adozona.hu
T/12916. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról
T/12916. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/K-7/L. §-okkal egészül ki:
"7/K. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonn...
"7/K. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a saját vagyonnyilatkozatával azonos részletezettségű vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét a tulajdonosi jogok gyakorlója állapítja meg.
(4) A vagyonnyilatkozat a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát a tulajdonosi jogok gyakorlója honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a megbízatás megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
7/L. §
(1) A vagyonnyilatkozatot a tulajdonosi jogok gyakorlója kezeli.
(2) Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a tulajdonosi jogok gyakorlójánál bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a tulajdonosi jogok gyakorlója az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzi.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a tulajdonosi jogok gyakorlója felhívására a nyilatkozattevő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzési feladattal megbízott foglalkoztatottjai tekinthetnek be.
(4) A nyilatkozattevő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell."
"87. §
(1) A képviselő az általa kapott, a 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj összegének negyedét, illetve ugyanazon adományozótól egy éven belül kapott több juttatás összesítésében annak felét meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni. A képviselő a képviselői tevékenységével vagy egyéb közmegbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj összegének felét, illetve ugyanazon adományozótól egy éven belül kapott több juttatás összesítésében annak összegét meghaladja."
"25. §
(4a) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak mellett - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - összeférhetetlen és az ingyenes juttatás időpontjától számított öt évig nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a személy vagy szervezet, továbbá az annak a személynek a tulajdonában vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet, aki
a) az ajánlatkérő vezetőjének, vezető tisztviselőjének, vezető állású foglalkoztatottjának vagy felügyelőbizottsági tagjának, vagy
b) a (4) bekezdésben felsorolt közjogi tisztségviselőknek
bármely jogcímen az országgyűlési képviselők szorzók nélkül számított tiszteletdíja összegének felét meghaladó mértékű ajándékot adott vagy más ingyenes juttatást biztosított."
"197/B. §
Az egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 25. § (4a) bekezdést az annak hatálybalépését követően adott ajándékokra, illetve biztosított ingyenes juttatásokra kell alkalmazni."
Ennek részeként kezdeményezem, hogy önálló közbeszerzési összeférhetetlenségi esetként nyerjen szabályozást, és a közbeszerzésben való részvételből való kizárást eredményezze öt éven keresztül az, ha egy cég vagy tulajdonosa az ajánlattevő vezetőinek vagy a közbeszerzési eljárásból egyébként is kizárt közjogi tisztviselőknek, köztük a Kormány tagjainak a szorzók nélkül számított, mindenkori képviselői tiszteletdíj összegének felét meghaladó mértékű ingyenes juttatást biztosít.
Javaslom emellett - részben a közbeszerzést érintő szigorítás eljárási biztosítékaként, a vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját e javaslattal ugyanakkor most nem célozva - azt is, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztviselői is tegyenek az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú, nyilvános vagyonnyilatkozatot.
Végül javaslom a képviselő által elfogadható ajándékokra és a képviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok szigorítását, amelyekből az utóbbi a többi nyilvános vagyonnyilatkozat adattartalmára is kihat. Ennek részeként egyrészt a hivatali minőségben elfogadható juttatás mértékét az egyhavi tiszteletdíjhoz kötött - azaz az egymillió forintot is meghaladó - jelenlegi limitről annak felére, egy éven belül ugyanattól a személytől elfogadott juttatások esetén pedig az alap tiszteletdíj összegére szükséges csökkenteni. Másrészt nemcsak a képviselői minőségben, hanem minden egyéb közmegbízatásra tekintettel kapott juttatást a tilalom alá javaslok sorolni. Harmadrészt arányosan, a mindenkori képviselői tiszteletdíj negyedére javaslom csökkenteni azt az összeget, amely felett minden, azaz nem csak a hivatali tevékenységgel összefüggésben kapott ingyenes juttatást be kell vallania a kötelezetteknek.
A javasolt átmeneti rendelkezés az alkotmányosan tiltott visszaható hatály elkerülése érdekében biztosítja, hogy az új szabály alapján annak hatálybalépését megelőzően adott juttatások miatt ne érje hátrányos jogkövetkezmény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene vizsgálni az ilyen, korábbi juttatások esetében a többi összeférhetetlenségi ok, ezek közül különösen az ilyen jutatást kapó vezetők esetében a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok fennállását.