adozona.hu
T/11052. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
T/11052. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 1. pontjában a "vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési," szövegrész.
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény a következő új 15. §-sal egészül ki:
"15. §
A vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési vezeték után az adóalany a bevallási kötelezettségét a 12. §-tól eltérően a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történ...
T/11052. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
2020. évi.....törvény a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
1. §
Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 1. pontjában a "vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési," szövegrész.2. §
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény a következő új 15. §-sal egészül ki:"15. §
A vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési vezeték után az adóalany a bevallási kötelezettségét a 12. §-tól eltérően a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 30 napon belül teljesíti, ezzel egyidejűleg éves adójának a Módtv. hatálybalépéséig számolt arányos részét megfizeti az állami adóhatóságnak."
3. §
E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Vitán felül áll, hogy az egészséges és tiszta ivóvíz biztosítása, szolgáltatása, a víziközműszolgáltatás fenntartása és a szennyvízkezelés az állam egyik legfontosabb feladata. Más ágazatokhoz hasonlóan, a Magyarországon 2010 után elkezdődött központosítás a víziközműszolgáltatási rendszert is elérte. A fokozatosan bevezetett rezsicsökkentés eredményeként a lakossági fogyasztási árak némiképp csökkentek, a szolgáltatói oldalon azonban a kiesett bevétel, valamint a közműszolgáltatókra kivetett különadók miatt az ágazat katasztrofális helyzetbe került, ugyanis az állam nem biztosította (és biztosítja) megfelelő mértékben a víz- és csatornarendszer karbantartásához, valamint felújításához szükséges forrásokat. A víziközműszolgáltatásokról szóló 2011. évi CCIX. törvény a szolgáltatás nagyfokú integrációját kényszerített ki, melynek következtében 2015-re a víziközmű- szolgáltatók száma 41-re csökkent. Mára a megfelelő minősítéssel rendelkező vízműrendszerek aránya már nem éri el a 20 százalékot, és 2012 óta az ivóvízhálózatban tapasztalt meghibásodások száma több mint a duplájára emelkedett, a vezetékes víz átlag 25-30 százaléka el sem jut a fogyasztóhoz, hanem kifolyik valahol a rossz állapotú vezetékeken.A folyamatosan romló helyzetre az elmúlt években számos szervezet és kutatóintézet is rámutatott. A Századvég 2016-os tanulmányában figyelmeztetett az égető problémára, a Megyei Jogú Városok Szövetsége 2017 júniusában pedig a következőt írta véleményezésében:
"[a] víziközmű-szolgáltatás működtetése a rekonstrukciós elmaradások miatt válságos szinthez közeledik, melynek megoldása a fenntarthatóság, a finanszírozás és a jövőkép újra fogalmazását igényli. A műszaki rekonstrukciók és a karbantartások hiánya miatt folyamatos állagromlás következett be, melyek felújítási igénye 3000 milliárd Ft felettire tehető".
A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) szerint 1500 milliárd forint szükségeltetik a felújításhoz. Plusz terhet jelent(ett) a kormány által 2013-tól kezdődően bevezetett "közműadó" is, amely a víziközműágazat szolgáltatóit többszörösen sújtja, hiszen külön ki kell fizetniük az adót az ivóvíz-, továbbá a szennyvízvezetékek után is úgy, hogy a víziközművek eszközeinek kizárólagos tulajdonosai az önkormányzatok vagy maga az állam. Vagyis az állam megadóztat a köztulajdonban lévő vezetékek után olyan cégeket, amelyek javarészt szintén önkormányzati és/vagy állami tulajdonban vannak. Az ágazatban dolgozók száma alig 5 év alatt a felére csökkent és gazdálkodási nehézségek miatt további elbocsátások várhatók. A közművezeték-adó kivetése mindezeken felül tovább növelte az egyenlőtlenségeket, ami miatt a kisebb településeket ellátó, kedvezőtlenebb természeti és társadalmi adottságokkal rendelkező víziközmű-szolgáltató cégek működése lényegében ellehetetlenült.
Ehhez képest a kormány által biztosított költségvetési forrás nem elegendő a 65 ezer kilométernyi csőhálózat cseréjére, a rendszer fenntartására és karbantartására. A szolgáltatók mára sokmilliárd forintos veszteséget halmoztak fel, amely egyértelműen veszélyezteti a stratégiai ágazat alapvető létét, működését. A közműadó kivezetése számítások szerint éves szinten 12-15 milliárd forintos fejlesztési alapot jelentene a szolgáltatóknál, megfelelő szabályozással a rendszer sürgetően fontos, fokozatos rekonstrukciója ezen pénzösszeg segítéségével megkezdődhetne.