adozona.hu
309/B/2007. AB határozat
309/B/2007. AB határozat
folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezésekről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 76. § (4) bekezdésének 1998. január 1. napja és 2004. április 30. között hatályos "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű" szövegrésze alkotmányellenességének megálla...
309/B/2007. AB határozat
folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezésekről
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 76. § (4) bekezdésének 1998. január 1. napja és 2004. április 30. között hatályos "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítása irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (4) bekezdésének "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítása iránt folyamatban lévő eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó bíró az előtte 9.K.20.296/2006. sz. alatt folyamatban lévő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a benyújtás időpontjában már hatályon kívül helyezett 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt1.) 76. § (4) bekezdése "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és a konkrét perbeni alkalmazhatósága kizárásának kimondását.Az indítványozó álláspontja szerint az, hogy a Jöt1. 76. § (4) bekezdése a jogszabályban meghatározott - jogsértő - tevékenység folytatásakor, kereskedelmi mennyiség esetén a bírságalap tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság megfizetését írja elő, sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt, tisztességes eljáráshoz való jogot, és az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvét azzal, hogy "a jogalkalmazó szervek minden egyéb körülménytől függetlenül kötve voltak (vannak) egy olyan rendelkezéshez, amely járulékos joghátrányként az alapszankció összegének tízszeresét rendeli alkalmazni." Rögzíti továbbá, hogy álláspontja szerint a normaszövegből "egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkalmazó szervek méltányosságot nem gyakorolhatnak, a jövedéki törvénysértés elkövetésének körülményeitől, a cselekmény súlyától függetlenül a rendelkezést alkalmazni kell; a bírság megfizetésének teljes, vagy részleges mellőzését nem lehet elrendelni."
2. Ugyanezen bíró egy másik, előtte 9.K.20.882/2006. sz. alatt folyamatban lévő ügyben az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt2.) 114. § (4) bekezdése "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100.000,-forint" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását, és indítványozta a rendelkezés megsemmisítését is, továbbá kérte a támadott jogszabályhely konkrét perben való alkalmazási tilalmának kimondását. Ezt az indítványát is hasonlóan indokolja, mint az előzőt, ugyanúgy az Alkotmány 2. § (1) és 57. § (1) bekezdéseinek sérelmét állítja, mint az elsőként ismertetett ügyben.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmi azonosságukra tekintettel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.""57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
2. A Jöt1. 1998. január 1. napja és 2004. április 30. napja között hatályban volt, az indítvánnyal érintett rendelkezése:
"76. §
(...)
(4) A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet (a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles."
A Jöt2. indítvánnyal érintett, az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:
"114. §
(...)
(4) A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint."
III.
Az indítványok nem megalapozottak.1. A Jöt1 .-et 2004. május 1. napjával hatályon kívül helyezte a Jöt2. A Jöt2. 114. § (4) bekezdésének a bírói kezdeményezéssel támadott "[a] jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint" szövegrészét a 2007. évi CXXVI. törvény 97. § (2) bekezdése módosította, így 2008. január 1. napjától a hatályos szöveg szerint 100 ezer forint helyett a minimális bírságösszeg 150 ezer forint.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint hatálytalan jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára csak kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján kerülhet sor. Mivel az indítvány bírói kezdeményezés, az Alkotmánybíróság a már hatályon kívül helyezett Jöt1. és a Jöt2. vonatkozó szakaszának módosítás előtti szövege tekintetében folytatta le az eljárást.
2. Az indítványozó álláspontja szerint azért alkotmánysértő a Jöt1. és a Jöt2. érintett szövegrésze, mert a jövedéki bírság kiszabásával kapcsolatban a jogalkalmazó szerveknek nincsen lehetőségük méltányosság gyakorlására, a szankció mellőzésére vagy mérséklésére nincsen mód. Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, továbbá az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvét.
2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói kezdeményezések benyújtását követően, 2008. január 1-i hatállyal a 2007. évi CXXVI. törvény 99. §-ával a Jöt2.-be beiktatásra került a 116/A. §, amelynek (1) bekezdése szerint a "jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett adójegy, zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát." A 116/A. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [2007. évi CXXVI. törvény 375. § (6) bek.]. A Jöt2. alapján folyamatban lévő ügyekben, így a bírói kezdeményezés által érintett konkrét perben tehát a beiktatott 116/A. § (1) bekezdése szerint lehetőség van a jövedéki bírság esetében a mérlegelésre, illetve méltányosság gyakorlására. Tekintettel arra, hogy az indítványozó által ismertetett alkotmányos probléma a Jöt2. érintett rendelkezése vonatkozásában a fentiek szerint már nem áll fenn, így az indítvány okafogyottá vált. Mindennek megfelelően az Alkotmánybíróság a Jöt2. "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100.000,-forint" szövegrészét támadó, az Alkotmány 2. § (1) és 57. § (1) bekezdéseinek sérelmét állító bírói kezdeményezés alapján folyamatban lévő eljárást az Ügyrend 31. § e) pontja alapján megszüntette.
3. Tekintettel arra, hogy a Jöt1.-re és az annak alapján folyamatban lévő ügyekre a Jöt2. új 116/A. §-a nem alkalmazható, és mivel az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés esetén vizsgálja a hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságát, az Alkotmánybíróság megvizsgálta a Jöt1. 76. § (4) bekezdésének támadott fordulatát az indítványozó által felvetett szempontok szerint.
3.1. Az Alkotmánybíróság 498/D/2000. AB határozatában rögzítette a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozó szabályozással kapcsolatos alapvető alkotmányos elvárásokat. Az építésügyi bírság kapcsán fejtette ki, hogy a bírság "közigazgatási jogi szankció, a jogsértő magatartás, az engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezés szankciója, a jogsértésért való felelősség érvényesítésének módja. Az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezéseket a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozóan. A jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szankció alkalmazási feltételeinek, mértékének szabályozása során. A jogalkotó döntési szabadságának csak az Alkotmány rendelkezései szabnak korlátot (pl.: az alkalmazott szabályozás nem sértheti alkotmányellenes módon az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a személyes szabadságot, a jogállamiság követelményeit stb.) ." (ABH 2003, 1202, 1206.) A közigazgatási jogi szankció mértékének, és egyéb szabályainak kialakításakor tehát a jogalkotót alapvetően csak az Alkotmányban biztosított alapvető jogok és elvek korlátozzák: viszont ezeket sértő módon nem szabályozhatók a közigazgatás által alkalmazandó joghátrányok.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közigazgatási jogi szankciók (is) csak abban az esetben illeszkednek az alkotmányos rendszerbe, ha azok - egyebek között - az arányosság követelményének megfelelnek, máskülönben sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elve.
3.2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a Jöt1. 76. § (4) bekezdésének "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság" fordulata a jogállamiság sérelmét okozó szintet elérő mértékben aránytalan szankciónak minősül-e. A "jövedéki jogsértések megelőzése, visszaszorítása kétségkívül alkotmányos cél, amelyhez közérdek fűződik" [33/2002. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2002, 173, 181.]. A szabályozás azt célozza, hogy jövedéki terméket semmiképpen ne vonjanak el az adózás alól. A fontos érdek megalapozza a szigorú jogkövetkezményeket, mindazonáltal nem mentesíti a jogalkotót az arányosság követelményének betartása alól. Legyen a védendő érdek bármilyen fontos, a szankciónak arányban kell állnia a jogsértéssel, ellenkező esetben a jogállamiság követelménye sérül.
A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék mértékének alkotmányosságát vizsgáló határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a járulék "mértéke alkotmányellenessé válik, ha a járulék mértéke akár diszkrimi-natíve nyer meghatározást, akár pedig olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, mértéktelenné válik." (772/B/1990/5. AB határozat, ABH 1991, 519, 521.) . Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a jogszabályok célszerűségének, hatékonyságának, igazságosságának a kérdéseit [772/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 519, 521.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 203.]. A jogszabályban meghatározott fizetési kötelezettség mértékével az Alkotmánybíróság csak akkor foglalkozik, ha az kirívóan, ésszerű határokon túlmutatóan magas. Az Alkotmánybíróság rögzíti, azzal, hogy a bírság mértékét a bírságalap mértékéhez kötötte a törvény, jogalkotói hatáskörben bizonyos szintű mérlegelésre, arányosításra sor került. Az elérni kívánt célhoz - a jövedéki jogsértések visszaszorításához - képest a bírság mértéke (a bírságalap tízszerese) nem szélsőségesen nagy. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kérdéses fordulat nem eredményez kirívóan magas összegű bírságot. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján elutasította azt a bírói kezdeményezést, amely a Jöt1. 76. § (4) bekezdése "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság" fordulatának az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközését állította.
3.3. A kezdeményező bíró álláspontja szerint a Jöt1. 76. § (4) bekezdésének "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság" fordulata sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot is, mivel "a jogalkalmazó szervek minden egyéb körülménytől függetlenül kötve voltak (vannak) egy olyan rendelkezéshez, amely járulékos joghátrányként az alapszankció összegének tízszeresét rendeli alkalmazni."
"A tisztességes eljáráshoz való jog mint korlátozhatatlan alkotmányos alapjog, komplex védelmet nyújt" az eljárásban résztvevő fél számára [14/2004. (V. 7.) AB határozat, ABK 2004. május, 363, 371.]. A 6/1998. (III. 11.) AB határozatban "kialakított elvi álláspont szerint a tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmánybíróság eljárásában azonban csupán a tisztességes eljárás megkövetelte általános ismérvek megállapítására van lehetőség. (ABH 1998, 91, 95.) " [17/2005. (IV. 28) AB határozat, ABH 2005, 175, 185.] Az, hogy a bíróságnak a Jöt1. alapján nem volt lehetősége mérlegelésre a jövedéki bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálata során, nem érinti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és így nem jelentheti annak sérelmét. A határozat ellen közigazgatási per keretében bírósághoz fordulhat a határozat címzettje, és a bíróság a jogszabályok adta kereteken belül, az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot tiszteletben tartva, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekről szóló XX. fejezetének garanciális szabályai szerint vizsgálja felül a határozatot. A támadott szakasz alapján a jövedéki bírságot a Jöt1. alapján kiszabó hatóság eljárását és döntését a bíróság jogosult az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljárásban felülbírálni, a támadott jogszabályhelyben foglaltak a fellebbviteli fórumot ebben nem akadályozzák meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, a fentieket figyelembe véve nincsen alkotmányosan értékelhető összefüggés a támadott rendelkezés sérelmezett eleme - a bírósághoz telepített mérlegelési jog hiánya - és a tisztességes eljáráshoz való jog között.
Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a Jöt1. 76. § (4) bekezdésének "kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság" fordulatának az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének sérelmét állító részében a bírói kezdeményezést elutasította, és mellőzte a konkrét ügyben való alkalmazás tilalmának megállapítását.
Budapest, 2008. április 7.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
előadó alkotmánybíró