalmaz, és a nyilvántartási jegyzék adatának alátámasztását szolgáló irat az egyéb jogi személyre vonatkozó jogszabály rendelkezése alapján ismerhető meg.
    14. §
    [A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés közzététele, a Cégközlöny]
    (1) A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amely a nyilvántartási portálnak a közlemények megismerését szolgáló része. A Cégközlöny egyes közleményei a nyilvántartási portálról nem távolíthatók el.
    (2) A jogi személy adatainak, azok változásának, valamint a jogi személy létesítő okiratának, módosításának közzététele - ideértve a jogi személy bejegyzésének és törlésének közzétételét is -a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéssel valósul meg. A bíróság a bejegyző végzését - a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatára vonatkozó tartalom nélkül, a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezők védelme érdekében - a Cégközlönyben is megjelenteti, azonban a joghatás a bejegyzéshez fűződik. A Cégközlönyben kerül közzétételre e törvényben meghatározott esetben a bíróság jogi személyre vonatkozó egyéb végzésének rendelkező része.
    (3) A Cégközlönyben jogszabályi rendelkezés alapján kerül közzétételre más bíróság határozatának rendelkező része is. Közzétételre kerülnek azok a közlemények is, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a jogi személyt kötelezi.
    (4) Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzését követő harminc napon belül a bíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a bíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon a Cégközlönyben is sor került, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
    3. A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információk alapvető rendelkezései
    15. §
    [A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ]
    (1) A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információ a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.
    (2) A jogi személy nyilvántartási adatairól nyilvántartási másolat, nyilvántartási kivonat vagy nyilvántartási bizonyítvány kiadása kérhető. A nyilvántartási másolat a jogi személy valamennyi bejegyzett - hatályos és nem hatályos -, továbbá a törölt adatát, a nyilvántartási kivonat a jogi személy valamennyi hatályos adatát, a nyilvántartási bizonyítvány pedig - a kérelemtől függően -a jogi személy egyes bejegyzett vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartási jegyzékben nem szerepel vagy nem szerepelt. A nyilvántartási másolat, a nyilvántartási kivonat és a nyilvántartási bizonyítvány a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatát akkor tartalmazza, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak.
    (3) A nyilvántartási adatok (2) bekezdés szerinti formában való kiadása, továbbá a nyilvántartási iratról készült másolat kiadása kérhető a bíróságtól, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kirendeltségeként működő járási (fővárosi kerületi) hivataltól és a Kormány rendeletében kijelölt szervtől.
    (4) A jogi személyről közhiteles nyilvántartási információt kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek nyújtanak. Az információ más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a nyilvántartási adatra vonatkozó információ nem nevezhető nyilvántartási másolatnak, nyilvántartási kivonatnak vagy nyilvántartási bizonyítványnak.
    (5) E § szerinti nyilvántartási információ a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a szervezet törölt adatait 2015. január 1. napját követően tartalmazza.
    16. §
    [Ingyenes nyilvántartási információ]
    (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv a nyilvántartási jegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A Kormány rendeletében kijelölt szerv az erre szolgáló honlapon - a hitelezők védelme érdekében - biztosítja egyes nyilvántartási jegyzéki adatok ingyenesen történő megismerését. E bekezdés szerinti ingyenes nyilvántartási információ tájékoztató jellegű, az adat közhiteles igazolására nem alkalmas.
    (2) Ha a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezik, a Kormány rendeletében kijelölt szerv a jogi személyt a jogi személy adatában bekövetkezett változásról a jogi személynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség) megküldött, közokirati formában kiállított elektronikus bizonyítvánnyal értesíti.
    17. §
    [E-Justice portál]
    (1) Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül hozzáférhető a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jogszabályban meghatározott adatai és nyilvántartási iratai.
    (2) Az e-Justice portálon ingyenesen ismerhetőek meg az (1) bekezdés szerinti szervezet képviseletére jogosult személy hatályos nyilvános adatai, valamint a szervezet jogszabályban meghatározott egyes további hatályos nyilvántartási adatai. A szervezet ingyenesen megismerhető adatát meghaladó nyilvántartási adatra és iratra vonatkozó információért jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét.
    4. A jogi személy számviteli beszámolójának közzététele
    18. §
    [Számviteli beszámolók közzététele]
    (1) A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény az e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag a nyilvántartási portálon keresztül küldheti meg. Ha a kötelezettség teljesítésekor a kötelezett már jogutód nélkül megszűnt, jogszabály a számviteli beszámoló megküldésének más módját is előírhatja. A beszámoló közzétételére az erre szolgáló honlapon napi feltöltéssel kerül sor.
    (2) Ha a kötelezett személy közzétételi kötelezettségét elmulasztja, az információs szolgálat harminc napos határidőt biztosítva felhívja kötelezettségének teljesítésére. Ha a kötelezett személy ennek nem tesz eleget, az információs szolgálat erről értesíti a bíróságot.
    (3) Az állami adó- és vámhatóság folyamatos adatszolgáltatás keretében elektronikus úton átadja az információs szolgálat részére azon kötelezett személyek adószámát, az üzleti éve kezdetének és végének dátumát (mérlegfordulónapját), amelyek az előző év vonatkozásában a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelesek.
    (4) Az információs szolgálat az állami adó- és vámhatóság részére hozzáférést biztosít az elektronikus beszámoló rendszerben közzétett számviteli beszámolókhoz az állami adó- és vámhatóság feladatainak ellátása érdekében.
    (5) Az információs szolgálat a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg. A számviteli beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége. A számviteli beszámolót védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.
    5. A jogi személyek alapvető adataira vonatkozó közös rendelkezések
    19. §
    [A nyilvántartási szám, a jogi személy elnevezése, székhelye]
    (1) A jogi személy az azonosítására és valamennyi a nyilvántartásban szereplő más jogi személytől való megkülönböztetésére alkalmas nyilvántartási számot kap.
    (2) A jogi személy elnevezésének (nevének) legalább vezérszót és a jogi személy típus vagy forma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, amit jogszabály kötelezően előír. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogi személy elnevezését törvény állapítja meg.
    (3) A jogi személynek székhellyel kell rendelkeznie.
    II. Fejezet
    A szervezetekre vonatkozó általános rendelkezések
    6. A szervezetek alapvető adataira vonatkozó rendelkezések
    20. §
    [Az EUID]
    A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete a nyilvántartási szám mellett európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) kap, amely lehetővé teszi a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő adatcsere során a cég egyértelmű azonosítását.
    21. §
    [A szervezet elnevezése]
    (1) A szervezet elnevezésére (nevére) a Ptk. 3:6. §-át és e törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
    (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szervezet nevének legalább vezérszót és a szervezeti forma megnevezését kell tartalmaznia. A szervezet nevének tartalmaznia kell azt, amit jogszabály kötelezően előír. A név a vezérszót követően tartalmazhatja a szervezet alapvető tevékenységére utaló jelzőt. A névhez szükség szerint jogszabályban meghatározott toldat járul, amelyet a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból jegyez be és hivatalból töröl.
    (3) A vezérszó a szervezet nevében az első helyen áll. A vezérszó több szóból is állhat, valamint mozaikszót is tartalmazhat. A vezérszó elősegíti a szervezet azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű szervezettől való megkülönböztetését.
    (4) A szervezet rövidített neve a vezérszóból és a szervezet szervezeti formájának rövidített megjelöléséből áll.
    (5) A szervezet nevében rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a szervezeti forma meghatározásánál lehetséges.
    (6) A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése szerinti név alatt a névfoglalással lefoglalt elnevezést is érteni kell, továbbá a név viselésének joga azt a szervezetet illeti meg, amelyik a bejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a névfoglalással élt vagy azzal előbb élt.
    22. §
    [Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]
    (1) A szervezet nevében nem szerepelhet a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható személy neve vagy kifejezés.
    (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a névben nem szerepelhet a közhatalmi vagy közigazgatási szervek hivatalos, illetve a köznyelvben használt elnevezése.
    (3) A névben az "állami" vagy "nemzeti" kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha
    a) a szervezetben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy
    b) a szervezet a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, vagy
    c) a szervezet által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.
    (4) A névben jogszabályban meghatározott feltételek esetén szerepelhet
    a) történelem kiemelkedő személyiségének a neve, illetve
    b) a szervezet tagjának a neve.
    (5) Olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a szervezet nevében szerepeltetni.
    (6) A jogi személy nevével összefüggő további követelményeket jogszabály állapítja meg.
    23. §
    [A székhely, a telephely]
    (1) A szervezet székhelye a szervezet levelezési címe, ahol a szervezet az iratok átvételéről köteles gondoskodni, és amely - a (2) bekezdés szerinti esetet kivéve - a központi ügyintézés (ügyvezetési döntéshozatal) helye. A szervezetnek a székhelyét úgy kell megjelölnie, hogy az a székhelyül szolgáló ingatlan külső megtekintésével biztosítsa a székhely azonosítását.
    (2) A cég központi ügyintézési helye eltérhet a székhelyétől. A központi ügyintézés helyét ilyen esetben a cég létesítő okiratában és a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
    (3) Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének címe, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének címe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének címe.
    (4) A szervezet telephelye a szervezet tevékenysége gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt, Magyarországon található, tartós, önállósult üzleti (üzemi, szervezeti) letelepedéssel járó helye. A telephelyet a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
    (5) Szervezet székhelye és telephelye olyan ingatlan lehet, amely a szervezet tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a szervezet jogosult.
    (6) A szervezet székhelye székhelyszolgáltatás útján is biztosítható.
    24. §
    [A szervezet fióktelepe, a cég tevékenysége elsődleges folytatásának helye]
    (1) A magyar szervezet külföldön lévő gazdálkodási szervezeti egysége a szervezet fióktelepe, amelynek a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéséhez a szervezetnek igazolnia kell, hogy a fióktelepet külföldön nyilvántartásba vették.
    (2) A cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét áthelyezheti az Európai Unió más tagállamába is. A cég ezirányú döntése - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyének módosítását.
    (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég tevékenysége elsődleges folytatásának, illetve tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
    25. §
    [Képviselet, cégjegyzés]
    (1) A szervezet képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott szervezeti formára irányadó jogszabály állapítja meg. A szervezet törvényes képviseletét ellátó vezető tisztségviselőt a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni, a szervezet Ptk. 3:30. §-a szerinti szervezeti képviselője feltüntethető. A szervezetnek képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselővel rendelkeznie kell.
    (2) A cégjegyzési jog a szervezet írásbeli képviseletére, a szervezet nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
    (3) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a szervezet úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy.
    (4) Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a szervezetet.
    26. §
    [Címpéldány, elektronikus aláírás tanúsítvány]
    (1) A szervezet képviseletére jogosult személy bejegyzése esetén a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtható közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta (a továbbiakban együtt: címpéldány). Jogszabályban meghatározott esetben a címpéldány a képviseletre jogosult személy bejegyzését követően is benyújtható.
    (2) A cégjegyzésre jogosultnak a szervezet nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a bírósághoz benyújtott címpéldány tartalmazza.
    (3) A címpéldányon fel kell tüntetni a szervezet nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon a szervezetnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
    (4) A cégjegyzési jog fennállását a cégjegyzésre jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványa is igazolhatja, oly módon, hogy a tanúsítvány tartalmazza a szervezet nevét és a képviselet jogcímét is.
    III. Fejezet
    A nyilvántartási eljárás általános szabályai
    7. Általános eljárási szabályok
    27. §
    [Polgári peres és nemperes szabályok alkalmazása, az általános intézkedési kötelezettség határideje]
    (1) A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A nyilvántartási eljárásban nincs helye szünetelésnek és cég esetében költségkedvezmény engedélyezésének.
    (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
    (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat.
    (5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nyilvántartási eljárásban bírósági fogalmazó első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, azonban érdemi végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, nem hozhat.
    (6) A nyilvántartási eljárásban bírósági ügyintéző jogszabályban meghatározott esetben járhat el.
    (7) A nyilvántartási eljárásban az emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények az informatikai rendszer útján a bíróság vagy az információs szolgálat intézkedéseként automatizáltan is végezhetőek.
    (8) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság
    a) a beadványnak a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követő munkanaptól,
    b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
    c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
    számított öt munkanapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
    28. §
    [A bíróság illetékessége]
    (1) A jogi személyre vonatkozó törvény a nyilvántartási eljárás lefolytatására kizárólagos illetékességet állapíthat meg.
    (2) Kizárólagos illetékesség hiányában a nyilvántartási eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a szervezet székhelye van.
    (3) A Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége a vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, és a nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében a nyilvántartási eljárás lefolytatására.
    29. §
    [Elektronikus kapcsolattartás]
    (1) Az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel kötelezően rendelkező szervezet, vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.
    (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy - a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - a bejegyzési eljárásban az eljárás megindítása iránti kérelmét és egyéb beadványait köteles a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével benyújtani. Egyéb esetben a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja.
    (3) A nyilvántartási eljárásban részt vevő, elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, azonban elektronikus kapcsolattartást vállaló személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha törvény a nyilvántartási irat bírósághoz való benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez.
    (4) A jogi képviselővel eljáró személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.
    (5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyész és egyéb hatóság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát hivatalos elérhetőségén keresztül is benyújthatja.
    (6) Ha az (1)-(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét vagy egyéb beadványát nem e törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy papír alapon terjeszti elő, a bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, a fellebbezését, a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A bíróság az egyéb beadvány hatálytalanságának tényéről az (1)-(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személyt értesíti.
    (7) Elektronikus kapcsolattartás során a bíróság az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon elektronikusan kézbesít. A bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A (2) bekezdés szerinti esetben a bíróság papír alapon, postai úton kézbesít.
    (8) Az elektronikus kapcsolattartás során a Pp. 615. §-a és 618. §-a nem alkalmazandó.
    30. §
    [A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének kötelező elektronikus kapcsolattartása]
    (1) A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője a nyilvántartási eljárásban elektronikus kapcsolattartásra köteles és a bíróság részére a beadványait a nyilvántartási portálról nyújtja be.
    (2) Ha a szervezet vezető tisztségviselője hivatalos elérhetőséggel nem rendelkező szervezet, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.
    (3) Ha a szervezet természetes személy vezető tisztségviselője az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint hivatalos elérhetőséget nem adott meg, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.
    (4) Ha a szervezet vezető tisztségviselője e törvény rendelkezése szerint kézbesítési megbízottal rendelkezik, részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízottnak küldi meg.
    (5) Ha a (2)-(4) bekezdés szerint a bíróság a bírósági iratot a vezető tisztségviselőnek a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy a kézbesítési megbízottnak küldi meg, a szabályszerű kézbesítés a vezető tisztségviselőnek történő kézbesítésnek minősül.
    31. §
    [Pénzbírság]
    (1) A nyilvántartási eljárásban kiszabható pénzbírság összege tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjed. A pénzbírság ismételten is kiszabható.
    (2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét, az egyéb intézkedéseket.
    (3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.
    8. Adatigénylés
    32. §
    [Adatigénylés]
    (1) A bíróság és az információs szolgálat jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, a jogi személyek nyilvántartása közhitelességének biztosítása érdekében a nyilvántartási jegyzékben feltüntetett adatok ellenőrzése érdekében - térítésmentesen - adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.
    (2) A bíróság, továbbá az információs szolgálat megkeresésére az állami adó- és vámhatóság átadja a jogi személyek nyilvántartásban kezelt adóazonosító számhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot az e §, az 50. § (2) bekezdése és az 53. § szerinti feladatellátás céljából.
    9. A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok
    33. §
    [A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]
    (1) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni.
    (2) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadvány alaki feltételeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (3) Jogszabály iratminta kötelező használatát írhatja elő.
    (4) A beadvány mindaddig nem minősül benyújtottnak, ameddig a nyilvántartási portál -jogszabályban meghatározott - érdemi hibának minősülő informatikai vagy formai hibát jelez.
    (5) A benyújtó elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott igazolást kap a beadvány benyújtásának megtörténtéről és a bíróságnak való továbbításról.
    34. §
    [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]
    (1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napos határidő biztosítható, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
    (2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek akkor van helye, ha e törvény lehetővé teszi.
    35. §
    [A papír alapú beadványokra vonatkozó eltérő szabályok]
    (1) Ha a beadványt benyújtó személy az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles és azt nem is vállaló személy, papír alapú beadványát közvetlenül a bíróságnak nyújtja be.
    (2) Ha az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy beadványát nem elektronikus úton nyújtotta be, beadványa akkor hatályos, ha a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését is kéri egyidejűleg. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezéséről külön végzés nélkül határoz a bíróság, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (3) A papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.
    (4) Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papír alapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papír alapon közli a kérelmezővel.
    (5) A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje papír alapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.
    10. A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai
    36. §
    [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem]
    (1) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelezően tartalmazza
    a) a kérelmező és - ha az eljárásban kérelmezett szerepel - a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, a Pp. szerinti azonosító adatait,
    b) meghatalmazottal történő eljárás esetén
    ba) a meghatalmazott nevét és a Pp. szerinti azonosító adatait, jogi képviselő meghatalmazott esetén a jogi képviselő nevét, irodája címét, kamarai jogtanácsos esetén munkáltatója nevét és székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát,
    bb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
    bc) több meghatalmazott esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt meghatalmazott nevét,
    c) a nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet,
    d) ha a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, a megfizetett illeték, illetve közzétételi költségtérítés összegét és a megfizetését igazoló adatot, vagy jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást.
    (2) A kérelemhez mellékletként csatolni kell
    a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, valamint
    b) a jogszabály által előírt mellékleteket.
    (3) Bejegyzési eljárásban csak egy jogi képviselőnek adható meghatalmazás.
    (4) A kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
    (5) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre - e címben szabályozott eltérésekkel - a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
    37. §
    [A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]
    (1) Ha a meghatalmazott nyilatkozata szerint a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, a bíróság a megjelölt nyilvántartásból adatot igényel, illetve a meghatalmazást a megjelölt nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
    (2) A bíróság a jogi képviselő képviseleti jogának ellenőrzése céljából adatot igényel az ügyvédi kamarai nyilvántartásból vagy a közjegyzői nyilvántartásból.
    38. §
    [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]
    (1) A bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
    a) a kérelem áttételének,
    b) a kérelem hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy
    c) hiánypótlási felhívás kiadásának
    és a szükséges intézkedéseket megteszi.
    (2) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a kérelmet visszautasítja, ha
    a) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége,
    b) törvény rendelkezése alapján nincs helye nyilvántartási eljárásnak,
    c) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,
    d) a jogi képviselővel eljáró kérelmező kérelme
    da) nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy
    db) nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,
    e) a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,
    f) a meghatalmazás - a meghatalmazott nyilatkozata ellenére - nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya az ügyre nem terjed ki,
    g) a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, a jogi képviselővel eljáró kérelmező az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést nem, vagy hiányosan fizette meg, és jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő,
    h) a kérelmező a kérelmet nem az előírt nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,
    i) kötelező iratminta esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt,
    j) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, a kérelmező pedig a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt, kétoldalú eljárás esetén a jogvesztő határidőt elmulasztotta.
    (3) A bíróság visszautasítja a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet, ha a hiánypótlási felhívás ellenére
    a) a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező
    aa) kérelme nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,
    ab) a nyilvántartási eljárásban illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett kérelmező az illetéket, illetve közzétételi költségtérítést a kitűzött határidő alatt nem fizeti meg, vagy a hiányzó összeget nem pótolja,
    b) a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be.
    (4) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megfelelő, legfeljebb harminc napos határidőt kell biztosítani, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
    (5) A bejegyzési eljárásra e § nem alkalmazandó.
    11. Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok
    39. §
    [Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
    (1) A nyilvántartási eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, kivéve, ha a fellebbezés lehetőségét e törvény kizárja.
    (2) Az automatikus bejegyzést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
    IV. Fejezet
    Az egyéb jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések
    12. Egyéb jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási adataik kezelése
    40. §
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartási adataik kezelése]
    (1) Az egyéb jogi személy létesítésére, adata változására és e jogi személy nyilvántartásból való törlésére irányuló határozathozatali eljárást a nyilvántartó szerv jogszabályban előírt módon folytatja le.
    (2) Az egyéb jogi személyek közhiteles nyilvántartását a bíróság kezeli.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a nyilvántartó szerv jegyzi be a jogi személyek nyilvántartásába az egyéb jogi személy létesítésére, a nyilvántartási adata változására, az egyéb jogi személy megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat.
    (4) E törvényben a bejegyzési eljárásban előírt, a nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyre és jogi személyre vonatkozó adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat -ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is - a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával a nyilvántartó szerv végzi el.
    (5) Ha az azonosított természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
    41. §
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele nyilvántartó szerv hiányában]
    (1) Ha az egyéb jogi személy tekintetében nyilvántartó szerv nincs kijelölve, akkor ezen egyéb jogi személyt és adatait, az adata változását, valamint e jogi személy megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlését az egyéb jogi személy által a nyilvántartási portál e célra biztosított felületén keresztül megküldött értesítése alapján a bíróság automatikus bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásában.
    (2) A bíróság nyilvántartási portál útján megküldött értesítésben feltüntetett természetes személyek, illetve jogi személyek tekintetében a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával elvégzi az adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat, ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is.
    (3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során érdemi hibának minősülő adathibát vagy e törvény szerinti visszautasítási okot megalapozó hibát észlel, a bíróság az egyéb jogi személy adatait nem rögzíti, és erről az egyéb jogi személyt értesíti.
    (4) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során olyan hibát észlel, amely alapján a szervezetek esetében a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának vagy hiánypótlási felhívásnak lenne helye, a bíróság az egyéb jogi személy adatait rögzíti, azonban az észlelt hibáról, hiányosságról értesíti a jogi személyt a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.
    (5) Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékben rögzíti, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
    13. A nyilvántartó szerv értesítése
    42. §
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartási adataival kapcsolatos értesítés]
    Ha az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy értesítése alapján automatikus bejegyzéssel változás történik, vagy a bíróság e törvényben meghatározott módon tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adat más közhiteles nyilvántartás adataival ellentétes vagy jogszabályba ütközik, erről a nyilvántartó szervet értesíti. Az értesítést az informatikai rendszer rögzíti.
    V. Fejezet
    Bejegyzési eljárás
    14. A szervezetek bejegyzési eljárásának közös szabályai
    43. §
    [Általános eljárási szabályok]
    (1) A bejegyzési eljárás a 3. § 5. pontja szerinti szervezetek kérelmére induló, a 4. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott eljárás.
    (2) A bejegyzési eljárásban az eljárás felfüggesztésére
    a) a bejegyzési eljárás alatt, azzal összefüggésben indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén,
    b) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló per esetén,
    c) változásbejegyzési eljárásban, illetve átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárásban,
    d) e törvényben meghatározott egyéb esetben
    kerülhet sor. A bejegyzési eljárás a)-d pont szerinti okból való felfüggesztéséről hozott végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
    (3) A bejegyzési kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti; a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (4) A bejegyzési kérelem jogerős elbírálásáig - kivéve az ismételt benyújtás lehetőségét -ugyanazon szervezet bejegyzésére, illetve ugyanazon nyilvántartási adat bejegyzésére újabb kérelem nem nyújtható be. A bejegyzési kérelem elutasítása esetén a fellebbezési határidő alatt benyújtott újabb bejegyzési kérelmet az elutasító végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak, a fellebbezés benyújtását követően benyújtott újabb bejegyzési kérelmet a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni; a szervezet ezzel ellentétes nyilatkozata hatálytalan.
    (5) A változásbejegyzési eljárás alatt más változás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtható, azonban a korábban érkezett kérelmet kell előbb jogerősen elbírálni. (sorrendiség szabálya)
    (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól a bíróság döntéshozó személy általi elbírálás esetén akkor térhet el, ha a később benyújtott változásbejegyzési kérelem teljesítése a korábbi kérelem teljesítésének előfeltétele, illetve, ha a bíróság a különböző, egymással előfeltételi viszonyban nem lévő adatváltozásokra irányuló kérelmek esetén a kérelmek elbírálásának egyesítését rendelte el.
    (7) A szervezet a jogi személyek nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre, és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A szervezet jegyzett tőkéje leszállítása esetén az erre vonatkozó nyilvántartási adat, valamint a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése a bejegyzés napjával válik hatályossá.
    44. §
    [A bejegyzési kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]
    (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bejegyzési kérelem benyújtására a szervezet képviselője köteles.
    (2) Az alapítvány esetében a bejegyzési kérelmet az alapító nyújtja be. Ha az alapítványnak több alapítója van, a bejegyzési kérelmet az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén az erre a gyűlés által kijelölt alapító nyújtja be. A Kormány által létrehozott alapítvány bejegyzési eljárásában az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni. A bejegyzési eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.
    (3) Az MRP-szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító, több alapító esetén az alapítók együttesen nyújtja be. Az ilyen szervezet változásbejegyzési kérelmét az alapul szolgáló döntés meghozatalára jogosult személy jogosult benyújtani.
    (4) A jogi képviselet kötelező
    a) cég,
    b) a magánnyugdíjpénztár,
    c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
    d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
    e) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,
    f) a kölcsönös biztosító egyesület,
    g) az országos sportági szakszövetség,
    h) a szövetség,
    i) a közalapítvány,
    j) közhasznú szervezet,
    k) a vagyonkezelő alapítvány, valamint
    l) az MRP-szervezet
    bejegyzési eljárásában.
    (5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a jogi képviselet kötelező civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a közhasznú szervezetté minősítés iránti eljárásban, valamint az automatikus döntéshozatal választása esetén.
    45. §
    [Létesítő okirat minta]
    Jogszabályban meghatározott szervezeti forma esetén a szervezet a létesítő okiratát iratminta megfelelő kitöltésével is elkészítheti, jogszabály előírása esetén pedig köteles így elkészíteni. A létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött iratmintában foglalt rendelkezések alkotják.
    46. §
    [Kézbesítési megbízott]
    (1) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy egyéb külföldi szervezet szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.
    (2) A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel és hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú, cselekvőképességében nem korlátozott és az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottsági tagja a szervezet vonatkozásában nem láthat el.
    (3) A kézbesítési megbízottal rendelkező külföldi személy részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízott hivatalos elérhetőségére, természetes személy esetén az E-ügyintézési tv. 15. § -a szerinti hivatalos elérhetőségére küldi meg.
    (4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy bíróságnak, közjegyzőnek vagy más hatóságnak a szervezet működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére megküldött iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére haladéktalanul továbbítsa. Vélelmezni kell, hogy az irat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő ötödik munkanapon a külföldi személy számára is ismertté vált.
    47. §
    [A bejegyzési kérelem benyújtásának határideje]
    (1) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a szervezet alapításához hatósági engedély szükséges, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
    (2) Változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem benyújtásának határideje gazdasági társaság - kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot -és jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség esetén a változás bekövetkezésétől számított tizenöt nap, más szervezeti forma és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.
    (3) A bíróság a szervezetet pénzbírsággal sújthatja, ha a bejegyzési kérelem benyújtási kötelezettségét késedelmesen teljesíti és késedelmét alapos indokkal nem menti ki.
    48. §
    [Névfoglalás]
    (1) A bíróság - kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott - kérelemre dönt arról, hogy a választott elnevezéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet szerepel-e, továbbá lefolytatja a szervezet elnevezésére vonatkozó feltételek vizsgálatát.
    (2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a névfoglalási kérelemről automatikus döntéshozatallal egy munkanapon belül határoz.
    (3) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, végzésével a megjelölt nevet hatvan napos időtartamra a kérelmező, vagy az általa megjelölt, létesítendő szervezet részére lefoglalja és a jogi személyek nevének elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más szervezet ezzel a névvel nem jegyezhető be, illetve a név nem foglalható le. A bíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
    (4) Ha a szervezet bejegyzésére vagy a neve változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására a névfoglalás időtartama alatt nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
    (5) Ha a bíróság a névfoglalási kérelemnek helyt ad, a névfoglalás tartama alatt benyújtott bejegyzési eljárásban a név jogszabályszerűsége már nem vizsgálható.
    49. §
    [A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti eljárás]
    (1) A bíróság a bejegyzési kérelem benyújtása előtt - kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott - kérelemre dönt arról, hogy a nyilvántartási iratként benyújtandó okirat nem nyilvános kezelése elrendelhető-e. A kérelmet a szervezet - ideértve az előtársaságot is -, továbbá az terjeszthet elő, akinek jogos érdeke fűződik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséhez. A kérelem a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza azt, hogy milyen okból kérik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését, továbbá a kérelmező jogi érdeke fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartási iratot és a megjelölt okirati bizonyítékokat.
    (2) A bíróság a kérelem általános vizsgálatát egy munkanapon belül elvégzi. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a kérelemről egy munkanapon belül dönt.
    (3) Ha nem a szervezet a kérelmező és a nyilvántartási irat a sérelmezett tartalom nélkül is benyújtható, a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntésében kötelezheti a szervezetet arra, hogy a nyilvántartási iratot a sérelmezett tartalom nélkül nyújtsa be. A bíróság a végzést a szervezetnek a hivatalos elérhetőségére, ha a szervezet bejegyzés alatt áll, papír alapon a létesítő okiratban megadott székhelyére küldi meg. Ha a szervezet a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a szervezetet a bíróság pénzbírsággal sújtja.
    (4) Automatikus döntéshozatali eljárás esetén a bejegyzési kérelem előterjesztését megelőzően kell kérelmezni a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését és a bejegyzési kérelem nyomtatványán kell feltüntetni a végzés jogszabályban meghatározott adatait.
    (5) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén az (1) bekezdés szerinti kérelem a bejegyzési kérelemmel együtt is előterjeszthető, ha a szervezet kéri a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. E bekezdés szerinti esetben a bíróság a kérelem vizsgálatát a bejegyzési kérelem vizsgálatával együtt végzi el, azonban a kérelemről a bíróság külön végzésben dönt.
    (6) Az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránt is előterjeszthető kérelem. Ebben az esetben is az (1)-(3) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban meg kell jelölni. Ha a bíróság a (3) bekezdés szerint elrendelte a nyilvántartási irat módosított tartalommal való benyújtását, egyben elrendeli az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését.
    (7) A bíróság hivatalból jár el, ha más bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelésének szükségességéről értesíti.
    15. A bejegyzési kérelem
    50. §
    [A bejegyzési kérelem nyomtatványa]
    (1) A bejegyzési kérelmet a szervezeti formának megfelelő nyomtatványon kell előterjeszteni.
    (2) A nyilvántartási jegyzék vezetéséhez és a nyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési kérelem nyomtatványában fel kell tüntetni a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzendő személy adóazonosító számát. Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a külföldi jogalany esetén - ha azzal rendelkezik - az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót kell feltüntetni.
    51. §
    [A bejegyzési kérelem mellékletei]
    (1) A bejegyzési kérelem nyomtatványához jogszabályban meghatározott iratokat kell csatolni.
    (2) Ha a bejegyzési kérelem a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett tagja - polgári jogi kötelmi jogviszonyon alapuló - változására vagy a társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése iránti kérelmet tartalmaz, a bejegyzési kérelemhez olyan együttes meghatalmazást kell csatolni, amely minden érintett fél meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. Ha a közjegyző törvényen alapuló képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, akkor a meghatalmazás helyett a közjegyzőnek azt a nyilatkozatát kell a kérelemhez csatolni, amely szerint a törvény szerint őt megillető képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, vagy ennek hiányában az alapul szolgáló közjegyzői okiratnak kell arra utalnia, hogy az okirat alapján szükséges bejegyzési eljárásban a felek képviseletében a közjegyző jár el.
    (3) A szervezet jogi képviselőjének feladata a bejegyzési kérelem mellékletét képező papír alapú okiratok digitalizálása, ideértve a nem általa készített papír alapú okiratokat is.
    (4) Az elektronikus közokirat, a teljes bizonyító erejű elektronikus magánokirat közvetlenül is csatolható a bejegyzési kérelemhez.
    (5) A jogi képviselőnek a bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt, a (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket együttesen vagy minden mellékletet külön minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, oly módon, hogy az időbélyegző alapján az aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való -fennállása megállapítható legyen.
    (6) A jogi képviselőnek a kérelemhez csatolt papír alapú okirat elektronikus másolatán elhelyezett elektronikus aláírása egyben azt is tanúsítja, hogy az elektronikus másolat tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
    (7) Ha a bejegyzési eljárásban a jogi képviselő részvétele nem kötelező és a szervezet nem jogi képviselővel jár el, a szervezet vezető tisztségviselője jogosult és köteles a (3)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítésére. A bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítésszolgáltatással való hitelesítéssel kell ellátnia.
    52. §
    [Az iratok őrzése, a bíróság részére való bemutatása]
    (1) A jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a vezető tisztségviselő a bejegyzési kérelemhez csatolt digitalizált papír alapú okiratot köteles megőrizni, és a bíróság, más bíróság, a közjegyző vagy más hatóság felhívására bemutatni.
    (2) A jogi képviselő azon iratok őrzésére is köteles, amelyek jogszabály alapján a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtásra nem kerülnek, azonban a jogi képviselő által végzett törvényességi szempontú ellenőrzés körébe esnek.
    16. A bejegyzési kérelem informatikai és formai ellenőrzésének többletszabályai
    53. §
    [Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]
    (1) Az információs szolgálat a kérelem nyomtatványában megjelölt természetes személy adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).
    (2) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem nyomtatványában szereplő és az (1) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat átadja az igénylőnek.
    (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
    (4) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti adatigénylés alapján - jogszabályban meghatározott - érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.
    54. §
    [Adatellenőrzés a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül]
    (1) Az információs szolgálat a bejegyzési kérelemben feltüntetett EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül ellenőrzi.
    (2) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján - jogszabályban meghatározott - érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.
    17. A bejegyzési kérelem bírósághoz való érkezése, a bíróság intézkedései
    55. §
    [A bírósági ügyintézési határidő kezdete]
    (1) A bírósághoz szabályszerűen benyújtott, a bírósági informatikai rendszer által az illetékes bíróságnak megküldött, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem érkezéséről a bíróság elektronikus tanúsítványt, a változásbejegyzési kérelem esetén igazolást küld a jogi képviselőnek vagy a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetén a kérelmezőnek.
    (2) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi, más nyilvántartásból igényelt adat rendelkezésre állását, szervezet nyilvántartásba vétele esetén továbbá - ha szervezet esetében adószám megállapítása szükséges - az adószám megállapításáról szóló értesítés érkezését követő munkanapon kezdődik.
    (3) Ha a szervezetnek az adott bejegyzési kérelmét megelőzően benyújtott bejegyzési kérelme jogerősen még nem került elbírálásra, a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő - ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kérelem jogerős elbírálását követő munkanapon kezdődik. Ha a bíróság a sorrendiség szabályától eltér, e rendelkezést a bíróság által meghatározott sorrend szerinti kérelmekre kell alkalmazni.
    (4) Ha a szervezet adószámának megállapítása, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből vagy a gondnokoltak nyilvántartásából való adatigénylés miatt a bejegyzési eljárás felfüggesztésére kerül sor, a bejegyzési eljárás felfüggesztése a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor valamennyi szükséges adat a bíróság rendelkezésére áll. A bejegyzési kérelem elbírálására vonatkozó bírósági határidő az eljárás felfüggesztése megszűnését követő munkanapon kezdődik.
    56. §
    [Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]
    (1) A bejegyzési kérelem bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követően a nyilvántartási adatok a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre kerülnek a "bejegyzés alatt" megjegyzés feltüntetésével. A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő hibás adat helyett az adatigénylés alapján pontosított adat kerül a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre.
    (2) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezésekor a szervezet nyilvántartási számot - valamint szükség szerint EUID-t - kap.
    (3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemben e célból megadott adatok továbbításával az érintett szervezetektől szükség szerint beszerzi és a nyilvántartási jegyzékben rögzíti a szervezet adószámát (ideértve a közösségi adószámát is), valamint statisztikai számjelét.
    (4) Ha a szervezet adószám megállapítását kéri vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság az adattovábbítástól számított egy munkanapon belül a szervezet adószámáról a bíróságot nem értesíti, a bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elbírálását az állami adó- és vámhatóság értesítéséig felfüggeszti.
    57. §
    [Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]
    (1) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartó szervtől elektronikus úton adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
    (2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylési kérelem érkezésétől számított egy munkanapon belül az igényelt adatot nem továbbítja, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbításáig felfüggeszti.
    (3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.
    (4) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet tekintetében megvizsgálja azt, hogy szerepelnek-e az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban.
    (5) Ha a szervezetnek a bejegyzési kérelemmel bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, a bíróság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 76/B. § szerinti felügyeleti szervtől elektronikus úton igényelt adat alapján ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, illetve a nyilvántartásban szerepel.
    58. §
    [Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]
    A bíróság megvizsgálja azt, hogy a szervezetnek a bejegyzési kérelem nyomtatványában feltüntetett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja a nyilvántartási jegyzék adatai alapján eltiltás hatálya alatt áll-e.
    59. §
    [Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
    (1) A bíróság adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag cselekvőképességének részleges vagy teljes korlátozására, a vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okokra, valamint a kézbesítési megbízott cselekvőképességére vonatkozó adatot tartalmaz-e.
    (2) Ha a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférést üzemzavar akadályozza, és amiatt az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés az adatigénylést követő egy munkanapon belül nem végezhető el, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását az adatigénylés elvégzésének megtörténtéig felfüggeszti.
    60. §
    [A bejegyzési kérelem visszautasítása]
    (1) A bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja akkor is, ha
    a) a szervezet adószám megállapítását kérte vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a szervezet adószámának megállapítását végleges határozatában megtagadja,
    b) megállapítja a kérelem nyomtatványában feltüntetett személy tekintetében a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennálltát,
    c) a szervezet bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, és a székhelyszolgáltató nem tett eleget a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének, illetve nem szerepel a Pmt. szerinti nyilvántartásban,
    d) a kérelem nyomtatványában megadott személy, illetve a rá vonatkozó nyilvántartási adat a nyilvántartási jegyzékben szereplő eltiltás miatt a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be,
    e) a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
    f) a szervezet bejegyzési kérelemben feltüntetett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és a gondnok adatait a kérelem nyomtatványa nem tartalmazza,
    g) a kézbesítési megbízott cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy kiskorú,
    h) a kérelemhez nem csatoltak minden, jogszabályban előírt mellékletet,
    i) ha a jogi képviselő meghatalmazottként jár el, a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,
    j) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,
    k) a meghatalmazás - a kérelemben foglaltak ellenére - nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya a bejegyzési ügyre nem terjed ki.
    l) a kérelmező a kérelmet nem nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,
    m) iratminta kötelező használata esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt.
    (2) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően nyolc napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    (3) Ha a bejegyzési kérelmet a szervezet a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl ismét szabályszerűen benyújtja, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni. Az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
    61. §
    [A bejegyzési eljárás felfüggesztése valamely bejegyzést kizáró ok észlelése esetén]
    (1) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő személy tekintetében a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállására vonatkozó adatot továbbít a bíróság részére, a bíróság a bejegyzési kérelmet döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.
    (2) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő tag, vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag tekintetében a gondnokoltak nyilvántartásából történő lekérdezés eredményeként a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat merül fel, a bíróság a kérelmet a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.
    (3) Ha a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, a bíróság a bejegyzési eljárást - az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) 5. § (6) bekezdésében meghatározott időre - felfüggeszti és megteszi a bejelentést a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (a továbbiakban: pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóság) részére.
    (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bejegyzési kérelem elbírálására a 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése alkalmazásával kerül sor. Ha a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett személy szerepel a (3) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban, a bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja. A bejegyzési kérelmet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően tizenöt napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    18. Az automatikus ügyelőkészítés, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatának közös szabályai
    62. §
    [Automatikus ügyelőkészítés]
    (1) A bírósági informatikai rendszer elvégzi a bejegyzési kérelem - automata által elvégezhető -jogi szempontú vizsgálatát.
    (2) A bírósági informatikai rendszerben rögzítésre kerül
    a) a kérelem informatikai és formai vizsgálatának eredménye,
    b) a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,
    c) a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történt adatellenőrzés eredménye,
    d) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,
    e) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban való ellenőrzés eredménye,
    f) az eltiltott személyekre vonatkozó kizáró ok vizsgálatának eredménye, továbbá
    g) a jogi szempontú vizsgálat eredménye
    (a továbbiakban együtt: automatikus ügyelőkészítés).
    63. §
    [A jogi képviselő kötelező nyilatkozata. A létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]
    (1) A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt, továbbá az általa őrzött egyéb okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségéért helyt áll.
    (2) A bíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során - e törvényben meghatározott módon -megvizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok, továbbá hogy a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
    (3) A bíróság a létesítő okiratnak (módosításának), egyéb benyújtott okiratnak a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezéseit - a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetén túl - csak a Ptk. vagy más jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseivel való összhang tekintetében vizsgálja.
    19. Automatikus döntéshozatali eljárás
    64. §
    [Automatikus döntéshozatal]
    (1) A bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - automatikus döntéshozatali eljárással dönt
    a) - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a gazdasági társaság,
    b) az egyéni cég,
    c) a végrehajtói iroda,
    d) a közjegyzői iroda,
    e) az egyesülés,
    f) az automatikus döntéshozatali eljárást választó
    fa) egyesület,
    fb) - a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével - az alapítvány, valamint
    fc) a sportegyesület
    bejegyzési kérelméről.
    (2) Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.
    (3) Automatikus döntéshozatali eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre állásakor, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás esetén továbbá a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet adószáma megállapításáról szóló értesítés érkezésekor kezdődik.
    65. §
    [A kérelmező részletes nyilatkozata, a bejegyzési feltételek vizsgálata]
    (1) A jogi képviselő az okiratok törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó kötelező nyilatkozaton túlmenően az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem nyomtatványában a kérelem mellékleteinek egyedi tartalmára vonatkozó részletes nyilatkozatot is köteles tenni.
    (2) A bíróság a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalához szükséges feltételek teljesülését az automatikus ügyelőkészítés, valamint a jogi képviselő nyilatkozata alapján vizsgálja.
    66. §
    [A bejegyzési kérelem elbírálása]
    (1) Az automatikus döntéshozatali eljárásban hiánypótlási felhívás kiadására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem részbeni bejegyzése nem rendelhető el. Ha a bejegyzési kérelem bármely része nem jegyezhető be, a kérelem elutasításának van helye.
    (2) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek nincs akadálya, a bejegyzés egy órán belül a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal történik meg. A bejegyzést elrendelő végzést indokolni nem kell.
    (3) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek jogszabályi akadálya merül fel, a bíróság a bejegyzési kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő alatt elutasítja az elutasítási ok megjelölése mellett.
    (4) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. Az ismételt benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.
    (5) Az automatikus döntéshozatali eljárás során hozott végzéseket a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.
    (6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a kérelem elbírálására nem kerül sor, a bíróság a kérelmet a továbbiakban döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli.
    67. §
    [Bejegyzést elrendelő végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálata]
    (1) A szervezet, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a bejegyzés rá vonatkozó része ellen - az automatikus döntéshozatali eljárásban elrendelt bejegyzéstől számított öt napon belül kérheti az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatát. A kérelmet kizárólag arra hivatkozással lehet előterjeszteni, hogy
    a) a bejegyzés eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésbe ütközik,
    b) a bejegyzési kérelmet nem az arra jogosult személy terjesztette elő,
    c) a csatolt irat olyan súlyos formai hibában vagy hiányosságban szenved, amely kizárja a bejegyzést.
    (2) Az e § szerinti eljárást bíró folytatja le. Az eljárásban jogi képviselet kötelező. Az (1) bekezdés szerinti kérelemre és általános vizsgálatára a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra felhívásnak nincsen helye, és a bírósági intézkedési határidő egy munkanap.
    (3) Érdemi elbírálásra alkalmas kérelem esetén a bíróság három munkanapon belül dönt arról, hogy az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának feltételei a kérelemben megjelölt ok alapján fennállnak-e. A kérelemnek helyt adó e bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a bejegyzési kérelmet a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának rendje szerint újból megvizsgálja. Az újbóli bejegyzési eljárás eredményeként az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott végzést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a bejegyzési kérelmet visszautasítja vagy elutasítja.
    (5) Ha a (4) bekezdés szerint lefolytatott újbóli bejegyzési eljárás eredményeként a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításának vagy visszautasításának lenne helye, a bíróság az eljárást megszünteti, és felhívja az ügyészt a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per megindítására. Ha az ügyész a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a bíróság e bekezdés szerinti felhívására indít pert, a közérdek sérelme e bekezdés alapján fennáll és a perindítási határidő e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.
    (6) Ha a bíróság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a kérelmet elutasítja, e végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a kérelmező az arra irányadó szabályok szerint az automatikus döntéshozatal során hozott bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat. Ebben az esetben az e törvényben meghatározott perindítási határidő az e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.
    (7) Az e § szerinti eljárás ténye a kérelem beérkezésének és az eljárás befejezésének napja feltüntetésével a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett adatot a bíróság a megismételt eljárás eredményeként a nyilvántartási jegyzékből törli, a törlés oka a nyilvántartási jegyzékben az érintett adatnál feltüntetésre kerül.
    20. A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása
    68. §
    [A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának fogalma]
    (1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására kerül sor azokban az eljárásokban, amelyekről a bíróság nem automatikus döntéshozatali eljárásban dönt. Ezekben az esetekben bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban együtt: döntéshozó személy) jár el.
    (2) Bíró jár el a nyilvánosan működő részvénytársaság változásbejegyzési eljárásában, ideértve a zártkörűen működő részvénytársaság működési formaváltását is.
    (3) Bíró jár el
    a) az alapítvány,
    b) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,
    c) az MRP-szervezet,
    d) az európai gazdasági egyesülés,
    e) az európai részvénytársaság,
    f) az európai szövetkezet, valamint
    g) a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
    bejegyzési eljárásában.
    (4) Bíró vagy bírósági titkár jár el
    a) a magánnyugdíjpénztár,
    b) a pénztárak szövetsége,
    c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a vegyes nyugdíjpénztár, valamint
    d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja
    bejegyzési eljárásában.
    69. §
    [Tanúsítvány]
    A szervezet bejegyzése iránti kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező legkésőbb a bírósági ügyintézés első munkanapján a szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, - a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet - adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap. A tanúsítványt a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.
    70. §
    [A bejegyzési kérelem vizsgálata, hiánypótlás]
    (1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a bíróság - ha nincs helye a kérelem visszautasításának - öt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát.
    (2) Ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a bíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlási felhívást ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb az ötödik munkanapon ki kell adni.
    (3) Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidő tizenöt munkanap.
    (4) A hiánypótlási felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb harminc nap, amely kérelemre harminc nappal meghosszabbítható.
    (5) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzésnek a kérelmező részére történő megküldésétől a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
    (6) A hiánypótlás teljesítésére egy beadványban kerülhet sor. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Visszautasításnak már nincs helye. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolásnak nincs helye. A szervezet a hiánypótlási felhívásban feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
    71. §
    [Döntés a bejegyzési kérelemről]
    (1) A bíróság a forgalom biztonsága érdekében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén köteles tíz munkanapon, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A bíróság e határidőn belül küldi meg a bejegyzést elrendelő, illetőleg a kérelmet elutasító végzést a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező részére.
    (2) Ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a bíróság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének elutasításáról is.
    (3) A bejegyzést elrendelő végzést nem kell indokolni.
    72. §
    [A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]
    (1) Ha a bíróság a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő lejártát követően, három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.
    (2) Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a bejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal - megtörténik.
    21. A bejegyzési eljárás speciális szabályai
    73. §
    [A bíróság papír alapú kapcsolattartásával járó bejegyzési eljárás eltérő szabályai]
    (1) A bíróság a bejegyzési eljárás rendelkezéseit e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazza azon szervezetek bejegyzési eljárásában, amelyek részére a nyilvántartási eljárás általános szabálya szerint a bíróság a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kézbesíti.
    (2) A bíróság a tanúsítványt, illetve az igazolást, valamint egyéb bírósági iratot papír alapon, postai úton kézbesíti a kérelmezőnek.
    (3) Ha a bíróság a kérelmet visszautasító végzést hoz, azt három munkanapon belül ki kell adni a kérelmezőnek.
    (4) A bíróság - ha nincs helye a kérelem visszautasításának - tizenöt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát. Ha hiánypótlási felhívás kiadására van szükség, azt legkésőbb a tizenötödik munkanapon ki kell adni.
    (5) A bíróság köteles huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról, és a döntését a kérelmezőnek kiadni.
    74. §
    [A bejegyzett egyházra, a nyilvántartásba vett egyházra, a vallási egyesületre vonatkozó speciális rendelkezések]
    (1) E fejezet rendelkezéseit a bevett egyház kivételével a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség bejegyzési eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.
    (2) A szervezet bejegyzésére irányuló eljárást, a változásbejegyzési eljárást és a törlési eljárást a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelmen kell előterjeszteni. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak csak az Ehtv.-ben meghatározott feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
    (3) Az Ehtv. 14/A. § (2)-(6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az ügyész keresete alapján a bíróság határozatot hoz a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház jogállásának megváltozásáról. A határozat meghozatalát követően a bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház megváltozott adatait a bíróság határozata alapján a nyilvántartást vezető bíróság jegyzi be.
    (4) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.
    (5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó bejegyzési szabályokat kell alkalmazni.
    (6) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.
    22. A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai
    75. §
    [Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]
    Ha e törvény vagy más jogszabály rendelkezése alapján a szervezet az érintett nyilvántartási adat változásának időpontját a kérelem nyomtatványában meghatározza, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt előterjeszthető, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb harminc nappal előzheti meg a megadott nyilvántartási adat változásának időpontját.
    76. §
    [A változás időpontja]
    (1) A szervezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a változásbejegyzési kérelemben a nyilvántartási adata változásának (hatályossága) időpontját meghatározhatja. A változás időpontja az a nap, amellyel az adat a nyilvántartási jegyzékben hatályossá válik. A változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a nyilvántartási adat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.
    (2) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás bíróság általi bejegyzésének a napja.
    (3) Ha a nyilvántartási adat változásának időpontja az adatváltozás bejegyzése napját követő időpont, utóbb nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a nyilvántartási adatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a nyilvántartási jegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
    77. §
    [A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]
    (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a bíróságnak abban az esetben is, ha a változás a nyilvántartási jegyzék más adatát nem érinti.
    (2) Ha a létesítő okirat tartalma változik - akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a szervezet döntéshozó szervének határozata alapján -, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként. Ha a tagok adatait a nyilvántartási jegyzék tartalmazza, az egységes szerkezetű létesítő okiratban - a zártkörűen működő részvénytársaság kivételével - a tagokra vonatkozó adatokat is hatályosítani kell. Egyesületek változásbejegyzési eljárása során az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket nem kell benyújtani.
    (3) Ha a létesítő okirat mintát alkalmazó szervezet létesítő okiratát a létesítő okirat minta megtartásával kívánja módosítani, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak minősül.
    (4) Ha nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat változására automatikus vagy hivatalbóli bejegyzéssel kerül sor és ezen adatot a létesítő okirat tartalmazza, a szervezetnek az automatikus vagy hivatalbóli bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie ezen adatváltozásokat is. Ha az adatváltozás a szervezet létesítő okiratbeli főtevékenységére vonatkozik, a szervezetnek a (2) bekezdés alkalmazásával kell eljárnia.
    (5) Az egységes szerkezetű okiratot az eljáró jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a szervezet vezető tisztségviselője, alapítvány esetén az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén a gyűlés által erre kijelölt alapító, az MRP-szervezet esetében az arra törvény alapján jogosult személy írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Ha jogi képviselőként a közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratot jogi képviselő eljárása esetén a (6) és a (7) bekezdés kivételével ellenjegyzéssel nem kell ellátni, közjegyzői okiratba nem kell foglalni. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
    (6) Ha a szervezet a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - a korábban nem használt -létesítő okirat minta alkalmazására tér át, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.
    (7) Ha a szervezet a továbbiakban létesítő okirat mintát már nem alkalmaz, a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a létesítő okirat minta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép. Az új létesítő okirat egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.
    78. §
    [Kötelező változásbejelentés]
    Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a bíróság a változásbejegyzési kérelmet visszautasítja, egészben vagy részben elutasítja, vagy a bejegyzési eljárást megszünteti, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít, és a benyújtási határidő a végzés jogerőre emelkedésének napjával ismét megindul.
    23. Egyes változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések
    79. §
    [A szervezet székhelyének változása törvényességi felügyeleti eljárás esetén]
    (1) Ha a bejegyzendő székhely más bíróság illetékességi területén van, mint a bejegyzett székhely és a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig, illetve a törvényes állapot vagy működés helyreállításáig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megszüntethető.
    (2) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, a székhely változásának bejegyzésére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja.
    80. §
    [Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]
    (1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására irányuló változásbejegyzési kérelmet a működési formája megváltoztatásáról hozott határozat meghozatalát követő harminc napon belül nyújtja be. A kérelemhez tőzsdei igazolást nem kell csatolni.
    (2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése esetén a bíróság a társaság részvényeire vonatkozó adatok között feltünteti annak tényét, hogy a részvénytársaság tőzsdére bevezetett részvénysorozattal nem rendelkezik.
    (3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzéssel a nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik.
    (4) A nyilvánosan működő részvénytársaság legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okirat kézhezvételétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül változásbejegyzési kérelemmel köteles részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okiratot a bírósághoz benyújtani. Az irat szabályszerű benyújtása esetén a bíróság a (2) bekezdés szerinti tényt törli. A részvénysorozatnak a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven túli tőzsdei bevezetéséről szóló okirat joghatás kiváltására nem alkalmas.
    (5) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság valamennyi részvénysorozatát kivezették a tőzsdéről vagy a (4) bekezdés szerinti módon és határidőben legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetését nem igazolja, a társaság ennek bekövetkeztét követő harminc napon belül köteles a zártkörűen működő részvénytársaságként való bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet benyújtani a bírósághoz.
    81. §
    [Nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése]
    (1) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság kizárólag a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránt nyújt be változásbejegyzési kérelmet, a bíróság a kérelemről három munkanapon belül határoz. A kérelem bármely hibája vagy hiányossága esetén a bíróság a kérelmet - ide nem értve a kérelem visszautasításának esetét - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
    (2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a bejegyzési kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Az ismételt benyújtásra egy ízben kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.
    (3) Ha a kérelem visszautasítására, a kérelemnek helyt adó bejegyzésre vagy a kérelem elutasítására az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, a határidő leteltét követő munkanapon a változásbejegyzés a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel - a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal - megtörténik.
    82. §
    [Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]
    (1) A közkereseti társaságban vagy betéti társaságban fennálló társasági részesedést, valamint a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét terhelő, jogszabály előírása alapján a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető írásbeli szerződésen vagy egyoldalú jognyilatkozaton (a továbbiakban együtt: jogügylet) alapuló jog a tag (kötelezett) változásbejegyzési kérelme, vagy a jog jogosultjának változásbejegyzési kérelme és a jog kötelezettjének bejegyzési engedélye alapján kerül a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre. A bejegyzett jog törlésére pedig a jogosult kérelme, vagy a tag (kötelezett) kérelme és a jogosult törlési engedélye alapján kerül sor.
    (2) A kérelem elbírálása során a bíróság a jogügyletet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a társaságnak és tagjának jogügyletben feltüntetett adatai egyeznek-e a nyilvántartási jegyzék adataival.
    (3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a nyilvántartási jegyzékben a zálogjogosult helyett a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölésével. Ha a zálogjogosult adatait a nyilvántartási jegyzék már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.
    83. §
    [Gazdasági társaság jegyzett tőkéje rendelkezésre bocsátásának bejelentése]
    Gazdasági társaság esetén, ha a tagnak a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásának vagy a hozzájárulás egy részének a társaság nyilvántartásba vételét vagy a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzését követő szolgáltatására lehetősége van, a gazdasági társaságnak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie, hogy valamennyi tag a vállalt teljes vagyoni hozzájárulását teljesítette. E rendelkezést kell alkalmazni tőkeemelés esetén is.
    84. §
    [A szövetség tagja változásának átvezetésére irányuló eljárás]
    Ha a szövetséghez újabb tag csatlakozik, a bíróság a szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és - ha ezzel rendelkezik -nyilvántartási számát.
    85. §
    [Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]
    Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.
    86. §
    [Az alapítvány kuratóriuma tagjának változása]
    (1) Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.
    (2) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.
    (3) Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor vitatja, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
    (4) Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy az új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
    (5) Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot nyilvántartásba veszi.
    (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okiratnak a visszahívást meghatározott feltétel vagy ok bekövetkezte esetén lehetővé tevő rendelkezése alapján hívja vissza a kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját és nyújt be az alapítvány új kuratóriuma vagy kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kuratórium új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.
    87. §
    [A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárások]
    (1) A bíróság a szervezet közhasznúvá minősítésére, a közhasznú jogállás törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásokban az Ectv. VII. fejezetében foglaltak alapján dönt a közhasznúság nyilvántartásba vételére, törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló kérelem vagy indítvány beérkezésétől számított harminc munkanap alatt. A közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a felet az ellenkérelem (válaszirat) benyújtására felhívó végzés megküldésétől a nyilatkozat benyújtásáig, ennek hiányában a határidő lejártáig terjedő időtartam.
    (2) Ha a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az e § és a közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerint jár el - az eljárására irányadó szabályok szerint - az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.
    (3) A közhasznúvá minősítés és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet alapítvány esetén az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.
    (4) Ha a kérelemhez jogszabály rendelkezése alapján létesítő okiratot csatolnak, vagy ha a közhasznúvá minősítés iránti kérelem előterjesztése más nyilvántartott adat megváltoztatását is igényli, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről döntéshozó személy által lefolytatott eljárásban együttesen dönt.
    (5) A (4) bekezdés kivételével a bíróság a megküldött beszámoló és a bírósághoz legutóbb benyújtott létesítő okirat alapján dönt a közhasznúvá minősítésről. Ennek során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.
    (6) A bíróság a közhasznúvá minősítés iránti kérelemmel érintett szervezet, továbbá a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottsági tagja vonatkozásában az Ectv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából az állami adó- és vámhatóságtól adatot igényel.
    (7) A nonprofit gazdasági társaság nyilvántartásba vételét követően az Ectv. 32. §-ában foglalt feltételek bekövetkezése és igazolása nélkül is kérheti közhasznúvá minősítését. Ha a létesítő okirat az Ectv. rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező igazolja, hogy közszolgáltatási szerződést kötött és teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. A nonprofit gazdasági társaság a közhasznú jogállását elnevezésében feltüntetheti.
    (8) A közhasznú jogállás a nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.
    88. §
    [A közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálata]
    (1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül - az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált módon - megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartási jegyzékből való törléséről határoz. Ha a bíróság a beszámoló olyan hiányát vagy tartalmi ellentmondását észleli, mely alapján a minősítési feltételek fennállta egyértelműen nem dönthető el, úgy az előbbi határidőn belül kezdeményezi az ügyésznél a közhasznú minősítés feltételei fennálltának vizsgálatát.
    (2) Ha a közhasznú szervezet arra hivatkozással kéri közhasznú jogállásának törlését, hogy a közhasznú jogállás feltételeinek nem felel meg, a bíróság a szervezet közhasznú jogállását automatikus eljárásban törli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    24. A szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás
    89. §
    [A szervezet átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]
    (1) Ha a szervezetre vonatkozó jogszabály a szervezet átalakulását lehetővé teszi, a szervezet átalakulásának bejegyzése iránti kérelemről az átalakuló (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt. A szervezet átalakulását a jogutód létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, azonban - ha a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján a hitelezők a szervezettől biztosítékot követelhetnek - a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt a kérelem nem nyújtható be. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd szervezet törlését is.
    (2) Átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő húsz munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő jogelőd és jogutód szervezet kérelme benyújtásra került. A sorrendiség szabálya átalakulás bejegyzésére irányuló eljárásban is alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a még el nem bírált kérelmek ügyében - kivéve az automatikus döntéshozatal esetét - három munkanapon belül köteles hiánypótlásra felhívó végzést kiadni vagy dönteni a bejegyzési kérelemről.
    (3) A cég az átalakulás időpontját meghatározhatja. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet az átalakulás időpontját akkor határozhatja meg, ha a rá vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi.
    (4) Ha a szervezet az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás - a jogelőd szervezet törlése - nem a bejegyzés napjával, hanem a szervezet által megadott napon következik be. A szervezet által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem bírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja. Ha a szervezet által meghatározott időpont a bejegyzés napját megelőzné, a bíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd szervezet törlésének napját tünteti fel.
    (5) A bíróság a jogelőd szervezetet - a jogutódra történő utalással - törli, egyúttal a jogutód szervezetet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, úgy, hogy a jogutód szervezet bejegyzésének hatálya a jogelőd szervezet törlését követő nap.
    (6) A bíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben az átalakulással érintett szervezettel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bíróságot értesítette.
    90. §
    [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]
    (1) Az egyesülés bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
    (2) Az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet összeolvadás estén a jogutód szervezet létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától, beolvadás esetén az átvevő szervezet létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül kell a bírósághoz benyújtani.
    (3) Összeolvadás bejegyzése iránti kérelemről az összeolvadással létrejövő szervezet székhelye szerint illetékes, beolvadás bejegyzése iránti kérelemről az átvevő (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.
    91. §
    [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]
    (1) A szétválás bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás és az egyesülés bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
    (2) Szétválás bejegyzése iránti kérelemről a szétválással érintett (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.
    (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályok irányadók beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén is.
    92. §
    [Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]
    Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.
    25. Egyes jogutód nélküli megszűnésekkel összefüggő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezések
    93. §
    [A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]
    (1) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése iránt változásbejegyzési kérelmet kell a bírósághoz benyújtani. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényéről a bíróság az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
    (2) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének törlésére - ha a fióktelep nem fizetésképtelen - végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a szervezet a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.
    (3) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a szervezetnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás ellen fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás indult vagy a külföldi vállalkozás végelszámolás alatt áll.
    (4) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét törvényességi felügyeleti eljárás keretében hívja fel a (3) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kap értesítést a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról.
    (5) Ha a külföldi vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel nem kérték a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszüntetését, illetve törlését, a bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból.
    (6) E §-ban foglaltak - az állami adó- és vámhatóság értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével - megfelelően irányadók a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének törlésére is.
    26. A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből
    94. §
    [A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből]
    (1) A szervezet a nyilvántartási jegyzékből való törléssel szűnik meg, a törlés bejegyzésének napjával.
    (2) A bíróság a szervezetet külön törvény rendelkezései szerint törli a nyilvántartási jegyzékből.
    (3) Ha a szervezetre irányadó jogszabály végelszámolás lefolytatásáról nem rendelkezik, a szervezetre irányadó jogszabályban meghatározott jogutód nélküli megszűnéshez szükséges eljárás lefolytatása vagy feltétel igazolása után a bíróság a szervezet által változásbejegyzési kérelemként előterjesztett kérelemre törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.
    (4) Ha más bíróság az egyesületet a szervezetre irányadó jogszabályok alapján feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak. A bíróság a jogerős ítélet alapján a vagyoni viszonyok lezárása érdekében a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását rendeli el, és ennek befejeztével rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről.
    (5) A bíróság automatikus bejegyzéssel törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet jogerős megszüntetéséről szóló értesítése alapján.
    95. §
    [A szervezet jogi személy szervezeti egységének törlése]
    (1) A szervezet jogi személy szervezeti egysége jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egységének törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.
    (2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi
    a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és
    b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
    (3) A bíróság a jogi személy szervezeti egységét a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.
    27. Az Európai Uniós cégformákra vonatkozó speciális rendelkezések
    96. §
    [Az Európai Uniós cégformák székhelyáthelyezése]
    (1) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a bíróság végzésben tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.
    (2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szervezetnek székhely-áthelyezési tervet kell a bírósághoz benyújtania, amely tartalmazza a szervezet új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a szervezetnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a szervezetnek a magyarországi nyilvántartási jegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely bejegyzésének az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül, hivatalból kerül sor.
    97. §
    [Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]
    (1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik, a bíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új nyilvántartási számmal és EUID-val jegyzi be. Az átvevő társaság korábbi, illetve az új cégforma szerinti nyilvántartási jegyzékében utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során cégformát változtatott. A korábbi cégforma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.
    (2) Ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, a bejegyzés során a jogelőd társaságok törlésére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.
    (3) Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet a különleges tárgyaló testület megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő hatvan nap.
    (4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
    28. A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő adat helyesbítése iránti eljárás
    98. §
    [A helyesbítés esetei]
    (1) Helyesbítési kérelem benyújtására kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatok összecserélődése miatt hibás adat került bejegyzésre, és ezáltal a bejegyzés tartalma eltér a nyilvántartott iratokban foglaltaktól.
    (2) Helyesbítési kérelem kizárólag az automatikus döntéshozatallal vagy a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat javítása iránt nyújtható be, legkésőbb a bejegyző végzés kézhezvételét követő munkanapon. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bejegyzéssel a szervezet más bíróság illetékessége alá került, a helyesbítési kérelmet az új székhely szerinti bírósághoz kell benyújtani.
    (3) A szervezetnek a helyesbítés iránt a bejegyzési kérelem nyomtatványát kell a helyesen megadott tartalommal benyújtania és a nyomtatványon jelölnie kell, hogy a szervezet helyesbítést kér. A helyesbítési kérelemhez a korábbi kérelem mellékleteit ismételten csatolni kell.
    (4) Ha a helyesbített nyomtatvány alapján a helyesbített adat bejegyezhető, a helyesbített adat - a bejegyzési kérelemre irányadó elbírálási szabályok szerint lefolytatott eljárásban - a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül.
    (5) A helyesbítés ténye a nyilvántartási jegyzékből megismerhető.
    (6) Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat nem jegyezhető be, a kérelmet a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető adatot a jogszabályoknak megfelelő bejegyzési kérelem benyújtásával köteles bejelenteni.
    29. Az automatikus döntéshozatali eljárás nyilvántartott iratainak ellenőrzése
    99. §
    [Ellenőrzésre kiválasztás, utóellenőrzés]
    (1) A bíróság elvégzi az automatikus döntéshozatali eljárásban elbírált, a bírósági informatikai rendszer által kijelölt ügyek utólagos ellenőrzését. Ezen felül utóellenőrzés alá vonható a bíróság által egyedileg kiválasztott bejegyzés is.
    (2) Az utóellenőrzés elvégzése nem automatizálható.
    (3) Az utóellenőrzés során a bíróság a bejegyzési kérelemhez csatolt nyilvántartott iratok formai, alaki megfelelőségét vizsgálja, továbbá azt, hogy a nyilvántartott irat tartalma összhangban áll-e a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatokkal és nyilatkozatokkal.
    100. §
    [Utóellenőrzés naplózása, további intézkedések]
    (1) Ha az utóellenőrzés alapján bírósági intézkedésre nincs szükség, az utóellenőrzés megtörténtének tényét a bírósági informatikai rendszerben rögzíteni kell. A bírósági informatikai rendszer a végzett utóellenőrzésről jogszabályban meghatározott adattartalommal naplót készít. A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek.
    (2) Ha a bíróság az utóellenőrzés során a nyilvántartott iratnak a papíralapú okirat digitalizálására visszavezethető hibáját állapítja meg, és a hiba a nyilvántartott irat ismételt benyújtásával kiküszöbölhető, a bíróság - a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - öt munkanapos határidőt biztosítva felhívja az érintett kérelmet benyújtóját a nyilvántartott irat ismételt benyújtására. A határidő nem hosszabbítható meg, igazolásnak nincs helye.
    (3) Ha a bíróság az utóellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a nyilvántartott irat hibája annak ismételt benyújtásával nem küszöbölhető ki, és a nyilvántartott irat törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó tartalmi, formai vagy alaki hibában szenved, - ide nem értve azt a hibát, amely vizsgálatára e törvény rendelkezése alapján a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása során sem kerül sor, - a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a szervezet felett a törvényességi felügyeletet a bíróság gyakorolja. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre.
    30. A bejegyzési eljárás jogorvoslatra vonatkozó szabályai
    101. §
    [A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
    (1) A bejegyzési kérelmet elutasító, vagy - ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők - a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen - ha a végzést a bíróság az általa lefolytatott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásba hozta - a szervezet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a szervezet számára nyitva álló határidőn belül - fellebbezéssel élhet.
    (2) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásban a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek, a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van.
    (3) Ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést, az ügyésznek kézbesíteni kell a bejegyzést elrendelő végzést.
    (4) A másodfokú eljárást az ítélőtáblának az iratok hozzá való beérkezésétől számított harminc munkanapon belül be kell fejeznie és határozatát meg kell küldenie a bíróság részére. Hiánypótlás elrendelése esetén a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítésétől a hiány pótlásáig vagy a hiánypótlási határidő lejártáig eltelt idő e határidőbe nem számít bele. Ha a másodfokú bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító végzést megváltoztatja, egyidejűleg a szükséges változtatásokat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, amely bejegyző végzéssel szemben a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per nem indítható, hanem a felülvizsgálatnak van helye.
    31. A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per szabályai
    102. §
    [A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]
    (1) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés felülvizsgálata iránt a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt.
    (2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
    (3) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét - a jogszabálysértés megjelölése mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
    (4) A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a pert a perbíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
    (5) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely szervezet ellen indul, a perben a szétváló szervezet valamennyi jogutódjának perben állása kötelező. A pert a jogelőd szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék mint perbíróság előtt kell megindítani.
    (6) A keresetlevélben a felperesnek meg kell jelölnie a jogszabálysértést. A keresetben a jogszabálysértés megállapítását, továbbá ezen alcímben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását lehet kérni. A felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság észlelhetett, vagy észlelnie kellett volna.
    (7) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.
    103. §
    [A perbíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén]
    (1) A perbíróság a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság végzését - a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett - a megismételt bejegyzési eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánítja, és a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
    a) a végzés meghozatalában olyan döntéshozó személy vett részt, akivel szemben a Pp. alapján kizáró ok állt fenn, vagy
    b) a végzés olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
    (2) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság a megismételt eljárásban az alapeljárásban hozott végzésével azonos eredményre jut, e végzését hatályában fenntartja. Ellenkező esetben a korábbi bejegyző végzését hatályon kívül helyezi, és törli az annak alapján bejegyzett nyilvántartási adatot vagy elrendeli a nyilvántartási adat szükséges bejegyzését. A megismételt eljárásban azonban az alapeljárásban jogszabálysértően nyilvántartásba vett jogi személy visszamenőleges hatályú törlése nem rendelhető el, hanem a végzés hatályában való fenntartása mellett hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban kell meghozni a szükséges intézkedéseket.
    (3) A perbíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a bejegyzési eljárás megismétlése vagy kiegészítése szükséges, mert a bejegyzési eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a perben nem lehetséges, vagy nem ésszerű.
    (4) A megismételt bejegyzési eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
    (5) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság eljárása jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett -további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.
    104. §
    [A perbíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén]
    (1) Ha bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a perbíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedés megtételére, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartott irat benyújtására.
    (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedés eredményre vezet, a perbíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja vagy azt megváltoztatja és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.
    (3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a perbíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
    (4) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, a perbíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
    (5) Ha a bejegyzést elrendelő végzés vagy a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.
    (6) A bíróság jogerős ítéletét megküldi nyilvántartást vezető bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
    105. §
    [A létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége]
    (1) Ha a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a felperes a bejegyzést vagy adat változásának bejegyzését elrendelő végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.
    (2) A szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak akkor van helye, ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, és ha
    a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító kamarai jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására törvény előírás ellenére nem került sor,
    b) a létesítő okirat nem tartalmazza a szervezet nevét, célját vagy főtevékenységét, valamint gazdasági társaság esetén a jegyzett tőkéjét, és a tag vagyoni hozzájárulása mértékét,
    c) a szervezet tevékenységi köre jogszabályba ütközik,
    d) a szervezet alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy az alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették,
    e) a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték, illetve
    f) a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén törvény teljes érvénytelenséget eredményező okot állapít meg.
    (3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának feltételei fennállnak, a perbíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.
    (4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a végzést - az ítéletében megállapított időponttal - egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja, és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.
    (5) A létesítő okiratnak a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége folytán a változásbejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésére, illetve a létesítő okirat módosítása teljes érvénytelenségének megállapítására a (2) bekezdésben írtak hiányában is sor kerülhet. A perbíróság a perben a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetére irányadó rendelkezések alkalmazásával jár el.
    (6) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot vagy annak módosítását a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja és szükség szerint a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
    VI. Fejezet
    Törvényességi felügyeleti eljárás
    32. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
    106. §
    [A törvényességi felügyelet alapvető rendelkezései]
    (1) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szervezetekre, melyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
    (2) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében irányadóak akkor is, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
    (3) A szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak - e törvényben foglaltaktól eltérő - törvényességi felügyeleti jogokat.
    (4) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a bíróság a szervezet adatainak törvényességét, illetve a szervezet törvényes működését kikényszerítse.
    (5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.
    107. §
    [A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]
    (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény perben, más bírósági vagy hatósági eljárásban érvényesíthető.
    (2) A nyilvántartási jegyzékben szereplő adatra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt perindításra nem jogosult.
    (3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
    (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás megindításának, ha a szervezet jogerősen felszámolási eljárás hatálya alatt áll.
    (5) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a szervezet jogerősen felszámolási eljárás alá kerül, a törvényességi felügyeleti eljárást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik, - meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg bírságolás intézkedés alkalmazására sor kerülhet.
    108. §
    [A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]
    (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
    (2) A 109. § a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta.
    (3) A törvényességi felügyeleti eljárást bíró folytatja le, ha a szervezet bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el. Bíró folytatja le továbbá a nyilvánosan működő részvénytársasággal szembeni törvényességi felügyeleti eljárást is.
    (4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bírósági irat kézbesítése postai úton meghiúsul - ideértve az E-ügyintézési tv. 101. § (3) bekezdése szerinti esetet is -, a bíróság a kézbesítendő iratot a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
    (5) Az eljárás során az ügyben érintettek személyes meghallgatásnak is helye van. A bíróság az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során jogszabály nem írja elő.
    (6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve törvényes működését helyreállította.
    (7) A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott eljárást befejező végzéssel szemben a szervezet, továbbá kérelemre indult eljárásban a kérelmező is jogorvoslattal élhet. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
    (8) A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli, ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ha azonban a bíróság a szervezettel, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben intézkedést is alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.
    (9) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.
    109. §
    [A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]
    Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
    a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb szervezet által benyújtott nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
    b) a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
    c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
    d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, illetve
    e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
    110. §
    [A bíróság eljárása hivatalból]
    (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha
    a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást,
    b) az eljárást más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi, vagy
    c) törvény előírja.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a bíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
    (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.
    (4) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt.
    (5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt. Ebben az esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
    (6) Az eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi.
    111. §
    [A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]
    (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
    a) az ügyész indítványozza,
    b) jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kéri,
    c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy
    d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.
    (2) Az ügyészt - ha a szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha - a törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó ok megjelölése mellett - indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.
    (3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van.
    (4) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező.
    (5) A kérelem, az ügyészi indítvány (a továbbiakban együtt: kérelem) a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza
    a) a törvényességi felügyeleti eljárás okát és annak alapjául szolgáló tényeket és jogszabálysértést, valamint azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás okáról a kérelmező mikor és milyen módon szerzett tudomást,
    b) a törvényességi felügyeleti eljárás okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,
    c) azon körülményeket, melyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint
    d) azt, amit jogszabály előír.
    (6) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.
    (7) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon, civil szervezet esetében húsz munkanapon belül végzi el.
    112. §
    [A bíróság eljárása kérelemre]
    (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, azonban kérelmét bármikor visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén az eljárást meg kell szüntetni.
    (2) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt jogsértés nem áll fenn.
    (3) A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános rendelkezései szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése akkor terheli a kérelmezőt, ha a bíróság a kérelmet elutasítja.
    (4) Ha a kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
    113. §
    [A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]
    (1) A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg a jogszabálysértő helyzet vagy állapot fennáll.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.
    (3) Ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi, az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.
    (4) A bíróságnak a 114. § szerinti felhívás kiadását követően - ha a szervezet a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, illetve nem igazolja, hogy a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését helyreállította - valamelyik intézkedést a felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt munkanapon belül alkalmaznia kell.
    (5) Ha a törvényes állapot, illetve a törvényes működés nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.
    114. §
    [A bíróság felhívása]
    Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, vagy ha a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultságnak megfelelő személyt, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható -
    a) nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, vagy
    b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt szükség szerint igazolja.
    115. §
    [A bíróság intézkedései]
    (1) Ha a felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének vagy a kérelem elutasításának nincs helye, a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
    a) a szervezetet, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő vagy az alapítvány alapítója adott okot, a vezető tisztségviselőt, illetve az alapítót tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
    b) megsemmisíti a szervezet, illetve az alapítvány alapítója által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,
    c) ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
    d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, és a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt, és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, felügyelőbiztost rendel ki,
    e) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható, a bíróság hivatalból jogosult a nyilvántartási adatnak a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére,
    f) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a bíróság a jogsértést megállapítja és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    (2) A bíróság az intézkedés alkalmazásakor tájékoztatja a szervezetet arról, hogy ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve működést nem állítja helyre, további intézkedések alkalmazására kerül sor.
    (3) A bíróság az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve.
    (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezésére a felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes állapot, illetve működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezését azonban ebben az esetben részletesen indokolni kell.
    (5) Ha a törvényes állapot helyreállításához változásbejegyzési kérelem benyújtása szükséges, és a szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a nyilvántartási jegyzékből.
    116. §
    [Sorrendiség]
    (1) Ha a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indul, a szervezettel szembeni további törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. A felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (2) Új törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bírósági ügyintézési határidő a hivatalos elérhetőség hiánya miatt folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezését követő napon kezdődik.
    117. §
    [A felügyelőbiztos]
    (1) A bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendelhet ki. A felügyelőbiztos megbízatása legfeljebb kilencven napra szólhat, mely határidő hivatalból vagy a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
    (2) A felügyelőbiztos feladata a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, ennek érdekében a bíróság végzésében meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt pénzbírsággal sújtja.
    (3) A szervezet vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos - a bíróság végzésében meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból bejegyzi.
    (4) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
    (5) A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
    (6) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet.
    (7) Ha a kifogásolt intézkedés megfelel a jogszabályoknak, illetve az intézkedés vagy annak elmulasztása nem jogszabálysértő, a bíróság a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti és szükség szerint a felügyelőbiztost a megfelelő intézkedés megtételére kötelezi. Intézkedés elmulasztása esetén, ha a mulasztás jogszabálysértő, a bíróság a felügyelőbiztost az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezheti. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    (8) Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a kirendelési idő lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli.
    118. §
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg]
    (1) Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítésében foglalt, illetve a gondnokoltak nyilvántartásából történő közvetlen lekérdezéssel ellenőrzött kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható.
    (2) Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve melléklete jogszabályba ütközik.
    (3) Az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 108. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni. A bíróság a bejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás tárgyáról együttesen dönt, azonban a változásbejegyzési kérelem részben történő elutasítására nem kerülhet sor.
    (4) A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bejegyző végzés felülvizsgálatával kapcsolatos perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
    (5) A törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel a bejegyzési eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
    33. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások
    119. §
    [A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]
    (1) Ha a kérelmet a kérelmezők jogszabályban biztosított kisebbségi vagy hitelezői joguk érvényesítése érdekében nyújtják be, a bíróság a kérelem általános vizsgálata keretében megvizsgálja azt is, hogy a kérelem előterjesztésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
    (2) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a kérelmet megküldi a szervezetnek azzal a felhívással, hogy öt munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon a kérelemben foglaltakra. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szervezet a kérelemben foglaltakat nem vitatja.
    (3) A bíróság a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napját követő öt munkanapon belül érdemben elbírálja.
    120. §
    [Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]
    (1) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a tag halálát követően a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárás, és a bíróság felhívására a társaság bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben a társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban.
    (2) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül az örökös személyének jogerős megállapításáig felfüggeszti és egyben felhívja a társaságot, hogy a felfüggesztési ok megszűnését haladéktalanul jelentse be.
    (3) A felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a társaság bejelentését, - ha a felfüggesztési ok megszűnéséről hivatalos tudomást szerez - a tudomásszerzést követően határoz. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    (4) A törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről hozott végzésben a bíróság arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre.
    121. §
    [Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]
    Kérelemre vagy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a szervezet ellen, ha a szervezet névfoglalási eljárásban vagy automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett neve nem felel meg az e törvényben foglalt, a szervezet elnevezésére, a kizárt elnevezésekre, valamint a névre vonatkozó egyéb feltételekre vonatkozó előírásoknak. A szervezet neve miatt ezen okokból per nem indítható.
    122. §
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]
    (1) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt indul, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet székhelyére azzal, hogy a szervezet harminc napos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerüljön.
    (2) Az (1) bekezdése szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a végzését a szervezet székhelyére postai úton küldi meg. A végzés ellen a postai úton történt közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.
    (3) A másodfokú bíróság a szervezet részére küldendő valamennyi bírósági iratot a szervezet székhelyére postai úton küldi meg.
    (4) A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
    123. §
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]
    (1) A szervezet nyilvántartási jegyzékében bejegyzett személy kérelmére - ha a kérelemben érintett adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban - törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjaitól (alapítójától, alapítói jogok gyakorlójától) írásban kérte a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének a bírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a szervezet harminc napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését, illetve a jogviszony megszűnését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
    (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészt, ha a szervezet felett az ügyész törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi ellenőrzést, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.
    (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a bírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízási szerződése felmondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő harminc napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a felmondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető.
    (4) A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell.
    (5) A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.
    (6) A bíróság a kérelem megalapozottsága esetén a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből, és egyidejűleg a szervezettel szemben intézkedést alkalmaz.
    (7) Ha a szervezet képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törölte a nyilvántartási jegyzékből, a bíróság a (6) bekezdéstől eltérően a szervezettel szembeni intézkedés helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.
    (8) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás, és a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.
    124. §
    [Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]
    (1) Ismeretlen székhelyűnek minősül a szervezet, ha a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén személyesen vagy postai úton nem található.
    (2) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet ismeretlen székhelyű, a bíróság a felhívását a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg. Ha a szervezet törvény alapján nem köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet bejegyzett székhelyére.
    (3) Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben előírt kötelezettsége ellenére hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a bíróság az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti és a hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság a végzést a szervezettel a Cégközlöny útján közli.
    (4) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be.
    (5) Ha a (4) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
    125. §
    [Adószám törléssel érintett szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás]
    (1) A bíróság hivatalból jár el, ha az állami adó- és vámhatóság a szervezet adószámának végleges törlése miatt e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
    (2) A bíróság az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül felhívja a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat arról, ha a (3) bekezdés szerinti valamelyik, eljárást megszüntető ok fennáll.
    (3) A bíróság az e § szerinti eljárását megszünteti, ha a szervezet igazolja, vagy a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet érvényes adószámmal rendelkezik, vagy az állami adó- és vámhatóságnak az adószám törléséről szóló határozatát perben eljáró bíróság hatályon kívül helyezte.
    (4) Ha az eljárás megszüntetésének (3) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került és érvényes adószámmal nem rendelkezik, és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    (5) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú eljárásban.
    126. §
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]
    (1) A bíróság hivatalból jár el, ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény a számviteli beszámolójának e törvény szerinti közzétételére kötelez (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta. Az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül a bíróság a kötelezett személlyel szemben bírságolási intézkedést alkalmaz, és felhívja a kötelezett személyt, hogy a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének tizenöt napos jogvesztő határidőn belül tegyen eleget. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
    (2) A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor az (1) bekezdés szerinti végzés kézbesítettnek minősül.
    (3) Az információs szolgálat a (2) bekezdés szerinti értesítésben foglalt időpont alapján a tizenöt napos határidő utolsó napjától számított három munkanapon belül ellenőrzi, hogy a kötelezett személy eleget tett-e a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének, és ennek eredményéről a bíróságot értesíti.
    (4) Ha az információs szolgálat (3) bekezdés szerinti értesítése szerint a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a kötelezett személy külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    (5) Ha a kötelezett személy közhasznú, a bíróság a (4) bekezdésben foglalt esetben a szervezet közhasznú jogállását egyidejűleg törli.
    127. §
    [Más hatóság eljárásának kezdeményezése]
    A bíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a szervezet jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok, illetve a hitelezők védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.
    128. §
    [A szervezet működésének felfüggesztése]
    (1) Ha a bíróság hivatalos tudomására jut, hogy a szervezet vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság a szervezet működését felfüggeszti.
    (2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a szervezet vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, illetve a szervezet a törvényes működését helyreállította.
    (3) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás, és a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.
    VII. Fejezet
    A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások
    34. A bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások általános szabályai
    129. §
    [A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások iránti kérelem]
    (1) A kérelem vagy az ügyészi indítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) -ha a jogi személyekkel összefüggő egyéb nemperes eljárás kérelemre indul - a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza
    a) az eljárás megindításának okát és annak alapjául szolgáló tényeket,
    b) az eljárás megindításának okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,
    c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint
    d) azt, amit jogszabály előír.
    (2) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.
    (3) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon belül végzi el.
    (4) Az eljárást bíró folytatja le, ha jogi személy bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el.
    35. Az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások
    130. §
    [Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló nemperes eljárás]
    (1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a bíróság gyakorolja.
    (2) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja.
    131. §
    [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]
    (1) A bíróság a kuratórium vagy a kurátor kijelöléséről nemperes eljárásban határoz, ha
    a) az alapító nem él a kuratórium vagy kurátor kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, vagy
    b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.
    (2) Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.
    (3) Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.
    36. A szervezetek megszűnésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások
    132. §
    [Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
    (1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha
    a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
    b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
    c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
    d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
    e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
    (2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott okok valamelyike mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
    133. §
    [Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás]
    (1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.
    (2) E § alkalmazásában állami alapító
    a) az Országgyűlés,
    b) a Kormány,
    c) a minisztérium (miniszter),
    d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja, vagy
    e) az a költségvetési szerv, melynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.
    (3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. szerinti kijelölés alapján gyakorolja.
    134. §
    [Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
    (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
    a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
    b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
    c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
    d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
    (2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
    VIII. Fejezet
    A nyilvántartási jegyzékre vonatkozó egyes rendelkezések
    37. Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések
    135. §
    [Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések]
    (1) A bíróság automatikus bejegyzéssel jegyzi be és teszi közzé más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy által - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a nyilvántartási portál útján megküldött értesítése alapján az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:
    1. az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján
    1.1. a jogi személy adószámát, közösségi adószámát, azok törlésére vonatkozó adatokat,
    1.2. a jogi személy főtevékenységének és további tevékenységi köreinek, a civil szervezet esetén a kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és tevékenységi köreinek változására vonatkozó adatokat (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),
    1.3. a jogi személynek az állami adó-és vámhatósághoz bejelentett külföldi pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat,
    1.4. az állami adó- és vámhatóság által elrendelt végrehajtás adatait, a végrehajtás megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó adatokat,
    1.5. a szervezet végelszámolásának kezdő időpontját, a végelszámolásnak a szervezet működése továbbfolytatásával történő megszüntetésének vagy befejezésének időpontját,
    2. a Központi Statisztikai Hivatal elektronikus értesítése alapján a jogi személy statisztikai számjelét,
    3. a számlát vezető belföldi pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy pénzforgalmi számlájára, a pénzforgalmi számla megszűnésére vonatkozó adatot,
    4. a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat, a jogi személy jogerős megszüntetését,
    5. az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy hivatalos elérhetőségét, annak törlését,
    6. a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő bírósági adatigénylés útján a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy nyilvántartási jegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását,
    7. szervezet esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus értesítése alapján a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,
    8. szervezet esetén a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés alapján a fennálló kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,
    9. az információs szolgálat elektronikus adattovábbítása alapján a szervezetnek az üzleti évre benyújtott számviteli beszámolója közzététele során tett írásbeli bejelentése alapján a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke, illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változását,
    10. a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,
    11. a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján a jogi személy létesítésével, határozatainak megtámadásával, a társasági jogvitával összefüggésben a nyilvántartásba kerülő adatokat,
    12. az intézkedést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 14-16. pontja szerinti adatokat,
    13. az arra jogosult szerv (végrehajtó, végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 13. pontja szerinti nyilvántartásba kerülő adatokat,
    14. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 79. § (10) bekezdése szerinti bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztosra, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyre vonatkozó adatokat.
    (2) Az értesítésen feltüntetett, az adatot igazoló okirat az értesítéshez mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.
    (3) A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő perre vonatkozó adat hatályossága addig áll fenn, amíg a per jogerősen be nem fejeződik.
    (4) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a bíróságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy bejegyzett vezető tisztségviselő, illetve képviselő vagy bejegyzett felügyelőbizottsági tag, a bíróság az elhunyt személyt hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből.
    (5) Automatikusan kerül átvezetésre a szervezet nyilvántartási adatában bekövetkező olyan változás, amelyet a jogi személy vonatkozásában a nyilvántartási jegyzék más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között nyilvántart, ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás során a létrejövő (jogutód, fennmaradó) szervezet adatait. Ha jogi személy automatikusan átvezetett nyilvántartási adatának feltüntetése más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között ezen utóbbi jogi személy adataiban bejegyzett változás miatt már felesleges, a bíróság az automatikusan átvezetett nyilvántartási adatot hivatalból törli.
    (6) Az eltiltásra vonatkozó adatok az eltiltás időtartamának lejártát követő napon a nyilvántartási jegyzékből úgy kerülnek törlésre, hogy azok törölt adatként nem megismerhetőek, azonban a bíróság azokról más bíróság vagy hatóság megkeresésére tájékoztatást ad.
    (7) Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján a többi érintett cég (ellenőrzött társaság) nyilvántartási jegyzékébe a vállalatcsoportra vonatkozó adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre.
    (8) A belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a többi érintett belföldi cég nyilvántartási jegyzékébe az anya- és leányvállalatra vonatkozó,- az (5) bekezdés alapján automatikus adatátvezetéssel nem érintett - a nyilvántartásba kerülő adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre. A cég a bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles megtenni.
    38. Automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárások
    136. §
    [Az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok javítása iránti eljárás]
    (1) Ha valamely nyilvántartási adat nyilvántartásba vétele más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése, adattovábbítása alapján automatikus bejegyzéssel (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, az automatikus bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), valamint a jogi személy, az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.
    (2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a bejegyzést kérőt - legfeljebb harminc napos határidőt biztosítva - felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a bejegyzés alapját képező értesítésben feltüntetett adat helyességéről.
    (3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.
    (4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.
    (5) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.
    (6) Ha a bíróság az eljárás eredményeként a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a nyilvántartási jegyzékből úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
    137. §
    [Az automatikus bejegyzés elmaradása miatti eljárás]
    (1) A jogi személy, valamint az ügyész kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy nem tett eleget a nyilvántartási jegyzékbe automatikus bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy a nyilvántartási jegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tett eleget. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
    (2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság az illetékes bíróságot, hatóságot, illetve szervezetet - legfeljebb harminc napos határidőt biztosítva - felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról, és szükség szerint tegye meg az automatikus bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.
    (3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság, a hatóság, illetve az erre feljogosított személy nem tett eleget kötelezettségének, ideértve azt is, ha a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a szükséges intézkedés nem történt meg, a megfelelően igazolt adatok rendelkezésre állása esetén a bíróság jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére vagy törlésére.
    39. Egyes nyilvántartási jegyzék adatra vonatkozó rendelkezések
    138. §
    [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]
    (1) Ha a jogi személy nyilvántartási jegyzéke engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kört tartalmaz, a bíróság a tevékenységi kör bejegyzésekor az engedélyre, illetve a bejelentésre vonatkozó adatok hiányára vonatkozó tényt - a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítéséig - a nyilvántartási jegyzékben feltünteti.
    (2) Ha a bíróság a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóságnak a tevékenység gyakorlását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó véglegessé vált határozatáról szóló értesítése alapján az érintett tevékenységi kört törli a nyilvántartási jegyzékből, erről értesíti az állami adó-és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.
    (3) Ha az engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör jogszerű gyakorlásához szükséges e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló hatósági értesítés a tevékenységi kör nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésétől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, a bíróság az érintett tevékenységi kört hivatalból törli a szervezet nyilvántartási jegyzékéből, és erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.
    139. §
    [Hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések]
    (1) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és bejegyzéséig a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és arra a jogi személy nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján sem kerül sor, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
    (2) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a jogi személy nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
    140. §
    [Az Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések]
    (1) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a bejegyzést, a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
    (2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
    (3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a bíróság törli a nyilvántartási jegyzékből.
    (4) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a korábban már a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.
    141. §
    [Az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzések]
    (1) A bíróság hivatalból jegyzi be az EUID-val rendelkező szervezet nyilvántartási jegyzékébe a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.
    (2) A bíróság hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből az EUID-val rendelkező társaság fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap arról, hogy a fióktelepet törölték.
    (3) A bíróság hivatalból jegyzi be a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe nyilvántartási jegyzékébe a külföldi vállalkozás nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott adatainak változását, valamint intézkedik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzététele iránt.
    (4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján történő bejegyzésre az automatikus bejegyzésre és az automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
    (5) A bíróság haladéktalanul fogadja az EUID-val rendelkező szervezetekkel összefüggésben a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi.
    IX. Fejezet
    Jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó állami feladatok
    40. Elektronikus adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás
    142. §
    [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]
    (1) A bíróság, illetve a Kormány rendeletében kijelölt szerv a kiemelt adatigénylők részére - jogszabályban meghatározott nyilvántartási információt, illetve adatszolgáltatást biztosít.
    (2) Ha törvény előírja, a kiemelt adatigénylők részére biztosított információ, illetve adatszolgáltatás nem nyilvános adatra, illetve nyilvántartási iratra is kiterjedhet. A 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylők e törvény alapján nem nyilvános adat, illetve nem nyilvános nyilvántartási irat megismerésére is jogosultak.
    (3) Az állami adó- és vámhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére - az adóregisztrációs eljárás lefolytatása érdekében, illetve ha előre meghatározott okból kérik, - a bíróság a nyilvántartásba vételi kérelem érkezését követően továbbításra kerülő adatokkal együtt megküldi a nyilvántartásba vételi kérelem igényelt adatait, illetve mellékleteit is.
    (4) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételéről, az adatairól, és az adatainak változásáról -ideértve a szervezet törlését is - automatikus adatszolgáltatással értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Kormány rendeletében e bekezdés szerinti adatszolgáltatásra jogosult kiemelt adatigénylőt.
    (5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, sem az információ, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. A megállapodás határozza meg a szolgáltatás biztosításának részletes feltételeit, továbbá az igazoltan felmerült költségekre és egyéb költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket.
    143. §
    [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező cégek esetében]
    (1) A bíróság az EUID-val rendelkező szervezetek esetében a szervezet EUID-ját, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra, valamint a bíróság általi megszüntetésére vagy jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi.
    (2) A bíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti az EUID-val rendelkező szervezet fióktelepét nyilvántartó tagállami nyilvántartást a szervezet nevének, székhelyének, nyilvántartási számának, társasági formájának, a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, egyéb képviselője, könyvvizsgálója adatának változásáról vagy e személyek változásáról, továbbá a szervezet számviteli beszámolójával összefüggő adatról, okiratról.
    (3) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartási jegyzékből való törléséről a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását.
    (4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő információcsere a tagállami cégnyilvántartások számára ingyenes.
    41. Nyilvántartás-figyelési szolgáltatás, a szervezetek automatikus értesítése
    144. §
    [Nyilvántartás-figyelés]
    (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely E-ügyintézési tv. szerinti gazdálkodó szervezet vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére.
    (2) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás irányulhat a szolgáltatás igénybevételekor megjelölt jogi személy adatában bekövetkező változásra, a megjelölt jogi személlyel kapcsolatosan a Cégközlönyben megjelenő hirdetményre, továbbá arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az ingatlana címének a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzéséről értesüljön.
    (3) A szervezet tagja, illetve a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett egyéb személy részére biztosított nyilvántartás-figyelési szolgáltatás - a (2) bekezdésen túl - irányulhat arra is, hogy a szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról értesüljön.
    (4) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás jogszabályban meghatározott esetben ingyenes.
    145. §
    [Szervezetek értesítése]
    (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv a szervezet törvényes működésének fenntartása érdekében a szervezet hivatalos elérhetőségére automatikus értesítést küld, ha a nyilvántartási jegyzék adatai alapján vagy természetes személyek nyilvántartásának értesítése alapján a szervezetnek intézkedési kötelezettsége áll fenn (e § alkalmazásában a továbbiakban: automatikus értesítés).
    (2) Az automatikus értesítés célja kizárólag a szervezet tájékoztatása. A szervezet intézkedési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén nem hivatkozhat arra, hogy az automatikus értesítést nem vagy nem a megfelelő határidőben kapta meg, vagy automatikus értesítés megküldésére nem került sor a Kormány rendeletében meghatározott szerv részéről.
    42. Adatigénylés, adatellenőrzés
    146. §
    [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]
    (1) A jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a bíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak-e.
    (3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.
    (4) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság hivatalból törli az eltiltással érintett személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
    (5) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
    147. §
    [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
    (1) A jogi személy tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), valamint felügyelőbizottsági tagja, valamint a kézbesítési megbízott vonatkozásában a bíróság a cselekvőképesség fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából.
    (2) Az adatigénylés alapján a bíróság hivatalból törli a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt mindazon szervezet bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Az adatigénylés alapján a szervezet nyilvántartási jegyzékéből a bíróság hivatalból törli a kézbesítési megbízottat, ha cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
    (3) A bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha
    a) az adatigénylés alapján a szervezet bejegyzett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és gondnoka a nyilvántartási jegyzékben nem került feltüntetésre,
    b) a szervezet bejegyzett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja tekintetében a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat alapján a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.
    (4) Egyéb jogi személy esetében a (3) bekezdésben meghatározott okok észleléséről a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
    148. §
    [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]
    (1) A bíróság az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok változása esetén a határozatokban újonnan feltüntetésre kerülő személy adatait a változásról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül összeveti a nyilvántartási jegyzék hatályos adataival.
    (2) Ha az újonnan feltüntetésre kerülő személy a nyilvántartási jegyzékben szerepel, szervezet esetében szükség szerint törvényességi felügyeleti jogkörében intézkedik a szervezet működésének felfüggesztéséről, illetve eleget tesz a 2017. évi LII. törvényben foglalt kötelezettségeknek. Egyéb jogi személy esetében szükség szerint értesíti a nyilvántartó szervet.
    X. Fejezet
    A szervezetek működésével összefüggő egyes perek szabályai
    43. A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per
    149. §
    [A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per]
    (1) A szervezet nyilvántartásba vételét követően a létesítő okirat vagy módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. rendelkezései alapján a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt indítható per a szervezet ellen. A szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per azonban csak a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül indítható.
    (2) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.
    (3) A perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A perbíróság ítéletében emellett szükség szerint megkeresi a bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartási iratok között helyezze el a perbíróságnak megküldött nyilvántartási iratokat, illetve - indokolt esetben -törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
    (4) A létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségének megállapítására csak a 105. § (2) bekezdésében meghatározott valamely okból kerülhet sor. Ha a perbíróság a létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségét megállapítja, az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.
    (5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, és emellett a (3) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bíróságot.
    (6) A perbíróság jogerős ítéletét megküldi a bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
    44. A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per
    150. §
    [A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]
    (1) A szervezet határozatainak a Ptk. -ban szabályozott bírósági felülvizsgálata iránt a pert a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt kell megindítani. A perben a keresetlevélnek - a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
    a) a megtámadott határozat megjelölését,
    b) annak az időpontnak a megjelölését, amikor a megtámadott határozatról a felperes tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna,
    c) azt, hogy a megtámadott határozatot a felperes miért tartja jogszabálysértőnek vagy a létesítő okiratba ütközőnek.
    (2) A keresetlevélhez - a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl - csatolni kell a nyilvántartási iratok között nem szereplő megtámadott határozatot és létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.
    (3) A perben a) igazolásnak,
    b) viszontkeresetnek,
    c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
    d) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
    e) az eljárás felfüggesztésének,
    f) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
    g) beavatkozásnak
    nincs helye.
    (4) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
    (5) A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, továbbá annak megszüntetéséről a perbíróság a bíróságot a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés végett értesíti.
    (6) A perbíróság a jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatot hatályon kívül helyezi, és ha a határozattal összefüggésben a nyilvántartási jegyzékben adat került bejegyzésre, megkeresi a bíróságot a szükséges intézkedések megtétele végett.
    (7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést - ha az hiánypótlásra nem szorul - az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést - az ellenféllel közvetlenül is közlendően - a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál - ellenféllel közvetlenül is közlendően -előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést - annak beérkezésétől számított - hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
    (8) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan munkanapon belül köteles elbírálni.
    (9) A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.
    45. A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per
    151. §
    [A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]
    (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának a Ptk.-ban szabályozott kizárása iránt indított perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez - a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl - csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát, valamint a létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.
    (2) A perben
    a) viszontkeresetnek,
    b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
    c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint
    d) az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
    (3) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
    (4) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.
    (5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a perbíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
    (6) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés adatai, valamint a végzés megváltoztatásával a tagsági jogok felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó adatok a perbíróság értesítése alapján automatikus bejegyzéssel kerülnek a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre.
    (7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést - ha az hiánypótlásra nem szorul - az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést - az ellenféllel közvetlenül is közlendően - a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál - ellenféllel közvetlenül is közlendően - előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést - annak beérkezésétől számított - hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
    (8) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.
    46. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának bejegyzésére irányuló peres eljárás
    152. §
    [Az új kuratóriumi tag bejegyzésére irányuló per]
    (1) Az alapítvány alapítója által a 86. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre az alapítvány székhelye szerinti perbíróság az illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. A perbíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy iratait.
    (2) Ha a perbíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait.
    (3) Ha a perbíróság az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást 86. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora bejegyzésére irányuló kérelem más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a perbíróság a változásbejegyzési eljárást - a meg nem szüntetett részben - a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetőleg a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.
    XI. Fejezet
    Záró rendelkezések
    153. §
    [Felhatalmazó rendelkezések]
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
    1. a nyilvántartási portál és a bírósági informatikai rendszer, továbbá egyéb, az elektronikus nyilvántartási eljárást és ügyintézést támogató rendszerekre, alkalmazásaikra, a nyilvántartási portálhoz kapcsolódó szolgáltatásra, az informatikai működtetésre, továbbá informatikai biztonsági technológiai, szervezeti-szervezési és módszertani követelményekre,
    2. a jogi személyek nyilvántartásának adattartamát valamennyi nyilvántartásban szereplő jogi személy esetében, valamint a társasági részesedést, üzletrészt terhelő nyilvántartásba bejegyezhető jogokat,
    3. a jogi személyek nyilvántartásából biztosított nyilvántartási információ fajtáira, annak tartalmára - ideértve a kiemelt adatigénylők részére biztosított információt, illetve adatszolgáltatást, és az e-Justice portálon keresztül hozzáférhető információt - a információ, illetve adatszolgáltatás igénylésének és kiadásának feltételeire, továbbá a fizetendő költségtérítésre, egyéb díjazásra,
    4. az ingyenes nyilvántartási információ biztosítására,
    5. a jogi személyek nyilvántartási portálján történő benyújtáshoz biztosított állami szolgáltatásra
    vonatkozó részletes szabályokat.
    (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
    1. határozza meg a kiemelt adatigénylőket, a 3. § 4. pont c) alpontja esetén a nyilvántartási információval kapcsolatos jogosultság bejelentésének és igazolásának módját,
    2. jelölje ki a nyilvántartási információ biztosítására kijelölt szervet.
    (3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
    1. a jogi személyek nyilvántartására, a nyilvántartási iratokra vonatkozó előírásokra, ezek nyilvántartásával összefüggő eljárásokra,
    2. a nyilvántartási eljárásra, a nyilvántartási eljárás iránti kérelem, egyéb beadvány benyújtására, annak informatikai és formai ellenőrzésére, a bejegyzési eljárást megelőző online módon végezhető cselekményekre, az online alapításra,
    3. az információs szolgálat és a bíróság automatikus intézkedéseire, annak feltételeire, valamint az automatikus ügyelőkészítésre,
    4. a nyilvántartási eljárásban, valamint az automatikus bejegyzéseknél érvényesülő formai és tartalmi, nyilatkozati elemekre,
    5. a létesítő okirat minták, iratminták alkalmazásának feltételeire, a létesítő okirat minták, iratminták tartalmi és formai követelményeire, kötelező alkalmazásának eseteire,
    6. az automata által végzett jogi szempontú vizsgálat rendszerének jogi szakmai auditálására, az automatikus döntéshozatali eljárás alól kivont bejegyzési kérelmek meghatározására,
    7. az automatikus döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó utóellenőrzésre kiválasztás szempontjaira, az utóellenőrzésre kijelölt ügyek legkisebb számára, valamint az utóellenőrzési napló adattartalmára,
    8. az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés informatikai, formai és tartalmi követelményeire, az értesítéshez csatolható mellékletekre, az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés eljárási és ügyviteli cselekményeire,
    9. az információs szolgálat működésére,
    10. a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra,
    11. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,
    12. az EUID képzésére, külföldi szervezetek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,
    13. a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára,
    14. a felügyelőbiztos és a vagyonrendező jogállására és tevékenységére, díjazására,
    15. az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a bíróság közötti kapcsolattartásra,
    16. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a cégjegyzési jogot is tanúsító elektronikus aláírás tanúsítványának kibocsátására és a tanúsítvány érvényességének felfüggesztésére, visszavonására
    vonatkozó részletes szabályokat.
    (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
    1. a jogi személyek résznyilvántartásait,
    2. a nyilvántartási jegyzékben szerepelő jogi személyek, illetve szervezetek nyilvántartási adatait,
    3. a bejegyzési kérelemhez csatolandó iratokat, valamint azokat az iratokat, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a jogi képviselő által benyújtásra nem kerülnek.
    154. §
    [Hatálybalépés]
    Ez a törvény 2023. július 1. napján lép hatályba.
    155. §
    [Hatályon kívül helyezés]
    Hatályát veszti
    a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
    b) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.
    156. §
    [Jogharmonizációs záradék]
    (1) E törvény - végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelv;
    b) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv;
    c) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
    d) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
    e) a 10. §, a 13. §, a 14. §, a 17. §, a 45. §, a 66. §, a 71. §, a 93. §, a 141. § az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanács irányelv.
    (2) E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
    a) a Tanács 2137/85/EGK rendelete az európai gazdasági egyesülésről (az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvénnyel együtt);
    b) a Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvénnyel együtt);
    c) a Tanács 1435/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról;
    d) az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról;
    e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
    f) a Bizottság (EU) 2020/2244 végrehajtási rendelete (2020. december 17.) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól, valamint az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről.
    1. melléklet a 2021. évi ... törvényhez
    I. A nyilvántartási jegyzék általános adatkörei az alábbiak:
    1. a nyilvántartási szám,
    2. a név (elnevezés),
    3. a székhely,
    4. a telephely,
    5. a létesítő okirat kelte,
    6. közhasznú minősítésre vonatkozó adatok,
    7. a jogi személy célja vagy tevékenysége (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),
    8. a vagyoni hozzájárulás mértéke (jegyzett tőke, alaptőke, meghatározott célra rendelt vagy egyébként a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon),
    9. a tagok (alapító, alapítói vagy tulajdonosi jogkör gyakorló) adatai,
    10. ha a jogi személy tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv adatai,
    11. az ügyvezetés típusa,
    12. a vezető tisztségviselő adatai, a képviselet módja,
    13. a jogi személy - 12. pontba nem tartozó - képviseletére jogosult adatai, a képviselet módja,
    14. tulajdonosi ellenőrzést biztosító vagy egyéb ellenőrző szerv típusa és tagjainak az adatai,
    15. a könyvvizsgáló adatai,
    16. az adószám, közösségi adószám,
    17. a statisztika számjel,
    18. az 1., a 16., a 17. pontba nem tartozó egyéb azonosító szám,
    19. a pénzforgalmi számlával összefüggő adatok,
    20. az E-ügyintési törvény szerinti hivatalos elérhetőség, és egyéb elérhetőség,
    21. a reorganizációs célú eljárás adatai,
    22. a jogelőd vagy jogutód adatai,
    23. a jogutód nélküli megszűnési eljárás adatai,
    24. ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, az erre vonatkozó adatok,
    25. a jogi személy elleni végrehajtás adatai,
    26. a jogi személy tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a jogi személy tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel esetén az erre vonatkozó adatok,
    27. ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, az erre vonatkozó adatok,
    28. a jogi személlyel kapcsolatos egyes perek adatai,
    29. a bejegyzés időpontja,
    30. az adat változásának időpontja,
    31. egyéb adat.
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A korábbi Ptk. néhány mondatos rendelkezései helyett az új kódex kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőségű jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaságok és a szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza.
    A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. Ezt támasztja alá az is, hogy a legfontosabb garanciális szabályokat meghatározó általános rendelkezések szempontjából (a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, a jogi személy neve, székhelye, szervezete, képviselője stb.) a Ptk. nem tesz különbséget az egyes jogi személy típusok között. Az egységes magánjogi szemlélet önmagában is azt indokolja, hogy ez a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósuljon.
    A Ptk.-ban megjelenő egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható. Ezt támasztja alá az is, hogy több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket (pl. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország).
    A közös nyilvántartás főbb előnyei a következőkben foglalhatóak össze:
    - egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);
    - gyors eljárás (kötött ügyintézési határidők, az automata útján történő bejegyzésnél pedig rövid alatt megtörténhet a bejegyzés);
    - eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok);
    - az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása, tovább az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);
    - az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.
    Az egységes jogi személy nyilvántartás azonban a magánjogi jogi személyeken túlmutató jelentőségű. Míg (az ügyvédi irodák kivételével) a magánjogi jogi személyek bejegyzését, törlését, a jegyzék vezetését és jellemzően a törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el, addig ezen a körön kívüli továbbá jogi személyek adatát is feltünteti a jogi személyek nyilvántartása. Utóbbi esetben a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.
    2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépése óta számos alkalommal került módosításra, a normaszöveg mára több kérdésben is nehezen áttekinthetővé vált. Ennek elsődleges oka, hogy a Ctv. megalkotásakor a cégeljárásban az elektronikus ügyintézés volt a kivételes eljárás, és a papír alapú ügyintézés volt az általánosnak tekinthető. Emiatt a törvény szövegezése, megoldásai a papír alapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözik, így az elmúlt évek Ctv.-t érintő törvénymódosításai nehezen voltak koherensen beépíthetőek a normaszövegbe. A Javaslat a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozása körében olyan nagy jelentőségű szemléletváltást vezet be, mind eljárásjogi, mind informatikai értelemben, amely már a hatályos törvény keretei közé semmiképp sem illeszthető.
    A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) sok szempontból a cégjogi megoldásokból táplálkozik. Az elmúlt időszakban felerősödött az a jogalkalmazói kívánalom, hogy a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése a cégekhez hasonló gördülékeny módon mehessen végbe. Ez jogalkotói oldalon a 2016-s nyilvántartási reform továbbfejlesztésének szükségességét vetette fel. A nyilvántartási eljárás kialakítása megfelelő továbblépést biztosít a Cnytv. szabályai szerint nyilvántartott szervezetek eljárásaiban is.
    A Javaslat az elmúlt évek jelentős kódexalkotási technikájához igazodóan § címeket alkalmaz, amely a törvény áttekinthetőségét javítja. A Javaslatban egységesítésre kerültek a magánjogi nyilvántartási (korábbi cégjogi) fogalmak, továbbá ezek a fogalmak valamennyi jogi személy nyilvántartására értelmezhetőekké válnak. A cégekkel valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő, Cnytv.-ben nevesített szervezetekkel kapcsolatos, a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokat a Javaslat egységesen nyilvántartási eljárásnak nevezi, és meghatározza azok közös, általános szabályait.
    3. A jelenlegi bejegyzési (nyilvántartásba vételi) és változásbejegyzési, továbbá átalakulás, egyesülés és szétválás bejegyzési iránti eljárásokat egységesen bejegyzési eljárásként nevesíti, ezáltal a normaszövegben való hivatkozások is egyszerűbbé válnak.
    A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése.
    Mindenképpen indokolt a bíróság szemléletén változtatni, annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás, illetve a létesítő okirat változásának bejegyzése a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körében tartoznak. A bíróság ugyanis a magánjogi jogi személy (a Javaslat szűkebb szóhasználata alapján itt a szervezetek értendők) nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirata módosításának bejegyzésekor nem azt "engedélyezi", hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt, hanem azt vizsgálja, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell. A Javaslat e gondolat mentén vezeti be az automatikus döntéshozatalt a bejegyzési ügyek döntő hányadában.
    4. Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel koncepcionális kérdés, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektessen. Figyelemmel arra, hogy az automatikus döntéshozatal bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.
    A törvényességi felügyeleti eljárás fő célja a nyilvántartási jegyzék közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartás a valóságnak megfelelő, naprakész nyilvántartás legyen. A nyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében az informatikai rendszer jelzése alapján is indulhat hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás. Az automata által végzett bejegyzési eljáráshoz hasonlóan, azzal arányosan, cél a törvényességi felügyeleti eljárást illetően is az eljárás gyorsabbá tétele, az eljárási határidők rövidítése, az automata által végezhető ügyintézési cselekmények automatizálása.
    Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).
    5. A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Fejezet
    Általános rendelkezések
    Alapvető rendelkezések
    Az 1. §-hoz
    [A törvény hatálya]
    A Javaslat rögzíti azokat a főbb eljárástípusokat, és egyéb feladatokat, mely a törvény tárgyi hatályába tartoznak.
    Annak érdekében, hogy a törvény első szakasza áttekintő tájékoztatást nyújtson a törvény által felölelt szabályozási kérdésekről, a Javaslat tárgyi hatályt meghatározó rendelkezést alkalmaz.
    A Javaslat hatálya kettős. A Javaslat egyik része, amely meghatározza a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, tehát azokat a szabályokat, amelyek valamennyi, a nyilvántartásban szereplő jogi személyre, valamint magára a nyilvántartásra vonatkoznak. E szabályok hatóköre, kivéve, ha a Javaslat szóhasználata alapján a szabály szűkebb alanyi körre vonatkozik, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő valamennyi jogi személyre kiterjed. Ezeket a szabályokat tartalmazza az I. fejezet.
    A nyilvántartási eljárás jelentős részben a cégeknek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó bírósági nemperes eljárás szabályait jelenti. Az egyéb jogi személyek esetében is értelmezhető azonban szűk körben a nyilvántartási eljárás.
    A 2. §-hoz
    [A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogi személyek]
    A Javaslat felsorolja azokat a jogi személy típusokat, amelyek adatait a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza.
    A Javaslat megtartja a "cég" gyűjtőfogalmat, azonban a Ctv.-től eltérően nem kíván tartalmi fogalomalkotást végezni. Ennek oka, hogy a cégek körébe eső jogalanyok köre nem tekinthető egységesnek, így a Ctv. azon kitétele, hogy cég az a jogalany, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre, nem igaz a cégformák egy részére.
    A Javaslat hiányt pótló módon immár a törvényi rendelkezések körében sorolja fel a cégformákat. A közös vállalat, a vállalat cégforma kivezetésre kerül cégnyilvántartásból. A hatályos nyilvántartási jegyzék adatai alapján másfél tucat működő (a nyilvántartási jegyzék adatai alapján működőnek tűnő) céget jelent e két cégforma. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vállalat megszűnik, ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté alakul.
    Közös vállalat esetében kiemelhető, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény), továbbá az 1997-es társasági törvény (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény) is rögzítette, hogy jogi személyiségű gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, továbbá, hogy a gazdasági társaság átalakulással is megszűnhet. Az 1997-es társasági törvény nem tartalmazott korlátozást a közös vállalat tekintetében, így a közös vállalat más társasági formává alakulhatott. A 2006-os társasági törvény 333. § (7) bekezdése kimondta, hogy a "törvény hatálybalépése után új közös vállalat nem alapítható. Az e törvény hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint működhet tovább."
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 9. § (5) bekezdése a régi Ptk.-ból kivezetésre került jogi személy formák esetében kimondta az újonnan alapítás tilalmát, a közös vállalat tekintetében pedig a 2006-os társasági törvény hivatkozott rendelkezésére mutat. Mindebből következően a hatályos, illetve már hatályban nem lévő, de alkalmazandó előírások alapján nincs akadálya, hogy eme néhány cég a nyilvántartásban maradó gazdasági társasági cégformává (esetleg a vállalat szövetkezetté) alakuljon át vagy gazdasági társasággal egyesüljön. Annak sincs törvényi akadálya, hogy az érintett cégek jogutód nélküli megszűnésükről rendelkezzenek. Az átmeneti rendelkezések kapcsolódnak e változáshoz.
    A Javaslat átemeli a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezeti formákat is, továbbá megtartja rájuk gyűjtőfogalomként a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalmat is. Kiemelhető, hogy a cégek mellett ezek a szervezetek bejegyzési eljárását, törvényességi felügyeletét látja el a törvényszék egységesített eljárással. E jogalanyokra gyűjtőfogalomként szervezet fogalommal utal a Javaslat.
    A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalma alá tartozó szervezetek köre a jövőben bővülhet, figyelemmel a felsorolás utolsó, általános megfogalmazására. Kiemelhető, hogy a jövőben a társasházakat is a törvényszékek tartják nyilván a jogi személyek nyilvántartásában. A jövőben a társasház is jogi személlyé válik.
    Egyéb jogi személynek nevezi a Javaslat azokat a jogi személyeket, amelyek adatai a nyilvántartásban szerepelnek, azonban kívül esnek a cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek körén.
    A 3. §-hoz
    [Általános értelmező rendelkezések]
    A § a Javaslatban használt fogalmakat egy bekezdésben rögzíti, és egyben ezzel tisztázza is. A § nem rövid elnevezés bevezetésével, hanem értelmező rendelkezés segítségével rögzíti a Javaslatban használt jogi személy, egyéb jogi személy és szervezet fogalmakat. Szervezet gyűjtőfogalom alá tartoznak a jövőben a cégek és a civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasház. Az egyéb jogi személyek kategóriája azokat a jogalanyokat fedi le, akik bejegyzési eljárását nem a bíróság folytatja le, vagyis nem a bíróság dönt a bejegyzésükről. Ezen egyéb jogi személyek esetében jellemzően van ún. nyilvántartó szerv, amely a bejegyzést megalapozó határozatot meghozza. Ha azonban törvény rendelkezik e jogi személy létrejöttéről, ilyen nyilvántartó szervről nem beszélhetünk, azonban ezen jogi személyek adatait is rögzíteni kell a jogi személyek nyilvántartásában.
    Fontos még kiemelni a kiemelt adatigénylő fogalmát. E fogalom a Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek fogalmára épül, azonban annál szélesebb értelmezési tartományt fed le. A Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek is nyilvános cégadathoz jutnak hozzá, azonban adatmegismerésük könnyített. A Javaslat kormányrendeleti szintre utalja az adatvagyon hasznosításának részletszabályait. Ennek keretében kerülhet szabályozásra az a feltételrendszer, amelynek esetén egyes szervek, hatóságok, egyéb személyek könnyített módon juthatnak nyilvántartási adathoz, irathoz. E feltételrendszer kiemelt szempontja a közfeladat ellátása, azonban nem az egyetlen szempontja. A Javaslat ezért a kiemelt adatigénylő fogalmát határozza meg. A közfeladatot ellátó szervek Ctv.-beli felsorolását - bővített alanyi körrel - a Javaslat változatlanul fenntartja. E felsorolásnak azért van jelentősége, mert ezen kiemelt adatigénylők a Javaslat rendelkezése alapján jogosultak nyilvános és nem nyilvános adat és irat megismerésére is. A Kormány rendeletében megjelölt további kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat, illetve irat megismerésére csak akkor lesznek jogosultak, ha a megismerés lehetőségét számukra törvény biztosítja. A Javaslat végül megjeleníti azon személyi kört is, akik törvény rendelkezése alapján a kiemelt adatigénylőket megillető adat-, illetve iratmegismerésre jogosultak.
    Jelezhető, hogy e § mellett a Javaslat I. Fejezete számos értelmező rendelkezésnek (is) minősülő rendelkezést tartalmaz.
    A 4. §-hoz
    [Nyilvántartási eljárás]
    A Javaslat gyűjtőfogalomként vezeti be nyilvántartási eljárás fogalmát. A Javaslat nyilvántartási eljárásnak hív minden olyan nemperes ügyet vagy intézkedést, amelyet a nyilvántartó bíróság a nyilvántartott jogi személlyel kapcsolatosan folytat le.
    A Javaslat differenciálja a nyilvántartási eljárásként értelmezhető nemperes eljárásokat a szervezetek (cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek) esetében és az egyéb jogi személyek esetében. Utóbbi igen szűk körű. A Javaslat kivételes esetben az egyéb jogi személlyel kapcsolatosan a bíróságnak nemperes eljárás lefolytatását vagy intézkedés meghozatalát írja elő. Ennek példája az automatikus bejegyzésekkel összefüggő eljárások. Az automatikus bejegyzésekkel más bíróságtól, hatóságtól származó adatok kerülnek a jogi személyek nyilvántartásában átvezetésre, amely bejegyzés során a nyilvántartó bíróság bejegyző aktusa automatizált. Kiemelhető, hogy az automatikus bejegyzés során a bejegyzés tartalmát bejegyzés előtt a nyilvántartó bíróság törvényességi ellenőrzésnek nem veti alá, kizárólag az értesítésben és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségét ellenőrzi le. Mivel ebben az esetben a nyilvántartó bíróság (még ha automata által is) intézkedik a bejegyzésről, az automatikus bejegyzés hibája esetén, az azzal kapcsolatos eljárást a nyilvántartó bíróság folytatja le akkor is, ha a hibás automatikus bejegyzés az egyéb jogi személy adatát érinti.
    Az 5. §-hoz
    [A jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási adat, a nyilvántartási irat, az elektronikus irattár]
    A Javaslat bevezeti a jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási irat fogalmát. A jogi személyek nyilvántartása a cégnyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék a cégjegyzék fogalmának érdemben, gyakorlati megközelítésben megfelel. A nyilvántartási jegyzék jelenti a teljes adatbázist, vagyis valamennyi bejegyzett (élő és törölt szervezetet és annak adatait tartalmazó nyilvántartást), és jelentheti a konkrét szervezet nyilvántartási jegyzékét, vagyis a szervezet adatait tartalmazó nyilvántartási adattartalmat is egyben.
    A nyilvántartási jegyzék a szervezet adatairól vezetett elektronikus nyilvántartás.
    A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzéket, továbbá a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat igazolására szolgáló mellékletek együttesét jelenti. A Javaslat elhagyja a közérdekből és a forgalom biztonsága és a hitelezői érdekek védelme érdekében törvényi kötelezettségre tekintettel benyújtandó további okiratokra való utalást. Ennek oka az, hogy az elmúlt években ezen további iratok (így a 2006-os társasági törvény szerinti fizetőképességi nyilatkozat, a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezése a bíróságon) kivezetésre kerültek, így e hatályos törvényi rendelkezés mögött sincs valós tartalom már. A Javaslat értelmében a számviteli beszámolót formálisan a nyilvántartási portálon nyújtják be a szervezetek és esetlegesen kötelezett más jogi személyek, azonban azok közzétételére nem bírósági honlapon kerül sor, ezért az nem tekinthető nyilvántartási iratnak. A Javaslat értelmében nyilvántartási iratnak elsődlegesen a szervezet bejegyzéséhez, a szervezet adatai változásához, egyéb változásbejegyzési kérelméhez benyújtott iratok minősülnek. Más nyilvántartási eljárás iratai, valamint a bejegyzési eljárásban keletkezett egyéb iratok - például a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól érkező értesítés - nem tartoznak nyilvántartási irat fogalma alá. Nyilvántartási irat fogalma alá kerülnek a jövőben az automatikus bejegyzés iratai is, vagyis maga az értesítés és az esetlegesen csatolt irat (határozat stb.). Ennek oka az, hogy ezekben az esetekben az értesítésben megadott adatokat a bírósági informatikai rendszer - a megadott adatok formai ellenőrzését leszámítva - az értesítés alapján jegyzi be a nyilvántartási jegyzékbe, vagyis tág értelemben véve ezekben az esetekben is kérelemre történik a bejegyzés.
    Kiemelhető e körben, hogy a Javaslat jelentős mértékben átalakítja a bejegyzési eljárás körében a bejegyzéshez szükséges iratokkal kapcsolatos szabályozást. Az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelem törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik a bíróság és az eljáró jogi képviselő között. A jogi képviselő vizsgálati körébe esik annak megítélése, hogy az adott kérelem a rendelkezésre álló iratok alapján jogszerűen benyújtható a bírósághoz. A bírósághoz ezért esetlegesen már csak a legfontosabb iratok kerülnek majd benyújtásra - ezek a nyilvántartási iratok -, vagyis a bejegyzési eljárásoknál a jövőben (ismét) lesznek olyan iratok, amelyeket a bíróság közvetlenül nem vizsgál, hanem azokat a jogi képviselő őrzi, és a kérelmen nyilatkozik azok megfelelőségéről. Ezen eseteket és iratokat végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
    A Javaslat változatlanul fenntartja azt a magánjogi szabályozási elvet, hogy a jogi személyt és adatait a nyilvántartási jegyzékben kell nyilvántartani. Ezen szabály azonban a jogi személyek nyilvántartásának létrehozásával nyeri el tényleges érvényesülését. A nyilvántartási jegyzék adattartalma részben a Javaslat mellékletében, részben végrehajtási rendeletben kerül elhelyezésre. A Javaslat csupán utal arra, hogy a szervezet nyilvántartási jegyzékének adatai és nyilvántartási iratai az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántarthatóak; a részletszabályok azonban a jövőben végrehajtási rendeletbe kerülnek. A másolat, kivonat, bizonyítvány kiadásakor az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén kérhető a nyilvántartási jegyzék adata (rovata) megnevezésének megjelenítése.
    A Javaslat törvényi szintre emeli az elektronikus irattár fogalmát. Elektronikus irattár jelenti valamennyi nyilvántartási eljárás iratát. A jövőben tehát az irat megismerésére jogosultak nemcsak a bejegyzési ügyek iratait tudják majd elektronikusan megtekinteni, hanem más nyilvántartási eljárás iratait is. Ez azt jelenti, hogy például a törvényességi felügyeleti eljárás iratai megismeréséhez nem kell az azt lefolytató bíróságra a betekintőnek elmennie, hanem az elektronikus úton is megismerhető lesz.
    A 6. §-hoz
    [Nyilvántartási adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése]
    A Javaslat általános igényű szabállyal kívánja megjeleníteni, hogy a nyilvántartási jegyzékbe milyen módokon kerülhet bejegyzésre adat. Így egy helyre gyűjti össze azokat a bejegyzési típusokat, amelyek felmerülhetnek.
    A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés elsődlegesen a szervezet kérelmére történik, hiszen a szervezet nyilvántartási jegyzéke a szervezet adatairól vezetett nyilvántartás. A Javaslat rendelkezik a kötelező bejegyzésről, a bejegyzési kérelem, a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejéről, továbbá arról, hogy ha a bíróság elutasítja az adat változásának bejegyzését, és az adat feltüntetése kötelező, a bejelentési kötelezettség továbbra is terheli a szervezetet.
    Az egyéb jogi személy esetében az erre külön jogszabályban kijelölt nyilvántartó szerv jogosult a bejegyzéshez szükséges határozat meghozatalára, és e (egyéb) jogi személy adatainak bejegyzésére. Ha ilyen nyilvántartó szerv nem értelmezhető az egyéb jogi személy vonatkozásában, akkor a bíróság rögzíti az egyéb jogi személy adatait a nyilvántartásban. Az automatikus bejegyzéssel, más állami nyilvántartásból, más bíróságtól átvett adatokat az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében a bírósági informatikai rendszer jegyzi be.
    A bejegyzések kis részében a bíróság hivatalból jár el. Erre általában akkor van szükség, ha a nyilvántartási jegyzék közhitelessége azt indokolja (törvényességi felügyeleti eljárásban), vagy ha az adat bejegyzését a jogszabály a bíróságra telepíti (végelszámolás esetén a névhez kapcsolódóan a végelszámolásra utaló toldat bejegyzése vagy törlése, EUID-val rendelkező cégekkel összefüggő egyes bejegyzések).
    A nyilvántartási jegyzék adatainak egy része hitelezővédelmi, illetve közérdekvédelmi funkciót lát el. Ezen adatok általában kedvezőtlenek a jogi személyre nézve (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.), így ezek bejegyzésére nem a jogi személy kérelmére kerül sor, hanem az illetékes bíróság, hatóság, egyéb szerv (szervezet) (együttesen: bejelentő szervek) értesítése alapján. Ezen bejegyzések kezelését (bejegyzését, törlését) már a jelenlegi cégbírósági informatikai rendszerben is automata végzi. A bejelentő szervek elektronikus űrlapon (értesítésben) küldik meg a (cég)bíróság (automatája) számára a bejegyzendő vagy törlendő adatokat, szükség szerint csatolva a bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló iratot is. Automatikus intézkedéssel történik a bejegyzés akkor is, amikor a jogi személy adatában bekövetkezett változást az informatikai rendszer átvezeti olyan más jogi személy adataiban is, amely jogi személy nyilvántartási jegyzéke tartalmazza az adatváltozással érintett jogi személy adatait is; mert abban tag, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló stb.
    Fontos kiemelni azt, hogy a Javaslat az általa bevezetett fogalmakat következetesen használja, tehát az automatikus bejegyzés, az automatikus adatátvezetés nem azonos eljárási fogalmakat jelentenek, bár mindkét esetben emberi közreműködés nélkül történik meg a bejegyzés. Ezektől is elkülönülő eset a hivatalbóli bejegyzés, valamint az automatikus döntéshozatallal történő bejegyzés, és a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés.
    A 7. §-hoz
    [A nyilvántartó bíróság, a nyilvántartó szerv, a perbíróság, az információs szolgálat]
    A Javaslat nem változtat azon, hogy a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelmek (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás iránti kérelmet is) elbírálása, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, a törvényben szabályozott egyéb ügyek a törvényszék mint nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartoznak. A szervezet megszűnésével összefüggő eljárások - kivéve a fizetésképtelenségi eljárásokat - külön törvényben kerülnek szabályozásra. Az egyéb jogi személyek körében, ahol a nyilvántartással kapcsolatos eljárások lefolytatását jogszabályban kijelölt szerv végzi, e jogi személyek nyilvántartása tekintetében a bíróság a nyilvántartásnak a kezelője.
    A Javaslat szerinti megoldásban a nyilvántartói bírósági munka súlypontja a rutin bejegyzési és változásbejegyzési ügyekről az egyéb ügyekre, elsődlegesen a törvényességi felügyeltre helyeződik át. A rutin ügyeket a jövőben automaták végzik. Azokban a bejegyzési ügyekben, egyéb eljárásokban, ahol az érdemi határozatot nem automata hozza, fontos szabályozási cél, hogy a bírósági joggyakorlat egységessé váljon.
    A bíróság feladatainak tételes felsorolását a Javaslat nem tartalmazza, mert az valós normatív tartalommal nem bír, és felesleges a törvényben megjelenő feladatokat tételesen megjeleníteni. Az egyéb jogi személyek esetében nem a bíróság látja el a bejegyzéshez szükséges határozathozatali (engedélyezési) eljárást, hanem külön jogszabályban, törvényben meghatározott szervezet. Ilyen például a területi kamara az ügyvédi iroda tekintetében. E szerveket a Javaslat nyilvántartó szervnek nevezi. Ezekben az esetekben a bíróság semmilyen módon nem vesz részt az eljárásban, a nyilvántartásba vételt, a kérelemre történő adatváltozást, vagy akár e jogi személy törlését nem engedélyezi, nem bírálja felül. Lesznek ugyanakkor olyan egyéb jogi személyek is, amelyek adatait a jogi személyek nyilvántartása feltünteti, azonban velük kapcsolatban nyilvántartó szerv nem értelmezhető. Ezekben az esetekben a jogi személy megadja az adatait a nyilvántartási portál erre a célra szolgáló felületén (részén), és a bíróság az adatok formális ellenőrzése után azokat bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásban. Kiemelhető, hogy a bíróság ebben az esetben sem folytat le törvényességi szempontú vizsgálatot, kizárólag az adatok más állami nyilvántartással való egyezőségét vizsgálja, és azt, hogy az adat bejegyzését abszolút kizáró ok nem merül fel. Ilyen lehet a büntetőjogi okból fennálló akadály.
    Annak érdekében, hogy a bíróságot mint nyilvántartó bíróságot a szövegezésben egyértelműen meg lehessen különböztetni a perben eljáró bíróságtól, a Javaslat bevezeti a perbíróság fogalmat. Az információs szolgálat (jelenlegi Céginformációs Szolgálat) szerepe a nyilvántartási eljárásban jelentős mértékben felértékelődik a jövőben. E minisztériumi szervezeti egység működteti, biztosítja a nyilvántartási eljáráshoz szükséges elektronikus ügyintézést támogató rendszereket, továbbá a jövőben is ellátja a bejegyzési kérelmek befogadhatóságára vonatkozó informatikai és formai vizsgálatot, adategyeztetési feladatot. A nyilvántartási információ biztosításának új és részletes szabályait kormányrendelet fogja a jövőben rögzíteni.
    A 8. §-hoz
    [A jogi személyek nyilvántartási portálja, a bírósági informatikai rendszer]
    A Javaslat a nyilvántartásra vonatkozó alapvető rendelkezések között megjeleníti a nyilvántartási portált és a bírósági informatikai rendszert is. A bírósági informatikai rendszer nem újonnan kerül kialakításra, hiszen már a cégbejegyzésről és a nyilvántartási jegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet számítógépes nyilvántartás vezetésének lehetőségéről rendelkezik, és az informatikai fejlesztések meg is indultak minden bíróságon. Ezen bírósági informatikai rendszer az elmúlt több mint harminc év során folyamatosan fejlesztésre került, és mára egy komplex informatikai rendszernek tekinthető, amely biztosítja a bírósági ügyintézést, a kapcsolattartást más érintett szervezetekkel (például állami adó- és vámhatóság, KSH), továbbá számos automatikus bírósági intézkedést is "átvállalt" az évek során (automatikus bejegyzések, adatátvezetések), és további feladatokat is ellát. A Cnytv. szerinti nyilvántartó bíróság ügyviteli és ügykezelési rendszere is fejlesztésre került az elmúlt időszakban. A bírósági informatikai rendszer a jogi személyek nyilvántartásának kialakításával megújításra kerül.
    Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.
    A 9. §-hoz
    [A nyilvántartási eljárás működtetési költségeinek biztosítása]
    A Javaslat változatlan tartalommal tartja fenn a Ctv. hatályos rendelkezését, azon csak a Javaslat szerinti új szóhasználatból következő pontosításokat vezeti át.
    A közhitelesség, a nyilvánosság, a Cégközlöny
    A 10. §-hoz
    [A jogi személyek nyilvántartásának közhitelessége]
    A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv nem tartalmaz előírást a tekintetben, hogy a tagállami cégnyilvántartásnak milyen módon kell működnie. Az európai modellek egy részében regisztrációs, bejelentési elv szerint működik a cégnyilvántartás, az európai modellek egy része a cégnyilvántartásba való bejegyzés előtt állami (hatósági, bírósági, kamarai) ellenőrzést ír elő. A magyar hatályos rendszer a bejegyzési kérelmek törvényességi szempontú vizsgálatát helyezte előtérbe. Ezen egy rövid ideig az egyszerűsített cégeljárás vert éket, amikor a bejegyzéshez minimális okirat vizsgálatot írt elő. A Javaslat szerinti bejegyzési eljárásban a bíróságnak a benyújtott nyilvántartási iratok törvényességi szempontú vizsgálata a nyilvántartás vezetéséhez szorosan kapcsolódó elemek vizsgálatára korlátozódik, továbbá az automatikus döntéshozatali eljárásban a létesítő okirat rendelkezéseinek közvetlen vizsgálata nem is történik meg; a bíróság a kérelem és a jogi képviselőnek a nyilvántartási iratokra vonatkozó nyilatkozata alapján hozza meg a döntést.
    Megfelelve az irányelv szövegének is, a Javaslat továbbra is kimondja az immár kibővült nyilvántartás közhitelességét. A közhitelesség szabályait a Ptk. rendelkezésével együtt kell értelmezni, ezért a Javaslatban nem szerepelnek azok a garanciális szabályok, amelyeket a Ptk. tartalmaz. A nyilvántartási jegyzék tekintetében a Javaslat biztosítja azt a jogi szabályozást, hogy az abban foglalt adatok megegyeznek a szervezet kérelmében (a kérelem kitöltött nyomtatványában) meghatározott adatokkal, és hogy az adatokat a bíróság törvényességi (vagyis jogi) és adathelyességi vizsgálat (vagyis más állami nyilvántartásból való adatigénylés) után jegyezte be. A nyilvántartási irat tekintetében pedig a jogi képviselő eljárása, és a döntéshozó személy általi elbíráláskor a részletes bírósági vizsgálat, továbbá az utóellenőrzés jogintézménye biztosítja a nyilvántartási iratok - nyilvántartási adatokkal való - egyezőségét. A Javaslat fenntartja, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat valóságával szemben van helye ellenbizonyításnak. A nyilvántartási jegyzék közhitelességéhez a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében jogot szerző fel jóhiszeműségének vélelmét köti a Javaslat.
    A Javaslat pontosított tartalommal tartja fenn azokat a rendelkezéseket, amelyek az 2017/1132/EU irányelv, illetve az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanács irányelv (a továbbiakban: digitális irányelv) átültetését szolgálják. A digitális irányelv tartalmazza a bejegyzett és a Cégközlönyben megjelent, valamint a nyilvántartási iratokban megjelenő adat eltérésére vonatkozó szabályt. A bejegyzett és a Cégközlönyben megjelenő adateltérés jelentősége egyre kisebb, hiszen az elektronikus eljárásokban egyre kisebb az esélye annak, hogy az elektronikus eljárásban bejegyzett, és elektronikus úton megjelenésre (korábbi szabályozásban közzétételre) továbbított adat egymástól eltérjen. A digitális irányelv új elemként mondja ki, hogy eltérés esetén a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó; ezt a Javaslat is rögzíti.
    Figyelemmel arra, hogy ezen irányelvi eredetű szabályok összeegyeztethetőek valamennyi, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany szabályozási elveivel, a közhitelesség szabályai valamennyi nyilvántartott jogalany tekintetében érvényesülnek.
    A 11. §-hoz
    [A jogi személyek nyilvántartásának nyilvánossága]
    A Javaslat a nyilvántartás nyilvánossága körében jelentős változtatásokat vezet be. Az elektronikus kommunikáció egyre szélesebb körű elterjedésével, illetve az interneten elérhető adatok egyszerű megismerhetőségével az elmúlt évek egyre fontosabb kérdésévé vált a személyes adatok védelme. A hatályos Ctv. a cégre vonatkozó adatok és iratok szinte korlátlan megismerhetőségét biztosítja. Nem lehet azonban eltekintetni attól, hogy a 2006-ban rendelkezésre álló eszközök egy adott irat vagy adat megismerésére mások voltak, mint jelenleg, másrészt az elmúlt években az adatvédelem területén is jelentős szigorítások történtek.
    A Javaslat immár a szükséges és indokolt mértékre korlátozza a nyilvánosság körét. A törvény a jövőben bővíti a nem nyilvános iratok és eljárások körét, továbbá a nyilvántartási jegyzék adattartalmát sem teszi bárki számára teljes mértékben megismerhetővé. A bejegyzési eljárás tekintetében kiemelhető, hogy a nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott természetes személyek adatai közül csak a személy nevét, születési idejét és anyja nevét ismerheti meg majd bárki. Ha a természetes személy adatait törlik a nyilvántartásból, mert már nem vesz részt a szervezet működésében, vagy a szervezetet egyébként törlik a nyilvántartási j egyzékből, a törölt természetes személy adatai a törlés után tíz évvel már minden adatra kiterjedően nem nyilvános adattá válnak. A törlés után azonban tíz évig még úgy ismerhető meg az adat, mint a hatályossága esetén (tehát nyilvános adat ekkor is a természetes személy neve, születési ideje és az anyja neve). A bejegyzési kérelem formanyomtatványa nem lesz nyilvános irat, továbbá a visszautasított és elutasított kérelmek, valamint a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem mellékletei (nyilvántartási iratai) sem lesznek nyilvánosak.
    A jövőben főszabályként nem lesznek nyilvánosak a törvényességi felügyeleti eljárás iratai sem. Ez alól a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek törvényességi felügyeleti eljárásainak egy része képez majd kivételt. A kivétel oka, hogy ebbe a körbe számos olyan szervezet tartozik, melynek működését közérdeklődés, fokozottabb figyelem kíséri (szakszervezetek, szövetségek, vagyonkezelő alapítványok, a Javaslat hatálya alá tartozó vallási közösségek). A civil szféra transzparens, átlátható működését, a jogkövető magatartást elősegíti, ha az alappal megindult törvényességi felügyeleti eljárás iratai a nyilvánosság számára továbbra is hozzáférhetővé válnak. Az iratbetekintésre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 50. alcímében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjét, tagját, felügyelőbizottsági tagját, továbbá az egyes jogi személy típushoz szorosan kapcsolódó, a Javaslatban felsorolt személyeket minden esetben megilleti az iratbetekintési jog. Ezen személyek a Pp. fogalmai szerint nem tekinthetőek feleknek (így betekintési joguk a Pp. alapján automatikusan nem biztosított), azonban a jogi személyek jogában kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy ezen személyek minél egyszerűbben hozzájussanak a szervezettel kapcsolatos információkhoz. Erre tekintettel rendelkezik irat-betekintési jogukról a Javaslat.
    A 12. §-hoz
    [A nyilvántartási adatok nyilvánosságának korlátai]
    A Javaslat a nyilvántartási jegyzék adatai és a nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátait részletesebben is szabályozza. Az adatok a jövőben nem lesznek korlátlan mértékben nyilvánosak. Ugyanakkor a forgalom biztonsága, a piaci szereplők átláthatósága azt kívánja meg, hogy akinek jogi érdeke fűződik a nyilvános adatokon túl is a nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott adat megismerésére, az lehetőség szerint garanciák beépítésével azokat megismerhesse.
    A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyeknek tudniuk kell, hogy adataikat a nyilvántartási jegyzék mint állami nyilvántartás nyilvántartja, és azok harmadik személyek számára is megismerhetőek lehetnek. A megismerhetőséghez fűződő érdek azonban a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törlését követően egyre kevésbé áll fenn, a Javaslat értelmében tíz év után elenyészik. A természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törlését követő tíz év után a nyilvántartási jegyzékből már sem neve, sem születési ideje, sem az anyja neve nem lesz megismerhető. A természetes személy törlésére egyrészt sor kerül, ha a szervezet működésében már nem vesz részt, vagy ha a szervezetet törlik a nyilvántartási jegyzékből. A nyilvántartási iratok tekintetében ezt a minősítést nem lehet elvégezni, így a tíz évvel korábbi nyilvántartási iratokból a természetes személy valamely adata továbbra is megállapítható marad.
    A Javaslat értelmében a szervezet tagja és a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személy (vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag stb.) a nem nyilvános nyilvántartási adat megismerésére jogosult. Egyéb személyeket sem zár ki a Javaslat a nem nyilvános adat megismeréséből, azonban többletkövetelményt társít hozzá. Az információt kérőnek egyértelműen azonosítania kell magát, és a megismerés célját meg kell jelölnie.
    A törvény garanciális szabályként mondja ki, hogy a rendelkezésben felsorolt kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak, vagyis számukra a nyilvántartási adat megismerésére a Javaslat maga ad felhatalmazást. A külön kormányrendeletben felsorolt, kiemelt adatigénylőnek minősülő személy vagy szerv esetében a Javaslat annyit említ, hogy a nem nyilvános adat megismerésére vonatkozó jogukat törvénynek kell biztosítania.
    A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett belföldi természetes személyek lakcímének megismerését a fentiekben nem említett személyek a nyilvántartási jegyzékből információként nem igényelhetik. A lakcímet a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból lehet igényelni.
    A 13. §-hoz
    [A nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátai]
    A Javaslat a nyilvántartási iratok megismerhetősége tekintetében is speciális rendelkezést tartalmaz. Fontos emlékeztetni arra, hogy a nyilvántartási irat továbbra is csak a bejegyzési eljárásban benyújtott irat, vagyis egyéb nyilvántartási eljárás (például törvényességi felügyeleti eljárás) iratai nem minősülnek nyilvántartási iratnak.
    A jövőben a bejegyzési kérelem nyomtatványa nem nyilvános nyilvántartási irattá válik, hiszen abban olyan adatok is szerepelnek, amelyek nyilvántartott, de nem nyilvános adatok. Nem válik nyilvánossá a visszautasított vagy elutasított bejegyzési kérelem, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem sem. A nyomtatvány egyáltalán nem nyilvános irat, így az utóbbi esetekben a Javaslatnak csak a kérelem mellékleteiről kell rendelkeznie. A rendelkezés indoka, hogy ezeknek a kérelmeknek a megismeréséhez a forgalom biztonsága szempontjából érdek nem fűződik, hiszen bejegyzés a nyilvántartási jegyzékbe nem történik.
    Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bíróság a jövőben egyedi ügyekben - akár kérelemre, akár hivatalból - dönthet a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséről, vagyis arról, hogy az irat csak akkor ismerhető meg, ha arra a nem nyilvános iratra vonatkozó rendelkezés alapján egyébként mód van. A nyilvántartási irat kérelemre történő nem nyilvános kezelésének elrendelésére irányuló eljárási szabályokat a bejegyzési eljárás szabályai között részletezi a Javaslat. A szervezet létesítő okirata és annak módosítása nem kezelhető nem nyilvános iratként, hiszen az a szervezet alapdokumentuma. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratokkal kapcsolatosan a Javaslat rögzíti, hogy az ilyen irat nem nyilvános kezelése nem érinti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infó tv.) és egyéb törvényekben biztosított, a közérdekű adat megismerését szolgáló rendelkezések alkalmazását. Vagyis ezen iratok a jogi személyek nyilvántartása tekintetében lesznek nem nyilvános iratok, azonban azok külön törvény szerinti megismeréshez fűződő jogot a Javaslat nem érinti. Ezt maga az Infó tv. 27. § (8) bekezdése is rögzíti, mikor kimondja, hogy [e] fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő - külön törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra.
    A Javaslat fenntartja azt a jelenlegi cégjogi rendelkezést, hogy az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek tájékoztatnia kell a felet, ha olyan személyes adatok is szerepelnek az iratokban, amelyeket a törvény nem ír elő. E rendelkezés az okiratot szerkesztő jogi képviselő feladatain keresztül közelíti meg a problémát. Az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek a feladata ugyanis, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia és az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek az ügyfél érdekében e körben is kellő körültekintéssel kell eljárnia, és felesleges személyes adatok szerepeltetését el kell kerülnie. Ha jogi képviselő nem vesz részt az eljárásban, erre a bíróság hívja fel a szervezet figyelmét.
    A rendelkezés a civil szervezet fogalmát használja. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) határozza meg a civil szervezet fogalmát, és ettől a Javaslat sem tér el.
    A 14. §-hoz
    [A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés közzététele, a Cégközlöny]
    A Cégközlöny működésében változásokra van szükség. A Cégközlöny az igazságügyi minisztérium hivatalos lapja, amelynek fő feladata, hogy abban a cégekre vonatkozó bírósági döntéseket nyilvánosságra hozzák. Az uniós jogalkotási törekvések nyomán megszülető szabályok azonban a jövőben nem teszik lehetővé, hogy a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzés és a közzététel között idő teljen el, hanem a nyilvánosságra hozatalon (közzétételen) a bejegyzést kell érteni. A Hivatalos Lapban vagy más platformon való közzététel egy a tagállamok döntési kompetenciájába eső többlet lehetőség, azonban a harmadik személyek megismeréséhez fűződő határidők és jogkövetkezmények a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódnak. Megjegyezhető továbbá, hogy a Cégközlöny már ma sem tekinthető a szó gyakorlati értelmében lapnak, hiszen a Cégközlönyben megjelennek óra-perc pontosan közzétett közlemények, napi egyszeri felöltéssel közlemények, illetve vannak hetente közzétett közlemények.
    A Cégközlöny a köztudatban szorosan összekapcsolódott a közzététellel, így a Javaslat nem szünteti meg a Cégközlöny intézményét.
    Jelenleg is már csak pár óra telik el a cégjegyzékbe történő bejegyzés és a közzététel között. A Cégközlönyben 0 órakor jelennek meg az előző napon meghozott bejegyzésekről szóló végzések, így nem indokolt - különös figyelemmel a közhitelesség szabályára -, hogy eltérő szabályozás legyen a 2017/1132/EU irányelv, illetve a digitális irányelv hatálya alá társasági formák és a többi szervezeti forma között a közzététel, a közzétételhez fűződő joghatás között. A Javaslat szerinti megoldás zárt rendszert hoz létre. A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben. Ugyanakkor a Javaslat speciális rendelkezésként a Cégközlönyben történő közzétételhez kapcsol perindítási határidőt.
    A Javaslat nem változtat azon, mely bírósági, más bírósági közlemények jelennek meg a Cégközlönyben, azonban általános megfogalmazással jeleníti meg azokat. A bírósági végzések tekintetében nem utal az automatikus bejegyzésekre, hiszen az felesleges. Más bíróságok közleményeit pedig nem sorolja fel, hiszen úgyis a külön jogszabály határozza meg, mit és hogyan kell a Cégközlönyben közzétennie a bíróságnak. A Javaslat továbbá elhagyja a közzététel módjára vonatkozó részletes szabályokat is. A jövőben végrehajtási rendelet fogja meghatározni, hogy a szervezetre vonatkozó bírósági közlemények milyen eljárással, milyen időponttal kerülnek megjelenítésre, és hogy a szervezetek a közvetlen közleményeiket hogyan kell megküldeni, és mikor jelenhetnek meg a Cégközlöny felületén.
    Fontos rendelkezés, hogy a jövőben a nyilvántartásban szereplő valamennyi jogi személy esetében e közzétételi, nyilvánosságra hozatali szabályok érvényesülnek.
    A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információk alapvető rendelkezései
    A 15. §-hoz
    [A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ]
    A Javaslat meghatározza, mi minősül nyilvántartási információnak. A nyilvántartási információ a nyilvántartási jegyzék adatára, a nyilvántartási iratra és a számviteli beszámolóra vonatkozó információ. Ez az információ irányulhat az egyes szervezetekre vonatkozó információra, de akár a nyilvántartási jegyzék teljes tartalmának meghatározott szempontú csoportosítása is nyilvántartási információ lehet. A Javaslat a legalapvetőbb nyilvántartási információkat jeleníti meg. A nyilvántartási információ fogalmába beemeli a számviteli beszámolókról való információt is. A további információs szolgáltatásokra, a nyilvántartási információ egyes fajtáira és azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályok kormányrendeletből ismerhetőek meg.
    A Javaslat egyik fontos újdonsága, hogy a jövőben minden járási hivatalban (kormányablakban) nyilvántartási kivonat, nyilvántartási másolat, nyilvántartási bizonyítvány, nyilvántartási névjegy vagy akár nyilvántartási iratról másolat kérhető, vagyis jelentősen bővül azon helyek köre, ahol információhoz lehet jutni. Az elektronikusan biztosított információ szolgáltatásának jelentős javulását eredményezi az, hogy a nyilvántartási portálon keresztül azonnali fizetés mellett online információhoz lehet jutni. Emellett megmarad a bíróságnál igényelhető információ lehetősége is. A törvény a jövőben normatív módon rögzíti, hogy közhiteles nyilvántartási információt csak közvetlenül az "állami szolgáltatótól" lehet igényelni, vagyis más piaci szolgáltató által biztosított, a nyilvántartási jegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatás nem közhiteles. A Javaslat továbbá egyes elnevezések esetében kimondja, hogy azokat a nem "állami szolgáltatótól" igényelt információ során nem lehet használni.
    A nyilvántartási információs szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat (automatizált információ, állandó hozzáférését biztosító információ, csoportosított információ stb.) kormányrendelet fogja tartalmazni.
    A 16. §-hoz
    [Ingyenes nyilvántartási információ]
    A Javaslat alapján is biztosít az állam ingyenes információt. Az állam által biztosított ingyenes információ célja, hogy az információt igénylő megbizonyosodhasson arról, hogy a szervezet létezik, továbbá, hogy megismerhesse e szervezet nyilvános adatait. Az ingyenes információ tájékoztató jellegű.
    A 17. §-hoz
    [E-Justice portál]
    A Javaslat a digitális irányelvre figyelemmel szabályozza az e-Justice portálon keresztül biztosított uniós információs szolgáltatást, azzal, hogy a megismerhető adatok a nyilvántartási információról szóló kormányrendeletbe kerülnek.
    A jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolójának közzététele
    A 18. §-hoz
    [Számviteli beszámolók közzététele]
    A számviteli beszámolók közzétételéről és letétbe helyezéséről a számviteli jogszabályok rendelkeznek. Jelenleg a cégeknek a Céginformációs Szolgálat részére, a civil szervezeteknek az Országos Bírósági Hivatal részére kell megküldeniük a számviteli beszámolóikat. A cégek a számviteli beszámolóikat 2009-től (első ízben a 2008-as üzleti évről) közzététel és letétbe helyezés céljára kizárólag az erre létrehozott informatikai rendszeren keresztül, elektronikus úton küldhetik meg. A civil szervezetek esetében - az előírásoktól függően - még papír alapon és elektronikus úton is történhet a benyújtás. A számviteli beszámoló benyújtás mulasztásának jogkövetkezményei is többfélék jelenleg. Cégek esetében a jogkövetkezményt az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adó- és vámhivatal alkalmazza (adószámtörlés), a civil szervezetek esetében pedig a Cnytv. alapján a nyilvántartó bíróság (bírság). Míg a cégek esetében akár a cég megszüntetéséhez is vezethet a mulasztás, civil szervezet esetén kizárólag bírság kerül kiszabásra. Megjegyezhető az is, hogy a jelenlegi helyzet az állami adó- és vámhatóság számára például azért okozhat nehézségét, mert más szerv eljárásában elkövetett jogsértés ügyében kell eljárnia, így például a kimentésként megfogalmazott körülményeket nem tudja közvetlen módon vizsgálni. A civil szervezetek esetén is más szervezethez kell benyújtani a beszámolót, mint amely később szankcionálja a benyújtás elmaradását.
    A Javaslat ezeket a különféle megoldásokat hozza egy nevezőre, és a számviteli beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével és a benyújtás esetleges elmulasztásával összefüggő felhívási és értesítési feladatokat kizárólagosan az információs szolgálathoz telepíti. Ezzel a megoldással a mulasztással összefüggő intézkedések alkalmazására (felhívás, stb.) is sokkal gyorsabban kerül majd sor.
    A Javaslat a jogi személyek számviteli törvény szerinti beszámolójának közzététele körében csak a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza, a többi kérdés végrehajtási rendeleti szinten kerül meghatározásra. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet tekintetében jelentős változást jelent a javaslatbeli megoldás. A Javaslat alapján a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a nyilvántartásban szereplő jogalanyra, amelyet a rá vonatkozó törvény e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez.
    A jogi személyek alapvető adataira vonatkozó közös rendelkezések
    A 19. §-hoz
    [A nyilvántartási szám, a jogi személy elnevezése, székhelye]
    A rendelkezés valamennyi, a nyilvántartásban szereplő jogi személyre vonatkozó adatként rögzíti a nyilvántartási számot, a nevet és a székhelyet.
    Fejezet
    A szervezetre vonatkozó általános rendelkezések
    A szervezet alapvető adataira vonatkozó rendelkezések
    A 20. §-hoz
    [Az EUID]
    A Javaslat önálló szakaszban jeleníti meg az EUID-t.
    A 21-22. §-hoz
    [A jogi személy elnevezése]
    [Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]
    A Ptk. 3:1. § -a a jogi személy általános rendelkezései között a jogi személy jogképességéhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza, vagyis minden rendelkezése feltétlen érvényesülést kívánó norma. A Ptk. 3:1. § (5) bekezdése szerint "a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie". A Ptk. 3:2. § értelmében a jogi személyek általános szabályai érvényesülnek a Ptk.-ban nem szabályozott jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező, azonban jogalanyisággal felruházott személyre. Ebből következően minden szervezetnek névvel kell rendelkeznie, hiszen saját elnevezés nélkül nem teljesül az egyik fontos törvényi feltétel, a saját név.
    A Javaslat a név körében csak az alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat nem ismétli meg azokat a szabályokat, amelyeket a Ptk. 3:6. §-a már kimond. (Fontos jelezni, hogy a Ptk. 3:6. § is módosításra kerül.)
    A részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek elhelyezésre. Így végrehajtási rendeletbe kerül az állami, nemzeti szó használatához kapcsolódó, a szervezet tagjának, a gazdasági társaság tulajdonosának nevének feltüntetéséhez, a történelem kiemelkedő személyiségének nevének feltüntetéséhez kapcsolódó és egyéb, a Ctv.-ben lévő részletező jellegű rendelkezés. Mivel ezek a névre vonatkozó jogszabályi előírások, nem pedig bíróságnak a név elfogadhatóságára vonatkozó döntési jogát korlátozzák, elhelyezhetőek a törvényi szintnél alacsonyabb szintű jogszabályban is. Fontos jelezni, hogy ehelyütt a Javaslat normatív módon is utal arra, hogy a névre vonatkozó rendelkezések egy része végrehajtási jogszabályban kerül rendezésre.
    A jogi személy nevének vonatkozásában kiemelhető, hogy a Javaslat a garanciális szabályok között fenntartja a névvalódiság, a névszabatosság és a névkizárólagosság szabályát.
    A Javaslat továbbra is megtartja a név elemeinek a meghatározását. A szervezet tevékenységére utaló jelzők használatáról a Javaslat ismét rendelkezik, azonban kötelezővé nem teszi, hogy a szervezet a nevében utaljon főtevékenységére. A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a rövidített névben a választott cégforma kizárólag rövidített formában tüntethető fel. A bírói gyakorlat már kimunkálta, hogy a név (cégnév) írásmódjának is jelentősége van, így ha a szervezet a neve bejegyzését követően a neve írásmódját megváltoztatja, akár a rövidített név tekintetében, az változásbejegyzési eljárást von maga után. A szervezeti forma megnevezése, a névben való feltüntetése a névnek nem a szervezet által meghatározható része. Ezért a jövőben - a végrehajtási rendelet - egyértelműen meghatározza, hogy a szervezeti formákat hogyan és milyen írásmóddal kell feltüntetni. Ez alól csupán a civil szervezetek képeznek kivételt, figyelemmel arra, hogy az Ectv. 4. § (1) bekezdése szerint "[a]z egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel."
    A 23. §-hoz
    [A székhely, a telephely]
    A Javaslat a székhelyet a Ptk. székhelyre vonatkozó rendelkezése mellett elsődlegesen a központi ügyintézés helyeként határozza meg. Főszabályként a szervezet székhelye az ügyvezetés helye, így a központi ügyintézés helye szervezet vezetésének, vagyis ügyvezetésének helye. A szervezet székhelye további funkciókat is ellát: a szervezet hivatalos iratainak postai kézbesítési helye és itt kell ellátni a külön jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeket is. A Javaslat ezen utóbbi összefoglaló fordulattal él, és elhagyja a kazuisztikus felsorolást a definícióból, mert a külön jogszabály rendelkezéseire utalás, a példálódzó felsorolás jellegű szabályozás valós normatív tartalmat nem hordoz. A cégtábla követelményét a Javaslat megváltoztatja és nem annak fizikai, tényleges cégtáblával történő megjelenítését írja elő, hanem azt, hogy egyértelműen azonosítani lehessen egy ingatlannál, hogy az székhelyül (is) szolgál.
    A Javaslat továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a központi ügyintézés, vagyis az ügyvezetés tényleges helye eltérjen a székhelytől. Ez azonban nem változtat azon, hogy a székhely további funkcióit a székhelyen kell biztosítania a szervezetnek, így különösen a postai küldemények átvételét. Fontos rámutatni arra, hogy a központi ügyintézés helye nem befolyásolja a szervezet döntéshozó szervének ülésezési helyét, tehát az a jövőben is bárhol lehet, feltéve, hogy a szervezet a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint eljárva a döntéshozó szerv ülésezésének helyét - ha az nem a székhelyen történik - rögzíti a létesítő okiratban.
    Fontos változtatás, hogy a Javaslat elhagyja a telephely-fióktelep megkülönböztetését a székhelyen kívüli üzemi letelepedés körében. A mai viszonyokban ugyanis már nincs jelentősége, hogy valamely telephely eltérő vagy azonos településen van-e, mint a székhely. Minden belföldi tevékenység végzési hely, amely tartós, önállósult, az telephely.
    A 24. §-hoz
    [A szervezet fióktelepe, a cég tevékenysége elsődleges folytatásának helye]
    A fióktelep fogalmát a Javaslat a szervezet külföldi fióktelepének megjelölésére tartja fenn, ezzel megszüntet a Ctv. egyes rendelkezéseinek értelmezési nehézségét.
    A Javaslat 39. alcímében az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzésekről szóló §-ban a digitális irányelv előírásának megfelelve rögzíti, hogy az EUID-val rendelkező cégek Európai Unión belül alapított fióktelepét a jövőben a bíróság hivatalból, külön kérelem nélkül is maga jegyzi be, mert a digitális irányelv rendelkezése alapján a fióktelep szerinti tagállam nyilvántartása ezt az információt átadja a magyar bíróságnak. E bejegyzés azonban nem tartozik az automatikus bejegyzések alá, mert ebben az esetben - nyilvánvalóan - nem a hazai szabályozás szerinti formalizált értesítést küld a tagállami nyilvántartás, hanem uniós végrehajtási rendelet határozza meg az informatikai és formai elemeket. Amennyiben az értesítés alkalmas lesz arra, hogy azt automata értelmezze, a magyar bejegyzésre humán erőforrás nélkül kerülhet sor.
    A Javaslat a § (2) és (3) bekezdése tekintetében nem változtat érdemben a Ctv. rendelkezésén, csupán elhagyja az arra való utalást, hogy a cég a (cég)nyilvántartásba bejegyzett, hiszen e kitétel szükségtelen. A cég csak az a jogalany lehet, amely a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett.
    A 25. §-hoz
    [Képviselet, cégjegyzés]
    Az adott jogi személy típusra, cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályok határozzák meg, hogy kik rendelkeznek, rendelkezhetnek képviseleti joggal. A szervezet képviselői általános megközelítésben két kategóriába sorolhatóak. Egyrészt törvényes képviselők, vagyis a szervezet ügyvezetését ellátó személy, vagy személyek. Másrészt képviseleti joggal rendelkeznek azok a személyek, akiket a Ptk. 3:30. §-a szervezeti képviselőknek tekint.
    Az ügyvezetés, a vezető tisztségviselők tekintetében fontos rámutatni a következőkre. A Ptk. általános rendelkezése [3:21. § (1) bekezdése] szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:29. § (1) bekezdése szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A törvényes képviselet körében kiemelhető, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogának létrejöttéhez elegendő a vezető tisztségviselői megbízás létrejötte, vagyis a képviseleti jog a vezető tisztségviselés evidens velejárója. A képviseleti jog ugyanakkor nem tapad elválaszthatatlanul a vezető tisztségviselői megbízáshoz, vagyis a polgári jog szabályai szerint nem kizárt - testületi jellegű vezetés esetében elsődlegesen -, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti joggal ne rendelkezzen. A cégjogi szabályozás 2018-ig a cégjegyzék tartalmaként a cég képviselőit tartalmazta, és e megoldás zavart nem keltett, mert a szövetkezeti cégforma esetében merült csak fel a fenti kérdés. Nemzetközi tapasztalatok, elvárások miatt azonban változtatni kellett a cégjegyzék tartalmán, és 2018-tól a következő szabályozó elv érvényesül. A cég minden vezető tisztségviselőjének a cégjegyzékből megismerhetőnek kell lennie, és ha további személyek is képviseleti joggal rendelkeznek, akkor indokolt, hogy ők is megismerhetőek legyenek a cégjegyzékből.
    Ezen cégjogi megközelítés sajnálatos módon nem várt zavart keltett, és egyes ügyekben olybá tűnt, hogy bejegyezhető olyan vezető tisztségviselő is, aki képviseleti joggal nem rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy a cégnek más képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője nincs. Ez azonban nem megengedhető. Ehelyütt ismét utalni lehet a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésére, amely szerint a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. E normatív előírás feltétel nélküli érvényesülést kívánó norma, vagyis bármely elem hiánya esetén jogi személyről nem beszélhetünk. E normából egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv a jogi személy létrejöttének és törvényes működésének egyik feltétele, vagyis a jogi személynek olyan szervvel kell rendelkeznie, amely e két funkciót együttesen ellátja. Ha a szervezetnek nincs képviseleti joggal rendelkező ügyvezetést ellátó szerve vagy ilyen személye, akkor a jogi személy alapvető kritériuma nem teljesül. A Javaslat egyértelmű rendelkezéssel mondja ki, hogy a szervezet vonatkozásában a nyilvántartási jegyzékben legalább egy képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőnek lennie kell. Fontos kiemelni tehát, hogy a cégjog azon változása, amely bevezetésre került az elmúlt évben, és amelyet a Javaslat is fenntart, nem változtatta meg a korábbi elvárásokat, hanem további személyek feltüntetését eredményezi a nyilvántartásban. A Javaslat fenntartja a cégjegyzés fogalmát és immár valamennyi szervezet esetében használatossá válik. A cégjegyzés a szervezet írásbeli képviseletére való jogosultság.
    A 26. §-hoz
    [Címpéldány, aláírás-minta]
    A Javaslat fenntartja az aláírási címpéldány és az aláírás-minta jogintézményét. A Javaslat már nem tartalmazza a címpéldány, aláírás-minta nyilvántartási jegyzék adatával való összekapcsolás szabályát, továbbá azon szabályt, hogy az ügyvéd, kamarai jogtanácsos mikor készíthet aláírásmintát. E rendelkezések végrehajtási rendeleti szinten kerülnek újragondolásra.
    A § első mondata kimondja, hogy a szervezet kérelmére a nyilvántartási jegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát. A címpéldány bejegyzési eljárásban való benyújtása - mind papír alapú formában, mind elektronikus tanúsítvány formájában - a szervezet számára azzal az előnnyel jár, hogy működése során az eljáró képviselőnek nem kell külön igazolnia ilyetén minőségét és aláírásképének (elektronikus aláírása jellemzőinek) valódiságát, mert az a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Kiemelhető, hogy a rendelkezés nem azt mondja ki, hogy csak az minősül szabályszerű elektronikus aláírásnak, amelyet olyan elektronikus aláírással láttak el, amelyet a szervezet korábban benyújtott a bírósághoz, hanem azt, hogy ha benyújtották a szervezet képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát, az annak megfelelő elektronikus aláírás szabályszerű (cégszerű) aláírásnak minősül - vagyis az aláírás tekintetében egyéb igazolásra nincs szükség.
    A Pp. 325. § (1) bekezdés d) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja. Ebből az következik, hogy a Pp. által írt "rá vonatkozó szabály" a cégek tekintetében a Javaslat értelmezésével azt jelenti, hogy a cégjegyzés során egyértelműen ki kell derülnie a nyilatkozatból, hogy a képviselő a szervezet nevében ír alá. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az aláírói minőségnek megállapíthatónak kell lennie (tehát hogy képviselőként ír alá a természetes személy), másrészt azt, hogy ténylegesen alá is kell írnia a dokumentumot. Ezt a bírósági gyakorlati is visszaigazolja. A BDT 2017.3667. számon közzétett eseti döntés kimondja, hogy "[25] A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas."
    A fentiek alapján elektronikus úton tett cégjegyzésnek minősül bármilyen megoldás, amelynél teljesül az a feltétel, hogy a képviselőtől származó, hozzá köthető elektronikus aláírás jön létre, és az aláírt dokumentumból kiderül, hogy az aláíró azt a szervezet nevében írta alá.
    Fejezet
    A nyilvántartási eljárás általános szabályai
    Általános eljárási szabályok
    A 27. §-hoz
    [Polgári peres és nemperes szabályok alkalmazása, az általános intézkedési kötelezettség határideje]
    A Javaslat önálló fejezetben jeleníti meg mindazokat az általános eljárási kérdéseket, amelyek a jövőben minden nyilvántartási eljárás tekintetében közös szabályként működnek. A közös szabályok egy helyre koncentrálása kettős célt szolgál. Egyrészt megszünteti a hatályos nyilvántartási törvényeknek azt a megoldását, amely minden egyes nemperes eljárás (bejegyzési eljárás, törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlés stb.) tekintetében megállapítja az alapvető szabályokat. E párhuzamosságok fenntartása szükségtelen. Másrészt a szabályok koncentrációja érdemi változtatást is jelent, hiszen a fejezet rendelkezései gyakorlatilag minden nyilvántartási eljárásban az eljárási kérdések alapját képezik, vagyis minden egyes nyilvántartási eljárás típus ezen eljárási kiindulóponton nyugszik a jövőben.
    A § általános szabályként rögzíti immár, hogy a nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás. A rendelkezés nem utal az első, másodfokra külön, vagyis minden szakaszban, és a felülvizsgálati eljárásban érvényesül, hogy a kapcsolattartás elektronikus. Kimondja ezt a Javaslat még annak mérlegelése után is, hogy a szerveztek egy szűk rétege tekintetében nem érvényesül a teljes elektronikus kommunikáció, hiszen a bíróság a szervezetnek a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kénytelen kézbesíteni.
    Az (1) bekezdés kapcsán indokolt kiemelni azt, hogy a nyilvántartási eljárás nemperes eljárási jellegéből az következik, hogy az eljárási kérdések feltárása több lépcsőben történik. A Javaslat elsődleges háttérjogszabálya a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Pnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései. Ezen hivatkozott 11 bekezdésben foglalt szabályozás az első lépcső. E törvényből következik, hogy a nyilvántartási eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, és hogy az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, holott a nyilvántartási eljárás törvényszék előtt folyik. E rendelkezésre figyelemmel kell a bejegyzési eljárásban kifejezetten rendelkezni a kötelező jogi képviseletről.
    Az eljárási kérdések feltárásának következő lépcsője a Pp. Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Pnp. nem rendelkezik, ott a Pp. rendelkezéseit kell figyelembe venni, feltéve, hogy a Javaslat nem tér el ezen két törvény rendelkezéseitől.
    A Javaslat általános szabályként tartja fenn immár a nyilvántartási eljárásban érvényesülő szabályként, hogy szünetelésnek, és cégek esetében költségkedvezmény engedélyezésének nincs helye; a törvényen alapuló költségkedvezményt természetesen ez nem érinti. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések és a gyakorlat alapján is megállapítható, hogy a bíróság az általa lefolytatott eljárásokban okirati bizonyítás mellett jár el. A személyes meghallgatás kivételesnek tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a személyes meghallgatásnak más, a Javaslat hatálya alá tartozó nemperes eljárás esetén a jövőben is szerepe lehet (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás), a § (3) bekezdése utal arra, hogy az okirati bizonyítás mellett a törvény más megoldást is kínálhat. Fontos változás, hogy a civil nyilvántartási eljárás szabályaihoz közeledő szemlélettel a Javaslat azt rögzíti, hogy főszabály szerint a bírósági titkár is önálló aláírási joggal, érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat a nyilvántartási eljárásban. A jövőben a bírósági rendszernek a dömpingügyekben a gyors és kiszámítható bejegyzésekre, ugyanakkor a valós és állami kényszer erejű törvényesség felügyeleti eljárásokra kell épülnie. E feladatok ellátásban a bírósági titkárok hathatós és magas szakmai színvonalú segítséget tudnak biztosítani. Ahol annak garanciális jelentősége van, ott a Javaslat kifejezetten rendelkezik a kizárólagos bírói jogkörről. A Javaslat megjeleníti a bírósági fogalmazót megillető eljárási jogkört is. A bírósági fogalmazó továbbra is részt vehet a nyilvántartási eljárás intézésében, azonban érdemi végzéseket, vagy fellebbezéssel támadható végzéseket nem hozhat.
    A bírósági ügyintéző által ellátható feladatok a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendeletben kerülnek a jövőben meghatározásra.
    A Javaslat a nyilvántartási eljárás általános szabályai között rögzíti azt is, hogy az automaták által elvégezhető eljárási cselekmények humán erőforrás nélkül, automatizált módon végezhetőek. A Javaslat számos olyan eljárási cselekményt szabályoz (például adatigénylés más szervezettől, nyilvántartási jegyzékbe történő egyes bejegyzések, bírósági végzések közzététele), amelyek tényleges elvégzésére automatizáltan (automatikus végzéssel, automatikus intézkedéssel) kerül sor. Ezekben az esetekben a bírósági ügyintézést támogató automata vagy az információs szolgálat automatája hozza meg a szükséges intézkedést, azonban fontos kiemelni, hogy ezen intézkedések is bírósági, illetve információs szolgálat általi intézkedésnek minősülnek. Nincs tehát jogi különbség abban, hogy a konkrét intézkedés ember által vagy automata által történik; jelentősége annak van, hogy mely szervezet nevében és milyen intézkedés történik. A Javaslat azonban nem jeleníti meg, hogy az adott intézkedés automatizált módon történik, mert azon intézkedéseket, eljárási szakaszokat, amelyek automatizáltan végezhetőek, továbbá a részletszabályokat végrehajtási rendelet állapítja meg. Ezzel a szabályozási technikával kellően magas absztrakciós, törvényi szinten lehet szabályozni az eljárást, és az informatikai rendszer fejlesztéseit nem kell törvényi szinten lekövetni, hiszen erre szükség sincsen.
    A Javaslat az általános eljárási szabályok között határozza meg a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét. Mindazokban az esetekben, amikor a Javaslat konkrét határidőt nem állapít meg, akkor a beadványnak a bíróság informatikai rendszerébe történő érkezését követő munkanaptól, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számított legkésőbb öt munkanapon belül a bíróságnak intézkednie kell.
    Az általános intézkedési határidő meghatározása biztosítja, hogy a Javaslatban ne kelljen minden egyes intézkedés vonatkozásában külön nevesíteni az adott intézkedéssel kapcsolatos intézkedési határidőt, csak azokban az esetekben, amikor a határidő eltér az általános intézkedési határidőtől. Amennyiben a Javaslat valamely beadvánnyal kapcsolatban intézkedési kötelezettséget ír elő, de nem határozza meg annak határidejét, azt a bíróságnak legkésőbb öt munkanapon belül kell teljesítenie. Ha a szervezet, vagy az eljárásban részt vevő más személy a bíróság felhívásának határidőben nem tesz eleget, ennek következményeit a bíróságnak legkésőbb a határidő lejártától számított öt munkanapon belül le kell vonnia. Ha a perbíróságnak határozata megérkezik a bírósághoz, amely olyan az intézkedésre okot adó esemény, amely nem beadványhoz, vagy a bíróság által meghatározott határidőhöz köthető, ugyanakkor intézkedési kötelezettséget feltételez, amelyre konkrét rendelkezés hiányában az általános intézkedési határidő az irányadó.
    A 28. §-hoz
    [A bíróság illetékessége]
    A Javaslat szerinti nyilvántartási eljárási ügyek az általános, székhely szerinti illetékesség szerint alakulnak, azonban a Javaslat rögzíti, hogy törvény kizárólagos illetékességi szabályt is előírhat. A Javaslat - jelen § (3) bekezdésében - maga is meghatároz néhány kizárólagos illetékességi szabályt.
    A 29. §-hoz
    [Elektronikus kapcsolattartás]
    A nyilvántartási eljárásban a kapcsolattartás keretében - figyelemmel arra, hogy a Pnp. etekintetben rendelkezést nem tartalmaz, - a Pp. elektronikus kapcsolattartási szabályai kerülnek figyelembevételre. Megállapítható, hogy a Pp. rendelkezési kevés kivételtől eltekintve alkalmazhatóak és értelmezhetőek a nyilvántartási eljárásban is.
    A szervezetek jelentős része az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a Pp. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az E-ügyintézési törvény 9. §-ának (1) bekezdése határozza meg az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét (különösen: gazdálkodó szervezetek, köztestület). Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja a gazdálkodó szervezet fogalmát a Pp.-re utalással határozza meg azzal, hogy nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Javaslatban meghatározott valamennyi szervezeti formában működő szervezet, illetve a szervezet ügyében kérelembenyújtási joggal rendelkező személy főszabályként elektronikus kapcsolattartásra köteles.
    A szervezet vezető tisztségviselői tekintetében a Javaslat mondja ki, hogy a hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezetek vezető tisztségviselői a nyilvántartási eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezettek egyéb szervezetek (bíróságok, hatóságok, ügyész), amelyek a törvényességi felügyeleti eljárásban a Pp. szerinti kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazásával járhatnak el. Mivel azonban ezek a szervezetek a nyilvántartási portált nem tudják az általános módon használni, mert az azonosításuk nem a benyújtó személyhez kötődik, a Javaslat biztosítja, hogy beadványaikat - az eljárást megindító kérelmeiket - a szervezet hivatali kapujáról adhassák be. Természetesen, ha az nyilvántartási portál, illetve az elektronikus ügyintézés szabályai biztosítani tudják, hogy a portált használó természetes személynek a szervezettel összefüggő kapcsolata is azonosítható legyen, a nyilvántartási portál használata a hatóságok, ügyészség, bíróságok esetében sem lesz probléma. Fontos kiemelni azt, hogy a bár a hatóság, ügyészség, bíróság a hivatali kapuján keresztül tarthatja a kapcsolatot, a beadvány és a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket be kell tartania, tehát elektronikus formában és az előírt nyomtatványon kell a beadványt, kérelmet benyújtani. A rendelkezés csak a benyújtás módjában tér el a főszabálytól. Az eljáró jogi képviselők esetében az a tény, hogy őket az ügyvédi, közjegyzői kamara aktív tagként tartja nyilván, ellenőrzésre fog kerülni. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett személyekre a Pp. 605-606. §-ait kell alkalmazni.
    A szervezeteknek van egy szűk rétege, az adószámmal nem rendelkező egyesületek, alapítványok, amelyek az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel nem kell, hogy rendelkezzenek. A nyilvántartási eljárás, elsődlegesen a bejegyzési eljárás új informatikai megoldásai, az automatizált formai és tartami ellenőrzések elvégzése azonban indokolttá teszik, hogy ezen szervezetek kérelme, beadványa már a bírósághoz érkezéskor elektronikusan feldolgozható, automaták által értelmezhető legyen. Erre tekintettel a Javaslat azt írja elő, hogy ezen szervezetek is elektronikus úton, a nyilvántartási portálon keresztül adják be a kérelmeiket és beadványaikat, azonban segítséget kapnak állami szolgáltatás útján. Ezek a szervezetek a bejegyzési eljárásban kötelesek a kérelmeiket és beadványaikat az ügyintézési portálon biztosított szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálról benyújtani, más nyilvántartási eljárás esetén pedig választhatják a benyújtás ezen módját. Annak részletszabályait, hogy e szolgáltatás mire terjed ki, és mely szerv biztosítja, a Javaslat kormányrendeleti szintre utalja. Ha a kérelem vagy beadvány benyújtása állami szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálon történik, a bíróság papír alapon, postai úton kézbesít.
    Sajátos eljárási előírásként rögzíti a Javaslat, hogy a szervezet, a vezető tisztségviselő, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy, továbbá a jogi képviselővel eljáró személy a beadványait, kérelmeit a nyilvántartási portálon köteles benyújtani. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja, hogy a bíróság és a szervezet, egyéb résztvevők, ideértve az eljáró jogi képviselőket is, gördülékenyen, a platform adta lehetőségeket kihasználva tartsák a kapcsolatot.
    A nyilvántartási eljárásban nyomtatványok segítségével lehet beadványokat készíteni. Ezen űrlapok, nyomtatványok a nyilvántartási portálon elérhetőek lesznek. A kérelmező, a beadványt benyújtó személy a nyilvántartási portálon tölti ki a kérelmet, és azonosítását követően tudja az E-ügyintézési törvénynek megfelelően a beadványt benyújtani.
    A Javaslat - a Pp. hasonló rendelkezésének szellemében - sajátos eljárási szabályt rögzít azokra az esetekre, amikor az eljárásban részt vevő személy nem a Javaslat szerinti módon terjeszti elő beadványát. Ezekre az esetekre - a Pp. azonos szabályozási célú rendelkezésére figyelemmel - a Javaslat kimondja, hogy az eljárást megindító kérelmet a bíróság visszautasítj a, az egyéb beadvány tekintetében pedig a fél nyilatkozatai hatálytalanok, vagyis az abban foglaltakhoz joghatás nem fűződik. Garanciális okokból a hatálytalan beadvány esetén az azt benyújtó fél a hatálytalanság tényéről értesítést fog kapni. E rendelkezésnek különösen a Javaslat alkalmazásának kezdeti időszakában lesz jelentősége. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános szabálytól történő eltérést a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy tekintetében enged. Fenntartja a Javaslat - a Pp. 616. §-át nem érintve, vagyis az azzal együtt érvényesülő eljárási rendelkezésként - azt a garanciális szabályt, hogy a bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A Pp. 608. §-ával összefüggésben rögzíti, hogy - míg a felek jelentős része a fentiekben ismertetett módon az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletétől eltérő módon, a nyilvántartási portál útján nyújtja be a bíróságnak a beadványát, addig - a bíróság mindig az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletei szerint kézbesít, vagyis cégkapura vagy más E-ügyintézési tv. szerinti elérhetőségre küldi meg a bírósági iratokat.
    A 30. §-hoz
    [A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének kötelező elektronikus kapcsolattartása]
    A Javaslat kötelező elektronikus kapcsolattartási kötelezettséget ír elő a hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének. A gyors és hathatós nyilvántartási eljárásnak az egyik feltétele, hogy ha arra szükség mutatkozik, akkor a bíróság a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett, elektronikus úton tudjon kapcsolatba lépni a szervezet vezető tisztségviselőjével.
    A 31. §-hoz
    [Pénzbírság]
    A Pp. pénzbírságra vonatkozó rendelkezései a nyilvántartási eljárásban "megfelelően" nem kerülhetnek alkalmazásra, ezért szabályozza a Javaslat a nyilvántartási eljárásban alkalmazható pénzbírság jogintézményét. A Javaslat így sajátos nyilvántartási eljárási pénzbírsági előírást tartalmaz, amely a nyilvántartási eljárás lefolytatása során alkalmazható. A Javaslat több ponton utal a pénzbírságra, vagy úgy, hogy a bíróság pénzbírságot alkalmaz, vagy úgy, hogy alkalmazhat.
    Adatigénylés
    A 32. §-hoz
    [Adatigénylés]
    A Javaslat általános szabályként rögzíti azt, hogy a bíróság más állami nyilvántartásokból adatot igényelhet, ha az a feladata ellátásához szükséges. Emiatt nincs szükség például a törvényességi felügyelet szabályai között rögzíteni, hogy a bíróság szükség esetén megkeresi a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervet.
    Az állami nyilvántartások közötti adatátadások egyre jelentősebb szerepet kapnak a nyilvántartás vezetésében, az ellenőrzések lefolytatásában.
    A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok
    A 33. §-hoz
    [A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]
    A Javaslat általános szabályokat fogalmaz meg a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványok alaki feltételeire, hiánypótlás elrendelésére és visszautasítására vonatkozóan. Ezekben a kérdésekben főszabályként a Pp. rendelkezései érvényesülnek. A Javaslat azonban néhány speciális szabályt is meghatároz. A Javaslat rögzíti, hogy a nyilvántartási eljárásban minden beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni. A nyomtatvány használata azzal az előnnyel jár, hogy így a beadás előtt már ellenőrizhető, hogy a nyomtatványban megjelölt nyilvántartási adatok helyesek, a beadványhoz előírt mellékletek csatolásra kerültek-e stb.
    A Javaslat elsődlegesen a Pp. szerinti elektronikus okiratok benyújtását teszi lehetővé, amelyet a Pp. elismer. Jelezhető, hogy a Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a bejegyzési eljárás körében. Fontos érdek, hogy ha a bejegyzési eljárásban papír alapú okiratokról készített digitalizált iratok kerülnek benyújtásra, akkor ezen papír alapú okiratok átalakítását főszabályként a jogi képviselő végezze el (szkennelje).
    A Javaslat nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között rendelkezik arról az informatikai és formai vizsgálatról, amelyhez hasonló eljárási cselekményt a Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás keretében szabályoz. A szabályozás oka az, hogy az elektronikus nyilvántartási eljárásban az általános szabályok között az elektronikusan érkező beadványokat kell szabályozni, hiszen kivételessé válik a papír alapú beadvány előterjesztése.
    A beadvány nyomtatványa a nyilvántartási portálon lesz elérhető, és a nyomtatvány kitöltésére, a beadvány összeállítására is lehetőség lesz az oldalon. A beadvány "elküldése" előtt az információs szolgálat elvégzi azokat a feladatokat, amit már jelenleg is ellát a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek vonatkozásában. Az informatikai ellenőrzést, a kérelem formai és koherencia ellenőrzését.
    Az informatikai rendszer a benyújtónak visszaigazolást küld arról, hogy továbbította a kérelmet a bíróságnak.
    A 34. §-hoz
    [Hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]
    A Javaslat általános szabályokat fogalmaz meg a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványok tekintetében a hiánypótlás elrendelésére és a visszautasításra vonatkozóan. Ezekben a kérdésekben főszabályként a Pp. rendelkezései érvényesülnek. A Javaslat azonban néhány speciális szabályt is meghatároz. A Javaslat határidőt ír elő arra, hogy legfeljebb hány napos hiánypótlási határidő adható. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében meghatározott okok alapján visszautasító végzés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Javaslat lehetővé teszi.
    A 35. §-hoz
    [Papír alapú beadványokra vonatkozó eltérő szabályok]
    A nyilvántartási eljárás elektronikus eljárás, azonban lehetséges, hogy egyes részt vevő személyek mégis papír alapon kommunikálnak a bírósággal. Erre akkor kerülhet sor, ha a részt vevő személy sem az E-ügyintézési tv., sem a Javaslat alapján elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, és azt nem is vállalja. Ilyen eset lehet, ha természetes személy kezdeményez valamely nyilvántartási eljárást (törvényességi felügyeleti eljárást) vagy e törvényben előírt bejelentést, beadványt ad be. Ezekre az esetekre speciális rendelkezéseket kell adni. A Javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy a papír alapú beadványokat nem az információs szolgálatnál, hanem közvetlenül a bíróságnál kell előterjeszteni.
    A rendelkezés a Pp. szabályaira is figyelemmel speciális kivételt állapít meg a hatálytalan nyilatkozat szabálya alól. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezésekhez képest eltérést enged az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy papír alapon előterjesztett beadványának hatálytalansága tekintetében akkor, ha papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére is sor kerül.
    A Javaslat a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje tekintetében az általános szabálytól eltérően kimondja, hogy az általános intézkedési kötelezettség határideje papír alapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.
    A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai
    A 36. §-hoz
    [A nyilvántartási eljárást megindítása iránti kérelem]
    A Javaslat speciális beadványként szabályozza a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet, melynek általános követelményként meghatározza kötelező tartalmi elemeit és mellékleteit. A nyilvántartási eljárást megindító egyes kérelmekre vonatkozó többlet követelményeket a Javaslat az adott nyilvántartási eljárást megindító kérelemnél határozza meg.
    A 37. §-hoz
    [A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]
    A nyilvántartási eljárás alapvető kérdése, hogy a kérelmet az arra jogosult adja-e be, és ha jogi képviselő jár el, az eljáró jogi képviselő a kamarai nyilvántartások alapján az eljárásban eljárhat. Ennek érdekében a bíróság a kamarai nyilvántartásokból történő adatigénylés útján megbizonyosodik arról, hogy a jogi képviselő a kamarai nyilvántartásba bejegyzett és aktív tag. A jogi képviselő képviselői jogállása nemcsak meghatalmazáson, hanem törvény közvetlen rendelkezésén is alapulhat. A közjegyző a felet nem meghatalmazás alapján képviseli, hanem a törvény közvetlen rendelkezése alapján illeti meg a képviselő jogállása. Esetében tehát a bíróság nem meghatalmazást, hanem képviseleti jogosultságot vizsgál, mégpedig úgy, hogy meggyőződik arról, hogy a megkeresést benyújtó személy valóban közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes.
    A 38. §-hoz
    [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]
    A Javaslat rendelkezik a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem vizsgálatának, hiánypótlás elrendelésének és a kérelem visszautasításának általános szabályairól, külön meghatározva azokat az eseteket, amikor a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kell utasítani, illetve amikor a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem tekintetében hiánypótlási felhívás kiadható.
    Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok
    A 39. §-hoz
    [Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
    A Pnp. 1. § (5) bekezdése kimondja, hogy "az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye." Erre figyelemmel a § (1) bekezdése akár szükségtelennek is tekinthető. Figyelemmel azonban arra, hogy a nyilvántartási eljárásban részt vevő személyek (szervezetek, egyéb felek) szempontjából kiemelt jelentőségű érdek szól amellett, hogy világos legyen, hogy az ügy érdemében születő végzés ítéleti hatályú, tehát vele szemben fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor vannak olyan esetek a nyilvántartási eljárásban, hagyományosan a bejegyzési eljárás bejegyző végzése vonatkozásában, a cégek esetében, ahol a forgalom biztonsága, a szervezetek érdekének elsődlegessége miatt a bejegyző végzés rögtön jogerőssé válik. A bejegyző végzés ellen nem fellebbezésnek van helye, hanem pernek.
    Egyes, nem kérelemre történő bejegyzések ellen továbbra sincs helye fellebbezésnek. Ennek oka, hogy ezen bejegyzések javítására a Pp. szerinti kijavítással vagy a hatályos előírások fenntartásával megmaradó, kijavítást célzó nemperes eljárással kerülhet sor.
    Fejezet
    Egyéb jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések Egyéb jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási adataik kezelése
    A 40. §-hoz
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartási adataik kezelése]
    A § rendelkezik az egyéb jogi személyek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó alapvető rendelkezésekről. Az egyéb jogi személy létesítésével, adatai változásával és törlésével kapcsolatos eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre vonatkozó jogszabályban meghatározott szervezetek (például kamara), amelyeket a Javaslat egységesen nyilvántartó szervnek nevez. E nyilvántartó szerv határoz az egyéb jogi személy tekintetében a bejegyzésről, törlésről, és az adatokat a nyilvántartásba bejegyzi, illetve onnan törli. A jogi személy nyilvántartás létrehozásának egyik fontos célkitűzése, hogy a nyilvántartásból, nyilvántartási jegyzékből megismerhető adatok ellenőrzöttsége, más állami nyilvántartásokkal való egyezősége biztosított legyen. Így ezekben az esetekben is kiemelt jelentősége van annak, hogy a bejegyzendő adatok helyesek, más állami nyilvántartásokkal egyezőek legyenek, valamint az, hogy a bejegyzett természetes személy vonatkozásában - ha törvény alapján az lehetséges - létrejöjjön a kapcsolati kód, amelynek segítségével később frissülni tudnak az adatok. Mindezek érdekében a Javaslat kimondja, hogy a szükséges adatigényléseket és adatellenőrzéseket a nyilvántartó szerv végzi el.
    A 41. §-hoz
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele nyilvántartó szerv hiányában]
    A jogi személyek nyilvántartása olyan jogi személyek adatait is tartalmazni fogja, amelyeket törvény hozott létre, illetve amelyekkel kapcsolatosan a nyilvántartó szerv fogalma nem értelmezhető. Ezekre az esetekre a Javaslat azt írja elő, hogy magának a jogi személynek kell az adatait megadnia a nyilvántartási portál erre a célra szolgáló felületén, és az adatok beküldését követően a bíróság végzi el a szükséges adatellenőrzéseket, adatigényléseket. Ha ennek során a bíróság olyan hibát észlel, amely miatt az adat nem bejegyezhető (például a feltüntetett természetes személy nem azonosítható más állami nyilvántartásból vagy súlyos kizáró ok merül fel), akkor a bejegyzés nem történik meg, hanem a bíróság erről értesíti a jogi személyt. Ezekben az esetekben lehetséges, hogy csak rosszul került például a név vagy egyéb adat megadásra, de nem kizárt, hogy valóban a bejegyzést kizáró ok merül fel. Ha az adathiba kis jelentőségű, amely nem zárja ki a bejegyzést, a bíróság bejegyzéssel rögzíti az egyéb jogi személyt és adatait a nyilvántartási jegyzékben.
    A nyilvántartó szerv értesítése
    A 42. §-hoz
    [Egyéb jogi személyek nyilvántartási adataival kapcsolatos értesítés]
    Lehetnek olyan adatváltozások a nyilvántartásban, amelyek a nyilvántartó szerv tekintetében intézkedést nem igényelnek (például az egyéb jogi személy adószáma, KSH-száma megváltozik stb.), de lehetnek olyan változások is (pl. bejegyzett képviselő halála, bűnügyi nyilvántartó szervtől évente igényelt adatban megjelölt kizáró ok felmerülése), amely intézkedést kívánnak. Ezekről a bíróság, hatóság, egyéb személyek (végrehajtó stb.) automatizált intézkedéssel értesítik a nyilvántartó szervet.
    Fejezet
    Bejegyzési eljárás
    A bejegyzési eljárás közös szabályai
    A 43. §-hoz
    [Általános eljárási szabályok]
    A Javaslat alapján bejegyzési eljárás gyűjtőfogalom alá tartozik a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás (alapítás bejegyzése), a változásbejegyzési eljárás (ideértve a szervezet nyilvántartási jegyzékből való törlését is), a közhasznúvá minősítésről való döntés és annak bejegyzése, törlése, továbbá a szervezet átalakulásnak, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás. Azok a rendelkezések tehát, amelyeket a Javaslat az általános eljárási szabályok között rögzít - a kérelem általános vizsgálatára, hiánypótlására és visszautasítására vonatkozó § kivételével -, minden bejegyzési eljárásban alkalmazandóak.
    A Javaslat az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések közé beilleszti azt az esetet, amikor a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt per indul. Ezen eset száma az automatikus döntéshozatal mellett igen kevés lehet, azonban mégsem zárható ki. Ha a szervezet nyilvántartásba vétele előtt a létesítő okirat teljes érvénytelenségét állapítja meg a bíróság, az azzal a következménnyel jár, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be. A bejegyzési eljárás során felmerülő esetekre általánosan utal a rendelkezés, hiszen felesleges felsorolás szintjén megjeleníteni azokat az eseteket, amelyek a következő §-okból egyébként is kiderülnek.
    A Javaslat fenntartja a bejegyzési kérelem visszavonására vonatkozó rendelkezést, továbbá azt a garanciális szabályt, ami a "próbaperek" megakadályozását célozza. Fontos rámutatni ugyanakkor arra, hogy a Javaslat alapján jelentősen felgyorsulnak majd a másodfokú eljárások, vagyis a jogértelmezési, joggyakorlatbeli "vitákat" a szervezetek fellebbezése folytán a jövőben ésszerű idő alatt lesz lehetséges lefolytatni.
    A Javaslat a bejegyzési eljárásokban bevezeti, kimondja a sorrendiség szabályát. Ennek értelmében, főszabály szerint mindaddig, amíg a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelem jogerős elbírálására nem került sor, a később beadott változásbejegyzési kérelem elbírálására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatal bevezetése oly mértékben gyorsítja fel a gazdasági társaságok kérelmeinek elbírálását, hogy a sorrendiség szabálya gazdasági társaságok esetében a gyakorlatban nem is lesz érzékelhető, kivéve, ha a törvényben meghatározott ok miatt a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésre kerül. A többi szervezetforma esetében a sorban álló kérelmek problémája elenyészőnek tekinthető. A sorrendiség szabálya megoldja azt a helyzetet, amely jelenleg csak az eljárás felfüggesztésével rendezhető, ugyanakkor a normál működést mutató szervezetek esetében tényleges joggyakorlatbeli változást nem okoz.
    A Javaslat megjelöli azokat a határozatokat, amelyek konstitutív hatályúak. A szervezet nyilvántartásba vételére (létesítésére) és törlésére vonatkozó konstitutív bírósági döntés a Ptk. rendelkezéséből is következik. A jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jogi tényt keletkeztető aktus is levezethető a Javaslat rendelkezéséből, azonban az eltérő jogértelmezések egy mederbe terelése érdekében normatívan is kimondásra kerül. Azoknál a változásoknál, ahol a szervezet az adatváltozás időpontját megadhatja, a bíróság a bejegyzéshez szükséges körülményeket vizsgálja, de nem a bíróság döntése keletkezteti a változást, hanem annak bírósági általi jóváhagyását biztosítja (abban a vizsgálati körben, amelyre a nyilvántartó bíróság jogköre kiterjed). A Javaslat kimondja ehelyütt is, hogy a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése is konstitutív, amely a Civil törvény rendelkezéséből is következik.
    A Ctv. számos rendelkezése - okirati bizonyítás, költségkedvezmények kizárása - a bejegyzési eljárás általános szabályai közé kerül át. Ez a rendszertani változás azonban a bejegyzési eljárásokat tekintve változást nem jelent, hiszen a bejegyzési eljárás is nyilvántartási eljárás.
    A 44. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]
    A Javaslat fenntartja a kötelező jogi képviseletet a bejegyzési eljárásban a cégek tekintetében. Azon szervezetek esetében pedig, amelyekre vonatkozóan a Cnytv. kötelező elektronikus kapcsolattartást ír elő, jogi képviselő közreműködését teszi kötelezővé a jövőben. Fontos ugyanis, hogy ezen kiemelt jelentőségű szervezetek esetében is biztosított legyen a professzionális jogi támogatás. Kötelező lesz továbbá a jogi képviselet közhasznú szervezetté nyilvánítás iránti eljárásban és automatikus döntéshozatal esetén, akkor is, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet a § (3) bekezdése alapján egyébként nem köteles jogi képviselőt megbízni.
    A Javaslat megtartja a Cnytv. speciális előírásait az alapítvány képviselete körében, továbbá speciális szabályt mond ki az MRP-szervezet esetében.
    Az ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szabályozza. Az Üttv. általános elvek szintjén rögzíti, hogy "az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre" [Üttv. 1. § (5) bekezdése]. Az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok (a továbbiakban együtt: ügyvéd) az igazságszolgáltatás közreműködőiként, a rendszer működésébe vetett közbizalom egyik letéteményesei, munkájuknak és a cégügyekkel kapcsolatos kötelező közreműködésüknek a jogbiztonság és a bírósági eljárások időszerű lefolytatása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A bejegyzési eljárásokban az ügyvédi közreműködés a jogi munka mellett garanciális jellegű. Az ügyvéd ugyanis az Üttv. alapján elvégzi a felek személyazonosítását, valamint a székhely (telephely) megfelelőségének igazolását, továbbá elvégzi a pénzmosási előírásokhoz kapcsolódó vizsgálati és adminisztratív teendőket is. Cégügyekben jelenleg az ügyvédekkel való kapcsolatfelvétel gyors és közvetlen, ezért ezen szolgáltatások könnyen elérhetőek bárki számára. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi irodák túlnyomó része eljár cég- és ingatlanjogi ügyekben, ez szintén megkönnyíti a szolgáltatás elérhetőségét.
    Általában elmondható, hogy jogügyletek biztonságának elősegítése érdekében az ügyvédek az Üttv. 32. §-a alapján ügyfél-azonosítást végeznek. Az ügyfelek azonosítása tipikusan a megbízás létrejöttekor megtörténik. Ellenjegyzésköteles esetekben legkésőbb az okirat ellenjegyzése előtt sor kerül a személyazonosító igazolványok hatósági adatbázisokban való ellenőrzésére, illetve jogi személy esetében szintén az okiratok ellenjegyzését megelőzően ellenőrzésre kerül a nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat. Amennyiben az ügyvéd a jogszabály által meghatározott körülményt tapasztal az ügyfél azonosítása során, megtagadja közreműködését, illetve az okirat ellenjegyzését. Megjegyzendő továbbá, hogy az eljáró jogi képviselők a teljesen elektronikusan zajló cégeljárás alapjául szolgáló eredeti, tipikusan papír alapú dokumentumok őrzését is végzik a jogbiztonság elősegítése érdekében is.
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ezen felül előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. Az ügyfél átvilágítási kötelezettség körében az ügyvéd az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására, és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan adatrögzítésre, továbbá az üzleti kapcsolat monitoringjára köteles. Jelenleg a bíróság a benyújtott kérelem jogi tartalmi vizsgálatát tudja elvégezni, azonban arra a kérelemben megjelölt természetes személyek adatait, annak megfelelőségét ellenőrizni nincs módja, továbbá az ügyvéd által jelenleg elvégzett pénzmosási feladatokat ellátni nem tudja.
    A Pmt. 2017. június 26-ai hatálybalépésével a pénzmosási és terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos hazai szabályozás szigorodott. A pénzmosási és terrorizmus-finanszírozás megelőzési rezsim (ügyfél-átvilágítási, bejelentési kötelezettség, illetve e rendelkezések megsértése esetén szankciók) az ügyvédet akkor terheli, ha többek között gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapításában, illetve megszűntetésében közreműködik [Pmt. 73. § (1) bekezdés c) pont]. Magyarországon a magánjogi szervezetek alapításához és más cégügyekhez kapcsolódó Pmt. által meghatározott kötelezettségeknek mint tipikusan közreműködők, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, az ügyek többségében ügyvédek tesznek eleget.
    A 45. §-hoz
    [Létesítő okirat minta]
    A Javaslat a létesítő okirat minta alkalmazását normatív módon nem szűkíti a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárásra. Eljárási jogkövetkezménnyel a létesítő okirat minta alkalmazása nem jár abban az értelemben, hogy egyszerűsített eljárás a létesítő okirat minta alkalmazása körében nem lesz, azonban a létesítő okirat minta alkalmazása egyszerűbbé teszi a bejegyzési eljárást, mert annak használata szinte kizárja, hogy abba jogszabályellenes kikötések kerüljenek. Fontos kiemelni, hogy egyes esetekben a Javaslat végrehajtási rendelete létesítő okirat iratminta használatát kötelezővé teheti majd. A létesítő okirat mintákat a jövőben is miniszteri rendelet fogja meghatározni.
    A 46. §-hoz
    [Kézbesítési megbízott]
    A rendelkezés fenntartja a kézbesítési megbízott jogintézményét. Fontos eltérés a hatályos cégjogi rendelkezésekhez képest, hogy a kézbesítési megbízottnak az E-ügyintézési tv. rendelkezései szerint elektronikusan elérhetőnek kell lennie, továbbá az, hogy a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy cselekvőképességében korlátozott személy nem lehet kézbesítési megbízott. További fontos eltérés, hogy a Javaslat a külföldi személy tudomásszerzése vélelmének beálltát a kézbesítési megbízottnak való kézbesítést követő ötödik munkanapban határozza meg. Ennek oka az, hogy a jelenlegi informatikai eszközök és a mindennapi kommunikációba beépült informatikai kapcsolattartási módok mellett nincs már indok arra, hogy ennél több adattovábbítási "türelmi időt" állapítson meg a szabályozás. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha a külföldi személy a szervezet vezető tisztségviselője, akkor a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések miatt a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítés esetére a Javaslat nem vélelmet állít fel, hanem kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítés a vezető tisztségviselőnek történő kézbesítést jelenti. A vezető tisztségviselői megbízás elfogadása, a vezető tisztségviselő részére vállalt kézbesítési megbízotti minőség fokozott gondosságot kíván. A Javaslat rögzíti, hogy a bíróság a hivatalos elérhetőségen keresztül tart kapcsolatot a kézbesítési megbízottal, és rajta keresztül a természetes személlyel, szervezettel.
    A 47. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem benyújtásának határideje]
    A Javaslat fenntartja a szervezet bejegyzése iránti kérelmének benyújtására vonatkozó 30 napos szabályt, egyezően a Ptk. előírásával. A változásbejegyzési kérelem benyújtására vonatkozó 30 napos határidőt viszont a gazdasági társaság esetén - kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot és a Javaslat hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget - 15 napra szállítja le. A jövőbeli időre vonatkozó ún. előre bejegyzés lehetőségének biztosítása mellett kellően rugalmas a kérelem beadására nyitvaálló időtartam. Az iratok előkészítése két hétnél több időt nem vehet igénybe. A bejegyzési eljárásban is elérhetővé válik az azonnali fizetés lehetősége. A nyilvántartási jegyzék közhitelessége is azt kívánja meg, hogy a szervezetek döntő hányadát jelentő gazdasági társaságok esetében a lehető leggyorsabban kerüljenek átvezetésre az adatváltozások. A Javaslat megtartja a késedelmes kérelembenyújtás bírságolásának lehetőségét mint jogkövetkezményt.
    A 48. §-hoz
    [Névfoglalás]
    A Javaslat fenntartja a névfoglalást, az eljárási szabályok pontosítása mellett. A névfoglalásra kerülhet sor szervezet alapítását megelőzőn, de akár névváltoztatást megelőzően is, a szervezet névváltozása bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt. A kérelem előterjesztésére nyomtatványon kerül sor. A kérelmet a bíróság egy munkanapon belül megvizsgálja. Ha a kérelem visszautasításának az általános szabályok szerint nincs helye, dönt a kérelemről. A névfoglalás jogintézményével élhetnek egyrészt az alakuló szervezetek, melyek még bejegyzési kérelmüket nem terjesztették elő, másrészt azok a szervezetek, melyek bejegyzett nevük megváltoztatását tervezik, de a névváltozás bejegyzése iránti kérelmet még nem nyújtották be.
    A névfoglalási eljárás során a bíróság vizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt név az adott időpontban a nyilvántartásban bejegyzett, bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet nevétől a szükséges mértékben különbözik-e. A névkizárólagosság mellett a bíróság vizsgálja továbbá a névvalódiság, a névszabatosság elvének, vagy egyéb, a névvel összefüggő jogszabályi rendelkezésnek a betartását is. A bíróság a kérelemben megjelölt nevek közül azt foglalja le, mely a kérelmező által felállított sorrendben elsőként felel meg a szervezet elnevezésére vonatkozó követelményeknek.
    A Javaslat elhagyja a névfoglalás idejének meghosszabbodására vonatkozó rendelkezést, figyelemmel arra, hogy a felgyorsuló kommunikációs megoldások mellett életszerűtlen, hogy a szervezet ne lenne képes a névfoglaláshoz kapcsolódó bejegyzési kérelmét a névfoglalási időszakon belül benyújtani, vagy a szükséges egyéb intézkedéseket megtenni. Ugyanakkor a névfoglalás időtartamát 60 napban határozza meg a Javaslat.
    Fontos rendelkezés, hogy névfoglalásban lefoglalt név megfelelőségét a bejegyzési eljárásban már nem lehet felülvizsgálni.
    A 49. §-hoz
    [A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti kérelem]
    A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti kérelem és annak elbírálási szabályait a Javaslat a bejegyzési eljárás szabályait között rendezi. A névfoglaláshoz hasonlóan nagyon gyors eljárásként szabályozza a kérelemről való döntést. A Javaslat főszabályként arról rendelkezik, hogy a bíróság még a bejegyzési kérelem elbírálása előtt dönt az érintett nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséről. Ennek oka, hogy a bejegyzési ügyek döntő hányada automatikus döntéshozatali eljárás alá fog tartozni, amelynek keretében a nyilvántartási irat nyilvánosságának korlátozásáról dönteni nem lehetséges. Ha a Javaslat csak bejegyzés után tenné lehetővé a kérelem benyújtását, akkor indokolt esetben sem lenne biztosított a nyilvántartási iratban foglalt üzleti és egyéb adatok védelme, hiszen egy ideig az nyilvános iratként lenne kezelve. Ezért a névfoglaláshoz hasonlóan a Javaslat előzetes bírósági döntést modellez. Ez alól a döntéshozó személy által lefolytatott bejegyzési eljárások képeznek kivételt, ahol a bejegyzési kérelemmel együtt mód van a nyilvántartási irat sorsáról való döntésre is. Mivel azonban a bejegyzési eljárástól független a kérelem tárgya, külön végzést kell hozni. Lehetséges ugyanis, hogy a bejegyzési kérelemnek helyt ad a bíróság, de a nyilvántartási irat nem nyilvánosa kezelése iránti kérelmet elutasítja.
    A Javaslat nem zárja ki, hogy utólag, a bejegyzési eljárás lezárását követően kerüljön előterjesztésre a kérelem.
    A bejegyzési kérelem
    Az 50. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem nyomtatványa]
    A bejegyzési eljárásban a jövőben is a kérelem kötelező eleme lesz a kitöltött nyomtatvány. Fontos kiemelni, hogy a nyomtatvány a jövőben a jelenleginél is hangsúlyosabb szerepet kap, mert az tartalmazni fogja a jogi képviselő törvényességi szempontú ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatát, továbbá automatikus döntéshozatali ügyekben a jogi képviselő a nyomtatványon a mellékletek tartalmáról is nyilatkozatot tesz.
    Bár a Javaslat törekszik arra, hogy túlzóan részletező rendelkezéseket ne tartalmazzon, az adótitok, személyes adatok törvényi védelme miatt továbbra is törvényi szinten kell rögzíteni, hogy az adóazonosító szám feltüntetése a nyomtatványon mely esetekben szükséges.
    Az 51. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem mellékletei]
    A Javaslat speciális meghatalmazási szabályt ír elő arra az esetre, ha kötelemi megállapodáson alapuló tagváltozás iránt kérelmet vagy a tag részesedését terhelő jog bejegyzése vagy törlése iránti kérelmet nyújtanak be. Ezekben az esetekben a szervezet képviseletében a kérelem benyújtására jogosult személy jogi képviselőnek adott meghatalmazása kibővül minden érintett fél jogi képviselőnek adott meghatalmazásával. A Javaslat így kívánja megelőzni a visszaéléseket. Hangsúlyozható, hogy ez a nem kötelemi jogi alapú tagváltozásra nem vonatkozik. Ha tehát a tag tagsági jogviszonya a Ptk. rendelkezésére figyelemmel azért szűnik meg, mert a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, e tagtól nem vár el a Javaslat meghatalmazást. És ugyanígy, mivel nem a szervezet vagy az érdekelt fél kérelmére és nem is a bejegyzési eljárás keretében történik a bejegyzés, a végrehajtási jog és egyéb, automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe kerülő adatokra sem vonatkozik a rendelkezés.
    A Javaslat fenntartja azt a garanciális szabályt, hogy az eljáró jogi képviselőnek kell a benyújtandó papír alapú okiratokat elektronikus formátumúvá alakítania.
    A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az elektronikus közokiratok és az elektronikus magánokiratok közvetlenül csatolhatóak a kérelemhez. Ezen okiratok tekintetében nincs szükség a jogi képviselő részéről sem külön elektronikus aláírásra, sem ezen elektronikus okiratok bármilyen átalakítására.
    Új rendelkezés, hogy a kérelem összes papírból digitalizált mellékletét és a kérelem nyomtatványát is külön elektronikus aláírással kell ellátni vagy a mellékletek összességét kell elektronikus aláírással ellátni. A jövőben tehát nem elegendő a kérelem egészét (a kitöltött nyomtatványt és a melléketeket együtt) elektronikusan aláírnia a jogi képviselőnek. Ennek oka az, hogy ha a kérelem egésze van elektronikus aláírással ellátva, akkor az egyes mellékletek nem kezelhetőek irattári szempontból külön, mert ezáltal sérülne az elektronikus aláíráshoz fűződő garancia. További oka az új rendelkezésnek az, hogy a bejegyzési eljárásban ezáltal a benyújtott okiratok bizonyító ereje is biztosított. A Javaslat szerint a jogi képviselő köteles őrizni a papír alapú nyilvántartási iratokat is. A Pp. 327. §-a alapján az őrzött iratról készített másolat akkor rendelkezik bizonyító erővel -és igazolja, hogy annak tartalma megegyezik az eredeti dokumentuméval -, ha a jogi személy (jelen esetben értelemszerűen a jogi képviselő) azt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és a Javaslat előírása miatt időbélyegzővel látja el. Ezt a Javaslat sajátos bejegyzési eljárási szabályként is rögzíti.
    A rendelkezés szabályozza azt az esetet is, ha a szervezet elektronikus úton köteles eljárni, azonban jogi képviselő igénybevételére nem köteles. Ebben az esetben a fenti feladatokat a szervezet képviselőjének kell ellátnia azzal, hogy ha magas biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezik, az iratokat elegendő ÁVDH szolgáltatással hitelesíteni.
    Az 52. §-hoz
    [Az iratok őrzése, a bíróság részére való bemutatása]
    A Javaslat a személyes adatok, az üzleti titkok védelme érdekében azon az elvi alapon közelít a bejegyzési eljáráshoz, hogy a jövőben csak a legszükségesebb iratok váljanak nyilvános irattá, nyilvántartási irattá. Az automatikus döntéshozatal egyik fontos feltétele továbbá, hogy az a bejegyzési kérelem nyomtatványából megismerhető adatokon és jogi nyilatkozatokon nyugodjon. E két fontos szempont az, amely alapján a Javaslat megkülönbözteti a bejegyzési kérelemhez csatolt iratokat, és egyéb, a jogi képviselő törvényességi ellenőrzésébe eső iratokat.
    Korábban az egyszerűsített cégeljárás körében volt hatályban olyan szabályozás, amely ismerte a bírósághoz be nem nyújtott, a jogi képviselő által őrzött nyilvántartási iratot. E megoldást alkalmazza a Javaslat is akkor, amikor rögzíti, hogy a jövőben kétféle irat képezi a szervezet kérelme szerinti bejegyzés törvényességének alapját. Az iratok egy részét a szervezetnek továbbra is be kell nyújtania a bírósághoz, ezek a szervezet működésének legfontosabb iratai. Az iratok egy része azonban benyújtásra nem kerül, hanem a jogi képviselő vizsgálja meg azokat, hogy azok megfelelőek-e. Hogy egyes bejegyzési eljáráshoz, egyes szervezeti formák esetében milyen iratok benyújtására lesz szükség, illetve mi marad a jogi képviselő őrizetében, a Javaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
    A bejegyzési kérelem informatikai és formai ellenőrzése
    Az 53. §-hoz
    [Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]
    A bejegyzési kérelem informatikai és formai vizsgálatának szabályait immár a bejegyzési eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai tartalmazzák. A bejegyzési kérelem tekintetében annyit indokolt kiemelni, hogy az informatikai fejlesztés lehetőséget biztosít majd arra, hogy a jogi képviselők, szükség szerint a szervezetek a nyilvántartási portált mint személyre szabott ügyintézési felületet tudják használni. A nyilvántartási portál lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a kérelmező a kérelem nyomtatványának kitöltéséhez online nyilvántartási információkat használjon fel, továbbá, hogy a kérelmet ezen a felületen állítsa össze. A bejegyzési kérelem tekintetében megmaradnak a jelenleg is alkalmazott ellenőrzések. Az információs szolgálat a kérelmet informatikai szempontból - az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében - is megvizsgálja. Ezen túlmenően formai vizsgálatot is lefolytat. A kérelem formai vizsgálata kiterjed a kötelezően kitöltendő adat hiánytalan kitöltésére, továbbá a nyomtatványban megadott adatok formai megfelelőségére. Ilyen különösen a székhely, telephely címadatának megfelelősége, a főtevékenység és további tevékenységi kör(ök) TEÁOR nomenklatúrájával való egyezősége, a megadott jegyzett tőke pénznemének az ISO 4217 szabványnak való megfelelősége, de akár a kérelemben megjelölt EUID-nak az ISO 6523 szabványnak, illetve a Bizottságnak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások megállapításáról szóló 2015. június 8-i (EU) 2015/884 végrehajtási rendeletének való megfelelősége.
    Ezek mellett szükséges a kérelem nyomtatványában feltüntetett természetes személyek azonosítása. Ezért a § speciális kiegészítő rendelkezésként rögzíti a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylést, amely a formai ellenőrzés része.
    A nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben gyakorlatilag a teljes piaci foglalkoztatást, a nemzetgazdasági termelőképességet biztosító jogalanyok köre feltüntetésre kerül. Ebből következően elemi érdek, hogy e nyilvántartás a lehető legpontosabb adatokat tartalmazza a szervezetekről.
    A nyilvántartásban fellelhető adatok egy részét a jogi személyek nyilvántartása elődleges adatnyilvántartóként jegyzi (pl. nyilvántartási szám), azonban számos olyan adat is szerepel a nyilvántartásban, amelyet elsődlegesen más állami nyilvántartás tartalmaz (pl. természetes személy adatok, lakcím, adószám stb.) Az adatok egy részét a nyilvántartás már az állami nyilvántartások együttműködésének eredményeként online kapcsolatban jegyzi be vagy frissíti. A Javaslat továbbra is biztosítja, hogy a nyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai is -az állami nyilvántartások együttműködése által - pontosan és naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.
    A közreműködő jogi képviselő több célból is ellenőrzi a természetes személy ügyfél azonosságát. A jogi képviselőnek személyazonosság ellenőrzést kell végeznie, továbbá a bejegyzési eljárás olyan eljárás, amelynél a jogi képviselőnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről szóló törvény alapján is ellenőrzést kell végeznie. A bíróság az adatigénylés útján tud meggyőződni a kérelemben feltüntetett természetes személy adatainak pontosságáról, valóságtartalmáról. Az adatigénylés célja tehát, hogy már a bírósági informatikai rendszer felé való továbbítás előtt tisztázásra kerüljön, hogy a kérelemben és a természetes személyek nyilvántartásában szereplő személy beazonosítható, és a kérelemben megadott adatai ellenőrzésére is sor kerüljön.
    Az adatigénylés a kérelem bírósághoz való továbbítását megelőző eljárási cselekmény, és az adatigénylést az információs szolgálat folytatja le. Ha a kérelemben megjelölt természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a természetes személyazonosító adatait, továbbá a képzett kapcsolati kódot a bírósági informatikai rendszer tárolja a természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törléséig. Az automata által nem kezelhető formai hiba esetén, amelyet a Javaslat a hatályos szabályozással egyezően érdem hibának nevez, a kérelem hibájáról a benyújtó értesítést kap. Ebben az esetben a kérelem a bírósági informatikai rendszer felé nem kerül továbbításra, és úgy tekintendő, mintha a kérelmet nem nyújtották volna be. A kérelmet tehát a hiba javítása után ismét be kell küldeni a nyilvántartási portálról.
    Az 54. §-hoz
    [Adatellenőrzés a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül]
    Az Információs Szolgálat a BRIS rendszeren keresztül ellenőrzi a kérelemben feltüntetett, EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait.
    A bejegyzési kérelem bírósághoz való érkezése, a bíróság intézkedései
    Az 55. §-hoz
    [A bírósági ügyintézési határidő kezdete]
    A Javaslat nem változtat érdemben a bejegyzési eljárás jelenlegi dinamikáján, csupán igyekszik egy helyen megjeleníteni az ügyintézési határidőket, az eljárás felfüggesztésének jelentős eseteit. Fontos, hogy ugyanakkor ezen szabályok jelentős felgyorsulását fogják jelenteni a Cnytv. szerinti eljárásoknak. Figyelemmel arra, hogy az állami adó- és vámhatósággal, továbbá a bűnügyi nyilvántartó szervvel automata kommunikál, a gondnokoltak nyilvántartásával való közvetlen adatkapcsolattal járó feladatokat is automata végzi, felfüggesztési ok bekövetkeztetét is meg tudja állapítani az automata. Az eljárás felfüggesztéséről automata, a bíróság automatikus intézkedésével tud intézkedni. Az eljárás felfüggesztésének megszűnésére a törvény erejénél fogva kerül sor.
    Új szabályként a Javaslat rögzíti, hogy a szervezet egyes bejegyzési kérelmei főszabályként sorrendben állnak, vagyis a jövőben nem történhet meg az, hogy míg az első kérelmet a bíróság érdemben vizsgálja, és esetlegesen hiánypótlás miatt a tényleges ügyintézési határidő meghosszabbodik, addig a később beadott kérelem adatai a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe kerülnek. E rendelkezés elmozdulást jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, hiszen most szabály híján a bíróság egyedileg mérlegeli, hogy a sorban álló kérelmek közül mely kérelmek bírálhatóak el önállóan és melyek függnek az elbírálás alatt álló kérelemtől. Ez a megoldás azonban az eljárás átláthatósága ellen hat, továbbá a többes, sorban álló kérelmek a bejegyzési eljárásban nem is jellemzőek. Kiemelhető ugyanakkor, hogy a sorrendiség szabályától a bíróság eltérhet a bejegyzési eljárás általános eljárási szabályaiban meghatározott okból.
    Az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó speciális szabályt rögzít a (2) bekezdés.
    Az 56. §-hoz
    [Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]
    A Javaslat nem változtat a jelenlegi, egymásra épülő bírósági intézkedések rendszerén. Vagyis a szervezet nyilvántartási számot kap, továbbá szükség szerint EUID-t is kap. Ezt követően kerül sor - szükség szerint - az adóhatósági és statisztikai jelzőszámok igénylésére. Annyi változás történik, hogy az adatok már a bírósági informatikai rendszerbe való beérkezéskor rögzítésre és megjelenítésre kerülnek a bejegyzés alatt megjegyzéssel.
    Az 57.-59. §-hoz
    [Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]
    [Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]
    [Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
    A nyilvántartási jegyzék közhitelességét, a forgalom biztonságát szolgálja a kérelemben feltüntetett személyek tekintetében az ellenőrzés lefolytatása a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokból, az ún. szankciós listából, továbbá a gondnokoltak nyilvántartásából. A szankciós lista az ENSZ és az Európai Unió honlapján közzétételre kerül. Az ellenőrzések célja, hogy a bíróság feltárja, ha olyan személy bejegyzését kérik, aki semmilyen körülmények között nem jegyezhető be a nyilvántartási jegyzékbe, mert az anyagi jogi szabályok abszolút kizáró oknak tekinti azokat.
    A székhelyszolgáltatással biztosított székhely lehetősége a jövőben is fennmarad. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján kockázatos adózó, amelynek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. A székhelyszolgáltatás igénybevétele ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben nem jogszerű célra történik. Kiemelhető, hogy a székhelyszolgáltatók a pénzmosási szabályok tekintetében is külön kezelendők. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 19/A. alcíme a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételét és ellenőrzését írja elő. Mindezekre figyelemmel a Javaslat előírja, hogy ha székhelyszolgáltatót vesz igénybe a szervezet a székhelye biztosítására, a bejegyzés előtt a bíróság ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató valóban szerepel-e a hatósági nyilvántartásban.
    A 60. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem visszautasítása]
    A Javaslat az automata által elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok alapján a jövőben biztosítani tudja, hogy egyes visszautasítási okok fennállása egyértelműen megállapítható legyen. E §-ban felsorolt visszautasítási okok lényegében lefedik a Ctv. 45. §-ában foglalt eseteket, így a Javaslat szerinti megoldás a bejegyzési eljárás időigényét 3 munkanappal egyben le is rövidíti. A bűnügyi nyilvántartó szervtől igényelt adatok alapján e § szerinti visszautasításra csak a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállta esetén kerülhet sor. A Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerint "nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült". E jogi tény a bűnügyi nyilvántartó szerve adatszolgáltatása alapján egyértelműen megállapítható lesz. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a bejegyzési eljárásban, továbbá az évenkénti adatigénylés során az érintett személynek azt - az esetleges - kifogását, hogy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesítenie kellett volna, a bejegyzési eljárásban nem terjesztheti elő. A mentesítést a bűnügyi nyilvántartásban kell rögzíteni, a bíróságnak e körben semmilyen feladata és hatásköre nincs. Ezen bírósági intézkedések nem tartoznak az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok kijavítására vonatkozó nemperes eljárások hatálya alá sem.
    A Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok körében egyedi elbírálásra épülő eljárást lehet csak kialakítani.
    Hasonló elvek érvényesülnek a székhelyszolgáltatóval összefüggő visszautasítási ok esetében is. Ha a bíróság és a Pmt. szerinti hatóság közötti adatszolgáltatás azt tartalmazza, hogy a bejegyzési kérelemben megjelölt székhelyszolgáltató a tevékenységének megkezdését megelőzően bejelenést nem tett, vagy bár bejelentést tett, de nem szerepel a nyilvántartásban; mert nem vették nyilvántartásba, vagy időközben törölték, ezen adatszolgáltatásban foglaltakkal szemben sem bejegyzési eljárásban kell fellépni, hanem a Pmt. szerinti felügyeleti hatóságnál kell eljárni.
    A bejegyzési eljárásban már bevált módon a visszautasítás esetén az újbóli benyújtás lehetősége - a helyes tartalommal - biztosított a szervezet számára. A Javaslat külön nem rögzíti, hogy a korábbi iratok felhasználhatóak, mert az következik abból, hogy ebben az esetben a kérelem benyújtásához fűződő joghatások fennmaradnak. Tehát azok az iratok, amelyekre a visszautasítás oka nem terjed ki, ismételten felhasználhatóak.
    A 61. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem felfüggesztése egyes bejegyzést kizáró okok észlelése esetén]
    A Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerint "nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet." A bűnügyi nyilvántartásban az érintett személy által nem végezhető tevékenységek nem a TEÁOR nómenklatúra szerint tartják nyilván, ezért a bűnügyi nyilvántartásból érkező, az érintett személy Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok fennállásra vonatkozó üzenete automata által nem lesz feldolgozható. Ezen esetek száma várhatóan igen alacsony lesz, továbbá a bírósági ügyintézés racionalizálása is azt indokolja, hogy ezekben az esetekben humán erőforrás kerüljön bevonásra a bejegyzési kérelem elbírálásába. Ekkor a kizáró ok vizsgálata és a kérelem elbírálása együtt történik meg. Ha a kizáró ok vizsgálata bonyolult megítélésű, a bíróság törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytathat a körülmények tisztázására. Ugyanezen megfontolások alapján a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő személyek esetében is ugyanezen megoldás érvényesül.
    Ha a bejegyzési kérelemben (annak nyomtatványában) olyan személy kerül feltüntetésre, aki az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, akkor a bíróságnak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) előírásai szerint kell eljárnia. A 2017. évi LII. törvény rendelkezik arról, hogy az ún. vagyoni nyilvántartást vezető szervek (a bejegyzési eljárás tekintetében a bíróság) haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. [2017. évi LII. törvény 4. §]
    A 2017. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdése szerint a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv arról kap értesítési, hogy az adott személy nem áll korlátozó intézkedés hatálya alatt. A 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése értelmében a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának felfüggesztését megszünteti és a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a nyilvántartó arról kap értesítést, hogy az érintett személy korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A Javaslat a 2017. évi LII. törvény szabályainak nyilvántartási eljárási folyományaként egyértelműen rendelkezik arról, hogy a bíróság visszautasítja a kérelmet, ha abban olyan személy került feltüntetésre, aki a szankciós listán szerepel.
    Az automatikus ügyelőkészítés, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatának közös szabályai
    A 62. §-hoz
    [Automatikus ügyelőkészítés]
    A Javaslat automatikus ügyelőkészítésként nevesíti azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, amelyet jövőben az informatikai rendszer végez el. Ezen automatikus ügyelőkészítés egyik része azok az adatigénylések, amelyeket részben az információs szolgálat, részben a bíróság igényel. A jelenlegihez képest új önálló elem lesz azonban a kérelem nyomtatványának, az abban feltüntetett adatoknak és nyilatkozatoknak a jogi szempontú vizsgálata. Az automata olyan vizsgálatokat tud így elvégezni, amely a rendelkezésre álló adatok alapján informatikai "műveletként" elvégezhetők. Ilyen például a kiskorú, korlátlan felelősséggel rendelkező tagok (közkereseti társaság esetében) kiszűrése, a jegyzett tőke kötelező minimumára keresés stb. E jogi vizsgálat már a bíróság által lefolytatott jogi vizsgálat körében esik. A vizsgálat eredménye a bírósági informatikai rendszerben rögzítésre kerül. E vizsgálat lesz az automatikus döntéshozatal alapja, azonban a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai között is jelzi a Javaslat, hogy az eljáró személy az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett végzi el a kérelem vizsgálatát.
    A 63. §-hoz
    [A jogi képviselő kötelező nyilatkozata. A létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]
    A Javaslat általános bejegyzési szabályként írja elő a jogi képviselőnek a kérelem alapjául szolgáló iratokra vonatkozó jogszerűségi nyilatkozatát. Ilyen nyilatkozatot eddig az egyszerűsített bejegyzési eljárásban alkalmazott a cégjog. A nyilatkozat hatálya kiterjed azokra az iratokra is, amiket a bírósághoz nem kell benyújtani, hanem a jogi képviselőnél kerülnek megőrzésre.
    A Javaslat e §-a az egyik kiemelt eleme annak a szemléletváltásnak, ami megfelel a Ptk. igényeinek is. A Ptk. Parlamenthez benyújtott javaslatának indokolása kiemeli az alábbiakat:
    "[v]alamennyi jogi személy vonatkozásában alapelvként rögzíti a Javaslat, hogy a jogi személyek létrehozása a polgári jogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó döntés, amelyet szabadon, az állam egyedi beavatkozása nélkül hozhatnak meg. Az állam a jogi személyek alapításába az alapítás szabályainak normatív meghatározásával és a jogi személyek nyilvántartásba vételével vesz részt; ezt az utóbbi - közérdekvédelmi szempontból nélkülözhetetlen - mozzanatot sem használhatja fel egyedi beavatkozásra, mert a jogi személyek nyilvántartásba vételét csak jogszabályban normatív módon meghatározott okok alapján tagadhatja meg. Mindez annyit jelent, hogy az állam nem mérlegelheti célszerűségi szempontok alapján, hogy megítélése szerint szükség van-e egy adott jogi személyre, hanem a normatív feltételek teljesítése esetén a nyilvántartásba vétellel biztosítania kell a jogi létezés lehetőségét. A jogi személy létrejötte ugyanis két mozzanatból áll: az alapítóknak vagy tagoknak az alapításra irányuló szándéka egy létesítő okiratban kell, hogy kifejezést nyerjen; ehhez járul (második feltételként) az állami nyilvántartásba vétel. A Javaslat a létesítés szabadságára vonatkozó szabályok között rendelkezik arról, hogy a jogi személyek alapítói vagy tagjai nem csupán a jogi személy létesítésének tényéről dönthetnek szabadon, hanem a jogi személyre vonatkozó szabályokat is szabadon állapíthatják meg, és ennek keretében a jogszabályi rendelkezésektől is eltérhetnek. Az eltérést engedő szabályozás nemcsak azt fejezi ki, hogy a jogi személyek létesítése és működtetése is a magánjogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó kérdés, de azt is lehetővé teszi, hogy a jogi személyeket létrehozó személyek a lehető leginkább az igényeiknek megfelelően alakíthassák ki a jogi személy működési szabályait."
    A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése. Mindenképpen indokolt a bíróság általi bejegyzés során felmerülő törvényességi szempontú vizsgálat körén változtatni, annak érdekében, hogy a bejegyzési eljárás a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körébe tartoznak.
    A szabályozási cél, hogy a bejegyzési eljárás során a bíróság a szervezetek létrejöttéhez, a nyilvántartásba vételéhez, illetve létesítő okirat változásuk bejegyzéséhez szükséges törvényi feltételeket és a bejegyzendő adatok helyességét vizsgálja. A létesítő okiratnak a szerződéses szabadság körébe eső elemeibe azonban ne szóljon bele (pl. taggyűlési meghívó, jogi személy szerveinek hatásköre stb.), és ezen kérdések tekintetében ne is végezzen érvényességi vizsgálati kontrollt. A bíróság ugyanis a szervezet nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirat módosításakor nem azt "engedélyezi", hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak vagy működtessenek jogi személyt (a Javaslat vonatkozásában szervezetet), hanem azt vizsgálja, hogy
    a) a létesítő okirat teljesíti-e a jogi személlyel szemben támasztott alapvető követelményeket [Ptk. 3:1. § (4) és (5) bekezdés]
    b) a létrehozni kívánt jogi személy megfelel-e a törvényben nevesített valamely - nyilvántartásba veendő - jogi személy típusnak,
    c) a nyilvántartásba vételhez előírt követelmények is teljesülnek-e (alakiság, igazolások, befizetések, a tagokkal illetve a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények),
    d) bejegyezni kért adatok megfelelnek a követelményeknek.
    E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell, tehát a nem jogi személy szervezeti formák (cégformák) esetében is megfelelően érvényesül a fenti okfejtés.
    A Javaslat a nyilvánvaló érvénytelen kikötések elkerülése érdekében a bíróság törvényességi szempontú vizsgálata körében előírja, hogy az egyébként a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés] a létesítő okiratot vizsgálja atekintetben, hogy az a Ptk. valamely kógens rendelkezésébe, vagy ágazati törvény eltérést nem engedő, imperatív előírásába ütközik-e. Így a normaszöveg utal azokra az esetekre is, amikor egy egyébként diszpozitív rendelkezés azáltal válik eltérést nem engedővé, hogy annak alkalmazását külön jogszabály kötelezővé teszi. Ennek példája lehet a felügyelőbizottság, amelynek kötelező felállítását - a Ptk. kötelező esetein túl - külön jogszabályok előírják.
    A bejegyzési eljárásban benyújtandó létesítő okirat, egyéb irat vizsgálatának korlátaira a Javaslat annyiban utal, hogy egyértelműen rendezi, hogy a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetének kivételével az iratok (létesítő okirat, egyéb irat) tartalmát csak a kógens rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében vizsgálja. A bírói gyakorlat kimunkálta már azt, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem vizsgálata során hivatalból nem folytat le törvényességi felügyeleti eljárást (kivéve természetesen a törvényben előírt eseteket), vagyis a cégbíróság nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló döntéshozó szervi ülés összehívása szabályos volt-e, határozatképes volt-e stb. (Ide nem értendőek azok az esetek jelenleg, ahol a Ctv. egyes cégformánál ilyen igazoló okiratok benyújtását írja elő.) Ezek a kérdések ugyanis peres eljárásra tartozó, a felek közötti vita területei. A bírói gyakorlat lefektette már azt a szabályt is, hogy a cégbíróság kizárólag az előírt mellékletek becsatolását kérheti, további bizonyítást, más okiratok becsatolását nem kérheti.
    Összességében tehát elmondható, hogy a bíróság a nyilvántartásba vétel során (változásbejegyzés során) a benyújtott kérelem és mellékletei jogszerűségét a nyilvántartásba venni kért adatok jogszerűsége tekintetében vizsgálja, azonban nem gyakorol egyidejűleg törvényességi felügyeleti jogkört.
    A bejegyzési eljárásban a kérelem kitöltött formanyomtatványának és a kérelem mellékleteinek összhangban kell állnia. Az automatikus döntéshozatali eljárás során ezen feltétel a jogi képviselő, illetve a kérelmező nyilatkozatának vizsgálatával, elsődlegesen a jogi képviselő eljárásába vetett jogalkotói bizalommal valósul meg. A bíróság az utóellenőrzés során ellenőrzi, hogy a jogi képviselőnek a mellékletekre tett nyilatkozata megfelelő volt-e. Ha eltérést tapasztal, akár törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van. Döntéshozó személy általi elbírálás során a kérelem nyomtatványa és a mellékletek tartalmának eltérése esetén hiánypótlási felhívásának van helye.
    Automatikus döntéshozatali eljárás
    A 64. §-hoz
    [Automatikus döntéshozatal]
    A Javaslat a bejegyzési kérelmek döntő hányadára automatikus döntéshozatali eljárást vezet be. A gazdasági társaságok a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett szervezetek több mint kilencven százalékát teszik ki. E cégek és egyéb szervezetek bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeiről való automatizált döntés bevezetése érdemben tudja a bírósági munka jellegét megváltoztatni. Az elmúlt évtized cégjogi jogalkotásának mindig kiemelt szempontja volt az, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra nagyobb hangsúly kerüljön, hogy a bíróságnak a törvényes működés kikényszerítése hathatós, és a gyakorlatban is működő eszköze legyen. A bejegyzési és a változásbejegyzési eljárások magas éves száma miatt azonban a korábbi szabályozási célok nem teljesültek.
    A § (1) bekezdése szerint a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület, - a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével - az alapítvány és a sportegyesület bejegyzési kérelmei automatikus döntéshozatal alá tartoznak, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában. E rendelkezésből két fontos dolog következik. Az egyik, hogy az egyéb szervezeti formák esetében továbbra is humán erőforrás igénybevétele mellett zajlik majd a szervezet nyilvántartásba vétele iránti és a változásbejegyzési eljárása. A másik, hogy még az automatikus döntéshozatal alá tartozó szervezeti kör esetében is lesznek olyan ügyek, ahol humán erőforrás bevonásával születik meg a döntés. Ezen ügyek részletezése azonban nem a törvényben történik meg, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyeit, amelyet a Javaslat döntéshozó személy általi elbírálásra utal, hanem a törvény végrehajtási rendelete fogja ezeket az ügyeket felsorolni. Ilyen eljárás lesz várhatóan az átalakulás, az egyesülés, a szétválás elbírálása, hiszen ezen ügyekben a sematizálás, automata általi teljes ügyelbírálás nem alkalmazható, illetve garanciális, hitelezővédelmi okból nem is lenne célszerű. A nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a Javaslat egyrészt kizárólagosan eljáró bíróságot is kijelöl, másrészt bíró általi elbírálást alkalmaz.
    Az automatikus döntéshozatali eljárás tekintetében fontos kiemelni, hogy ez is kérelemre induló eljárás. Vagyis, bár automata jár el, ezen bejegyzési eljárást nem tévesztendő össze az automatikus bejegyzéssel, amely utóbbi fogalom az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése elnevezésű rendelkezésben meghatározott, a kérelemre induló eljárástól eltérő típusú bejegyzés. Az automatikus döntéshozatali eljárás meghatározása összhangban áll az E-ügyintézési törvény rendelkezésével.
    A 65. §-hoz
    [A kérelmező részletes nyilatkozata, a bejegyzési feltételek vizsgálata]
    Az automatikus döntéshozatali eljárás során az automata azokat a feltételeket tudja vizsgálni, amelyek az automata számára felismerhetőek, értelmezhetőek. Az automatikus ügyelőkészítés már a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzendő adatok helyessége tekintetében "elvégzi" a kérelem vizsgálatát. Az automatikus döntéshozatal alá kerülő ügyekben a jogi képviselő további nyilatkozatokat is tesz a kérelem nyomtatványában. E nyilatkozatoknak az a célja, hogy a bíróság (automata által eljárva) a válaszok alapján győződjön meg egyes jogi tényekről. Szkennelt pdf. formátumú mellékletek esetén az automata közvetlenül nem tudja értelmezni azok tartalmát, ezért a megtett nyilatkozaton keresztül történik meg a létesítő okirat vizsgálata. Európai Uniós előírások miatt a közeljövőben gazdasági társaságok esetében már automata által feldolgozható tartalmú mellékletek csatolására lesz csak mód.
    A 66. §-hoz
    [A bejegyzési kérelem elbírálása]
    Az automatikus döntéshozatali eljárásban, figyelemmel arra, hogy ezekben az ügyekben percek alatt megszületik a döntés, hiánypótlási felhívásra lehetőség nincs, illetve az nem szükséges. Ha az automata a vizsgálat során bejegyzési akadályt nem észlel, a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Itt fontos utalni a bíróságra vonatkozó határidő kezdetét megállapító rendelkezésre. Kiemelhető tehát, hogyha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, akkor azonnal kezdődik, amikor a kérelem a bírósági informatikai rendszerbe érkezik. Az informatikai rendszer az állami nyilvántartásból való adatigénylés alapján megállapíthatja, hogy helytelen a nyomtatványban megjelölt adat, és a hiba nem minősül érdeminek (egyszerű elütés), akkor a Javaslat szerint a helyes adattartalommal kerül a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre az adat. Erre figyelemmel a Javaslat azt rögzíti, hogy a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokkal történik meg a bejegyzés, és nem a kérelemre utal.
    Ha a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, az ismételt beadás lehetőségét a Javaslat biztosítja. Az újbóli benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A kérelem újbóli, hiánytalan benyújtására a jelenlegi 8 nap helyett 15 napot biztosít a javaslat.
    A § (6) bekezdése szerinti helyzet nagyon ritka lehet, azonban kizárni nem lehet, hogy az informatikai rendszerben hiba lép fel vagy a kérelem mégsem értelmezhető az automata által és emiatt a kérelem elbírálására nem kerül sor. Ennek orvoslását biztosítja a Javaslat.
    A 67. §-hoz
    [Bejegyzést elrendelő végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálata]
    Tekintettel arra, hogy az automatikus döntéshozatali eljárás esetén nem zárható ki teljes mértékben az, hogy a bejegyzés téves lehet, a Javaslat a kontrollperek megelőzése érdekében egy olyan eljárást tesz lehetővé a bejegyzéstől számított rövid, öt munkanapos határidőn belül, amely az automata által elvégzett bejegyzés döntéshozó személy általi vizsgálatát teszi lehetővé. Az eljárás kérelemre induló nemperes eljárás, amelyben a kérelemre és általános vizsgálatára a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra felhívásnak nincsen helye, és az intézkedési határidő öt munkanap helyett egy munkanap. Ha a kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmas, a bíróság dönt arról, hogy a kérelemben megjelölt ok alapján van-e helye az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának. Ha a döntéshozó személy általi felülvizsgálat feltételei fennállnak, a bíróság a bejegyzési kérelmet a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának rendje szerint újból megvizsgálja. A bíróság az újbóli bejegyzési eljárás eredményeként az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott végzést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a bejegyzési kérelmet visszautasítja vagy elutasítja. Abban az esetben viszont, ha az újból lefolytatott bejegyzési eljárás eredményeként a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításának vagy visszautasításának lenne helye, a bíróság a bejegyzett szervezetet nem törölheti a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésével. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti, és felhívja az ügyészt a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per megindítására. Ennek oka, hogy az alapítás teljes érvénytelenségét perben kell megállapítani.
    Ha a bíróság a kérelem vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a kérelemben megjelölt ok alapján nincsen helye az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának, a kérelmet elutasítja. Ebben az esetben az elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, de a kérelmező bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat.
    A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása
    A 68. §-hoz
    [A kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának fogalma]
    A Javaslat azokat a bejegyzési ügyeket, ahol a bíróság a kérelemről humán erőforrás bevonása mellett dönt, döntéshozó személy általi elbírálásnak nevezi. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntéshozó személy általi ügyekben is jelentős tehercsökkenést eredményeznek az automaták által elvégzett cselekmények. Így az automatikus ügyelőkészítés ezekben az ügyekben is megtörténik. A Javaslat garanciális okokból egyes szervezeti formák esetében kizárólagos bírói jogkört állapít meg.
    A 69. §-hoz
    [Tanúsítvány]
    A Javaslat nem szünteti meg a cégeljárásban már ismert tanúsítvány megküldésének szabályát.
    A 70. §-hoz
    [A kérelem vizsgálata, hiánypótlás]
    A Javaslat nem változtat érdemben a döntéshozó személy általi eljárásnak a Ctv.-ben megállapított dinamikáján. A határidők tekintetében a változást az indokolja, hogy a kérelem visszautasítására az automata által fog sor kerülni, így ezen eljárási szakaszra fordított idő kiiktatható az eljárásból. Utalni lehet továbbá arra, hogy az automatikus ügyelőkészítés érdemben csökkenti a kérelmet elbíráló személy munkaterhét. A hiánypótlásra felhívó végzést így öt munkanapon belül kell kiadni. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseken a Javaslat érdemben nem változtat. A bírói gyakorlat etekintetben kialakult. A hiánypótlásra csak egy ízben kerülhet sor, és a bíróság eseti döntésben már rögzítette, hogy eljárási szabályt sért a bíróság, ha ismételt hiánypótlásra hívja fel a szervezetet. A bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a kérelem minden hibáját meg kell jelölnie. A bíróságnak a végzését úgy kell megfogalmaznia, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a bejegyzés akadálya, vagyis a kérelem hibája, valamint az is, hogy kérelem bejegyzésének akadályát képező hiányosság hogyan szüntethető meg, illetve pótolható. A hiánypótlásra felhívó végzésben nem szereplő okból a bejegyzési kérelem nem utasítható el, illetve a bejegyzési kérelem elutasításának alapjául szolgáló olyan hiba, hiányosság, amely a hiánypótlásra felhívó végzésben nem került feltüntetésre, a fellebbezési eljárásban kiküszöbölhető. A hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt hiba, hiányosság más esetben a fellebbezési eljárásban nem pótolható joghatályosan. A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására vonatkozó határidőt a bírói gyakorlat kötelezőnek tekinti, így a hatodik vagy azt követő bírósági ügyintézési munkanapon hiánypótlási felhívás kiadásának már nincs helye.
    A 71. §-hoz
    [Döntés a bejegyzési kérelemről]
    A Javaslat fenntartja a Ctv. azon fordulatát, amely szerint a forgalom biztonsága védelme érdekében a törvényben meghatározott határidőn belül kell a bíróságnak döntenie a kérelemről. A Javaslat azonban elhagyja a hitelezői érdek védelmét a szövegből. Egyrészt mert az már a forgalom biztonsága fordulatban is benne foglaltatik, másrészt azért mert a hitelezőknek, a hitelezők érdekének a bejegyzési eljárásban szerepe nincs. A bejegyzési eljárásban, ha a feltételek fennállnak, a bíróságnak a bejegyzésről rendelkeznie kell, vagyis például hitelezői érdek miatt egy tőkekivonási célú tőkeleszállítási kérelmet nem utasíthat el. A rendelkezés külön bejegyzési határidőt ír elő a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén.
    A 72. §-hoz
    [A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]
    A Javaslat a kérelemről való érdemi döntés elmaradása miatti bejegyzéseket szóhasználatilag is elválasztja az automatikus bejegyzésektől, vagyis azoktól az esetektől, amikor más bíróság, hatóság, szervezet értesítése alapján vagy a bíróság automatizált intézkedésével történik meg a bejegyzés. A bíróság érdemi döntésének elmaradása miatti, törvényben garantált bejegyzést a Javaslat a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzésnek nevezi.
    A bejegyzési eljárás speciális szabályai
    A 73. §-hoz
    [A bíróság papír alapú kapcsolattartásával járó bejegyzési eljárás eltérő szabályai]
    A § arra az esetre határoz meg eltérő rendelkezéseket, amikor a bíróság a nyilvántartási eljárás általános szabálya szerint a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kézbesíti. A rendelkezések lényege, hogy bár a szervezet állami segítséggel elektronikusan adja be a kérelmét, a kérelmezővel való kapcsolattartás papír alapon történik. A rendelkezés a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó bírósági ügyintézési határidőket alkalmazza ebben az esetben is.
    A 74. §-hoz
    [A bejegyzett egyházra, a nyilvántartásba vett egyházra, a vallási egyesületre vonatkozó speciális rendelkezések]
    A § megtartja a Cnytv. speciális rendelkezéseit.
    A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai
    A 75. §-hoz
    [Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]
    A Javaslat változásbejegyzési kérelem esetében továbbra is fenntartja azt a lehetőséget, hogy a szervezet a már elhatározott adatváltozásokat tartalmazó változásbejegyzési kérelmét még a változás bekövetkezte előtt benyújthassa a bírósághoz. A Javaslat fenntartja, hogy legfeljebb harminc nappal előre lehet változást bejelenteni. A Javaslat utal arra, hogy ezen utóbbi rendelkezés alól lehetnek kivételek. Ilyen kivétel az átalakulás, egyesülés, szétválás esete, ahol a változás napja legfeljebb 90 nappal előzheti meg a kérelem benyújtásának napját.
    A 76. §-hoz
    [Változás időpontja]
    A Javaslat fenntartja a Ctv. azon legutóbbi újítását, hogy a szervezet meghatározhatja az adata változásának időpontját. Cégek esetében a jegyzett tőke leszállításakor továbbra sincs lehetőség a változás időpontjának megadására.
    Fontos kiemelni továbbra is azt, hogy az adat változásának feltüntetése a szervezet részéről nem kötelező eleme a kérelemnek. Ha a szervezet nem adja meg a változás időpontját, vagy azok ellentmondóak, a változás időpontja a változásról döntő bírósági határozat meghozatalának a napja.
    A 77. §-hoz
    [A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]
    A Javaslat lényegét tekintve fenntartja a jelenlegi előírásokat, azonban egységes megfogalmazással közelíti meg azokat az eseteket, amelyeknél a létesítő okiratban szereplő adat nem a szervezet döntése miatt, hanem más szerv adatszolgáltatása miatt változik; például természetes személy neve, lakcíme. Fontos eltérés a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest, hogy az egységes szerkezetű létesítő okiratban a tagokra vonatkozó adatok hatályosítása nem kötelező. Azon szervezeti formák esetében, ahol a nyilvántartási jegyzék a tagokat nyilvántartja, ott az egységes szerkezetű létesítő okiratban, a tagok adatait is hatályosítani kell. Azon szervezeti formák esetében, ahol a nyilvántartási jegyzék nem írja elő a tagok vagy valamennyi tag nyilvántartását, ott az egységes szerkezetű létesítő okiratnak nem feladata, hogy nyilvántartási jegyzéket pótló jelleggel mégis feltüntesse az aktuális tagokat és adataikat. A részlegesen nyilvántartott tagsági adatoknál (zártkörűen működő részvénytársaság) szintén elmondható, hogy a nyilvánosságra tartozó tagságra vonatkozó adatok a nyilvántartási jegyzékből ismerhetőek meg, továbbá más adathozzáférési megoldásokat biztosít a jogi szabályozás (részvénytársaság esetében a részvénykönyvbe való betekintés). Ezért zártkörűen működő részvénytársaság esetében kifejezetten kimondja a Javaslat, hogy a tagokat (részvényeseket) nem kell aktualizálni az egységes szerkezetű létesítő okiratban.
    A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eljáró jogi képviselőnek az egységes szerkezetű létesítő okiratot főszabályként nem kell ellenjegyeznie, csak aláírnia kell. A Javaslat szabályozza azt is, hogy az egységes szerkezetű okirat aláírása milyen módon történik, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet a Javaslat rendelkezéseire figyelemmel jogi képviselő nélkül jogosult eljárni a bejegyzési eljárásban.
    A Javaslat a korábban hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a létesítő okirat minta alkalmazására való áttérésre, létesítő okirat mintáról egyedi létesítő okiratra való áttérésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést.
    A 78. §-hoz
    [Kötelező változásbejelentés]
    A nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében a Javaslat garanciális kötelezettségként írja elő, hogy ha a bíróság visszautasít vagy elutasít valamely változásbejegyzési kérelmet, azonban az adat bejelentése kötelező, akkor a szervezet köteles a változásbejegyzési kérelmét - javított tartalommal - ismételten benyújtani.
    Egyes változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések
    A 79. §-hoz
    [A szervezet székhelyének változása]
    A Javaslat tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a szervezet a székhelyváltozással más nyilvántartási jegyzékbe kerül át, vagyis másik megyébe helyezi át a székhelyét vagy a fővárosi nyilvántartási jegyzékből megyei nyilvántartási jegyzékbe kerül vagy viszont, és vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyamatban van. A szervezet székhelye ugyanis a szervezet működését felügyelő állami szervek illetékességét is meghatározza, vagyis a szervezet székhelyének módosítása adott esetben arra is szolgálhat, hogy a szervezet kikerüljön valamely állami szerv illetékessége alól. Erre figyelemmel, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyik, akkor a székhelyáthelyezési kérelme addig nem teljesíthető, ameddig a törvényes működését nem állítja helyre. A rendelkezés nem a bíróság illetékessége oldaláról szabályozza a kérdést. A Javaslat nem tiltja, hogy a szervezet a törvényességi felügyeleti eljárás miatt változásbejegyzési kérelmet nyújtson be, és azt sem, hogy a bíróság annak helyt adjon. A törvényességi felügyeleti eljárás alatt is jogosult ugyanis a szervezet működni, adatai változásának átvezetését kérni. Ha azonban a bíróság illetékességét is megváltoztató új székhellyel kapcsolatos az adatváltozás, a bíróság vizsgálni fogja, hogy az összefügg-e a törvényes állapot helyreállításával, és ha nem, el fogja utasítani a változásbejegyzési kérelmet.
    A 80. §-hoz
    [Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]
    A Javaslat új megoldással biztosítja a részvénytársaságok esetében a nyilvánosan működő részvénytársasággá való átalakulás bejegyzését. A Ctv. jelenlegi megoldása a gyakorlatba nem ágyazódott be, mert a tőkepiaci szereplők továbbra is kockázatot látnak abban, hogy a bejegyzési eljárási folyamat nincs véglegesen lezárva, a nyilvánosan működő részvénytársaság csak függő hatállyal kerül bejegyzésre a nyilvántartási jegyzékbe, és a függő hatály megszüntetéséhez egy további, bíróságnak benyújtott kérelem szükséges. A Javaslat - a Ptk. vonatkozó rendelkezésének párhuzamos módosításával - lehetővé teszi a jövőben, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság a működési formaváltásról hozott döntésre, és az elfogadott alapszabályra alapítva a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerüljön. Bár a bejegyzéssel még nem teljesül a Ptk. azon kitétele, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak legalább egy részvénysorozatának lennie kell, amely a tőzsdére bevezetésre került, mivel a nyilvánosan működő részvénytársaságot és ezzel az alapszabályát a bíróság bejegyezte, így a társaság ezen új, nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik. A társaságnak a tőzsdei engedélyeztetési eljárások lefolytatására egy év áll a rendelkezésére. Ha a társaság egy éven belül nem igazolja legalább egy részvénysorozatának a tőzsdére való bevezetését, akkor a társaságnak a zártkörű működés érdekében megfelelő változásbejegyzési kérelmet kell előterjesztenie.
    A Javaslat rendelkezést tartalmaz arra is, hogy milyen kötelezettsége van a nyilvánosan működő részvénytársaságnak akkor, amikor a tőzsdei társaságként való működésének feltételeit már nem tudja biztosítani.
    A 81. §-hoz
    [Nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése]
    A Javaslat fenntartja a nyilvánosan működő részvénytársaság tőkeemelésével kapcsolatos speciális szabályt. Biztosítja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető leggyorsabban átvezethető legyen a nyilvántartáson. Mivel a tőzsdei társaságok tőkeemelése során a Magyar Nemzeti Bank mint Felügyelet, engedélyezési, ellenőrzési jogkört gyakorol, a bíróság az eljárása során formális ellenőrzést végez. A tőkepiaci folyamatok sikere elsődleges fontosságú ezekben az ügyekben, így a törvény biztosítani kívánja, hogy a részvényjegyzés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen a részvények keletkeztetése; ez utóbbi ugyanis a bírósági bejegyzéstől függ. A szabályozás értelmében, a fenti esetekben a tőkeemelési kérelemről a bíróság három munkanapon belül dönt. A három munkanapos ügyintézési határidő hiánypótlási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé, így a bíróság vagy elutasítja a kérelmet, vagy bejegyzi. Elutasítás esetén a társaság a kérelmét 15 napon belül ismételten benyújthatja, és ebben az esetben az elutasításhoz fűződő jogkövetkezményeket a bíróság nem alkalmazza. Ezekben az ügyekben a bírósági döntés elmaradása esetén már a következő munkanapon a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel megtörténik a jegyzett tőke emelésének bejegyzése, vagyis a bíróság elnökének nincs lehetősége arra, hogy - póthatáridő mellett - intézkedjen a kérelem elbírálásáról.
    A 82. §-hoz
    [Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság nyilvántartási jegyzékében a társasági részesedést, üzletrészt terhelő egyes kötelmi alapú jogok (vételi, visszavásárlási, opciós jog stb.) bejegyzésre kerülhessenek. E bejegyezhető jogokat ezen formák nyilvántartási adatait meghatározó végrehajtási rendelet fogja megállapítani. A Javaslat ezért általános jelleggel határozza meg a bírósági vizsgálat terjedelmét ezen kérelmek esetében. A zálogjoggal kapcsolatos cégjogi szabályozással egyezően a Javaslat nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat érvényességét, vagy annak kötelmi tartalmát vizsgálja, csupán azt, hogy a felek megjelölését ellenőrizze. A zálogjogi bizományosra vonatkozó cégjogi rendelkezést a Javaslat változatlan módon fenntartja.
    A 83. §-hoz
    [Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének rendelkezésre bocsátásának bejelentése]
    A nyilvántartási jegyzék gazdasági társaság esetén a jövőben tartalmazza azt a tényt, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett jegyzett tőkét a tagok valóban a társaság rendelkezésére bocsátották-e. E jogi tény bejelentésére és bejegyzésére változásbejegyzéssel kerül sor, feltéve, hogy a teljes jegyzett tőke már bejegyzéskor nem kerül rendelkezésre bocsátásra.
    A 84. §-hoz
    [A szövetség nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás]
    A Javaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel és más törvényekkel összhangban rendelkezik arról, hogy amennyiben a szövetséghez újabb tag (egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság) csatlakozik, a bíróság szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.
    A 85. §-hoz
    [Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]
    A Javaslat megtartja a Cnytv. speciális rendelkezését a kérelem benyújtója tekintetében, ha a közhasznú jogállású alapítvány alapítói jogainak gyakorlójává települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik.
    A 86. §-hoz
    [Az alapítvány kuratóriuma tagjának változása]
    A Javaslat megtartja a kuratórium tagjának vagy kurátornak a visszahívására vonatkozó speciális Cnytv.-beli rendelkezéseket. Azt, hogy a kérelemhez milyen okiratokat kell csatolni, végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
    A 87. és 88. §-hoz
    [A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárások]
    [A közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálata]
    A bíróság a szervezet - alapítvány esetében az alapító - kérelmére polgári nemperes eljárásban harminc munkanapon belül dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, és az erre vonatkozó adat nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A bíróság a beszámolók, és a létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről.
    Lényeges szabály az, hogy a bíróságnak a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül meg kell megvizsgálnia. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
    A szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás
    A 89-91. §-hoz
    [A szervezet átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]
    [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]
    [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]
    Az elektronikus ügyintézés tapasztalatai, az elektronikus irattár bevezetése miatt az eljárási szabályok jelentős egyszerűsítésére van mód. A Javaslat az átalakulás időpontjaként a jogelőd szervezet törlésének napját tekinti. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 141. § (3a) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján. Annak érdekében, hogy a jogelőd törlése, a jogutód bejegyzése és az átalakulás napja igazodjon a számviteli elvekhez, arra van szükség, hogy a magánjogi nyilvántartási szabály ne a jogutód bejegyzéséhez, hanem a jogelőd törléséhez kösse az átalakulás napját. Az átalakulás, egyesülés, szétválás a magánjogi szempontok mellett elsődlegesen gazdálkodási, gazdasági üzleti döntés, így a jogi keretek meghatározásakor figyelembe lehet venni a kapcsolódó számviteli előírásokat is. A bejegyzés részletes szabályait az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény tartalmazza. Ennek szabályozása szerint a jogelőd jogi személy törlése és a jogutód jogi személy bejegyzése nem eshet azonos napra, hanem a jogutód bejegyzésének hatálya csak a törlést követő nap lehet.
    A 92. §-hoz
    [Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]
    A § alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzésére vonatkozó speciális szabályokat állapít meg a Ptk.-val összhangban.
    Egyes jogutód nélküli megszűnésekkel összefüggő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezések
    A 93. §-hoz
    [A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]
    A Javaslat nem változtat a hatályos cégjogi rendelkezéseken.
    A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből
    A 94. §-hoz
    [A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből]
    A Ptk. 3:48. §-ával összhangban áll az a megoldás, hogy a szervezet vagyoni viszonyait lezáró eljárás után, önálló bírósági aktussal kerül sor a szervezet törlésére. Vagyis a szervezet törlése a jövőben a jogutód nélküli megszüntetési eljárásokhoz kapcsolódóan, de önálló bírósági intézkedésként kerül kialakításra. A törvény érthetőségét javítja az, ha a törlés mint változás ehelyütt csak azt az esetet határozza meg részletesebben, ahol végelszámolás lefolytatására nem kerül sor.
    A 95. §-hoz
    [A szervezet jogi személy szervezeti egységének törlése]
    A rendelkezés megtartja a Cnytv. vonatkozó szabályát.
    Uniós cégformákra vonatkozó speciális rendelkezések
    A 96-97. §-hoz
    [Az Európai Uniós cégformák székhelyáthelyezése] [Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]
    A Javaslat nem változtat érdemben a Ctv. rendelkezésein.
    A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő adat helyesbítése iránti eljárás
    A 98. §-hoz
    [A helyesbítés esetei]
    Sajátos eljárásjogi kijavítási eljárást biztosít a Javaslat. Az automatikus döntéshozatal mellett felgyorsuló bejegyzési eljárásban életszerűen fordulhat majd elő, hogy a kérelem nyomtatványán a tévedésből nem jól kerül valamely adat megadásra és a hiba olyan, amit az automata sem tud felismerni (például beltag és a kültag felcserélése, ügyvezetőként bejegyezni kért személy helyett a cégvezető személyének megadása, és akár ez fordítva stb.). Ezekre az esetekben a Javaslat rövid határidőn belül helyesbítésre ad lehetőséget. Fontos tehát utalni arra, hogy ezen helyesbítés akkor áll rendelkezésre, ha a nyomtatvány kitöltése során adatcsere történt. Új adat bejegyzésére így nincs mód, és arra sem, hogy az adat kijavítása történjen meg vagy a kérelem mellékletei kicserélésre, módosításra kerüljenek. A helyesbítés hatálya alá tartozó hibák a bejegyzésről kapott bírósági okiratból rögtön kitűnnek, a szervezetnek (jogi képviselőnek) szűk határidő - a bejegyző végzés átvételét követő munkanap - áll a rendelkezésére arra, hogy helyesbítést kérjen. Automatikus döntéshozatal mellett a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a javított nyomtatványi adattartalom bejegyezhető-e. Vagyis, ha a fenti példával élve a beltag és a kültag felcserélődése a helyesbítés tárgya, azonban a beltagként megjelölt személy beltagként nem jegyezhető be, mert beltag már más társaságban korlátlanul felelős tag, a kérelmet a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a kötelező változásbejegyzés szabályai szerint a társaságnak a törvényes működés, a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása iránt intézkednie kell.
    A helyesbítés lehetőségét a Javaslat biztosítja a döntéshozó személy általi elbírálásra utalt eljárásokban is a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén. Ennek oka, hogy ha a bíróság a törvényben előírt eljárást lefolytatta volna, a hiánypótlási eljárás keretében fel tudta volna hívni a szervezet figyelmét arra, hogy a kérelem nyomtatványa és a mellékelt okiratok nem állnak összhangban. Ebben az esetben ezért a helyesbítési kérelmet is a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint bírálja el a bíróság. Fontos jelezni azonban, hogy az eljárás ebben az esetben is csak a helyesbíteni kért adatra vonatkozik. A teljes kérelem elbírálására ekkor már nincs módja a bíróságnak.
    A teljes nyomtatvány és mellékleteinek ismételt benyújtására a nyilvántartás egysége miatt van szükség. Annak biztosítása a cél, hogy a bejegyzés adatai és iratai egységesen kerülhessenek kezelésre.
    Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat bejegyzésre, a helytelen adat törlése kerül, azonban a nyilvántartási jegyzék jelzi, hogy helyesbített adatról van szó.
    Az automatikus döntéshozatali eljárás nyilvántartási iratainak ellenőrzése
    A 99. §-hoz
    [Ellenőrzésre kiválasztás, utóellenőrzés]
    Az automatikus döntéshozatal során nem zárható ki, hogy hibás iratok kerülnek az irattárba, ezért az automatikus döntéshozatallal bejegyzésre kerülő ügyekben elsődlegesen szúrópróba szerű ellenőrzés történik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a bíróság konkrét ellenőrzést folytasson, így például akkor, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyik, vagy más indok támasztja azt alá. Az utóellenőrzésre kiválasztás szempontjait és az utóellenőrzés alá kerülő ügyek legkisebb számát végrehajtási rendelet fogja megállapítani.
    Fontos garanciális előírás, hogy az utóellenőrzés nem automatizálható, vagyis itt humán erőforrás igénybevétele mellett kell elvégezni az ellenőrzést.
    A 100. §-hoz
    [Utóellenőrzés naplózása, további intézkedések]
    Az utóellenőrzés során a bíróság vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt nyilvántartási irat formailag és alakilag megfelelő, így különösen (a) hiánytalan: minden oldalát tartalmazza a melléklet, (b) olvasható: tartalma megnyitható, olvasható, jól látható, (c) valós: a melléklet az elnevezésének megfelel és a szervezetre vonatkozik, (d) okirati jellegű: jogszabályban előírt formai követelményeknek megfelel. Emellett jogi szempontból azt vizsgálja, hogy a kérelem kitöltött nyomtatványával koherens-e az irat, vagyis a jogi képviselőnek az iratokra tett részletes nyilatkozatai a nyilvántartási iratok tartalmának megfelelnek. Egyebekben azonban az iratoknak a törvényességi szempontú vizsgálatára nem kerülhet sor utóellenőrzés során, vagyis nem ismételt elbírálás történik, hanem csak annak ellenőrzése, hogy a bejegyzés és az elektronikus irattár között fennáll-e az összhang. Ha azonban az utóellenőrzés során a bíróság olyan hibát észlel, amely törvényességi felügyeleti eljárás alapját képezheti (például helytelen tartalmú vagy nem jogosulttól származó vezető tisztségviselői elfogadó nyilatkozat), akkor törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye lehet.
    Az utóellenőrzés elsődleges célja, hogy a nyilvántartási jegyzék és a nyilvántartási iratok összhangban legyenek, vagyis ha formálisan rossz az irat, a formailag megfelelő irat beszerzését kell biztosítani. Erre a jogi képviselőt kell felhívni.
    A bejegyzési eljárás jogorvoslatra vonatkozó szabályai
    A 101. §-hoz
    [A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
    A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek tekintetében a Javaslat fenntartja a Cnytv. előírását és a Cnytv.-ben is meghatározott bejegyzést elrendelő végzések válnak elsőfokon jogerőssé, és így a végzéssel szemben, ha az perben támadható, továbbra sem lesz fellebbezésnek helye, hanem pert lehet indítani. A Cnytv. szerint nem minden bejegyző végzés, csak az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzés, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés válik azonnali jogerőssé.
    A társasház bejegyzési eljárásában hozott bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nem lesz helye, a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per indítható a társasház ellen.
    Az ügyésznek, ha a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a bejegyző végzést meg kell küldeni.
    Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bejegyzési ügyekben fellebbezhető végzésekkel szembeni fellebbezés elbírálására törvényi határidőt ír elő. A másodfokú bíróságnak ugyanazon okiratok alapján ugyanazon jogkérdésben kell döntenie, mint az elsőfokú bíróságnak, így indokolt, hogy e döntési határidő is keretek közé legyen szorítva. A másodfokon eljáró ítélőtábla harminc munkanapon belül dönt, és ugyanezen idő alatt intézkedik határozatának a bíróság részére való megküldéséről is. Fontos változás, hogy a szükséges bejegyzésről a másodfokú bíróság gondoskodik, így e bejegyző végzéssel szemben, ha egyébként perben támadható, csak felülvizsgálatnak van helye.
    A bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per szabályai
    A 102. §-hoz
    [A bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]
    A Javaslat fenntartja a perindításra jogosultak körére és a perindítás határidejére vonatkozó rendelkezéseket. A perben felperes az ügyész lehet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Közvetett érintettségre kereshetőségi jogot nem lehet alapozni, továbbá az érintettség kérdését a bírói gyakorlat atekintetben is megszorítólag értelmezi, hogy az érintett személy is csak a közvetlenül rá vonatkozó rendelkezés tekintetében támadhatja meg a bejegyző végzést, illetve az irat jogszabályba ütközésére is csak e részben hivatkozhat.
    Továbbra is garanciális szabály, hogy a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a bíróságnak észlelnie kellett volna. Etekintetben utalni lehet a bíróság vizsgálati jogkörének korlátai vonatkozásában már kifejtettekre is. A bírói gyakorlat etekintetben is kimunkálta már, hogy olyan jogsértés, ami kívül esik a bejegyzési eljárás keretein (például a taggyűlés szabályosságának kérdése), az e perben sem vizsgálható. Ez ugyanis a társasági határozat (jogi személy határozatának) megtámadása iránti perben vizsgálható. E perben további iratok vizsgálatára nincs mód, hiszen a perbíróság valójában a bírósági eljárást vizsgálja felül, vagyis azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem, valamint a csatolt iratok alapján helye volt-e bejegyzésnek. Erre figyelemmel a perbíróságnak sem lehet tágabb vizsgálati jogköre. Az ügyész vonatkozásában a Javaslat - alkalmazva a civil eljárásjogban már bevezetett szabályt -akkor biztosítja a perindítás lehetőségét, ha a bejegyzéssel egyben a közérdek is sérült. Ennek oka az, hogy a Javaslat egésze azt célozza, hogy a magánautonómia Ptk. által kereteit a bejegyzési eljárás ne korlátozza. Ebből következően nem indokolt az ügyészt minden esetben "érintett félként" kezelni, csak akkor, ha a bejegyzés hatályban maradása sérti a közérdeket (például figyelmen kívül hagyva a bűnügyi nyilvántartás adatait, kizárt személyt jegyez be a bíróság vezető tisztségviselővé).
    A 103. §-hoz
    [A bíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén]
    A Javaslat meghatározza, hogy a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított kontrollperben a bíróság eljárási jogszabálysértés esetén milyen döntéseket hozhat. Az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállta esetén a bíróságnak nincsen mérlegelési lehetősége, ugyanakkor a jogi személy nyilvántartásba vétele esetén a forgalom biztonsága érdekében és irányelvi rendelkezés okán sem kerülhet sor a jogi személy bejegyzésének visszamenőleges törlésére. Ebben az esetben hatályában fenntartja a bejegyző végzést a perbíróság és úgy utasítja a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot új eljárásra. Ha a megismételt eljárásban jutna arra a bíróság, hogy a jogi személyt nem lehetne bejegyezni, akkor sem történhet visszamenőleges törlés, hanem a törvényességi felügyeleti eljárás keretei között kell a bíróságnak megtenni a szükséges intézkedéseket a törvényes állapot, törvényes működés kialakításához. A (3) és az (5) bekezdésben foglalt döntés bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    A 104. §-hoz
    [A bíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén]
    A bíróság határozatai körében a Javaslat nem változtat érdemben a már kialakult gyakorlaton. E körben utalni lehet rá, hogy a cégeljárás haladó szemlélettel mindig is a forgalom biztonságát, a cég, a szervezet megmentését tartotta szem előtt, így a kialakult perjogi szabályokban is elsődleges szempont a bejegyzés, illetve az alapul szolgáló iratok kijavítására törekvés, a jogszabálysértés kiküszöbölése. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére így főszabály szerint akkor kerül sor, ha a perbíróság erőfeszítései ellenére a törvényes állapot nem biztosítható.
    A 105. §-hoz
    [A létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége]
    A bejegyző végzés felülvizsgálatának sajátos esete, amikor a felperes a létesítő okirat érvénytelenségére alapítja keresetét. A Javaslat nem különíti már el a nyilvántartási jegyzék adattal összefüggő érvénytelenséget a nem nyilvántartási jegyzék adattal összefüggő érvénytelenségtől. Változatlan azonban, hogy ebben az esetben is a bíróság által észlelendő érvénytelenségre lehet hivatkozni. Figyelemmel a bírósági vizsgálat korlátai tekintetében kifejtettekre, leszögezhető, hogy ezen perben a teljes érvénytelenségre, vagy a kógens rendelkezések be nem tartására lehet hivatkozni. A szerződéses szabadság alá eső kérdések tekintetében - ha az érintett kérdésben a Ptk. tiltó klauzulát nem alkalmaz - nincsen helye ezen per megindításának. Ezen kérdések ugyanis a Ptk. szerinti érvénytelenségi per keretében vizsgálandóak.
    A Javaslat fenntartja a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelv 11. cikkében meghatározott érvénytelenségi okokat, bár az automatikus ügyelőkészítés, automatikus döntéshozatal gyakorlatilag kizárja, hogy egyes érvénytelenségi okok mellett történjen meg a bejegyzés (pl. jegyzett tőke esetében, előírt taglétszám esetében szinte kizárt, hogy hibás bejegyzés történjen). Hangsúlyozni kell, hogy a Javaslat ezen típusú, a bejegyző végzés felülvizsgálata iránti per megindítását is a végzés meghozatalának, vagyis a bejegyzésnek a napjától számított harminc napon belül teszi lehetővé, hiszen eltérő szabályt nem alkalmaz, így az irányelv 12. cikk (1) bekezdésében foglalt határidő betartása is biztosított.
    Fejezet
    Törvényességi felügyeleti eljárás
    A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
    A 106. §-hoz
    [A törvényességi felügyelet alapvető rendelkezései]
    A Javaslat által meghatározott, törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azokra a szervezetekre kell alkalmazni, melyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
    Az automatikus bejegyzések folytán a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektet. Figyelemmel arra, hogy az automatikus szervezetbejegyzés bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.
    A Javaslat szerint a jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik fő célja a nyilvántartás közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartási jegyzék a valóságnak megfeleljen (például a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személy legyen a szervezet törvényes képviselője, a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén működjön), naprakész, és törvényes adatokat tartalmazzon (például jegyzett tőke mértéke feleljen meg a jogszabályi előírásoknak).
    A törvényességi felügyeleti eljárás másik fő célja, hogy a szervezetek törvényes működését biztosítsa. A törvénysértő működés megállapítható nyilvántartási jegyzéki adatokból (például határozott időre választott vezető tisztségviselő megbízási idejének lejárta után a szervezet nem választ új vezető tisztségviselőt), vagy nyilvántartási jegyzéki adatokon kívül eső körülmények alapján (például a szervezet a szervezetre vonatkozó anyagi jogszabályokban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget).
    A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működése helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.
    A Ptk. 3:34. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el.
    Közérdek, hogy a közhiteles nyilvántartási jegyzékben csak a jogszabályoknak megfelelő adatok szerepeljenek, illetve, hogy a szervezetek a jogszabályoknak megfelelően működjenek. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a Javaslatnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében abban az esetben is irányadók, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek. Az adott szervezeti formára vonatkozó anyagi jogi jogszabályok többsége tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az adott szervezeti forma törvényességi felügyeletét a bíróság látja el, vagy hogy a bíróságnak az adott szervezeti formával kapcsolatos eljárására (nyilvántartási eljárására) a szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni [például: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 24. § (2) bekezdése, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 26. § (2) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 39. § (1) bekezdése, a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (1) bekezdése, az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 35. §-a, az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 2. §-a, az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 2. §-a].
    Az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak - a Javaslatban foglaltaktól eltérő - törvényességi felügyeleti jogokat. [Például a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (1) bekezdése szerint a miniszter (az 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (1) bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a Kar működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.]
    A 107. §-hoz
    [A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]
    A Javaslat e §-a azt határozza meg, mikor nincs lehetőség törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
    Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások célja a párhuzamos eljárásokkal konkuráló eljárások kiküszöbölése.
    Negatív hatásköri szabályt jelent az a rendelkezés is, mely szerint a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának, döntéseinek gazdasági-célszerűségi vizsgálatára. Gazdasági-célszerűségi szempontok nem érintik a nyilvántartási jegyzék közhitelességét, ilyen jellegű szempontok vizsgálata meghaladná a bíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörét.
    A törvényességi felügyeleti eljárás és a felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyára tekintettel - figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárás is bírósági felügyelet mellett folyik - felesleges és indokolatlan a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytatni akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek oka ugyanis az, hogy ezekben az esetekben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezetnek nincs valós érdeke a törvényes működés helyreállítására. A törvényességi felügyeleti eljárás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésekor azonban lehetőség van arra, hogy a bíróság pénzbírság kiszabásáról még rendelkezhessen, ha az eljárásban már megállapítható volt, hogy a bírság kiszabásának feltételei fennállnak, így ezen intézkedést a bíróság alkalmazná (alkalmazhatná), ha az eljárás tovább folyna.
    A 108. §-hoz
    [A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]
    A törvényességi felügyeleti eljárás nyilvántartási eljárás. A nyilvántartási eljárásra vonatkozó általános szabályokat tehát a törvényességi felügyeleti eljárásra a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a Pnp.-nek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
    A Pnp. 1. § (6) bekezdéséből következően - a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában - a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, azonban az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. Mivel az eljárás gyors befejezése közérdek - a törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen helye szünetelésnek, valamint cégek esetében nincsen helye költségkedvezmény engedélyezésének. A Pnp. 1. § (9) bekezdése alapján, ha szünetelésnek lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye.
    Speciális többletrendelkezést tartalmaz a Javaslat, amikor a Pp. kizárásra vonatkozó szabályait azzal egészíti ki, hogy annak a törvényességi felügyeleti ügynek az elbírálásában, mely azért indult, mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, vagy mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta. Ellenkező esetekben a döntéshozó személy a saját korábbi döntése helytállósága kérdésében foglalna állást, ami nem megengedhető. E rendelkezés az automatikus döntéshozatali eljárás esetén nem értelmezhető, hiszen ebben az eljárásban természetes személy döntéshozó nem vesz részt.
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelje. A Pp.-ben szabályozott bizonyítási eszközök a törvényességi felügyeleti eljárás során csak szűk körben vehetők igénybe. A Javaslat alapján csak okirati bizonyításnak van helye. A Javaslat nem korlátozza azon okiratok körét, melyek az eljárás során figyelembe vehetők: a bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során e törvény végrehajtási rendelete nem írja elő.
    Ezen túlmenően azonban egyéb bizonyítás lefolytatásának (például tanúmeghallgatásnak, szakértő kirendelésének) nincs helye. A Javaslat a személyes meghallgatást, írásbeli nyilatkozat beszerzését is lehetővé teszi.
    A Javaslat alapján a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás során hozott, eljárást befejező határozattal szemben a szervezetet, kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás esetén - az eljárás kontradiktórius jellegére tekintettel - a szervezetet és a kérelmezőt illeti meg a jogorvoslati jog.
    A Javaslat szerint hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.
    A Javaslat újdonsága a költségviselés terén, hogy amennyiben a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállította és ezért bírósági intézkedés alkalmazására nem került sor, a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli. Kivételt képez ez alól a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása, mert ebben az esetben a bíróság a felhívással egyidejűleg pénzbírság intézkedést alkalmaz, így a költségeket a szervezet viseli akkor is, ha a szervezet a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének a bíróság felhívása alapján eleget tesz. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A Pp. 365. § (5) bekezdése folytán az is fellebbezhet, akinek a fizetendő költséget a bíróság végzésében megállapítja (pl. a felügyelőbiztos).
    A 109. §-hoz
    [A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]
    A Javaslat e §-a meghatározza a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörét. A különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknak az ezekre az eljárásokra meghatározott okok alapján van helye.
    Az a) pont szerint akkor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha bejegyzést megelőzően fennálló ok miatt törvénysértő:
    - a létesítő okirat, vagy
    - a létesítő okirat módosítása, vagy
    - egyéb nyilvántartási irat, vagy
    - nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat (akár a létesítő okirattal vagy létesítő okirat módosításával, vagy egyéb nyilvántartási irattal összefüggésben vagy azoktól függetlenül).
    Mindegyik esetben a törvénysértésnek már a bejegyzés előtt, így a bejegyzéskor is fenn kell állnia. A b) pont szerint akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha a bejegyzéskor a nyilvántartási jegyzéki adat nem volt törvénysértő, az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése megfelelt a jogszabályoknak és a valóságnak, azonban a bejegyzést követően az adat törvénysértővé vált.
    Például a bejegyzett vezető tisztségviselő elláthatta a feladatát, csak később következett be olyan körülmény, mely kizárta a tisztség törvényes ellátását.
    A c) pont alapján akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha
    - a létesítő okiratból vagy a létesítő okirat módosításából hiányzik olyan tartalmi elem, mely jogszabály folytán kötelező; vagy
    - a nyilvántartási jegyzékből hiányzik olyan adat, melyet jogszabály folytán a nyilvántartási jegyzéknek tartalmaznia kell (függetlenül attól, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat hiánya összefügg-e a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának hiányos tartalmával).
    A d) pont alapján járhat el a bíróság, ha a szervezet nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (például a vezető tisztségviselők megbízatásának ideje lejárt és nem választottak új vezető tisztségviselőt, vagy a szervezet engedélyköteles tevékenységet hatósági engedély hiányában végez) vagy a saját létesítő okirata rendelkezéseit (például, ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése kizárja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, azonban ezt a szabályt mégsem tartják be és ezzel a tagok egy részének számára lehetetlenné válik a taggyűlésen való részvétel).
    Az e) pont alapján jár el a bíróság, ha törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását akár e törvény, akár más törvény kötelezővé teszi.
    A 110. §-hoz
    [A bíróság eljárása hivatalból]
    A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat.
    Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást.
    Az (1) bekezdés a) pontja alapján indulhat hivatalból az eljárás, ha például a kérelmező kérelmét visszavonta, vagy ha a kérelem visszautasítására került sor (például a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére, vagy a kérelem elkésett), de a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
    A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indulhat más, olyan személytől történő tudomásszerzés alapján, aki az eljárásban nem jogosult (például jogi érdek valószínűsítésének hiánya okán) kérelmezőként részt venni a törvényességi felügyeleti eljárásban. Amennyiben a bejelentő a beadványából a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény jut a bíróság tudomására, nem zárható ki a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának lehetősége, amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának hivatalból is helye van. A Javaslat szerint ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a bíróság saját eljárása során szerzett volna tudomást a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségességéről.
    A bíróság saját hivatalos eljárásai során észlelhet olyan tényeket, melyek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszik szükségessé.
    Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha azt más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi. A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező bíróság lehet az adott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására illetékes bíróságtól eltérő bíróság, valamint ugyanazon törvényszék más szervezeti egységéhez tartozó bíró, bírói tanács is. Az eljárást kezdeményező más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó nem minősül kérelmezőnek, nem illetik meg a kérelmező jogai, azonban a bíróság kötelezettsége, hogy az eljárás megindításáról és befejezéséről értesítse a kezdeményező bíróságot, közjegyzőt, önálló bírósági végrehajtót.
    Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha törvény előírja. Ilyen eset például az állami adóhatóság által kezdeményezett, adószám törléssel érintett szervezettel szembeni különleges törvényességi felügyeleti eljárás.
    A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás nem kontradiktórius eljárás.
    Hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén az eljárás során felmerült költségeket az állam előlegezi (pl. a felügyelőbiztos költségei, vagy meghallgatás költségei). A Javaslat alapján a költségeket a szervezet viseli, ha a bíróság intézkedést alkalmaz. A költségeket az állam viseli, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, vagy ha a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja, kivéve a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárást. A Javaslat a korábban hatályos szabályokhoz képest eltérően szabályozza a költségviselést abban az esetben, ha a szervezet a törvényes működését helyreállítja. Míg a korábban hatályos rendelkezések alapján, ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működését helyreállította, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kellett kötelezni, a Javaslat szerint a költségeket az állam viseli, ha intézkedés alkalmazása nélkül a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ennek az az oka, hogy ha a szervezet ez a bíróság felhívására eleget tesz a kötelezettségének és megszünteti a jogszabályellenes helyzetet, azt a Javaslat azzal is méltányolja, hogy költségviselésre nem kötelezi a szervezetet.
    A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a Javaslat alapján a bíróság két esetben szüntetheti meg.
    Az egyik eset a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai közt került elhelyezésre, így a hivatalból indult eljárásra is vonatkozik. Ennek értelmében a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
    A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésének másik esetét a Javaslat a kizárólag a bíróság hivatalból történő eljárására vonatkozó rendelkezések között szabályozza. Ez szerint a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.
    A 111. §-hoz
    [A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]
    A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás, melyben a kérelmező és a kérelmezett vesz részt.
    A Javaslat taxatív felsorolásban határozza meg azokat a jogosultakat, akik törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérhetik. Az itt felsorolt jogosultaknak sem korlátlan azonban az eljárás megindítása iránti jogosultságuk, figyelemmel például a törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülményekre.
    Az (1) bekezdés a) pontja szerint változatlanul megilleti az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga, azonban a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint nem korlátlanul illeti meg az ügyészt ez a jog. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A Javaslat alapján az ügyész közérdekvédelmi feladata szervezetek esetében a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésében realizálódik akként, hogy az ügyész számára - ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést nem gyakorol - a Javaslat abban az esetben biztosítja a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának jogát, ha indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése. Az ügyész a Pp. alapján a költségek előlegezésére és viselésére nem köteles.
    Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultak tekintetében feltételezhető, hogy működésük során olyan tényekről, körülményekről szereznek tudomást, melyek indokolttá teszik a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A hatóság vagy közigazgatási szerv, illetve a területileg illetékes gazdasági vagy szakmai kamara kizárólag jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és nem minden olyan esetben, amikor azt indokoltnak tartaná. Például a könyvvizsgálói kamara kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha a nyilvántartási jegyzékbe könyvvizsgálóként bejegyzett személy nem szerepel a könyvvizsgálókról vezetett nyilvántartásban, de nem jogosult az eljárás lefolytatását kérni arra történő hivatkozással, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezetőnek nincsen kézbesítési megbízottja.
    A legtágabb kérelmezői kört az (1) bekezdés c) pontja határozza meg: kérelmező lehet, akinek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához, és e jogi érdeket valószínűsíti is. A Javaslat a (3) bekezdésben törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatot, mely szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van. Például a kérelemben foglaltak érdemi elbírálásának eredményeképpen jogokat szerez, vagy kötelezettségektől szabadul, vagy a döntés más módon kihat rá.
    A Javaslat (1) bekezdés d) pontja szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, de csak abban az esetben, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.
    A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező. Alapítványok esetében a kérelmezett szervezet nem mindig jogosult a törvényes működés helyreállításához szükséges döntések meghozatalára. Legtöbbször ezeket a döntéseket az alapítványtól elkülönült alapító(k) jogosult(ak) meghozni, ezért célszerű a félként történő bevonása is az eljárásba.
    A Javaslat a (5) és (7) bekezdésben meghatározza a törvényességi felügyeleti eljárást megindító kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó többletkövetelményeket. A kérelemben nem szükséges meghatározni, hogy a bíróság milyen intézkedést alkalmazzon, hiszen főszabály szerint a bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve, egyes különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknál pedig maga a Javaslat határozza meg, hogy milyen intézkedést kell alkalmaznia a bíróságnak.
    A Javaslat - a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályától eltérően - tíz munkanapos határidőt határoz meg a kérelem bíróság általi megvizsgálására. Civil szervezetek esetén előfordulnak bonyolultabb, hosszabb kérelmek, melyek vizsgálata időigényesebb, erre tekintettel írja elő a Javaslat a húsz munkanapos határidőt.
    A 112. §-hoz
    [A bíróság eljárása kérelemre]
    Az eljárás indokolatlan elhúzódásának elkerülése érdekében az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy újabb okra alapozva új kérelmet terjesszen elő, ha annak feltételei fennállnak.
    A Javaslat meghatározza a költségek előlegezésére, viselésére vonatkozó rendelkezéseket és a kérelem elutasításának esetét.
    A kérelem visszautasítása, vagy az eljárásnak a kérelem visszavonása okán történt megszüntetése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kérelemben megjelölt jogsértéssel összefüggésben a bíróság hivatalból indítson törvényességi felügyeleti eljárást, ha törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van. Ez esetben az eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadóak.
    A 113. §-hoz
    [A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]
    A Javaslat a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására vonatkozóan szubjektív, illetve objektív határidőt állapít meg.
    Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban továbbra is főszabály, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napos határidőn belül (szubjektív határidő), illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezéstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül (objektív határidő) lehet kérni. Mind a szubjektív, mind az objektív határidő anyagi jogi jellegű, vagyis a kérelem benyújtásának időpontja az irányadó. A szubjektív határidő anyagi jogi, elévülési jellegű határidő, a késedelem kimenthető. Az objektív határidő anyagi jogi, de jogvesztő jellegű.
    Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a jogszabálysértő állapot vagy helyzet változatlanul fennáll, még nem fejeződött be. Ebben az esetben az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet fennáll. Az objektív határidő elteltének ekkor nincs jelentősége.
    Ha a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt a kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
    Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítására a kérelemre induló eljárás határidejére vonatkozó rendelkezések irányadóak az alábbi két eltéréssel. A Javaslat kivételesen indokolt esetben arra is lehetőséget biztosít, hogy a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egy éves határidőt követően is megindíthassa. Ellenkező esetben egy év elteltével a nyilvántartási jegyzék közhitelességét csorbító adat véglegesen a nyilvántartási jegyzék részét képezné.
    Az eljárás megindítására speciális határidőt ír elő a Javaslat abban az esetben, ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi. Ebben az esetben az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.
    A Javaslat (4) és (5) bekezdése határidőket határoz meg annak érdekében, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás ne húzódhasson el és a törvényes állapot kikényszeríthető legyen. A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működés helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.
    A 114. §-hoz
    [A bíróság felhívása]
    Ha a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem visszautasításának nincsen helye, vagy ha a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, a bíróságnak a Javaslatban meghatározott tartalmú végzést kell hoznia. A végzést a szervezetnek kézbesíteni kell, kérelemre indult eljárás esetén a kérelemmel együtt, módot adva számára álláspontja kifejtésére, illetve, ha a végzésben, illetve a kérelemben foglaltakkal érdemben egyetért, a törvénysértő állapot önkéntes megszüntetésére. A végzésben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést, a lehetséges jogkövetkezményeket arra az esetre, ha a szervezet a törvényes működését nem állítja helyre, a határidőt, amelyen belül a szervezetnek a törvényes működését helyre kell állítania vagy nyilatkoznia arról, hogy a törvénysértő működést vitatja.
    A végzésben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést. Ennek azért van jelentősége, mert felhívásában nem szereplő, a törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát nem képező jogszabálysértés miatt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának nincs helye. A végzésben foglaltak teljesítésére a bíróság legfeljebb harminc napot biztosíthat, ezen a kereten belül tehát a bíróság mérlegelésétől függ, milyen mértékű határidőt ír elő, de a harminc napnál hosszabb határidőt indokolt esetben sem határozhat meg. Ugyanakkor a bíróság az általa biztosított határidőt a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erre különösen akkor kerülhet sor, amikor a szervezet jelzi, hogy a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja, azonban hosszabb időre van szüksége a jogszabálysértés kiküszöbölésére, például össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését.
    Ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető, a szervezet jogosultsága meghatározni, hogy melyik módon szünteti meg a törvénysértést. A bíróság tehát - ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető - nem írhatja elő, hogy a szervezet melyik módot válassza. A Javaslat lehetővé teszi, hogy alapítványok esetén a bíróság a felhívást az alapító részére is címezhesse, attól függően, hogy ő jogosult-e a törvényes állapot helyreállítására.
    A 115. §-hoz
    [A bíróság intézkedései]
    Főszabály szerint törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szervezet a bíróság felhívása ellenére nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bíróság akkor alkalmazhat a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést, ha a felhívást követően az eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a felhívás ellenére a törvénysértő állapot vagy működés továbbra is fennáll. Ha a szervezet a végzésben megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik, a törvénysértő állapotot vagy működést nem szünteti meg, akkor a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának van helye.
    A Javaslat meghatározza a bíróság által alkalmazható törvényességi felügyeleti intézkedéseket, melyek által a bíróság a szervezetet a törvénysértő állapot megszüntetésére késztetheti. Az intézkedés csak eszközt jelent a bíróság számára, ezért az alkalmazása önmagában nem eredményezheti a törvényességi felügyeleti eljárás befejezését.
    A bíróság az intézkedések közül az intézkedésre okot adó körülménytől, annak súlyától függően mérlegelési jogkörben választhat. A bíróság kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen kötve a kérelmező által kért intézkedéshez. Nincsen akadálya annak sem, hogy a bíróság a szervezettel szemben az a-e) pontokban meghatározottak közül egyszerre több intézkedést alkalmazzon, illetve a pénzbírságot ismételten is kiszabja.
    Gyakran alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés a pénzbírság kiszabása. A Javaslat a pénzbírság mértékét a Cnytv. szerint határozza meg. amely összhangban áll a Pp. rendelkezése szerinti legmagasabb összegű pénzbírsággal is. A bíróság a pénzbírságot ismételten is kiszabhatja. A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a bíróság kifejezetten a vezető tisztségviselőt vagy alapítvány esetében az alapítót és ne a szervezetet sújtsa pénzbírsággal, ha megállapítható, hogy az ő tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza a törvénysértő állapot. Ilyen eset például, ha a szervezet döntéshozó szervének határozata nyomán a szükséges változásbejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő mint a szervezet képviselője nem nyújtja be a bírósághoz.
    A bíróság a szervezet illetve az alapítvány alapítója által hozott határozatot megsemmisíti, ha az jogszabályba, vagy a szervezet létesítő okiratában foglaltakba ütközik. A határozat megsemmisítése mellett ugyanakkor nem kell, hogy minden esetben új határozat hozatalára is kötelezze a szervezetet a bíróság. Amennyiben azonban a törvényes állapot helyreállításához a jogszabályba, illetve a létesítő okiratba ütköző határozat megsemmisítése mellett az is szükséges, hogy a szervezet új határozatot hozzon, a bíróságnak nemcsak a határozat megsemmisítéséről, hanem új határozat hozataláról is kell rendelkeznie.
    Ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés csak a szervezet döntéshozó szervének vagy döntéshozó szerve ülésének összehívására irányulhat, a szervezet egyéb szervének összehívására ezen pont alapján nincsen lehetőség.
    A törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek.
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság nyilvántartási jegyzékadatot hivatalból jegyezzen be a nyilvántartási jegyzékbe, ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható.
    A Javaslat törvényességi felügyeleti intézkedésként lehetővé teszi külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésének lehetőségét, melyre akár a törvényességi felügyeleti felhívás kiadását követően, első intézkedésként is sor kerülhet. A bíróságnak ezen intézkedést elrendelő végzését részletesen indokolnia kell.
    Annak érdekében, hogy a szervezetjogi személyek nyilvántartása megfeleljen a törvényes előírásoknak, a valóságos, tényleges helyzetet mutassa, a bíróság - amennyiben a szervezet nem nyújt be változásbejegyzési kérelmet a törvényes állapot helyreállítása érdekében - a törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot a nyilvántartási jegyzékből törölheti.
    A 116. §-hoz
    [Sorrendiség]
    Ha a szervezetnek rendelkeznie kell E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, annak hiánya esetén különleges törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye.
    A hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.
    Ha hivatalos elérhetőség hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indult a szervezet ellen, akkor más ok miatt indult törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. Mivel a szervezetnek nincsen hivatalos elérhetősége, melyre a felfüggesztő végzés kézbesíthető lenne, a felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    A 117. §-hoz
    [A felügyelőbiztos]
    A törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek.
    A Javaslat a felügyeleti intézkedésként lehetőséget biztosít a bíróság számára arra, hogy -amennyiben a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - a szervezethez felügyelőbiztost rendeljen ki.
    Különösen akkor lehet indokolt felügyelőbiztos kirendelése, ha a szervezet törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és adott esetben meg kell, hogy előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.
    A felügyelőbiztos kirendelésére mint intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt sor kerülhet. A bíróságnak a felügyelőbiztost kirendelő végzésében - az eset összes körülményét, a törvénysértő működés jellegét figyelembe véve - pontosan meg kell határoznia a felügyelőbiztos feladatkörét. Alapvetően kétféle jogkört láthat el a felügyelőbiztos és ehhez igazodik a feladatkörének a meghatározása is.
    Az első esetben önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, a szervezet vezető tisztségviselőinek a hatáskörét nem vonhatja el, ugyanakkor a vezető tisztségviselőknek is tekintettel kell lenniük a felügyelőbiztost kirendelő végzésben foglaltakra. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a szervezet tagja (részvényese) kérelmére történik, a bíróság feljogosíthatja arra, hogy betekintsen a szervezet könyvvezetésébe, szerződéseit, számláit megvizsgálhassa, és a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, ha ezáltal a szervezetet nyilvánvaló károsodásról óvja meg.
    A második esetben, ha a kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása lejárt vagy az egyedüli vezető tisztségviselő meghalt és az utódját bármilyen okból nem választották meg), a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja, a bíróság által meghatározottak szerint. Erre tekintettel őt a bíróság e minőségében bejegyzi a nyilvántartási jegyzékbe is, mellyel egyidejűleg a bíróság a jogosult hivatalból is törölni a nyilvántartási jegyzékből a korábbi vezető tisztségviselőt, ha erre szükség van. Ha a felügyelőbiztos vezető tisztségviselői tevékenységet lát el, az alapvető feladata ebben az esetben is az, hogy a működésére csak átmenetileg legyen szükség. Meg kell ezért tennie mindent annak érdekében, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően megválassza a vezető tisztségviselőjét és ezáltal a felügyelőbiztos működésére már ne legyen szükség.
    Ha felügyelőbiztos munkáját a kirendelő végzésben meghatározott határidő lejárta előtt eredményesen befejezi, a felügyelőbiztos felmentésére már korábban is sor kerülhet. A kilencven napos határidő legfeljebb egy alkalommal, kérelemre vagy hivatalból további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
    Aki a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozza, a Javaslat szerinti pénzbírsággal sújtható.
    A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt (függetlenül attól, hogy ellát-e vezető tisztségviselői feladatot vagy sem) a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a bíróságnál kifogással élhet.
    A 118. §-hoz
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg]
    A Javaslat szerint, törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítésében foglalt, illetve a gondnokoltak nyilvántartásából történő közvetlen lekérdezés alapján fennálló kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok tisztázása érdekében a bíróság hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás keretében is tisztázhatja a körülményeket, de ezt meghaladóan nincsen helye törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindításának.
    A bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt akkor terjeszthető elő törvényességi felügyeleti kérelem, ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik és a bejegyzési kérelem nyomtatványa vagy melléklete jogszabályba ütközésére hivatkozik. Ennek megfelelően a törvényességi felügyeleti kérelem a bejegyzési kérelem elutasítására irányulhat. A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőnek és a kérelemnek meg kell felelnie a kérelmezőre és a kérelemre vonatkozó rendelkezéseknek.
    Az e § alapján indult eljárás során a kizárásra vonatkozó rendelkezés nem érvényesül, mert még nem született határozat abban az ügyben, melyet a törvényességi felügyeleti kérelem érint.
    A bíróság a bejegyzési kérelemről és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen dönt. Az érdemi döntés kétféle lehet, ehhez igazodóan a jogorvoslati lehetőség is eltérő:
    - A bíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ezáltal a bejegyzési kérelemnek megfelelően rendelkezik a bejegyzésről. Ebben az esetben fellebbezésnek nincs helye, de a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő a végzés felülvizsgálata iránt pert indíthat, függetlenül attól, hogy a bejegyző végzés tartalmaz-e reá nézve rendelkezést, mert a keresetindítási jog az e § (4) bekezdése alapján illeti meg.
    - A bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ezáltal a kérelemnek megfelelő bejegyzés nem történik. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására meghatározott határidő elmulasztásának az a jogkövetkezménye, hogy a bejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva megtörténik. A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására viszont hosszabb ügyintézési határidő áll rendelkezésre. A Javaslat (5) bekezdése ezért lehetővé teszi a bejegyzési eljárás hatvan napra történő felfüggesztését.
    Különleges törvényességi felügyeleti eljárások
    A különleges törvényességi felügyeleti eljárások folyamatukban, az eljárásokban alkalmazható vagy alkalmazandó törvényességi felügyeleti intézkedések tekintetében eltérnek az általános szabályoktól.
    A 119. §-hoz
    [A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]
    Amennyiben anyagi jogszabály biztosítja a kisebbségvédelmi vagy hitelezői jog érvényesítése iránti jogosultságot, a kérelem tárgyában indokolt és szükséges a lehető leggyorsabban határozni, hiszen ez egyrészt a szervezet törvényes működésének megőrzését szolgálhatja, mely által elkerülhetővé válik egy későbbi törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségessége, másrészt a kisebbség és a hitelezők hatékony védelmét szolgálja.
    A kisebbségvédelmi és hitelezői jogosultságot az anyagi jogszabályok nemcsak gazdasági társaságok, hanem más szervezeti formák esetén is biztosíthatják. [Például a Ptk. 3:57. §-a, a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 3:104. § (1) bekezdése, a Ptk. 196. § (4) bekezdése, a Ptk. 3:261. §-ának (4) bekezdése, a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 363. § (1) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 3. §-a és a Tanácsnak az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelete 55. cikk (1) és (3) bekezdése.] A bíróságnak a kérelmet - mint nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet - a beérkezéstől számított öt munkanapon belül meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a kérelem előterjesztésének e törvényben vagy az anyagi jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Azt, hogy a kérelem előterjesztői jogosultak-e a kérelem előterjesztésére, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján kell vizsgálni [például a Ptk. 3:57. §-a alapján indult eljárásban a kérelmezők az ellenőrzött tag tagjai-e, rendelkeznek-e a szavazatok legalább 5%-ával). Azt, hogy a kérelem tartalma megfelel-e a jogszabályoknak, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján (például a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése alapján indult eljárásban a kérelemben megjelölésre került-e az ok és a cél] valamint a Javaslat törvényességi felügyeleti kérelemre és nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezései alapján kell vizsgálni.
    Ha a kérelem visszautasításának nincsen helye, a bíróságnak a kérelmet érdemben kell elbírálnia. A szervezet öt munkanapos jogvesztő határidő alatt nyilatkozhat a kérelemben foglaltakra. Nyilatkozatának hiányát úgy kell tekinteni, hogy a kérelemben foglaltakat nem vitatja.
    A 120. §-hoz
    [Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése és betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]
    A Javaslat e §-a a Ptk. 3:152. § (1) bekezdésének és a Ptk. 3:158. § (1) bekezdésének módosításához igazodó különleges törvényességi felügyeleti eljárási szabályokat állapítja meg. A Ptk. módosítása nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy a közkereseti társaságban vagy a betéti társaságban fennálló társasági részesedés nem része a hagyatéknak, így a tag halála esetén a hagyaték átadása főszabályként független kérdés a társasággal kapcsolatos tagsági kérdésektől. A Ptk. módosítása előtti helyzetben a tagok sokszor nem voltak tisztában a jogi helyzettel, ezért a tagsági jogviszonyok rendezésével megvárták a hagyatékátadó végzést, ami azonban sok esetben ahhoz vezetett, hogy a társaság a Ptk. rendelkezése alapján törvény erejénél fogva időközben megszűnt. A Ptk. módosítása megszünteti a társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, mint jogkövetkezményt. Ha a Ptk. előírása alapján a társaság a hat hónapos határidő alatt új tagot nem jelent be a bírósághoz, a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul, amelynek során a társaság még helyreállíthatja megfelelő intézkedések meghozatalával a törvényes működését E törvényességi felügyeleti eljárásnak a speciális formája, ha a társaság a bíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan. Ez a bizonytalanság fakadhat abból, hogy a hagyatékátadó végzést még nem hozták meg, de akár abból is, hogy örökösödési vita áll fenn. Ebben az esetben a jogi eljárás lezárultáig a bíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a jogi eljárást lezárultát követően kell a törvényes működését helyreállítania.
    A 121. §-hoz
    [Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]
    A Javaslat különleges törvényességi felügyeleti eljárást vezet be arra az esetre, ha a szervezet névfoglalási eljárásban vagy automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett neve nem felel meg a Javaslatban foglalt, a szervezet elnevezésére, valamint a kizárt elnevezésekre, a névre vonatkozó §-aiban foglalt előírásoknak. Ezen okokból a perindítás kizárt.
    A 122. §-hoz
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]
    Ha a szervezetnek rendelkeznie kell E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget a nyilvántartásba vételt követő nyolc napon belül kell bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba.
    A szervezet azonban a szervezetbejegyzés iránti kérelmének benyújtásakor még nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, mert azt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdése alapján csak azután igényelheti, hogy a szervezetbejegyzésre irányuló kérelmének beküldését követően nyilvántartási számot kapott.
    A Javaslat sorrendiségi szabálya folytán az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.
    A hivatalos elérhetőség hiánya miatt hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen vagy azért, mert a szervezet bejegyzéséig a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és a szervezet nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül sor annak a nyilvántartási jegyzékben való feltüntetésére, vagy azért, mert a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a szervezet nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre.
    Az eljárás során a bíróság papír alapú végzést küld a szervezet székhelyére, melyben felhívja a szervezetet, hogy harminc napos, jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetősége a szervezetjogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.
    Ha a határidő eredménytelenül telik el, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetését.
    A 123. §-hoz
    [Törvényességi felügyeleti eljárás a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]
    A szervezet adatainak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése főszabály szerint kérelemre történik.
    A nyilvántartási jegyzék közhitelessége elvének biztosítása érdekében a Javaslat biztosítja olyan törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét, amelyben a nyilvántartási jegyzékben szereplő személy kérelmére a bíróság a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnése miatt. Például, ha gazdasági társaság tagjaiban, vezető tisztségviselőinek személyében változás történik, a változást be kell jelenteni a bíróságnak annak érdekében, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat módosítása minél előbb megtörténhessen, mert harmadik személlyel szemben a nyilvántartási jegyzékadatra a szervezet csak ezt követően hivatkozhat. A Javaslat meghatározza a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejét. Gyakran előfordul, hogy a szervezet törvényes képviselője elmulasztja a nyilvántartási jegyzékadat változására vonatkozó bejelentést és így a nyilvántartási jegyzék nem a valóságnak megfelelő állapotot mutatja.
    Az e § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást - amennyiben annak feltételei fennállnak - a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát például a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett tagja (részvényese), valamint vezető tisztségviselője kérelme esetén is.
    A kérelemhez mellékelni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a kérelmező felhívta a szervezet vezető tisztségviselőjét (vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjait, vagy alapítvány esetében az alapítót, alapítói jogok gyakorlóját) írásban arra, hogy a jogviszonyának megszűnését a bírósághoz jelentse be. Ezen túlmenően például azokat az okiratokat is, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszonya jogszerűen megszűnt: felmondó nyilatkozat, taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat stb.). Ha a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.
    Ha a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság az eljárás lefolytatásának eredményeként azt állapítja meg, hogy a kérelem alapos, törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat (pl. a mulasztó vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja) annak érdekében, hogy a szervezet a törvényes működését állítsa helyre, pl. válasszon új felügyelőbizottsági tagot. A jogszabálysértő adatot a bíróság hivatalból is törölheti a nyilvántartási jegyzékből.
    Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett külföldi személy kézbesítési megbízottja kéri e minőségének a nyilvántartási jegyzékből való törlését törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A Javaslat a szervezet külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy amennyiben a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére.
    A Javaslat kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak a felmondási szándékáról a külföldi személyt tájékoztatnia kell, és egyben fel kell hívnia arra, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról. A kézbesítési megbízott személyére vonatkozó változásbejegyzési eljárást az érintett külföldön élő személynek kell kezdeményeznie a szervezet vezető tisztségviselőjénél, figyelemmel arra, hogy a kézbesítési megbízott közvetlenül nem a szervezettel, hanem az általa képviselt személlyel áll jogviszonyban.
    A kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig el kell látnia a feladatát, kivéve, ha az azért lehetetlen, mivel igazoltan nem tud kapcsolatba lépni a képviselt személlyel, mivel már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt számára. A bíróság a kézbesítési megbízott törlésével egyidejűleg megteszi a szükséges, illetve lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a külföldi személynek a jövőre nézve legyen újabb kézbesítési megbízottja (például a szervezetet, illetve a vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja). Különleges esetet szabályoz a (7) bekezdés arra az esetre, amikor a szervezet képviseletére kizárólag magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldi személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törölte a nyilvántartási jegyzékből. Ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróságnak értelemszerűen nem kell a szervezet vezető tisztségviselőjét felhívnia arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket újabb kézbesítési megbízott bejelentése érdekében. Ilyenkor ugyanis a vezető tisztségviselőnek saját magával szemben kellene eljárnia. Amikor a kézbesítési megbízott nyilvántartási jegyzékből történő törlésére sor kerül, és új kézbesítési megbízott nem kerül bejegyzésre, arra minden esetben megbízójának, a külföldi személynek a hibájából kerül sor (ismeretlen helyre távozott, anélkül, hogy az új lakcímét közölte volna vagy a kézbesítési megbízott felhívásának ellenére nem gondoskodott az utódlásról). Ezért - figyelemmel arra, hogy a szervezet vezető tisztségviselője Magyarországon nem érhető el, - ebben az esetben a bíróság az (6) bekezdés szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.
    A 124. §-hoz
    [Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]
    A szervezet ismeretlen székhelyű, ha a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található.
    Ha a szervezet ismeretlen székhelyű, és a szervezet törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, akkor a bíróság a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívását megküldi a szervezet hivatalos elérhetőségére.
    Ha az ismeretlen székhelyű szervezetnek törvény alapján nem kell hivatalos elérhetőséggel rendelkeznie, a bíróság postai úton küldi meg a szervezetnek a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívást. Ebben az esetben a felhívás postai úton történő megküldésének előírása a gyakorlati tapasztalatok alapján azért szükséges, mert a bíróság ezen a módon tud biztos tudomást szerezni arról, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található. Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben foglalt kötelezettsége ellenére nem rendelkezik hivatalos elérhetőséggel, a bíróság az ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárást nem fellebbezhető végzéssel felfüggeszti, és hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Ha hivatalos elérhetőség miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bíróság a szervezettel a továbbiakban kommunikálni tud a szervezet hivatalos elérhetőségén keresztül, ezért az ismeretlen székhelyű szervezet elleni felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatható.
    Ha a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy székhelyére megküldött, a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívás eredménytelen, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be. Ha a Cégközlönyben közzétett felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
    A 125. §-hoz
    [Adószám törléssel érintett szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás]
    A Javaslat e §-ában szabályozott különleges törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy ne szerepelhessen a nyilvántartási jegyzékben olyan, egyébként adószámmal rendelkező szervezet, melynek az állami adó- és vámhatóság az adószámát véglegesen törölte. Ellenkező esetben az adószámmal nem rendelkező, de a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, így jogalanyisággal bíró szervezet a törölt adószám ellenére végezhetne adóköteles tevékenységet.
    A gazdasági élet tisztaságának, valamint a költségvetés érdekeinek védelmében különösen indokolt, hogy az adószám törlése és a szervezet nyilvántartási jegyzékből történő törlése között a lehető legrövidebb idő teljen el. Ennek érdekében a Javaslat az ügyintézési határidőket lényegesen lerövidíti. Ha az állami adó- és vámhatóság értesíti a bíróságot arról, hogy a szervezet adószámát jogerősen törölte, a bíróság hivatalból jár el. A Javaslat új eljárási szabályként vezeti be, hogy a bíróságnak az adóhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül fel kell hívnia a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn nyilatkozhat arról, ha a rendelkezik érvényes adószámmal vagy a végleges adószám törlési határozatot bíróság előtt támadta meg. Ha a szervezet nyilatkozata alapján vagy más módon a bíróság tudomására jut, hogy a szervezet rendelkezik érvényes adószámmal, vagy az állami adó- és vámhatóság határozatát a perbíróság hatályon kívül helyezte, a törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság megszünteti.
    Ha az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került, és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    A 126. §-hoz
    [Törvényességi felügyeleti eljárás számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]
    A Javaslat új különleges törvényességi felügyeleti eljárást vezet be arra az esetre, ha a számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény számviteli beszámolójának e törvény szerinti közzétételére kötelez (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy) a számviteli beszámoló közzététele iránti kötelezettségét elmulasztja, és ennek a kötelezettségének az információs szolgálat felhívását követően harminc napon belül sem tesz eleget. Ebben az esetben az információs szolgálat értesíti a bíróságot, a bíróság a kötelezett személlyel szemben hivatalból lefolytatja az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárást.
    A bíróság az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül törvényességi felügyeleti intézkedésként a kötelezett személyt pénzbírsággal sújtja és tizenöt napos jogvesztő határidő tűzésével felhívja a beszámoló közzétételére. A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor a végzés kézbesítettnek minősül. A kötelezettség teljesítését az információs szolgálat ellenőrzi, és értesíti a bíróságot, arról, hogy a kötelezett személy a beszámolót közzétette-e. Ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a kötelezett személy külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
    A Javaslat a közhasznú szervezetek tekintetében arról rendelkezik, hogy a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság nemcsak a jogsértés tényét állapítja meg és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, hanem a közhasznú jogállást is törli. Ezáltal kizárt lesz, hogy a jogutód nélküli megszüntetéshez vezető eljárás időtartama alatt közhasznú minősítéssel rendelkezzen olyan szervezet, amely beszámolóját nem helyezte letétbe.
    A 127. §-hoz
    [Más hatóság eljárásának kezdeményezése]
    Speciális törvényességi felügyeleti eljárás, amikor a bíróság csak szignalizációs jogot gyakorol, az eljárást nem maga folytatja le, csak kezdeményezőként lép fel.
    Sokszor előfordul ugyanis a gyakorlatban, hogy a bíróság észleli, hogy más hatósági intézkedésre is szükség lenne a szervezet jogellenes működésére tekintettel, erre azonban maga nem jogosult. Amikor a bíróság más hatóság eljárását kezdeményezi, erre általában a szervezet tagjai (részvényesei), illetve a hitelezők védelme céljából kerül sor. A megkeresett hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e és ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll az eljárás befejezésekor is, ideértve a megtett intézkedésekről történő információk megadását is.
    Természetesen az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem. Amennyiben az érintett hatóság az eljárást nem indítja meg, a bíróságot nem illeti meg jogorvoslati jog, a hatóság által megindított eljárásban pedig a bíróság nem az eljárás alanya, így eljárási jogai, kötelezettségei a hatóság által indított eljárásban nincsenek.
    A 128. §-hoz
    [A szervezet működésének felfüggesztése]
    A különleges törvényességi felügyeleti eljárások között szabályozza a törvény, amikor nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelően a szervezettel kapcsolatban korlátozó intézkedést kell hozni.
    Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet vagy annak valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 75. cikke, vagy 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a szervezet működésének felfüggesztéséről kell, hogy döntsön.
    Fejezet
    A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások
    A bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások általános szabályai
    A 129.-hoz
    [A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások iránti kérelem]
    A § meghatározza a jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárást megindító kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó többletkövetelményeket. A Javaslat - a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályától eltérően - tíz munkanapos határidőt határoz meg a kérelem bíróság általi megvizsgálására.
    Az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások
    A 130. §-hoz
    [Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló nemperes eljárás]
    A Ptk. 3:82. § (4) bekezdése szerint, ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a bíróság - a kuratórium bejelentése alapján - az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti.
    A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja. A Ptk. tehát a bíróság feladatává teszi, hogy az alapító vagyonátruházási kötelezettségének elmulasztása esetén az alapítói jogok gyakorlását felfüggessze, ezért a Javaslat tartalmazza a felfüggesztéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat.
    A Javaslat nem tartalmazza, hogy a kérelemhez pontosan milyen mellékleteket kell csatolni, mert azt végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Fontos azonban kiemelni, hogy e körben a Cnytv. 52/A. §-ban meghatározott iratok változatlanul a kérelem kötelező mellékletei lesznek.
    A 131. §-hoz
    [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]
    Ha a Ptk. 3:394. §-ának (4) bekezdése alapján nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, akkor a bíróságnak kell határoznia a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről. Tekintettel arra, hogy e körben jogvita nem áll fenn, a kijelölés nemperes eljárásban történhet, s érvényesül a kérelemre történő eljárás elve is. A kérelem akkor terjeszthető elő, ha az alapító nem él a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, illetve ha az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor. A bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kezelő szerv (szervezet) tagjaira vonatkozóan, melyet figyelme vehet, döntése meghozatalánál azonban a törvény - értelemszerűen - nem köti.
    A szervezetek megszűnésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások
    A 132. §-hoz
    [Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
    A Javaslat szerint a bíróság a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b), illetve 3:403. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott esetekben nem az alapítvány megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban - tekintettel arra, hogy alapítvány felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - az ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát - a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
    A 133. §-hoz
    [Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás]
    A § tartalmazza az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás szabályait.
    A 134. §-hoz
    [Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
    A Javaslat szerint a bíróság a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b), illetve 3:84. § a), b) pontjaiban meghatározott esetekben nem az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban - tekintettel arra, hogy egyesület felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - az ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát - a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
    Fejezet
    Nyilvántartási jegyzékre vonatkozó egyes rendelkezések
    Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések
    A 135. §-hoz
    [Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések]
    A Javaslat egy szakaszba gyűjti össze a nyilvántartási jegyzéki adatokat, amelyek bejegyzésére, változására, törlésére küldő szervezetek (bíróság, hatóság, egyéb személyek) elektronikus értesítése, a nyilvántartási portálon való beküldése alapján elektronikus feldolgozással kerül sor. Ezen bejegyzések közös jellemzője, hogy humán erőforrás nem vesz részt a bejegyzésben, az automata intézi ezen ügyeket. Emiatt a Javaslat ezen bejegyzésekkel összefüggésben már nem használja a hivatalbóli bejegyzés fogalmát. Megjegyezhető, hogy az automatikus bejegyzéseknek van egy olyan része - elsődlegesen az állami adó- és vámhatóságtól átvett adatok tekintetében -ahol az informatikai rendszerek közötti adatkapcsolat már jól kialakított módon fennáll, így a normaszöveg kifejezetten utal rá, hogy jogszabály az automatikus bejegyzés alapját képező értesítés megküldésének más módját is meghatározhatja a nyilvántartási portálról történő adattovábbítás mellett.
    Fontos változás, hogy a Javaslat megszünteti a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jegyzett tőkéje esetében a kötelező éves bejelentési kötelezettséget. Ehelyett arról rendelkezik, hogy az adat az elektronikus beszámoló rendszerből az e célra megtett nyilatkozat segítségével kerül átadásra és bejegyzésre. A civil és egyéb, cégnek nem minősüli szervezetek esetében ezek az automatikus bejegyzések a jelenleg hatályos nyilvántartás vezetéshez képest jelentős előrelépést fognak jelenteni.
    A Javaslat fenntartja - illetve a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében bevezeti - a jogi személy nyilvántartási jegyzék adatainak automatikus átvezetésére vonatkozó rendelkezést. Az automatikus átvezetések gyakorlata alapján szükségessé válik annak a helyzetnek a kezelése is, amikor az automatikus adatátvezetéssel más szervezet adatai közé átemelt adat feleslegessé válik. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai rendszer átvezeti a szervezet székhelyének változását a kért változási időponttal abban a szervezetben, ahol az adatváltozással érintett jogi személy tag, azonban a székhelyváltozás előtt a jogi személy már eladta a részesedését, így a későbbi tagváltozás bejegyzésével felesleges adatként marad a nyilvántartási jegyzékben a már egyébként korábbi hatállyal törölt tag székhelyváltozási adata.
    Automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárások
    A 136. §-hoz
    [Az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok javítása iránti eljárás]
    Körültekintő eljárás mellett is előfordulhat, hogy a nyilvántartási jegyzékbe olyan adat kerül bejegyzésre, amely hibás. Ha a bíróság más bíróság vagy hatóság, egyéb személy jelzése alapján jegyez be egy adatot (végrehajtás, zár alá vétel, büntetőjogi intézkedés, stb.) a bíróság (az informatikai rendszer) a megküldött adatok helyességét ellenőrizni nem tudja, csupán arra van módja, hogy a jogi személyre vagy a bejegyzett tagra vonatkozóan megadott adatokat egyezőség céljából összevesse a nyilvántartási jegyzék adataival. Emiatt lehetséges, hogy valamely jogi személy vagy tag vonatkozásában olyan adat kerül bejegyzésre, amely a jogi személyre (tagra) nézve hátrányos, ugyanakkor valójában nem is rá vonatkozik. A Javaslat az ilyen típusú bejegyzésekkel szemben a fellebbezés lehetőségét az általános nyilvántartási eljárási szabályok között kizárja, hiszen ilyen esetekben nem a bíróság eljárásra a helytelen, hanem elsődlegesen a bíróság által kapott értesítés rossz. Annak érdekében azonban, hogy ezen nyilvántartási jegyzéki bejegyzések hibája esetén is érdemben fel lehessen lépni, a Javaslat fenntartja az automatikus bejegyzések esetében a bejegyzés kijavítására irányuló nemperes eljárást. Egyrészt kötelezővé teszi a bejegyzés alapját képező értesítést küldő szervezet (bíróság, hatóság stb.) megkeresését, annak érdekében, hogy a bíróság bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az eredeti értesítés helyes vagy hibás adatokat tartalmazott. Másrészt a szabályozás kötelezővé teszi minden olyan hibás adat törölt adatként való megismerést is kizáró törlését a nyilvántartási jegyzékből, amelyről beigazolódott, hogy vagy a bíróság hibájából, vagy az értesítés tartalmi hibájából került sor annak bejegyzésére.
    A Javaslat továbbra sem teszi lehetővé, hogy a jogi személy vagy a tag a rá vonatkozó - helyesen bejegyzett - negatív tartalmú bejegyzés (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.) törölt adatként való megismerést is kizáró törlését kérje azon arra hivatkozással, hogy a bejegyzést utóbb törölték az adott eljárás megszűnése, megszüntetése miatt. Ezek az adatok a jogi személy nyilvántartási adatairól kiadott nyilvántartási másolatban továbbra is megjelennek, ezek törölt adatként való megismerést is kizáró törlésére nincs mód, hiszen azok hitelezővédelmi célból kerültek a nyilvántartási jegyzékbe, amely cél az adatok törlése után is fennáll, mivel a jogi személy előéletéről adnak közhiteles tájékoztatást.
    Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.
    A 137. §-hoz
    [Az automatikus bejegyzés elmaradása miatti eljárás]
    A Javaslat fenntartja azt a lehetőséget is, hogy a jogi személy vagy az ügyész jelezze, hogy valamely bíróság, hatóság, illetve egyéb személy elmulasztotta bejelenteni azt, hogy valamely hitelezővédelmi okból bejegyzésre került adatot be kell jegyezni, vagy épp törölni kell a nyilvántartási jegyzékből.
    Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.
    Egyes nyilvántartási jegyzék adatra vonatkozó rendelkezések
    A 138. §-hoz
    [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]
    A Javaslat a nyilvántartási jegyzék közhitelességének erősítése érdekében a jövőben biztosítani kívánja, hogy az engedélyköteles, illetve bejelentésköteles tevékenységi körök esetében valós adatok kerüljenek a nyilvántartási jegyzékbe. Az állami nyilvántartások közötti adatátadás révén biztosítani kell a jövőben, hogy az engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság a szükséges adatokat átadja a bíróság részére. A Javaslat továbbra sem gördít akadályt az elé, hogy a jogi személy engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységi kört tűntessen fel tevékenységi körei között. Abban az esetben azonban, ha az illetékes hatóság a tevékenység kör bejegyzésétől (felvételétől) hat hónapon belül nem értesíti a bíróságot az engedély véglegessé vált kiadásáról vagy a bejelentés megtörténtéről, a bíróság törli a bejegyzett, de a tevékenység végzésének jogosultságát nem igazolt tevékenységi kört. Ha a bíróság problémát észlel az egyéb jogi személy kapcsán, értesíti a nyilvántartó szervet.
    A 139. §-hoz
    [Hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések]
    Az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések körében a törvényességi felügyelet szabályaihoz fűzött indokolásra lehet utalni. Az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség sajátos nyilvántartási jegyzéki adat, ugyanis az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendelete alapján a jogi személynek e nyilvántartási jegyzéki adattal, feltéve, hogy ún. cégkapuról, vagyis állami szolgáltatásról van szó, legkésőbb a bejegyzését követő nyolc napon belül kell rendelkeznie. Ezen kötelező nyilvántartási jegyzéki adat megléte tehát nem feltétele a jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésének, ugyanakkor kötelező nyilvántartási jegyzéki adat, ha hivatalos elérhetőséggel törvény alapján rendelkeznie kell. A nyilvántartási jegyzék közhitelessége érdekében az informatikai rendszer azon jogi személyek esetében, amelyek számára kötelezővé teszi az E-ügyintézési tv., hogy hivatalos elérhetőséggel rendelkezzen, a jövőben figyelemmel kíséri, hogy ezen kötelező nyilvántartási jegyzék adattal, a jogi személy rendelkezik-e. Ha a jogszabályban biztosított határidő lejár, és a jogi személy E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége bejegyzésére a nyilvántartási jegyzékbe nem kerül sor, az informatikai rendszer jelzi a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának szükségességét. Ugyanígy jár el, ha a rendelkezési nyilvántartás értesítése alapján E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség (jelenlegi gyakorlatban a cégkapu) megszüntetésre került. A bíróság egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
    A 140-141. §-hoz
    [Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések]
    [Az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzések]
    A Javaslat fenntartja az uniós cégformák és EUID-val rendelkező cégek esetében meglévő sajátos szabályokat.
    Fejezet
    Jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó állami feladatok
    Elektronikus adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás
    A 142. §-hoz
    [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]
    A kiemelt adatigénylők számára biztosított nyilvántartási információ már hagyományosnak tekinthető a cégek vonatkozásában. A Javaslat a kiemelt adatigénylő részére biztosított nyilvántartási információra vonatkozóan részletes szabályokat nem tartalmaz, mert az információ fajtáinak rögzítése, az igénybevételéhez szükséges feltételeknek és egyéb körülményeknek a meghatározása kormányrendeletben kerül megállapításra.
    A Javaslat ugyanakkor garanciális okokból megjelenít két kiemelt adatszolgáltatást. Az egyik az, amikor a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó egyablakos ügyintézés során - jellemzően - az állami adó- és vámhatóságnak a nyilvántartásba vételi kérelem egyes további adataira, esetlegesen nyilvántartási iratban foglalt információkra is szüksége van az adóregisztrációs eljárás lefolytatásához. Az adóregisztrációs eljárás hatékony lefolytatására érdekében a Javaslat rögzíti, hogy kérésre ezeket a kiegészítő adatokat és iratokat a bíróság megküldi. A másik az a hagyományosnak tekinthető adatszolgáltatás, amely szerint - elsődlegesen - az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal a bejegyzett szervezetek adatairól és azok változásáról automatikusan értesítést kap. Azt, hogy mely más kiemelt adatigénylők lesznek jogosultak a jövőben ilyen automatikus adatszolgáltatásra, kormányrendelet fogja megállapítani.
    A 143. §-hoz
    [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező cégek esetében]
    A rendelkezés irányelvi harmonizációt valósít meg, tartalmában megfelel a már hatályos rendelkezéseknek.
    Nyilvántartás-figyelési szolgáltatás, a szervezetek automatikus értesítése
    A 144. §-hoz
    [Nyilvántartás-figyelés]
    A Javaslat törvényi szinten jeleníti meg a jelenleg rendeleti szinten a cégjogi területen szabályozott, és kellően ki nem használt állami szolgáltatást. Az üzleti élet biztonságát, a piaci szereplők magatartásának orientálását a közhiteles forrásból eredő információ biztosítani tudja. Ma is lehetséges az, hogy valamely személy megjelölt cég adataiban való változást, a cégről megjelenő cégközlönybeli közleményeket figyelemmel kísérjen. Ezt azonban kevesen veszik igénybe, holott az elérhető előny nagy. Ezért a Javaslat kellő súlyt kíván adni ennek a lehetőségnek, továbbá bővíteni kívánja a szolgáltatás körét és kiterjeszti a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetre és az egyéb jogi személyre is. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy az ingatlan tulajdonosa értesüljön arról, ha ingatlana címe a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül; ezáltal ellenőrizni tudja, hogy ahhoz engedélyt adott, vagy sem. A szervezet tagja, illetve a szervezet nyilvántartási jegyzékében bejegyzett egyéb személy (felügyelőbizottsági tag, könyvvizsgáló) részére bővített nyilvántartás-figyelési szolgáltatás kerül biztosításra, ugyanis ezen személyek részére tájékoztatás nyújtható arról is, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul. Ezekben az esetekben főszabály szerint nem mindig jelenik meg a Cégközlönyben bírósági közlemény, így a § (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartás-figyelés révén a tényleges bírósággal kapcsolatos tényekről nem kapna tájékoztatást az érintett személy. Erre azonban igény mutatkozik, különösen akkor, ha a szervezet vezetése és a tagok (egyes tag) viszonya megromlik. Figyelemmel arra, hogy a jogszabálysértő működés következménye a tagot, egyéb személyt is terhelheti (helytállás, eltiltás), biztosítani kell, hogy a tag, a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személy információhoz jusson.
    A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás végső soron hozzájárulhat a nyilvántartási jegyzék adatai helyességének biztosításához is annak révén, hogy az esetlegesen szabályellenesen a nyilvántartási jegyzékbe kerülő adatok gyorsan az érintett tudomására jutnak. A nyilvántartás-figyelés továbbá erősíti a hitelezői érdekek védelmét is.
    A 145. §-hoz
    [Szervezetek értesítése]
    Új állami szolgáltatásként kerül megjelenítésre a szervezetek értesítése. A szervezetek sokszor nincsenek tudatában annak, hogy valamilyen eljárási vagy anyagi jogi kötelezettségük áll fenn. Ennek oka az, hogy a szervezetek jelentős része állandó jogi képviselői támogatással nem rendelkezik, ezért sok esetben nem is tudják, hogy adatbejelentési, más jogi kötelezettség határideje lejárt, vagy nem tudják felmérni, valamely kötelezettség velük szemben fennáll-e vagy sem, illetve annak elmulasztása milyen következményekkel jár.
    A jövőben a szervezet az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén értesítést fog kapni, ha a nyilvántartási jegyzékből megállapíthatóan valamely bejelentési kötelezettség fennáll, vagy rövid időn belül törvénysértő helyzet alakulhat ki. Ilyen helyzet lehet, ha a szervezet vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának határozott időre bejegyzett megbízása rövid időn belül le fog járni, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás értesítése azt tartalmazza, hogy a szervezet tagja, vezető tisztségviselője elhalálozott, továbbá akár, ha valamely kötelezettség megtételére törvény határidőt állapít meg és a szervezet nem tett eleget a kötelezettségének.
    Adatigénylés, adatellenőrzés
    A 146-147. §-hoz
    [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]
    [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
    A bírósági informatikai rendszer évente elvégzi a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett érintett természetes személyeknek a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból megállapítható kizáró ok fennálltára vonatkozó vizsgálatát.
    A 148. §-hoz
    [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]
    A Javaslat biztosítja a pénzmosási intézkedésekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását. Az Európai Unió által elrendelt és közvetlenül alkalmazandó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hazai végrehajtására 2007-ben kidolgozásra kerültek a szükséges eljárási szabályok.
    A vagyoni nyilvántartást vezető szervek (így például a jogi személyek nyilvántartását vezető bíróságok) kötelesek
    - folyamatosan figyelemmel kísérni a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák - az azon szereplő személyek és szervezetek - vonatkozásában bekövetkezett változásokat, és
    - bejelentést tenni minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.
    A pénzmosási, terrorizmus elleni fellépésben a bíróságnak törvényben meghatározott eljárás szerinti bejelentési, intézkedési kötelezettsége van.
    A szankciós listák elérhetőek az ENSZ honlapján (Consolidated United Nations Security Council Sanctions List) és az Európai Unió honlapján. Az informatikai rendszer e hivatalos forrásokból veszi át az adatokat.
    Fejezet
    A szervezetek működésével összefüggő egyes perek szabályai
    A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per
    A 149. §-hoz
    [A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per]
    A § a létesítő okirat módosítására alapított érvénytelenségi per sajátos szabályait tartalmazza. Az eljáró perbíróság e pertípusban is először megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha ez eredményre vezet, akkor csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és a bíróságot hívja fel az új helyzetnek megfelelő nyilvántartási adatok bejegyzésére, bejegyeztetésére. Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, a perbíróság ítéletében megállapítja a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét. A rendelkezés figyelemmel az európai uniós rendelkezésekre, az alapítás (teljes) érvénytelenségének megállapítása iránti pert csak a szervezet nyilvántartásba vételét követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül teszi lehetővé, valamint kimondja, hogy csak ugyanazon okokból lehet az alapítás érvénytelenségét kimondani, amelyeket a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés elleni per szabályai között meghatároz.
    A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti per
    A 150. §-hoz
    [A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]
    A Javaslat annak érdekében, hogy a szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per elhúzódását korlátozza, az eljárás gyorsítását elősegítse, kizárja az igazolást, viszontkeresetet, szünetelést, beavatkozást, a másodfokú eljárásban lerövidíti a fellebbező fél ellenfele számára a tárgyalás tartása iránti kérelem, a fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés előterjesztésének határidejét, és bevezeti a felülvizsgálati eljárás kapcsán is az elbírálásra nyitva álló határidőt.
    A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per
    A 151. §-hoz
    [A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]
    A Javaslat a Ctv.-vel egyezően tartalmazza a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per szabályait.
    Gazdasági társaság és a szövetkezeti tag tagsági jogviszonya megszűnésének egyik esete, ha a tagot a perbíróság a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet által indított perben a társaságból, illetve a szövetkezetből kizárja [Ptk. 3:107. § (3) bek., 3:358. § d) pont]. A gazdasági társaság tagja és a szövetkezet tagja ellen kizárás iránti per akkor kezdeményezhető, ha a legfőbb szerv ilyen tartalmú határozatot hozott [Ptk. 3:108. § (1) bek., 3:360. § (2) bek.]. A tag kizárása iránti per megindításának határideje a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél azonos, a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidő [Ptk. 3:108. § (2) bek., 3:360. § (3) bek.]. A keresetnek 15 napon belül a perbírósághoz meg kell érkeznie, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
    Felperesi pozícióban a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet áll, alperesi pozícióban pedig az a tag, akinek/amelynek tagsági jogviszonya megszüntetését kéri a felperes.
    A gyors ügyintézést szolgálja az a szabály, hogy a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkeresetnek nincs helye.
    A perbíróság a per alatt - kérelemre - a kizárással érintett tag tagsági jogainak gyakorlását felfüggesztheti, amely határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, és azt a perbíróság maga is megváltoztathatja.
    A kizárással érintett alperes tag tagsági jogainak felfüggesztése iránti kérelmet elutasító bírósági határozat - mivel azt jogszabály nem zárja ki - fellebbezéssel támadható.
    A jogerős ítélet ellen sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nincs helye.
    A gazdasági társaság és a szövetkezet legfőbb szervének a tag ellen kizárás iránti per megindításáról döntő határozatának bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, azonban a tag kizárására irányuló perben lehet hivatkozni olyan okokra, amelyek a legfőbb szerv határozatának felülvizsgálata iránti pert megalapozhatnák. A keresetlevélben csak olyan kizárási okra lehet hivatkozni, amelyet a tag kizárásának megindításáról rendelkező határozat kifejezetten megjelölt, és figyelemmel arra, hogy a törvény a keresetindításra jogvesztő határidőt állapít meg, keresetváltoztatás keretében újabb kizárási okra hivatkozni nem lehet, és a bíróság az érdemi határozatában is csak a döntéshozó szerv által a perindítás alapjául szolgáló határozatban meghatározott magatartásokat értékelheti.
    Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának bejegyzésére irányuló peres eljárás
    A 152. §-hoz
    [Az új kuratóriumi tag bejegyzésére irányuló per]
    Ha az alapítvány kuratóriuma tagjának változására irányuló nemperes eljárást peres eljárás követi, a perre az alapítvány székhelye szerinti perbíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. Az ügyfélbarát eljárás érdekében a perbíróság feladata, hogy beszerezze a nemperes ügy iratait, amelyeket ennek hiányában a keresetlevélhez ismételten kellene a félnek csatolnia. Ha a perbíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait.
    Fejezet
    Záró rendelkezések
    A 153. §-hoz
    [Felhatalmazó rendelkezések]
    A magánjogi jogi személyek nyilvántartásával összefüggésben újdonságként jelentkezik, hogy a végrehajtási rendeletek kétszintűvé válnak. A törvényből kikerülő, illetve nem törvényben rendezett jelentősebb súlyú végrehajtási rendelkezések kormányrendeleti szintre kerülnek. Miniszteri rendeleti szinten maradnak a technikai jellegű részletező szabályok, létesítő okirat minták, nyomtatványok tartalmának meghatározásai.
    A 154. §-hoz
    [Hatálybalépés]
    A Javaslat a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2023. július 1-jét jelöli meg a hatálybalépés napjaként. Ez az időpont több mint egy éves felkészülést tesz lehetővé, és biztosítja a hatálybalépéshez szükséges további jogszabályok megalkotását. Az átmeneti rendelkezéseket, a szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó eljárásokat és a Javaslathoz kapcsolódó módosítandó szabályokat külön törvény határozza majd meg.
    A 155. §-hoz
    [Hatályon kívül helyezés]
    A rendelkezés hatályon kívül helyezi a Ctv.-t és a Cnytv.-t.
    A 156. §-hoz
    [Jogharmonizációs záradék]
    A Javaslat az implementált irányelveket sorolja fel.
    Az 1. melléklethez
    A nyilvántartási jegyzék tartalma tekintetében kizárólag a nyilvántartási jegyzék adatköreit jeleníti meg. Azt hogy adott jogi személy esetében mely adatkör értelmezhető, és az adatkörön belül pontosan milyen adatokat fog tartalmazni a nyilvántartás, kormányrendelet fogja meghatározni.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében