adozona.hu
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/415. számú törvényjavaslat indokolása
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/415. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az Országgyűlés a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós sz...
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/415. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi LXXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
1. §
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:"Az Országgyűlés a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kialakult statisztikai adatgyűjtés és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja."
2. §
(1) A Kkv. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:"A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések"
(2) A Kkv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
" 12/A. § (1) A kis- és középvállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok, a hatóság bírság kiszabásban való érdekeltségének megszüntetése érdekében, a hatóság működési és egyéb költségeire nem használhatók fel.
(2) A szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek az első esetben - az adó és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak."
3. §
(1) A Kkv. 15. §-a a kővetkező g)-h) pontokkal egészül ki:[A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: VT) részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében:]
"g) javaslatot fogalmaz meg a KKV-kat érintő szabályozási környezet kialakítására, h) javaslatot tesz a KKV-k helyzetét érintő hatástanulmányok elkészítésére."
4. §
Ez a törvény a kihirdetésének napját követő hónap első napján lép hatályba.Indokolás
Általános indokolás
A magyar gazdaság fejlődésének legfontosabb feltétele a kis- és középvállalkozások fejlődése. A foglalkoztatottak 80%-a ebben a szektorban dolgozik, a járulék befizetések nagyobb hányada is ebből a szektorból érkezik. A foglalkoztatottak számának jelentős növelése érdekében a KKV- ket a jelenlegihez képest szélesebb körű, és minőségében is magasabb színvonalú támogatásban kell részesíteni. Az uniós szabályoknak megfelelően kialakult statisztikai adatgyűjtés az adatok és gazdasági folyamatok Összehasonlíthatósága, hatástanulmányok elkészítése lehetővé teszik a KKV-k számára dinamikus fejlődést eredményező gazdasági és jogi környezet kialakulását.Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény preambulumának módosítása összhangban van a módosítással elérni kívánt célokkal.A 2. §-hoz
A KKV-ket érintő, egyes rendelkezéseknek a törvénybe emelése jelzi a megváltozott törvényhozói hozzáállást a szektorhoz.A szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezeteket korábban érdekeltté tették abban, hogy magas bírságot szabjanak ki, saját működési költségeik kiegészítése céljából. Ez a tisztességes eljárás elveivel ellentétes. Indokolt ezért az eljáró hatóság függetlenné tétele a befizetett bírságoktól.
A hatóságok célja nem az elrettentés, hanem elsősorban az állampolgárok jogkövető magatartásra való nevelése. Ennek érdekében indokolt az első esetben figyelmeztetés alkalmazása, kivéve a nagyobb vagyoni előnnyel járó adó és vám ügyeket.
A 3. §-hoz
A Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak törvénytervezet előterjesztésére, illetve hatástanulmány javaslattételére való feljogosítása részben a tényleges gazdasági kapcsolatok és fejlődési lehetőségek közvetlen megismerésére, részben pedig ennek alapján törvényi szabályozás indítványozására ad lehetőséget